Ellenőr, 1877. szeptember (9. évfolyam, 348-401. szám)

1877-09-01 / 348. szám

íglőűzatísl árak: Egész évre . . 20 frt — kr. Évnegyedre . . 5 frí — kr. Félévre . . . ÍO , — „ Egy hónapra . 1 , 80 , Egyes szám ára 4 krajcszár. Szerkesztési iroda: Budapestért, nádov-xetcza 6. szám. Semmit sem közlünk , ha nem tudjuk, kitől jön. — Kéziratok visszaküldésire nem vállalkozunk. — Fosta által csalc bérrnentes leveleket fogadunk d. (Reggeli 'kiadás. . ‘viv>V. hirdetések felvétele a kiadóhivatalban: Budapesten, nádor-utoza S. szám (Légrády testvérek irodájában). Továbbá Havas, JLaíite & Cíe. ezégnéi Parisban (Place de la Bourse Nr. 8^ Hirdetésekért járó díj csakis az „Ellenőr“ kiadó-hivatala által nyugtázott számla ellenében fizetendő. {Eladó-hivatal: Budapesten, nádor-nteza 6. szám. Ide intézeti dák az előfizetések és a lap szétküldésére vonatkozó minden felszólalás. 348. szám. Budapest, szombat, szeptember 1.1877. IX. évíolyam. Figyelmeztetjük azon t. olvasóinkat, kiknek e hó végével előfizetésük lejár, hogy azt mi­előbb megújítani szíveskedjenek, nehogy a lap elküldésében késedelem történjék. Esti kiadásunk naponkint féliven jelenik meg, a nélkül, hogy az előfi­zetési árt felemelnők. Az „Ellenőr“ ára marad a régi ; fél évre .....................................10 frt. —­negyed évre ...............................5 frt. —­havonként ...............................1 frt 80 kr. Ez alkalomból figyelmeztetjük a t, közönséget, hogy az „Ellenőrire a hó bármely nap­jától kezdve előfizethetni. A HÁBORÚ. Budapest, augusztus 31. Győzelemkiáltás harsog a Lom völ­gyén. Harsog az egész vonalon, hol tőrök­kel állt szemben az orosz. Többé nem áll meg előtte. Mehemed Ali most töri össze. Tegnap kezdődött meg a csatarendnek majd minden pontján a törők támadás; egy­szerre a sipkái szoros hátában, Gabrovánál; Plevna alatt Trstenik ellen ; s Eszki-Dsuma és Rasgrad előtt a Fekete-Lom egész vonalán. És minden pontról török győzelmet jelent a táviró. E harezok a döntő ütközet előharczai. De már magukban is iitkőzetszámot tesz­nek. A., csatavonal Tuzlaktól Jazlárig több mint 40 kilométernyi hosszáságban nyúlik s két folyó völgyére terjed ki. A bárom had­oszlopban előnyomuló török haderő téte-jei három hadosztályt képviselnek, legalább 30—40 ezer létszámban. Egy ilyen haderő már nem csatát, de ütközetet viv. S hogy az ütközet már az eddig engageirozott csa­patok közt is borzasztó volt, az orosz vesz­teségek mutatják. 4000 elesettről van je­lentés ! Mehemed Ali ma folytatja előnyomu­lását a Jantra ellen s éjiéiig nincs hírünk a harcz kimeneteléről. De ez majdnem két­ségtelen. A Lom-vonal elvesztése után a Jantra vidékén nincs az oroszok számára biztos védelmi positió, hol a diadallal elő­nyomuló török hadak előtt lábukat meg­vethetnék. De számban is gyöngék erra A vonalon, melyen a támadás e részen kigyult, mindössze három orosz hadosz­tály állt, az egyik Nisovánál a Fehér Lom legészakibb részén; Kacselyevónál a másik, a Fekete-Lom derekat áj An; a harmadik pedig a Fekete-Lom balpartján Jazlártól nyugatnak hátrafelé egész Oszi- kováig. A nisovai hadosztálynak legfeljebb egy dandárja vehet részt a lomi harezok- ban; a többit s a Pirgoszuál álló hadosz­tályt leköti Ruszcsuk és a vetovai tábor, hol Akmet Ejub 40,000 emberrel áll. A