Ellenőr, 1879. január (11. évfolyam, 5-55. szám)

1879-01-03 / 5. szám

szatérni, felsikolt, a­miből Dalton meggyőződik, hogy a leány szereti a hajóhadnagyot, felnyitja az ajtót, bevezeti a meg­zabadultat, s nagylelkűen le­mond Susanne kezéről. A kissé szentimentális libret­tóhoz, mely a Frotow-féle operák szövegére emlé­keztet, Paladistie, az egész világon ismeretes „Man­­dolinata“ szerzője könnyed, kissé édeskés zenét irt, mely azonban a koloratur-énekesnők számára igen hálás részleteket tartalmaz. Ez utóbbi miatt a da­rab tartani fogja magát, s kissé erősebb bírálatot is kiáll. — A londoni lyceum-színház, kinek vezetését az ismeretes tragikus színész, Henri Irving vette át, deczember 30-án Shakespeare Hamletjával nyitotta meg a téli évadot. Irving játszotta a c­ím­­szerepet, s nemes játéka vagy lelkültségre ragadta a közön­séget. — Gr. Eulenburg­­porosz belügyminiszter a a pommerániai főelnökhöz átiratot intézett, mely­ben a szdtini rendőrség tilalmát a „Fourchambault­­család“ előadására nézve megsemmisítette. KÖZGAZDASÁG KÖZLEMÉNYEK: Bosznia és Hercegovina betelepítésé­­­­nek kérdését már több oldalról kezdték pengetni. Sokan azon téves nézetből n­yúlnak ki ugyanis, hogy a megszállott tartományokban igen sok az unaslan fö­l és hogy a kormány rendelkezhetk ezek fölött. Daczára annak, hogy a közönség ez iránt már gyakrabban felvilágosíttatott, mégis ismétlőd­nek a folyamodványok a Boszniában való megtele­pedés iránt. Legújabban 32 család Dubiból (Bereg­­megyéből) intézett ily megkeresést Szerajevóba. E családok (összesen 168 teljes korú taggal), részben 17, részben 7 évvel ezelőtt Csehországból vándo­roltak le mint favágók Schönborn gr. birtokára; de miután az üveghuta, melynek számára fát vág­tak megbukott alig tengetik életüket és most Bosz­niában szeretnének letelepedni. Minthogy az ily megkeresések csak a boszniai viszonyok téves fel­fogásából erednek, szükségesnek tartja a Bosn. Corr. ismételni, hogy Boszniában és Herzegovinában egy talpalatnyi uratlan föld sincs, hogy a mohamedán nagy- és kisbirtok, a vakas és az állam osztoznak a birtokban. A művethető földbirtokra nézve ele­gendő az országban meglevő munkaerő, egészen eltekintve attól, hogy a szegény bevándorlóknak ugyanazon feltételek mellett kell a mohamedán nagybirtokossal (bég, aga) bérlői viszonyba lép­­niök, mint a belföldi keresztyén vidéki lakosságnak. A­miig a most visszaállítod, a bég és a bérlő kö­zötti viszonyt szabályozó török rendelet érvényben marad, e viszonyt annál kevésbé lehet megingatni, mert az a keresztyén vidéki lakosokra nézve ko­rántsem oly nyomasztó, mint azt korábban általá­nosan gondolták. Az ot­omán kormány alatt csak a földbirtok-törvény végrehajtása volt rész. Földmű­­velők betelepítésére csak akkor lesz Boszniában ked­vező kilátás, ha az állami földbirtokon (többnyire erdő) rendszeres erdőgazdaság hozatik be. Addig a telepítés lehetetln, kivéve a kellő tőkével ellátott földmű­velőket, kik a mohamedán nagybirtokosoktól egész birtokot vagy parcellákat vehetnek. — Ha talán azt hiték, hogy az állam birtokba vette a vakni jószágokat, úgy tévedtek, mert ezek a mecsetek és keresztyén templomok alapítványai és továbbra is azok maradnak. Lesz ugyan még valamikor te­lepítés Boszniában, de addig évek fognak múlni, míg a viszonyok kellően consolidálódtak. Azon­ban nem határozható meg, hogy a telepítés az ál­lamtól fog-e kiindulni. Mindennemű kézművesek most és később is megélhetnek Boszniában és Her­­czegovicában, de ezeknek némi üzleti tőkével kell bírniük, mert Boszniában