Ellenőr, 1877. augusztus (9. évfolyam, 292-347. szám)
1877-08-15 / 318. szám
Előfizetési árak: Egész évre . . 20 fit — kr. Évnegyedre . . 5 frt — kr. Félévre ... 10 s — „ Egy hónapra . 1 „ 80 „ Egyes szám ára 4 krajczár. (Szerkesztési iroda: Budapesten, Bádor-utcza 6. szám. Semmit sem közlünk, ha nem tudjuk, kitől jön. — Kéziratok visszaküldésére nem vállalkozunk. — Posta által csak Vérmentes leveleket fogadunk el. 318. szám. Budapest, szerda, augusztus 15. 1877.Legyeli kiadás. ■:A hirdetések felvétele a Tzzad.óhivatalban , Budapesten, nádor-utcza 6. szám (Légrády testvérek irodájában). Továbbá lluvas, Lalite & Cieezegnél Páriában (Place de la Bourse Nr. 8). Hirdetésekért járó díj csakis az „Ellenőr“ kiadó hivatala által nyugtázott számla ellenében fizetendő. Kiadó-hivatal: Budapesten, nádor utcza 6. szám. Ide intézendők az előfizetések és a lap szétküldésére vonatkozó minden felszólalás. IX. évfolyam. A HÁBOIKÚ. Budapest, augusztus 14. Az angolok királynője hazaküldte hűséges híveit a parliament mindkét házából s üzenetében kissé fanyar megelégedéssel constatálhatta nekik útravalóul Oroszország „barátságos érzületeit*, s az ebből resultáló „semleges állást.* A királynő hűséges hívei tehát elszélednek, semlegesen és bizalommal Oroszország iránt családi tűzhelyeikhez, mint ezt a királynő kormánya a közszolgálat érdekében kívánatosnak tartja. De útközben aligha nem gondolkoznak el egy kicsit semlegességük és parliamentaritór decretált orosz bizalmuk különösségei fölött. És valóban, ha úgy egy fél hónappal ezelőtt lehetett volna szerencsés az angol parliament feloszolhatni, nehezen vitt volna magával abból a kellemes meglepetésből, hogy ime tudtán kívül mennyire bízik Oroszországban és mily semlegesen boldog. Akkor még nem látott egyebet a türelmetlen „Member* és haragos „Pear*, mint éjtnapot egyesítő hangyamunkát a hadi szertárakban, műhelyekben, harczolkodó csapatokat, sütött kazáni hadihajókat, garmadába hányt golyót, lőszert, eleséget a hadikikötőkben. Akkor még Máltáról, Gibraltárról, Gallipoliról volt divat naphosszat elbeszélni, az admirality bureausban épp úgy mint a city utczáin végig a bezikai öbölben gőzölő angol flotta volt a vezérlő thema. No, erre a tevékenységre a rágalom se igen foghatta rá, hogy valami nagyon hasonlított volna ahhoz a bizalomhoz, melylyel gazdagon a Member és Pear ma vonulhat vissza a semlegességbe, élvezni a csendes elmélkedést a földi dolgok kellemes változandósága fölött. Nagyon valószínű azonban, hogy ez az élvezet nem lesz zavartalan. Oroszország e véletlenül felfedezett barátságos érzületei, kevésbbé épületesen hathatnak éppen az által, hogy oly hirtelen fedeztettek fel. A Derby-féle jegyzék, mely Oroszországnak felsorolta az angol semlegesség árát és határát, jó három hónapos életkornak örvend már, s kevéssel fiatalabb csak az orosz megnyugtató irat, mely az angol érdekek kímélését kissé furcsa stylusban írta körül. És csodálatos, ebben a megnyugtató iratban sem akkor sem azóta fel nem fedeztettek ama barátságos érzületek, melyek ma oly nagy bizalomra indítják a királynő kormányát Oroszország iránt. Annyira nem, hogy az egész angol sajtó a legnagyobb ridegséggel fogadta a himező-hámozó orosz ígéreteket, s mikor ezelőtt két héttel javában neki indult sub titulo „helyőrségek normális létszámra emelése a földközi tenger állomásain* — a