Ellenőr, 1877. szeptember (9. évfolyam, 348-401. szám)

1877-09-01 / 348. szám

8 gyönyörködik kedvenczeinek, az éneklő madárkák­nak bűvös dallamain. A madárkákra nagy gondot fordít. Ezen a nyáron észrevette a császárné, hogy kedvenczei mindjobban elnémulnak, s hogy a tarka sereg csak nagy­ ritkán kerül szemei elé. Eleinte az évszak változatosságának tulajdonította a bajt, de később panaszkodott udvarmesterének, ki meg­ígérte, hogy kifürkészi a változás okát. Tíz nap múlva megkérdezte az udvarmester, hogy a ked­­venczek nem bizalmasabbak-e már? „Igen“ — fe­lelt a császárné — egészen boldog vagyok, de mit csinált ön? „Tizenhárom macskát lőttem agyon“. „Óh, ön gonosz tizenhárom próbás gyilkos“ —volt a vérengző udvarmester szavaira adott válasz. — Egy új tábori távmérő­. A „Rivista Mili­­tare“-ban a Pavesi olasz őrnagy által feltalált tá­bori távmérő rövid ismertetéséről a következők ol­vashatók: Ez igen egyszerű láttani műszer, áll: egy könnyen kezelhető hosszúkás alakú fémlemez­ből, melynek felső részén egy fokozatokra osztott háromszögű nyilás van derékszögű átnézőkkel, a­melyeknek magassága egyenlő, de szélessége ará­nyosan különböző. Ez első nyíláson alul más két derékszögű átnéző van, még lejebb pedig egy nyí­lás, a­melyben egy 70 centiméternyi fémvessző mo­zog, centiméteres számozott beosztással ellátva. E távmérővel az illető tárgyak hosszúsága és széles­sége és ebből távolsága pontosan meghatározható. Az első nyílás átnézőinek fokai egy felénk függő­leges arczvonalban álló vagy felénk függőlegesen menető csapatnak tőlünk való távolságát mutatják. A derékszögű átnézők a távolságot a gyalogos vagy lovas látszati magassága által jelzik. Egy ily tá­bori távmérő ára­ml­a franc.' — Szerencsétlenség a Dunán. A tegnapelőtt Korneuburgtól elindult s Pozsony nevet viselő von­tató gőzös két hajóval a bécsi Rudolf-híd felé tartván, az egyik hajó oly szerencsétlenül vágódott a hídoszlophoz, hogy a gőzös utasai azt hitték, hogy a hajó lyukat kapott és sülyedni kezd. A megrémült utasok legottan menekülésre gondoltak és a másik hajót kívánták elérni. Wieg Teréz komáromi adószedő 17 éves leánykája volt az első menekülő. Ezalatt azonban a kötél is elszakadt, mely a két hajót összekötötte, miért is a kettő között térség támadt. A fiatal leány nem vette észre s ugrás közben beesett a folyamba, honnan kimenteni nem lehetett. A szerencsétlen anyja szin­tén át akart ugorni, de még idejekorán észrevette a veszélyt s igy csak leánya halálos küzdelmeit kelle végig néznie. Több szerencsétlenség nem történt. — Borzasztó családi dráma folyt le a napok­,­ban a cseh fővárosban. Hübnel hivatalnok elhatá­rozta nejével együtt, hogy a nyomor miatt önma­gukat s gyermekeiket megmérgezik. A szerencsét­len nő azonban megelőzte férjét s egyik gyermeke szintén áldozata lett kétségbeesett lépésének. A nő e tettével azt hitte, hogy férjét s többi gyermekeit megmenti a haláltól, de csalódott. Hähneiben nem ingott meg az elhatározás s a fájdalom, melyet neje halála fölött tanúsított, inkább az elszántság búskomor jelének volt tekinthető. Az apa még neje életében 120 gramm cyankalit szerzett egy hami­sított levél segélyével s midőn tegnapelőtt haza­tért s két gyermekét sirva találta a kunyhóban, még inkább megérlelődött terve. Vigasztalta a gyermekeket, azután belépett szobájába, hozzá kis idő múlva gyermekeit is behívta. A jelenlevő cse­lédben azonban fölébredt a gyanú érzete, s teljes erővel segélyért kiáltott. Hähnel elbocsátotta a gyermekeket s a másik szobába sietett. A cseléd kiáltására több hivatalnok s Weber igazgató futott a szobába, melynek ajtaját azonban zárva talál­ták. Midőn végre fölszakitották, azon perezben Hähnel egy székre rogyott, kezével szájára muta­tott s alig hallhatólag mondá: „Elég volt, isten veletek!