legjobb esetben 30,000 embert állíthatott Mehemed Alival szembe a czarevics. Arra gondolni se lehet, hogy Plevna alól küldjenek segítséget; Ozmán pasa tesz arról, hogy egy se mozdulhasson on­nan, a többiek borzasztó veszedelme nél­kül. Különben is a tirnovai hadállások hézagainak pótlására tetemes erőt kellett elvonni Plevna alól, mióta a sipkái harezok folynak. Mehemed Ali pedig, ha balszárnya Tirnova felé foglalkozik is, jobb szárnyához mindig igen tetemes erő-itést vonhat Rusz­csuk alól, s legroszabb tsefben is 50—60 ezer embert vihet a czárevics ellen. Ily kö­rülmények közt a czarevics sorsa egy feje­delmi futásnál egyéb alig lehet. De a sipkái oroszok sorsa is érdekessé vált. Gorni-Sztudenben a haditanács elha­tározta tegnap feladni a sipkái positiókat, ha a törököknek sikerül bizonyos pontokon megvetni lábukat. Lelet azonban, hogy ez okos gondolata későn támadt az orosz haditanácsnak. Szulejman pasa balszárnya már Gabrova előtt áll, s ha valósul a hir, hogy e várost már kiürítették az oroszok: akkor a sipkai-szorosból többé nem mene­külhetnek az orosz csapatok: visszavonulá­suk van elvágva s ezzel megpecsételve Tir­nova sorsa is. „Minden jól megy“. S éppen a legjobb­kor érkezik az a mulatságos hir, hogy a szerb hivatalos lap az ordre de bataille-t teszi közzé, az oláh fVjedelem orosz szolgá­latba lép és az athéni külügyminiszter is- ^ét hetvenkedik. Ezek ugyan jól eltalálták az actió idejét. De lesz is láttatja a há­túkor1* Jjegyeu is. £.gy lengyel szó a bolgárokhoz. (Éjjeli posta.) A londoni lengyel történelmi társulat következő szózatot intézett a bolgár nemzethez : Keresztyén és szláv felebarátaink! Nagy válság van folyamatban Bulgária tör­ténetében. A moszkvai pánszláv komité ügynökei értesítettek benneteket, hogy Oroszország czárja mély érdeklődéssel viseltetik a ti javatok iránt. Végre bevitte fegyvereit a ti országotokba, s kije­lenti, hogy ezt a ti fölszabaditástokért tette. Ti természetesen bálával fogadjátok a szabaditót, sőt élteteket, vagyonotokat és jövőbeli kilátásaitokat ő császári felsége rendelkezésére bocsátjátok. Bolgárok! nem volnátok méltók nevetekre, ha nem éreznétek bálát az iránt, a ki ragaszko­dását bizonyiija hozzátok. De köztiletek sokan bölcs és óvatos férfiak, s az ilyen emberek, a nélkül, hogy méltatlan gyanút táplálnának, nem helyeznek teljes bizalmat puszta szavakba — né­zik a tetteket is. Bolgárok ! A lengyelek is szlávok, és Orosz­ország bement Lengyelországba, s most bement Bulgáriába, azt vallva, hogy a vallásszabadság ba­rátjaként jön s nem önző czélból. Sok lengyel hall­gatott szavaira és épp oly buzgón fogadta támoga­tását, mint ti. Most kérdezzétek magatoktól ezt: Mit hozott az orosz barátság Lengyelország­nak? Vallásszabadságot? Autonómiát? Nemzeti intézményeket és jólétet? Közoktatást? Nemzeti nyelv és irodalom művelését? Bolgárok! Éppen ellenkezője ezen áldások­nak volt az orosz barátság eredménye. Lengyel- országnak, mielőtt Oroszország az ő javára belépett, szabad alkotmánya volt. Ma nincs semmiféle al­kotmánya. Mielőtt Oroszország összebarátkozott vele, a lengyelek semmit sem tudtak a conscrip- tióról. Ma fiaikat elhurczolják hazulról, hogy se­gítsenek kiterjeszteni Oroszország uralmát az ázsiai független népekre. Nyelvünk, gazdag irodalmával, száműzve