Ellenőr, 1878. április (10. évfolyam, 162-215. szám)
1878-04-01 / 162. szám
a Balkán félsziget nyugati tartományaiban semmiféle alakban sem tűri el az orosz hegemóniát. Ausztria-Magyarország követeli, hogy a Balkán félsziget nyugati részét saját érdekeinek megfelelőig szervezhesse. Szerbiát, Boszniát, Herczegovinát, Montenegrót és Albániát az által kell elvonni az orosz befolyás alól, hogy gazdasági és katonai tekintetben szerződési viszonyba lépnének monarchiánkkal. A részletek még nem ismeretesek, de a nyilatkozatok, melyeket Ignatieff tábornok kapott, világosság tekintetében semmi kívánni valót sem hagytak hátra. Ami Boszniát, Herczegovinát és Albániát illeti, Oroszországnak Ausztriára kellene bíznia, hogy a portával megegyezzék. A Presse jelenti: Ignatieff tábornok tudomásul vette az osztrák kormány kívánságait, és ezekről informálni fogja a pétervári kabinetet. Utazásának határozott eredményéről nem lehet szó, de bizonyos tekintetben mindenesetre constatálható eredmény ; éspedig, hogy Ignatieff tábornok gyökeresen kigyógyulhatott véleményéből, mintha a san stefanói szerződés alapján és érintetlensége mellett sikerülhetne a megegyezés Ausztriával. Budapest, márczius 31. Az igazságügyi bizottság ülése. (Márczius 31.) A képviselőház igazságügyi bizottsága ma d. e. 10 órakor tartott ülésében folytatta a bírói függetlenségről szóló törvényjavaslat részletes tárgyalását. Mindenekelőtt elhatároztatott, hogy a bíróságoknál állandóan alkalmazott szakértők és a bírósági végrehajtók nem helyeztetnek a közigazgatási fegyelmi eljárás alá, s a bírákkal egyenlő fegyelmi elbánásban fognak részesülni. Hodossy azon indítványát, hogy ugyanez mondanék ki a telekkönyvvezetőkre nézve is, mellőzte a bizottság. A 6. §-nál, mely szerint a fegyelmi bíróság tagjai nem sorshúzás, hanem az elnök által jelöltetnek ki, Teleszky helyesebbnek tartaná, hogy a fegyelmi bíróság tagjait az illető törvényszék grémiuma válaszsza. A bizottság Teleszky indítványa értelmében kimondta, hogy a fegyelmi bíróság tagjait titkos szavazással, az illető törvényszék teljes ülésében választja meg. A 7. §. azon rendelkezésénél, mely szerint fegyelmi eljárás megindítása iránti indítvány megtétele előtt, a közvádló az illető bírót nyilatkozattételre felszólíthatja, s az 15 nap alatt főnöke útján nyilatkozni köteles. Bokros előadó azon indítványt teszi, hogy a közvádló a fegyelmi eljárás megindítása iránti indítványt az elnöknek adja át, ki a vádlott bírót nyilatkozatra felszólítja, s nyilatkozatát az indítványnyal együtt a fegyelmi bírósághoz teszi át. Peresei miniszter elfogadásra ajánlja a §. rendelkezését, kiemelvén, hogy épen a bírák érdekeinek felel meg az leginkább, mert módot ad nekik, hogy alaptalan vádakkal szemben magukat tisztázhassák, mielőtt a vád a fegyelmi bíróság elébe kerülne. Teleszky annyit megenged, hogy a köz vádló a birót főnöke útján nyilatkozatra felszólíthassa, de a bírói függetlenségre nézve sértő, hogy a bíró köteles is legyen nyilatkozni, s ezt szóló nem fogadhatja el. Hodossy szerint az. rendelkezése, mely a birót kötelezi, hogy az ügyész elött védje magát, oly sértő valami, amit egyszerű magánszemélyekkel sem lenne szabad alkalmazni, s szóló azt semmi szín alatt nem fogadhatja el. Peresei miniszter megjegyzi, hogy Teleszky indítványának elfogadása helyett inkább tartassák meg az eddigi eljárás, mert a fegyelmi bíróság most kötelezheti a bírót nyilatkozatra. Hammersberg szerint a szerkezet aként volna módosítható, hogy a közvádló felhívása folytán, az elnök felszólítására tartozik a bíró nyilatkozni. Marsovssky nem minden esetre alkalmazná a nyilatkozás kötelezettségét, mert ez némi alárendeltséget foglalna magában az ügyészszel szemben. Horváth Lajos nem tartja sérelmesnek, ha a biró, a főügyész utján, az elnök által s nem a fegyelmi bíróság által szólittatik fel előleges nyilatkozatra