“ S ezzel meghalt. A két árvát a városi árvaházban helyezték el. Amazonok harcza. A legeredetibb esetek egyike­ került a minap eldöntés végett a kutten­­bergi esküdtszék elé. A szomszéd Zleb helységben éldegélt ugyanis egy ifjú házaspár. A fiatal férj atyjától néhány száz forintot kapott a háztartás­hoz, mely összeggel mindjárt földecskét, s egy ko­csit szerzett magának, hogy fuvarkodással keresse kenyerét. Ez azután sok baj okozója lett. Míg az asszony otthon a földet mivelte, a férj sokat elma­radozott hazulról, sokat költött, s még többet ivott a miért is olykor-olykor kijutott neki a Kukliné prédikáczióiból, a menyecske ajkairól, kit különben ebbeli tevékenységében hathatósan támogatott édes­anyja, a férj uramnak becses napa. Ezen év júni­us havában a házas­pár megint összezsörtölődött a napamasszonynyal együtt. A férj nagyon betekin­tett a pohárba és az asszonyok kissé túlságosan akarták az erkölcsi útra visszatéríteni. Megkötözték kezét lábát, sőt óvatosságtól csizmáját is lehúzták, hogy el ne távozhassák. Azonban a férj lerázta a nyűgöt magáról, fölugrott, s ezzel megkezdődött a háború, melynek vége az lett, hogy az asszonyok megkísértették a visszavonulást, de eredménytele­nül, mert a földühödött férfi szoknyájukba kapasz­kodott, s nem bocsátotta el őket. Hosszú tusa­kodás után a férj könnyen kimagyarázható ok­ból a földre terült, de minthogy a végze­tes szoknyákat most sem akarta kezeiből ki­bocsátani, az amazonok kénytelenek voltak az utczára kihurczolni. Itt azután a szomszédok szétválasztották a feleket és a küzdelem véget érni látszott. Azonban most hirtelen fölugrik a férj, megragadja szitkozódó nejét, s vele együtt az árok­ba gurul, hol fojtogatni kezdi. Ez az erélyes ölel­­getés viszonzás nélkül nem maradt, annál kevésbb, mivel a napamasszony is leugrott a harcz új szín­helyére, s derekasan közreműködik az Ütlegoszto­­gatásban. Végre másodszor is elválasztják a „sze­­tőket“ a férj feje vérzik, a nő tajtékzik dühében, s lábfájdalmak­­fölött panaszkodik. Most néhány asszony a házba viszi ; az ágyban azonnal elveszti eszméletét, s midőn fölocsúdott, az odahívott orvos konstatálja, hogy az asszony megnémult. A­nélkül, hogy valami külső véletlen idézte volna elő a bajt, az izgatottság örökre megbénította beszélő szervét. A tárgyalásnál borzasztó volt látni beszélő, haragos szemeit, s a mellett a hasztalan erőlködést, hogy érzelmeinek a szokott módon adjon kifejezést. Sze­rencsére tudott írni, s írásban tett tanúságot szive vá­lasztottja ellen. A szakértők némaságát a történtek kifolyásának tartották, s ezért az esküdtek a férjet egy évi súlyos börtönre ítélték. A napamasszony­­ról azonban hallgat a krónika. — Halálozás. Győrben augusztus 29-én jobb­létre szenderült Gayer Sámuel, a győri evangélikus algymnázium igazgatója. Hetvenkét évet élt, s öt­venegy évig működött a tanári tövises pályán. Nagy részvéttel temették el. — Gottschall Rudolfot, mint annak idején jeleztük, csakugyan nemesi rangra emelte a német császár. A költő maga választotta czimerét, mely az első mezőn egy kardot és keresztbe vetett Thyr­­susbotot lefüggő álarczokkal ábrázol, mely utób­biak a tragédiát s a komédiát jelképezik. A má­sodik mező pedig egy babérkoszorúval körülfont lyrát mutat. — Sümegen, Zala vármegye e kies fekvésű mezővárosában tartotta meg a zalamegyei általános tanítótestület ez évi közgyűlését e hó 23-án. A gyű­lés a legszebb hangulatban folyt le. Az előértekez­­leten, 22-dikén, hol a tagok szép számmal jelentek meg, tárgyalásain kerülvén a központi választmány­ban megállapított napirend, rövid vita után azt elfogadták. Másnap a közgyűlés megnyitása előtt a jelen volt tanítók a sümegi reáliskolát tekintették meg, meggyőződve az épület és annak berendezése czélszerűségéről. Kevéssel 9 óra után összegyüle­keztek a nagy vendéglő e czélra berendezett nagy termében, hol a közgyűlés kezdetét vette. Schmidt Károly elnök a lefolyt évről rövid jelentést tett. Ezután Hoffmann Mór, tantestületi alelnök, mint előadó, a napirendre kitűzött tárgy megvitatását: „miként lehetne a tantestület egyes járáskörei közt egyöntetű működést létrehozni“, kezdte meg. Ennek tárgyalása után Rosenblüh Lajos az iskolai taka­rékpénztárak czélszerű voltáról értekezett, majd Wilt Fülöp a hangtanról írt könyvének egy rész­letét olvasta föl. Azután a lapunkban is említett keszthelyi tanítók s a muraközi járáskör ügyét tár­gyalták. A gyűlés végeztével kedélyes banquettre gyűltek össze a tanítótestület tagjai. Az első áldo­mást Hoffmann Mór alelnök mondta a „legelső magyar emberre“, a királyra s fölséges családjára ; azután fölköszöntötték Sümeg városának lelkes kö­zönségét, Trefort Ágost minisztert, Muraköz magyar érzelmű és ajkú tanítóit s végre, a mi ho­ly is ma­radhatott volna el, áldomást ittak a vitéz török nemzet dicsőségéért és jó szerencséjéért. Sümeg városa a magyar vendégszeretet szokása szerint a nemzet napszámosait szívesen fogadta s a gondos­kodásban leginkább kitűnt Bánfi Lajos, a sümegi járáskor elnöke, ki a több, mint nyolczvan kolle­gát