Ellenőr, 1879. január (11. évfolyam, 5-55. szám)
1879-01-03 / 5. szám
Már bozzantani kezdett hosszas halgatása, midőn végre megszólalt. — Minő kedélyesen töltöttük az estét. Nemde, kisasszony ? E közben nagyot sóhajtott, és aggálylyal látszott válaszomat lesni. Bátorítani akarván őt, és nehogy a társalgás megint fennakadjon, a holdvilágról kezdtem neki valamit beszélni, magam sem tudom rt, hogy mit, szavaim azonban hatást látszottak tenni reá, mert igazit adott nekem, és hozzátette, hogy ily estének tulajdonképen örökké kellene tartani. Ő választ várt tőlem, én azonban hallgattam. — Kisasszony, nincs velem egy véleményen ? kérdő tőlem. Én sem akartam nálánál kevésbé udvarias lenni, és valamint azelőtt ő helyeselte az én állításomat, úgy most én is beismerem, hogy neki tökéletesen igaza van. Mindezzel azonban nem sokra mentünk. Úgy látszott, hogy nem arra gondol, mint amiről beszél, szórakozott volt. Beszélt a holdvilágról a csillagokról és végre a félelemről, melyet valószínűleg kiálltam, midőn a vízbe estem. E téren már tudtam, hogy mit kell válaszolnom. Újra megköszöntem neki, mégpedig nagyon melegen, hogy anyámat és engem megmentett a haláltól, megemlítettem, hogy mennyire fogsz örülni, ha Párisba visszatérve, megismerkedel vele és végül biztosítotam őt, mint kitinben is Sebestyénnek bajtársát, egész családunk barátságáról. Nemde, édes jó atyuskám, hogy nem fogsz utólagossan meghazudtolni ? Ő oly melegen köszönte meg ezen kis vetítésemet, mintha én mentettem volna meg az ő életét; szerényen megjegyezte továbbá, hogy Topnak ugyanannyi érdeme van e részben, mint neki, és hogy gyermeksége óta jó úszó lévén, az egész dolog tulajdonképen nem is említésre méltó. Midőn társalgás közben körülbelül Joinville és Saint-Maudé közt félúton válász, anyánk, Crépin és Fritot asszony visszakövetelték podgyászukat, mert fázni kezdtek. Raphael úr, szokott udvariasságával mindegyiknek kezébe adta a magáét és terhétől megszabadulva, karját nyújta nekem. Nem lévén fáradtak, kissé megint megelőztük a társaságot. Most kezdődik, kedves atyám, eddigi unalmas regényemnek érdekes része. Iparkodni fogok mindent élethíven előadni. Raphael azzal kezdte, hogy tánczom kellemét dicsérte. Tetszett nekem e dicséret, de nem tudván, mit válaszoljak reá, nevetni kezdtem, majd meg némi habozás után azon megjegyzi tettem, hogy én is csak úgy tánczolok, mint az egész világ, vagy mint például Crépin Zsuzsi. Raphael elszörnyedve vágott szavamba, és égreföldre esküdött, hogy Zsuzsi nem hasonlítható össze velem, mert úgy tánczol, mintha ólom volna lábaiban. (Igaza volt.) Ezen bevezetés által felbátotódva, bevallotta, hogy első látásra, rendkivüli hatást gyakorolam reá és ez volt oka, a miért akkor üzletünkbe belépett. — Azért volt tehát oly válogatós sütőidényeimben ! válaszolom neki mosolyogva, önnek akkor semmi sem volt jó, vagy friss, sőt ha jól emlékszem, mindent sületlennek talált. — Bevallom bűnömet, kisasszony! Elbeszélte ezután, hogy e szerencsés naptól kezdve minden szabad idejét ara fordította, hogy házunk körül ólálkodott: naponként ötször annyi kenyeret vásárolt kedvemért, mint amennyit meg birt volna enni; tudakozódott szomszédságunkban, és mindnyájunkról kedvező híreket hallott; azt is beszélték azonban, hogy valami házassági terv van kilátásban e durva bajorral; e bit kétségbe ejtette és ekkor határozta el maga, hogy házunkban fogad lakást, miszerint Schmidtet közvetlenül ellenőrizhesse ; megbarátkozott Toppal és Pindré asszonynyal; éseinek legnagyobb részét ablakánál töltötte és onnan epedő pillantásokat vetett az én ablakredőimre; végre bevallotta, hogy véghetlenül, lángolóan szeret, és hogy kész érettem minden perezben életét áldozni. A karod édes jó atyám, hogy őszinte legyek? Nos, tehát tudd meg, hogy nagyon megörvendtem vallomásnak. Anyám 18 éves korom daczára engem meg mindig 14 éves gyermeknek tekint. Te is mindig Nininek nevezesz, mintha én most is pólyás csecsemő vőlnék; tőled ugyan szívesen hallom e nevet, de mégis nagyon gyermekesen hangzik az oly leánynyal szemben, ki három év múlva nagykorú lez. Raphael volt az első férfiú, ki nekem szemembe mondta, hogy szép vagyok, és ez mindig kellemes hatást idéz elő. Schmidt is próbált néha nekem udvarolni, de ő ügyetlen fajankó, ki nem tud egyébről beszélni, mint apja 50 ezer tallérjáról, nagybátyjáról és a reá váró örökségről. Anyámnak lett nem volna ugyan ellenére, mert ő az 50,000 tallér mellett nem vette észre, hogy Schmidt mi és részeges. Raphael vallomása, — mint mondom — nagy örömet szerzett nekem. Meg voltam elégedve, és büszke voltam reá. Csinos kellemes ifjú vol, és tetszett benne, hogy nem kímért semmi fáradságot, csakhogy közeledhessen hozzám, örvendtem neki, hogy szeret és csergő hangja átjárta szívemet. Láthatod, atyám, hogy mit sem titkolok el előtted. Ugyan, mit válaszolál volna helyemben ? Én csupán annyit válaszoltam : — Raphael úr, azt hiszem, hogy anyám szólított. Ds vissza akart tartni, de én néhány lépést téve hátrafelé, hangosan kérdem: — Anyám, hívtál engem ? — Nem, Nini! válaszolt anyám. — Furcsa ! Én azt hittem........... Raphael karon fogott, és gyöngéden (hidd el, nagyon gyöngéden) megszorítva kezemet, halk hangon kérdé : — Nem fog engem soha szeretni? — Nem tudom. Kérdezze meg szüleimet. — Meg fogom kérdeni tőlök, de kegyed . . . Nem fogom láthatni? nem fogok beszélhetni kegyeddel ? — Velem, ő nem. De anyám, kinek velem együtt életét megmentette, örvendeni fog, ha önt láthatja és beszélhe .... — Kegyedről ? — Nem, Sebestyénről. — És anyji leánya? _— Azján lánya követni fogja anyja példáját. Örvendeni fog, ha Sebestyénről hall beszélni, és ha Top barátját viszontláthatja. Nevetve mondtam ezt neki, de ő észrevete, hogy nem volt szándékom elcsüggeszteni. Idén tehát anyám és a többek közeledtek, mert bevárták őket az út közepén, mielőtt ellenszegülhettem volna, megcsókolta kezemet; a söt égben senki sem vette észre, és én szó nélküle váltam tőle. Ezek voltak az első nap eseményei, mert már hajnali öt óra vo , és a nap javában sütött, midőn lakásunkra érkeztünk. A szomszidok már aggódni kezdtek. Pindré asszony, a házmesterné, azon hírt terjesztették, hogy mi eltűntünk, és vagy mindnyájan a folyóba vesztünk, vagy pedig rablók kezbe estünk. Már azon gondolkozott, hogy ne értesítse-e a rendőrbiztost és ne küldjön-e nyomozásunkra csendőröket. Szerencsére a biztosi hivatal zárva volt, és a biztos aludt. Mi is lepihentünk a mai nap fáradalmai után. Anyám is, én is meg voltunk elégedve napi élményeinkkel,, de különösen én, kibe először életembe volt egy csinos, eszes ifjú halálra szerelmes, ki nemcsak jó úszó volt, de a franczia hadseregben őrmesteri rangot viselt. (Folytatása következik.) Felelős szerkesztő: Hindy Árpád. Bécsi tőzsde. Kyikfér.*) Egy pár jó hintós ló eladó. — Bővebb értesítés e lap kiadó hivatalánál. Légrády testvérek kiadóhivatalában (Budapest V., nádor-utcza 6.) megjelent és kapható: Orvosi zsebnaptár. Szerkeszti: Dr.H Hochhalt Károly. X. évf. Díszes vászonkötésben ára 1 frt 20 kr. Jegyzék-napló ügyvédek, közjegyzők, bírák és bírósági végrehajtók számára. Szerkeszti: Dr. Siegutimd Vilmos. 1879-dik évre (XV-dik évfolyam). Diszes vászonkötésben ára1 frt 30 kr. Jegyzék-napló mindenki számára. VII. évfolyam. Diszes vászonkötésben ára 1 frt 20 kr. Házi naptár. 12 képpel. VII. évfolyam, ára 50 kr. Közhasznú zsebnaptár 1879-re, ára 24 kr. Pénztárcza-naptár 1879-re. Aranyszegélylyel (hölgyeket ábrázolóasiyai pékkel), ára 20 kr. ' *) E rovatban foglaltakért a szerkesztőég nem felelős Január 2. . , Tart-A. Államadósság 100 frt. Aava va Egys.srdk., jegyekb. máj.-nov. 5pro 61 80 61 9£ „ „ „ febr.-aug 5 pro 6185 62 — „ „ ezüstben jan.-jul. 5 pro 63 10 63 21 „ , „ apr. okt.5pro 6310 63 2? Sorsolással 1839-ből 7, sorsj. p. p. 314 — 317 — , 1839-ből ötöd „ „ „ 304 — 308, 1854-ből 250 frtos 4% „ „-------------, 1860-ból 500 „ 5%„ , 114 40 114 70 „ 1860-ból 100 , 5%, , 123 75 124 25 , 1864-ből 100 , „ „140-146 50 Como járdékjegy 42 lira . . .-------------Államjószági jelzáloglev. 120frt5°/o 142 — 142 50 Osztr. kincstári jegyek 5"/0 . . 97 75 98 — Arany rente 4%........................ 73 25 73 4C B. Földtehennentesités 100 frt. , P p. Horvát-tötországi 5% . . . . 84 50 -----Erdélyi 5%.................................. 73 50 75 25 Temesi Bánság 5%................... 75 — 75 50 Temesi 1867. sorsolási záradékkal 73 — 74 — Magyar 5 ...................................... 79 25 80 -„ 1867. sorsolási záradékkal 76 50 77 25 0. Más kölcsönök. Duna-szabályozási 5% 100 frtos . 104 80 105 10 Magy. vasúti 120 frt. 300 (frank) 5°/ 101 75 10225 r arany rente 6% . . . . 83 85 84 — Gyömöri záloglevél 5% 150 frt ._________ Keleti vasut elsőbbs. 5% . . .62 50 62 75 Magyar állami kötv. (keleti vasút) 73 50 74 — „ * „ 1876 . . .65 25 65 75 „ nyeremény 100 frt . . .78 20 78 50 » » 50 frt . . .77 75 78 25 „ kincst. utal v. 1873.10 L.58/,_________ , 1874-ki 10 L. 6% . . . 75 75 116 — „ kölcsön 1871. 30 mii. ________ 75 E Adva Tart* va Magyar köles. 1873-ki 54 mil. 5% ~~~ ~~ „ Szőllődézsma-válts. 100 frt. 81 oU 82 — Pest városi 6%....................... 7T 17 ~ Bécs városi sorsol. k. . ... 90 4«. 90 bO Török vasúti 400 frank . » » ^0 ^ ^1 90 D. Bankok részvényei. Angol-osztr. bank 200 frtos 120 frt befizetés.................................. 97 25 97 50 Osztr. földhitelintéz. 200 frt ez. 40%-------------Magyar földhitelintézet 200 frt .-------------Keresk. és iparhitelintézet 160 frt 221 90 222 20 Magyar ált hitelbank 200 frt .215 50 215 75 Alsó-ausztriai leszámítoló társulat 500 frt............................. 750 — 760 — Magy. árt. municipális 200 frt 40% — — — — Nemz. bank.................................. 786 — 788 — Unicbank 100 frt 5% .... 67 25 67 50 E. Közlekedési vállalatok részvényei Albrechtpálya 200 frt .... 29 — 31 — Alföld-fiumei pálya 200 frt . . 116 — 116 50 Báttaszék-Domb............................. 102 50 103 50 Osztr. dunagőzhajóz. társ. 500 p. p. 487 — 489 — Erzsébet-pálya 200 frt p. p. . . 158 50 159 — Eperjes-tarnowi 200 frt . . . .-------------Ferdinánd-északi pálya 1000 frt ez. 2033 2038 Ferencz József pálya 200 frt ezüst 127 — 127 50 Pécs-barcsi pálya 200 frt ezüst . 148 — 149 — Károly-Lajos pálya 200 frt p. p. 232 50 233 — Kassa-oderbergi pály 200 frt . 101 — 10125 Lemberg-czernoviczi pálya 200 frt 123 50 124 — Osztrák-magyar Lloyd 500 frt p. p. 580 — 581 — Osztrák-északnyugati 200 frt . . 109 25 109 751 Rudolf-pápa 200 frt...................116— 11650 Első erdélyi pálya 200 frt ezüst . 106 - 10650 Állampálya 200 frt p. p. . . 250 — 250 50 Déli pálya 200 frt . . . . 67 75 68 25 . Tizai piava D6O f * . . . . .184 50 185 50 Réeö n r. fjt 157 5C 158 — Adva J Tart' va Magy.-gácsorsz. első pálya 200 frt 80 50 81 50 , északkeleti „ 200 frt ezüst H5 75 116 25 „ nyugati székesfehérvár-gráczi 200 frt.................................. 107 — 107 50 F. Záloglevelek. Osztrák földhitelintézet sors. 5% HD 75 111 25 „ 33 éves visszafizetés 5% 95 —-----Nemzeti bank p. p. 5% sorsolás-------------„ , o. é. 5% . . .99 60 99 80 Magyar földhitelintézeti 5%% . 94 50 95 — n „ 5% arany . 103 —103 50 , jelzálogbank 5%/1% • . 84 25 85— , kisbirt. földhitelint. 6% sors. 83 50 84 — G. Elsőbbségi kötvények. Albrecht 300 frt 5%................... 67 50 68Alföld fiumei pálya 200 frt ez. 5% 67 50 68 — Báttaszék-Dombov. 200 frt ez. 5% 61 75 62 25 Osztrák dunagőzhajózási 300 p. p. 95 50 — — „ , 200 p. p. 6% 101 50 102 50 Erzsébet-pálya ezüst 100 frt. . . 92 40 92 70 n „ 1862-iki . . .91 30 91 60 Sperjes-tamowi 300 frt. . . . 63 — 63 50 •Ferdinánd-északi p. 100 frt p. p. 101 30 101 80 n „ „ 100 „ p. é. 95 50 ------r „ , 100 „ez.5% 103 50 104-ferencz-József pálya 200 frt . . 84 25 84 75 Bécs-barcsi pálya 200 frt ezüst . 81 50 82 50 Károly-Lajos „ 300 „ . . . 100 — 100 50 iassa-oderbergi 200 „ ... 69 — 69 50 .emberg-czern.-jassyi p. 1865 kib. 76 — 76 50 . „ „ , 1867. kib. 78 50 79. , , 1868. kib. 72 25 72 75 Isztr. észak-ny. vasp. 200 frt 5% 84 40 84 70 tudott pálya 300 frt 5% . . .75 40 75 90 első erdélyi pálya 200 frt ezüst . 63 75 64 — .Hampálya 500 frank . 158 25 159 25 .. kib 1874 . . . .152 — 153 — Réti vasút rámlái —juh 3% 500 fr. HO — 110 50 , „ 200 frt ezüst 5% . . 96 50 96 75 1 fít' fi*f|r»V ■— — *— —— Adva Tartava Tiszavidéki................5% 82 — 82 50 Magy.gácsországi 200frt e.5 , 63 50 64 — „ északkeleti 300 , 5 , 66 25 66 50 , nyugati 200 , 5 , 66 25 66 75 Magánsorsjegyek. Hitelintézet 100 frt ... .--------------Clary 40 frt p. p..................... 29 — 29 50 Dunagőzhajóz. 100 frt p. p. 49 95 25 95 75 Insbrucki városi 20 frt . . . 21 — 21 25 Keglevich 10 frt................... 15 50 15 75 Krakkói sorsjegy-kölcsön 20 frt-------------Budavárosi kölcsön 40 frt .29— 29 75 Pálffy 40 frt p. p.................... 28 50 29 50 Rudolf-alapitvány 10 frt . . 15 50 16 — Salm 40 frt p. p...................... 41 75 42 50 Salzburgi dijsorsjegy 20 frt . 18— 18 50 31. Genois 40 frt p. p. . . .36 25 36 50 Stanislau városi 20 frt . . .22— 22 50 Iriest város 100 p. p. 4%% 117 75 118 25* .» 150 P- P- 4% ■ 62— 64 —Waldstein 20 frt p. p. . . .23— 23 50 iVindischgrätz 20 frt ... 27 75 28 — Váltók (három hóra). Amsterdam 100 frtholldi. 3’4% 96 55 96 65 Brüsseli 100 frt . . 3%%-------------német bankklyk. 100bir. m. 5% 57 10 57 25 Londonra 10 font sterling 5% 116 95 117 25 Milano 100 Lira . . . 5%--------------Marseille 100 frank . . 2%-------------Kiris 100 frank . . . 2% 46 45 46 45 lürich 100 frank . . . 4%--------------Pénzek árfolyama.s. arany..............................5 57— 5 58— 0 frankos arany.................... 9 36— 9 37— 0 mark. darabja...................11 53 11 56rosz imperiale....................9 62Vi9'63Vidörök arany lira................... 10 70 10 72 Izüsz........................................ 100 - 100 —émet kir. bankjegy, 100 márk 57 75 157 85