s azt elfogadja, de midőn a feljelentés nem a főügyésznél történt, nem adna ily jogot a közvádlónak, minthogy ez esetben maga a bíróság intézkedhetik. Teleszky ismétli, miként ahhoz nem járulhat, hogy a midőn nem magán feljelentés történt, de a főügyész a maga kezdeményezéséből akar fellépni, a bíró köteles legyen előtte nyilatkozni. Bokros előadó hason értelmű felszólalása után, a bizottság kimondja, hogy a közvádló megkeresheti az elnököt az iránt, hogy az illető bírót nyilatkozatra szólítsa fel, s a bíró, ha nyilatkozni akar, nyilatkozatát 15 nap alatt adja be az elnökhöz. Kimondatott továbbá, hogy a fegyelmi bizottság mind a köz, mind a magánvádlónak a fegyelmi eljárás elrendelése iránti inditványát, illetőleg feljelentését előleges meghallgatás nélkül is visszautasíthatja. A §. többi részei elfogadtattak, annak rendelkezései az 1871. 8. t.., 38. §-ával egybefoglalandóknak határoztatván. A 8. §., mely a fegyelmi biróság előtt a vádott válasza után, mind a közvádlónak, mind a Deák Ferencz hagyatékának árverezése. (Márczius 31.) Deák Ferencz hagyatékának árverezését ma délelőtt folytatták. A nagy férfin iránt való kegyelet ma is a középosztálynál nyilvánvult leginkább , főuraink közül csak éppen egy kettő jött vásárolni. Ez okozta, hogy délután már kevés volt az ígéret, mely feltűnés, keltett volna s csak a rendezők, nevezetesen Vadnai és Bossányi urak fáradozásának köszönhető, hogy az eredmény mégis megfelelt a várakozásnak. A mai árverezés délelőtti 11 órától egészen estig tartott, mindazonáltal a tárgyakon egészen túladni ma sem lehetett. A könyvek körül sokat forgott Fraknói Vilmos, Horovitz Fülöp antiquarius pedig mint szakértő szerepelt azok becslésénél. Az árverezés egy éjjeli szekrény eladásával kezdődött, melyet Bossányi László vett meg 30 frton, egy kis asztalért Nagy János 11 frtot adott, egy kártyaasztal 11 frton, egy másik asztal 8 frt 50 kron kelt el, míg egy papír gyufadobozért Keménfy úr 3 frt 50 krt fizetett. — Szitányi Bernát vett egy homeopatia szekrénykét 16 frton, dr. Neuhofer egy szép gömbölyű asztalt 62 frton, Jekelfalusy min. tanácsos egy játszma kártyát 5 frton, egy nagy ruhaszekrényt 51 frton. Egy kis csésze, melyből Deák orvosságot ivott, élénk ígéretet keltett, dr. Neuhofer 51 frtért nyerte el. Rákosy Jenő 40 frton vett egy magyar atlaszt, Deák sajátkezű névaláírásával. Egy légycsapót 10 frton vett meg Jakabfalvy kir. táblai biró. Egy szivarpipatartó, ,,kis Deák nagy Deáknak“ feliratú faragvány, 33 frton lett Ragályi sajátja; egy széntartóért 26 frtot adott Fraknói. Reich Ignácz vett selyemzsebkendőt 10 frton, egy levélnyomó töredéket 40 frton, egy levélpapirtartót 55 frton. Egy kis fűrész 52 frton, egy véső 25 forinton kelt el, ezekkel dolgozott Deák József főherczeg számára, ki szintén faragó ember, vétetett meg. Tacitust 15 frton vette meg Pompéry, Neuhofer egy kis darab márványért (nehezítő) 29 frtot adott. Egy egyszerű szivartárczát Weiss Salamon 55 frton vett meg a balassagyarmati szr. hitközség részére. Egy selyem zsebkendő 12 frton kelt el, egy vékony füzetkét 21 forinton vett Lévay Henrik, Polonyi Géza vett egy ötkötetes történelmi művet 20 forinton és egy üveg Eau de Colognet 8 forinton. Egy fali festmény, melyet Deák Szentkereszti bárónőtől kapott, 10 új magyar hatos cseréjében, 45 foton kelt el. Bischitz Mór vette meg. A miniszterelnök fia, Tisza Kálmán, egy követ 4 frt 50 kr, egy osztrák törvénykönyvet 6 frt és egy légyfogógépet 50 kron vett. Toldy István vett 4 frton egy Magyarország alaptörvényei czimű könyvet, egy A. B. C. alapelvet 90 kron. Magyar tud akadémia 3 évkönyvét 3 frt 50 kron. Bossányi 2 frtot adott Tisza Kálmán arczképéért, dr. Hertzka Imre 25 forintért vette meg Ballagi szótárát. Kossalkó János 2 frt 50 krt adott egy 1876-iki Athenaeum naptárért. Csak később jött rá, hogy mily értékes ez egyszerű könyv, mert észrevette, hogy e naptárba szokta Deák Ferencz bejegyezni betegségének pirasisait. Ha ezt előbb tudták volna, bizonyára húszszoros áron kelt volna el a naptár. Érdekes volt a délutáni árverezésen, midőn Luszkandi könyvére került a sor. Kovách László, ifjú gróf Károlyi István és Neuhofer versenyeztek érte. A győztes 150 forintért az utóbbi lett, ki elég nagylelkű volt a könyvet azonnal a múzeumnak fölajánlani. (Éljenzéki) Gróf Károlyi István egy baltát, melylyel Deák Ferencz utazni szokott 70 forintért, egy irótáblát 25 forintért, egy csöngettyűt 100 forintért és egy téntatartót 30 fftért tartott meg, egy zsebkendő 7 frton dr. Csillag Gyula, egy kis czeruza HÍREK. — A belga királyné boldogult József nádorunk leánya, a „Indépendence Belge“ hire szerint, legközelebb ismét Magyarországba jön. Ez utazás örvendetes családi eseménynyel van kapcsolatban, melynél a királyné, mint Koburg főherczeg szeretetreméltó, fiatal nejének anyja — szintén jelen akar lenni. — Rudolf trónörökös május vége felé Prágába utazik. Ő fensége számára a hradsehini udvari várban rendezik be a szobákat. A trónörökös prágai tartózkodása hosszabb időre, némely, nyilvánaltó hír szerint két évre fog terjedni, habár ő fensége nem fog szakadatlanul a cseh fővárosban lakni. A trónörökös a párisi közkiállítást is meglátogatja. A magyar tudományos akadémia ünnepélyes közödésére, melyet pünkösd hetében fognak megtartani, a „Fővárosi Lapok“ szerint már megállapították a műsort. Csengery Antal másodelnök megnyitó beszédet mond; gróf Lónyay Menyhért emlékbeszédet tart gróf Károlyi György felett, ki az akadémia tiszteleti s az igazgató tanács tagja volt; dr. Haynald Lajos érsek Parlatore, a jeles botanikus emlékezetét fogja ünnepelni; Pulszky Ferencz pedig régészeti értekezést olvas föl a pogány magyarok sírhelyein talált leletekről. — Neuhofer János fővárosi tekintélyes háztulajdonos nagylelkű ajándékkal gazdagította a nemzeti múzeum könyvtárát. Neuhofer, ki különben is a Deák hagyományok árverezésénél nemcsak a legbuzgóbb látogató, hanem mint bőkezű vásárló is fölemlítést érdemel — ma délután 150 frtért megvette Luszkandi ismert munkájának az öreg úr által a ma fényes cáfolat megírása alapjául használt példányát. Neuhoffer e könyvet azonnal a nemzeti múzeumnak ajánlotta föl. Az ajándékozónak a jelenvolt Fraknói Vilmos főkönyvtárnok fejezte ki a múzeum köszönetét. — Tisza Kálmán miniszterelnök ma este a gyorsvonattal visszaérkezett Budapestre. — Királyi ajándékok. Ő felsége a schönwaldi tüzkárosultak segélyezésére magánpénztárából 50 frtot, Fertő-Szt.-Miklós község tüzkárosult lakosai segélyezésére 100 frtot s a szombathelyi egyházmegyéhez tartozó Kogli róm. kath. hitközség plébánia-temploma főoltárának és orgonájának kijavítására, 100 frtnyi segélyt adott. ■— Szász Károly, mint a „Fővárosi Lapok“ írja, elhatározta, hogy Dante „Divina Comediájából“ a „Pokolt“ egészen lefordítja. — Ozmán pasának Konstantinápolyba való visszatérése valóságos ünnepélye volt a török fővárosnak. A pasa megérkezése vasárnapra volt kitűzve ; a városi prefektúra előre tudatta az utat, melyen a menetnek Sirkedji-Iskelessitől égessen a seraskieratusig vonulnia kellett. Az utczákat egyszerre óriási néptömeg lepte el, mely — jóllehet a gőzös megkésett — rendben és nyugodtan várakozott. Végre délután 4 órakor egy távirat jelentette, hogy a „Czarewna“ orosz hajó túl van a tengerszoroson. Ez a tömeget mozgásba hozta s mindenki a Dolmabagdzehez sietett. A gőzös, főárboczon a török lobogóval, nemsokára a palota előtt siklott el és 6 órakor horgonyt vetett a Sáli bazárnál. A tengert csakhamar bárkák és kaikok özönlötték el, a palotából a szultán hadsegédein kívül számos főrangú személyiség hajózott át a gőzösre. Ozmán pasa egy nyolczevezős kaikon foglalt kehelyet Reuf és Tevfik pasákkal együtt, s midőn a partra lépett a császári gárda egy százada tisztelgett előtte. A plevnai hőst, Ahmed Kasim pasa fogadta számos küldöttség élén. Erre Ozmán Reuf pasával a számára készen tartott kocsiba ugrott; ugyanekkor kitört a tömeg lelkesült kiáltása: Éljen Ghazi Ozmán! A nép lelkesedése leírhatatlan; a legirigyettebbek azok voltak, kiknek sikerült a pasa kezét vagy öltönyét megcsókolhatni. Nem kevésbbé szívélyes volt a fogadtatás a Yildizkioszkban. A szultán könnyezve ölelte át Ozmán pasát s ezeket mondá: „Te voltál, ki dicsőkké tetted a török fegyvereket; te, ki ismét emelted katonai becsületünket. Jer, hősöm, fogadást tettem isten előtt, hogy megcsókolom szemeidet azon a napon, a melyen viszontlátlak. Ma beválthatom fogadásomat.“ S a szultán átölelve Ozmánt, szemeit megcsókolta. Egyúttal az Ozmán rend gyémántos szalagjával és a katonai éremmel díszítette föl s átadta I. Hamid szultán egyik kardját, melyet eddig a kincstárban őriztek. Az audientia késő estig tartott s a szultán udvari ebédre hívta meg Ozmán vádlottnak egy viszonválaszra jogot ad, elfogadtatott. Horváth L. egy uj §-ban annak kimondását indítványozza, hogy a fegyelmi biróság véghatározat előtt is bírságot szabhat, ha a magánvádló nyilván hamis állításokkal s a tények világos elferdítésével emelte a vádat, s a bíróság a fegyelmi eljárás megszüntetését határozza el. A bizottság elvileg az indítvány elfogadását határozza el. A 9. §-nál, mely szerint a felebbviteli bíróság, ha az ügyet a periratokban teljesen tisztázottnak látja, jogosítva van a szóbeli tárgyalást s a felek és tanuk idézését mellőzve, pusztán a felterjesztett iratok alapján határozni. Horváth L. ellene nyilatkozik a §-nak, Peresei miniszter, mint a feleknek is megfelelő §-t ajánlja elfogadásra. Hodossy semmi áron nem fogadja el azt, Teleszky a tanuk beidézését hajlandó faccultative tenni, de a szóbelitárgyalást fentartatni kívánja. Hammersberg felszólalása után, a bizottság Teleszky indítványa értelmében fogadja el a §-t, kimondván, hogy a felebbviteli biróság jogosítva van a tanuk megidézésének mellőzésével tartani meg a szóbeli végtárgyalást. Bokros előadó következő új §-át indítványozza: „A csőd miatt hivatalától felfüggesztett biró fizetésének ás-át addig húzza, mig a csőd folytán ellene megindított bűnügyi vizsgálat jogérvényes befejezést nyer, ennek megtörténtével hivatalából elbocsáttatik, s ha vétkes bukásban vétkesnek ítéltetett, elveszti végellátási igényeit; ha ellenben a vétkes bukás cselekvénye alól felmentetett, végellátási igényei épségben maradnak, s amennyiben nyugdíja a felfüggesztés tartama alatt élvezett illetményénél többet tenne, e többlet részére megtérítettik. Pazarlás miatt gondnokság alá helyezett bíró a gondnokság alá tétel jogérvényes kimondása után szintén elbocsáttatik, de végellátási igényei épségben maradnak.“ A bizottság az indítványt elvben elfogadta, s ezzel az ülés véget ért. 5 frton Szeniczey Ödön, egy bonsolle 48 frton Neuhofer János tulajdonába ment át. Egy „Deák Ferencznek egy lutheránus gyerek“ vésettel ellátott pipát (állítólag Pulszky Ferencz műve) 40 írtért Bicshitz Mór vett meg, ugyan ő vett egy csinos kártyaprést 40 írtért. Két ezüst gyertyatartót Deák monogramjával Marsovszky osztálytanácsos vett meg összesen 109 írtért, egy pompás szivartartót Nagy János kapott meg 66 írtért. Azt a kanalat, melylyel Deák az utolsó gyógyszert bevette, Fleischmann Nándor nyerte el 26 írtért. Ghyczy Kálmán 15 írtért, egy levélnyomót, egy másik levélnyomót, melyet Nyáry Pál faragott 1854-ben a komáromi fogdában, Szemző János vette 52 forinton, ugyanő vette meg a csinos virágtartót 26 forinton s az 1848-dik magyar nemzetgyűlés évkönyvét 14 forinton . Bossányi László a betegszoba hévmérőjét 25 frtért vette meg. Fél hat órakor beszüntették az árverést, jövő vasárnap délelőtt folytatják. Mint a mai árverés eredménye összesen 2355 frt 5 kr folyt be.