Ellenőr, 1877. május (9. évfolyam, 125-179. szám)

1877-05-01 / 125. szám

(Előfizetési árak: Egész érre . . 20 frt — kr. Évnegyedre . . 5 frt — kr. Félévre . . . ÍO „ — „ Egy hónapra . 1 , 80 , Egye» szám ára 6 lír aj ezár. rSzerkesztési iroda: idjiiclcLj)esten, rtrldo-r-ixtczct 6. szcLttl. Semmit sem közlünk, ha nem tudjuk, kitől jön. — Kéziratok visszaküldésére nem vállalkozunk. — Posta által csak bérmentes leveleket fogadunk el. (Reggeli Jeladás. ^Hirdetések felvétele cl JcicLcLöhtvcLtalban : Budapesten, nádor-utcza 6'. szánt (Légrády testverek irodájában). Továbbá Leopold Miksa hirdetési ügynöknél, Budapest,Rákosárok-utcza 431, ralamint Havas, Lallte & Cie. czégnél Párisban (Place de la Bourse Nr. 8). Hirdetésekért járó díj csakis az „Ellenőr“ kiadó-hivatala által nyugtázott számla ellenében fizetendő. (Kiadó-hivatal: <JjzLclcLj?e,st en, ticlcLo v-xl tcz cl 6. szám,. Ide intézendök az előfizetések és a lap szétküldésére vonatkozó minden felszólalás. 125. szám. A HÁBORÚ. Adakozzunk, a török sebesültek javára ! Á gáládul megrohaut Törökország ön­védelmi küzdelmének sok lesz a sebesültje. A magyar nemzet érzelmei tehát nem nyil­vánulhatnak sem nemesebben sem haszno­sabban, mint az által, hogy a szerencsétlen hősök iránti részvétének tényleges bizonyí­tékait adja. Ilyenre szólítjuk föl olvasóink magyar szivét, melyhez nem kell sok szót intéznünk, mert hiszen együtt dobog vele a miénk is. És meggyőződve vagyunk, hogy felhívásunk nem hangzik el eredménytele­nül, s hogy az „Ellenőr“ is küldhet né­mely fájdalomra egy kis enyhülést, hazánk polgárainak rokonszenves adományaiból. A begy ülő összeg átvételére és továb­bítására Tőrögország itteni képviselőjét, a Budapesten lakó Consult fogjuk felkérni. Az „Ellenőr“ szerkesztősége. Eddig adakoztak: Palásthy Sándor e lap szerkesztője 25 Csernátony Lajos orsz. képviselő . 25 Légrády testvérek ................................25 Széchy Károly .....................................10 Hindy Árpád ..........................................10 Szilády Áron orsz. képviselő . . 20 Szontagh Pál (somogyi) orsz. képviselő 10 Szilágyi Dezső orsz. képviselő . . 10 Dacsó Pál orsz. képviselő ... 10 Horánszky Nándor orsz. képviselő . 5 Ivánka Imre...........................................10 Gr. Károlyi Tibor orsz. képviselő . 10 Pulszky Ágoston orsz. képviselő . 10 Dániel Márton orsz. képviselő . . 5 Végh Aurél orsz. képviselő ... 5 Hg. Odescalchy Gyula orsz. képv. . 10 Plachy Tamás orsz. képviselő . . 15 Horváth Gyula orsz. képviselő ,. . 10 Összeg 225 frt. Budapest, április 30. Románia szerződést kötött a muszká­val. Legközelebb — hir szerint — életbe­lépteti a dictaturát. Kalafatot a BukareTből visszatérő román csapatok — törökellenes szándékból — újra megszállják. Sőt több ol­dalról érkező hir mondja, hogy Románia hadat üzent, vagy legközelebb hadat fog üzenni a portának. íme az árulás és államcsíny el­mondva egy lélekzetre, megkísértve és maj­dan végrehajtva egyugyanazon kéz, a muszka keze által. Románia áruló lett a porta ellen; közte és Konstantinápoly közt áthidalhatlan mélység támadt. Ez a mély­ség jó lesz arra, hogy sir gyanánt szolgál­jon a román függetlenségnek, sőt magának a román népnek. Pedig Románia független­ségét akarja kikiáltani. Ezt Ígérte neki a „békeszerető“, az „igazmondó“ czár az áru­lás jutalma gyanánt. Szegény Románia! Megtanulhatod majd saját szomorú ta­pasztalásodból, mit tesz az Oroszország­nak lenni szövetségesévé, muszka hadakkal, muszka