fegyverkezés: ezt, az oroszok balkáni átkelése kapcsában, minden angol igen természetesnek találta ama sajátságos érdekkímélő elmélettel szemben, melyet Oroszország a hadjárat elején, veretlen állapotban kifejteni kegyeskedett. Igen: „veretlenül”. Itt a zárnyitó varázsszó, mely mindent megmagyaráz, a mi az angolok orosz bizalmában és semleges boldogságában csodálatos van. A királynő kormánya és az angol parliament Plema és Eszki-Zára után bizton bizhatik Oroszországban, hogy angol érdeket megsérteni nem fog — minthogy erre képtelenné lett. S bízvást beleolvashatja a megnyugtató orosz jegyzékbe azt a „barátságos érzületet”, mely a semlegesség indokolására kívánatos, de amelyet Zevin, Plevna és Bszki-Zára előtt nem lehetett abból a derék orosz jegyzékből kiolvasni. Nem gondoljuk azonban, hogy az olvasási mód e különbözősége miatt az angolok vád alá helyeznék kormányukat. S az is kevésbbé valószínű, hogy a miatt, mert az angol érdekek békés megóvására nyílt kilátás, az angol nép teigya magát hazafias bánatában. Ilyesmi egyesegyedül Magyarországon történhetnék meg, ha a szellemi csaplárosok bizonyos faja találna fogyasztókat nadragulyás itókájára. Angolországban egy lesz a vélemény arra nézve, hogy a kormány, mely a békét és az érdeket együtt óvja meg az országnak, kétszeresen érdemes a nemzet elismerésére. És egy lesz a vélemény arra nézve is, hogy a „Plevna előtt" és a „Plevna után" lényegesen különböző két dolog. Bizonynyal ránk nézve is az. „Bizalmunk" Oroszország iránt, hogy érdekeinket respectálni fogja, épp oly alapon nyugszik (olvasd: inog) mint az angoloké; semmivel nem újabb keletű, valamint semmivel nem értékesebb az a bizonyos „barátságos érzület” nekünk, mint az angoloknak. De éppen azért, valamint az angoloknak szabad megbízni Oroszország tehetetlenségében, hazaárulás nélkül, úgy nálunk sem okvetetlenül szükséges talán megkövezni az embert, még ha miniszter is, aki Plevna után sajnál kidobni az ablakon oly milliókat, melyek Plevna előtt „mozgósíttattak“. S ezt annál kevésbbé, mert abban a nagy nemzeti mozgalomban, melynek e napok tanúi, sok szép, sok lelkes törekvés feltalálható, de olyan törekvés nyilatkozását, mely új államadósságokért, új adóemelésért lelkesülne, mi legalább nem bírtunk eddig felfedezni. Minekünk Oroszország hatalmi terjeszkedése ellen van nagy és jogos kifogásunk Angliának is. Anglia azonban megszűnt egyelőre hatalmi terjeszkedést látni abban, mikor az embert két világrészben megverik, s hol saját földjére üldözik, mint az oroszt Ázsiában, hol pedig egy keskeny földpásztára szorítják össze, mint az oroszt Bulgáriában. És Anglia a védelmi intézkedést, mit az előnyomuló Oroszországgal szemben megkezdett, pihentetni fogja a visszavonuló Oroszországgal szemben. Azt hiszszük, hogy észszerűen monarchiánk sem tehet máskép. A mi feladataink csak egygyel szaporodnak, azzal, hogy Szerbiát ne engedjük paczkázni azon érdekeinkkel, melyek megbolygatására Oroszország „barátságos érzületei“, hála Prevnának, ez idő szerint tehetetlenek. Az ázsiai orosz ,,Ordre de bataille.“ A „N. Fr. Pr.“-nek jelentik Erimezből. A Mukhtár pasa által személyesen szerkesztett, és a foglyok és szökevények adatai nyomán öszszegyűjtött ordre de bataille szerint az orosz haderő egy hadtestből áll. Ennek részei a kaukázusi gránátos hadosztály Komarov tábornok alatt. Az első dandár: Lidinov tábornok, a 13. és 14. erivani és grúziai gyalogezred; ezredesek : Tolstoi és Ridzevszki. Második dandár: Zederfolm tábornok, a 15. 