Ellenőr, 1877. szeptember (9. évfolyam, 348-401. szám)
1877-09-01 / 348. szám
Budapest, augusztus 31. Budapest, augusztus 31. A bírói függetlenségnek a törvényben megjelent idő előtt való visszaállítása a jelen év folytában ismételten szőnyegre került. Mi is szót emeltünk már oly értelemben, hogyha azon okok, melyek a bírák függetlenségének ideiglenes korlátozását szükségessé, vagy kívánatossá tették, teljesen megszűntek, óhajtandó, hogy az igazságügyi kormány javaslatot terjeszszen a törvényhozás elé, mely a bírói kar függetlenségét, elmozduhatlanságát, áthelyezhetlenségét a törvényben megjelölt határidő előtt visszaállítsa. Az igazságügyminiszter egy a felsőházban történt interpellációra adott válaszban ki is jelentette, hogy még az év folytában javaslatot terjeszt be a bírói függetlenség visszaállításának tárgyában. Valóban úgy értesülünk, hogy a képviselőház őszi ülésszakának megnyitása alkalmával előterjesztendő törvényjavaslatok közt leend az is, melyet a miniszter kilátásba helyezett. Midőn az igazságügyminiszter e törvényjavaslat készítéséhez és indokolásához fog, kétségkívül behatóan méltatandja a viszonyokat és körülményeket. Mindenekelőtt vizsgálni fogja a bírói függetlenség ideiglenes korlátozását szükségessé vagy kívánatossá tevő okokat, s azt, vájjon ezen okok megszűntek-e, vagy sem. Az első és fő ok természetesen a pénzügyi tekintetek miatt szükségessé vált reductió keresztülvitele volt. Mert csakis nagy állami tekintetek, az államnak katastrófától való megmentése, s az e czélra irányuló, az egész állami szervezetet átható reformok parancsolhatják, hogy a törvényhozás — bár ideiglenesen is — rést üssön a bírói függetlenség nagy elvén. A politikai és társadalmi élet örökké változó alakzatai közepett szükség van az állandóság képviseletére, mely mintegy az állami és társadalmi szervezet csontjait képezze, s ez az igazságszolgáltatás berendezése, a bíráknak a politikai élet minden háborgásától mentes függetlensége. Nagy okoknak kell tehát fennforogni, midőn az állam kénytelen a raison d’état hatalmánál fogva a bírói függetlenséghez nyúlni. Ezek az okok nálunk fennforogtak. A költségesen berendezett bírói szervezetet az állam pénzügyi viszonyaihoz képest egyszerűsíteni a törvényszékek számát reducálni kellett. Ez két év alatt megtörtént. Törvényszékeink száma körülbelül azon minimumra szállott le, melynél alább menni az igazságszolgáltatás érzékeny kára nélkül nem lehetne. Eltekintve tehát attól, hogy a reductio következtében még sok bíró és bírósági hivatalnok van rendelkezési állapotban, vagy félnyugdíjon, a törvényszékek számának leszállítása be van fejezve, s így e tekintetben meglehet, mi sem áll útjában a bírák függetlensége visszaállításának. Van azonban a kérdésnek egy másik oldala is. Midőn igazságszolgáltatásunkat modern, európai alapra helyeztük, megtörtént velünk az, mi a nagy tömegesen keresztülvitt reformokkal rendesen együtt szokott járni, hogy hibákat követtünk el. Bírói szervezetünket egyszerre olyanná akartuk tenni, mint Európa legelőrehaladottabb államaié, s nem gondoltuk meg, hogy a legjobb intézmény is roszszá válhat alkalmas közegek hiányában. Míg Francziaország, a kitűnő bírák classikus földje, nem merte egyszerre, hanem csak fokozatosan életbe léptetni a bírói függetlenséget és elmozdulatlanságot, addig mi, kiknél az évtizedeken át tartott idegen uralom a régi magyar birói kart megsemmisítette s újat nem teremtett, mi bátorkodtunk a találomra kinevezett birói kart egyszerre, min TÁRCZA. Látogatás az országos tanszer múzeumban. Mint vidéki ember, én is tudomására jöttem annak a lapokból, hogy az ország szívében, Budapesten két múzeum nyittatott meg legújabban a tudomány és közmivelődés javára. Elhatároztam tehát, hogy itt időzésem alatt atudomány e két csarnokát meglátogatom, s amit ott tapasztalhattam, lírom a következőkben. Utam az üllői útra vezetett, s a Köztelek előtt megállapodtam. Nagy, terjedelmes lépcsőzet vezet fel a termekhez, s megvallom, felhaladtamban valami sajátságos, ünnepélyes hangulat fogott el a lépcsőházban. Az országos tanszermúzeum termei felé tartottam. Alig voltam két lépésnyire az ajtó küszöbét, midőn a múzeum egyik tisztviselője sietett enbem, s bemutatott az igazgatónak: Girókuti Ferencz úrnak. Az igazgató magyaros nyájassággal fogadott, s mielőtt egy lépést tettünk volna, elém tette a muzeum piros kötésű vendégkönyvét, melybe nevemet bejegyeztem. „Most már indulhatunk“ — mondá az igazgató, s az első teremben megmutatta az egy tanítóval bíró hat osztályú népiskola berendezését. Szép, ízlésesen kiállított tárgyak ezek az iskolapadtól kezdve egészen az utolsó fali olvasótábláig. Sőt ami a szemléltető olvasó, számoló, ének, természetrajzi fali táblákat illeti, bátran kimondhatom, hogy a magyarországi táblák úgy az olasz, mint a német vagy osztrák e nembeli tárgyakkal a versenyt mindenkor kiállják. Ezután a tanszermúzeum könyvtári helyiségébe mentünk át. Nagy, jókora terjedelmű terem ez , de az a nagy hibája, hogy homályos. Két hatalmas, díszesen alkotott szekrény tünik, mindenekelőtt szemünkbe, melyek a föld csaknem összes államainak iskolakönyveivel vannak megrakva. Még Törökország sem feledkezett meg rólünk, amennyiben daczára súlyos helyzetének, hatvan darab iskolai tankönyvvel lepte meg a múzeumot. A terem közepén álló hatalmas asztalon látjuk a chalons-sur-marnei műipar iskola növendékeinek kitűnő rajzgyűjteményét, Horváth Ignácz műegyetemi tanárnak csaknem fél mázsa súlyú gépészeti rajzkönyvét, az európai államok iskoláiban használt különféle fali, úgymint: olvasó, számoló, éneklő, természetrajzi és természettani tábláit, melyek már legközelebb mintegy 200 példányban a múzeum termeinek falait fogják díszíteni. Megtekintettem futólag csaknem minden falképet, s úgy találtam, hogy a hazai természetrajzi és szemléltető táblákat egyetlen más államé sem múlja felül. A számos egyéb megtekintett tárgyak közül csupán a szemléltető kasírozó gépet, két egészen új szerkezetű számológépet említek föl, melyek egyike Raischl Nándor oraviczai néptanító találmánya, s méltó arra, hogy vele néhány sorban foglalkozzunk. Raischl Nándor, oraviczai tanító, egy, a törtek szemléltetésére szánt, s valóban elmés szerkezetű számoló gépet talált föl. A számoló gép, állványára nézve, hasonlít az orosz számoló géphez. Ez is, mint amaz, három főrészből áll, t. i. a talapból, két oszlopból és a tulajdonképei szerkezetből ; azon különbséggel, hogy míg az orosz számológépnél a mennyiséget golyók által eszközöljük, addig a Raischl-féle gépen e golyókat hengerek helyettesítik. A törtek szemléltetése és összehasonlítása e gép segítségével igen egyszerű. % A, Vs. Vi., valamint az egész szám egyéb törtrészei mind egyenként szétvehetők, egybetehetők, s szükség szerint ismét egymáshoz illeszthetők. Minél kisebb a tört, annál nehezebb szemléltetése egy osztály előtt, de ezen a bajon Raischler két módon igyekezett segíteni. Először is azáltal, hogy számoló gépét nagyobb mértékben construálta, és másodszor a kirívó színezés által az egyes törtrészeket egymástól feltűnően megkülönböztette. Csalódnék azonban az, ki azt hiszi, hogy a számoló gépet csak a törtek szemléltetésére lehet használni. Aki figyelmesen megvizsgálja, azt fogja tapasztalni, hogy a törtművelet magyarázatánál is nagyban veheti hasznát, és ez képezi a találmánynak saját képi és kitűnő értékét. Csodálatos, hogy a számológép, daczára annak, hogy a bécsi világtárlaton is feltűnést keltett, még eddig vevőre nem talált. Németországban valami élelmes könyvkiadó a tulajdonjog megszerzésével régen ezereket meg ezereket szerezhetett volna. Egy kisebb szekrénybe zárt plastikai kép, mely a tanszerek történetét igyekszik feltüntetni, érdemes a bővebb megfigyelésre. A plastikai kép Compenius Amos, hires s.-pataki tanár tervezete után van összeállítva, s a múzeumnak Girókuti Ferenczné, szül. Csorba Hermin urhölgy ajándékozta. A tanszermúzeum harmadik termében mindenekelőtt a természettani gyűjtemény vonja magára figyelmünket, mely egy hatalmas és díszes szekrényben van elhelyezve. A gyűjtemény két csoportozatra van felosztva, melyek egyikét a svéd és norvég kormány küldeménye foglalja el. Az egyes tárgyakat, főleg a melyek a hangtan, delejismes dörzsvillanyozásra stb. vonatkoznak, páratlan csin és pontosság jellemzi. Különben a gyűjteményben a szilárd, híg és légnemű testek egyensúlya és mozgásának értelmezésére vonatkozó tárgyak is benn foglaltatnak. A terem egyik sarkában álló asztalon jókora csomó könyvet s különféle kéziratot láttam felhalmozva, de jelentőségüket sehol sem találtam jelezve. Kérdezősködésemre az igazgató bővebb felvilágosítást nyújtott. A közoktatási miniszter ugyanis tekintettel arra, hogy ma az írói viszketeg általánosan elterjedt betegség, s csaknem minden második tanító iskolakönyvek írására adja fejét, elhatározta, hogy a gombamódon tenyésző iskolakönyveket bírálat alá véteti, s csakis azokat jogosítja fel közhasználhatásra, melyeket a tanférfiakból álló bíráló bizottság ajánlani fog. A természettani gyűjtemény megszemlélése után a földgömbök gyűjteménye felé fordultunk. Van itt a föld minden művelt államából egy, sőt két földgömb is. A franczia földgömb első tekintetre valamennyi közül kiválik. A hatalmas gömb, ízléses, a gömb méreteivel teljesen arányos talapzaton áll, tengelyét pedig, melyen forgatható, alig láthatjuk; míg a magyar földgömb nyugvó tengelye mint valami gólyanyak, kidüleszkedve hordja terhét , talapzata pedig idomtalanul nagy. Igaz, hogy az utóbbi talapzata fából, a franczia földgömbé pedig vasból készült; de hát mi áll annak útjában, hogy a csinos vastalapzatot mi is ne utánozzuk. Végül még egy igen praktikus jelenséget kell a franczia földgömbről megjegyeznem. Tudva van ugyanis, hogy a földgömböt forgatás nélkül használni nem lehet, márpedig ha azt egész éven csupasz ésizzadt kézzel érintjük, az bizony hamar felmondja a szolgálatot. A francziák, a földgömb tartósságának megóvására, egy igen egyszerű mentőeszközt alkalmaznak. Földgömbjeik felső végén vagyis az éjszaki sarkon egy galambtojásnyi, reczézett rézgömb látható, melynek segélyével a földgömböt tetszés szerint jobbra vagy balra forgathatjuk, s magával a gömbbel közvetlen érintkezésbe hozni ujjainkat fölösleges. A földgömb-gyűjtemény közvetlen szomszédságában a váczi siketnéma intézet növendékeinek munkálatai láthatók, így például van itt Biró Teréz siketnémától egy csinosan készített női ing ; Katona Mária 10 éves siketnémától egy pár csinosan kötött női harisnya; Matzan Gusztáv 14 éves, harmadosztályú növendéktől egy kelme nadrág és mellény ; Thold Kálmán 15 éves növendéktől ugyanaz; Hauser Károly 13 éves növendéktől egy pár csinos bőrczipő. Az asztalosmunkából fel kell említenem egy kisebb mérvű díszes piperetükröt, mely szintén a váczi siketnéma intézet növendékeinek készítménye stb. stb. Ezen tárgyakat a váczi siketnéma intézet igazgatója , Fekete Károly úr állította, s kiáltóan bizonyságot tesz arról, mily életrevalóan felel meg ezen intézet a szerencsétlen siketnémák sorsának enyhítésében. Balra, a siketnémák gyűjteményétől, a felsődöblingi vakok intézetének igazgatója, dr. Entlieder Frigyesnek küldeményei vannak elhelyezve. E gyűjtemény néhány mutatványban a vakok tanítására vonatkozó tanszereket akarja feltüntetni. A laicus látogató csodálattal eltelve áll meg e gyűjtemény előtt. Itt látja ugyanis azt, mint tanítják e szerencsétleneket dombor betűk segélyével a betűket megismerni s aztán olvasni; de nemcsak olvasni, hanem írni, számolni, rajzolni, és végre miként tanulják a szerencsétlenek a földrajzot legalább annyiban, hogy hazájuk térképén tájékozni tudják magukat. E térképek, például Magyarország térképe, dombormű. Az ország határvonalai az alsó talapzatból domborszerűen kiválnak; a hegyeket reszés kiemelkedések jelzik; a folyókat feketére festett szalagszerű vonalak, a vaspályavonalakat sárgaréz sodronyok, a nagyobb városokat nagyobb, a kisebbeket kisebb fejű szegek, Magyarország két tavát pedig szabályszerű mélyedés jelzi. Valóban, csaknem könyekre fakad az ember e tárgyak szemlélésénél. Sorba következnek ezután : dr. Egger Sámuel ásványgyűjteményei több szekrényben. Ezek némelyike akként van berendezve, amint arra egy kisebb vagy nagyobb osztályt látogató növendéknek szüksége van, s hozzá tehetjük, hogy az árak is elég mérsékelten vannak tartva, mennyiben egy kisebb jól felszerelt gyűjtemény ára 8—10 forint. Figyelemre méltó az ásványgyűjtemények szomszédságában a pesti népnevelők egyesületének ajándéka. Valódi kis múzeum ez, melyből óvhajtandó volna, hogy hazánk minden népiskolás a birájón egy példánynyal. Az alig másfél méter magas szekrényben van néhány kitömött állat, egy kis ásványgyűjtemény, néhány jól összeállított csontváz, különfée gyermek játékszerek, a szekér, kocsi, szán stb. Priniatűr mintái, Bock tanárnak az emberi test belsejét feltüntető és szétszedhető készülékei, egy kis regécz-, rovar- és lepke-gyűjtemény stb. E két szekrénynyel szemközt álló asztalon a különféle Fröbel-játékszerek vannak felállítva és Kozma Dénes kisdedóvós egy miniature-szövőszék mintája, melyet a múzeumnak ajándékozott. Végül nem hagyhatom említés nélkül Horváth Ignácz műegyetemi tanár két szekrényben kiállított gyűjteményét, mely a franczia fa műipar páratlan haladottságáról tesz tanúságot. Az egyik szekrényben ezenkívül számos öntött- és kovácsoltvasból den átmenet és feltétel nélkül azon piedestálra állítani, melyen csak egy kifejlődött birói kar állhat meg kifogástalanul. E hibának meglettek az igazságszolgáltatásra nézve szomorú következményei, melyeken a különben szigorú fegyelmi törvények sem segíthettek. Szerencsére közbejött a reductió. A bírói elmozduhatlanságnak e miatt szükségessé vált felfüggesztése hathatós eszközzé vált a kormány kezében az elkövetett hibák kijavítására. A kormány használta is és helyesen használta fel ezen eszközt, úgy hogy igazságszolgáltatásunkat a reductió nemcsak nem rontotta meg, de megjavította. Nem tudjuk, vájjon szüksége van-e a kormánynak még továbbra is ezen eszközre. Ha első fokú birói szervezetünket, s a reductiót minden következményeivel együtt teljesen befejezettnek, s a birói kart selejtesebb elemeitől teljesen megtisztítottnak tartja, úgy nyújtsa be a bírói függetlenség visszaállításáról szóló javaslatot. Ellenkező esetben azonban várja be a törvényes határidőt, használja bár kényes természetű, de épp azért kétszeres felelősséggel járó hatalmát igazságszolgáltatásunk megjavítására. Semmiféle tekintet és semmiféle tekintély pressiója ne legyen rá nézve irányadó, mert a bírói függetlenség és elmozdulatlanság elvének jövőre szentnek és sérthetlennek kell lennie, s így többé nem lehet a megmaradt hibák számára javítási experimentumokat engedélyezni. Az 1878-diki osztrák költségvetés most készül. Az egyensúlyt a bevételek és a kiadások között nem állítja helyre, de a deficit jóval kisebbre lesz előirányozva, mint volt az idén, noha az államadóssági kamatszükséglet a 110 milliós arany — és a 28 milliós papírjáradék kibocsátása miatt hat millióval szaporodik. Az adminisztrationális költségek alábbszállítására kiküldött bizottság ugyanis 4—5 millióra rugó megtakarításokat hozott javaslatba, s ezeket a kormány el is fogadta. A többit az adóbevételek emelkedésétől várják. A czukoradó-törvényjavaslat tárgyalása — jelentik a „Budap. Corr.“-nek — csak lassan halad előre, mert differenciák merültek föl. A határorvidéki vasút ügye. A zágrábi „ Obzor “ azon híreket, mintha a végvidéki vasútra nézve a horvát bán s a magyar kormány között megállapodás jött volna létre, koholtaknak mondja. A bánnak Budapesten létekor volt szó a határőri vasútról is, de csak a miniszteri tanácson kívül, s ez alkalommal a bán odanyilatkozott s azt tanácsolta, hogy a végvidéki alap hagyassák meg a határőrvidéknek, a vasutat pedig építse az állam. Az újvidéki „Zásztava“ a I. é. szeptember hó 2-ára Rumára összehívott népgyűlés előestéjén a szerémi szerbséghez felhívást közöl, melyben elvárja a szerbektől, hogy minél nagyobb számban fognak azon megjelenni, s minél nyomatékosabban fogják szavukat hallatni az összes szerbségre nézve felette fontos ügyben. Költeményt is közöl ezen alkalomból, melyben az igazság s a jog védelmére hivatik fel a szerb nép. (Verselhetnek, a mennyit tetszik, de az utolsó rímet majd csak mi mondjuk el rá. Szerk.) Mibe került a muszkának — Plevna. A „Pester Lloyd“-nak pétervári levelezője, az állami banknak mérlegei és magán források alapján. Írja Oroszország eddigi hadiköltségeiről: „Az 1875. év pénzügyi tekintetben igen kedvező volt Oroszországban ; az állami budget, minden kiadás födözése után, 1876. január 1-ig 40 millió rubel fölösleget mutatott föl. De már 1876. szeptember hónap felé ez a fölösleg egészen föl volt emésztve, és pedig hadikészülődésekre; az állami kincstár számlája ez időben egészen eltűnt a bank mérlegéből, és előlegek foglalták el helyét. Az 1876. év szept. 18-ai mérlegben volt fölemlítve először a bank előlege, és pedig 2,9 millió rubel erejéig; ekkor lassanként fogyott, és decz. 25-én teljesen eltűnt a mérlegből. Mint tudva van,ez időtájban 100 millió rubel értékű bankjegy bocsáttatott ki, és ezzel az állam letörlesztette adósságát a banknál. Ez összegből az előlegek törlesztése után még saldója maradt az államkincstárnak, mely decz. 25-ke óta ismét előfordult az állami bank mérlegében. Legtöbbre rúgott e számadás az állami banknak 1877. ápril 2-iki mérlegében, i. i. 443 millióra. Ez időtől fogva pogressive csökkentek e számadások, és mivel a hadüzenet ápril 24-én következett be ,f feltehető, hogy a közvetlen készülődés a háborúra márczius végével kezdődött. Az eddigi adatokból látható, hogy az előleges mozgósításra 40 millió budgetfölösleg és 48 millió a 100 milliós kölcsönből, összesen mintegy 88 millió rubel adatott ki. 1877. márczius végén a kincstárnak 44,3 millió követelése volt a banknál az említett belső kölcsönből. Máj. 13-án ez összeg egészen el volt költve, és a bank 4,25 milliót előlegezett az államnak. Ettől kezdve minden hónapban emelkedett az előlegek összege, és jún. 13-án 49.5 millióra rúgott, júl. 13-án 79.9 millióra, aug. 13-án 108.5 millióra, aug. 20-án 112.4 millió rubelre. Négy hónapos időközben (ápr.—aug.) kivett a kincstár a banktól 44.3 fölösleget és 112.4 millió rubelt új papírjegyekben, összesen tehát körülbelül 157 millió rubelt. Ugyanazon időben kapott a kincstár külföldi bankároktól 18 millió rubel előleget aranyban, vagy 25 milliót papírban„az 1877.külföldi kölcsön" fejében (100 millió font sterling) és a banktól eddig nem egészen ismert összeget a 200 millió rubeles „keleti kölcsönre“, mely aláirás végett kitéve volt. Tekintetbe véve tehát, hogy a „keleti kölcsön“ csak 1878. február 27-én lesz teljesen befizetve, és hogy a tulajdonképeni aláiás nem sikerült, a kötelezvényeknek szabad kézből való eladása pedig végképen nem kedvező, azért ha azt teszszük föl, hogy erre a kölcsönre csak 50 millió rubel folyt be, úgy az tűnik ki, hogy a kincstár 40/a hónap alatt több mint 232 millió rubel rendkívüli jövedelemmel rendelkezett, vagyis hónaponként több mint 50 millióval. E számadás szerint, mely az új csapatok mozgósítása folytán nevezetesen emelkedni fog, a háború Oroszországnak 1878 őszig nem kevesebb mint 850 millió rubelébe fog kerülni, melyből 232 millió már kiadatott. A hátralevő 600 millió födözésére szolgál a „keleti kölcsönből“ hátralevő 150 millió rubel. A többi 450 millió rubelnek előteremtésére, szemben a külső és belső hitel túlfeszítésével, nem marad más hátra, mint a bankjegysajtót folytonos működésben tartani. Aug. 27-én 877 millió papírjegy volt forgalomban. A tett számítás szerint a jövő őszig, ha a bábom addig tartani fog, 1,33 milliárd rubelre emelkedhetik. Ez az orosz állam pénzügyének helyzete. (És mindezért kapott, tavaly egy Djuniszt, ez idén egy Prevnát Zevinnel és Gediklerrel megnyomtatva. És éppen most kapandó egy Sipkát. Drága mulatság.) Tanügy. — Az országos magyar iparegyesület által Budapesten az I. kerületben (Tabánban), II. kerületben (vizivárosban), IV. kerületben (belvárosban), V. kerületben (Lipótvárosban), VI. kerületben (Terézvárosban), VIII. kerületben (Józsefvárosban) és IX. kerületben (Ferenczvárosban) életbeléptetett ipartanodákban az 1877/78 iki tanfolyamra a beiratás kezdetét veszi f. évi szeptember 2-án, az illető igazgatóságoknál, vasárnap 2—4 óra közt d. u., a tanítási napokon pedig esti 7—9 óra közt. „Az ipartanodának czélja, azon ipartanulók és segédek elemi vagy további képzése, kik eddig vagy semmiféle oktatásban nem részesültek, vagy pedig az elemi tanodába jártak ugyan, de magasabb tanfolyamot hallgatni alkalmuk nem volt.“ Az előkészítő (I.) osztályba azon ipartanulók vétetnek fel, kik az elemi oktatásban vagy épen nem, vagy hiányosan részesültek. A fejlesztő (II.) osztályt azok látogathatják, kik az elemi tanodákat jó sikerrel végezték. A szakelőadásokat (III. osztályt) azok látogathatják, kik az erre megkívántató előismeretekkel bírnak, vagy a helybeli ipartanodák valamelyikében a 2-ik osztályt jó sikerrel végezték. Az ipartanodát segédek is látogathatják. Az osztályt, melybe a jelentkező tanoncz vagy segéd léphet, az ipartanodát tanári testület határozza meg. Az ipartanodába felvétetik bármily vallásfelekezetű és nemzetiségű ipartanoncz és segéd. A tanítás ingyen adatik, fölvételi díj nem követeltetik. Azonban mind az iparos tanoncz, mind a segéd beiratáskor igazolni tartozik, hogy valamely iparműhelyben van elfoglalva. A tanulók a szükséges irás- és rajzszereket — kivéve a papírt és irónt — magában az iskolában való használatra ingyen kapják. Az iparos testületek elöljárói s az egyes mesterek fölkéretnek, hogy tanonczaikat ezeknek és saját érdekökben az ipartanoda rendes látogatására buzdítani és ösztönözni szíveskedjenek. Egyszersmind figyelmeztetetjük a kéziparos urakat az 1872-iki ipartörvény 40. és 42. §-aira, mely utóbbbiban c) alatt minden iparos köteles tanonczát „az ismétlési esti, illetőleg ipariskolába járásra szorítani“, továbbá a 87. §-ra, mely szerint „20 írttól 200 írtig terjedhető birságban elmarasztalandó, a) a ki ... a segédszemélyzet (tehát tanonczának) iskolai oktatására vonatkozó kötelességeit nem teljesítik, végül a 90. §-ra, mely szerint ismételt esetekben az iparos tanoncztartási jogától iparhatóságilag megfosztható. A beiratás a tabáni ipartanodába történik. Wener Gyula igazgató urnál (szarvastér melletti elemi tanodában) (I. és II. osztály). A vízivárosi ipartanodába Vidlich Károly igazgató urnál (főreáltanodai épületben) I. II. és TIT osztály). A belvárosi ipartanodába Ledényi Ferencz igazgató úrnál (kötő-utczai elemi tanodában) II. és III. osztály). A lipótvárosi ipartanodába Rusz Ferencz igazgató urnái (templom-tér 1. szám a.) (I. és II. osztály.) A terézvárosi ipartanodába Mészner József igazgató urnái (terézvárosi elemi tanoda földszint) (I., II. és III. osztály.) A józsefvárosi ipartanodába Barzen János igazgató urnái (Stáczió utcza 55. sz. a.) I. és II. osztály.) A ferenczvárosi ipartanodába t. ez. Csőkey János igazgató urnái (templomtér 1. sz. a.) (I. és II. osztály). Az orsz. m. iparegyesület igazgatósága. Fővárosi ügyek. A fővárosi középitési bizottság ma délután tartott ülésén a következő ügyek fordultak elő: Bejelentetvén Unger Henrik halála, a bizottság ezt sajnálattal veszi tudomásul s mivel a boldogult halála folytán a középítési bizottságban s illetőleg ennek világítási, vízvezetéki és magán építési albizottságaiban egy-egy hely jött üresedésbe, s a bizottság a kőgyűlés elé a középítési bizottságba egy tag választása iránti javaslattal lép. Scheich indítványa folytán a budai szegények háza előtt az utcza csatornázása a tanácsnak ajánltatni fog. Próba aszfaltozás iránt tett ajánlatot a fővárosnak Kapf örököse. Az engedélyt a bizottság megengedendőnek véli s próbahelyül a városháztérnek a városház utczai részét, mely a váczi utczával van egybekötve, jelöli ki. Kármán indítványára a Sebestyén tér kövezetének sürgős kijavítását is ajánlja. A Vilik kerületi szövetség utezd csatornázását, mit a lakók már másodízben kértek, műszaki nehézségek miatt javasolni nem lehet. A hosszú utca (I. ker.) csatornázási tervét és költségvetését mutatja be a mérnöki hivatal. E szerint a város költségetésébe e czélra felvett 3500 frtos tétel másfélezer írttal fölszaporodnék. A bizottság abban állapodott meg, hogy a csatornázás a rózsa-utczánál kezdődjék s vitessék tovább addig, ameddig a budget tétele megengedi. Az első magyar gyapjúmosó és bizományi részvénytársaság az V. ker. Ipolyi-utcza kikövezését kéri, mert a legjobb üzleti időszakban elakadnak ott szekerei a feneketlen sár miatt. Egy ipartelep mindenesetre tekintetet érdemel, de az utcza házi uraira költséget nem lehet róni, mert ők a kövezést nem kívánják. Ha a társaság a költség felét födözni hajlandó, kérelmének elég fog tétetni. A Pannónia gőzmalom kérvénye a Margithídtól a Victóriáig vivő út kikövezése iránt superálva van, mert e kövezés már elrendeltetett s októberre kész lesz. Ezzel kapcsolatban azonban jónak látja a bizottság a külső nádor utcza hallatlan rész kövezetének kijavítását javasolni 500 írt költséggel. Az ingyenes népoktatásnak a főváros elemi és polgári iskoláiba való általános behozatala tárgyában Chorin Zsigmond és dr. Schvarcz Gyula, ügyvéd, mint a terézvárosi iskolaszék tagjai indítványt terjesztenek be az összes fővárosi iskolaszékek által tartandó közös értekezletnek. Az indítvány főbb indokai abban központosulnak, hogy a népiskolai oktatásról szóló 1868. 38 tcz. a tanítás kötelezettségéről intézkedik, de anélkül, hogy a tankönyvek egyik lényeges folyományát az ingyenes elemi oktatást figyelembe vette volna. A vidéken, sőt a fővárosban is tapasztalható, hogy a szülők gyermekeik iskolalátogatásért oly tehernek vannak alávetve, mely különösen a munkás és alsó néposztályt súlyosan érinti, mert a szegénység kimutatása oly előfeltételekhez van kötve,mely a legszegényebb munkást is visszariasztja e kegy adománytól. A főváros, mely elemi iskoláit palotákba elhelyezve e teren való áldozatkészsége által dicsérendő megemlítést érdemel, évtizedek óta elnézi, hogy a fővárosi elemi tanítók minden hó elején a fővárosi számvevőségi, illetve házi pénztári hivatal pénzbehajtó közegeiként működnek. Tapasztaltatott továbbá, hogy számtalan szegény gyermek, ki néha szülői pénzhiánya vagy számtalan más oknál fogva nincs abban a helyzetben, hogy a havi tanpénzt az osztálytanítónak átadhassa, a szégyenítő nyilvános tanítói megintést kikerülendő, néha 8—10 napon át is kerüli az iskolát. Több eset fordult elő, hogy évi beiratásoknál az iskolába való felvétel a tandíj le- vagy le nem fizetésétől tétetett függővé. A fővárosi törvényhatóság, mely elemi iskolai után tandíj czímen alig 13.000 frtot vesz be évenkint] egy kivetendő községi pótlékadó által az általános ingyenes népoktatási intézményt léptethetné életbe. HÍREK. (Augusztus 31.) Hivatalos. Kinevezések. A m. kir. igazságügyminiszter Füstér Gyula budapesti kir kereskedelmi és váltótörvényszéki dijnokot ugyanoda Írnokká nevezte ki. — Áthelyezések. A m. kir. igazságügyminiszter Jászt Gyula nagy-kikindai kir. törvényszéki telekkönyvvezetőt és Schwarz Antal ottani Írnokot a nagy-szent-miklósi kir. j birósághoz helyezte át. — Előléptetés. A vallás- és közoktatásügyi m. kir. miniszter Hadik Richárd tanárjelöltet és helyettes tanárt a lőcsei kath. főgymnáziumhoz rendes tanárrá nevezte ki. — Névváltoztatás. Decleva Jenő, Decleva Béla, és Decleva Ilona fővárosi lakosok vezetéknevének „Dékay"-ra kért átváltoztatása megengedtetett. — A budapesti ügyvédi kamara köréből. A budapesti ügyvédi kamara részéről ezennel közhírré tétetik, miszerint dr. Jámbor Ede és Szilvássy László budapesti ügyvédek elhalálozásuk folytán a kamara lajstromából kitöröltettek; előbbinek irodája dr. Barack Benedek, utóbbi részére pedig dr. Szedenics János budapesti ügyvédek rendeltettek ki gondnokul. — A kassai ügyvédi kamarából. A kassai ügyvédi kamara részéről ezennel közhité tétetik, miszerint Királylaky Gábor tokaji lakos ügyvéd, a m. kir. Curia, mint legfőbb itélőszék fegyelmi bírósága által f. évi július hó 25-én hozott ítélettel, az ügyvédség gyakorlatától hat hónapra felfüggesztetett — A kecskeméti ügyvédi kamara köréből. A kecskeméti ügyvédi kamara részéről ezennel közhírré tétetik, miszerint Tary Endre kecskeméti lakos ügyvéd a kamara lajstromába folytatólag felvetett, Ujszászy Gyula kecskeméti lakos ügyvéd pedig székhelyét — e kamara területén belül — Nagy-Kőrösre tette át. — A beszterczebányai ügyédi kamarából. A beszterczebányai ügyvédi kamara fegyelmi bírósága ezennel közhírré teszi, hogy Zachar András breznóbányai lakos ügyvéd, elmebetegség folytán, gondnokság alá helyezte vén, az ügyvédség gyakorlatától felfüggesztetett. — A király kassai útjáról a következőket írják a „PesterLloyd“-nak. A király a tiszavidéki vaspálya külön vonatán szeptember 8-án reggel 7-kor fog megérkezni, s a bevonulás a Széchenyi-ligeten s a malom utczán keresztül történik a királyi szállóhelyül most már határozottan kijelölt püspöki palotába, mig a Dessewffy-palotában Lipót herczeg vesz lakást, ő felsége kísérete 217 személyből áll, köztük 27 külföldi attaehé, s igy Kassa, egy még sohasem látott fényes társaságot fogad falai közé, mihez még az is járul, hogy a lakosok száma az éppen most történendő központosítás által megkétszereződött. A király Kassán szeptember 3-ig marad. 8-án déleőtt a katonai, egyházi s polgári hatóságok tisztelegnek ő felségénél, 8-án s 9-én délután a lófuttatást nézi meg, az első nap estéjén pedig színházi díszelőadás lesz. Az ünnepélyes kivilágítást a második estére rendezik; 10., 11. s 12-én lesznek a nagy hadgyakorlatok, s három nap délutánját és a második nap délelőttjét, esetleg szeptember 13-ikát pedig a különféle intézetek megszemlélésével, audiencziákkal, s egyéb kirándulásokkal töltik be. A trónörökös valószínűleg csak szeptember 11-én érkezik Kassára. A közönség élénk örömmel várja az uralkodót, s buzgó tevékenységet fejt ki, hogy a fogadtatás nagyszerűn sikerüljön. — Báró Edelsheim-Gyulai főhadparancsnok szeptember 4-ikén fog utazni Kassára a nagy hadgyakorlatokra. — A budai udvari palota összes termeinek, a várkert kiválóbb pontjainak fényképészeti felvételével foglalkoznak most. A Zsigmond kápolna is helyet foglal a gyűjteményben úgy, amint Szent István napján szokott földiszitve lenni, mikor közszemlére van kitéve az első király szent jobbja. E fényképek felvételével, s gyönyörű albumba foglalásával Schrecker Miksa fényképiró van megbízva. Később a fényképeket a közönség használatára is bocsátják. Ugyancsak Schrecker fényképezi le Engerth tanár több képét, u. m. a zentai csatát, a koronázási menetet, s a király ifjúkori arczképét, mely festmények a palota nagy termének falait diszitik. Az egyik képnek, a koronázási menetnek rézbemetszésével foglalkozik már több hó óta a palotában Doby Jenő jeles rézmetszőnk, gróf Crennewill megbízásából, ki erre legfelsőbb helyről kapott engedélyt. — Schuszter Constantin Kassára kinevezett megyés püspök október 2-dikán foglalja el püspöki székét. — Kísérletek asphalt-csövekkel. A vizműtelepen hétfőn délután aug. 27. Horváth J. műegyetemi tanár, Wein vizvezetéki igazgató s több szakférfiak jelenlétében Kapf Tivadar utóda budapesti magyar asphalt gyárának kitűnő asphalt-csöveivel tétettek érdekes s sikerült kísérleteket, 3, 4 és 8 hüvely átmérejű asphalt-csövek ezen kísérleteknél 15—18 légnyomással ellenállottak. Ezen hazai gyártmány annál inkább figyelemre méltó, mert addig míg a vízvezetéki vascsövek csak 3Va — 4 ellenállási erővel bírnak, az asphalt-csövek még egy harmaddal olcsóbbak is, és tartósabbak is amazoknál. Gyakorlati alkalmaztatást ezen csövek legközelebb a városligeti vízvezetéknél fognak 60 méternyi területen nyerni. A német császárné kedvenczei. Koblencz városát minden év nyarán meglátogatja a német császárné, ki azért szereti különösen e helyet, mivel a kastélynak gyönyörű fekvése van. A kertben csaknem órákon át él egyedül Auguszta császára .