Ellenőr, 1878. április (10. évfolyam, 162-215. szám)

1878-04-01 / 162. szám

a Balkán félsziget nyugati tartományaiban semmi­féle alakban sem tűri el az orosz hegemóniát. Ausztria-Magyarország követeli, hogy a Bal­kán félsziget nyugati részét saját érdekeinek megfelelőig szervezhesse. Szerbiát, Boszniát, Hercze­­govinát, Montenegrót és Albániát az által kell el­vonni az orosz befolyás alól, hogy gazdasági és katonai tekintetben szerződési viszonyba lépnének monarchiánkkal. A részletek még nem ismeretesek, de a nyilatkozatok, melyeket Ignatieff tábornok kapott, világosság tekintetében semmi kívánni va­lót sem hagytak hátra. A­mi Boszniát, Herczego­­vinát és Albániát illeti, Oroszországnak Ausztriára kellene bíznia, hogy a portával megegyezzék. A Presse jelenti: Ignatieff tábornok tudomá­sul vette az osztrák kormány kívánságait, és ezek­ről informálni fogja a pétervári kabinetet. Utazá­sának határozott eredményéről nem lehet szó, de bizonyos tekintetben mindenesetre constatálható eredmény ; és­pedig, hogy Ignatieff tábornok gyö­keresen kigyógyulhatott véleményéből, mintha a san­ stefanói szerződés alapján és érintetlensége mellett sikerülhetne a megegyezés Ausztriával. Budapest, márczius 31. Az igazságügyi bizottság ülése. (Márczius 31.) A képviselőház igazságügyi bizottsága ma d. e. 10 órakor tartott ülésében folytatta a bírói füg­getlenségről szóló törvényjavaslat részletes tárgya­lását. Mindenekelőtt elhatároztatott, hogy a bíróságok­nál állandóan alkalmazott szakértők és a bírósági végrehajtók nem helyeztetnek a közigazgatási fe­gyelmi eljárás alá, s a bírákkal egyenlő fegyelmi elbánásban fognak részesülni. Hodossy azon indítványát, hogy ugyanez mon­danék ki a telekkönyvvezetőkre nézve is, mellőzte a bizottság. A 6. §-nál, mely szerint a fegyelmi bíróság tagjai nem sorshúzás, hanem az elnök által jelöl­­tetnek ki,­­ Teleszky helyesebbnek tartaná, hogy a fegyelmi bíróság tagjait az illető törvényszék grémiuma válaszsza. A bizottság Teleszky indítvá­nya értelmében kimondta, hogy a fegyelmi bíróság tagjait titkos szavazással, az illető törvényszék tel­jes ülésében választja meg. A 7. §. azon rendelkezésénél, mely szerint fegyelmi eljárás megindítása iránti indítvány meg­tétele előtt, a közvádló az illető bírót nyilatkozat­­tételre felszólíthatja, s az 15 nap alatt főnöke útján nyilatkozni köteles. Bokros előadó azon indítványt teszi, hogy a közvádló a fegyelmi eljárás megin­dítása iránti indítványt az elnöknek adja át, ki a vádlott bírót nyilatkozatra felszólítja, s nyilatkoza­tát az indítvány­nyal együtt a fegyelmi bírósághoz teszi át. Peresei miniszter elfogadásra ajánlja a §. ren­delkezését, kiemelvén, hogy épen a bírák érdekei­nek felel meg az leginkább, mert módot ad ne­kik, hogy alaptalan vádakkal szemben magukat tisztázhassák, mielőtt a vád a fegyelmi bíróság elébe kerülne. Teleszky annyit megenged, hogy a köz vádló a birót főnöke útján nyilatkozatra felszólíthassa, de a bírói függetlenségre nézve sértő, hogy a bíró köteles is legyen nyilatkozni, s ezt szóló nem fogad­hatja el. Hodossy szerint a­z. rendelkezése, mely a birót kötelezi, hogy