hitelre egyáltalában nem számíthatnak. És oly kevéssé támogathatja őket az állam, akár pénzzel, akár lakással. Télen azon­ban absolute senkinek sem tanácsolható, hogy Boszniába költözzék. Oroszország pénzügyi helyzetéről jelentik: Oroszország 1877. évi költségvetésében, melynek szavazt­ai most zárattak le, a bevé­el 570.770 ,000 forin­tra, a kiadás 570.760,000 írtra volt előirányozva, e szerint tehát a papiroson tel­jesen meg volt az egyensúly. A valóságban azon­ban a kiadás 585 mllióra emelkedett, a bevétel pedig csak 548 millióra rúgott s igy 37 millió forintnyi deficit p­utatkozik. A kiadásokban pedig a háború költségei, vagyis a hadiczélokra fölvett kölcsönök kamatai nem szerepelnek. E kölcsönök összege 1877. végéig 430 millió forint volt, ennek kamatai tehát (1878-tól fogva már mimegy 30 millió forinttal) terhelni fogják a budgetet; a hadiköltségek összege még nem ismeretes, mert 1878-ban is új kölcsönök vetettek föl. Oroszország, mely a rendes béke-budgetben sem bírta helyre­állítani az egyensúlyt, sőt az adójövedelem folyto­nos csökkenése mellett mindinkább nagyobbodó deficitbe merül, csak határozott békepolitika által menekülhet meg a pénzügyi katasztrófától. Még súlyosabbá teszi a helyzetet a roppant tömegben­­ kibocsátott s értékét mindinkább vesztő papírpénz. Oroszország összes államadóssága, nem számítva a kamatnélküli papírpénzt és a szintén óriási ösz­­szegre rugó vasúti kölcsönöket, 1877. végén 2,273.950.000 írtra rugott. A papírpénzzel és vasúti kölcsönökkel együ­tt a főösszeg még egyszer any­­nyira tehető. A m­ag’varországi rizs­­­termesztés hogy azonban nem igen van rá kilátás, hogy en­nek a fenntartására és fejlesztésére országos intéz­kedések tétessenek : igen kívánatos volna, ha a gazdasági egyesületek és egyes nagyobb birtokosok karolnák fel ezt az országos érdekű ügyet, s a­hol a rizstermesztésre kedvező talaj és víz kínálko­zik, különösen hazánk déli részein, főként pedig például a Ferencz-csatorna, illető mért a Sztapár-új­­vidéki öntöző csatorna mentén, kís­érletet ten­nének a rizstermesztéssel, s meg vagyunk róla győződve, hogy ezáltal lehetővé válnék a folyton hanyatló magyar rizskultúrát ismét olyan v rágzóvá tenni, mint e század elején volt. A Gazdasági Tanul­­mányok, mely­eket Gonda Béla már rajtó alá rendezett, mint értesülünk ha képet nyújtanak a magyaror­szági rizstermesztés történetéről, az illető vidék ég­hajlat­, vízi és talaj viszonyairól, valamint a ter­mesztés módjáról, a rizs feldolgozásáról stb. s eb­ből meggyőződhetnek majd­­. olvasóink, hogy a rizstermesztés Magyarországon nem hiú ábránd, sőt nagyon is jövedelmező vállalat, a­melyre nálunk — kellő felkarolás mellett — igen szép jövő vár. A pesti biztosító­intézet életbizto­sítási osztályánál vanlt év deczember havá­ban 64 bevallás 119,610 frt biztosítási tőkére nyug­tatott be; 58 kötvény 110,310 frt tőkéről állítta­tott ki. A bevételdijakban 20,683 frt 28 kr, és betétekben 900 frtot teszen ; haláleset 6 jelentetett be 7000 frtról.­­ Az összes bevétel, múlt év jan. 1-től deczember hó végéig dijaknál 227,850 frt 33 frra és betéteknél 15,167 frtra rúg ; haláleset 49 jelentett 77,850 frtról. A fővárosi statisztikai hivatal köz­leményeinek november havi füzete megfelelt a kö­vetkező tartalommal: I. Üzletmegnyitások és be­szüntetések az 1878. év második és harnadik fe­lében. — II. A budapesti gőzmalmi részvénytársu­latok üzleteredményei 1877-ben. — III. Kimutatás az 1876 diki árvízveszély alkalmával a Duna bal­­partján történt csatornaszivattyúzásokról. — Havi jelentés. Népesedési mozgalom. Halálozások kerület szerinti k­­utatása. — Lég­yneti észrevételek. — Forgalom és kereskedelem. — Piac­i árak. — Pénzintézetek. — Vegyesek. Terménypiacz. R.