16. tiflisi és mingreliai ezred; ezredes Rusztlinger és Pertaofszki. 39. gyalog hadosztály: Devel tábornok, táborkar főnöke Levenics ezredes. Első dandár Polturaczki tábornok, a 153. és 154. bakni és derbenti ezredek; ezredesek Jovanov és Konturanszki. Második dandár a 155. és 156. kubáni és elizavettoli ezredek ; ezredesek Kaberpin és Bálámincskár. Az ezredben négy zászlóalj van, ezenkívül még külön gyalogságot és két műszaki zászlóaljat csatolnak hozzá; e szerint 35 zászlóalj 550 emberével «» 19,250 harczos. A lovasság: Kolbatovics — Csiftcsamaszov. Az első hadosztályi tábornokok: Teremetov, Gorszki, mozdoki 1. és a kubáni 2 kozák ezredek, a tveri 15. és a nisegorodi 16. dragonyos ezred; ezredesek Tirkonszki és Szerbohotovszki, Iszakov, Mirza Hadfi Lev, Marzov és Imov. Kubán jologszti 1. és 2. kozák —, gradinszki kozák — és a 17. és 18. Szerverszki és Peregoszlavl dragonyos ezred , ezredes Krazemstrom, Arbanán herczeg, Csipcsevasov herczeg, 600 embert és 3 muzulmán ezred, azután muzulmán ezred 440 emberével, összesen 6600 lovas. A tüzérség parancsnoka (az elesett Szofjano helyett) Hobeszkoj ezredes. Kaukázusi tüzérdandár, 6 üteg ; parancsnokokok : Rabenin altábornagy, Garkojszki ezredes, Godkerszki, Konakovszki és Badgiako alezredesek, Zadrianov ezredes; 48 ágyú. A 39. tüzérdandár parancsnoka ismeretlen ; 6 üteg; parancsnokok Kirjakov altábornagy, Novikov ezredes, Jozinovics, Namoszkoj és Barojovics alezredesek. 48 ágyú négy fontos ütegekben, 3 üteg 24 ágyúval, összesen 120 ágyú. Az egész hadsereg 25,850 emberre megy 120 ágyúval. Lorisz Melikoff helyett Mirinsski vette át a parancsnokságot. _________ (Éjjeli posta.) A muszka kegyetlenkedés egy gyönyörű esetét jelenti a következő konstantinápolyi hivatalos távirat. Ozmán pasának egy Plevnában aug. 10-ikén kelt távirata jelentést tesz azon gyalázatos bánásmódról, melyet az orosz katonai hatóság parancsára egy elfogott török katonának szenvednie kellett. Ezen katonát, a Juszuf nevű, tirnovai, — többször kikérdezték azon hadtest parancsnokai és számereje felől, a melyhez tartozott. Minthogy állhatosan megmaradt a mellett, hogy, nem tud semmit, ütöttékverték, levetkőztették és egészen kátrányba mártották. Ezen állapotban három napig kiállították a napra, a legcsekélyebb táplálék nélkül; fenyegették, hogy megégetik elevenen, s a katonák, akik őrizték, szünetlenül bántalmazták. A szerencsétlen, kinek végre sikerült megmenekülnie, az Ottómén főhadiszállásra jelentkezett, s Ozmán pasának személyesen beszélte el a fentebbieket. A tábornok tulajdon szemeivel látta Juszifnak tetőtől talpig kátránynyal borított testét, így tiszteli ellenségünk a humanitás törvényeit és a népjog elveit, míg az ottomán hadseregnél minden orosz fogolylyal a hadi törvények által megkívánt módon bánnak. A „török atrocitásokéhoz. (Éjjeli ponta.) Idevaló lapok is hűségesen közölték — mert hiszen a „Pol. Corr.“-ben volt! — az orosz táborban lévő néhány hirlaptudósítónak egy protocollumát, mely szemben a sumlai jegyzőkönyvvel a „török atrocitások“ igaz voltát akarta megpecsételni. Ezen urakról az „Alig. Ztg.