a város szívesebb családéinál elszállásolta. A törekvő tanítótestület jövő évi közgyűlése Nagy- Kanizsán lesz. — Rubens mint diplomata. Az antwerpeni Rubens-jubileum alkalmából egy kiválón érdekes munka jelent meg, mely a nagy festő történetével foglalkozik. Czime: „Histoire politique et diploma­tique de Pierre Paul Rubens par Mr. Gachard de l’Académie et de la Commission royale d’histoire de la Belgique“. A fáradhatatlan belga tudós, ki 40 év előtt búvárkodva a párisi levéltárban, az első hiteles adatokat nyújtotta Rubens diplomatiai tevékenységéről, mely adatok azóta az angol és spa­nyol kutatások által jelentékenyen növekedtek, je­len kötetben a meglevő gazdag anyagot rendezi, sőt gyarapítja, mivel gyűjteményében a belga, an­gol, spanyol, franczia s olasz kiadatlan iratokat is fölvette. Kiválón érdekes Rubens 33 levele, me­lyeket Isabella Clara Eugenia infánsnőkről, Oliva­­reshez, Spinolához, IV. Fülöp királyhoz intézett. A férfiú jelentősége, kit Carleton angol nagykö­vet, „a festők s gentlemanok fejedelmének“ neve­zett, eléggé ajánlja s igazolja ez adatok közzété­telét, melyek életének gyönyörű képét csak ki­egészítik.­­ A szőlő­levélhez czimzett fogadó bérlője a Sipka-szoros vivatása alkalmából a török sebesül­tek javára holnap, szombaton estélyt rendez. A jö­vedelmet egy az estélyen alakítandó bizottság fogja szedni és kezelni.­­ A borszéki fürdőre vezető útban a tapli­­czai erdőségben, a tölgyesi rengetegekben s a Re­mete­havason több erdőégés történt a napokban, melyek mint a „Magyar Polgár“ írja, nagymérvűek. — Születések és halálozások a fővárosban aug. 19-től aug. 25-ig. A lefolyt héten élve született 240 gyermek, elhalt 256 személy; a halálozások tehát 16 esettel múlják felül a születéseket. — Az élve szülöttek közt volt 181 törvényes, 59 törvény­telen ; nemre nézve 123 fiú, 117 leány. — Halva­született 19 gyermek, köztük 13 törvényes, 6 tör­vénytelen. — A halottak közt volt 145 férfi, 111 nő, egy éven aluli gyermek 107. — Az elhaltak közt egy éven alul tartózkodott Budepesten 9. —­­A tartózkodás tartama 44-nél ki nem tudható). Ez év 34 hetében élveszületett összesen 8761 gyer­mek, elhalt 8699 egyén, a születések többlete tehát 62. Születések arányszáma 1000 lakosra: 39,6.Ha­lálozások arányszáma 1000 lakosra: általában 42.2, az egy éven felüli lakosságnál: 25.2, az öt éven felüli lakosságnál. 18.3. — A lipótvárosi bank a volt pesti népbank hitelegyletének több tagját a lipótvárosi járásbíró­ságnál 35°/0 veszteség pótlása végett beperelte. A tárgyalások megtartottak. De a járásbíróság nem tar­totta magát illetékesnek, minthogy ezen számadási per más bíróság elé tartozik , fontossággal bír any­­nyiban, mert a hitelegyletnek több mint 800 tagja van érdekelve. Azon elvi kérdés is el fog egyúttal döntetni: vájjon a hitelegyesületet kezelő bank köteles-e az egyesületnek mint testületnek a va­gyonkezelésről beszámolni. A lipótvárosi bank több ily hitelegyesülettel hasonló összeköttetésben áll a fővárosi lakosság nagy része, különösen az iparo­sok és kereskedők vannak ezen ügyben érdekelve.­­ A vendéglősök korcsmárosok és szállodatulaj­donosok ipartársulatának zászlója, mely hazai mű­vészek munkája, holnap, szeptember 1­én a vigadó nagy termében közszemlére lesz kitéve. Schallern Frigyes, a vigadó bérlője mind ez alkalomra, mind pedig a zászlószentelési ünnepélyekre a helyisége­ket díj nélkül engedte át. A díszebédre a „Veuve Cliquot“ híres Rhénusi-czég, kit az ipartársulat az ünnepélyre meghitt, 50 üveg pezsgőt küldött.­­ Mángán-telepet fedeztek föl a felső-visói határban fekvő Solymu nevű hegy fölött. Mint a „Máramaros“ írja, a napokban Szepes megyéből két szakértő jelent meg a helyszínen vizsgálódást ten­ni a kő mennyisége és milyensége iránt. Óriás me­redeken egy havas tetejére kellett felkapaszkodni; oda, hol már a fenyő is megszűnik tenyészni. De a szakértők állítása szerint, a fáradság, melylyel feljutottak bőven meg van jutalmazva. Soha nem képzelhette senki, hogy m­angán ily roppant meny­­nyiségben, s ily jó minőségben szabadon előfordul­jon. Elragadtatásoknak nem győztek kifejezést adni. Kétszáz mázsát azonnal útnak indítottak Párisba, s rövid időn nagy pénz- és munkaerővel fognak a termeléshez. Felettébb csodálkoztak azon, hogy a kincstár a megyében, s különösen Trebusán levő vasgyáránál e drága érczet tükör-vas készítésre nem használja. Szepesben és Gömörben egyesek­nek és társulatoknak