biztatásra indulni rablóhadjáratra, előtted a függetlenség reményével, mögötted rablánczczal, kancsukával. Pedig megtanul­hattad volna más kárán is, hanem kalandor politikus vezéreid, gyáva tehetetlen képvi­selőid részesíteni akarnak a szomorú leczkó ben. Ez a leczke halálod leszen. Kiskorú népek gyermekes ábrándjaival, megvalósulásra képtelen vágyaival soha hatalom gyalázatosabb, aiczát’anabb játé­kot nem űzött az orosznál. Kelet apró ál­lamaiban mindig mint szabaditó jelenik meg, zsarnoki természetének pirulni nem tudó arczával szövetkezik a forradalommal, felszítja azt, lelkiismeretlenül kést ád a gyermeknépek kezébe, hogy gyilkolják rendre magukat, s legyenek igy a muszka moloch áldozataivá. Ugyanazon játékot folytatja most Ro­mániában, mely Szerbiát már tönkre jut­tatta. Szerbiának függetlenséget, Milánnak királyi koronát Ígért, s midőn az czéljaira nézve hasznavehetetlen lett, cserben hagyta, megtagadta, romlásba dőlni engedte. Szer­bia keserűen ocsúdott fel csalálmából : meg­ismerte, s egyszersmind megutálta a muszka hazugságot, muszka hitszegést, a határt nem ismerő muszka cynismust. Épp azért, bár a pánszláv tenger készül elborítani a Dunát, s a Balkánt, bár az ígéretekben é3 biztatásokban ma sincs hiány, a minden oroszok czárjának minden emissaruisa és hadszervező tisztje daczára sem sikerült fegyverbe állitani Szerbiát a porta el­len. Eddig legalább nem sikerült. Ha a szerb nép szivében az önfentartás és sza­badság érzetének csak egyetlen ere is ver, ba a megcsalattatás, a hitszegés, a durva arczulveretés még képes a férfi arezokba kergetni Szerbiában a vért, nem is fog si­kerülni. Románia nem okult Szerbia példá­ján. Románia zsoldjába szegődik az áruló orosz politikának. Semlegességét nem tart­hatta fenn, ezt mindenki belátja, ez szé­gyenfoltja marad a gaiantirozó Európá­nak, s az orosz hadak átvonulása ellen a portának sem lehet jogszerű panasza Romá­nia irányában. De szövetséget kötni az oroszszal olyaténképpen, hogy Románia min­den tőle telhető eszközökkel elősegíti az orosz hadak felvonulását, s egyidejűleg fegy­veres erővel ellenszegülni akarni a porta esetleges bevonulásának, ez árulás volna akkor is, ha nem készülne függetlenségi nyilatkozatra, ba nem akarna fegyveres kéz­zel a törökre rontani. Románia azonban e két utóbbit is akarja, s mindkettőnek bevezetéséül ki­kiáltja a dictatorságot. A szabadságra való ezen előkészülettel indul függetlenségét ke­resni; mert nem elég neki azon majdnem teljes és csak a porta névleges felsőbbsége által korlátolt függetlenség, melyet eddig élvezett, a mely lehetővé tette nemzeti és állami létének gyarapodását. Csak hadd ke­resse orosz vezényszóra az álmodott függet­lenséget: meg fogja találni a rabságot, nemzeti és állami létének sírját. Mert ne bigyje Románia, hogy bármely körülmény közt egyebet talál. Ha győz a muszka, mi­től óvja meg az ég Törökországot és Euró­pát, I. Carolo pünkősti ki álysága csak egy álom lesz. Az ellen az iga ellen, melyet, Oroszország kényszerit Románia nyakába, hasztalan leend minden függetlenségi nyi­latkozat. Ha győz a török, az áruló va­zallust meg fogja fenyiteni érdemei sze­rint , amint hogy meg is kell fenyi- tenie. Európa minden körülmény közt tisztába jöhetett Romániával: tehát sorsára fogja azt hagyni. Románia parliamentjében maga mondta ki: A párisi szerződés szét van tépve. Jó. Ezzel az okmánynyal szét van tépve egyszersmind Románia állami lé­tének biztositó levele. Az oláh nemzet ám menjen kikerülhetlen, s