Ellenőr, 1878. október (10. évfolyam, 495-550. szám)

1878-10-18 / 525. szám

(glófiziusi irat: Egész évre . . 80 frt — kr. Évnegyedre . . ft írt — kr. Félévre . ■ . 10 . — „ Egy hónapra . 1 „0 , Ellyes számára 40 krajczár. Szerkesztési iroda: Budapesten, nádor-utcza 6. szám. Semmit sem közlünk, ha nem tudjuk, kitől jön. — Kéziratok vi*szaküölésére ,t*m tállalkozunk. — Posta által csak hétvenfes 1'civileket fogant^uk el Sieggéli ki adds. ^Mvtástft ****** CTL nsUUVUOKSi i/b r wwvww^vwi ** • Budapesten, nádor-ufeia 6. szám (Leprád/ testvérek irodájában). További Havas, Lafite & Cl., czégnél Páriában (Place de la Bonnae Nr. 81 Hirdetésekért járó dij csakis az „Ellenőr* kiadó-hivatala által nyugtázó* számla ellenében fizetendő. Qiaió-hivatal: Budapesten, addor-utGMa 0. szám. (de intézmdSk as elSjUstvei ) a lap uSMldMrs vonatait minden feltzilaldt. 525. szám. Budapest, péntek, október 18. 1878. X. évfolyam. Budapest, október 17. Konstantinápolyból érkező tudósítás szerint a porta és monarchiánk közt ismét szent a béke. Tegnapelőtt nyújtották át a portán Andrássy gróf válaszát a porta körjegyzékére, és Szavjet pasa ez alkalommal a legnagyobb engesztelékenységgel és bizalommal nyilatkozott Ausztria- Magyarország politikájáról. Konstantinápolyban egyelőre tehát vége szakadt a muszka áramlatnak. Ezen befolyásnak nem is lehet ott tartós élete. Mert egyetlen czélja csak az lehet, hogy compromittálja Törökországot, oktalan lépésekre ingerelje a szultánt, és azután rögtön cserben hagyja. Lehetséges tehát, hogy a fényi sporta még máskor is hajlandóságot fog mutatni az orosz tanácsok követésére, de a jövőre sem fog bennünket megijeszthetni azzal. Mert mi a legnagyobb képtelenségnek tartjuk az orosz-török szövetséget, nem azért, hogy a porta nem lehetne hajlandó e szövetség segélyével szabadulni meg egyéb kötelezettségeitől és bajaitól, hanem egyszerűen azért, hogy Oroszország semmi szín alatt sem elegyedik barátságba Törökországgal, mert semmiféle hasznot nem húzhat belőle. Ha tehát kaczérkedni akar a porta Oroszországgal, ám tegye, mi sajnálni fogjuk, de akkor még igen sok kudarcra lehet elkészülve. A képviselőház október hó 19-én szombaton d. e. 10 órakor ülést tart. Az országgyűlési szabadésvás párt vasárnap, f. hó 16-án d. u. 6 órakor értekezletet tart. A mai közös minisztertanács véglegesen elhatározta, hogy a delegátiokat nov. 5-ére hívják össze Budapestre. Az 1879-iki kötői költségvetést megállapítoták. Ez nem múlja felül tetemesen az 1878. előirányzatot A hadügymiszter ma este, Hofmann 1 b., Auersperg herczeg és Petis miniszterek holnap reggel utaznak vissza Bécsbe. Az országgyűlési szabadelvű párt körében ma d. n. 6 órakor volt az első összejövetel. A párt tagjai nagy számmal jelenek meg, jelen volt a közoktatási miniszter kivételével a kormány minden tagja. Kevéssel 6 óra után Tista miniszterelnök üdvözölvén a megjelent képviselőket, sajnálattal jelent, hogy Gorove István a múlt országgyűlési szabadelvű párt elnöke, betegsége miatt nem jelenhetett meg, s a mai alkalomra elnök- és jegyzőválasztásra hívja fia tagokat. Közfelkiáltással Szontagh Pál kéretett fel az elnökségre, a jegyzőségre pedig Baross Gábor. Kik helyeiket elfoglalván, elnök megköszönvén a bizalmat, üdvözli a jelenlevős tagokat, maga részéről is sajnákozását fejezvén ki a felett, hogy a párt korábbi elnökét egészségi állapota gátolja a megjelenésben; erre a miniszterelnök indítványára az önök felkéretik, hogy a novelt elnöknek betegsége miatt a pár részvétét és sajnálkozását fejezze ki Tisza miniszterelnök ezután kijelentvén, hogy a kormány a poliikai helyzetet, amennyire a viszonyokhoz képest lehetséges, a pártnak felvilá- gosítást adni szándékozik, felkéri a pártot, hogy erre értekezleti napot tűzzön ki, mire abban történt megálipodás, hogy a párt első értekezletét vasár-nap, f. hó 20-án d. u. 6 órakor tartja meg; vala , mint Zsedényi indítványára kimondatott, hogy a képviselőház megnyitó ülésén, szombaton, Boér Anital fog felkéretni a korelnökségre. Ezzel az előért keret véget ért._________ A függetlenségi kör ma d. u. 5 órakor tartó első értkezletét, László Imre korelnöklete alatt; a körjegyzői tisztet Kada Elek vitte. A végleges megalakulás későbbre hagyatván, a tanácskozás első tárgyát Irányi Dániel indítványa képezte a közjogi ellenzéki árnyalatok egyesülése iránt, mely elvben egyhangúlag elfogadtatván, a módozatok megalapoására háromtagú bizottság hndetett ki. Ezután Mocsáry Lajos indítványára 12 tagú bizotság küldetett ki, oly utasítással, hogy tegyen javaslatot a párt legközelebbi teendőire nézve. E bizottság holnap, pénteken d. e. 10 órakor ül össze a 1 ör helyiségében. Végül Simonyi Ernő mint a múlt országgyűlésen válaszott végrehajtó bizottság elnöke számolt be annak működéséről. A képviselőházban, a keleti kérdés tárgyalásával szébe, a Pester Co respondenze fésülése szerint, azt a magatatást fogja követni a magyar kor-mány, hogy e vitában a dele állók összeilléséig nem fog adni kötelező és határozott fölvilágodtá-ísokat, ma a külföldi politikát közvetlenül Andrissy gól tuzik képviselni. ( Pester Corr. ludast affectál olyan dologról, amelyről még senkinek sem szólotak a miniszterek. Szerk.) Az egyesült ellenzék 18 áv tartja első értekezletét. A párt vezérférfiai megegyeztek, hogy Bittó Istvánt tevik ki a képbe. Az elnökévé, és e combinatio számára a sürgetenségi pártot is iparkodni fognak megnyerni. Azonban krre jár, hogy a szélsőbal saját kebeléből akar elnököt kijelölni. (P. C.). ________ A „Journal des Débats“ este érkezett sima az egyesült ellenzék egyik „elismert vezérének“ (talán b. Simonyi Lajosnak?) levelét közli, melyet az állítólag egy Paksban időző collegájához intézet. A levélben nincsen semmi uj, mert azt már itthon is számtalansor olvastuk, hogy Tiszát nem lehet addig megbuktatni, míg Andrássy nem bukik. „A bal Andrássy“ ez legyen a mi harczi kiáltásunk, mondja a levél írója, Azt írja tovább: „Elválasztjuk magunkat tisztán (nettement) a szélsőbaltól, mely azt az absurd rendelkezést kívánja, hogy hadseregünk azonnal visszahivassék, mi leszünk az a politikai faj (race politique), melyet a Journal des Debats Magyarországban feltalálni remél, s nem az a forradalmi faj, melynek feltűnésél tartani látszik“. ír azután az annexio ellen, azt mondván, hogy Andrássy antecedentiái képezik főnehézségt a portával való megegyezésnek. S ha ez a megegyezés a porta hóbortjai miatt és a külügyi vezetés változása után is lehetetlen lenne, akkor is elejébe teendő az annexiónak egy autonóm fejedelemség, katonai, kereskedelmi és vámszerződésekkel kötve monarchiánkhoz. Bizony tovább megy az egyesült elenzék „vezére“ nemcsak Andréssynál, de még ama bizonyos bécsi köröknél is, s nem lesz csoda, ha programját oda fenn megszeretik. Egy katonai ág, kereskedelmileg és vámszerződéssel monarchiánkhoz kötött fejedelemségnél aligha kíván többet akármelyik tábornok is. A Neue freie Pressének távírják Berlinből, hogy a lopok azon jelentése, mintha ott Ausztria-Magyarország a kereskedelmi szerződésnek félévre meghosszabbítását akarná indítványba hozni, jól értesült körökből dementáltatik. Nevezetes, hogy a Norddeutsche Alig. Zeit. mai száma kiváló helyen közli a prágai kereskedelmi kamarának a szerződés minden meghosszabbítása ellen tiltakozó határozatát. Az is hallatszik, hogy tekintettel Ausztria- Magyarországnak kevésbé előzékeny magatartására, német részről legfeljebb csak három hónapos meghosszabbításra volnának esetleg készek ráállani. Muszka bizonyítvány keleti politikánk helyességéről. A „Russkij Mu“ a keleti népek, de főkép a bolgárok helyzetéről így nyilatkozik: „A politikai ügyek az orosz közönségre nézve elvetették az érdeket, mzóta visz hadseregünk az események fejlődésében rést nem vesz. A bolgár fejedelemséget, elég szűk határokban életbe léptetvén, majdnem közönyösek voltunk azon feltétekre nézve, melyek annak létezése sejlődése elen irányulnak. Bogárának jövője biztosítva vitás, ha azon lehetőség fentartatott volna, hogy a közt és a rokon szláv népek közt a szükséges politikai érintkezés és a kölcsönös támogatás fennálljon. Bulgária akkor központ volna, mely körül a többi szláv népek csoportosulnának össze, így — köszönet az európai diplomatiának — a bolgárok s a szerbek közt az egyenetlenség magva el van hintve, s az utóbbiak aligha nincsenek már Ausztriának hivatalos protectiója alá helyezve. Bosznia s legrégibb s a legérdekesebb ezáv tartományok egyike — a szerb nemzetnek törvényes tulajdona — Ausztria kezében van. A bitor inouto negróiak szikláik között el vannak zárva, az uj háborúra készülve, Bulgária a többi délszláv világtól elkülönítve áll: elzárva a balkántúli testvérektől szerbektől s a montenegróiaktól, nemcsak az anyagi, hanem az erkölcsi s politikai tekntetben is. Az osztrák hadseregnek bevonulása által Boszniába és Herczegovinába sok időre paralizálva van a független nemzeti fejődés Szerbiában és Menegróban, mert az által eltávolítottak Bulgáriából. Az új bolgár fejedelemség, mint egy sziget áll, körülvéve az orosz hadseregtől s azon elemiektől, melyeket Anglia s Ausztria saját érdekeik sphcserájába belevonni akarnak. Nehéz lesz az így elszigetelt Bulgáriának magát fentartani, kivált ha annak egyedüli biztosítéka, az orosz hadsereg, onnét kivonul. Azért figyelemmel kell kísérni, mi történik a Balkán-félszigeten , befolyásunkat gyakorolni a szerencsétlenek sorsára, akik Oroszország hatalmas oltalmában bíznak. Az alatomo osztrák s angol cselszövények ellenébe állítsuk a befejezett tényeket, s ne engedjük, hogy azok valamely változást szenvedjenek. De mindenekelőtt szüséges, hogy a bolgár fejedelem nehéz álására egy kiváló orosz embert válasszunk. A nehézségek, melyekre az osztrákok Boszniában s az angolok Közép- Ázsiában találtak, könnyebbítik feladatunkat s a dél keleti Európában biztosítják az oroszok ügyének álandóságát.“ Philippovics táborszernagyról a következőket írja a „Femdenblat.“ Württemberg herczegnek a főparancsnok helyébe való kineveztetéséről és Philippovics táborszernagynak Prágába való visszatéréséről szóló hír, a combinatiók egész özönét keltette föl. Ez intézkedés okát állítólagos viszályokban keresik, melyek a demobilisatio alkalmából törtek ki. Ennek elenében erősíthetjük, hogy az occupatorális területen a demobilisatió a katonai főparancsnokkal való előlegen meegyezés után történt s hogy beleegyezését is ada ad ezen rendszabályokba. Ha a főhadparancsnok Szerajevót elhagyva átveszi Prágában ahadparancsnokságot, abból még épen nem következik, hogy lemond a II -ik hadsereg parancsnokságáról , ezt tovább is mgtartja. Mivel pedig nagymérvű demobilisattók, több hadosztály föloszlatása és a hadtest parancsnokoknak békeállomásokra való áthelyezése által a II-ik hadsereg tényleg kadtst jegét veszi fel, megszűnik annak szksége, hogy a főhadparancsnok szmélyesen s közelben parancsnokoskodjék. Elég az esetben ha helyébe a 1 gidősebb betetparancsnok lép; ez pedig a II. hadseregn Württemberg herczeg. De ha a', esemény k nagyobb számú csapatok actióját teszi szűkséssé, akkor elhagyja Philipovics az ő felsége által részére reservált állomást, és ismét elfoglalja modani helyét. Szapáry Gyula grófnak, mint a párisi világkiállítási végrehajtó bizottság elnökének, pompás albumot nyújtott ma át a budapesti kiállítók küldöttsége. A küldöttség szónoka hangsúlyozta azon nagy érdemeket, melyeket Szapáry gróf a párisi világkiállítás sikere körül szerzett. Szapáry ezen váratlan kitüntetés által meglepetve megjegyzé, hogy ő boldognak érzi magát, ha csak csekély részben is hozzájárulhatott ahhoz, hogy a magyar kiállításnak ily szép erkölcsi sikere volt, melyet kétségkívül nemsokára anyagi siker fog követni. Bécsből jelentik a Timesnak okt. 14-ről. A törökök mindinkább belátják, hogy nagy hibát követtek el a körjegyzék szétküldésével. A hatás abban nyilatkozott legelőször is, hogy a porta külföldi képviselőire akarták tolni a hibát, akiknek állítólag nem kellett volna fe olvasniuk a körjegyzőie , hanem csak előszóval, általános kifejezésekben és félhivatalos módon hozni szóba ez ügyet. De még világosabb jel is mutatja a hangulat megváltozását. A boszniai alfabe kezdete óta Zichy gr. nem volt persona grata a palotában és alig juthatott a szultán színe elé , de az utóbbi napokban, és nem is valami fontos ügyben, kétszer hivatták, hogy kifejezhesse a 8'nitán barátságos érzelmeit, melyeket Ausztria-Magyarország iránt táplál, és amelyekre még a körjegyzékben is nagy súly van fektetve. Konstantinápolyból jelentik a Standardnak . A Rumélia szerzésére és a bolgár határok rendezésére kiküldött bizottság nem tesz semmi haladást. Tekintve az ország állapotán, a politikai compliáziókat, és az ily ügyek rendes nehézségeit, okosan nem is lehet várni, hogy az idén sokat végezzen a bizottság. Az occupált területen levő összes tartalék tisztek, mint a Pesti Napló értesül, a főhadparancsnokság felszólítására a hadügyminisztériumhoz szabadságoltatásukért folyamodtak. A keleti-ruméliai bizottságnak nagyon meggyűlt a baja. Hol az oroszoknak, hol pedig a törököknek követeléseivel kell küzdenie. A berlini szerződés elrendeli, hogy Keleti-Rumélia pénzügyeit az e czélból kinevezett bizottság fogja igazgatni egyetértésben a portával. A török kormány azonban maga részére követeli a kormányzás jogát a nemzetközi bizottság felügyelete alatt, Oroszország pedig pártolja a portát és kijelenti, hogy abban az esetben, ha nem sikerül a kiegyezés, továbbra is ő fogja kezelni a köigazgatás ezen ágát. Hobart pasa legújabb athéni látogatásáról írja a „Daily News“. Ámbár Hobart pasa minden hivatalos jelleget elutasít magától, de azért mégis puhatolózott a királynál, hogy mennyiben Jeane hajlandó a görög kormány compromissumra lépni a portával a határrendezést illetőleg. Hobart, áthatva Görögország iránt való szerelme által, azt kívánta, hogy mondjon le a görög kormány Janinára való igényéről, amelynek fejében más nagyobb területet kap Thesszáliában, mint amekkorát a congressus ígért meg. A király nem fogadta el megfontolás végett az ajánlatot. A szerződés gondoskodott a módjáról, hogy miképen rendeztessenek a határok Görögország és a porta közt, a király vonakodott letérni a szerződés nlapjáról. Mid a portára, mind Görögországra nézve az lesz a helyes eljárás, ha biztosodat nevezned Rt, 4 B,fc végre fogják nastaliin congressus tanácsait. Minthogy a területi átengedés elve el van fogadva, a biztosok egészen illetékesek lesznek annak megítélésére, váljon a határoknak javasolt megváltoztatása igazságos és czélszerű-e. A király megjegyezte még, hogy, ha csakugyan a Hobart pasa által nyilvánított érzelmek lekerítik a pirtát, oka is lesz az eszköz elfogadására. Görögország azónban sohasem fog lemondani az európai congressus jótéteményéről azutal, hogy önkényt eltérjen a nagyhatalmak által kijelölt iránytól. Az afgán-angol viszályról jelenti a Standard Bombayből 14-ről. Jelelik, hog Jakub kán, midőn Al Musjidba ment, leszúrt egy főrangú tisztet, ki többed magával kis felül volt mellé rendelve. E miat fogoly gyanánt szállították vissza Kabulba. Nawab Ghoolam Kurumon át tér vissza. A Tempsnek jelentik Londonból, hogy az afgán emir levele lehetővé teszi az alkudozások megújrását. Az összeütközést őszintén kívánják elkerülni, mert meg vannak győződve, hogy a hadjárat nem lesz karcai séta. Ha az emir levele nem foglalja magában a bocsánatkérést, a háború czélja nem Afganiszán annectálása lesz, ami több miniszter nevezetesen Sir Stafford Northcote is, ellenez, hanem a Khyber szoros elfoglalása. A spanyol zarándokokra szabott vesztegzárt akaratos sértésnek veszi a Vatikánban, melyet az olasz, kormány a pápa ellen intéz. A madridi nuntiusnak rögtön távirati utasítást küldöttek, hogy szólítsa föl a spanyol kormányt magyarázatok kérésére. táviratok, Bécs, okt. 17. Raguzából jelenti a politische Correspondenz: Hir szerint azt jelentik Csetinyéből, hogy Plevlje és Szjenicza helységeket megszállották csapatainknak, miután a plevlyei mufti 3000 fölkelővel Lajepolyéba menekült. Bécs, okt. 17. Konstantinápolyból jelenti a Politische Correspondenz. Andrássy grófnak a porta körjegyzékére adott válaszát tegnapelőtt közölték a török kormánynyal. Szovjet pasa nyilatkozatai a legnagyobb békülékenységet és a legteljesebb bizalmat tanúsították Ausztria-Magyarország politikája iránt és a portához érkezett azon tudósítás, hogy az osztrák-magyar megszálló csapatok száma leszállíttatik, szintén nagyon kedvező hatást látszott gyakorolni. Alaptalannak jelentik ki, hogy Szavjet pasa azzal fenyegetőzött, hogy a porta visszautasítja a novibazári kerület megszállását, midőn legújabban ez eshetőségről beszélt Zichy gróffal. Baker pasa átvette a Konstantinápoly környékén összpontosított török csapatok parancsnokságát. A csapatok által kiürített több helységbe erős helyőrségeket kellett küldeni a rend fenntartására. Pétervízi, okt. 17. A hivatalos lap Dávidot államtanácsosnak diplomatiai ügynökké és Bulgária főconsulává lett kineveztetését közli, továbbá Czerelelff herczeg kineveztetését keleti Rumélia főconsulává. — A nagyherczeg főhadparancsnok ma Pétervárra érkezik. London, okt. 17. Simlából jelentik. Az afgán csapatok összpontosítása a Khyber szorosban némi nyugtalanságot okoz, mert rendeltetésük és szándékuk ismeretlen. Hírlik továbbá, hogy Ali Musjidba és Kandaharba jelentékeny haderőt küldöttek erősítés gyanánt az afgánok. A peshawuri és kobatii angol helyőrségeket is megszaporították. Thuliba három pendsab ezred érkezett. A Globe „hiteles forrásából“ értesül, hogy Afganisztánnal bizonyosnak tartják a háborút; várni lehet, hogy azonnal erős sereget küldenek Kandahar ellen, a többi csapatok csak supplemental természettel bírnak; remélik, hogy a kandahari után csak csekély ellentállásra fognak bukkanni. Bécs, okt. 17. A Wiener Zeitung jelenti: Ő felsége Neippeg grófot Galizia katonai parancsnokát a cs. kir. testőrség kapitányává nevezte ki. Zágráb, okt. 17. A tartománygyűlésben a választás megkezdése előtt Brarcsevics tiltakozott a válaszás törvénytelensége miatt. Az elnöknek nincs kifogása a ház határozatai ellen, és ezzel elintézték ez ügyet. Megválaszttattak a felsőházba: Pejacsevics, László gróf, Bartol báró, Zmaics. A képviselőházba: Antolek, Oresek, Bedekovics, Beruta, Csermadak, Dereccán, Gurgyevics, Horváth, Jakics, Jordan, Kat kics, Kotur, Krestics, Kukuljevics, Kussevics, Loncsarics, Mihajlovics, Miskatovics, Mrazovics, Ozegovics, Pejacsevics, Reixer, Rubido-Zichy, Sladovics, Latz, Sram, Strazimir, Stekovics, Subboics, Türk, Vidrics, Vuscsics, gr. Vojksy, Zsivkovics és Zindi. A regoicolaris deputátióba : Horváth, Jakics, Krestics, Kusevics, Mrazovics, Kiscsics, Vojnovics, Zmajics. A regnicoláris székbe: Hogedusevics, gr. Jaubovics, Kusevics, Nikolujevie», b*v Ozegovics, dr. Smodek, Sinnuncsica, Trnski, Vrbanics, Vukot novics, Vezics és Zigrovics. Az elnököt felhatalmazták, hogy ha szükséges lesz, rendelje el az ülést. Ezzel elnapolták a tartománygyűlést. Bécsi, okt. 17. Az alsó-ausztriai tartománygyűés elhatározta, hogy fölszólítja a kormányt, hogy a mozgósítottak családjainak eltartásáról törvényhozási úton gondoskodjék, továbbá kifejezte várakozását, hogy a reichsrath a védtörvény közeledő revisiója a ka’mával a békeállomány szolgálati lUb|CUvU —.p.v.tJU.*«*.*» w« —— *— szállításával gondoskodni fog a hadsereg költségeinek csökkentéséről. Bér 1», okt. 17. A conservativ párt két árnyalata a socialista törvénynek még vitás pontjaira nézve állítólag abban állapodott meg a nationalliberálisokkal, hogy a 6. paragrafust a bizottság szövegezése szerint fogadják el, a 16. paragrafust pedig a következő megjegyzéssel bővítik : valamely agitátornak legalább hat hónapig kellett laknia a községben, hogy elkerülhesse az egyszerű kiutasítást. A 19. paragrafust a következő mondattal toldják meg: a császár nevezze ki a felebbezési szék tizedik tagját. E módosítást hír szerint a három nevezett párt fogja előterjeszteni. Róma, okt. 17. A Capitale írja, hogy egyes miniszterek lemondása elkerülhetlen. Más lapok szerint Truzzo az, aki valószínűleg le fog mondani. A vatikán és Némeország csak a socialistatönény szentesítése után fogják folytatni a tárgyalásokat, és pedig az eddigitől egészen különböző alapon. A pápa fogadta a spanyol zarándokokat. Madrid, okt. 17. A tejuani habyfőnököt leették; utódja megígérte, hogy kikutatja és megbünteti a spanyol hivatalnok eleni merényt elkövetőjét.Konstantinápoly, okt. 16. Joachim, Saloniki metropolitája, ki oroszellenes érzületéről ismertes, III. Joakim név a alt pátriárkává választatott. — Lolham is herczeg ide visszaérkezett. Budapest, október 17. Minden oldalról érkező hírek megerősittik, hogy ő felsége Pretis urat megbízta az osztrák kabinet szervezésével. Pretis a legfelsőbb megbízást elfogadta ugyan , de több mint valószínű, hogy az új kabinet csak akkor fog megalakulni, miután Pretis meggyőződött a lajtántúli parliamenti köröknek irányában való hangulatáról, és sikerült neki oly miniszteri listát összeállítani, mely a reichsrath többségének támogatására számíthat. Erős okunk van hinni, hogy Pretis úr cabinet-alkotó kísérlete elé egyik oldalról sem gördül akadály, s az osztrák minisztérium, Pretis elnöksége alatt, közelebb meg fog alakulni. És azért nem követünk el tévedést, sem — egy kis anachronismuson kívül — történeti hűtlenséget, midőn a Preuis-minisztériumot, úgyszólván, létrejöttnek, s az osztrák miniszterválságot ekkér bevégzettnek tekintjük. " A lajtántúli válság ilyetén előéltének örvendünk, s bizonyára örülni fog mindenki, aki a kicsis alkotmányos lefolyását és megodását komolyan óhajtotta. Örömünk okát nára személyes tekintetek képezik. A cabinet in petto szakminisztereit még nincs szerencsénk ismerni. Lehetnek képes, vagy feladatuk betöltésére kevésbé képes férfiak, sőt okunk van hinni, hogyha a többi nem is, az igazságügyi ressort alkalmasint megbánja a gazda cserét. Az új miniszterelnököt, Pretis urat, ugyan van szerencsénk ismerni, s nagyra is becsüljük őt, de azért e nagyrabecsülésünk mért nem bírhatna rá bennünket, hogy pusztán csak e miatt valami nagyon örüljünk annak, miszerint az uralkodó éppen őt bízta meg a lajtántúli cabinet megalkotásával. Fontosabb okot képez e személyi tekintetnél az, hogy egy Pretis-minisztérium a válság alkotmányos és parliamentáris megoldását jelenti, míg egy szláv jellegű cabinet alkotmányos és egy minden politikai színezetet nélkülöző hivatalnok-minisztérium parliamentáris szempontból esett volna kifogás alá. Nem lévén semmi közünk Ausztria belügyeihez, ránk nézve csak másodrangú kérdés : kikből áll az új osztrák kabinet; az azonban elsősorban fontos reánk nézve is, hogy a lajtántúli kormány élén oly férfiak álljanak, kiket az alkotmányhű párt támogat, akik tehát az alkotmányos és parliament folytonosságot képviselik. Preuis úr minisztériuma ezt a folytosságot fogná képviselni, s hogy kormánya az alkotmányhű pártban fog gyökerezni, ez annál bizonyosabb, mivel csakis e párt támogatása mellett állhat fenn, sőt csakis e párt többsége tetszésének megnyerése mellett veheti kezébe az ügyek vezetését. De habár, más körülmények között, teljesen közönyös volna ránk nézve az új osztrák miniszterelnök személye, ezúttal még az is kedvező körülmény gyanánt tekinthető, hogy épen Pretis úr fogja alakítani az új kabinetet, s így az ő személyétől nyer az markírozottabb politikai jelleget. Pretis ur volt, tudvalevőleg, az Auersperg-minisztérium tulajdonkép való elnöke. Pretis úr akarat' nélkül nem sült el Ausztriában, ha nem is egy ágyú, de legalább egyetlen pénzes erszény sem. Ami pedig az ágyukat illeti, ő cseppet sem akadályozta azoknak Boszniában való elsülését, őt is tehát az occupatió politikájának képviselője gyanánt lehet tekinteni, s így a monarchia külügyi politikája, az ő személye által, folytatást nyer az új osztrák kabinetben , sőt így a felelősség elve is nagyobb érvényre jut, mint ha az Auersperg-minisztérium mindenestől, távozik és egészen új embereknek adja át az ügyek vezetését. És ép a felelősség kérdése az, melyről meglehetősen zavart fogalmak uralkodnak vajtantul, ismerelten naitunk ugy kmyinyzatokat, mintha a külügyminiszter felelőssége nem volna solidáris a két kormány felelősségével, a külügyek vezetéséért, s hogy a keleti politikáért pusztán csak Andrássy tartozik beszámolni a delegátióknak. Mi e — lajtántuli — felfogás ellen kereken és határozottan tiltakozunk. Tiltakozunk pedig épen alkotmányos szempontból. A felelősség és hatalom correlativ fogalom. Ahol hatalom van, felelősségnek is kell lennie és megfordítva. Amely pillanatban tehát alkotmányos axiómává tennék, hogy a monarchia két felének kormányai, a külügyekért, nem felelősek az illető parlamentnek, egyszersmind — s pedig a törvény ellenére — kimondanék, hogy a két kormánynak semmi befolyása sincs a külügyi politikára, miáltal a dualizmust a közös birodalmat fedező álrává declarálnak s a budapesti és bécsi parliamenti, a tartománygyűlések színvonalára aláznak le. Ezt pedig nem akarhatja az alkotmányosság és a dualizmus egyetlen igaz barátja sem. Mi tehát más véleményen vagyunk, mint bizonyos lajtántúli politikai körök. Mi feltétlenül követeljük a felelősség elvének érvényesülését. S ez érvényesülés, a monarchia alkotmányos szervezete miatt, két helyen történhetik és kell történnie: a a delegatióban és a parlamentben. A közös kormány felelős a delegatióknak, a magyar kormány az országgyűlésnek, s az osztrák kormány a reichsratbnak. A felelősség e fórumai felett való elmélkedés — főleg ha az részakarattal párosul — vezethet casuistikára, de azért nem hazudhatja el a felelősség létezését. Ha a lajtántúli kormánykörökben lábra is kaphatott a mi felfogásunkkal ellentétes vélemény, a magyar kormány bizonyára ép úgy ragaszkodik a felelősség elvéhez, mint ragaszkodott annak idején a külügyi politikára való törvényes befolyásához. Más kérdés természetesen, mily sorrendben érvémesüljenek a felelősség elvének követelményei: a delegatióban, vagy a parliamentben elsősorban. Ez azonban már csak másodrangú szempont, mely nem tartozik az alkotmány lényegére. A delegatiók megelőzhetik a parliamenteket, vagy ezek a delegatiókat: ez lehet az ügyrend, vagy az opportunitás kérdése — noha a természetes logika a delegatiók prioritása mellett szó 51 , de a parlamentek törvényes jogát senki el nem disputálhatja sem opportunitási, sem semmiféle szempontból, s ennek eldisputálása, Lajtán innét, nem is jutott eszébe senkinek.