Ellenőr, 1877. július (9. évfolyam, 235-291. szám)

1877-07-24 / 277. szám

hirdetések felvétele a tta&chiTvatalbarg : Budapesten, nádor-utcza 6. szám (Légrády testvérek irodájában). Továbbá Havas, Lati te & Cie. czégnél Parisban (Place de la Bourse Nr. 8). Hirdetésekért járó oy csakis az „Ellenőr“ kiadó-hivatala által nyugtázott számla ellenében fizetendő. Kiadó-hivatal: Budapesten, addor-sztéra 6. szám. Ide intézendők ez előfizetések is a lap szétküldésére vonatkozó minden felszólalás.'Reggeli Jziadds. Budapest, kedd, jnlins 24. 1877. 277. szám. Előfizetést árak: Egész évre . . 20 frt — kr. Évnegyedre . . 5 frt — kr. Félévre . . . 10 „ — „ Egy hónapra . 1980 » Egyes szitus ára 4 Strajczár. ”Szerkesztési iroda: Budapesten, nádor-utcza 6. szám. Semmit sem közlünk, ha nem tudjuk, kitől jön. — Kéziratok visszaküldésére nem vállalkozunk. — Posta által csak bérmentes leveleket fogadunk el. IX. évfolyam. A HÁBORÚ. Budapest, július 23. Napszállta után dicsérd a napot. S bizonyos, hogy megkeseríti még a muszka is, hogy ez arany igazságról megfeledkezett. Merész kaland, őrült vállalat, még nem csatadöntés. S aki szemfényvesztő játékot űz a hadi szerencsével, még ezzel nem kötötte azt kozákiai hevederéhez. Hiszen láttuk már mását, nem rég napja még. Ott is, Kis-Ázsia avarjain, s szikla torkolataiban éppen úgy üldözték őrült, vad hajszában a diadalok csalóka istenasszonyát; megtépték szivárványos ruhája fodrait s irtanak nagy áldomást a meglövendő medve bőrére. Ott is Kis-Ázsia völgye-halmai fölött már korlátlan urnak álmodta volt magát a muszka nagyzás dölyfe, s már hasogatta magának — tervben — az uj dűlőt a török nyomásból. Meg sem állt Erzurumig s meg se pihent, mig Trebizondnál nem úszik a tenger vizében. . . . És azután felébredt. Görcsösen vonagló bénult jobbjában csak tépésre valót szorít, a hadi szerencse rongyaiból. S ki mondhatja azt, hogy Törökország már elvérzett elveszett, mert a hadiszerencsével ismét szemfényvesztő játékot kezd űzni a muszka, újra kezdve a Balkán alatt, miből az Ararátnál kifogyott ? Ne csúfoljuk meg időnap előtt a züllöttség és bénaság gúnyjával, kit a rokonszenv tárt szivünk közelébe, s az érdekszámításainak zárt körébe vont. Törökország ügye fölött döntő csapások előtt kétségbeesni, annyi mint tagadni életképességét , mert egy állam, mely egy katonai romlás esélyének már árnyékától is tönkre megy, politikailag az meg nem élhet. Még nincs megharczolva minden harcz. S nincs még előttünk fegyveres tények döntő bizonyossága, mely Törökország megtörésére vallana. Ha előlegezzük neki a szegénységi bizonyítványt: váljon használtunk ezzel ügyének? Aligha megköszönné buzgalmunk ügyetlen szolgálatát. Mert a tény az, hogy még hadban legyőzve is emeltebb fővel állhat Európa elé Törökország, ha hősies ellenállásra s szerencsétlenül bár, de egy élnivaló hatalomhoz méltóan megharczolt tusára hivatkozhatik, mintha az ijjedelemtől megejtett, magával jótehetetlen áldozat-bárány gyanánt ajánlja magát és ajánltatik az irgalom és könyörületesség megalázó oltalmába, mielőtt igazi próbát állt volna a vérmezején. A vérmezején új vezérek alatt uj szerencse nyílhat. S a visszatérő önbizalom megaczélozhatja az ozmán haderő izmait s az ozmán főurak eszét helyrezökkentheti. És azalatt bő alkalma nyílik megtudnia Oroszországnak is, hogy Törökországgal nem bánhat el cadaver gyanánt. Nem csak