százezereket hoz be a man­­gánspár segélyével készült tükör-vas. — Elgázolás. Dobler János 10 éves fiú, teg­nap délután 4—5 óra közt a 382. számú kétlovas bérkocsi alá futván, elgázoltatott és szülői laká­sára vitetett. — Szent-István ünnepén s a következő napo­kon a budai várpalota termeit több mint 14.500 személy nézte meg, többnyire vidékiek. A nagy szorongásban néhány óra is eltűnt a kegyeletes lá­togatók zsebéből. — Nyilvánossági jog. A vallás- és közokta­tásügyi m. kir. miniszter a jászberényi kath. kerü­leti főgymnásiumot 1877/8. tanév kezdetétől fel­hatalmazt­a, hogy három éven át érettségi vizsgá­latot tarthasson és ezen vizsgálatokról államérvé­nyes bizonyítványokat kiállithasson. — Megálmodod-e azt a bánatot, mely ébredé­sed reggelén megüt ? F. Gy. ügyvédsegéd múlt éj­fél után 1 órakor kissé ittas állapotban a nem­j­­zeti színház előtt a vaslócrára leült s ott szépen el­aludt. Felébredése gonosz meglepetést szerzett neki, mert kétfedelü arany remontoire órája rövid láncz­­czal, melyen egy szivalaku, kék kövekkel díszített emlény függött — eltűnt. Ismeretlen tettes vitte el. Az óra és láncz értéke 140 frt. — Öngyilkosság. Vasziló József abaujmegyei nagyszalánczi születésű, 61 éves agg, az Erzsébet­­ápoló intézet lakója, folyó hó 29-én d. u. 3 órakor az intézet pinczehelyiségében agyonlőtte magát. Hi­hetőleg az életuntság indította az öreget arra, hogy már úgy is végérejáró életét megrövidítse. — Szliács állomásra ez évi szeptember hó 15-től kezdve a téli idény tartamára, valamint on­nan más állomásokra csak személyek és pogyász vétetnek fel, mig a teher és gyorsáru forgalom ezen idő alatt abban marad.­­ A „Volksfreund“ ismert bécsi klerikális lap tegnapi számával befejezte pályafutását, me­lyen sok babért úgy sem aratott. A lapot 1855. alapították és Rauscher halálával az ő csillaga is tü­nedezni kezdett. Vigasztalódjék a „Magyar Állam.“ — A magyar izraelita országos tanító-egylet, amint az egylet „Értesítő“-jéből olvassuk ez évi közgyűlését szeptember 25-én és 26-án Budapesten fogja megtartani. A napirendre kitűzött tételek az iskolára és tanítóra oly fontosak, hogy a választ­mány ezen közgyűlésre nemcsak az egylet tagjait, hanem a hazai izraelita tanítókat általában meg­hívja. A résztvevők lejebb szállított áruk mellett utazhatnak. Igazolványok az egylet elnökségétől — sip­uteza 11. sz. — kaphatók. — Hivatalos köszönet. Báró Wodianer Albert országos képviselő az oraviczabányai választóke­rülethez tartozó községek iskolái számára 3350 frtot adományozott. Mi is azzal hozatik köztudo­másra, hogy a vallás- és közoktatásügyi m. kir. miniszter nevezett országos képviselőnek a népne­velés érdekeinek előmozdítását czértó hazafias ál­dozatkészségéért, elismerő köszönetét nyilvánította.­­ A legutóbbi deauvillei lefuttatás utójátékát egy botrány képezi, mely párisi körökben nagy feltűnést keltett. Az eset kiderül egy jegyzőkönyv­ből, melyet három, a vizsgálattal megbízott sports­man állított ki. E szerint gróf Clermont-Tonerre Szaniszló „Marcadien“ nevű lova, melyen Goddard Jokey nyargalt, úgynevezett matchra futott Borda­ur „Mestizó“ nevű lovával, de mint a vizsgálat ki­tüntette, a Macardien tulajdonosa a lovat gyepre eresztette a nélkül, hogy a dijat megnyerni akarta volna s ezen tervében a jokey is részes volt. A bizottság tehát elhatározta, hogy gróf Clermont-Tonerre ezentúl nem futtathat többé Deauvilleben, Goddard jokeynek pedig két évig nem szabad a deauvillei gyepen megjelennie. A gróf e meggyaláztatást annyira szivére vette, hogy ba­rátai tanácsára Amerikába kivándorolt. — Ösztöndíj adományozása. A vallás- és köz­oktatásügyi m. kir. miniszter Nagy Mária kolozs­vári állami tanitónőképezdei növendéknek egy üre­sedésbe jött 250 frtos Bézsán József-féle ösztöndí­jat adományozott. — A kun-félegyházai állami tanitóképezdében a jövő 1877/s-ik iskolai év f megnyitása közbejött akadályok miatt, felsőbb rendelet folytán szept. 1-től bizonytalan időre el­­halasztatik. Ugyancsak a félegyházai tanitóképezdénél f. é. szept. 