jól megérdemelt sor­sának elébe. De ne feledje el, hogy egy vársikon la­kik az alatt az erősség alatt, amit Erdélynek hívnák; s hogy Erdély bástyáin az az érdek az ur, amely soha meg nem engedheti, hogy a Pruth 6s Duna hozott muszka szatrapiák ala­kuljanak. A mnizka a pocsolyában. Bukarest, ápril 29. A „Neue freie Préssé“-nek táviratozzék a kö­vetkezőt : Az árvíz pusztításai tetemesek.. A Zizia egyik mellékfolyója, a Bachluj, kiáradt -s átsza- kitotta a vasúti töltést Kakuteni és Potulilói között de már helyreállították. A Zizia is nagy kárt okozott a vasúiban Korncsti állomás mellett, hol a közlekedés teljesen megakadt. Ungheni és Kise- noff között sikamló földrészek vannak melyeken vasúti töltés szintén párhuzatlaná'lett. Ez elemi ba­jok következtében fennakadt a muszka hadsereg fel­vonulása. Jászvásárba eddigelé mindössze ötezer muszka szállíttatott vasúton. A személyvonatok közlekedése ma reggelig még nem volt megszün­tetve, s tán még holnap sem lesz. Az oroszok az összes román vasútvonalakon, melyeknek hossza 1233 kilometer, át akarják he­lyezni a síneket, hogy az orosznak megfelelő sin- szélességet (állítsanak helyre, melynek 31/., hüvelyk­kel szélesebbnek kell lenni a mostaninál. A mun­kálat legelőbb is a jászvásár-paskáni vonsdrészen indul meg. Az egyezmény jogot ád Oroszországnak, hogy a még befejezetlen vonalakat építse ki s ez fog történni legközelebb a maracest-foksán-buseói 120 kil. bosszú vonalon, melyet az oroszok hala­déktalanul ki akarnak építeni. — Az orosz csa­patok ekkoráig mint közönséges utasok szállittat- tattak s jegyet kellett váltaniok, mint másoknak. Mostantól fogva 3 centimet fizetnek fej és kilome- terenkint. A román kormány nagy zavarban van, mert az adók nagyon vékonyan folynak be. A la­kosság egy része menekült s általában mindenki szabadulni igyekszik az adózási kötelezettség alól. Bukarestben azonban a hangulat kissé lecsendesült. A török táborból. Az éjjeli postával érkezett bécsi „Presserből veszszük’: át a következő tudósitást: Ruscsuk, ápril 25. Ma délután kötött itt ki Hobart pasa a török flotta főparancsnoka s holnap Várnába megy innen. Az oroszok betörésének hírére már előbb elgőzöl­tek innen az itt állomásozott 3 dunai monitor, 2 corvette s egy jelző gőzös Hirzova alá, hogy az oroszok esetleges átkelési szándékának útját állják. Három nap óta folyton érkeznek ide Viddinbői csapatok. Kuscsuk helyőrsége mai nap 22 zászlóalj gyalogságból áll, melyből 4 Nizam, 3 egyptomi, 14 Redif zászlóalj. Ezenkívül van itt 1 lovasszázad, 36 ágyú, 6 század vártüzérség, 2 század genie- csapat. A parancsnok: Tahir pasa, ki egyszers­mind ruscsuki várparancsnok. A dunai fllotilla székhelye is itt van, ennek parancsnoka Hussejn pasa contre admirál, aki két század tengerész ka­tonával rendelkezik. Tahir pasa alalt Ahmed, Chalil és Aszim pasa dandártábornokok állanak. A várban 180 nagy kaliberű várágyu van, ezek közt valami 40 Krupp-féle. A csapatok mind a szabadban táboroznak sátrak alatt ; a kaszár­nyákat kórházakká változtatták át. A katonai or­vosok többnyire monarchiánkból valók. (Tudva­levőleg a „Presse“ muszka újság s természetesen még nem vett tudomást arról, hogy a ruscsuki helyőrség legalább 40,000-re kell hogy rúgjon a pillanatban. S mert muszka újság a „Presse“ nem­különben természetes, hogy Ruscsuk várában éle­lem hiányt tapasztal tevelezője.) A maszka katonákról. Egy levelező Jászvásárról írván, azt mondja, bogy az Oláhországba bevonult katonák nem igen