azért mert Európa ezt meg nem engedi, de azért is, mert Törökország nem hagyja magát. kerületben mintegy 600 török van, melyek azonban a Duna-Balkánközi török harczvonal balszárnyát képezik. Az ozmánbazári török positio őrizetére hátrahagyott egy osztályt, s hidegvérűen hátat fordítva a törököknek, nyomult a Balkán felé. Elena közelében összpontosította derékhadát s két 60 versztnyi force-menet után a Balkán szivébe ért, a hegyhát azon részébe, mely Elene-Balkán név alatt ismeretes. Ezen keresztül három szoros vezet a Tundsa völgybe. Gurko tábornok vezetői voltak a keresztyén lakók, kik sohasem hajlottak meg egészen a török járom alatt. A három szoros mindegyikén egy detachement vonult előre. Maga Gurko tábornok a szűk kanyargó Hankicji szorosban. Az út igen keskeny. A szorosnak legveszedelmesebb helyén Gurko tábornok lraillernjei megerősített állásra akadtak, melyet egy török zászlóalj tartott megszállva, melyet az oroszok megjelenése nagyon meglepett. Sokan megölettek közülök, a többiek pedig soha többé nem tudták kiheverni ezt a csapást, és gyorsan visszavonultak. Itt valamint a másik két szorosban is ütegállások voltak előkészítve és pedig igen jó helyeken. Gurko tábornok nagyon is gyors volt az éppen nem számító esetben. A Hankies melletti szorosból kiért Gurko tábornok kiért a Tundsa-völgybe. Gurko tábornok tudta, hogy erősítéseket kap, és azért mind a három szorost egyszerre támadta meg. Egy detachement kozákot elküldött, a jeni-zárai vasút lerombolására, más részről pedig Eszki Zárát szállotta meg és élelmiszereket requirálhat. Ami Kazanlikot illeti, azon hírt vette, hogy ez is, és a Sipka szoros is nagyon meg van szállva a törökök által. Feltételezte, hogy ezek ugyanazon sereghez tartoznak, melynek részeivel már Ozmán Bazár mellett találkozott; azért ahelyett, hogy délkeleti irányban nyomulna előre, a völgyet követte nyugati irányban és Kazánlikba ért. Budapest, július 23. Egy késő éjjel érkező táviratunk Görögország hadbalépését jelenti. A hír csak magánforrásból, s a mi több, a nem mindig tisztavizű párisi forrás vidékéről ered, s igy megerősitést vár, de lehetetlent bizony nem jelent. A görög föld regényes berkei közt régóta fészkelődik már a háborús szándék s ha most kiköltött, nincs benne semmi meglepő. De egyszersmind nincs nagyobb veszély sem. A görögök támadása sohasem lehet a törökökre nézve oly végzetes, mint amilyen kellemetlenné szövetségük válhatik az oroszokra nézve. Meg vagyunk róla győződve, hogy ez nemsokára ki fog tűnni. Még egyet. Minél általánosabbá válik a háború, annál bizonyosabb Európa beavatkozása. Egy oly szempont, melyet a keleti bábom fejleményeinél nem szabad szem elől téveszteni, s mely bizonyos kapcsolatokban még kívánatosnak mutathatja, ami első tekintetre veszedelmesnek látszhatik. Angliában már kezd megmozdulni az alvó leopárd , Görögország paczkázása éppen elég lehet a leopárdot ugrásra ösztönözni. Szinte kívárnunk kellene, hogy a mi „görögjeink“ ide lent Szerbiában, hogy ők is ingerkedőre vegyék kissé a dolgot. Mert meg vagyunk arról győződve, hogy a mi békeszeretetünk örökkévalóságára igen roszul számít, aki erre számít. S mit ma Anglia kijelent (lásd táviratunkat), az monarchiánk jelszava is. Az oroszok átkelése a Balkánon. (Éjjeli posta.) Gurko tábornoknak a Balkánon való átkeléséről a a „Daily News“ tudósítója a következőket jelenti: „Gurko