“ egyik levelezője a következőket írja: Brakenburg alezredes, a „Times* levelezője, Dick de Lonlay, a „Moniteur Universel* és a „Monde Illustré“, — Lamothe, a „Temps*, és Pellier, az „Ilustracion Espanola y Americana* levelezői — kik közül az első nemrég az orosz Vladimir-rendet kapta ! — július 21-ikén Kazanlikban kölcsönös megegyezéssel egy jegyzőkönyvet szerkesztettek, mindenféle kegyetlenségekről, melyek állítólag orosz sebesülteken elkövettettek. Ittott előfordulhat, hogy végre a törökök is kényszerittetnek a visszatorlásra, s hogy vannak esetek, a melyek sajnálatosak; de a két hadviselő fél alacsony miveltségi foka mellett valóban nem csoda, ha az embertelen mészárlások, melyeket a kozákok kémszemléiben mindenütt elkövetnek, s melyeknek áldozatai, a mi annál gyalázatosabb, nagyobbára védhetlen nők és ártatlan gyermekek, — a törököket végkép elkeserítik s ezek szeget szeggel fizetnek. Az ily módon elveszett orosz katonák száma eltünőleg gykély a számtalan sok megbecstelenitett asszony és leány, meggyilkolt gyermek és halálra korbácsolt öreghez képest, kik jelzik az utat, melyben az orosz hadsereg elindult, hogy az általa elhamvasztott békés falvak füstölgő romjain a szabadítás lobogóját föltűzze. A nevezett urakat alkalmasint nem annyira a humanitás érzelme mint inkább azon vágy vezérelte, hogy ezen cselekmény által a legfelsőbb figyelmet magukra vonják, s gomblyukakba tűzött szalaggal parádézhassanak Európa előtt, mint a nyomorgatott keresztyének megmentői. Hogy ezen urak véletlenül csak most jutottak arra a gondolatra, hogy neveiket ily módon megörökítsék, s ezt nem tették már előbb, midőn a nők vérétől csurgó kozák lándzsák még élénkebb bizonyságot nyújthattak, az rég nem csoda már, ha figyelembe vesszük mindazon eseményeket, melyekről ezen háború kitörése előtt álmodni sem lehetett volna, de melyek ma az orosz kényuralom által megdönthetetlen ténnyé válnak. (Éjjeli posta.) Szulejmán pasának Ozmán és Mehemed Al pasákkal való egyesülése — mint a „N. fr. Pressernek Konstantinápolyból jelentik, nehány nap alatt megtörténik. — A „N. W. Tbi.“ a következő táviratokat közli: Ozmán-Bazár, aug. 12. Itt teljes nyugalom uralkodik. Szulejman pasa Kazanlikon át éjszakkeletnek nyomul. Tegnap elfoglalta az oroszok által megszállott Ferdis-szorost Ferdszkjei mellett s azután megkezdte az előnyomulást Elena felé. Bukarest, ang. 12. Biszkupszki tábornok a 9. hadtest táborkari főnöke, a plevnai vereség után elfogatott és Pétervárra küldetett, hol haditörvényszék elé fogják állítani. Állítólag az ütközet alatt részeg volt, így jelentik ezt orosz katonai forrásból. (A czár nagyon elhamarkodta volt a dolgot, midőn a muszka tisztek anti-vutkiánus fogadalmáról értesülve abban a nagy mondásban tört ki, hogy „ilyen tisztekkel meghódítja a világot.“ A vutki szelleme megboszulja magát. Szerk. Zimnicza, aug. 12. A sebesülteket folyton nagy számban hozzák át a hídon. A beteglétszám aránytalanul nagy a forróság, a vízhiány s a rosz élelmezés következtében. A bolgár lakosság a tirnovai vidékről a dunai városokba menekszik. Macsin, aug. 11. Zimmerman tábornok főhadiszállása még Csernavodában van. Kasztendzsét tegnap még a 14. hadtest két ezrede és egy üteg tartotta megszállva, de a török bombázás megújulása esetére a kiürítés el volt határozva. Az idegen alattvalók védelmére Kasztendzse előtt egy angol gőzös állomásozik. A harcztérről. A „Neue freie Pressernek jelentik az orosz főhadiszállásról Trsztenikből. Zotov