haladhatnak messzire, mert az eső folyton szakad, a rétek el vannak áiasztva, az utakat alig lehet fölis­merni, s a Baluchi völgye egy nagy mocsárhoz ha­sonlít. De nemcsak az utak járhatatlanok, hanem a vaspálya is fenyegetve van. Egy hely már meg is van sérülve, s csak nagy óvatossággal lehet előre haladni; ha igy tart az idő, a közlekedés va- lószinüleg teljesen megakad. A jászvásár-nnghenii vasút egy pillanatra már is járhatatlan volt, s csak nagy ügygyel-bajjal lehetett rajta segiteni. Ha az oroszok nem sietnek nagyon, az Oroszországgal való vasúti közlekedés el lesz vágva. A mi a legénység felszerelését illeti, az jó­nak látszik; erős posztóköpenyeik vannak ; két- két pár erős csizmájok ; baslikjok; tele iszakjok; könnyű tarisznyájok ; két-két töltényes táskájok ; csupa hátultöltő fegyverük; könnyű fövegök, nagy ernyőkkel. De nagyon kimerülteknek látszanak. Iu- telligentiát éppen nem venni észre az arczukon, és az altisztek és kisebb tisztek, arezban semmiben sem különböznek a közlegényektől; a főbb tisztek értelmeseknek látszanak ; sokan németül, némelyek francziául is beszélnek. A legénység magaviseleté (csak néhány napig voltak itt) elég tisztességesnek látszik, néhány garázdálkodót kivéve, — a kik — jó muszka szo­kás szerint — vettek, a nélkül, hogy fizetnének, egy sz gény zsidó fiú ezókját-mókját beletaposták a sárba, nőket bántalmaztak, s több efféle ártatlan mulatság. A parancsnokok ezt aligha tudták meg, mert ezek, mint beszélik, nagyon szigorúak. A tisz­tek hamarosan ismeretséget kötöttek a hölgyvilág­gal, s úgy látszik szívesebben mulatnának közlök, mint mennének a csatamezőre. A nép általában nagyon hidegen és bizalmatlanul viseli magát a muszkák iránt. Odessából. (Orosz forrás.) Ápr. 25-ikéről jelentik : Az orosz kaukázusi hadsereg megindult. A hadsereget 130,000-nyi harezba mehető csapatokra teszik. Két hadtestre vau fölosztva, melyek egyike, 58,000 ember Akha- lezik mellett áll, átmegy a Tauruson, és Ardahán mellett, Ardanucs felé török területre nyomul. E hadtest egy osztálya Batum várát fogja szemmel tartani, és Karszot oldalt hagyja. Az oroszok, a hegyekről leszállva, uralkodnak az ardahán-adra- nucsi országút, fölött. Az orosz fősereg Erivánban áll, 72,000 főnyi s Karcz mellett, melyet Cosman magyar védelmez, figyelő hadtestet fog hagyni. Er- zerumot, Akhmet Mukhtár' pasa főhadiszállását és elsőrendű erősséget is oldalt hagyva, és egyesülve az ardanucsi másik hadtesttel, tovább nyomul Tre- bizondba. A török hadsereg 62,000 emberből áll, kö­zöttük 2000-nyi rendes lovasság és 4400 főnyi tá­bori tüzérség. E 62,000 emberhez számítandó még 5000 kurd lovas, és 14 zászlóalj musztafi (hon­véd), úgy hogy Mukhtár pasa hadserege összesen 74,000 emberből áll. A török állás legfőbb ereje a Batum Bajazid-Ardanah-Kars- és Erzerum által ké­pezett négyszög. A várak a legújabb kaliberű ágyukkal vannak fölszerelve. De a külső védmü- vek oly távol, 8/4 órányira — vannak egymástól, hogy az egyik nem védelmezheti a másikat. Vár- harcz valószinüleg nem is lesz. Az oroszok majd csak a kiéheztetésbez folyamodnak. A várak azon­ban jól el vannak látva élelemmel. A liarcztérről. Románia immár hadat üzent a portának, igy értesül legalább egy bécsi lap, mely Cogolniceanu miniszter legutóbbi nyilatkozata ellenében azt is hozza hírül, hogy a román katonaság újra megszállja Kalafatot, melyet odahagytak. Brailánál az oroszok hajóhidat vernek már. — Viddinben a szultáni ma­nifestum kihirdetése után és az ázsiai győzelmek hirére rendkívüli lelkesedés uralkodik. 