-Csaba, deczember 31. Hivatalosan jegy­zett piaczi árak: búza elsőrendű 8 frt 40 kr, má­sodrendű 7 frt 20 kr, árpa 4 frt 85 kr, zab 5 frt 20 kr, kukor­cza 3 frt 90—4 frt 35 kr, uj szalonna 37—38 frt métermázsánként. SL-A.-Ujhely, deczember 30. Piaczi árki­­mutatás : búza 75 kis 5 frt 62 kr, rozs 70 kis 3 frt 50 kr, árpa 60 kis 3 frt, zab 40 kis 1 ft 80 kr, kukoricsa 75 kis 3 frt, burgonya 1 frt 40 kr, borsó 6 frt, lenem 3 frt 10 kr, bab 4 frt 67 kr, köleskása 5 frt 50 kr hektoliterenként, marhahús 40 kr, új szalonna 60 kr, sertészsír 70 kr kilo­­gramonkint. _________ Erdélyi ffdldtehermentesitési szelvé­nyes kötvények, melyek az 1878. évi deczember hó 31-én beváltás végett kisorsolottak : 50 frtos : 1265 1804 4316 4368 5843 8668 9169 12308 13031 14322 16639 17156 19652 20739 szám, összesen 14 db. 700 írttal. IOO frtos : 282 692 633 794 1627 1638 2609 3529 4201 4972 5357 5952 6053 6357 6899 7573 7707 7762 8471 10176 11020 11108 11699 11722 12054 12148 12199 12421 13053 13809 14232 14282 14304 15475 16162 16519 16594 17160 17931 19086 19505 21087 21202 21440 21468 21534 21636 21726 24355 26296 26541 26962 28021 29361 29604 30932 31674 32140 32796 33584 34530 34637 35494 37017 37051 37257 37446 37835 38593 39068 41030 41078 41436 41580 42273 42566 43677 43989 44457 45221 45342 45583 46361 46764 49160 50160 50606 51008 51116 53541 53830 55655 59442 60405 60429 60895 61403 61663 64276 64332 64461 65047 65879 66910 68337 68626 68678 68709 szám; összesen 108 darab 10800 forinttal. 500 frtos: 931 1258 1299 1383 1387 4611 4645 5016 6198 6260 7135 7768 7889 8404 9017 9871 9914 10238 s­ám ; összesen 18 darab 9000 forint al. 1000 frtos: 220 883 1117 1294 1574 2665 2768 4539 4727 4801 4924 5206 5846 7754 8226 8857 9334 9555 11569 11575 11701 11977 12150 12763 12928 13480 13988 14221 14966 15034 15123 15632 16455 16653 16900 17498 17803 17894 18824 19161 19371 20313 20382 20590 20824 21038 21447 21896 22282 22641 22703 23917 25745 25830 25928 26464 26699 27203 27782 28312 szám; összesen 60 darab 60000 írttal. 5000 írás: 47 139 840 1257 1658 1732 1848 szám ; összesen 7 drb 35,000 írttal. IOOOO írtos: 1555 2073 szám ; összesen 2 drb 20000 írttal. A) betűs: 390. sz. 2600 frt, 1005. sz. 5240 frt, 2120 sz. 3770 írt, 3468 sz. 2000 érc; össze­sen 4 darab 13610 írttal. Végtére a 27314 számú JOGO frtos szelvé­nyes kötvény, 900 frt részlettel. A kihúzott földtehermentesítési kötvények a búzás­­­apjától számit­ó, hat hón­p múlva az psztv. értékben kiszámított összegekben, az e tekintetben fennálló szabályok szem előtt tartásával, a budai ’ * ' - ' finoflam­/ k­­Vr­ • , mely pénztár egyszersmód a kihúzott 27314. szám« 1000 frtos szelvényes kötvén­y ki nem sorsolt része fölött a megfelelő kötvényt kiállitandja. A kisorsolt és már esedékes kötelezvények v­sszafizetését a kolozsvári m. kir. adóhivatal bizományi után szin­tén eszközlendi. A kifizetés előtti három utolsó hónap alatt, a kisorsolt kötvények a szabadalma­zott osztrák nem­zeti bank helyébe lépett osztrák­magyar bank által Bécsben, a kiso­rolás után azonnal, a budapesti ro. kir. földh­telintézet által­­ leszámíthatnak (escomptirt.) A gömöri vasúti záloglevél-kölcsön kötvényeinek 1879. évi január 2-án tartott XV-ik kisorsolása alkalmával kihúzott 250 kötvényszám jegyzéke : 123 291 409 836 1194 1246 1435 1540 1809 1866 1952 2037 2295 3063 3479 3512 3870 4357 4713 4770 4805 4898 4928 5086 5127 5222 5361 5953 6470 6899 7007 7124 7323 7539 7815 7861 7934 8191 8265 8404 8478 8692 8932 9078 9294 9417 9431 9497 9520 9661 9785 9798 10077 10202 10349 10457 10616 10668 10755 43853 44161. A fennállott budapesti lánczhidi társulat elsőbbségi kölcsönkötvén­yeinek 1879. január 2-án tartott XI. kisorsolása alfealmával ki­húzott kötvény­számok jegyzéke. 500 frtos kötvények: 29 35 48 49 6164115 250 353 419 444 449 489 566 597 809 877 880 954 959 986 1000 1006 1008 1029 1102 1141 1188 1208 1209 1229 1251 1374 1444 1559 1561. 100 fros kötvények: 1724 1744 1797 1950 2075 2081 2106 2108 2127 2156 2383 2573 2652 2699 2803 2807 2823 2907 3264 3509 3521 3654 3735 3838 3863 4033 4037 4053 4062 4075 4123 4387 4417 4514 4559 4581 4668 4777 4937 4931 4938 4976 4981 5414 5424 5522 5571 5623 5659 5701 5781 4842 5873 5930 5934 6035 6061 6078 6227 6229 6262 6301 6427 6465 6473 6526 6564 6579 6658 6675 6680 6968 7018 7107 7449 7561. A fenti kötvények 1879. júnus 1-től kezdve a rangv. kir. központ állampénztárnál Budapesten teljes névértékükben fognak beváltatni. 10836 11424 11463 11652 11679 11716 11770 11807 11861 11883 12036 12168 12273 12605 13314 13355 13418 13623 13790 13900 14000 14366 14622 15092 15161 15200 15275 15405 15540 15673 15847 15978 15990 16290 16725 16732 16831 17027 17617 17643 18100 18239 18282 18454 18509 18684 18723 19054 19161 19251 19709 19842 20252 20595 20692 20813 20930 21480 21689 22006 22074 22197 22307 22488 22707 22753 23087 23154 23364 23884 24011 24108 24172 24628 24864 24953 25204 25347 25454 25701 25712 25741 26174 26195 26412 26474 26514 26720 26788 27024 27047 27069 27151 27275 27810 27827 27920 28019 28120 28218 28500 28569 28597 28624 28653 28774 28801 28964 29131 29704 29800 30363 30757 31023 31193 31196 31482 31499 31876 32207 32402 32768 32828 32833 33078 33295 33369 33612 33727 33904 33935 33970 34300 34409 34558 34831 34889 34897 35052 35179 35830 35956 36520 36922 37163 37294 37318 37673 37784 37840 37842 37­49 37965 37988 38534 38737 38832 38988 39001 39265 39328 39421 39498 39573 39760 39857 39975 40015 40398 40514 40570 40573 41086 41237 41255 41286 42049 42222 42363 42550 42676 42759 42873 42981 43178 43217 43238 43538 43825 CSARNOK. M­II. 9 Irta ASBOllant Alfréd. Folytatás.) XI. Egymáson ellett haladtunk, s utunk ugyanazon a soron vezete­t­­égig, melyen reggel ez utat meg­tettük. Nekem­­egyezőm volt kezemben; ő ellenben anyám podgyászának na­gyrészét, Fritt asszony nagy kendőjét, Crépin asszony elválhatlan esernyő­jét, a Fritot fiuk léghajóját, Crépin Zsuzsi fodrait, és még sok más egyebet hordott magával, me­lyekre már nem is emlékszem. Úgy nézett ki, mint valami kirakat Évődtem vt le kissé, hogy oly nagyon túl van terhelve, és ő, hogy az ellenkezőt bebizonyítsa, a ég legyezőmet is elkérte, azt állítván, hogy ez még a többi terheken s könnyíteni fog. Én persze, még jobban mosolyogtam és kéré­sét megtagadtam. Nem tudom, hogyan történt, de erre mindketten elhallgattunk és szótlanul halad­tunk egymás mellett; ez annál inkább meglepett, mert azelőtt úgy vettem észre, hogy sok mondani­valója van, és én csak nem kezdhettem meg a társalgást. Anyám legalább mindig azt áll­totta, hogy nem a lányoknak, hanem a fiatal emberek­nek kötelessége a társalgást megkezdeni. Ha még félénk lett volna. De én, ki egész nap vele voltam, és figyelemmel k­e­tem, meggyő­ződtem, hogy nem egykönnyen hozható zavarba. Sőt ellenkezőleg, nyájas, udvarias modorával min­den körben otthonosnak látszott magát érezni.

Next