tábornok bravourja egy háborús regény. Gurko tábornok 12-ikén reggel 8 lovasezred és 6 lövész-zászlóalj élén elindult Tirnovóból. A derékhad Elena felé nyomult, Tirnovótól délre, de szükség volt megtudni, hogy mily erős az állítólag Ozmánbazár mellett levő török haderő, s hogy Ozmánbazártól déli irányban a Balkánig terjed-e. Gurko tábornok tehát Ozmánbazár felé kémszemlét tartatott. Veszteségeket szenvedett, de megtudta a mit tudni akart. Megtudta, hogy az ozmánbazári (Éjjeli posta.) Bukarestből jelentik a „Presse“nek a következőket: Legújabb hírek szerint az orosz-román szerződés nem jött létre, mivel Oroszország meggyőződött, hogy a román hadsereg actióra képtelen. Másrészt azonban jelentik, hogy Bratianu, Krajovából visszatérte után elrendelte, hogy minden hadiszert gyorsan a hadsereghez küldjenek. Ezt a román activ közeli megkezdésére magyarázzák. Ruszcsuk bombázását tegnap este újra kezdték, de csak gyengén, de ma reggel 4 órakor nagy erővel folytatták. A törökök 11 órakor a tüzet román részre nem viszonozták. Az ostromló szereket szakadatlanul szállítják Ruszcsuk felé. A román actio mintegy két hét múlva megkezdődik. A hadügyminiszter hétfőn a hadsereghez utazik. Oroszországból 80.000 embert visznek Örményországba ( egy darab papiroson. Szerk.) Olaszország magatartása a keleti kérdésben. (Éjjeli posta.) Az olasz sajtó élénken vitatja Olaszországnak a keleti kérdésben való magatartását. A „Perseveranza” Olaszországnak állítólag Albániára vonatkozó szándékairól szólva, ezeket mondja: „A bécsi lapok voltak az elsők, melyek azon gyanút fejezték ki, hogy az olasz kormány velleitásai kevésbbé távoleső compensatiókra engednek következtetni; most valóságos, kalandos regényességre utalnak s beszélnek Albánia meghódításáról. De nem akarunk róla kezeskedni, hogy ezen álom alatt nem rejtőzik valami igaz, valami határozatlanul bár, de mégis óhajtott czél. Azt hissszük, hogy ez valami fata morgana, mely valamelyik déli képzelődésű minisztert(Nicotera) vagy egy igen becsvágyó , e mellett igen esztelen külügyérségi hivatalnokot elcsábított. Azt hiszszük, hogy most már minden, s ezzel együtt azon veszély is eltűnt, mely egy ilyen politikából Olaszországra nézve háramolhatnék ; de a mi utána marad, már magában véve is nagy kár, mert gyanút gyanúra halmoz s a jövőben nem csekély nehézségeket okozhat. Nem tudjuk, hogy egy ily regényes kaland után való áhitozás magától keletkezett-e egy képzelgő és sürgölődő miniszter agyában, vagy hogy a pétervári cabinet igyekezett-e azt fölgerjeszteni.“ Drinápolyból jelentik a „Daily Telegraph“nak júl. 19-ikéről: Ifjabb hadmozdulat nem történt. Rauf pasa Eszkizárában van. Az erősítések folyton érkeznek. Filippopoliban alaptalan rémület uralkodott, melyet a kémek által folyton terjesztett hirek okoztak. Az idevaló consuli testület megjelent Szalis pasánál, képtelen feltételeket ajánlva a nyugalom biztosítására, mely pedig nincs tényleg fenyegetve. Az egyik javaslat az volt, hogy fegyverezzék le a rendetlen csapatokat, melyek pedig oly rendszeresek, mint az angol katonák. Az orosz kémek igen tevékenyen működnek. A Lom folyón, júl. 19-ikén a „D. T.