27-ikén hat Krupp-ágyut szállítottak. Keletre folyton szállítják a katonákat. Szófiából negyven zászlóalj, s ezenkí­vül 40,000 cserkesz van útban a dunai hadsereghez. Jászvásárról jelentik a „N. fr. Pr.“-nek, hogy az orosz csapatok nagyon ki vannak merülve, és nem elegendő az élelmezésök. A román parasztság nagyon bizalmatlan a muszka barátok iránt. Az ázsiai harcztérr'ól ielentik a „Presse“ nek Wiadókavkaszból, hogy az Örményországban és Kur- disztánban álló összes tőrök haderő az utóbbi (orosz forrású) hírek szerint 76,000 ember, 170 ágyú­val. Ezekből mintegy 17,000 ember és 30 ágyú Batumban, 5000 ember Ardahanban, 19,000 ember és 40 ágyú Karszban, 16,000 ember és 20 ágyú Erzerumban, 9000 ember és 12 ágyú Bajazitban áll. Egy konstantinápolyi hivatalos távirat meg­hazudtolja az „Agence Havas“ azon hírét, mintha két iörök lovas század átpártolt volna az ellenség­hez. Szintily valótlan az, hogy 200 török katonát, köztök több tisztet is, az oroszok elfogtak volna. A szultán proclamatlója. A „N. fr. Presse“ közli a szultán következő proclamatióját, melyet a dunai, batumi és az erze- rumi hadseregek fővezéreihez intézett. Minthogy az orosz kormány velünk a diplo- matiai viszonyokat megszakította s háborút üzent, azon kényszerűségbe látjuk magunkat helyezve, hogy a fegyverhez folyamodjunk. Bizunk e mellett az isteni kegyelemben, fenséges prófétánk szellemi támogatásában, a ki minden üdvnek forrása a mu­zulmán nép számára. Önök tudják, hogy eddig semmit sem tettünk a béke zavarására. Noha fegyverben álltunk, mégis mindenkor a legbékésebb érzelmekkel voltunk el­telve, a mint a barátságos és irántunk jó akaró hatalmak tanácsait figyelembe is vettük s velők egyetértésben dolgoztunk a béke fentartásán. De ellenségünk most azt bizonyltja be ne­künk, hogy a czél, a melyet követett, nem volt más, mint jogaink, függetlenségünk, magának or­szágunknak teljes megsemmisítése, s hogy mind­addig kielégítve nem érezhette magát, mig ezt el nem éri. Az ellenség ma minden jog ellenére és tör­vényes ok nélkül támad meg bennünket. A min­denható védeni fogja a jogot s az igazságot s re­méljük, hogy diadalt és sikert fog nekünk kölcsö­nözni. Meg vagyunk győződve — csapataink háza­sságáról és nemes buzgalmáról, valamint hü alatt­valóink teljes egyetértéséről, erkölcsi és anyagi tá­mogatásáról, s ezekkel sikert fogunk aratni. Hiszem, hogy az isen igazsága a mi jogain­kat fogja megvédeni, s hogy méltán büszke lehe­tek csapatainkra, melyek az ottoman névnek be­csületét és kiérdemlett hirét fenn fogják tudni tartani, s a dicső ősök nyomdokaiban fognak ha­ladni. Üdvözletét küldök az ön parancsnoksága alatt álló katonáknak, kiket gyermekeimnek tekintek. Az állam őket e fontos alkalomra nevelte s azért egész hazaszeretetüket és vitézségöket ki kell fej- teniök. Ezt várja tőlök mindenki. Védjék meg hősen várainkat és minden talp­alatnyi földet, melyet bőseink vérökkel áztattak, midőn vagy mint győzők, vagy mint vértanuk vé- reztek. Űzzék vissza az ellenséget, s védjék meg a birodalom becsületét, jogait és függetlenségét, mely az ottománok előtt drágább életöknél is. Mig szent kötelességeiket teljesitik, az isteni kegyelem és a próféta segélye lesz csapatainkkal. Az összes ottoman nép katonáink családjai­nak őrekint és szolgájának tekinti magát. Uralko­dótok mindig veletek lesz, s ha szükség lesz rá, segélytekre siet, ki fogja bontani a kalifatus és sultanatus szent zászlaját s