tábornok aug. 9-én hátráló mozdulatot vitt végbe, hogy az Oszma mellett elfoglalja állását, újjászervezi hadtestét és a nehéz ágyukat megvárja. A nagyherczeg Kuszmahalában van. A románok Muszelim Szeloban ütötték föl főhadiszállásukat, ahol ma Czernat tábornok is megjelent. Radovicz hadügyminiszter Magurelliben tartózkodik, hogy megszemlélje az átvonuló harmadik hadosztályt. Tizenkét nap előtt lehetetlen az ütközet. Állítják, hogy a törökök kedvező ütközetet vívtak Lovácznál. A császári gárda első csapatai érkezőben vannak. A tábornokok közt nagy nézetkülönbség van. A nagyherceg láthatólag el van kedvetlenedve. Az ambulanceok szervezete rosznak bizonyult be, mert Plevna mellett sok sebesült hat napig feküdt bekötés nélkül. A román hadsereg bizonyosan átkel a Dunán Korábiánál. A fejedelem Ruszanesztiben vagy Korábiában fogja fölütni főhadiszállását. A fejedelem 10 én rendeletet írt alá, melyben 12.000 nemzetőrnek behívását rendeli el. Az orosz diplomatiai körökben közelinek mondják Szerbia részvételeit a hadjáratban. Azt hiszik, hogy Ausztria nem fog interveniálni. A „Fremdenblatt“-nak írják Bukarestből augusztus 10-ről. A negyedik román hadosztályt, mely július 29 -e óta Nikápolyban van, legközelebb követni fogja az első és harmadik, míg a második kis Oláhországban fog maradni. Ezek átszállítására most hidat vernek Turnu-Magurelli és Nikápoly között, mely állítólag két-három nap alatt elkészül. Károly fejedelem az utolsó napokban Krajovában időzött, ahova elkísérte Erzsébet fejedelemnőt, ki egyelőre ott fog tartózkodni. Ma visszatér ismét a hadseregéhez Iszláczba, hogy az átkelésnél jelen legyen. A román hadjárat megkezdődik tehát, és pedig ami csak nem régen valószínűtlennek látszott volna, az orosz hadvezérlet kívánságára és együttműködésével. Az orosz haderőt most lázas sietséggel összepontosítják Bjelától délre, mintegy 5 hadtest erejéig , és e czélból a román vasutak szolgálatképességét, mely Nikoláj nagyherczeg ócsárlása daczára elismerést érdemel, a legnagyobb mértékben fölhasználják. Az orosz segélycsapatoknak egyesítésére több mint egy hét szükséges , a döntő csapás bekövetkezése pedig attól függ, hogy a törökök meddig nézik tétlenül, hogy miképen szaporodnak kétszer annyira az ellenükben álló haderők. Annyit már eddig is eléggé bebizonyított a jelen háború, hogy a stratégiai és a tacticai vezérlet is nagyon rosz, és emiatt a két vitéz hadsereg küzdelme mészárlássá fajul, mely a népvándorlás harczaira emlékezteti. A „Neue fr. Pressernek jelentik Vezinből aug. 10-től. Hogy a musszon-gediki állásokat megszállhassa, Izmail pasa előnyomult hadtestével Arzab faluig, és Akif bej ezredes alatt egy hadioszlopot küldött az említett hadállás ellen. Ez mintegy 4000 orosz ellen megkezdte a csatát, megverte és egészen Gedik Igdirig üldözte őket, mire Izmail pasa Musszon-Galdikig, két óra járásnyira orosz területen hatolt előre, és ott megszállotta Zarjajedát. Az orosz hadosztály Cselli-Gediktől egészen Igdirig vonult vissza, ahova Lazarov alatt 6 zászlóalj gyalogságot és Szetramitov alatt két ezred lovasságot küldtek kétségül az oroszok a Korektel mellett álló seregből. A bajazidi török hadtest jól van szervezve . Akif bej ezredes dandártábornokává és táborkari főnökévé neveztetett ki. Alasgerdi parancsnokká Musztafa Szafet pasát nevezték ki , Ahmed Fazil pasa hadosztálytábornok