“ sumlai távirata szerint 2 orosz lovasezred és 2 gyalogzászlóalj, Kadikjeivel szemben átkelést kísérlett meg. Visszaüzettek, két század muszkát a törökök a folyóba kergettek és megsemmisítettek. A törökök fegyvert, lőszert és lovakat ejtettek zsákmányul. Az oroszok a Sipka-szorosnál visszaverettetvén Virtizánál keltek át. Hasszán pasa, a nikápolyi parancsnok, mint a „Standardénak Bukarestből jelentik — Nikápoly elestét a török kormány hanyagságának tulajdonítja. Mint a hadosztály parancsnokának — úgymond — 15.000 emberének kellett volna lenni négy üteggel és három lovasezreddel. E helyett csak 5000 embere volt, egy üteggel, lovasság nélkül, s mégis 22 napi bombázást és 14 napi ostromot tartott fenn — 12 zászlóalj, 4 üteg és nagyszámú lovasság részéről. Nem hitte, mikor mondták neki, hogy 200,000 orosz kelt át a Dunán, mert a török jelentések csak 70,000-ről szóltak. Az orosz átkelés könnyűségét a török csapatok demoralisatiójának és a lőszer hiányának tulajdonítja. Azt is mondta, hogy három embert tulajdon kezével kellett megölnie, hogy katonáit harczolásra bírja. (Megjegyezzük először is, hogy a távirat Bukarestből szól, s másodszor, ha igaz is, hogy Hasszán pasa a fentebbieket mondta, a magát kegyelemre megadott várparancsnok szavának semmi súlyt, semmi értéket nem lehet tulajdonítani. Szerk.) Az ázsiai harcztérről. A „Daily Telegraph“-nak jelentik Erzerumból: Muktár pasa Jenikejben van, Karsztól tizenkét mértföldnyire keletnek. Jó hadállásai vannak, melyek erősen körül vannak sánczolva. Az oroszok látszólag Alekszandropolban összpontosulnak. Tegnap 12 lovas ezreddel és egy ágyuüteggel kémszemlét tartottak. Maktár pasa csapatokat küldött ellenük és nagy küzdelemmel legyőzte őket. Folyton sok segédcsapat érkezik Erzerumba, és azonnal a harcrtérre küldetik élelmi és hadiszerekkel. A „Reuter-ügynökségnek“ távírják Konstantinápolyból. Muktár pasa e hó 17-éről jelenti, hogy az oroszok Zaimban vannak és a karszi helyőrség szervezése befejeztetett. Szintén azon ügynökségnek jelentik Erzerumból jl. 19-ről. Az oroszok zöme elhagyta Jenikojt és Kurukderében gyülekezik. Az oroszok csakugyan készülődnek Alekszandronopolban és támogatni akarják Melikoff tábornokot. Tergukaszoff tábornok állítólag rendetlen lovasságot vár Erivánból. Ardabánba 12 gyalog zászlóaljat és négy üteg ágyút várnak. (Csodálatos, hogy a Reuter ügynökség mindezeket Erzerumból jelenti. Szerk.) Maszka atrocitások. Egy egész sor angol levelező távirata van ma előttünk, melyek vérlázító részleteket beszélnek el a keresztyén kannibálok iszonyatosságairól, így jelenti a „Standard“ levelezője, júl. 18-ikáról Smajából. A bjelinai muzulmán lakosok az oroszok közeledtére a mecsetbe menekültek, s követet küldtek a parancsnokhoz, jelentve, hogy oltalma alá kívánnak jutni. Az orosz tiszt erre azt felelte, hogy meg kell lakolniok a múlt évben történtekért, s felgyujtatta a mecsetet, melybe három egyénen kívül, valamennyi mozlim beleégett. Ma, — jelenti ugyanezen levelező másnapról, — sok újonnan érkezett menekültet látogattam meg, kik a bulgáriai falvakból s főleg azon 200 szerencsétlen egyén közül valók, kik Ebeliből és Erdivánból a török hadsereghez indultak. Ötvennél többet megöltek a kozákok, mintegy 70 en megmenekültek, s a többieket visszakergették. Egy nyolcz tagú családból 6, egy öt tagúból 3 személyt öltek meg. Ezek közt láttam egy asszonyt, kinek testén és fején öt lándzsaseb volt. Egy másiknak 10 lándzsa- és kardsebe volt. Egy hatéves leánynak a fején egy kardvágás van, egy másiknak szintén fején két lándzsa-szúrása, egy harmadiknak, tizenkétéves, lándzsa-szúrása