feláldozza életét is a haza becsülete, jogai és függetlenségéért. Segítsen az isten győzelemre! Kiü-Ázal&böl. Bajos meghatározni a törökök ellen indított orosz kaukázusi hadsereg erejét. Ennek szinejavát a kaukázusi tizedik katonai kerület szolgáltatja. E csapatok hat hadosztály gyalogságból, gránátos hadosztályból, egy dragonyos hadosztályból, egy dandár vadászból és egy utász - sandárból áll a szükséges tüzérséggel egyetemben. Ez ké­pezi az említett katonai kerület rendes had­csapatait ; ezekhez járul még bizonyos számú területi csapat a helyőrségi szolgálatok ellátására és három, kiválóan a Kaukázus számára rémiéit kozák hadtest t. i. a kubáni, tereki és astrahani. A tizedik katonai kerület csapatai nem vezethetők egész összességökben az ellenség ellen; egy részét otthon kell hagyni a tartományban, mert zavargá­soktól lehet tartani; erődítésül azon hadosztályok vétetnek, melyek béke idején a kasani kerületben állomásoznak. A kaukázusi hadsereg e szerint il0,000 gyalogság, 25,000 lovasság és 350 ágyú­ból áll. Ehhez járul még 15,000 önkéntes a Kau­kázusból és ugyanannyi Örményországból. Pillanat­nyilag semmi más hadcsapatokat nem lehet alkal­mazni. Emberekben nincsen hiány, de a terület a Kaukázusban és Örményországban oly természetű, hogy csak kis hadtesttel lehet működni. Nagyon kevés a járható ut, s a mi vau, az is keskeny és alig használható, mi a hadsereg élelmezését szer­felett gátolja. A nemzetőr-csapatok és a helyőrség f. hó 14-én a határokra küldettek s a kaukázusi helyi csapatok által helyettesittettek. Mihály nagy- herczegnek ápr. 15-én a hadsereghez kellett utaz­nia. Loris-Melikoff tábornok már két héttel előbb rándult oda. A határt egész hosszában rendkívül me­redek begyek szegélyezik. Hogy Erzerumba lehessen jutni, mely valószinüleg az orosz hadmüködésvégczél- ját fogja képezni, leirhatlan nehézségeket kell leküz­deni, mihez meg az Erzerum, Karsz és Batum közt összpontosított ellenséges haderők is megteszik a ma­gukét. — E török hadsereg Achmet-Mukhtar pasa parancsnoksága alatt áll s 80,000 főnyi erős, de nem egészen elsőrendű erőkből áll; azonban nem szabad felednünk, hogy Örményországban fel fog kelni a mohamedán lakosság, hogy megvédje a hegyszorosokat az esküdt ellenséggel szemben. Min­den lépésnél, melyet az oroszok tesznek, vigyáz- niok kell, nehogy a benszülöttek által meglepes­senek. S mig az orosz hadsereg előnyömül, láza­dás törhet ki a Kaukázusban, s lehetetlenné válik a visszavonulás. Mindez világosan mutatja, hogy ez valóban nehéz hadjárat, s hogy e meredek he­gyek szakadékai közt élethalál-harcz fog kifejlődni az oroszok és a törökök közt, A félhivatalos orosz „Nord“ több Ízben említett nyilatkozata azon megjegyzésekkel szemben, hogy öorcsakoff kör jegyzéke egyetlen szóval sem mondja, mi­szerint Oroszország lemond az esetleges terület nagy oh- bitásról — következőleg bangzik : „Mi nem hisz- szük, hogy emiatt annyira izgatottságba kellene jönni. A porta legyőzbetlen ellenállása által hábo­rúba sodorva, mi nagy áldozatokat vonhat maga után, a pítervári kabinet természetesen nem kötheti meg előre kezeit határozott nyilatkozat által, minthogy ez egyik cselekvési eszközétől fosztaná őt meg ellenfe­lével szemben. Oroszország mostani fellépését tagad- hatlanul a közszellem lengi át, mi Sándor czár be­szédéből s politikájának következetes magatartásá­ból is kitűnik. Ez azon meggyőződésre vezet ben­nünket, hogy az európai szárazföld és annak egyen­súlya minden csorbulás nélkül fog kibontakozni e konflictusból, és hogy GorcsakofL hg. hallgatásából ellentétes következtetés nem vonható. Egyébiránt az Oroszországgal szövetséges hatalmak kellően ér­tesülve lehetnek e pontra nézve.