Ellenőr, 1878. június (10. évfolyam, 273-323. szám)

1878-06-03 / 276. szám

$16 fizetési árak: Egész évre . . 20 frt — kr. Félévre .... 10 „ — „ Évnegyedre . . 5 „ — „ Egy hónapra . 1 , 80 , 276 szám. Egyes szán ar­ 2 In*, ReridT^ivtCLi -niggeli TuxK­Lcís. Budapest, hétfí, junius 3 Szerkesztést iroda: Budapesten, nádor-utcza 6. sz» (Kiadó-hivatal: Budapesten, nádor-utcza 6. sz. 1878. Azon tisztelt előfizetőinket, kiknek előfizetése május végével letelt, s a lapot tovább is járatni óhajtják, kérjük intézkedjenek a megrendelés iránt, ne­hogy a lap vételében fenakadást ta­pasztaljanak. Az »Ellenőr“ ára: fél évre................................10 frt — negyed évre...........................5 frt — havonként...........................1 frt 80 kr. Az „Ellenőr­”-re a hó bármely nap­jától kezdve előfizethetni. Budapest, június 2. A külügyminiszternek a magyar dele­­gatio mai teljes ülésében tett fontos közlé­sei után teljesen mellőzhetjük a hírlapi ösz­­szes mendemondákat, a Globe pontozataival együtt, melyeket Andrássy gróf általános­ságban nem hiteles — bár részben (a mi természetes) való — tudósításnak nyilat­koztatott. A külügyminiszter, ma kapott értesítése alapján közölhette, hogy a Con­­gressus el van fogadva, s június t­-ikére összehíva Berlinbe a német kormány részé­ről. Az egybehívás alapjait a külügyminisz­ter, az előadott természetes okokból nem közölhette. A épületeket, ha reájuk szükége nincs, átalános, nyil­vános czélokra, miáltal az államnak a fenntartási költségek megtakarittathatjának. A hadügyminiszter megígérte, hogy e fölött pntosan informáltatja ma­gát és az épületeket készégesen átadja az egyik vagy másik hatóságnak hsználat végett. Pécsből írják a B. Corespondenznek: Andrássy gróf különböző nyilatkoatai rendkívüli hatást tet­tek, nemcsak a magyar delegátusokra, hanem az osztrák politikai körökre is, és nincs kétség, hogy az osztrák törvényhozás most nagy többséggel meg­szavazza a 60 millió forintnyi hitel fedezetéről szóló törvényjavaslatot. Andrássy grófnak a magyar delegáció külügyi albizottságában adott nyilatko­zatai oly annyira feltűntek, hogy az ellenzék tagjai sem akartak most már Andrássy politikája ellen a nyilvános ülésben kikelni, csak később, miután Szi­lágyi Dezső is megjött, határozták el magukat, hogy vitát indítanak, ámbár a mód és irány fölött még nem egyezhettek meg ma sem. Az ellen azonban határozottan tiltakoznak, hogy Széchen Antal gróf is hozzájuk tartozik, vagy az ellenzék nézeteit tol­mácsolná. Érdekes kommentárus Andrássy nyilatkozatá­hoz szolgálhat a következő megjegyzése, melyet tegnap tett: „A lapok részül fordították e monda­tot „gare á qui touche“ mert az nem azt jelenti, hogy „jaj annak a ki megtámad“, hanem „jaj an­nak, a ki minket érint.“ A berlini Postnak egy pétervári levele tagadja, hogy Oroszországban háborús párt léteznék. Joggal hiszi, hogy már elég volt az áldozatból. Oroszor­szágban is nagy a nyomor. A háború ezernyi csa­ládot megfosztott támaszától, megingatta a pénz­ügyet, 20 évvel vetette hátra Oroszországot, így állván a dolgok, a Post jámbor levelezője ekkér folytatja: „Az Angliával való háború csak arra hftHy fi h­Ai*dn­of m­KKon­yeevn. kuszálja. Oroszország valódi érdekei közelednek Anglia érdekeihez. A nagy, még majdnem érintetlen Oroszország az angol tőkének és angol intelligen­­tiának tág tért nyit. Nem Anglia ellen van gyűlöl­­ség, hanem az angol korona tanácsosai ellen, a­kik nem becsületes politikájukkal a háborút felidézték.“ Bukarestben ■— mint onnan a Pol. Corr.