van még a biróságokból is. A lengyel gyermeket csak orosz nyelven szabad oktatni és együtt nevelik — ha egyáltalában nevelhetők — túlnyomó számú oro3z gyermekekkel, hogy oro­szokká legyenek. Keresztyén egyháznak az orosz egyház kivételével nincs oltalma Oroszországban. Bolgárok! Hallgassatok azokra, a kik ismé­nk Oroszországot és nyilatkozatai értékét — is­merik a legborzasztóbb tapasztalatokból, s a kik­nek semmi érdekök nincs abban, hogy titeket meg­csaljanak. Oroszország nem ti értetek üzent hadat Törökországnak, mit némelyiktek elég gyönge, képzelni, hanem saját nagyravágyó czéljaiból. Töre­kedni fog annektálni Bulgáriát, vagy annak nagy ré­szét (amint elvette Bessarabiát Moldvától), s nehány év múlva orosz provincziává fogja tenni. Azt mondják, hogy eltörölte azt az adót, melyet ti a szultánnak fizettek a katonai szolgálat megváltásáért. Viszon­zásul Oroszország tőletek és fiaitoktól 15 évi ka­tonai szolgálatot fog követelni Szibériában, a Kau­kázusban, vagy meglehet Középázsiában és China határain. Gyermekeiteket csak oroszul fogják taní­tani. A bolgár nyelv nem lesz megengedve a bíró­ságok előtt, mert nem fogják megérteni a bírák, a kiket Oroszország nektek adni fog. Minden rend­szabályt meg fognak tenni, hogy benneteket bol­gárokból oroszokká térítsenek. O egyházatokat nem a bolgár exarcha, hanem a Pétervárról rendelt püspökök felügyelete alá fogják helyezni. A szultán alatt kaphattatok volna autonómiát s jogot, hogy magatok intézzétek ügyeiteket; a czár alatt, mint a többi számtalan tartomány, legyen az akár orosz, lengyel, vagy finn, nem lesz semmiféle politikai kiváltságotok, mert Oroszország tiszta és hamisí­tatlan despotismus, a melyben minden ember élete és vagyona föltétlenül a czár kegyelmétől függ. Tartózkodjatok tehát mig még nem késő se­gélyt nyújtani Oroszországnak, mert ha győzni fog, el fogja törölni nemzetiségieket, elnyom benneteket adóval és conscriptióval, és saját nyomorult paraszt­sága állapotába fog benneteket juttatni, — de ha — a mint valószínű — kikergetik őket Bulgáriá­ból, ott fognak benneteket hagyni, mint az eszki zárai lakosokat máris, az ozmanlilí kegyelmére. Végül mondjunk még nehány szót egy igen kínos tárgyról. Azt beszélik, hogy nj szövetségesei­tek fegyvert adtak kezeitekbe, s ti ezt gyakorta fegyvertelen és ártatlan mohamedánokra emeltétek. Bolgárok! nem szívesen hallgatunk ezen jelenté­sekre. Ha ezek igazak és tovább is folynak, őrökre el is fogjátok veszíteni a rokonszenvet, melyet múlt évi szenvedéseitek ébresztettek. Kérünk benneteket, saját érdeketekben és a bit nevében, melyet valla­tok, tegyetek le a boszuállás minden gondolatáról 8 bizonyítsátok meg, hogy nemcsak névleg, hanem szivetekben is keresztyének vagytok. A lengyel történelmi társulat nevében Szulczewski, elnök Lach Szyrma md. titkár. London, aug. 25. A sipkái harceok. A „Daily Telgraph* a Sipka-szorosban 25-ikén éjjel folyt véres barczokról a következő táviratot közli ; Sipka, vasárnap reggel. Tegnap, (szombaton) este az oroszok nagy erővel nyomultak a török balszárny ellen. A harcz heves és szakadatlan puskatüzzel kezdődött, mely elől a törökök, nem lévén képesek helyt maradni, lassan meghátráltak. Az ellenség tüzérsége által támogattatva, utánok ment, mígnem elérték azt a nyerget, a melyen