11. illetőleg 13-ikára kitűzött őszi tanitóképesítési vizsgálat ideje is el fog halasztatni. Mely körülményekről az érdeklett tanulók és tanítójelöltek azon utasítással fi­gyelmeztetnek, hogy úgy az iskolai év megkezdése, mint a képesítési vizsgálatok újabb idejéről hírlapok útján fog­nak értesíttetni. készült gépészeti eszközöket láthatunk, melyek a kovács és lakatos mesterség műremekeinek nevez­hetők. E két szekrény figyelmes megtekintése ma­gyarázatát adja annak, miért tanítják a rajzot oly nagy szorgalommal Francziaországban, s miért áll ott az ipar oly utólérhetlen fokon. E gyűjtemény megszemlélése alkalmával lé­pett a múzeumba Szákkay József, a kassai gépé­szeti felsőbb ipartanoda igazgatója, s a jelen volt igazgatónak megígérte, miszerint a kassai iparta­noda növendékei által készített tárgyakból egy szép gyűjteményt fog az országos tanszermúzeum­ban elhelyezni. Óhajtandó volna, hogy Szakkay úr mielőbb beváltsa szép ígéretét, így legalább párhuzamot von­hatunk a franczia és magyar műipari iskola egyes készítményei fölött. Végül egy bámulatos tehetségű műfaragászati növendék műveiről kell megemlékeznem. Az erdélyi, hosszúfalusi népiskolának van egy növendéke, ki pár év előtt a műfaragásból rendkívüli tehetséget tanúsított, s azóta szakszerűen képezik. Neve Sánek Péter. Ki van állítva, mintegy 15 darab fából, szabad kézzel faragott fries, me­lyek oly kitűnő munkáról, ízlésről tesznek tanúsá­got, hogy azt a legjobb esztergával se lehetne tö­kéletesebben elkészíteni. Szándékosan mellőztem e rövid ismertetés­­b­en számos gyűjtemény felemlítését. Tettem pedig ez­ leginkább azért, mert ez ideig nincsenek rend­szert­egen fölállítva, így például a nagyszerű térkép­­gyű­j­­temény — a termek szűk voltánál fogva — a látogatóra nézve hozzáférhetlen, s csakis mutat­ványképpen van néhány falra függesztve. Hinnünk lehet azonban, hogy már legközelebb az itt fel nem sorolt gyűjteményekről is részlete­sebben lehet szólanunk. Ezzel bevégzem a tanszermúzeumra vonat­kozó rövid ismertetésemet, s a t. szerkesztő úr en­gedelmével legközelebb a gazdasági múzeumról is írok néhány sort. Méltó e két csarnok arra, hogy minél többet beszéljünk szép kincseiről.*) Egy vidéki. Szívesen veszszü­k. Szerkesztő. Törvényszéki csarnok. (Sikkasztás.) Nadolesny Pál 30 éves képzett egyéniséget, ki a bécs-ujhelyi katonai növeldét bevégezve a rendes hadseregben utóbb mint tiszt­­helyettes szolgált, még 1874-ben 3 évi börtönre ítélték, mert báró Friedler név alatt segélypénzeket gyűjtött a vizkárosultak számára s több száz írtra rugó összegyűjtött összeget saját czéljaira elhasz­nált; mielőtt büntetését megkezdte, a magyar ál­­lamvasut szolgálatában mint üzletgyakornok volt alkalmazva s a kőbányai állomáson a személy­pénztárt kezelte. Az első pénztári vizsgálatnál 57 frt 77 kr. hiányt találtak. Vádlott ekkor ezen ösz­­szeg erejéig egy nyilatkozatot irt alá, a végleszá­molásnál azonban egyéb hiányok is mutatkoztak. S bármily ügyesen követte is el vádlott a csalást, a számvitel ezt kiderité és a mai végtárgyaláson az államvasutak igazgatósága részéről megbízott és tanuk és kihallgatott 3 hivatalnok felvilágosítá a t­ör­­vényszéket, hogy vádlott törlések és hamisítások által akarta elpalástolni a sikkasztást. Dopler vizsgáló, ki a hiány felderítését legelőször eszközölte, előadja, hogy vádlott jövedelméhez aránytalan pazar életet élt. Grosz vizsgáló is rendetlenségben találta vádlott pénztári kezelését. Vádlott kijelenti, hogy ő nem tud felvilágosítást adni, mert ő ártatlan, a társaság hibája, ha hiány mutatkozik, mert őt mint tapasz­talatlan és számvitelt nem értő egyént alkalmazta. Különben is hiány csak írásban van, a pénzben nem volt hiányosság. Kossutányi kir. ügyész sikkasz­tás, csalás és hamisítással vádolja és szigorú bün­tetést indítványoz. Vádlott szép előadása védbeszé­­det tartott, mely után a törvényszék vádlottat a sikkasztásban bűnösnek kimondó és 1 évi bör­tön­­bü­ntetésre ítélte. ■—■MMMPWW1 Iffl «UM——Mi1 WlfltiBMB Színházak. — A nemzeti színháznál az operai személy­zet több énekesnője gyengélkedik s ezért a játék­rendet derure-bornra változtatni kell. A „Mignon“-t napról-napra halasztották Balázsné gyengélkedése miatt. Ha a „közbejött akadályok“ nem akadékos­kodnak, kedden tán színre kerül. — A népszínházban, mint már egyszer jelez­tük, holnap, szombaton lép föl hosszas szabadsága után először a közönség kedvenc­e : Soldosné asz­­szony a „tündérlak Magyarhonban“ czímű énekes színmű élénk szerepében. Mellette Tamási, Tihanyi, Eőry, Rákosi Páni és Békessy Irma játszák a főbb szerepeket. — Sz. Prielle Kornélia, nemzeti színházunk kitűnő művésznője, e hó 27-én érkezett meg Csa­bára, hol rokonszenves ünnepiességgel fogadták. A vasútnál nagyszámú közönség jelenlétében Sze­mján Sámuel városi főjegyző üdvözlő beszédet tar­tott, a b.