pedig visszatér a főhadsereghez. Az Európában elterjedt hírek, hogy Ardabánon keresztül erős orosz hadtest megy Erzerum ellen, hamisak. Muktár pasa erős lovassági csapatot küldött oldaltámadásra, és szétszóratta az orosz lovasság kis csapatait, melyek Pennek és Ardahán között portyáztak. Romániából, Bukarestből írják a „Fremdenblatt“-nak aug. 10-ikéről : „Az utóbbi napokban a berlini és bécsi lapok sokat beszéltek egy missióról, melyet az orosz főhadiszálláson levő osztrák-magyar katonai meghatalmazott állítólag a czártól kapott. Eltekintve attól, hogy a tény maga is igen valószínűtlennek tetszett, össze is cseréltek két személyt, amennyiben mindig Löbweysen báróról volt szó, holott nyilván Bechtolsheim bárót, a pétervári nagykövetségnél levő katonai attaehót értették, ki Sándor császár főhadiszállásához van beosztva. Lohnersen báró a 7-ik hadtestnél volt a Balkánon túl, s onnan csak az utóbbi napokban, a kazanliki és eszkizárai positiók kiürítése után tért vissza. A mi Bechtolsheim báró utazását illeti, ez csupán Ferencz József császár-király hívására történt. Bechtolsheim báró különben ma visszatért ezen útjából, Wellesley ez rendes angol katonai attachét is visszavárják a napokban Londonból. Cogalniceanu külügyminiszter sokkép magyarázott utazásának még egy második felvonása is van, melyről talán keveset tudnak. A miniszter ugyanis Bécsből nem tér vissza egyenesen Bukarestbe, hanem elrándul a Rajnára, állítólag, hogy az utóbbi idő izgalmai után kissé megpihenjen, valóban pedig Károly fejedelemnek egy kis bizalmas missiójában jár ennek atyjához, Anton von Hohenzollern herczeghez, ami nem egyéb, mint egy kis hivatkozás az atyai pénzes zacskóra. Romániára nézve ugyanis elérkezett a legnagyobb pénzszükség pillanata; a hadsereg a requisitiókból élősködik, melyek az országot tönkre teszik. A lakosoktól most már elszednek mindent, a folyampartiak csolnakaikat, a hegyi pásztorok gomolyásokat voltak kénytelenek odaadni. Bizonyos szükségleteket azonban készpénzzel kell födözni, mert máskép nem is lehet, a pénz pedig itt nincs. Azt hiszik, hogy Cogolniceanu úr missiója igen göröngyös lesz.“ A bolgárok. A „Kölnische Ztg.”-nak következőket írják a bolgároknak a kegyetlenségekben való részességéről : A bolgárok már most is oly messzire vitték, hogy az oroszok előtt is discreditálva vannak, kiknek elkeseredése naponkint növekszik, mivel a bolgárok cselekedeteiért erkölcsi felelősségre vonatnak. A bolgárok maguk az oroszokra, különösen a kozákokra tolják a gyilkosságok és gyújtogatások bűnét, ámbár gyakran meggyőződtem, hogy hazugságokat álstanak. A török elvonulása után természetesen másképen alakultak a dolgok. Most már nem lehetett veszélytől félni, és páratlan buzgósággal kezdettk meg a török lakosok kirablását és fölgyújtás. Különben nem akarom tagadni, hogy egyes oroszok súlyos bűnöket követhettek el, azt sem, hogy az elmaradozó török menekülőkből a bolgárok egyeseket bántalmaztak, sőt talán meg is öltek, amint jellemeket véve tekintetbe nem is lehet csodálkozni. Egy orosz ezredes legújabban a sakálokkal hasonlította össze őket, és csakugyan ennek sok tulajdonságát osztják. Az angol parliamentből. Az angol alsóház szombati ülésében, mint táviratilag már jelentve volt, Mr. Fawcet új felvilágosításokat kért a kormánynak a keleti kérdésben való magaviselete felől. Nem