egy török üteg volt fölállítva. Itt kétségbeesett harcz fejlődött ki, az oroszok nem szüntetvén meg a tüzelést, s a törökök ismét las­san visszavonulván az ellenség elől, mely minden pillanatban tömeges erősítést kapott, gyalog had­oszlopai folyton érkezvén föl. Esti 9 órakor az oroszok három támadó osz­lopban nyomultak előre. A törökök vitézül harczol- tak, fölhasználva minden darabka fedezetet; de nem voltak képesek teljesen elrejtőzni, a fényes holdvilág miatt, mely a tájt oly világossá tette, mint a nap. A törökök tebát kénytelenek voltak folytatni visszavonulásukat föl a halomnak, mig végre csakis a legfelsőbb csúcs volt birtokukban. 11 órakor az oroszok, hangos riadallal erős rohamot intéztek. Megostromolták az üteget fedő földsánczokat s már majdnem elfoglalták a dom­bot ; de e pillanatban a török tisztek végső erőfe­szítésre szólították katonáikat. Nyomban hatalmas „Allah!“ kiáltások hangzottak fel, s a törökök ki­rohantak a sánezokból, szuronyszögezve vetették magokat az ellenségre, s rohamban lekergették az oroszokat a domboldalán s keresztül az erdőn, mely a lejtőt boritja. A lég rezgeti a katonák kiáltá­saitól és riadalától — a jelenet leírhatatlan volt. A harcz — az borzasztó. Az oroszok gyorsan meg­hátrálták, de erősítést kapván, megújították a tá­madást éjfélntán 1 órakor, ismét a magaslat ellen rohanva egészen a csúcsig, melyet részben elfoglal­tak, de onnan ismét visszaverettek. Egy órával később 2 órakor ismételték a kí­sérletet, de ugyanazzal az eredménynyel. Ezután csöndben maradtak egész 6 óráig, midőn nagy se- ; gitséget kaptak, és végleges rohamra indultak. Ez időtájbsn a törökök is segítséget kaptak, és nyu- gadtan várták a támadást. Az ellenség megtöretett, és lefutott a dombról és az erdőn keresztül. Telje­sen szétszóratott és a völgybe űzetett, a törökök ' sznronynyal üldözték őket a sánezokig, honnan azon- ! nal erős tüzeléssel fogadtattak. Ez utóbbi barezbae követtem a törököket, és ! lát!am, hogy az erdő tele volt holtakkal. Az oro- j szók vesztesége iszonyú lehetett. A törökök védel- | mezése valóban hősies volt; mert sokkal kisebb j számmal voltak, és egyet kivéve minden oldalról j meg voltak támadva. Kiloncz órakor még tart a | küzdelem. Szombaton reggel újra megkezdették a har- J ezot a török balszárnyon. I -------------­Aleko pasáról a „D. Ztg1.“ azt irta egész ! egyszerűen, hogy a bécsi török nagykövet, a kit j „ad audienduin verbum“ Konstantinápoly ba hívtak, annyit sem mondott, hogy befellegzett, hanem lég- változtatás czéljából — Párisba utazott, hova neje elkíséri. A „P. Ll.“-nak Bécsből a következőket Írják erre vonatkozólag : „Konstantinápolyban már hosszabb idő óta nincsenek megelégedve Aleko pasával. Azt vetet­ték szemére, hogy nagyon is „osztrák“, hogy „dupjo Andrássynak“. Jogosultak nem voltak e szemrehányások. Csak annyi igaz, hogy Aleko pasa minden időben nagy súlyt fektetett az Ausztria- Magyarországgal való jó viszonyok fenntartására, s ezen czélra semmi áldozatot nem kiméit. Ezen békés magatartását roszalták Konstantinápolyban, s na­ponkint ss óránkint emlegették a szultánnál ezt a „faiblesse fatale“-t. Alekonak szintén voltak bal­fogásai, melyek mindinkább lehetetlenné tevék ál­lását. Különböző alkalmakkor megmutatta, hogy nem eléggé határozott, értesülve