testén. A látvány igen szomorú volt. Számos ilyen menekült van Balgrádban, Eszkzsumában s más városokban és falvakban. A kozákok megtámadták Bulbuller (Medzsidje mellett) falu lakosait, s 11 asszonyt és gyermeket öltek meg. Néhányan megmenekültek, a többieket visszakergették az oroszok közé. Az oroszok felgyújtották Ilirzovát és a Dobrudzsában több várost. A „Daily Telegraph“ levelezője a következőket jelenti: Sumla, jul. 19. Ma újabb ebeki menekülteket láttam. Egynek mély vágás volt a fején; egy másiknak — asszony volt — karjáról egy kardcsapás lemetszette a bust. A seb genyedezett s féreg nyüzsgött benne, mikor ide érkezett. Egy 12 éves leány karján lándzsaseb ; egy erdvanli asszony testén 5 lándzsaseb; egy 7 éves leány fején mély lándzsaszúrás. — Elbeszélve ezután a „Standard“ fentebbi táviratában említett tényeket, így folytatja : Újabb áldozatát láttam az orosz embertelenségnek : egy tiz hónapos gyermek fején kardvágást láttam, melyen az agyvelő kicsorgott, a gyermek karján és lábán ezenkívül lándzsaszúrás volt. A haldokló gyermek anyjának fején kardvágás van, mely azonban csak a bőrt fejtette le hajastól. Egy 10 éves lánynak széles sebe van fején ; egy aszszonynak mély lándzsa szúrása hátában; egy 8 éves gyermeknek 3 kardvágása fején s egy lándzsasebe vállán; egy 10 éves leány a szó szoros értelmében be van borítva kardvágásokkal és lándzsaszúrásokkal; egy asszony koponyája kardcsapástól van betörve. A „Manchester Guardian“ távirata így hangzik : Sumla, jul. 17. Láttam a kozákok áldozatait, kiket felszedtek és Rasgradba hoztak. A sebesülteket, kórház nem lévén, magánházakba osztották szét. 14 asszonyt és gyermeket és 2 öreg embert olvastam meg. Egy öt éves leány borzasztó látvány volt, a szó szoros értelmében lándzsadöfésekkel és kardvágásokkal lévén borítva. Egy 2 éves gyermek fején és testén két seb volt. Egy öreg asszonynak golyósebe, egy másiknak három kardvágása volt. Négy másik gyermek, 12 éven aluli, szintén siralmasan össze volt sebezve. Mindezek Albanovából, Ruszcsuk szomszédságából valók. Azt mondják, hogy sok más asszonyt és gyermeket megöltek, s csak ők maradtak életben. Láttam anyátlanul idehozott leánykákat és fiukat. A sebesültek folyvást érkeznek ide. Hir szerint az áldozatok száma több százra rúg. Egy balkáni ember az egyetlen, ki falujából élve maradt, a többieket a kozákok, fegyvereiket elszedvén, megölték. Az idevaló muzulmánokat ez nagy izgalomba ejtette. A „Times“ levelezője ezt jelenti: Sumla, jl. 17. Kikérdeztem hat sebesült aszszonyt, kikkel a kozákok Szisztova közelében kegyetlenül bántak ; megtudtam tőlök, hogy a kozákok nőket és gyermekeket lemészároltak. Vonakodtam hinni ez eszeveszett barbárságról szóló híreket, de most igazaknak találom azokat. Ugyanezen lapnak egy másik, igen érdekes távirata így hangzik: Páris, júl. 19. Suvalof gróf, megütközve az orosz atrocitások hívei által gyakorlott benyomáson, sürgős táviratot küldött Gór csákófi herczegnek, kérve őt, hogy a főbb külföldi levelezők számára eszközöljön ki minden könnyebbséget arra nézve, hogy meglátogathassák azon bulgáriai helyeket, ahol a hírek szerint ezen kihágások elkövettettek, úgy hogy a levelezők vizsgálódásainak írásba foglalt és aláírt eredményét az orosz főhadiszállás neki (Suvaloff grófnak) közzététel végett azonnal táviratilag megküldhesse. azt mondja, hogy a szerdár