az ügyész elött védje magát, oly sértő valami, a­mit egyszerű magán­személyek­kel sem lenne szabad alkalmazni, s szóló azt semmi szín alatt nem fogadhatja el. Peresei miniszter megjegyzi, hogy Teleszky indítványának elfogadása helyett inkább tartassák meg az eddigi eljárás, mert a fegyelmi bíróság most kötelezheti a bírót nyilatkozatra. Hammersberg szerint a szerkezet aként volna módosítható, hogy a közvádló felhívása foly­tán, az elnök felszólítására tartozik a bíró nyi­latkozni. Marsovssky nem minden esetre alkalmazná a nyilatkozás kötelezettségét, mert ez némi aláren­deltséget foglalna magában az ügyészszel szemben. Horváth Lajos nem tartja sérelmesnek, ha a biró, a főügyész utján, az elnök által s nem a fe­gyelmi bíróság által szólittatik fel előleges nyilat­kozatra s azt elfogadja, de midőn a felje­lentés nem a főügyésznél történt, nem adna ily jogot a közvádlónak, minthogy ez esetben maga a bíróság intézkedhetik. Teleszky ismétli, miként ahhoz nem járulhat, hogy a midőn nem magán feljelentés történt, de a főügyész a maga kezdeményezéséből akar fellépni, a bíró köteles legyen előtte nyilatkozni. Bokros előadó hason értelmű felszólalása után, a bizottság kimondja, hogy a közvádló megkeres­heti az elnököt az iránt, hogy az illető bírót nyi­latkozatra szólítsa fel, s a bíró, ha nyilatkozni akar, nyilatkozatát 15 nap alatt adja be az elnökhöz. Kimondatott továbbá, hogy a fegyelmi bizottság mind a köz, mind a magán­vádlónak a fegyelmi eljárás elrendelése iránti inditványát, illetőleg felje­lentését előleges meghallgatás nélkül is visszauta­síthatja. A §. többi részei elfogadtattak, annak ren­delkezései az 1871. 8. t.­­­., 38. §-ával egybefog­­lalandóknak határoztatván. A 8. §., mely a fegyelmi biróság előtt a vád­­ott válasza után, mind a közvádlónak, mind a Deák Ferencz hagyatékának árverezése. (Márczius 31.) Deák Ferencz hagyatékának árverezését ma délelőtt folytatták. A nagy férfin iránt való kegye­let ma is a középosztálynál nyilvánvult leginkább , főuraink közül csak éppen egy kettő jött vásárolni. Ez okozta, hogy délután már kevés volt az ígéret, mely feltűnés­, keltett volna s csak a rendezők, nevezetesen Vadnai és Bossányi urak fáradozásá­nak köszönhető, hogy az eredmény mégis megfe­lelt a várakozásnak. A mai árverezés délelőtti 11 órától egészen estig tartott, mindazonáltal a tárgya­kon egészen túl­adni ma sem lehetett. A könyvek körül sokat forgott Fraknói Vilmos,­­ Horovitz Fü­­löp antiquarius pedig mint szakértő szerepelt azok becslésénél. Az árverezés egy éjjeli szekrény el­adásával kezdődött, melyet Bossányi László vett meg 30 frton, egy kis asztalért Nagy János 11 frtot adott, egy kártyaasztal 11 frton, egy másik asztal 8 frt 50 kron kelt el, míg egy papír gyu­fadobozért Keménfy úr 3 frt 50 krt fizetett. — Szitányi Bernát vett egy homeopatia szekrény­két 16 frton, dr. Neuhofer egy szép gömbölyű asz­talt 62 frton, Jekelfalusy min. tanácsos egy játszma kártyát 5 frton, egy nagy ruhaszekrényt 51 frton. Egy kis csésze, melyből Deák orvosságot ivott, élénk ígéretet keltett, dr. Neuhofer 51 frtért nyerte el. Rákosy Jenő 40 frton vett egy magyar atlaszt, Deák sajátkezű névaláírásával. Egy légycsapót 10 frton vett meg Jakabfalvy kir. táblai biró. Egy szivarpipatartó, ,,kis Deák nagy Deáknak“ feliratú faragvány, 33 frton lett Ragályi sajátja; egy szén­tartóért 26 frtot adott Fraknói. Reich Ignácz vett selyemzsebkendőt 10 frton, egy levélnyomó töredé­ket 40 frton, egy levélpapirtartót 55 frton. Egy kis fűrész 52 frton, egy véső 25 forinton kelt el, ezekkel dolgozott Deák­ József főherczeg számára, ki szintén faragó ember, vétetett meg. Tacitust 15 frton vette meg Pompéry, Neuhofer egy kis darab márványért (nehezítő) 29 frtot adott. Egy egyszerű szivartár­­czát Weiss Salamon 55 frton vett meg a balassa­gyarmati szr. hitközség részére. Egy selyem zseb­kendő 12 frton kelt el, egy vékony füzetkét 21 forinton vett Lévay Henrik, Polonyi Géza vett egy ötkötetes történelmi művet 20 forinton és egy üveg Eau de Colognet 8 forinton. Egy fali festmény, melyet Deák Szentkereszti báró­nőtől kapott, 10 új magyar hatos cseréjében, 45 foton kelt el. Bischitz Mór vette meg. A miniszterel­nök fia, Tisza Kálmán, egy követ 4 frt 50 kr, egy osztrák törvénykönyvet 6 frt és egy légyfogógé­pet 50 kron vett. Toldy István vett 4 frton egy Magyarország alaptörvényei czimű könyvet, egy A. B. C. alapelvet 90 kron. Magyar tud akadémia 3 év­könyvét 3 frt 50 kron. Bossányi 2 frtot adott Ti­sza Kálmán arczképéért, dr. Hertzka Imre 25 fo­rintért vette meg Ballagi szótárát. Kossalkó János 2 frt 50 krt adott egy 1876-iki Athenaeum nap­tárért. Csak később jött rá, hogy mily értékes ez egyszerű könyv, mert észrevette, hogy e naptárba szokta Deák Ferencz bejegyezni betegségének pirasisait. Ha ezt előbb tudták volna, bizonyára húszszoros áron kelt volna el a naptár. Érdekes volt a délutáni árverezésen, midőn Luszkandi könyvére került a sor. Kovách László, ifjú gróf Károlyi István és Neuhofer versenyeztek érte. A győztes 150 fo­rintért az utóbbi lett, ki elég nagylelkű volt a könyvet azonnal a múzeumnak fölajánlani. (Él­­jenzéki) Gróf Károlyi István egy baltát, melylyel Deák Ferencz utazni szokott 70 forintért, egy iró­­táblát 25 forintért, egy csöngettyűt 100 forintért és egy téntatartót 30 fftért tartott meg, egy zseb­kendő 7 frton dr. Csillag Gyula, egy kis czeruza HÍRE­K. — A belga királyné boldogult József nádo­runk leánya, a „Indépendence Belge“ hire szerint, legközelebb ismét Magyarországba jön. Ez utazás örvendetes családi eseménynyel van kapcsolatban, melynél a királyné, mint Koburg főherczeg szere­tetreméltó, fiatal nejének anyja — szintén jelen akar lenni. — Rudolf trónörökös május vége felé Prágába utazik. Ő fensége számára a hradsehini udvari vár­ban rendezik be a szobákat. A trónörökös prágai tartózkodása hosszabb időre, némely, nyilván­­altó hír szerint két évre fog terjedni, habár ő fensége nem fog szakadatlanul a cseh fővárosban lakni. A trónörökös a párisi közkiállítást is meglátogatja.­­ A magyar tudományos akadémia ünnepé­lyes közöd­ésére, melyet pünkösd hetében fognak megtartani, a „Fővárosi Lapok“ szerint már meg­állapították a műsort. Csengery Antal másodelnök megnyitó beszédet mond; gróf Lónyay Menyhért emlékbeszédet tart gróf Károlyi György felett, ki az akadémia tiszteleti s az igazgató tanács tagja volt; dr. Haynald Lajos érsek Parlatore, a jeles botanikus emlékezetét fogja ünnepelni; Pulszky Fe­rencz pedig régészeti értekezést olvas föl a po­gány magyarok sírhelyein talált leletekről. — Neuhofer János fővárosi tekintélyes ház­­tulajdonos nagylelkű ajándékkal gazdagította a nemzeti múzeum könyvtárát. Neuhofer, ki különben is a Deák hagyományok árverezésénél nemcsak a legbuzgóbb látogató, hanem mint bőkezű vásárló is fölemlítést érdemel — ma délután 150 frtért meg­vette Luszkandi ismert munkájának az öreg úr által a ma fényes c­áfolat megírása alapjául használt példányát. Neuhoffer e könyvet azonnal a nemzeti múzeumnak ajánlotta föl. Az ajándékozónak a jelen­volt Fraknói Vilmos főkönyvtárnok fejezte ki a mú­zeum köszönetét. — Tisza Kálmán miniszterelnök ma este a gyorsvonattal visszaérkezett Budapestre. — Királyi ajándékok. Ő felsége a schönwaldi tüzkárosultak segélyezésére magánpénztárából 50 frtot, Fertő-Szt.-Miklós község tüzkárosult lakosai segélyezésére 100 frtot s a szombathelyi egyház­megyéhez tartozó Kogli róm. kath. hitközség plé­bánia-temploma­ főoltárának és orgonájának kijavítá­sára, 100 frtnyi segélyt adott. ■— Szász Károly, mint a „Fővárosi Lapok“ írja, elhatározta, hogy Dante „Divina Comediájából“ a „Pokolt“ egészen lefordítja. — Ozmán pasának Konstantinápolyba való visszatérése valóságos ünnepélye volt a török fő­városnak. A pasa megérkezése vasárnapra volt ki­tűzve ; a városi prefektúra előre tudatta az utat, melyen a menetnek Sirkedji-Iskelessitől égessen a seraskieratusig vonulnia kellett. Az utczákat egy­szerre óriási néptömeg lepte el, mely — jóllehet a gőzös megkésett — rendben és nyugodtan várako­zott. Végre délután 4 órakor egy távirat jelen­tette, hogy a „Czarewna“ orosz hajó túl van a tengerszoroson. Ez a tömeget mozgásba hozta s mindenki a Dolmabagdzehez sietett. A gőzös, fő­­árboczon a török lobogóval, nemsokára a palota előtt siklott el és 6 órakor horgonyt vetett a Sáli bazárnál. A tengert csakhamar bárkák és kaikok özönlötték el, a palotából a szultán hadsegédein kívül számos főrangú személyiség hajózott át a gőzösre. Ozmán pasa egy nyolczevezős kaikon foglalt ke­­helyet Reuf és Tevfik pasákkal együtt, s midőn a partra lépett a császári gárda egy százada tisz­telgett előtte. A plevnai hőst, Ah­med Kasim pasa fogadta számos küldöttség élén. Erre Ozmán Reuf pasával a számára készen tartott kocsiba ugrott; ugyanekkor kitört a tömeg lelkesült kiáltása: Él­jen Ghazi Ozmán! A nép lelkesedése leírhatatlan; a legirigyettebbek azok voltak, kiknek sikerült a pasa kezét vagy öltönyét megcsókolhatni. Nem ke­­vésbbé szívélyes volt a fogadtatás a Yildiz­kioszk­ban. A szultán könnyezve ölelte át Ozmán pasát s ezeket mondá: „Te voltál, ki dicsőkké tetted a török fegyvereket; te, ki ismét emelted katonai becsületünket. Jer, hősöm, fogadást tettem isten előtt, hogy megcsókolom szemeidet azon a napon, a melyen viszontlátlak. Ma beválthatom fogadáso­mat.“ S a szultán átölelve Ozmánt, szemeit meg­csókolta. Egyúttal az Ozmán rend gyémántos sza­lagjával és a katonai éremmel díszítette föl s át­adta I. Hamid szultán egyik kardját, melyet eddig a kincstárban őriztek. Az audientia késő estig tar­tott s a szultán udvari ebédre hívta meg Ozmán vádlottnak egy viszon­válaszra jogot ad, elfogad­tatott. Horváth L. egy uj §-ban annak kimondását indítványozza, hogy a fegyelmi biróság véghatáro­zat előtt is bírságot szabhat, ha a magán­vádló nyilván hamis állításokkal s a tények világos el­ferdítésével emelte a vádat, s a bíróság a fegyelmi eljárás megszüntetését határozza el. A bizottság elvileg az indítvány elfogadását határozza el. A 9. §-nál, mely szerint a felebbviteli bíróság, ha az ügyet a periratokban teljesen tisztázottnak látja, jogosítva van a szóbeli tárgyalást s a felek és tanuk idézését mellőzve, pusztán a felterjesztett iratok alapján határozni. Horváth L. ellene nyilatkozik a §-nak, Peresei miniszter, mint a feleknek is megfe­lelő §-t ajánlja elfogadásra. Hodossy semmi áron nem fogadja el azt, Teleszky a tanuk beidézését hajlandó faccultative tenni, de a szóbeli­­tárgyalást fentartatni kívánja. Hammersberg felszólalása után, a bizottság Teleszky indítványa értelmében fogadja el a §-t, kimondván, hogy a felebbviteli biróság jogosítva van a tanuk megidézésének mellőzésével tartani meg a szóbeli végtárgyalást. Bokros előadó következő új §-át indítványozza: „A csőd miatt hivatalától felfüggesztett biró fize­tésének ás-át addig húzza, mig a csőd folytán ellene megindított bűnügyi vizsgálat jogérvényes befejezést nyer, ennek megtörténtével hivatalából elbocsátta­­tik, s ha vétkes bukásban vétkesnek ítéltetett, el­veszti végellátási igényeit; ha ellenben a vétkes bukás cselekvénye alól felmentetett, végellátási igé­nyei épségben maradnak, s a­mennyiben nyugdíja a felfüggesztés tartama alatt élvezett illetményénél többet tenne, e többlet részére megtérítettik. Pa­zarlás miatt gondnokság alá helyezett bíró a gond­nokság alá tétel jogérvényes kimondása után szin­tén elbocsáttatik, de végellátási igényei épségben maradnak.“ A bizottság az indítványt elvben elfo­gadta, s ezzel az ülés véget ért. 5 frton Szeniczey Ödön, egy bonsolle 48 frton Neu­hofer János tulajdonába ment át. Egy „Deák Fe­­rencznek egy lutheránus gyerek“ vésettel ellátott pipát (állítólag Pulszky Ferencz műve) 40 írtért Bicshitz Mór vett meg, ugyan ő vett egy csinos kártyaprést 40 írtért. Két ezüst gyertyatartót Deák monogramjával Marsovszky osztálytanácsos vett meg összesen 109 írtért, egy pompás szivartartót Nagy János kapott meg 66 írtért. Azt a kanalat, melylyel Deák az utolsó gyógyszert bevette, Fleischmann Nándor nyerte el 26 írtért. Ghyczy Kálmán 15 írt­ért, egy levélnyomót, egy másik levélnyomót, melyet Nyáry Pál faragott 1854-ben a komáromi fogdában, Szemző János vette 52 forinton, ugyanő vette meg a csinos virágtartót 26 forinton s az 1848-dik magyar nemzet­gyűlés évköny­vét 14 forinton . Bossányi László a beteg­szoba hévmérőjét 25 frtért vette meg. Fél hat óra­kor beszüntették az árverést, jövő vasárnap dél­előtt folytatják. Mint a mai árverés eredménye összesen 2355 frt 5 kr folyt be.

Next