pedig min­dig hiányosan volt. Személyes föllépése sem volt olyan, hogy állása gyöngéit eltakarhatta volna. Midőn Midhat Bécsbe jött, Aleko pasa azon, a diplomatában megbocsáthatlan hibát követte el, hogy a volt „nagyvezir“ missióját komolyan vette, s Midháttal olyan helyeken jelent meg, a hol az Ottomán nagykövet csak hivatalosan vagy éppen nem jelenhetik meg. A hivatalos jelentést azonban desavouálták, s ezzel a nagykövet lába alól el volt vonva a talaj. Egyidejűleg a nagykövetnek az a szerencsétlen gondolata támadt, hogy a hozzá kö­zel álló sajtóközlönyökben jövendőbeli „bulgáriai helytartónak“ candidáitatta magát. Hogy Aleko pasa csakugyan „fél“-e hazatérni, az nem bizonyos, de ismeretes félénk természeténél fogva nem volna csodálatos. Alekónak egyébiránt birtokai vannak Törökországban, melyeket, ha végsőre kerülne a dolog, a porta karjai elérhetnének.“ A aaerb nettóhoz. A Neue fr. Pressernek bécsi tudósítója Írja: A belgrádi tudósítások, melyek az ottaai hadi készülődésekről hozzánk érkeznek, oly gyanúsan hangzanak, hogy föl kell tennünk, hogy nem szerb actióról van szó, hanem oroszról, és pedig Szerbiá­ban. Úgy látszik, hogy ugyanaz fog ismétlődni, a mi a múlt hadjáratban történt, hogy több orosz fog részt venni benne mint szerb. Akkor, midőn Orosz­ország még nem állott nyilt háborúban Törökor­szággal, vonakodtak bevallani részvételüket a harcz- ban, akkor csak „önkéntesek“ küzdettek ott. Most már nincs szükség ily álarezra. Talán csak azért perhorreseálják a Szerbiával kötendő egyezményt, mert jól tudják, hogy Szerbia orosz csapatokat fog küldeni, hogy Ozmán pasát hátulról támadják meg. Egyszerűen megkerülik azt a kérdést, váljon Auszt­ria megengedheti-e az orosz actiót szerb területen, mert Szerbia actiója gyanánt indítják azt meg, mely ellen Ausztria „nagylelkűségből“ nem fog tilta­kozni. _________ TÁVIRATOK A HÁBORÚRÓL A török offensive Nagy török győzelem a Lomon. — Sipkái harezok. Eaizfci-Dsttina, aug. 30. {Eredeti távirat, érkezett délután 5 órakor.) Ma minden vona­lon megkezdődött a törökök nagy of­fensiv mozdulata, izáli pasa hadosz­tálya átkelt Jazlár mellett a Lom fo­lyón, s károm órai liarcz után vissza­vetette a tönkrevert ellenséget nyu­gatra Karagacsig. Nedzsib pasa had­osztálya ezzel egyidejűleg megtámadta az oroszokat Tűzi aknái, s négy ed fél­óra! liarcz ut en megverte Őket, elfog­lalta összes positióikat s a tűzben el­foglalt két ágyút és Konstanczáig ül­dözte Őket. Ugyanekkor Ozmán pasa megkezdte az előnyomulást Trsztenik ellen. Az eredmény kedvező; a részle­tek még ismeretlenek. — Szulejmán pasa jelenti, hogy szélső balszárnya tegnap megelőző liarcz után elfoglalta a Gabrovától másfélóráuyira eső Jezil- Agacs-ot, s az oroszok már kivonultak Gabrovából. (Tuzlak a rasgrad-ruszcsuki utón fekszik ennek közepetáján ; Kosztaneza egyenest délnek Toplak alatt; Karages, Popkiöj és Jazlár megett középeit nyugatnak, Trstenik pedig Plevna előtt keletnek a bulgarenii ut felett. Szerki) Jenikjöi főhadiszállás, ang. 31. (reg­gel.) A tegnapi offensiv mozdulatot Me­hemed Ali pasa személyesen vezette, három badosztálylyal Nedzsib, Szálih és Aszaf pasák alatt. A Eomon való átkelés csekély ellentállásra talált. An­nál véresebb volt az erre következő harcz, mely késő éjjelig tartóit. Az