-csabai csónak-egyesület egy küldöttsége a művésznő tiszteletére rendezett tánczvigalomra hívta meg, mire a főispán fogatán, követve az in­­telligenczia számos képviselője által, a városba ér­kezett. Tegnap lépett föl először a „Georges her­­czegnő“-ben. Ma a „Csacska nőkben“, holnap a „Holt szívben“ játszik. — Hetényiné Komáromy Mari és férje tetszés között vendégszerepelnek Békés­ Gyulán Aradi tár­sulatánál, melyet a közönség igen megkedvelt. Já­tékrendjük elég élénk. E hó 21-én színre hozták a „Trapezunti herczegnőt“, 22-én „A csókot“, 23-án „Ariia és Messalinát“, 25-én egy rész életképet, „Az én Lipótkám“ czíműt s 26-án Szigligeti „Czi­­gány“ át. A Hetényi-pár ezután kezdte meg vendég­­szereplését. Z­solnay Gyula színtársulata a napokban Gyomára érkezett. Ki is tűzték e hó 26-ára első előadásul az „Ördög párnáját“, melyet azonban „közbejött akadályok“ miatt nem tarthattak meg. A közbejött akadályok pedig nem mások, mint hogy a társulatnak nincsenek színészei. Már­pedig úgy egy kicsit bajos játszani. Égető szükség a vidéki színészet gyökeres reformja s különösen az igazga­tók megszorítása, mert jelen állapotaink között még mindig lehetnek színtársulatok színészek nélkül. Budapest, szombat, szeptember 1. Nemzeti színház. Nép­színház. Kauserné-Gerster Berta assz. Soldosné L. assz. szabadsága vendégjátékául, után először mint vendég. A tévedt nff. Tü­ndérlass Ma-Valériora D­an­­gyár hon­ban. Violetta Kauserné L. assz. Népszínmű dalokkal 3 felv. Bervoix Flóra Heim Róza Vámházi Tihanyi Annine Szerencsés I. Lajos Eőri Germond Ferencz Karikás Alfréd Ellinger Laura Rákosi F. Germon Etel Békessy I. György Láng Gyuri Tamási Gaston Zajonghy Marcsa Soldosné Duphol Tallián Adim Tiszai D’ Obigny Ney Éva Alszegi E. Grenvill Szalai Öregbiró V. Kovács Flóra Széphegyi Kezdete 7‘/a órakor. Kezdete 7‘1. órakor. — KÖZGAZDASÁG. Üzleti táviratok. Bécs, aug. 31. (Zárlat) igen szilárd. Hitelrészv. 202.50, Angol-osztrák 93.—, Galicziai 246.50, Lom­bard 70.50, Államvasut 269.50, Rente 64.20, Hitel­­sorsj. 166.—, 1860-as 111.50, Napoleond’or 952.—, 1864-es —.—, Arany 568.—, Ezüst 104.10, Frankfurt 57.85, London 119.—, Porosz pénzutal­vány 58.45, Töröksorsjegy 14.50, Arany-járadék 74.80, Bécs, aug. 31. (Hiv. zárlat.) M. földteherm. kötv. 75—, Magy. vas. kölcsön 91.75, Magyar hitel 193.25, Magyar záloglevél 90.25, Alföldi 114.50, Erdély 97.—, Magy. éjszak-kel.vas. 110.50, Magy. kel. vas. 65.—, Kel.­vasúti elsőb. kötv. 62.40, Magyar sorsj. 77.75, Tiszai vasút 192.—, Magyar földhitel 14.—, Magy. kincst. utalvány 168.75, Frankfurt, aug. 31. (Zárlat.) Váltóárf. Bécsre 17050. Osztr. bankr. 735. Osztrák hitelrészv. 1721/8. Osztrák államv. részv. 231.50. Lombard 57.25. Galicziai 212. Papirjáradék 55%. Ezüst-já­radék 57%. Arany-járadék 64. Kedvező. Utótőzsde 171, 250.75. Berlin, aug. 31. (Tőzsdetudósítás.) Eleinte határozatlan, később mindenben jelentékeny emel­kedés ; osztrák járadékok és sorsjegyek javultak. Zárlat realizálások folytán lanyhább, liquidatio meglehetősen nehéz. Pénz 31/30/­­Berlin, aug. 31. Utótőzsde 341, 457. Magy. kel. vasút 53,50, kel. vasút elsőbbségek 62.50, magy. kincst. utalv. 86.75, aranyjáradék 63.90. Realizálások folytán nyomott. Fázis, aug. 31. (Zárlat.) Liszt 70, 69.75, lanyha 69.75, 69.50, repereolaj 105.50, 104.50, 103.25, szesz 59.50, 58.50. Berlin, aug. 31. (Zárlat.)­­Galicziai 106.—. Allamvasut 462.—. Lombard 118. Papirjárad. 55.40. Ezüstjáradék 57.—. Hitelrészv. 347.—. Váltóárf. Bécsre 170.35. Berlin, aug. 31. (Zárlat.) Búza 232.— 222.50, rozs 140, 141.50, 141.50, 146.50, zab hi­ányzik 141, repereolaj 72.70, 72.50, 72.40, szesz 51.40, 51, 50.80, 49.10. FÖlDMŰVELÉS, Nagyvárad (aug. 30.) A biharmegyei ló­­tenyésztés emelésére engedélyezett lótenyésztési juta­lom díjosztás Nagyváradon, i. é. szept. 10-én reg­geli 9 órakor, a gazdasági egylet kiállítási csarno­kánál fog megtartatni. Mely alkalommal sikerült szopós csikóval bemutatott anyakanczák, továbbá 3 éves kancza csikók, és kitűnőbb két éves kancza csikók számára 40 db magyar arany fog kiosztatni. A pályázatból csak az angol telivér lovak vannak kizárva, minden egyéb faja, nagyobb vagy kisebb tenyésztő által nevelt ló, az arany díjakra kivétel nélkül pályázhat. _______ Terménypiac*. Budapest, aug. 31. Gabonaüzlet. Búza 10,000 mé­­e­rmázeányi forgalom mellett tegnapi árait szilárdan fenn­­artotta. Más gabonaneműek csekély forgalom mellett válto­zatlanok. Határidőre nem jutott adás-vevés tudomásunkra. Miskolcz (aug. 30.) A hétfőn tartott or­szágos vásár s az ezen jó áron, 5, 6, 7 frton vett roppant nagy mennyiségű hordónak, hihetetlen gyorsan történt elkapkodása, arról tesz tanúságot, hogy megyeszerte jó szüretnek, vagy legalább jó középszerűnek nézünk eléje, mit a múlt évi nagy fagyás után éppen nem reméltek a szőlős gazdák. Más tekintetben a vásár nem volt egészen kielé­gítő, az életnemű meglehetős nyomott áron kelt. A B.