-nek írják — abban reménykednek, hogy Románia, ha­bár csak saját érdekeinek védelmi körén belül is, be fog bocsáttatni a congressusra. Bizonyos, hogy Bratianu miniszterelnök fogja ott Romániát képvi­selni; lehetséges, hogy Cogalniceanu is elkíséri. Románia az kívánja, hogy mostani területe épség­ben maradjon, függetlensége elismertessék és sem­legessége biztosíttassák, továbbá azt, hogy a Ma­cedóniában lakó, nagyszámú románok politikai állását a congressus szabályozza. Az újakkori merényletek történetében hallatlan eset az, melyet, — nagy meg­döbbenésre, — a táviró ma Berlinből t­ör­tén­t. A Hoedel-eset által fölvert zaj még le sem csillapult, s az agg német császár, oly rövid idő múlva, újabb gyilkos merénylet tárgya volt, ugyancsak a társak alatt való sétája közben. Jó angyala most nem védte oly hathatósan. A reá czélzott lövések karját, arczát és nyakát megsértették, sze­rencsére nem nagyon veszélyesen,, mert csak posta és sörét volt a gyilkos fegyverben. A tettes dr. Nobiling nevű — állítólag — mi­niszteri hivatalnok, még ismeretlen, hogy minő okok bírták a merénylet elkövetésére; azt már jelzik Berlinből, hogy sociáldemo­­krata gyűlésekre járt. Nobiling öngyilkossági kísérletet is tett, de ez sem sikerült neki. A­mily megütközéssel fogadja e hírt két­ségkívül mindenki, épp oly érdeklődéssel várja a további részleteket, melyek eddigelé ismeretlenek. Az olasz- osztrák-magyar vámszerző­dés meghosz­­szabbíttatott június végéig. Mint a B. Corresponded írja, biztos kilátás van arra is, hogy ezen szerző­dés ez év végéig meg fog hosszabbittatni. Orsováról Írják nekünk június 1-éről: Oriller tábornok parancsnoksága alatt állomásozik itt most az állandó 300 főnyi honvéd­őrségen kívül 600 közös hadseregbeli katona, kiknek egy harmada őrzi a törökök régi ágyúit Tij- Or­saván (Ada-Kalen) A katonák alig várják már, hogy mások által fel­­váltassanak, mert az leirhatlan, mily mérvű a pi­szok és rendetlenség ezen elhanyagolt, dülőfélben levő várban. A katonák sátorokban tanyáznak és kerülik az épületeket. Oreller tábornok, ki most itt marad, már többször átnézett a szigetre és azt állítja, hogy abból rövid idő alatt nem nagy költ­séggel, nagyon kies váracskát lehet csinálni, egy­úttal oly erődöt, mely valóságos kulcsa a Duná­nak. Az élelmezés Orsováról történik. A vasúti csatlakozást itt bizton reményük és hiszik, hogy a magyar kormány azt rövid idő alatt engedélyezni fogja, az ország forgalmi érdekeit szem előtt tartva. A magyar delegáció zárszámadási albizottságá­nak utolsó ülésében Prileszky Tádé figyelmeztette a jelen volt közös hadügyminisztert, hogy sok kö­zös állami épületek, melyek a hadügyminisztérium kezelése alatt állanak, mint pl. Nagy-Szombaton, üresen állnak és majdnem elpusztulnak, daczára annak, hogy azok fövnntartási költsége nagy ösz­­szegre rúg. A hadügyminiszter használtassa ezen Táviratok. Bécsi, junius 2. (A „Bud. Corr.“ távirata.) Ide érkezett hivatalos értesítés szerint Beaconsfield és Salisbury személyesen megjelennek a congres­­suson. Újabb merénylet a német császár ellen. Berlin, jun. 2. (Eredeti távirat.) Vilmos császár ellen a Harsak alatt ma újabb merénylet intéztetett. A császár két, 30 söréttel töltött lövést kapott, melyek fejét, nyakát és arczát találták. A csá­szár sok vért vesztett, de nincs életve­szélyben. A tettes neve dr. Nobiling, hivatalnok a földmivelési minisztéri­um statisztika hivatalában. A merény­let után Nobiling öngyilkossági kísér­letet tett, de még él. Berlin, jun. 2. Ha délután 27­ óra­kor sétakocsizás alkalmával a császár­ra lőttek. Egy golyó találta a császárt, ki rögtön visszatért a palotába, hol or­vosi ápolás alatt van. A lövés látszólag egy házból jött a Hársak alatt. A merénylet elkövetője állítólag dr. Nobiling, ki a Hársak alatt lakást bérelt, s a lövés után öngyilkossági kí­sérletet tett. A császár karján és arczán sérült meg. A sérüléseket posta és sö­rét okozta. Berlin, jún. 2. Este 67­ órakor. A császár állapota e pillanatban nem komolyan aggasztó , a sebek veszélytelenek. A tettesnél sok fegyvert ta­láltak. Berlin, jun. 2. A császárt ágyba fektették és orvosok ápolják; a sörétszemeket eltávolították; a vérveszteség erős volt. A gyilkos, midőn a Hár­sak alatti 18­­87. lakására behatoltak, öngyilkossági kísérlettel megsebesítette magát. A gyilkost a kórház­ba szállították. Midőn a császár megsérült, a vele volt vadász melléje ült a kocsiba s visszavezette a palotába. A városban borzasztó fölháborodás ural­kodik, a város minden részéből tódulnak az em­berek a társak felé. Este 7 órakor az állami mi­nisztérium tanácsot tartott. Berlin, június 2. Délután 47­ órakor a kö­vetkező bulletint adták ki: A császár ellen két sö­­rétlövést intéztek, 30 sörétszem behatolt arczába, fejébe, két karjába és hátába. Egyik sem mutat közvetlen életveszélyre. A császár erős fájdalmakat szenved, de egy perezre sem vesztő eszméletet. Berlin, jun. 2. este 874* (Éjjeli 1 óra után érkezett.) A rendőri főnökség következő tudósítást adott ki: Midőn a császár 3 óra tájban a Hársak alatt elhaladt, a 18. sz. ház második emeletéből két lövés esett, melyek a császárt több helyen ta­lálták. A tettes Carl Eduárd Nobilng bölcsésztudor és gazdász, ki 1848-ban április 10-dikén szüle­tett Kolnéban; 2 éve van Berlinben s január óta lakik a Hársfák 18. sz. házában. A tettest rögtön elfogták. Mindkét lövést, a második emeleti ablakból, söréttel töltött kétcsövű fegyverből lőtte. Elfogatásakor súlyosan megsebesítette magát fe­jén, miután egy odakészített revolverről a szo­bájába betörő személyekre lőtt. Nobiling be­vallja tettét. Indokairól makacsul hallgat. A császár arc­án, fején, két karján és hátán van megsértve mintegy 30 sörétszemtől. A gyilkost a városi börtön betegosztályába vitték ; mellette anyja és orvosok vannak. Az itt elterjedt hir, hogy No­biling miniszteri hivatalnok, valótlan. Nobiling so­­zialdemokrata egyletekbe járt. Bécs, jun. 2. (A „Bud. Corr.“ távirata.) A magyar delegatió nyilvános ülése tizenegy órakor kezdődött Baross Gábor interpellálja a külügymi­nisztert, tudja-e hivatalosan, hogy mikor lép össze a congresszus, ki küldi szét a meghívókat és mily alapon jött az létre. Zsedényi Ede kérdi, mi való a „Globe“ által közölt pontokból ? Andrássy gróf fe­lel, hogy ma érkezett tudósítás szerint a congressus végleg biztosítva van és folyó hó 11-én ül össze Ber­linben. A meghívókat Németország küldte ugyan szét, de ő volt az ki a congressust indítványozta és összehívta. A congressus alapjairól most még nem nyilatkozhatik, a „Globe“ közleménye nem authentikus. Ezután következik a külügyi budget tárgya­lása. Palk Miksa előadó azt hiszi, hogy Andrássy gróf nyilatkozata után csakugyan nem szükséges politikai discussiót initiálni. Apponyi Albert gróf követeli, hogy Andrássy gróf törekedjék, hogy a congressuson a san­ stefanói szerződés összes pontjai tárgyaltassanak és igyekezzék Románia integritását és a dunai várakat fenntartani. Kukuljevics annek­­tálást ajánl az aegei tengerig. Zsedényi Ede ki­mondatni indítványozza, hogy Bosznia ne occupál­­tassék. Fálk Miksa hosszasan reflectál a mondot­takra. Tisza miniszterelnök figyelmeztet, hogy a magyar ellenzék sem indítványozott oly perempto­­rikus határozatot, mint Zsedényi. Andrássy gróf kifejti, hogy csak czélzatosan lehet neki oly poli­tikát imputálni, milyent Apponyi gróf festett. Szi­lágyi Dezső örömmel constatálja, hogy Andrássy gróf most a helyes uton van, csak megmarad­jon rajta. A részletes vitában elfogadtatnak azután a bizottsági javaslatok. Bécs, junius 2. (A „Bud. Corr.“ távirata.) A magyar delegatió pénzügyi albizottsága elfogadta ma az appropiatióra vonatkozó előterjesztést, de a közös vámbevételek előirányzatát 9 millióra leszál­lította. Bécs, jun. 2. (A „Bud. Corr.“ távirata.) A magyar delegátió külügyi albizottsága elfogadta a boszniai menekültek segélyezésére vonatkozó elő­terjesztést és erélyes határozatot proponál ez ügyben. _________ A magyar delegátióból. (Távirati tudósítás.) Bécs, június 2. A magyar delegátió ma délelőtt teljes ülést tartott. A közös kormány ré­széről jelen voltak Andrássy gróf, Pöckh, Orczy, Dóczy és Mérey. A magyar miniszterek közül: Tisza, Wenckheim és Széll. A jegyzőköny felolva­sása után Baross Gábor következő interpellációt intéz a kül­ügy­miniszerhez: 1. Bir­e a t. külügyminiszter hivatalos­an

Next