oro­szok visszavonultak, eleinte rendben- de a visszavonulás csakhamar rendet­len futássá fajult. Az orosz gyalogsá­got saját lovassága és tüzérsége leti­porta, elgázolta. Az oroszok 4000 ha­lottat és sebesültet hagytak hátra, to­vábbá egy ágyút, 4 lőszerkocsit, 30 szerkocsit, 2000 fegyvert, ugyanannyi tölténytáskát. A főhadiszállásra számos foglyot hoztak. Ma megkezdődik az előnyomulás a Jantra ellen. Pera, aug. 31. {Eredeti távirat.) Mehe­med Ali pasa sürgönyzi,hogy győzelmet aratott Jenikiöj mellett Rasgrad közelé­ben. (Ettől délnyugatnak 12 kilométernyire a Fe­hér Lomon tnl. Szerk.) 4000 orosz lett Jbarcz- képteienné. A törökök nagymennyisé­gű fegyvert és élelmiszert ejtettek zsák­mányul. Sumla, ang. 31. {Eredeti távirat.) A „BT. fr. Presse“ jelentése: A tegnapi táma­dás a Eomon 3 hadoszlopban történt. Egy hadosztály, Rasgradból jőve, Kara- hasszánkiöjin át, a másik a Hajdár- kiöj ellen, (E két hely Popkiöj felett éjszaknak a Fekete Lomon fekszik. Szerk.) a harmadik Jaszlár ellen nyomult elő. A Eomon csekély ellenállás mellett átkeltek; ezután véres harcz kezdődött, mely az oroszok rendetlen visszavonulásá­val végződött. Az oroszok 4000 embert, 1 ágyút, 2000 fegyvert, ííOOO töltény tás­kát, 4 lőszerkocsit, 30 élelmiszer-ko­csit vesztettek. Mehemed All pasa sze­mélyes vezérlete alatt az oifensivát foly­tatják. Sumla, aug. 31. (Eredeti távival.) A „Neue freie Presse“ jelentése: Ma a törö­kök megkezdették a támadást. Eszki-Dsumá- ból egy hadoszlop a Lom felé vonult, Jasz- lárnál átkelt, és este visszaverte az oroszo­kat. Nedzsib pasa Razgrádból Tusiak ellen működött, és megverte az oroszokat, két ágyút vett el tőlük. London, aug. 31. A „Reuter ügynök­ség“ jelenti Konstantinápolyból: Szálik pa­sa hadteste Eszki Dsumábólindulva;átlépett a Lomon Jaszlárnál, megverte az oroszokat, kik rövid ellenállás után a Lomtól vissza­vonultak. Nedszib pasa Rasgrádtól Tebris felé nyomult előre, megverte az oroszokat és két ágyút elfoglalt. Nagy ütközet van készülőben. A törökök az egész vonalon tá­madólag léptek föl. London, aug. 31. {Eredeti távirat.) A „Daily Telegraph“ második kiadása jelenti, hogy tegnap több^ török sereg egyszerre tá­madást intézett. És pedig Szalih pasa Jasz- lártól nyugotia, Nedzsib pasa Rasgrádtól nyugotra és Szulejmannak előhada két órá­nyira Gabrova előtt. Az oroszok mindenütt visszaverettek; különösen sokat vesztettek az oroszok Nedzsib pasa ellenében. Gorni-Sztuden, aug. 31. (Eredeti táv­irat.) A „Neue freie Presse“ jelentése: 30-án haditanács tartatott, melyen Nepoko- siczky referált a Sipka szorosról. Majdnem egyhangúlag határozták el, hogy a Sipka szorost kiürítik, ha a törököknek sikerül erődítéseket emelni a balszárnyon. Ma Zo­tov utasításokat kapott, Plevna közeli meg­támadására vonatkozólag. A nagyherczeg fog vezényelni, a czár pedig előbb szemlét fog tartani. Zimmermann erősítéseket kapott. Sumla, aug. 31. {Eredeti távirat.)) Szu­lejman pasa jelenti, hogy előhada meg­szállotta Jeszul Agacsot délre Gabrovától. Plevnából nincs hir. Konstantinápoly, aug. 31. Az „Agence Havas“ jelenti: A támadás a Sipka-szoros ellen folyton tart. Szulejman elvágni törek­szik az oroszok összeköttetését Gabrová­nál. — Dsuma és Razgrad környékén újabb harezok voltak, az oroszok nagy vesztesé­geket szenvedtek és visszaverettek; Raz- grádban két ágyút hagytak hátra. Konstantinpoly, aug. 30. Szulejman pa­sának szerdai jelentése semmi jelentékeny harczról nem szól. Az oroszok és törökök megszállva tartják állásaikat. Mécs, ang. 31. (Bndap. Corr.) Sumlából és Szisztovából érkezett megbízható táviratok jelentik, hogy megkezdették a törökök támadó mozdulatai­kat: Szálih pasa a Lomon ment át és az oroszo­kat Kargkacsig (Karagacs) verte vissza; egyszers­mind Ozmán pasa is támadólag lépett föl. Gabro- vát az oroszok önkényt kiürítették. Szulejman pasa balszárnya előnyomulóban van. Szerajevo, aug. 31. (Eredeti távirat.) A. „Daily Telgraph“ jelentése: Bibács, Banya- luka, Travnik szandsákatusokban és Her- czegovinában kihirdették az ostromállapo­tot. Kaditua, Pocsa, Csajnics és Prevalje helyekről apró csatározásokat jelentenek 5 kisebb fölkelő bandával; két vezérük elesett. Milenkovics osztrák katonai attaché Mitro- viczába utazott. A keresztyén lakosság közt a viszálykodások napirenden vaunak. BéCS, aug. 31. A „Politische Corres- pondenz“-nek jelentik Bukarestből: Górni Sztudenben értekezlet tartatott Nikolaj nagyherczeg és Károly fejedelem közt, melyben megegyeztek, hogy Károly fejede- j lem combinált orosz-román hadtestet fog 1 vezérelni, és Zatoff tábornok lesz táborkari főnöke. Totleben tábornok ide érkezett. Az orosz gárda előőrsei már Bukarestbe ér­keztek. BéCS, aug. 31. A „Politische Corres- pondenz“-nek jelentik Belgrádból: Fejedelmi ukáz értelmében kihirdették a parancsot és a szerb sereg ordre de bafcaille-ját. Konstantinápoly, aug. 31. (Saját tudősi- tőnldól.) A porta válasza, Zichy grófuak föl- szólalására a genfi conventio mellett, ál­lítja, hogy az orosz sebesültek és foglyok ellen állítólag elkövetett kegyetlenségekről semmi tudomása sincs. Azokat legföljebb cserkeszek vagy irregulárisok követhették el. A kormány maga részéről tökéletesen osztja az ily események kárhoztatását, és parancsot adott a csapatvezéreknek, hogy jövőre azokat megakadályozhassa. Konstantinápoly, aug. 31. Kurszi táv­iratok jelentik, hogy az oroszok Alekszandro- pol irányában visszavonultak. A szultán ebédet adott, melyre Layard és Zichy meg­hivattak. Redif pasa kényszerittetni fog, hogy a haditörvényszék előtt megjelenjen. Konstantinápoly, aug. 30. Mukhtár pasá­nak 29-ki távirata szerint a Gedikleri ütkő- zetbenf4 orosz tábornok esett el, az oro­szok vesztesége 6000 ember. Jelenleg az oroszok ez oldalon defensive viselik magukat. Gorni-$z tűdén, aug. 30. Hivatalos. Az oroszok vesztesége a ruszcsuki badoszlop barczai- ban e hó 21-én 5 tiszt és 40 katona; Jaszláz mel­lett 22-én és 23-án 6 tiszt megsebesült és 302 ka­tona elesett és megsebesült, 4 ember eltűnt. Min­denütt nyugalom uralkodik. A román fejede­lem parancsnokává neveztetett fel az orosz-román haderőknek nyugaton, tá­borkari főnöke íEatoíf tábornok. Récs, aug. 31. A „Politische Correspondenz“- nek jelentik Athénből ang. 30-ról: Az utóbbi tbes- sáliai békezavarás alkalmával a görög cabinet nem kapott erre vonatkozó megjegyzést Angliától, szinte hivatalos tádósitást sem a portának ily lé­péséről az angol cabinetnél. A porta ez Ugybeu az áthéni török képviselő közbejöttével fordult az athéni kabinethez. A külügyminiszter haladék nél­kül visszautasította a Görögország