ekrem kimerítő jelentést küldött azon eljárásról, melyet az oroszok a török tartományok megszállása alkalmával tanúsítanak. Az ellenség minden falut, mely útjában fekszik, lovascsapatokkal száll meg, ekkor a törökök iránt a legellenségesebb és leghaszontalanabb bolgárokat szolgálatába fogadja, s azon feladattal bízza meg, hogy a kozákokkal egyesülten a muzulmán lakosságot kiirtsák, kor- és nemkülönbség nélkül, hogy házaikat fölgyújtsák, marháiktól és ingatlan vagyonuktól megfoszszák. A császár kormánya szokva van — folytatja Aarifi pasa — hogy Oroszország nem tartja tiszteletben a humanitás törvényeit, ezen tényeket csak azon lehetőség miatt hozza a hatalmak tudomására, ha ily előzmények miatt nem teljesíthetné kötelességét, melyet érzelme és humanitása sugall. A muzulmánok elkeseredettsége ennek következtében az egész birodalomban oly fokra hágott, hogy a legroszabbtól lehet tartani. Azonban a szultán az igazságosságról és humanitásról még ellenségeivel szemben sem fog megfeledkezni azokkal szemben, kik egy egész nép kiirtását tűzték feladatukká. A porta minden körülmények között törekedni fog megtartani ezen ígéretét, de a mohamedánok borzasztó ingerültségének jelei vehetők észre, és félni lehet, hogy az izlámnak minden követője értesülvén hitrokonainak borzasztó sorsáról, saját sorsát is veszélyeztetve látja, és oly módon fogja védelmezni létét, mely fölött a porta sajnálkozhatik, de melyet meg nem akadályozhat. „Midőn a magas porta — végezi a körirat — megbízza önt, hogy a kormányt, melynél hitelesitve van, figyelmeztesse ezen fontos kérdésekre, egyszersmind reméli, hogy senki sem fog csalódásban élni ezen közlemény jelleme felől, mely épen úgy tekinthető világos programoinak, mint erélyes tiltakozásnak azok ellen, akik oly szomorú és kegyetlen példát adnak országunknak. Azért el ne mulaszsza ön nyíltan kijelenteni, hogy a császári kormány ezen kihívások daczára semmit sem fog elmulasztani, hogy a törvényesség a mérséklet útján megmaradjon. A magas porta megígéri, hogy amennyire lehetséges visszatartja a muzulmán lakosságot oly tettektől, mint milyeneket az oroszok elkövettek. Erősen meg vagyunk győződve, hogy a hatalmak támogatni fogják erőfeszítéseinket, és Oroszországhoz oly szavakat fognak intézni, melyet a humanitás és civilisátió érzelmei tanácsolnak. Aarifi:“ Aarifi pasa a maszka atrocitásokról. A porta új külügyminisztere, Aarifi pasa, e hó 20-ikán köriratot intézett a külföldi török képviselőkhöz, a muszka atrocitások ügyében, mely Konstantinipoly megszállásáról. A „Post“-nak esti lapunkban jelzett érdekes czikke Konstantinápolynak az angolok által való megszállásáról bővebben így hangzik: Az oroszoknak korántsem fog eszükbe jutni, hogy megtámadják vagy ostromolják Konstantinápolyt, ha az angolok tartják azt megszállva. Sőt ha az angolok megszállják Konstantinápolyt, ebből Oroszország fogja húzni a legnagyobb hasznot, helyesebben ő fog egyedül hasznot húzni belőle. Az természetes, hogy a békekötés el fog húzódni, és Oroszország hosszabb ideig fogja viselni a háború terheit. E helyett azon órától kezdve, melyben az angolok bevonulnak Konstantinápolyba, azon drága jog birtokába jutnak,hogy a békekötés árát kétszer oly magasra szabják. A livádiai ígéret ugyanazon órában meginog. A porta kormánya azon pillanatban megszűnik lenni Oroszországra nézve, midőn az ország központját idegen