­Csabán augusztus 20-án tartott he­tivásár alkalmával hivatalosan jegyzett árak: 1. Búza imázsa elsőrendű 11 frt 50 kr, másodrendű 10 frt 50 kr. 2. Árpa elsőrendű 5 frt 60 kr, má­sodrendű 5 frt 40 kr. 3. Zab elsőrendű 7 frt 20 kr. 4. Kukoricza 6 frt 20 kr, másodrendű 6 frt 00 kr. 5. Szalonna imázsa 54 frt 60 frtig. Arad (augusztus 30. Szeszüzlet.) Az üzlet nyugodt, készáru nagyban 31 frt hordó nélkül; részletben 31 frt 50—31 frt 75 kr, hordó nélkül, 33 frt 25—33 frt 50 kr hordóstói pr. 100 liter “/„. Kolozsvári piaczi árak 1877. augusztus 23-tól, egy hektoliter tisztabuza 7 frt 48 kr, rozs 4 frt 88 kr, elegy­­buza 5 frt 53 kr, zab 2 frt 45 kr, 100 kilo széna kötve 1 frt 70 kr, alomszalma 1 frt 10 kr, zsupszalma 1 frt 30 kr, egy köbméter fa úsztatott 3 frt 20 kr, 1 kilogramm fagy­­gyugyertya öntött 74 kr, marhahús 38 kr, konyhaliszt 22 kr, rizs 28 kr, 1 liter gyöngykása 26 kr, borsó 16 kr, len­cse 18 kr, paszuly 9 kr, köles 20 kr, egy hektór, burgo­nya 2 frt 45 kr, kigr, kősó 9 kr, disznózsír 80 kr, bors 84 kr, hagyma 12 kr, fokhagyma 24 kr. Szamosujvári piaczi árak 1877. aug. hó 24. Egy hektói, tisztabuza 9 frt 50 kr, egy hektói, elegybuza 6 frt, egy hektói, rozs 5 frt, egy hektói, törökbuza 5 frt 20 kr, egy hektói, zab 2 frt 90 kr, 100 kilogramm széna kötve 3 frt 60 kr, 100 kilogramm széna kötetlen 2 frt 60 kr, 100 kilogramm alomszalma 70 kr, 100 kvogramm zsupszalma 80 kr, egy köbméter fa száras 4 frt. earr kilogramm mar­­­hahúr 30 kr, egy kilogramm disznózsír 1 frt 5 kr, egy hek­toliter pityóka 3 frt, egy liter borsó 12 kr, egy liter len­cse 12 kr, egy liter paszuly 12 kr, egy kilogramm kony­haliszt 21 kr, egy kilogramm hagyma 12 kr, egy kilogramm fokhagyma 20 kr. Közlemények az ipar, kereskedés és forgalom köréből. Magyar földhitelintézet. Sorshuzási jegyzéke a magyar földhitelintézet 43,320 frt ércz­­értékű­ zálogleveleinek, melyek az 1877. évi aug. 31-én a kormány­biztos és két felügyelő bizottsági tag jelenlétében nyilvánosan végbement IX-ik ki­sorsolás alkalmával kihúzattak . 30 darab 1200 forintos : 1 43 66 212 216 297 308 347 412 430 456 475 519 605 608 659 737 738 752 770 805 808 814 1509 3014 3863 5065 5303 5404 5567. 61 darab 120 forintos: 41 44 71 90 97 103 105 162 184 216 234 248 280 299 300 307 316 339 408 467 476 526 541 654 659 675 706 718 726 730 745 1070 1735 1743 4310 8901 9803 9831 9888 10114 10148 10181 10776 1160811719 11882 12022 12026 12029 12031 12035 12037 12039 12040 12046 12050 12052 12053 12057 12068 12091) Ezen kisorsolt záloglevelek, lejárt kamataik­kal együtt, 1878. márczius 1-jén a záloglevél bir­tokosának szabad választása szerint, osztr. ért. ezüst írtban, vagy német birodalmi arany márkában, tel­jes névértékben történendő kifizettetés végett be­­mutatandók: Budapesten az intézet pénztáránál, Bécs­­ben a k. k. priv. österr. Credit-Anstalt für Handel & Gewerbe czimü intézetnél, Darmstadtban a Bank für Handel & Industrie czimü intézetnél, Berlinben a Bank für Handel & Industrie czimü intézetnél, M. Frankfurtban a Filiale der Bank für Handel & Industrie czimű intézetnél, Münchenben Merck, Cris­­tian & Comp, bankháznál, Stuttgartban Pflaum & Comp, bankháznál. E záloglevelek kamatozása 1878. évi márczius 1-vel megszűnik. Később lejáratú ka­matszelvények, melyek a kisorsolt záloglevél be­mutatásakor hiányzanak, annak tőke­értékéből a kifizetéskor levonatnak. A záloglevelek, a folyó kamat megtérítése mellett, a kitűzött határidő előtt is beváltatnak. A kisorsolt és 10 év alatt be nem mutatott záloglevelek az elveszett okiratok meg­­semmisítésére fennálló eljárás alá esnek. A már előbb kisorsolt záloglevelek számjegyzéke a tulla­­pon található. Budapesten, 1877. augusztus 31-én. Az igazgatóság. Heti jelentés az ipar állásáról Bu­dapesten. Most szemlénk is említette a János­­napi vásár kedvező lefolyását a kézműiparra néz­ve, a mit kereskedőink és iparosaink remélni sem mertek. Főleg azon czikkek keltek, melyek a vi­­dékik házi szükségleteinek födözésére szolgálnak , és minden szakbeli czikkek elegendőleg kerestettek, mi javuló vagyoni viszonyaink szép bizonyságát képezi. A főváros egy új, nagyobb iparteleppel gaz­dagszik legközelebb; a porczellánfestés egy idő óta szép virágzásnak indult nálunk, s határozottan jövőt lehet jósolni ezen iparágnak. Ily porczellán­­festő ipartelepet állít föl Hüttel Tódor, melyben a legszebb porczellánfestések fognak égettetni, mert a vállalkozó czélja az, hogy a külfölddel verse­nyezhessen.