Ellenőr, 1878. október (10. évfolyam, 495-550. szám)
1878-10-02 / 496. szám
A tisztelt közönséghez. Az új évnegyed közeledtével kérjük a t. közönséget az előfizetés megújítására. Teszszük ezt hangzatos ígéretek nélkül. Igyekeztünk és igyekezni fogunk ezentúl is, még fokozott mérvben, a lap szellemi értékének emelésére. Olvasóink látják a törekvést, s ez nem fog lankadni. Külső és belső nagy kérdések foglalkoztatnak bennünket, s küszöbön az országgyűlés is. Az olvasó megkívánhatja a laptól, hogy mindenről gyorsan értesítsen, s hogy értesülései megbízhatók legyenek. A gyártott hírek és táviratok közlésétől úgy, mint eddig, ezentúl is tartózkodni fogunk, nem keresve izgalmas hírek költésében a lap érdekessé tételét. Amit megírunk és közlünk, azt legjobb hitünk szerint és forrásaink megbízhatóságánál fogva, valónak tartjuk. Tárcza- és csarnok rovataink változatosságára gondot fordítunk, s továbbá is élénk figyelemmel kisérjük a tudományos és irodalmi mozgalmakat. A közgazdasági rovatnak nagyobb tért engedtünk, hogy ne legyen többé oka a közönségnek arra a panaszra, hogy a magyar lapok kevés figyelmet fordítanak e rovatra, s a közgazdasági érdekekre átalában. Közgazdasági rovatunk rendszeres lesz közléseiben, hogy pontos és nélkülözhetően tájékozom* 1a szolgáljon. A lap ára marad mint eddig: egész tévre ....... 20 frt — félévre.........................................10 frt — negyedévre......................................5 frt — egy hóra.......................................1 frt 80 kr. Az „Ellenőrbre a hó bármely napjától kezdve előfizethetni. Budapest, október 2. A válság. Bécsi levelezőnk írja ma reggel közlött levelében, hogy a „magyar kormány felfogása minden oldalon a legteljesebb méltánylásra talál, s hogy az osztrák kormány épp úgy mint a közös kormány habozás nélkül magáévá teszi a magyar kormány álláspontját.“ Szívesen hajlandók vagyunk feltenni, hogy az osztrák kormány, s még a közös kormány, illetőleg a hadügyminiszter is, méltányolják a magyar kormány felfogását, s reméljük, hogy e méltánylásnak határozott alakot is adnak, a hadügyminiszter a költségek reducálásával, a külügyminiszter az elérendő czélok határozott kijelölésével, az osztrák kormány pedig azzal, hogy belenyugszik a közös hadjárat költségeinek fedezését illetőleg olyan módozatba, mely a Magyarország által aránylag viselendő részt nem teszi drágábbá, mint amennyibe fog kerülni Ausztriának az általa fedezendő rész előteremtése. A hadjárat közösségénél fogva a méltányosság azt követeli, hogy a feltételek mind a két államfélre nézve egyformák legyenek. Ha mindez megtörténik, akkor elhisszük, hogy a válság elveszti akut jellegét. A „P. Lloyd“ bécsi távirata mondja, hogy a magyar miniszterválság által teremtett helyzetet ott folyvást igen komolynak tartják. Félhivatalos részről ott és Budapesten (de csak bécsi levelekben, Szerk.) igyekeznek az ellenkező véleményt terjeszteni, mintha csak olyan diferentiákról lenne szó, milyenek évenként elő szoktak fordulni a közös budget megállapítása alkalmából a közös és az országos miniszterek között, s a válság elhárítását kilátásba helyezik a hadügyminiszter követeléseinek egyszerű leszállításával. Ez azonban egészen hamis előadása a dolgok állásának. A nehézségek elvi természetűek . Széll nem tartja fedezhetőnek a minden előleges számítást meghaladó occupationális költségeket, s ezért garantiákat követel, melyeket azonban a dolog természeténél fogva alig adhat meg neki valaki. Így áll a dolog minden félhivatalos szépítés daczára, s amíg Széll a maga lemondását vissza nem vonja, amire most kevés a kilátás, fennmarad az összes minisztérium lemondása is. Ő felsége eddig csak meghallgatta a minisztereket, de még nem nyilatkozott. * Közöljük egyelőre megjegyzés nélkül, amiket a „Deutsche Zug“ a válságról ír. Majd lesz alkalmunk visszatérni a bécsi lapok magatartására a válság alkalmából. A nevezett lap ugyanis így ír: „A magyar kabinet válsága teljes. — Mindegyik miniszter átadta Tiszának lemondását. Már hír szerint, Tisza is csatlakozott társai lépéséhez és tárczáját ő felsége rendelkezésére bocsátotta. Nem a baloldal, nem az „egyesült ellenzék“ diadalai, — hanem a pénzkérdés hozta ingásba Tisza minisztériumát. Széli a magyar deficitet nagyon szivére vette és Tiszának kijelentette, hogy rém marad többé magyar miniszter, hacsak a bosnyák ügyek hamar véget nem érnek. Széli becsületes ember hírében áll s mi elhiszszük egy szavára, hogy Magyarország az occupatió javára egy krajczárral többet nem tud költeni. Azonban a pesti válságot nemcsak a pénzkérdés szempontjából tekinthetni. Azt úgy is lehet értelmezni, hogy Tisza általa Andrássy segélyére akar sietni, kinek erős küzdelme van a katonai párttal. Mint már említettük, Andrássy szerződést akar kötni a portával, míg másrészről minden egyességet elutasítanak. Andrássynak tehát nagyon malmára hajtja a vizet, ha Tisza kijelenti, hogy az ügyeket nem vezetheti tovább, ha csak Bosznia foglalásának időre s térre nézve határt nem szabnak. Andrássy a szerződéssel ugyanezt akarja elérni, e tekintetben a népgyűlésre is hivatkozhatik, mely bár nagyon szabad formában, de hasonló eszmét pengetett. Ma még egy más értelmezés is helyén van. — Tisza az occupatió ellen adott vétójával elhalványult népszerűségét akarja visszaállítani. Hisz ma egy ellenzéki lap nyíltan kimondja, hogy a lemondási komédiának egyéb czélja nincs. De bármint legyen a dolog, a helyzet tagadhatatlanul igen komoly. Magyarország fizetni már nem képes, és még nem lehet látni, mily következményei vannak e körülménynek egész Ausztriára nézve. Ezért mondják a magyarok : Segítsen magán mindenki, a hogy tud. — Andrássynak Tisza jő segítségére; Tiszának Széli, Szélinek a népgyűlés: Magyarország csatarendben áll.“ * A „N. Fr. Presse“ így nyilatkozik: Teljes okunk van a magyar válság lefolyását figyelemmel kisérni, nemcsak azért, mert Magyarország szövetségesünk, hanem azért is, mert kell hogy a magyar válságot az osztrák kövesse, s az egyiknek befolyása tanulságos lesz a másikra nézve, a viszonyok különbözésének daczára is. * A „Pesti Napló:”-ból mutatóra csak a következő sorokat közöljük: „Miután ilyformán jártuk meg Tiszával 1876. májusban és 1877. februárban, ne követelje tőlünk senki, hogy gyanakodás nélkül tekintsünk 1878. októberben, ha Tisza Kálmán megint a régi practikához folyamodik. Elég időnk lesz örvendeni bukásának, ha megbukott. Örvendeni ? Nem; elégtételt érezni igenis fogunk, ha a Tisza ntrának vége szakad s a szerencsétlen államférfin elmegy Gesztre vezekleni, hanem örömre kevés okunk marad, mert művei az ország nyakába szakadnak — a kiegyezés és Bosznia. Politikáját, mely Magyarország positióját aláássa Ausztriával szemben, tíz esztendeig fogjuk sinteni; magaviselete a keleti háborúban tönkre tette Törökországot s nagyra növelte Oroszországot; betörése Boszniába ránk hozta a financziális zavart és a pánszláv politika külső és belső veszedelmét. Örülnénk, hogy Tisza Kálmán elmegy, de talán időnek előtte megy el: hadd viselné politikájának minden következményeiért a felelősséget.“ Ebből látszik, hogy a Naplónál tegnapi kérésünk, hogy „ha lehetséges, szedjék össze e szöknék maradványait“ — kárba veszett. Bécsi, okt. 2. Megnyitás. Osztrák hitelrészv. 232.25, Magyar hitelr. 209.25, Angol-osztrák 102.50, Napoleond’or 9.33. Gyenge. Bécs, okt. 2. Előtőzsde. Osztrák hitelrészv. 232.50, Magyar hitelr. 209.50, Lombard 70.50 Angol osztrák 102.50, Államvasut 258, Uniobank 68, Napoleond’or 9.322. Forgalom nélkül. Frankfurt, októb. 1. (Esti tőzsde.) Osztr. hitelr. 1997, Osztr. államvasut 223, Galicziai 107, osztr. aranyjáradék 62.43, magyar járadék 7272. Rádgyadt. London, okt. 1. Consolok 945 6 * */8, ezüst 519/16. Hamburg, okt. 1. Búza pangó, okt.-novemberre 167, április-májusra 178, rozs csendes, okt.-novemberre 108, ápril-májusra 116, repczeolaj nyugodt, készletbeli 61, októberre 60, májusra 6072, szesz nyugodt, októberre 443 4/4, okt.-novemberre 4272 decz.-januárra 4172 ápril-májusra 4iyz. Változékony idő: Liverpool, okt. 1. Búza szilárd, liszt állandó, kukoricza 3 pennyvel emelkedett. Nedves idő: Egyes szám ára 3 kr. Szerkesztési iroda: Budapesten, nádor-utcza 6. Véglófizetési árak: Egész évre . . 20 frt — kr. Félévre ..... 10 „ — „ Évnegyedre . . 5 „ — „ Egy hónapra . 1980 „ Kiadó-hivatal: Budapesten, nádor-utcza 6.« JUstí ~kICLCÍCLS. 496. szám. Budapest, szerda, október 2. 1878. Táviratok. London, október 2. A Times közli Laurence egykori indiai alkirály levelét, melyben roszszalja az Afghanisztán ellen intézendő támadást, mert nagyon költséges India financziájához képest, és állítja, hogy Angliára nézve nem szégyen, ha kiegyezik az emirrel. London, okt. 2. A „City of Glasgow Bank“ megszüntette a fizetést. A Standard jelenti Bombayból, hogy Sir Alinak alkalmat fognak szolgáltatni, hogy bocsánatot kérjen. _________ Az albán liga — írják a Politische Correspondenznek Konstantinápolyból szept. 24-kétől — igen nagy bajokat fog okozni a portának. Az egyik itteni lap közölte tegnap Pasco Vossa katolikus albán ember tollából az albánok politikai programját. E szerint a következőket követelik az albánok: 1. Hogy más nemzet egyetlen talpalatnyi földet se annedtáljon Albániából; 2. hogy a skutarii, koszovói és janinai vilajetekből egy tartomány képeztessék; 3. hogy a közigazgatást és törvénykezést albánok kezeljék ; 4. hogy a községi és szandsáksági tanácsosok és a tartomány főtanácsát osztály és valláskülönbség nélkül az általános szavazatjog alapján válaszszák ; 5. hogy az albán nyelvet használják hivatalos nyelv gyanánt a hatóságok és törvényszékek; 6. hogy 200 zászlóaljból álló nemzeti miliczia szerveztessék, melyben valláskülönbség nélkül minden fegyverfogható besoroztassék. Megjegyzendő, hogy a katholikusok és muzulmánok közt a valláskülönbség sohasem adott viszályokra okot. A Peterburgszkija Vjedomoszti egy londoni távirat ellenében, állítólag hiteles forrásból vett híre alapján, kijelenti, hogy a londoni kabinet aziránt, hogy mily magatartást szándékozik az orosz kormány az afgán-angol ügyben tanúsítani, Pétervárra nem intézett jegyzéket, s alkalmasint nem is fog intézni. Minél önállóbb módon fog Angolország Afganisztánnal szemben eljárni, annál jobban megszilárdítandja varázsát Indiában és Ázsiában. Ha pedig az orosz politika által fog vontatni az afgánügyben, ezáltal fokozni fogja az orosz erkölcsi túlsúlyt Középázsiában. Adatában Oroszország mostanában a többi hatalmakkal igen barátságos viszonyban van. _________ A livnói katonai ünnepélyről a következőket jelentik a Pester Lloydnak Livnóból okt. 1-ről: Ma 10 órakor Würtemberg herczeg nagy szemlét tartott a hetedik hadosztály, Csikós dandára és a hadtest tüzérsége fölött a Livnótól délre fekvő sikágon. A csapatok három csatarendben álltak föl s magatartásuk és kinézésük mutatta, hogy az utolsó két szép nap alatt teljesen kipihenték a rendkívül fárasztó marsokat, melyeket részidőben, vízben szűkölködő vidéken kellett megtenniök. A sorok előtt végiglovagolván, a herczeg az összes tiszteket is altiszteket négyszögben maga köré gyüjtés gyújtó beszédet mondott, melyben búcsút vett a hetedik hadosztálytól, köszönetet mondva minden egyesnek odaadásáért, vitézségéért és kitartásáért, s kifejezte örömét, hogy a hadosztály az ő hadtesténél marad. Büszkeséggel emlékezett meg a livnói dicsőséges napról, és meleg szavakban ismerte el az összes dandárnokok, alparancsnokok és katonák nagy érdemeit, tudatva egyúttal, hogy Livno bekerítéséről és bevételéről szóló jelentésére ő felségétől ma reggel következő felelet érkezett: „Önnek és a Livnó ellen való operatiónál működött, az ön parancsnoksága alatt álló csapatoknak, a 7. hadosztálynak és Csikós dandárénak, az 3 vállalat nagy nehézségeinek leküzdésénél tanúsított kiváló odaadásért és kitartásért teljes elismerésemet fejezem ki!“ A katona legfőbb czélja — így folytatá a herczeg — a legmagasabb hadúr megelégedését megnyerni és e legnagyobb jutalommal szemben, melyben most a Livnónál küzdött csapatok részesültek, ezek csak hálájukat fogják nyilvánítani, ha újból