kívánja, úgymond, hogy a kormány kielentse, mikép semmi esetre sem szándékozik kilépni semlegességéből, csak azt, hogy ha a kormány Oroszországgal szemben ellenséges actiót indít, ezt ne tegye a parliament egybehívása nélkül. Kérdi továbbá, hogy Layard konstantinápolyi nagykövet tiltakozott-e Serker pasának batumi szereplése ellen. Sir Stafford Northcote pénzügyminiszter azt feleli, hogy e tárgyban nem kapott külön jelentést, s hozzáteszi, hogy Mr. Layard fölszólalt mindannyiszor, valahányszor azt a körülmények megkövetelték. Ami a kormánynak a keleti kérdésben való magatartását illeti, Northcote ismétli, hogy eléggé ismeretes, s szigorú semlegességből áll, mely természetesen bizonyos eshetőségektől függ, olyanoktól, amelyek érintenék a brit érdeket, s amelyek igen világosan kifejtettek Lord Derby sürgönyeiben. A pénzügyminiszter hozzáteszi, hogy a kormány tökéletesen ismeri kötelességét, melyeket az alkotmány ráparancsol, s azoktól nem fog eltérni. Az olasz haderő, Róma erődítéséről s az 1878-iki olasz hadi budget emeléséről lévén többszörösen szó, nem lesz érdektelen ebben a háborús világban közölnünk az olasz haderőnek 1876. szept. 30-iki állományát, midőn is az olasz hadsereg kereteibe 901.700 ember volt beírva, mégpedig : 1. Az állandó hadsereg: gyalogezredekben 230.998 ember, a katonai kerületek 211.184 ember, alszázadok 7232 ember, 39.319 bersaglieri, lovasság 27.445 ember, tüzérség 57.571, műszaki csapatok 10.211 ; a királyi karabélyosok száma 19.706 ember , katonai iskolák és tanintézetek 4331 ember, egészségügyi századok 3705, rokkantak 1315, katonai ménesek 214 ember, disciplináris századok 542 ember katonai fegyintézetek 1827 ember, tényleges szolgálatban levő tiszt 11.166, rendelkezés alatt 168, kiegészítési csapatok tisztjei 1870, összesen 628.804 ember. 2. A „milizia mobile“ vagyis nemzetőrség, gyalogság és bersaglieri 251.631 ember, hegyi századok 2024, tüzérség 12.157, genie 2847, tisztek 2313 ember, összesen 270.973 ember és ezeken kívül 1923 tartalékos tiszt. Az állandó hadseregnek 901.700 emberén és a miliczia capreseibe még 143.943 ember volt fölvéve, úgy hogy Olaszország múlt év szeptember 30-án több mint 1.045.643 ember fölött rendelkezett." Ha ebből lehúzzuk a 17.440 lisztet és a 143.943 territoriális milicziát nem vesszük tekintetbe, akkor 884.260 volt az olasz hadsereg létszáma az említett napon; ebből 615.600 állandó hadsereg, és 268.660 tartományi miliczia. TÁVIRATOK A HÁBORÚRÓL Pera, aug. 14. (Eredeti távirati) „Biene freie Fresse“ jelentése : Szulejmán pasa jelenti, hogy Rasszin pasa tegnap a balesett után egy fontos állást vett be szuronynyal; az oroszok futásnak eredtek , 500 embert vesztettek. Bécs, aug. 14. (Eredeti távirat.) Dragovics a bosnyák fölkelők megbízottja ma Bécsbe utazott, hogy kérvényt nyújtson be Boszniának Ausztria által leendő elfoglalását illetőleg. (Nem jó volna ezt azt urat is Linczbe küldeni, hogy Deszpotovics meg ne unja magát? Szerk.) Konstantinápoly, aug. 14. Mehemned Ali pasától érkezett sürgönyök Balgrád körül folyt jelentéktelen csatát jeleznek. — Szulejmán pasa folyton megszállja az oroszok által odahagyott balkáni falvakat, megszállotta a razaliki szorost is Kalefer mellett London, aug. 14. A parliamentet elnapolták október 30-ig. A „Times“ török kölcsön megkötését jelenti 2.500.000 font sterling erejéig. Bukarest, aug. 