“ Muszkaország hazugsági birodalma egy uj pro- vincziával gyarapodott. Legújabban Berlinből árasztja el a világot mindenféle híreszteléssel va­lami osztrák-orosz szövetségről, monarchiánk orosz érzelméről s töbh efféle. A „Pester Lloyd* igen helyesen jegyzi meg erre, hogy efféle hireket terjeszteni igazín nagyon érdekében állhat Oroszországnak ; de itt minálunk ilyesmit el nem hisz senki. Hogy Ausztria-Magyar- ország a keleti kérdésben Muszkaországgal induljon karöltve, az egyszerűen lehetetlenség s lehetetlenséget bizo»yárajAndrássy Gyula gróf nem akarhat. Andrássy Gyula gróf nélkül pedig ez időszerint egyátalán nem lehet keleti politikát csinálni e monarchiában; s a ki Oroszországnak az Andrássy Gyula grófi háta megett Hgérgetne, valamint Ígéretét egyszerűen nem fogja megtarthatni. TÁVIRATOK A HÁBORÚRÓL Berltn, ápr. 30. (Eredeti távirat.) Hite­les forrásból hallatszik, hogy Reusz hg és Zichy gróf meg bízattak, miszerint Konstan­ÍX, évfolyam. tinápolyba érkezve, az első orosz győzelem után rögtön felajánlják a portának Ausztria- Magyarország és Németország közbenjárását. Remberg, ápr. 30. (Eredeti távirat.) Var­sóban a hirlapellenőrzés szerfölött szigorúvá lett. — A czár egy külön megbízottja titkos küldetéssel a persa sahhoz indul. — Az áradás a kievi kor­mányzóságban folyvást tart. Czernovicz, apr. 30. (Eredeti távirat.) Ga- laczból menekült kereskedők beszélik, hogy az oro­szok fizetéseiknél papírpénzeiket névértékben fo­gadtatják el a lakosokkal. Turn Severin, április 30. („Pesti Corre- spondenczia“). Ide érkezett utasok szerint, Kalafatot megszállták az oroszok. Állítólag megkísértették át­kelni a Dunán, mi közben nagy veszteséget szen­vedtek. (Mesebeszédnek látszik. Szerk.) Oalaez, április 30. A semleges ha­jók mindnyájan elhagyták Cíalaczot és Brailát. Róma, ápril 30. „Diritto“ megczáfolja a „Times“ ragusai levelezőjének azon hirét, hogy az lutionalis hajóraj a déli kéli kikötőkben eset­leg lerarttóztatnék, s oda nyilatkozik, hogy ez csak gyakorlási szempotból történik, miszerint szükség esetében hajókat lehessen kiküldeni a nemzetiségek védelmére. Pétervár, apr. 30. Noha a török kormány nem akarta megengedni az orosz alattvalók Török­országban maradását, Oroszország minden vonako­dás nélkül elismerte a török alattvalók maradását Oroszországban s azok képviseltetését Angolország által. — A czár születésnapja, a lakosság legátalá- nosabb résztvevőse mellett kivilágítással tartatott meg ; a nyilatkozatok a legüDnepélyesebbek voltak. — A községtanács 1 '/a milliót szavazott meg a sebesültek javára. Paris, apr. 30. Décazes hg. külügyminisz­ter közölte a költségvetési bizottsággal, hogy hol­nap közleményeket fog tenni a külviszonyokról. — A holnap kiosztandó sárgakönyv egyebek közt Dé­cazes egy körjegyzékét hozza, a melyben hivatkoz­ván Francziaországnak a béke fentartása érdeké­ben tett lépéseire kijelenti, hogy Francziaország­nak szigorúan szem előtt kell tartania a semleges­séget s a feltétlen tartózkodást. — A baloldal hir szerint holnap interpellate fog bejelenteni az or­szágot nyugtalanító klerikális üzelmek tárgyában. Az éjjel érkezett bécsi lapokban a következő táviratokat olvassuk: „Neue fr. Presse. Krakkó, apr. 30. Botusáuból jelentik, hogy a felhőszakadások által okozott vasúti