­­ Az osztrák államvasút váczi úti induló­házán serényen dolgoznak, s főkép a kerti mun­kák haladnak előre sikerrel, úgy, hogy ezek be­végzése a jövő hó közepén ténynyé válik. A kert azon része legművészibb, a­hol az indulóházban a király ki- és beszállására tartanak fenn helyet. A nyomdász-ipar hanyatló állapota mellett senki sem hinné, hogy nyomdáink száma a héten megint egygyel szaporodott. Divatáruk, utazási és pi­­pereczikkek, nürrnbergi áruk vására szünetel. Az iskolaév kezdete azonban több iparágra meg­hozta a lendületet. A könyvárusok, antiquariusok, könyvkötők legjobb évi üzlete van most. Azon idő is vége felé jár, a mit a gazdagabbak falun és fürdőkben töltenek s ezek lakásait kárpitosok, asz­talosok, szobafestők, csekélyebb mérvben a kőmi­­vesek újjáalakítják. Ezzel egyidőben a fazeakisok is kaptak több megrendelést kályha-beállításra. Ká­dárok jól el vannak foglalva, kosárkötők is. A szűcsök a télre előre dolgoznak. Ruházati czikkek­­ben, őszi ruhákra a nagyobb műhelyekben van ugyan megrendelés, de a kisebb műhelyek még mindig várják a jobb időt. Szerencséje gyárosaink­nak, hogy a szövetárukat olcsóbban adhatják mint az osztrákok, mert midőn a nyers szövetet elké­szítés s használatra alkalmassá tétel (appretur) végett külföldre küldik, mind a bevétel, mind a ki­vitelnél vámmentességben részesülnek, s a pesti nagy­­kereskedők elszászi gyárakkal összeköttetésben (melyek kizárólag nekik dolgoznak) előnyösen finomíttatják nyers kelméiket. Az osztrák védvámo­­sok most e vámmentesség ellen azért agitálnak, hogy az osztrák, cseh és morva gyárosok legye­nek kedvezőbb helyzetben s a mi piaczunkat igy is kisebbítsék. Jó lesz tehát résen állani. Vásári jelentés az 1877. évi augusztus 26—27-én tartott országos és 30-án tartott heti marhavásárról. Felhajtatott összesen 5329 drb nagy és 4272 drb apró marha. Eladatott 4617 drb nagy és 3702 drb apró még pedig: a bivályhús „ „ 44— 47 írtig. Sertésvásár felhajtatott e héten 7800 drb, el­adatott 7800 drb élő súlyra 100 kg. 56—57 írttal. A nyers szalonna 100 kilogrammja 68 frt, a ser­tészsír 100 kilogrammja 72 frt. 36 drb bika darabja 110—195 frtig 2822 „ ökör párja 160—490 „ 1579 „ vágó tehén párja 120—215 „ 69 „ fejős tehén darabja 95—200 „ 111 „ bivaly párja 140—210 „ 352 „ borjú darabja 15— 35 „ 3702 „ birka párja 14— 22% „ Az ökörhús 100 kilogrammja 48— 54 „ a tehénhús „ „ 45— 48 „ a borjúhús „ „ 80— 84 „ Pénz és értékpiacz. Budapest, aug. 31. Értékü­zlet- A tőzsde hangulata igen szilárd és élénk volt. Az előtőzsdén osztrák hitel 200.60 -199.75 utótőzsdén 202, magyar hitel 190.50—194. Bélben osztrák hitel 201.50, magyar hitel 193.50. Befekte­tési értékek szilárdak, vasúti kölcsön II. 98.50, kincstári j­e­­gyek 102, közúti ávaspálya 168, utótőzsdén 166, országos köz­ponti emelkedőben 80.50—82.50. Malmok üzlet nélkül, érczváltók és valuták lanyhák, London 119, Páris 47.50, Berlin 58.40, Napoleon-arany 9.55. Az esti tőzsde igen izgatott hangulatban volt. Erős mozgalom mellett osztrák hitel 202-vel nyílt meg, gyorsan emelkedett 205.50—204-ig, s záródott nagyobb mérvű kí­nálattal 202.50—202.60-nal. Magyar hitelben igen gyenge üzlet volt 194-gyel. Felelős szerkesztő • Pit.Istot Siima- Vízállás és időjárás. Budapesten aug. 31. 2.88 m. 0 fölött tiszta, Pozsonyban aug. 31. 2.36 m. 0 fölött száraz­­.-Szigeten aug. 31. 0 68 m. 0 fölött száraz. Szatmáron aug. 31. 0.25 m. 0 fölött száraz. Tokajon aug. 31. 0.48 m. 0 fölött száraz. Szolnokon aug. 31. 0.49 m. 0 fölött száraz Szegeden aug. 31. 1.03 m. 0 fölött száraz. Aradon aug. 30. 1.17 m. 0 alatt száraz. Nagy-Becskereken aug. 30. 0.68 m. 0 alatt száraz. Bezdánnál aug. 28. 1.03 m­. 0 fölött száraz. Verbászon aug. 28. 1.66 m. 0 fölött száraz. Eszéken aug. 31. 1.57 m. 0 fölött száraz. Sziszeken aug. 31. 1.12 m. 0 alatt száraz. Mitroviczon aug. 28. 0.02 m. 0 fölött száraz.

Next