14. Kruedener tábornok Lastoff tábornok által helyettesíttetett, 01- teniczából jelentik 9-ről: Tegnap este 8 török hajó, köztük csapatokkal és podgyászszal megrakott 8 monitor, Ullineni és Barezoff faluk mellett tartózkodott félóráig, azután pedig visszatért Szilisztriába. Pétervár, aug. 14. A mozgósítás további kiterjesztését illetőleg nem adattak ki parancsok; a varsói, vilnai és pétervári kerületeket nagyobbrészt nem érintette az intézkedés; a gárda mozgósítása sem fog megtörténni egész terjedelemben, hanem a vértes hadosztálynak és ,több ütegnek kivételével. London, aug. 14. A parliament elnapolására vonatkozó üzenet kiemeli az összes külföldi hatalmakkal való jó viszonyokat. A keleti kérdésre vonatkozó passus így hangzik: A béke fenntartására irányzott fáradozások sikertelenek voltak: a háború kitörésekor Angolország azon szándékát fejezte ki, hogy semleges állást fog fenntartani, mindaddig, amíg brit érdek nem érintetik, az orosz kormánynyal közöltetett ezen érdekek köre és terjedelme. Oroszországnak erre következett válasza ennek barátságos érzületeiről tanúskodik. Angolország, mihelyt kedvező alkalom érkezik, minden lehető erőfeszítést meg fog tenni, hogy a béke mielőbb helyreállíttassék, s törekedni fog olyan föltételeket ajánlani, melyek a hadviselők becsületével, a többi nemzetek általános biztonságával és jóllétével összeférhetők. Ha azonban brit érdekek érintetnének vagy veszélyeztettetnének, a királynő bízik a parliament támogatásában, hogy e jogok meg fognak óvatni. Bécs, aug. 14. A „Pol. Corr.“-nek jelentik Spalatóból 13-ról. A Deszpotovics vezérlete alatt állott fölkelők ismét összegyűltek, tegnapelőtt megtámadták lesből a törököket Gsznipotok mellett, sok embert megöltek, s fegyvereket és lőszert zsákmámányoltak. (Hát ez mi? A Deszpotovics vezérlete alatt állott fölkelők tudtunkkal osztrák területre léptek, ott lefegyvereztettek vezérükkel együtt, ki azóta már Linczben hüsel. Vagy tán osztrák területen kipihenvén magukat, onnan bocsáttattak viszsza e szép „lesre?“ s ez a kaland azt jelentené, hogy Rodich tábornok úr haza érkezvén Marienbadból, már megkezdte ismeretes működését ? Szerk. Pétervár, aug. 14. Hivatalosan jelentik Gorni Szindjénből 13-ról. Tegnap 700 emberből álló török lovasság megtámadta Sidinit Razgrád mellett, de egy század orosz huszár visszautasította őket, az ütközet vége felé egy orosz zászlóalj érkezett 2 ágyúval; az ellenséges lovasság, melyet látszólag gyalogság és tüzérség is követett, visszavonult. Az oroszok vesztesége 1 tiszt és 4 ember, 2 tiszt pedig és 9 ember megsebesült. Konstantinápoly, aug. 14. Ázsiából újabb jelentés nem érkezett. Az orosz balszárny megszállotta Kaszuánt. A kozákok kémszemlét tettek az alasgerdi kerületig. EGYÉB TÁVIRATOK. Zágráb, aug. 14. A határőrvidékiek gyűlése bizottságot választott a királyhoz intézendő kérelem és a határőrvidékiekhez kibocsátandó proclamatió szerkesztésére. Az „Agramer Ztg.“ szerint a tartománygyűlés 1. szeptemberre hivatik össze, de csak rövid ideig fog ülésezni. Vasárnap meeting lesz a határőrvidéki vasút ügyében. Jiew-ITorfe, aug. 14. Galvestoriból jelentik a lapok: Mexicói maradeurök Riogrande városában betörtek a börtönépületbe, lelőtték a bírákat és őröket és megszabadítottak két foglyot,azután Riograndén tértek vissza, anélkül, hogy az őket üldözőcsapatok elérték volna.