hatalom foglalja el. Ha Konstantinápoly ezen megszállás által bevehetetlennek látszik is, Oroszország tudja másrészt, hogy az angol-török centrum képtelen az offensívára a Balkán félsziget ellenében, amint a bolgár várnégyszögben táborozó török sereg körülkerittetik, vagy megadásra kényszeríttetik. Oroszország így beszélhet: „Én a Balkán félszigeten új állami rendet szervezek, és várakozom, hogy melyik hatalmasság fogja fölforgathatni ezen rendet. Azon feladatot pedig a hatalmakra hagyom, hogy annak idejében kiszólítsák az angolokat Konstantinápolyból.“ Az angolok tehát megtarthatják Konstantinápolyt, de a törököknek kiűzését a Balkán félszigetről ezzel csak siettethetnék. Ezen kiűzésnek sikeres megakadályozására csak Ausztria vállalkozhatnék. Lehetnek angol politikusok, kik úgy vélekednek, hogy az angol flottának Konstantinápolyban való tartózkodása legbiztosabb eszköz arra, hogy Ausztria actióra bivassék Törökország mellett. De az ügyek jelen állapotában ezen rendszabály kétélű karddá válhatnék. Andrássy gróf ugyan kinyilvánította, vagy legalább mondják, hogy nyilatkozott, hogy Ausztria soha sem fogja tűrni szláv kis államok keletkezését a Balkán félszigeten. De azt nem mondotta, hogy mit tart ez állami alakulások megakadályozására alkalmasnak; azt nem említette, hogy e czélra okvetlenül szükségesnek tartja Törökország fenmaradását. Ausztria-Magyarországnak külügyminisztere a kellő időben fontolóra veheti, hogy Törökország elenyészte után a szláv államok alakulása ellen legjobb óvószer az, ha államának protecturáját kiterjeszti a Balkán éjszaki tartományai fölé. Ebbe Oroszország beleegyezhetnék, ha kárpótlást kereshetne ázsiai Törökországban, melyet az angol flotta Konstantinápolyból semmivel sem fog jobban védeni, mint eddig volt védve. És Ausztria nem tagadná meg Oroszországtól ezen kárpótlást, ha Ausztria a maga részéről igényelné a Balkán félsziget éjszaki részét. TÁVIRATOK A HÁBORÚRÓL. Orsová, júl. 23. (Saját tudósítónktól.) Egy külföldi kóborló ügynök e vidéken 500 paraszt fogatot akart napi 7ártjával bérelni fuvarozásra. 300 fuvar Orsova közelében már össze is gyűlt, ekkor azonban a szolgabíró értesült a dologról, s a titkos ágens eltűnt; a 300 parasztnak pedig szépen haza kellett hajtania a lovat. Azt beszélik, hogy e fuvarokat Bulgáriában takarmányszállításra használják. London, júl. 23. (Eredeti távirat.) A „N. Fr. Presse“ jelentése: Csütörtökön 1500 ember megy Máltába, hol rendeltetéseket, illetőleg parancs várja őket. További 1500 embert küldenek utánok. Konstantinápoly, jul. 23. (Eredeti távirat.) A „N. Fr. Presse“ jelentése: Török csapatok, melyek a plevnai csata után kémszemlére voltak kiküldve, további 14 lőszeres kocsit találtak, melyet az oroszok futás közben elhagytak. ______ Bécs, jul. 23. A szkupstina engedélyezte a kormány számára figyelő hadtest fentartására szükséges hitelt. Ez pedig egy katonai tábor építésére 24 zászlóalj szükségletéhez képest. Továbbá felhatalmazást adott a pénzügyminiszternek az aláírott hadikölcsön hátralékainak behajtására, és a hadi költségeket 2 millió aranyban állapította meg. Bécs, júl. 23. A „Pol. Corr.“-nek jelentik Konstantinápolyból e hó 22-éről . Abdul Kerim pasa elmozdítása nem a hadi események miatt következett be, hanem csupán egy külön megbízott tudósításának tulajdonítandó, ki a törökök hadseregét betegségek és szökések által megtizedeltnek irta le. (Csodálatos tudomásai vannak ennek a „Pol. Correspondenznek.“ Szerk.) Konstantinápoly, júl. 23. Az „Agence Havas“ jelenti: Állítják, hogy az oroszok a Kedliber mellett csütörtökön vívott csata következtében visszavonultak a határra. A távirdai összeköttetés Karszszal helyreállíttatott. Sem a Duna mellől, sem a Balkánból nincsenek küzdelmek jelezve. Redif 63 Abdul Kerim pasák ide érkeztek. Páris, jul. 23. A „Temps“ jelenti, hogy Kréta szigetén kitört a lázadás. London, jul. 23. A „Morn. Post.“ jelenti: A kormány elhatározta, hogy a középtengeri hajóraj hajósainak számát tetemesen megszaporítja. A „Standard“ azt írja, hogy a Gallipoli megszállásáról szóló hírek túlzottak; a kormány elhatározta, hogy azonnal megszaporítja a helyőrséget Máltában és Gibraltárban, ahova néhány nap alatt elmennek a csapatok. Az ország valószínűleg helyeselni fogja ezen lépést és a hatalmak, melyek vártak Anglia példájára, biztosíték gyanánt fogják tekinteni azt, hogy az egyszer elfoglalt politikától semmi árért el nem tér. Oroszország figyelmeztetést kapott, hogy nagyravágyó számításait ne alapítsa tévesen Anglia mindenáron való békeszeretetére. Az „Euphrates“ csütörtökön vitorlázik el 1500 emberrel Máltába, „Crocodil“ és „Malabar“ követni fogják nem sokára 1500 emberrel. Asszonyok és gyermekek nem követhetik az ezredeket. Bukarest, jul. 23. A szloboziai oroszok ütegei borzasztó tüzelést folytatnak Ruszcsuk ellen; a török csapatok Ruszcsuk és a halmok között mozdulatlanul állanak. Pétervár, jul. 33. (Hivatalos.) Gurko tábornok Tirnovából 21-éről a törökök által orosz halottakon, sebesülteken és foglyokon elkövetett kegyetlenkedésekről tesz jelentést. 18-án a törökök kitűzték a fehér zászlót és alkudozásba léptek; a parlamentek és hadcsapatok közeledtével a törökök hirtelen tüzelni kezdtek. Tanúk voltak Lignitz és a „Times“ levelezője. Berlin, jul. 23. A német birodalmi hajóraj elhagyta Belrntot e hó 21-én este, és 22-én Ciprus szigetére Larnakába érkezett. Zára, jul. 22. Állítják, hogy Niksics várát tegnap reggel óta Montenegróiak megszállották. (Hát még mit állítanak ? Szerk.) EGYÉB TÁVIRATOK. Lipcse, jul. 23. (Az „Ellenőr“ eredeti távirata.) Németország aratási kilátásai különbözők. Némely vidéken jó közép, néhol csak közép, s ismét néhány, de kevesebb vidéken, rész az aratás. A mai gabnavásárt sokan látogatták, de Magyarországból kevesen voltak. Az üzlet, Magyarországot tekintve, nem volt erős, miután mindenki csak kész vagy nem sokára szállítható árut akart vásárolni. Rozs ára: 900 paritás Budapesten vasúton átvéve, káposztarepere: 178/2 szintén Budapesten átvéve. De különben sem volt nagy üzlet, mert mindenki csak készet akart. Berlin, júl. 23. A marhavész kiütése miatt a beutheni kerületben a szarvasmarha kivitele Sziléziából megtiltatott, és a kivitel a berlini marhapiacról el van zárva. Hamburgban és más kikötőhelyeken a marhakivitel tekintetében óvó rendszabályokat létesítettek. Washington, júl. 22. A kormány több helyen csapatokat von össze, hogy szükség esetében erőhatalommal lehessen közbelépni. Az eddig Pittsburgban pusztítás által okozott károk, 125 locomotivvel és 2000 kocsival együtt 3 — 4 millióra rúgnak. Pittsburg polgárai biztossági választmányt alakítanak, újabb erőszakoskodások meggátlása végett. A strike kiterjed a nyugati pensylvania-newyorki vasúti vonalakra is.