ellen emelt vá­dakat, és arra hivatkozott, hogy a tbesszáliai nyug­talanságok kiváltképen a helyihatóság által a la­kosságra rótt adók terhességében keresendő; vissza­utasítja tehát a gyanút, mintha a török szomszéd­tartományok bizonytalan állapotaiban neki is része lenne. EGYÉB TÁVIRATOK Zágráb, ang. 31. Mollínary tábörszernagy a legközelebbi napokban megkezdi szabadságide­jét. A bán lázbeteg, de állapota nem aggasztó. Páris, ang. 31. Gambetía ma megjelent Ragon vizsgálóbiró|előtt, a kihallgatás 20 perczig tartott. A vizsgálóbíró fölolvasta a helyeket, me­lyek az elnök megsértését és a miniszterek gyalá- zását foglalják magukban. Gambetta azt válaszolta, hogy azzal az erős szándékkal ment Liliébe, hogy politikai beszédet tartson, a milyent a mostani helyzet megkíván; de tiltakozott az ellen, mintha szándéka lett volna valakit megsérteni vagy rá- gálmazni. Éjjelt hír. — Borzasztó tűzvész dühöng e perezben (éjjel 12 óra 15 perez) Budán a rácz templom mögött fél Tabán lángban áll. A tűz tizenegy óra tájban ke­letkezett, s a Dana partján rajzik a tömeg, mely a megdöbbentően nagyszerű látványt szivszorongva szemléli. Rémitő károk híreire viradunk, mert ir­tózatos szélvész dühöng, s a tüzet mindin­kább a Gellért hegy felé szorítja, hol a men­tés, s a lokalizálás emberfölöti dolog, s aligha sikerül. A tűzoltók mind a szerencsétlenség szín­helyére siettek. Még a katasztrófa e pillana­tában is hangzik a vésztjélző kürt tompa bu­gása. Az ntezán rohanó embercsöportok sietnek részint a Dana partjához, részint a lánczhidon át a vérfagyasztó színhelyre. A nyaldosó lángok ré­mes világot vetnek a pesti part házfalaira, a vár­palotára 8 hosszú czikázó csikókat a rengő Dana fodros babjaira. Az ég vérvörös s füstföllegek bo­rítják be az egész láthatárt. Elszorult szívvel vár­jak a reggelt, ha ugyan addig képes lehet az emberi hatalom meggátolni a tűz terjedését. Ha oly mérvben terjed, mint o pillanatokban, holnap félváros üszkös romjai tárulhatnak szemeink elé s a nyomor oly képe, melytől fölsir a résztvevő szív. Isten oltalmazza a szerencsétleneket, mert az ember nem lesz képes rajtuk segíteni. Éjjeli Va2-kor a tűz még mindig dühöngött; legalább 20 ház áll lángban. A szélvihar nem szű­nik korbácsolni a lángokat. Egy gőzszivattyut ál­lítottak föl a Dunaparton, mert a ráczfürdő víz­készlete elégtelen. * Ugyancsak ma este 9 óra után teljesen le­égett a losonczi és budai vaspálya közötti egyik összekötő állomás gépháza. A munkások faházai, s a nagy állás, mely alá a mozdonyok állottak, összeroskadt. Két gép is beleégett. Az oltás lehe­tetlen volt a vízhiány miatt bár a tűzoltók és kato­nák minden lehetőt megtettek. A tűzoltók innen egyenesen vágtatták át Budára. Két órakor még minden lángban. A tűz a ráczfürdő felé terjed. A szél folyvást változtatja az irányát. A tűz a Kaiser-féle házban ütött ki. Két óra­kor remény kelt, hogy a tűznek urai lesznek. A tűzoltókon kívül az érdekelt lakosság is roppant erőt fejt ki. Csak a tűzoltási rendszer fejlett voltá­nak köszönhetni, hogy a vész nem lett hasonló az 1811-hez, a mikor 400 ház égett le. A kiköltözés még most is tart az egész környéken. Siralom völgye ez, hol sziveket hasogat a szegény nép jaj­gatása. _________

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék