Ellenőr, 1879. január (11. évfolyam, 5-55. szám)

1879-01-03 / 5. szám

Már bozzantani kezdett hosszas halgatása, midőn végre megszólalt. — Minő kedélyesen töltöttük az estét. Nemde, kisasszony ? E közben nagyot sóhajtott, és aggálylyal lát­szott válaszomat lesni. Bátorítani akarván őt, és nehogy a társalgás megint fennakadjon, a holdvilágról kezdtem neki valamit beszélni, magam sem tudom r­t­, h­ogy mit, szavaim azonban hatást látszottak tenni reá, mert igazit adott nekem, és hozzátette, hogy ily estének tulajdonképen örökké kellene tartani. Ő választ várt tőlem, én azonban hallgattam. — Kisasszony, nincs velem egy véleményen ? kérdő tőlem. Én sem akartam nálánál kevésbé udvarias lenni, és valamint azelőtt ő helyeselte az én állí­tásomat, úgy most én is beismerem, hogy neki tökéletesen igaza van. Mindezzel azonban nem sokra mentünk. Úgy látszott, hogy nem arra gon­dol, mint a­miről beszél, szórakozott volt. Beszélt a holdvilágról a csillagokról és végre a félelemről, melyet valószínűleg kiálltam, midőn a vízbe estem. E téren már tudtam, hogy mit kell válaszolnom. Újra megköszöntem neki, még­pedig nagyon melegen, hogy anyámat és engem meg­mentett a haláltól, megemlítettem, hogy mennyire fogsz örülni, ha Párisba visszatérve, megismerke­­del vele és végül biztosítot­am őt, mint kiti­nben is Sebestyénnek bajtársát, egész családunk barát­ságáról. Nemde, édes jó atyuskám, hogy nem fogsz utólagossan meghazudtolni ? Ő oly melegen köszönte meg ezen kis vetíté­semet, mintha én mentettem volna meg az ő éle­tét; szerényen megjegyezte továbbá, hogy Topnak ugyanannyi érdeme van e részben, mint neki, és hogy gyermeksége óta jó úszó lévén, az egész do­log tulajdonképen nem is említésre méltó. Midőn társalgás közben körülbelül Joinville és Saint-Maudé közt félúton válás­z, anyánk, Cré­­pin és Fritot asszony visszakövetelték podgyászu­­kat, mert fázni kezdtek. Raphael úr, szokott udva­riasságával mindegyiknek kezébe adta a magáét és terhétől megszabadulva, karját nyújta nekem. Nem lévén fáradtak, kissé megint megelőztük a társaságot. Most kezdődik, kedves atyám, eddigi unalmas regényemnek érdekes része. Iparkodni fo­gok mindent élethíven előadni. Raphael azzal kezdte, hogy tánczom kellemét dicsérte. Tetszett nekem e dicséret, de nem tudván, mit válaszoljak reá, nevetni kezdtem, majd meg némi habozás után azon megjegyzi tettem, hogy én is csak úgy tánczolok, mint az egész világ, vagy mint például Crépin Zsuzsi. Raphael elszörnyedve vágott szavamba, és égre­­földre esküdött, hogy Zsuzsi nem hasonlítható össze velem, mert úgy tánczol, mintha ólom volna lábai­ban. (Igaza volt.) Ezen bevezetés által felbát­otódva, bevallotta, hogy első látásra, rendkivüli hatást gya­­koro­lam reá és ez volt oka, a miért akkor üzle­tünkbe belépett. — Azért volt tehát oly válogatós sütőidé­nyeimben ! válaszolom neki mosolyogva, önnek ak­kor semmi sem volt jó, vagy friss, sőt ha jól em­lékszem, mindent sületlennek talált. — Bevallom bűnömet, kisasszony! Elbeszélte ezután, hogy e szerencsés naptól kezdve minden szabad idejét a­ra fordította, hogy házunk körül ólálkodott: naponként ötször annyi kenyeret vásárolt kedvemért, mint a­mennyit meg birt volna enni; tudakozódott szomszédságunkban, és mindnyájunkról kedvező híreket hallott; azt is beszélték azonban, hogy valami házassági terv van kilátásban e durva bajorral; e bit kétségbe ejtette és ekkor határozta el maga­, hogy házunkban fo­gad lakást, miszerint Schmidtet közvetlenül ellen­őrizhesse ; megbarátkozott Toppal és Pindré asszony­­nyal; éseinek legnagyobb részét ablakánál töltötte és onnan epedő pillantásokat vetett az én ablakre­­dőimre; végre bevallotta, hogy véghetlenü­l, lángo­lóan szeret, és hogy kész érettem minden perezben életét áldozni. A karod édes jó atyám, hogy őszinte legyek? Nos, tehát tudd meg, hogy nagyon megörvendtem vallomásnak. Anyám 18 éves korom daczára engem meg mindig 14 éves gyermeknek tekint. Te is mindig Nininek nevezesz, mintha én most is pólyás cse­csemő vőlnék; tőled ugyan szívesen hallom e ne­vet, de mégis nagyon gyermekesen hangzik az oly leánynyal szemben, ki három év múlva nagy­korú le­z. Raphael volt az első férfiú, ki nekem sze­membe mondta, hogy szép vagyok, és ez mindig kellemes hatást idéz elő. Schmidt is próbált néha nekem udvarolni, de ő ügyetlen fajankó, ki nem tud egyébről beszélni, mint apja 50 ezer tallérjáról, nagybátyjáról és a reá váró örökségről. Anyámnak lett nem volna ugyan ellenére, mert ő az 50,000 tallér mellett nem vette észre, hogy Schmidt mi és részeges. Raphael vallomása, — mint mondom — nagy örömet szerzett nekem. Meg voltam elégedve, és büszke voltam reá. Csinos kellemes ifjú vol, és tetszett benne, hogy nem kímért semmi fáradságot, csakhogy közeledhessen hozzám, örvendtem neki, hogy szeret és csergő hangja átj­árta szívemet. Láthatod, atyám, hogy mit sem titkolok el előtted. Ugyan, mit válaszol­ál volna helyemben ? Én csupán annyit válaszoltam : — Raphael úr, azt hiszem, hogy anyám szólított. Ds vissza akart tar­tni, de én néhány lépést téve hátrafelé, hangosan kérdem: — Anyám, hívtál engem ? — Nem, Nini! válaszolt anyám. — Furcsa ! Én azt hittem........... Raphael karon fogott, és gyöngéden (hidd el, nagyon gyöngéden) megszorítva kezemet, halk han­gon kérdé : — Nem fog engem soha szeretni? — Nem tudom. Kérdezze meg szüleimet. — Meg fogom kérdeni tőlök, de kegyed . . . Nem fogom láthatni? nem fogok beszélhetni ke­gyeddel ? — Velem, ő nem. De anyám, kinek velem együtt életét m­egmentette, örvendeni fog, ha önt lát­hatja és beszélh­e .... — Kegy­edről ? — Nem, Seb­estyénről. — És anyj­i leánya? _— Azján lánya követni fogja anyja példá­ját. Örvendeni fog, ha Sebestyénről hall beszélni, és ha Top barátját viszontláthatja. Nevetve mond­tam ezt neki, de ő észrevet­e, hogy nem volt szán­dékom elcsüggeszteni. I­dén tehát anyám és a töb­bek közeledtek, mert bevárták őket az út köze­pén, mielőtt ellenszegülhettem volna, megcsókolta kezemet; a sö­­t égben senki sem vette észre, és én szó nélkül­e váltam tőle. Ezek voltak az első n­ap eseményei, mert már­­ hajnali öt óra vo , és a nap javában sütött, midőn­­ lakásunkra érkeztünk. A szoms­zidok már aggódni kezdtek. Pindré asszony, a házmesterné, azon hírt terjesztették, hogy mi eltűntünk, és vagy mindnyá­jan a folyóba vesztünk, vagy pedig rablók ke­zbe estünk. Már azon gondolkozott, hogy ne értesítse-e a rendőrbiztost és ne küldjön-e nyomozásunkra csendőröket. Szerencsére a biztosi hivatal zárva volt, és a biztos aludt. Mi is lepihentünk a mai nap fára­dalmai után. Anyám is, én is meg voltunk elégedve napi élményeinkkel,, de különösen én, kibe először életembe volt egy csinos, eszes ifjú halálra szerel­mes, ki nemcsak jó úszó volt, de a franczia had­seregben őrmesteri rangot viselt. (Folytatása következik.) Felelős szerkesztő: Hindy Árpád. Bécsi tőzsde. Kyik­fér.*) Egy pár jó hintós ló eladó. — Bővebb értesítés e lap kiadó­ hiva­talánál. Légrády testvérek kiadóhivatalában (Budapest V., nádor-utcza 6.) megjelent és kapható: Orvosi zsebnaptár. Szerkeszti: Dr.H Hochhalt Károly. X. évf. Díszes vászonkötésben ára 1 frt 20 kr. Jegyzék-napló ügyvédek, közjegyzők, bírák és bírósági végrehaj­tók számára. Szerkeszti: Dr. Siegutimd Vilmos. 1879-dik évre (XV-dik évfolyam). Diszes vászonkötésben ára­­1 frt 30 kr. Jegyzék-napló mindenki számára. VII. évfolyam. Diszes vászonkötésben ára 1 frt 20 kr. Házi naptár. 12 képpel. VII. évfolyam, ára 50 kr. Közhasznú zsebnaptár 1879-re, ára 24 kr. Pénztárcza-naptár 187­9-re. Aranyszegélylyel (hölgyeket ábrázoló­­asiyai pékkel), ára 20 kr. ' *) E rovatban foglaltakért a szerkesztőég nem felelős Január 2. . , Tart-A. Államadósság 100 frt. Aava va Egys.srdk., jegyekb. máj.-nov. 5pro 61 80 61 9£ „ „ „ febr.-aug 5 pro 6185 62 — „ „ ezüstben jan.-jul. 5 pro 63 10 63 21 „ , „ apr. okt.5pro 6310 63 2? Sorsolással 1839-ből 7, sorsj. p. p. 314 — 317 — , 1839-ből ötöd „ „ „ 304 — 308­­, 1854-ből 250 frtos 4% „ „-------------­, 1860-ból 500 „ 5%„ , 114 40 114 70 „ 1860-ból 100 , 5%, , 123 75 124 25 , 1864-ből 100 , „ „140-146 50 Como járdékjegy 42 lira . . .-------------­Államjószági jelzáloglev. 120frt5°/o 142 — 142 50 Osztr. kincstári jegyek 5"/0 . . 97 75 98 — Arany rente 4%........................ 73 25 73 4C B. Földtehennentesités 100 frt. , P p. Horvát-tötországi 5% . . . . 84 50 -----­Erdélyi 5%.................................. 73 50 75 25 Temesi Bánság 5%................... 75 — 75 50 Temesi 1867. sorsolási záradékkal 73 — 74 — Magyar 5 ...................................... 79 25 80 -„ 1867. sorsolási záradékkal 76 50 77 25 0. Más kölcsönök. Duna-szabályozási 5% 100 frtos . 104 80 105 10 Magy. vasúti 120 frt. 300 (frank) 5°/­ 101 75 10225 r arany rente 6% . . . . 83 85 84 — Gyömöri záloglevél 5% 150 frt ._________ Keleti vas­ut elsőbbs. 5% . . .62 50 62 75 Magyar állami kötv. (keleti vasút) 73 50 74 — „ * „ 1876 . . .65 25 65 75 „ nyeremény 100 frt . . .78 20 78 50 » » 50 frt . . .77 75 78 25 „ kincst. utal v. 1873.10 L.58/,_________ , 1874-ki 10 L. 6% . . . 75 75 116 — „ kölcsön 1871. 30 mii. ________ 75 E Adva Tart* va Magyar köles. 1873-ki 54 mil. 5% ~~~ ~~ „ Szőllődézsma-válts. 100 frt. 81 oU 82 — Pest városi 6%....................... 7T 17 ~ Bécs városi sorsol. k. . ... 90 4«. 90 bO Török vasúti 400 frank . » » ^0 ^ ^1 90 D. Bankok részvényei. Angol-osztr. bank 200 frtos 120 frt befizetés.................................. 97 25 97 50 Osztr. földhitelintéz. 200 frt ez. 40%-------------­Magyar földhitelintézet 200 frt .-------------­Keresk. és iparhitelintézet 160 frt 221 90 222 20 Magyar ált hitelbank 200 frt .215 50 215 75 Alsó-ausztriai leszámítoló társu­lat 500 frt............................. 750 — 760 — Magy. árt. municipális 200 frt 40% — — — — Nemz. bank.................................. 786 — 788 — Unicbank 100 frt 5% .... 67 25 67 50 E. Közlekedési vállalatok rész­vényei Albrechtpálya 200 frt .... 29 — 31 — Alföld-fiumei pálya 200 frt . . 116 — 116 50 Báttaszék-Domb............................. 102 50 103 50 Osztr. dunagőzhajóz. társ. 500 p. p. 487 — 489 — Erzsébet-pálya 200 frt p. p. . . 158 50 159 — Eperjes-tarnowi 200 frt . . . .-------------­Ferdinánd-északi pálya 1000 frt ez. 2033 2038 Ferencz­ József pálya 200 frt ezüst 127 — 127 50 Pécs-barcsi pálya 200 frt ezüst . 148 — 149 — Károly-Lajos pálya 200 frt p. p. 232 50 233 —­­ Kassa-oderbergi pály 200 frt . 101 — 10125 Lemberg-czernoviczi­ pálya 200 frt 123 50 124 — Osztrák-magyar Lloyd 500 frt p. p. 580 — 581 —­­ Osztrák-északnyugati 200 frt . . 109 25 109 751 Rudolf-pá­pa 200 frt...................116— 11650­­ Első erdélyi pálya 200 frt ezüst . 106 - 10650 Állampálya 200 frt p. p. . . 250 — 250 50 Déli pálya 200 frt . . . . 67 75 68 25 . Ti­zai piava D6O f * . . . . .184 50 185 50 Réeö n r. fjt 157 5C 158 — Adva J Tart' va Magy.-gácsorsz. első pálya 200 frt 80 50 81 50 , északkeleti „ 200 frt ezüst H5 75 116 25 „ nyugati székesfehérvár-gráczi 200 frt.................................. 107 — 107 50 F. Záloglevelek. Osztrák földhitelintézet sors. 5% HD 75 111 25 „ 33 éves visszafizetés 5% 95 —-----­Nemzeti bank p. p. 5% sorsolás-------------­„ , o. é. 5% . . .99 60 99 80 Magyar földhitelintézeti 5%% . 94 50 95 — n „ 5% arany . 103 —103 50 , jelzálogbank 5%/1% • . 84 25 8­5— , kisbirt. földhitelint. 6% sors. 83 50 84 — G. Elsőbbségi kötvények. Albrecht 300 frt 5%................... 67 50 68­­Alföld fiumei pálya 200 frt ez. 5% 67 50 68 — Báttaszék-Dombov. 200 frt ez. 5% 61 75 62 25 Osztrák dunagőzhajózási 300 p. p. 95 50 — — „ , 200 p. p. 6% 101 50 102 50 Erzsébet-pálya ezüst 100 frt. . . 92 40 92 70 n „ 1862-iki . . .91 30 91 60 Sperjes-tamowi 300 frt. . . . 63 — 63 50 •Ferdinánd-északi p. 100 frt p. p. 101 30 101 80 n „ „ 100 „ p. é. 95 50 ------­r „ , 100 „ez.5% 103 50 104-f­erencz-József pálya 200 frt . . 84 25 84 75 Bécs-barcsi pálya 200 frt ezüst . 81 50 82 50 Károly-Lajos „ 300 „ . . . 100 — 100 50 iassa-oderbergi 200 „ ... 69 — 69 50 .emberg-czern.-jassyi p. 1865 kib. 76 — 76 50 . „ „ , 1867. kib. 78 50 79­. , , 1868. kib. 72 25 72 75 Isztr. észak-ny. vasp. 200 frt 5% 84 40 84 70 tudott­ pálya 300 frt 5% . . .75 40 75 90 első erdélyi pálya 200 frt ezüst . 63 75 64 — .Hampálya 500 frank . 158 25 159 25 .. kib 1874 . . . .152 — 153 — Réti vasút rámlái —juh 3% 500 fr. HO — 110 50 , „ 200 frt ezüst 5% . . 96 50 96 75 1 fít' fi*f|r»V ■— — *— —— Adva Tarta­va Tiszavidéki................5% 82 — 82 50 Magy.­gácsországi 200frt e.5 , 63 50 64 — „ északkeleti 300 , 5 , 66 25 66 50 , nyugati 200 , 5 , 66 25 66 75 Magánsorsjegyek. Hitelintézet 100 frt ... .--------------­Clary 40 frt p. p..................... 29 — 29 50 Dunagőzhajóz. 100 frt p. p. 49 95 25 95 75 Insbrucki városi 20 frt . . . 21 — 21 25 Keglevich 10 frt................... 15 50 15 75 Krakkói sorsjegy-kölcsön 20 frt-------------­Budavárosi kölcsön 40 frt .29— 29 75 Pálffy 40 frt p. p.................... 28 50 29 50 Rudolf-alapitvány 10 frt . . 15 50 16 — Salm 40 frt p. p...................... 41 75 42 50 Salzburgi dijsorsjegy 20 frt . 18— 18 50 31. Genois 40 frt p. p. . . .36 25 36 50 Stanislau városi 20 frt . . .22— 22 50 Iriest város 100 p. p. 4%% 117 75 118 25* .» 150 P- P- 4% ■ 62— 64 —­­Waldstein 20 frt p. p. . . .23— 23 50 iVindischgrätz 20 frt ... 27 75 28 — Váltók (három hóra). Amsterdam 100 frtholldi. 3’4% 96 55 96 65 Brüsseli 100 frt . . 3%%-------------­német bankklyk. 100bir. m. 5% 57 10 57 25 Londonra 10 font sterling 5% 116 95 117 25 Milano 100 Lira . . . 5%--------------­Marseille 100 frank . . 2%-------------­Kiris 100 frank . . . 2% 46 45 46 45 lürich 100 frank . . . 4%--------------­Pénzek árfolyama.­­s. arany..............................5 57— 5 58— 0 frankos arany.................... 9 36— 9 37— 0 mark. darabja...................11 53 11 56­­rosz imperiale....................9 62Vi9'63Vi­dörök arany lira................... 10 70 10 72 Izü­sz........................................ 100 - 100 —­­émet kir. bankjegy, 100 márk 57 75 1­57 85

Next