töltésbeomlások jelentékeny forgalmi akadályokat idéztek elő Romániában, s az áruk és a katonaság szállítása rendkívül meg van nehezítve. — Orsóvá, apr. 30. A román katonaság ismét megszállotta a már kiürített Kalafatot. A hajózás Turn-Szeverinen alul be van szüntetve. — Yiddin ki volt világítva; alkalmat erre a török csapatoknak Ázsiában az oroszok felett ismételve nyert diadalai szolgáltattak. — Bukarest, a, r. 30. Az orosz román egyez­mény tárgyalása alkalmával a felsőházban Epu- reanu javaslatot nyújt be, mely szerint jelentse ki a ház, hogy a beterjesztett egyezménybe Románia függetlensége is foglaltassák bele. E javaslat azon­ban megbukott. „Presse.“ Bukarest, ápr. 28. A török had­erő Bolgárországban a legújabb informatiók szerint 165,000 ember és 347 ágyúból ál. A Dobrudzsában az utóbbi napok alatt 25,000 ember gyüjtetett össze. Az erődökben, és pedig Viddinben 45,000, Ruscsuk- ban 18,000, Szilisztrában 20,000, Sumlában 16,000 és Várnában 16,000 ember áll. Kisebb helyőrségek az ország belsejében vannak Belgradsik, Berkovácz, Lom Palánka, Rahowo, Nikápoly, Lovcsa, Szisztov, Pleuna és Gabrovóban. — Jászvásár,! ápr. 30. A nagyherczeg már fogadta Csernajefet, s minthogy a dandárparancsnokságot egy repülő hadtestben el nem fogadta, hallomás szerint a Dunán való átke­lés után katonai küldetésben Bolgárországba fog menni. — Levasev gróf, Odessa főhadparancsnoka proklamatiót intézett a lakossághoz, melyben meg­nyugtatni igyekezik azt, minthogy Odessa minden ellenséges megrohanás ellen biztosítva van. „Deutsche Ztgfi Béig rád, ápr. 30. Itt ismét uj önkénytes hadtestek alakításához fogak; az elő zászlóalj már ma Negotinba vonult, honnan több jómódú család az ország belsejébe menekült. Kóma, ápr. 30. Illetékes egyének a leghatáro­zottabban tagadják, hogy Olaszország és bármely északi hatalom közt titkos szövetségi szerződés léteznék. A viszonyok Ausztriával kitűnőek. Egyet­len olasz miniszter sem gondol a Trentino vagy Triest megszerzésére. EGYÉB TÁVIRATOK. • Bécs apr. 30. A haladási párt bizonyos számú tagjai, ma uj pártot alakítottak „Uj hala­dási kör“ elnevezés alatt. Az uj kör megtartja a régi párt programmját és alapelveit, minthogy a kiválás nem politikai, de egyedül azért tör­tént , mert az uj kör nem ért egyet az ó-kör többségének elfogadott irányával a pro- gramm megvalósítása körül. A programm hang­súlyozza, hogy az uj kör óhajtja a kiegyezést, mely semmi újabb terheket nem rak a birodalom két felének vállaira, a hitel- és pénzügyet nem veszélyezteti, és az 1867-ben elintézetlen maradt nagy kérdéseket megoldja. — Az uj alakulást tudató irat heves vi­tára adott alkalmat a haladási pártban. Bécs, ápr. 30. Az eggetemes osztrák katho- likus gyűlés ma nyittatott itt meg. Számtalan helyeslő távirat s Franczia-, Olasz-, Angol-, Spanyol- és Németországból feliratok érkeztek. Elnökül Bel- credi Egbert gr. választatott, ki abban foglalta ösz- sze a katholikus gyűlés czélját, hogy az újabb idő­ben a kath. életet közelről érintő kérdéseket meg­vitassa s azok álláspontjait megállapítsa. Beszédét a császár és a birodalomhoz való ragaszkodás kieme­lésével végzé. Csoportosuljunk, úgymond, épp oly bensőleg a püspökök, mint a pápa köré. N. B. Az esti lapunkban közölt eredeti hareztéri tudósítás alól, nyomdai tévedésből kimaradt a datum. Saját hareztéri levele­zőnk ez érdekes közleménye GalaCZOn, ápri­lis 26-án kelt. Budapest, kedd, május 1. 1877.

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék