Ellenőr, 1879. december (11. évfolyam, 574-622. szám)
1879-12-01 / 574. szám
tárgyalása, Hegedűs Sándor előadó ajánlja a törvényjavaslatokat elfogadásra. A vitában részt vettek Helfy Ignácz, Tisza Kálmán miniszterelnök. Orbán Balázs beszéde a holnapi napra maradt, s azután Péchy Tamás közlekedési miniszter felelt Királyi Pál interpellációjára a fővárosi Duna szabályozás tárgyában, tékben biztosította kiállításunk sikerét és én örömmel látom ezen ünnepélyen, hogy azok, kik a siker előidézésében részesek voltak, megérdemlett jutalmukat ez ünnepélyes alkalomból e díszes közönség jelenlétében átveszik. Éljenek! (Éljenzés.) Még egyszer köszönetet szavazok a főváros iparosainak, a kamarának, az iparegyesületnek és a főváros t.hatóságának. Az isten tartsa meg őket. (Éljenzés.) Erre kiosztották a díszokmányokat, arany, ezüst, bronz és közreműködő érmeket. A névsort dr. Szabóky olvasta föl, s a jutalmakat Ráth Károly, az iparegyesület elnöke, Posner és Fáik urak adták át a kitüntetetteknek. Végül Ráth főpolgármester a főváros hatósága és a közönség nevében is köszönetet mondott a kereskedelmi és iparkamarának, az iparegyesületnek és főleg dr. Szabóky Adolfnak, ki ez ünnepély rendezése körül is kiválóan fáradozott. Az ünnepély ezzel véget ért. Az iparosok ünnepélye. A székesfehérvári országos kiállításon kitüntetést nyert budapesti kiállítók érmeinek és okmányainak ünnepélyes kiosztása tegnap (nov. 30-án) délelőtt tíz órakor ment végbe a vigadó nagy dísztermében. Az óriási termet már jóval tíz óra előtt majdnem teljesen megtöltötték a kitüntetett iparosok s a vendégközönség, úgyszintén a karzatot és a páholyt, melyben díszes hölgykoszorú foglalt helyet. Az ünnepély fényét nagyban emelte a kormány tagjainak jelenléte. A főváros hatóságán kívül, melyet Ráth főpolgármester s Kamermayer polgármester képviseltek,ott láttuk Tisza, Trefort, Kemény dr., Bedekovics minisztereket, továbbá Pauer székesfehérvári püspököt, Zichy Jenő grófot, Lederer Sándort, s több kitűnőséget. Az ünnepélyt rendező s kiosztó bizottságot Ráth Károly, Falk Zsigmond, Posner Károly s Mudrony Soma képezték. Kevéssel tiz óra után a teremben uralkodó zajt hirtelen mély csend váltotta föl. Egy orgona méla ünnepélyes hangjai jelezték az ünnepély kezdetét. Midőn az utolsó accordok is elhangzottak, a budapesti nemzeti dalárda és a budapesti férfi dalegylet együttesen Kölcsey hymnusának első versszakát énekelték el. Ennek végeztével dr. Szabóky Adolf a terem közepéről a következő beszédet intézte a főpolgármesterhez, mint a fővárosi hatóság képviselőjéhez: Méltóságos főpolgármester úr ! Ha a magyar haza bármely városában fölhangzott a testvéri felhívás a tudomány, művészet, ipar és mezőgazdaság akárminemű termelvényeivel tevékeny versenytérre lépni , a főváros minden körében, sőt törvényhatóságának kebelében is a testvéri szó mindig viszhangra talált. Úfjabb időben Kecskemét, Újvidék, Szeged, Székes-Fehérvár, Deés tanúim, sőt a londoni, párisi, bécsi nemzetközi kiállításokon is díszhelyet jelöltek ki számunkra. A mezőgazdaság ősi kincsünk, a tudomány és művészet díszpalotája felé méltányolt buzgalommal törekesznek jeleslejeink. Szóló ezután áttér iparunk haladására s versenyképességére. Van-e iparág — kérdi — melynek fejlesztésében, melynek sikeres meghonosításában lehető buzgalommal legalább kísérletek ne tétettek volna? Van-e szerényebb egyéni, családi szükségletünk, melyet hazai iparkészítményeinkkel kielégíteni ne lehetne? Köztárlatokon iparosaink által kiállított tárgyak czélszerűségre, szépségre s olcsóságra nézve versenyképesek, a kiállítók díszoklevelekkel és érmekkel térnek vissza, s a jó hazafi örvend szivében, hogy nemzete dolgozik s munkája jól kiérdemlett jutalmát aratja. A jutalomnak azonban valamint legfőbb becse, úgy leghathatósabb ösztöne a kitartó pártolás. Beszéde további folyamán szóló kiemeli a törvényhozás, a kormány és a főváros azon nagy buzgalmát, hogy a szükségleteket lehetőleg hazai készítményekkel fedezteti. Ha egyesek, családok, uradalmak, egyesületek, hatóságok, ha mindannyian — végri szóló — e nemes példát kitartóan követjük, akkor a hazai ipar meg van mentve, fölvirágzása biztosítva van. Üdvözlöm a budapesti kiállítók nevében méltóságodat, kit e főváros törvényhatóságának élén mélyen tisztelünk, s azon kéréssel járulok méltóságodhoz, méltóztassék a fővárosból a székesfehérvári kiállításra özönlött, s onnan teljes elismeréssel visszatért polgártársainknak a fényes gyülekezet színe előtt a kiérdemlett jutalmat kézbesittetni. (Élénk éljenzés.) Erre Ráih főpolgármester válaszolt. Ez ünnepély — úgymond — nemcsak külső pompájánál, hanem belső komoly értékénél, czéljánál fogva főleg a fővárosi mű és iparoskörök egyetemére, de egyszersmind az egész fővárosra nézve fontossággal s kiváló jelentőséggel bir. Ipar és gazdászat az, mi a nemzeti jólét és művelődés alapfeltételeit képezi. Ezen általános meggyőződésnek kívánt kifejezést adni a székesfehérvári kiállítás, melyben a haza minden vidékének iparosai, főleg pedig a főváros derék mű-iparos polgárai résztvettek. A kiállítás a magyar ipar jövője iránti alapos reményekre jogosít és ennek fejlesztéséhez mint nevezetes tényező járult. A sikernek jelentékeny részben a budapesti iparosok voltak tényezői, őket illeti a hála és elismerés. Elismeréssel nyilatkozik egyszersmind a biráló bizottságról, mely, eljárásában lelkiismeretes szigorúságot és szakértelmet tanúsított. Üdvözli a főváros nevében a jelenlevőket, melynek még e perczben élén áll, s szavait következő kívánsággal végzi: Azon forró s hazafias óhajtással zárom rövid üdvözletemet, hogy az isten védje meg szeretett hazánkat, védje meg annak fejlődő iparát, s minden jóra, minden nemesre irányzott törekvését! (Élénk éljenzés.) Ezután Ráth Károly (képviselő) hosszabb beszédben az országos kiállítások fontos jelentőségét az ipar fejlődésére nézve, és a székesfehérvári kiállítás eredményeit fejtegeti és dicsőíti. Ezután így folytatja: 47 díszokmány, 106 arany, 159 ezüst, 114 bronzérem vár kiosztásra, a munka, értelmiség, szorgalom és haladás csekély erkölcsi jutalmául, de előzőleg nem teljesítheti kedvesebb kötelességét, mint midőn az egybegyült budapesti kiállítók százai nevében a hálás köszönet egyszerű, de legmelegebben érzett szavait intézem Zichy Jenő grófhoz azon óhaj kifejezésével, hogy ő hazánk általános közgazdasági érdekei, de különösen az ipar pártolása körül ugyanazon odaadó ügyszeretettel, ugyanazon tetterővel és kitartással, de egyszersmind ugyanazon gyakorlati értékű sikerrel is folytathassa még évtizedeken keresztül a nemzet elismerésétől és az iparosság bizalmától és ragaszkodásától kisért hazafias működését. Gróf Zichy Jenő éljen! (Éljenzés.) Végül Zichy Jenő gróf emelt szót. Kedves kötelességemnek ismerem a végrehajtó bizottság nevében köszönetét szavazni a budapesti kereskedelmi és iparkamara és az országos magyar iparegyesületnek. Ők voltak a budapesti kiállítók részvételének legfőbb előmozdítói a székesfehérvári kiállításon. Üdvözlöm továbbá a főváros kiállítóit, kik felismerték, hogy az ország szíve a fővárosban lüktet, mert a főváros hatóságának támogatása mellett is tömegesen sereglettek hozzánk. Ha a főváros iparosai nem támogattak volna bennünket, még egyszer annyit fáradozhattunk volna, de kiállításunknak nem lett volna meg az az eredménye, melyet az önök részvétele folytán felmutatni képes volt. — A főváros iparosai felismerték hivatásukat, és kibontakozva a tétlenségből, a gyakorló tevékenység terére léptek. És ebből oly mozgalom indult ki, melynek kiváló fontossága lesz hazánk iparára nézve. Hogy pedig valóban legyen, a mozgalom vezetése oly kezekre bízatott, melyektől biztos sikert várhatunk. Ha a kiállításnak egyéb haszna nem lett volna, mint ez, akkor is kiváló jelentőségűnek volna nevezhető. De volt más eredménye is. Felismertük általa hiányainkat. Hiszen semmi sem tökéletes a földön, és mindennek vannak fogyatkozásai. De ha egyszer hibáinkat megismertük, azokból okulhatunk a jövőre nézve és az nemcsak a kiállítások rendezésére, hanem iparunk, gazdászatunk és művészetünk minden ágára vonatkozik. Az ország fővárosa — ismétlem — nagy mér ű királyi menyegző Madridban. A „Neues Wiener Tagblatt“ madridi tudósítója a következő táviratot küldte lapjának: Az ünnepély napján (múlt hó 29-én) kora reggel zenekarok járták be a várost. Az idegenek már napokkal előbb nagy számmal érkeztek Madridba, úgy a külföldről, mint vidékről. A vasúti társulatok mérsékelt árujegyeket adtak ki. Gyönyörű idő kedvezett az ünnepélynek. Erzsébet és Krisztina főherczegnők kíséretükkel 9 órakor hagyták el Pardót. A menyegző napján az egész város már a kora hajnali órákban szokatlan mozgalmas képet nyújtott ; ünnepi díszbe öltözött festői csoportok járták be a fölékitett lobogós utczákat. A királyi ara és édesanyja megérkezése 10 órára volt előirányozva, s valóban ez időpontban érkezett meg velük a négy fehér mén által vont fogat. A tengerészügyminisztérium épületében megszállván, néhány percz múlva udvari kocsiba ültek, s ezer és ezer főnyi üdvkiáltó tömeg kíséretében a menet megindult. A templomok összes harangjai zúgtak, az ablakok alatt, merre az elvonulás történt, mindenütt díszes és tarka pompájú szőnyegek érrték a falakat. Legpompásabban volt a Calle Arénái út földiszitve, hol a legelőkelőbbek, s a legtöbb főnemes palotái valódi tündéries látványt nyújtottak. A menet elhaladt a San Quier templom előtt, a Puerta de Solon, a belügyminisztérium palotája előtt; innen a Calle Alcalan át a San Fernando Akadémia, a San Antonio del Prado és San Jose templom, valamint Sexto hg. és a hadügyminisztérium palotái előtt elvonulva a Pradoba jutott. A király fogata Medinaceli hg. palotája előtt találkozott a főherczegnőével. Innen mindkét menet a mintegy 10 pereznyi távolban fekvő Atocha templomba indult. Alabárdosok álltak a templomajtó előtt. Maga a tér, melyen ez épület fekszik, a legpompásabb látványt nyújtó, a pompás udvari és államkocsik, a rendkívüli idegen követek fogatai, a spanyol és külföldi fényes egyenruhák nagy száma gyűlt össze a tágas fasorba, mely a templom előtt elterül. Az atochai bazilika építésze nem mondható nagyszerűnek ; nevét az atochai szent szűz képről nyerte, mely benne őriztetik. E kép előtt a spanyol királyok hosszabb útról hazatértükben rendesen imádkozni szoktak. A templom két tribünje, melyek királyi kápolnának is neveztetnek, a királyi család számára rendeltették. Tagjai minden szombat estén idejönnek, hogy ünnepélyes áldásban részesüljenek. A bazilika mindkét oldalán előbbi hadjáratok alkalmával zsákmányolt zászlók csüngenek. Egy mellékkápolnában van a meggyilkolt Prim tábornok aranyozott vasmauzóleuma. Ma a templom vörös damaszttal volt behúzva, szép gobelinek éiték, de ezek pompáját a hivatalos személyiségek egyenruháinak fénye túlragyogta. Külön tribünön a palotafőnök, a spanyol grandok, a külföldi követek, a parlamentküldöttek és a journalisták ültek. A karzat előtt 4 herold állott. A nők majdnem mindnyájan fehér köpenyekben jelentek meg (mantillas). Végre megérkezik a lakodalmi menet. Előbb belép a király, oldalán Rainer főherczeggel, utána Izabella királyné az infánsnőkkel, jobbján Mária Krisztinával, az arával. Az ara anyja, Erzsébet főherczegnő és Rainer főherczeg igen megindultnak látszik. Midőn a menyasszony az oltár lépcsőin fölhaladt, hangosan zokogott, s könyei egybevegyültek anyjáéval. Rainer főherczeg balról foglalt helyet, jobbról Izabella királyné, középen a király ült arájával. A királyi pár beszentelésének szertartását Benavidez bibornok indiai patriarcha mint a Palacio Real prokaplan majorja és a király főalamizsnása végezte — a pápai nuncius, a rendes alamizsnások, a tiszteletbeli káplánok, a toledoi érsek, a havannai és avillai püspökök s több főpap segédletével. A patriarcha rövid beszédet intézvén a királyi párhoz, föltette a szertartásos kérdéseket: „Quercia, szereted az itt jelenlevőt .... os otorgaris y le recibis? . . . Eljegyzitek egymást és elfogadjátok?“ — A király és a főherczegnő egymásután felelek : „Si, quiero; siotorgo; si, recibo.“ Aztán a patriarcha átnyujtá a királynak a gyűrűt és aranypénzeket. A király kicserélte a gyűrűt a főherczegnőével, s a pénzt átnyujtá neki e szavakkal: „Esposa, este anillo y arras os entrego en simal de matrimonio.“ Az esküvő szertartásának utolsó részlete a lefátyolozás volt. A király s királynő égő gyertyákat vettek kezeikbe, letérdelvén, a patriarcha által fátyollal borittattak le. Ezután mise következett, majd végül az atochai szűzre áldás mondatott. Szertartás végével a király és királynő s lakodalmi vendégek a nép lelkes éljenzése közben a királyi palotába hajtattak, hol a katonaság, melyet most mutattak be először a királynénak, elvonulását megnézték.* Ugyancsak a „Neues Wiener Tagblatt“ tudósítója leírja a királyi pár lakosztályát. Különös figyelmet szentel természetesen a királyné lakosztályának s leírásából átveszszük a következő érdekes részleteket: A nagy márványlépcsőkön, melyekért I. Napoleon hajdan öcscsét, József királyt — mint egy ízben kifejezte — „megirigylé“, — felér az ember az első emeleti salettába (előcsarnok), melynek bejárata előtt martialis kinézésű alabárdos őrök állanak. A saletta a palota közepén van s egyik oldalajtaja a királyi, a másika a királyasszonyi lakosztályba vezet. Falait veres selyemkárpitok takarják, a boltozat freskóit Bayen festette. Mellette van az antecamara vagyis a grandok terme, ezentúl a camera, hol a szolgálattevő főurak, a király hadsegédei stb. várják a felség parancsát. E termek kárpitja s bútorzata valencei kék selyem, de ezt közelebb lyoni selyemszövetekkel cserélik fel. Egy kisebb csarnokon át jobbkéz felől a király, balra a királyné lakosztálya következik. Az első terem mindjárt kápráztató látványt nyújt. A falakat pompás Bauvais-szőnyegek borítják; a fejedelmi értékű tárgyak közt két stylszerű bureau vonja magára a figyelmet; mindkettő sévresi porczellánból készült, s értékük 400,000 frank. Van e teremben vagy 8 velenczei tükör is 100,000 frt értékben. Következik a sárga terem, a cuarto imperio, mely az első császárság korabeli módon van berendezve. Érdekes benne egy kis márványszobor, mely XII. Alfonzot hat éves korában lóháton ülve ábrázolja. Azután jön a sala de muzica, hol a királyné zongorája áll kristálybillentyűkkel; e terem bútorzata piros selyem. A királynő dolgozószobája egészen antik stylű, a XV. Lajos korabeli bútorokkal. A falakon csupa mesterművek láthatók. A tetőzet díszítése faragott fából s bronzból készült. Innen egy ajtó a palota teraszára vezet, mely nyáron át egész kis parkká van átalakítva, s róla pompás kilátás nyílik a Mansanaresre, a casa de Campora, a Pardora s a környékre, melynek hátterét a Quadarrama-hegyek képezik. A királyné alvó cabinete ! Egy szentély ez, bár templomnak is beillik, mert tágas s nagy arányú. Közepén áll a Párisban készült mennyezetes ágy a XVI. Lajos korabeli stylban. Két plasztikus nőalak az ágy fejénél aranybronz koronát tart az alvó fölé. A hátfalon aranybetűkkel ragyog a királyné monogrammja. A terem egyik oldalát egy colossalis és művészi kivitelű szekrény foglalja el. Másik oldalon apró porczellán asztalkák állanak. Az éji szekrény oly stylü, mint az ágy. A boltozaton freskók vannak, közepéről nagy értékű kristály lámpa csüng alá. A falakat égszínkék kárpitok takarják s értékük 40,000 frank. E cabinet mellett van a pazar fényü és fejedelmi kényelmü fürdőszoba, ezentúl meg a királyné öltözőszobája következik. Az öltözőszobába a felséges asszony ruhatára nyílik s ebből lépcső vezet a királyné komornájának lakásához. A szobák beosztása igen czélszerü s szándékosan úgy rendeztetett be a lakosztály, hogy a királyi pár bármikor együtt lehet, anélkül, hogy erről bárki valamit tudna: a királyné öltözőszobájából ugyanis egy fülke ajtó a király alvó, fürdő és öltözőszobáiba vezet.* A menyegzői nap alkalmából végül ide iktatjuk a „Wiener Abendpost“ közleményét Alfonzó király életének ama korszakából, melyet a bécsi Theresianumban töltött . Alfonzó király Covadonga marquis neve alatt lépett ez intézetbe 1872. október 1-én. Ez időben a német nyelvet még nem ismerte, az intézet nyilvános előadásait tehát nem látogathatta, minek folytán előbb francziául tanították a német nyelvre. A herczeget ez intézetben korának megfelelő osztályba sorozták, a melynek növendékeivel azután a torna, lovagló, vivő, úszó, táncz és rajzórákban együtt vett részt. Játéknál és mulatságoknál egyike volt a legvigabb növendékeknek. Már 1872. július 16 dikán letette az első vizsgát a német nyelvből. Életmódja a következő volt : Télen 7 órakor, nyáron 6 órakor kelt föl s egy óra után, mely az öltözködésnek, reggeli imának és a reggelinek volt szentelve, kezdődött a tanítás, mely egész 10 óráig tartott. 11 és 12 óra közt testgyakorlatokat végzett, 12— ig magántanulással foglalkozott, 1—3-ig volt az ebéd és társalgás. Ebédjét nevelője társaságában költötte el, mert e tekintetben gyönge testalkatánál fogva az általános házszabályoktól el kellett térni. 3 órakor ismét a tanulás kezdődött, 5 órakor ismétlés volt, mig a 6—8 órai idő a magántanulásnak volt szánva, mit némely napon még egy órai oktatás követett. 8 órakor vacsoráit, ezután pedig bajtársai látogatását fogadta, kikkel vigan elmulatott. 972 órakor nyugalomra mentek a növendékek. Vasár- és ünnepnapokon, azonkívül hetenkint egy napon a színházba ment. Az intézetben való tartózkodásának utolsó idejében azon barátságos meghívásoknak is engedhetett, melyekben az uralkodóház több tagjai, jelesül Rainer főherczeg és Mária főherczegasszony részesítették. Az intézetben igen engedelmesen viselte magát, s szorgalmasan tanult. A herczeg, ki jelentékeny német könyvtárt gyűjtött össze, s vitt el magával, különös előszeretettel olvasta a német remekírókat. Kedvencze volt Schiller „Don Carlos “a. Kedvvel tanulta a természettudományokat is. A zenére, melyért igen lelkesült, nem volt idő s így abban ki sem képezhette magát. Említésre méltó, hogy a fiatal monarcha uralkodásának mindjárt első évében a „Theresianum“-hoz hasonló intézetet alapított Spanyolországban, melynek növendékei hasonló egyenruhát hordanak, mint a bécsi intézet növendékei. A Theresianumra még most is szívesen és hálával emlékezik vissza, mi levelezéseiben, az akadémiai könyvtár számára való számos ajándékaiban, több bajtársnak Madridba való fölvételében nyilvánul. HÍREK. — Deczember 1. — — Személyi brek. Miksa bajor herczeg tegnapelőtt este a gyorsvonattal a fővárosba érkezett s tegnap József főherczeggel Kis-Jenőre utazott vadászatra. — Tisza Kálmán miniszterelnök múlt hó 29-én kihallgatáson volt ő felségénél Gödöllőn s még este visszatért a fővárosba. — Orczy Béla b. miniszter tegnap Bécsből a fővárárosba érkezett. — Tóth Kálmán hat heti súlyos szenvedés után, tegnap felüdülve hagyta el a városligeti Batizfalvy-féle gyógyintézetet. — Tóth Vilmost, a közös számvevőszék csak nemrég kinevezett elnökét, mint a „Magy. Hirl.“ értesül, tegnap reggel szélhűdés érte. Állapota nem veszélyes ugyan, de mindenesetre hosszabb ideig lesz kénytelen a szobát őrizni. — A minisztérium és a varrógépek. Luzsinszky Szaniszló, szilasbalkási lakos, folyamodott a minisztériumhoz, hogy feleségének egy varrógépet adjon. A minisztérium a folyamodványt kézbesítés végett azzal küldte le a megyéhez, hogy mivel a minisztérium varrógépekkel nem rendelkezik, a kérelem nem teljesíthető. — Eszterház vagy Esterházy? A pozsonyi lapok közt vita támadt a fölött, várjon hogy írják helyesen a herczegi vagy grófi ház nevét. A „Pressb. Ztg.“ most azzal áll elő, hogy az Esterházy a helyes, mivel a család tagjai ekképen írják nevüket. — Egyházi kinevezések. Ő felsége a székesfehérvári székesegyházi káptalannál megüresíti nagypréposti állásra Vénusz Imre báczi vár. püspököt, szent-keresztről nevezett vértes-kereszturi apátot s a nevezett székesegyházi káptalan éneklő kanonokát nevezte ki. Továbbá ugyanazon székesegyházi káptalannál dr. Matuska János székesegyházi főesperesnek az éneklő kanonokságra, dr. König Mór, budai főesperesnek az őrkanonokságra, dr. Peller Ödön idősb mesterkanonoknak a székesegyházi főesperességre; Prifach József, ifjabb mesterkanonoknak a budai főesperességre való fokozatos előléptetését jóváhagyván, az ez által megüresedett idősb mesterkanonokságot Mehr Jakab, kisboldogasszonnyi plébános, győri czimzetes kanonok és országgyűlési képviselőnek, az ifjabb mesterkanonokságot pedig Benedek Ferencz alesperes és csákvári plébánosnak adományozta. — Főúri menyegző. A pozsonyi székesegyházban tegnapelőtt vezette oltárhoz Stolberg Herman gróf Walterskirchen Mária bárónőt. — Borzasztóra n . a. F.-Szölnökön Gáspár Rozi hajadon szolgáló gyermeket szült. Hogy szégyenét elrejtse, megölte a csecsemőt, kinek azonban előbb a nyelvét tépte ki, hogy igy lármájával el nem árulhatja. A gonosz nőt elfogták. Az 1848/9-iki fővárosi honvédek tegnap ismét összejöttek. Nagy Gábor elnök jelentette, hogy a kiküldött 5-ös bizottság megbízatásában eljárván, a fővárosi honvédek és a központi választmány közti érintkezés létrehozására rendkívüli közgyűlés egybehivása látszik szükségesnek. A gyűlés ezt helyeselvén, föliratot intézett a honvédegylet elnökéhez, hogy hívja össze a rendkívül közgyűlést, melynek tárgyai ezek lennének : Az egylet lefolyt évi műke Budapest, 1879. Rudnyánszky A. könyvnyomdájából, etejének megvizsgálása; az egylet tekintélye emelésének módozatai; a gyámoltalan tagoknak segélyezése és ennek módozatai s ehhez a pénzszerzés ; az ügyvitel költségei s ezek fedezésérőli gondoskodás ; a vidéki egyletekkeli érintkezés; az elhunyt honvédek eltakarításáróli gondoskodás ; az egylet és a központi választmány közti érintkezések. — Meg lehet unni a koporsót is. Szatmármegyéből írják, hogy ott egy kegyes életű, élemedett korú kálvinista asszony, meg akarván szokni a túlvilági életet, meg a siontuli pihenést, megkészitteté koporsóját, s időnként azt használat alá is véve. Minthogy pedig évek óta megvan már a koporsója, a tisztes öreg megunta azt, s megunván a kaszás vőlegény utáni várakozást, a mult héten öt sertésének szalonnáját és húsát sózatta be — tekenő hiányában — a koporsóba. — Vénecske vőlegény. F. hó 25-én Gusz Károly nyugalmazott kassai tanitó, ki élte 76-ik évében áll, egy 28 éves nőt vezetett az oltárhoz. Ez a harmadik felesége. — A Duna-gőzhajózást a beállott jégzajlás következtében minden irányban beszüntették. — A nemzeti kör tegnap tartotta évi közgyűlését Ráth főpolgármester elnöklete alatt. A szokásos évi jelentések meghallgatása után, melyből kiemeljük, hogy a körnek múlt évi pénztári eredménye 10,615 frt, jövő évi költségvetése pedig 9600 frt ; továbbá , hogy a kör a visszalépő Jeney igazgatónak köszönetet szavazott. Fölállott egyik legidősebb tagja Horváth Károly, s viszszapillantást vetett a kör életére 1842-től, mint megalakulása évétől kezdve. A kör régebben 48 előtt a legkitűnőbb státusférfiakat s a közélet kitűnőségeit számlálta tagjai közé Kossuth Lajoson, gr. Batthyányi Lajoson és Deák Ferenczen kívül számosan voltak még kebelében s nem csekély társadalmi szerepet vitt az egyesület. Röviddel 48 előtt kétfelé vált: ellenzékkörré és nemzetivé, melyek 48-ban egyesülvén, a szabadságharcz tetüente után megszűntek s a könyvtár átadatott a nemzeti múzeumnak. 1863-ban a nemzeti kör uj életre ébredt, de máig is csak szűkebb társaskör maradt, hol a tagok pusztán olvastak, társalogtak, billiárdoztak és kártyáztak. De mégis, hogy ma ilyen az állapot, a régi szebb idők ismerete a jövendő tagok s az ifjúság részére buzdításul szolgálna. Indítványozta tehát, hogy a kör története hassék meg és az adatok összegyűjtésére idős tagokból többtagú bizottság küldessék ki. Ezen helyesléssel fogadott indítvány csak kiindulási pontul szolgált, két, a kör működését és irányát illető indítványnak. Nevezetesen Darvassy Endre a mellett, hogy a kör története megírásának módozatait az igazgatóságra kívánta bízni, fejtegette, hogy ideje volna kimondani a jelszót: „legyen úgy mint régen volt“, vegyen részt a kör újra a társadalmi mozgalmakban s az eszméktől, melyek a nemzetet foglalkoztatják, ne vonuljon félre, magányba. Vegyen részt a kör minden nagyobb nemzeti ünnepélyességben, mint például a tavaszszal a Széchenyi-szobor leleplezése is lesz stb. Gelléri Szabó János helyeselve mindkét indítványt, óhajtaná, hogy a kör kifelé hatása nyilvánuljon felolvasások rendezésében is, miket a közönség számára akár egyes tudós clubtagok, akár meghívandó vendégek rendeznének komoly tudományos tárgyakról. A közgyűlés, miután ily fontos indítványok fölött ex abrupto nem határozhatott, azokat helyeslés mellett kiadta a választmánynak, hogy életbeléptetésük módozatairól javaslatot készítsen, és azokat rendkívüli közgyűlésnek mutassa be. E mozgalom figyelmet érdemel, mert a Nemzeti kör a főváros társasköreiben első rangú helyet foglal el. Irodalom, színház és művészet. — Teleki Sándor „Petőfi Koltón“ czímű művén dolgozik, melylyel széket fog foglalni a Petőfi-társaság legközelebbi nagygyűlésén. Ez érdekes mű egész terjedelmében a Koszoruban meg is fog jelenni. --------------— — Petőfy Sándor életrajzát Mehner számára nem Balázs Sándor, hanem Aldor Imre írja s nem is regényes alakban, hanem népszerű irodalomtörténeti módon. Az életrajz nem füzetekben, hanem január elejétől kezdve a „Képes Családi Lapok“-ban közöltetik, és csak azután fog külön lenyomatban megjelenni. — Sólymosi Elek, a népszínház tagja, tavaszszal meglátogatja az erdélyi részeket, mely szülőfölde, s ez alkalommal vendégszerepelni fog Kolozsvárit is. Az országos képzőművészeti társulat alapító és rendes tagjait Nemes Nándor gr., az uj alapszabályok életbeléptetésére kiküldött szűkebb körű bizottság megbízásából, tegnap az orsz. zeneakadémia termébe értekezletre hívta össze. A meghívottak szép számmal jelentek meg, s megállapíták az új választmányba kijelöltek névsorát, 25 tagot a műpártolók, 25 tagot a a művészek sorából. Minthogy 36 választmányi tagra van szükség, a kinyomatandó névsort oly megjegyzéssel fogják szétküldeni, hogy mindkét rovatból 7—7 név törlendő, hogy a szavazó ezed után 18—18 név maradjon. — Az értekezletnek ezután egyéb tárgya nem lévén, eloszlott. — A nemzeti színház heti műsora: deczember 1. „Csongor és Tünde“ (először, Vörösmarty Mihály születésnapja emlékére) ; 2. „Zsidónő“, (Giovannoni Zacchi asszonynak utolsó vendégjátéka) ; 3. „Hálátlan kor“ ; 4. „Fidelio“, (Schillingné Neszveda Anna assz. vendégjátéka) ; 5. „Törvénytelen fiú“ ; 6. „Romeo és Julia“, (Finaly Karolin kisasszony föllépte) ; 7. „A csók“, „A szikra“; 8. „Csongor és Tünde“ (2-szer). — A várszínház: nov. 30. „Lucia“ (az árva-alap javára); decz. 4. „Nagyzás hóbortja“; 6. „Eladó leány“, „Petronella“ (1-szer), „Első foglalás.“ Közgazdaság. Üzleti táviratok. Bécs, deczember 1. Az 1864-iki sorsjegyek húzása. A főnyereményt nyerte az 1763 sorozat 20-ik száma, 20,000-et nyert a 2288. sorozat 23. szám, 15,000-et a IIl. sorozat 6. szám s 10,000-et az 1190 sorozat 8. szám A többi kihúzott sorozatok: 819 1179 1231 1527 1812 2054 2480 3088 3121 3778. Bécs, decz. 1. Megnyitás: Osztrák hitelr. 279.80, magyar hitelr. 250.25, Angol-osztr. 136.10, Unio-bank —.—, államvasut —.—, magyar sorsjegy —.—, magyar járadék 95.42, Napoleon-arany 9.301 2. Szilárd. Bécs, decz. 1. Előtőzsde. Osztr. hitelr. 279.90, magy. hitelr. 259.10, Angol-osztr. 136.30, Unio-bank 93.90, Magyar sorsjegy 107 35, 1860-as —, 1864-es .—, államvasút 264.50, Lombard —.—, Magyar járadék 75.45, Napoleond’or 9.301 Szilárd. Gazdasági és piaczi tudósítások. Arad. nov. 29. A hét elején esős időnk volt, később azonban beállott a fagy, mely ha tartós lesz, feneketlen utaink néhány nap múlva már járhatókká lesznek. A gabonaüzletben folyton kedvetlen, lanyha az uralkodó hangulat, kivált a búzaárak csökkennek folytonosan, miután a külföldön a lisztfogyasztás alábbhagyott, s így malmaink kénytelenek áraikat redukálni. A rosz utak befolyása alatt a behozatal úgy itt, mint Új-Aradon jelentéktelen volt, az árak minőség szerint 11 frt 50 és 12 frt 25 kr közt váltakoztak. Nagyobb tételek nem kerültek piaczra. Rozs csaknem teljesen üzlettelen , az árak névlegesek. Árpában kevés üzlet volt, néhány kocsirakomány szeszgyártási czélra 7 frt 40 kron adatott el. Zabban semmi üzlet nem volt. Kukoricza e héten temesvári számlára erősen kerestetett s mintegy 10,000 métermázsára köttetett oda későbbi határidőre. A behozatal úgy itt, mint Uj-Aradon meglehetősen jó volt. Uj-Aradon 6 frt 30 —1ükrt, Aradon 6 frt 50 — 60 krt fizettek imázsánként. Hetizárlatkor aztán lenyomattak az árak, miután a vevők a jobb utakra való várakozás miatt tartózkodók a vásárlásban. Szeszüzlet. Jó kereslet mellett az üzlet a mult héten tartósan szilárd volt s most a beállott fagy következtében járhatóbbá váló utak segélyével az árak hihetőleg nagyobb emelkedésnek fognak örvendeni, miután a kukoricza-árak e hét folytán emelkedtek. Készáru nagyban 34 frt 50—34 frt 75 kr hordó nélkül , részletben 35 frt hordó nélkül, 37 frt 50 kr hordóstól pl. 100 liter 00 B.-Csaba, november 29. Piaczi árak: Buza 11 —13 frt 60 kr, árpa 6 frt 30—7 frt, zab 5 frt 80 kr, kukoricza 6 frt 10—7 frt. Jászberény, november 29. A tegnapi hetivásárra a következő árak jegyezvék : buza 12 frt, rozs 8 frt 20 kr, árpa 6 frt 40 kr, kukoricza 6 frt 80 kr. Nagy-Szombat, nov. 26. A tegnapi hetivásáron eladatott: buza 196 hektoliter 10 frt 10—11 frton, rozs 240 hektoliter 6 frt 507 frt 65 krjával, árpa 912 hektoliter 4 frt 55—6 frt 10 krjával, zab 73 hektoliter 2 frt 90—3 frt 40 krjával , kukoricza 93 hektoliter 5 frt 20—5 frt 35 krjával. Nyíregyháza, nov. 29. A terménycsarnoknál bejegyzett árak: buza 11 frt 30—13 frt, rozs 9—9 frt 30 kr, árpa 6 frt 75—7 frt 10 kr, zab 6—7 frt 50 kr, kukoricza 6 frt 30- 6 frt 70 kr, köles 7 frt 50 — 8 frt, bab 10 frt. Pápa, november 29. A tegnapi hetivásáron a következő árak jegyeztettek: buza 12 frt 20—13 frt 80 kr, rozs 8 frt 20—9 frt 80 kr, árpa 7 frt 50-9 frt, zab 5 frt 20-7 frt, kukoricza 5 frt 20-6 frt 40 kr, burgonya 1 frt 40 kr. Sopron, november 29. A tegnapi hetivásáron eladatott: búza 50 métermázsa 13 forinttal, 90 métermázsa 13 frt 60 krral, 43 métermázsa 14 frt 20 krral, 15 métermázsa 14 frt 80 krral, rozs 10 métermázsa 9 frt 50 krral, 15 métermázsa 10 forinttal, 15 métermázsa 10 frt 50 krral, 6 métermázsa 11 frttal, árpa 15 métermázsa 8 frt 40 krral, 25 métermázsa 9 forinttal, 20 métermázsa 9 frt 60 krral, 10 métermázsa 10 frt 20 krral , zab 15 métermázsa 7 frt 40 krral, 30 métermázsa 7 frt 60 krral, 10 métermázsa 7 frt 80 krral ; kukoricza 90 métermázsa 7 frttal, 30 métermázsa 7 frt 50 krral métermázsánkint. Veszprém, november 29. Piaczi árak: Búza 13 frt 10—14 frt 40 kr, rozs 9—10 frt 30 kr, árpa 7 frt 60 kr—9 frt, zab 7 frt 10 — 7 frt 40 kr, kukoricza 6 frt 80—7 frt 50 kr. Székesfehérvár, nov. 30. A gabonaüzlet helyzete naponta szorultabb lesz, és csakugyan váratlan fordulatot vett; forgalom és kínálat hiányában már hetek óta szünetel az üzlet, és az árhanyatlás daczára minden vételkedv hiányzik. A beköszöntött korai tél, és az azzal kapcsolatban levő gőzhajózási beszüntetés, talán jobb hangulatot fog előidézni, noha az utolsó, a mérvadó gabonapiaczokról érkezett hírek még nem jeleznek kedvezőbb fordulatot. Az érintett körülményeknél fogva határozott ár nem létezik, és a következő jegyzékek csak névleg tekinthetők: tiszta búza 12 frt 60—13 frt 40 kr, rozs 9 frt 20—30 kr árpa 6 frt 80-7 frt 90 kr, zab 6 frt 70-80 kr, kukoricza 6 frt 20—30 kr. Az őszi vetések állása minden tekintetben kielégítő. Áru- és értéktőzsde. Budapest, decz. 1. Gabonatőzsde. A gabonaüzlet helyzete semmit sem változott, búzát tegnap és ma is gyengén kínálták, a malmok további árleengedéseket követeltek, amibe azonban a tulajdonosok éppen nem egyeztek bele, ezért a forgalom fölötte gyenge volt s a kelet a két nap alatt nem többre, mint 5000 mm.-ra rúgott. Az irányzat bágyadt maradt. A rozs bágyadt, árváltozás nélkül. A tegnapi napon történt vásárlások közül következő kötések jutottak tudomásunkra : Buza, tiszavidéki 100 mm. 73.7 kis 13 frt 50 kr, bánáti 100 mm. 77 kis 14 frt 10 kr, másvidéki 100 mm. 77 kis 14 frt 15 kr, 100 mm. 78 kis 14 frt 15 kr 200 mm. 77.7 kis 13 frt 90 kr, 600 mm. 76.5 kis 13 frt 50 kr pestvidéki 300 mm. 75.5 kis 13 frt 90 kr, oláhországi 3000 mm. 77.4 kis 13 frt 15 kr. Rozs eladatott 1000 mm. 9.50 pénz, 200 mimázsa 9.70 pénz. Árpa 300 mm. 8.25 pénz, 350 mm. 7.80 pénz. Kukoricza 700 mm. 7.70 pénz. Határidőüzletben semmiféle változás nem történt. Szokvány buza tavaszra 14.70—75. Zab tavaszra 7.80—85. Kukoricza május-jun. 8-80—90. Budapest, november 30. Magánforgalom. Tartósan szilárd hangulat s élénk üzérleti és fedezeti üzletek mellett Osztrák hitelrészvény 282—282.60 között ingadozott s végül 232-ön záratott . Magy. hitelr. 260—260.50, magy.iár 95.30 -95.35. Budapest, deczember 1. Értéküzlet. Az előtőzsdén 282 281.60 és 282 közt mozogtak az osztrák hitelrészvények, magyar járadék 95. A déli tőzsdén osztrák hitelt 218.70 záratott, magyar járadék 95.50-52, kereskedelmi bank 600, Unió 68, közúti vaspálya 323, Barber sörház 59, magyar dijsorsjegy 107.25 keresett. A tőzsdei árjegyzéseket következőkben adjuk : Államadósságok. Felelős szerkesztő: Hindy Árpád. UST Diktor.*) Megjelent és alulírottnál kapható :rany J. Toldi szerelme. Elbeszélés 12 énekben. A Toldy-Trilogia befejező (Il-ik) része. Kis 8-rét. 25 iv. Ara 2 frt 50 kr. Postán bérmentve küldve 2 frt 70 kr. Kitol Károly, akad. könyvárus Budapesten, Akadémia épületében. Fogorvos. Med. & chir. Dr. Kennedy F. american Dentist rendel. Budapest, váczi-utcza vastuskó. Fájdalom nélküli foginiltétek kéjgáz által. AMOR-TERMEK rostél37---utcza, 2. sz. Minden idegenek és budapestiek tiszteletére naponta Grand-bál. Fél 12 órakor Fleur de Noblesse franczia négyes, 16 pár által tánczolva, rendezi Dluhy A. A zene egy nemzeti zenekar által előadatik. Az étteremben nagy zongora-hangverseny Mith’feittől és citera-zene. *) E rovatban foglaltakért a szerkesztőség nem felelős.