Ellenőr, 1880. január (12. évfolyam, 1-53. szám)

1880-01-02 / 1. szám

------- lWDAVUUUl« T UU 1UU1 AUUU1 IkJ» 1C*J tőle a — fejem. Harmadik angyal egy valóságos Stinkadores infamiát kizárólag az én számomra tartott fönn, s kínálja potom ötven frankért, bizony neki is több­jébe került. Én. — Köszönöm bájos angyal, egy szivarom már van, azonfelül sohasem szivarozok. Heilbronn kisasszony az operától is megszólít: — Vegye meg kérem ezt a kis dunait, olyan csúf portéka! Én (finom mosolylyal.) — Köszönöm szép kisasszonyom, de van a zsebemben tükör. Leonide Leblanc az Odeon hősnője is utat ér, bár nem menekülök előle. — Vegye meg a „Paris-Murcie“ lapot, olyan szép költemény van benne! Én (udvariasan.) — Tudok én annál szebbet, s megelégszem az ön arczképével. A szegény nők csalódtak, s felbőszülnek; összedugják szép fejecskéjüket, s azt mondják: — Az az úr nem kiállhatatlan, de nem vesz semmit. Indítványozzuk, hogy adjon el­ő valamit. Én hallottam valamit, s eltűnök nyom­talanul. A kijáratnál találkozom néhány bizottsági taggal, kik el vannak az eredmény által ra­gadtatva. — Kár, hogy a kormány páholya üres ma­radt, mond az egyik, de tudom az okát. Este táv­irat jött Madridból, mely szerint Canovas del Cas­tillo a franczia nagykövetnek tervezett fáklyás­­zenét betiltotta, mert monarchia-ellenes tünteté­sektől tartott. Szerencse, hogy e távirat nem egy nappal előbb jött, mert akkor tökéletesen tönkre lett volna téve az ünnepély. — Milyen a mérleg? — Hírlap és jegyeladás 500.000 frank, bazár­bevételek 100.000 frank, kiadás 200.000 frank, tiszta jövedelem tehát a murciai árvizkárosultak javára 400.000 frank, a tombola jövedelmét bele nem számítva. A jótékony Páris egyik jótéteménye. Z. I* ui'irv ucijci ujcuu a/j cnvivuii ia laik­tCl UltJlUClJ, Egy kis tanügyi statisztika. — Decz. 31. — Az országgyűlés szünetel, a honatyák család­apákká lettek egy időre; szűkebb téren, kisebb társaságban, de közvetlenebb érintkezésben, simu­­lóbb, őszintébb, melegebb szivek dobogásánál ke­resik az üdülést, a fölmelegedést. Rájok is fér, sokat fáztak, fáradtak, meghűltek test, szív, lélek­ben a legtöbben, soknak még jobb hite a jövőben s kedves reménye is elfogyott e zord, hideg és gonosz időben. De honn is sóvárogva várták már az érkező­ket. Az évnek nagyobb felét szalma-özvegységben, sokasitott gondok, s a mindinkább nyakára nö­vekvő pajkos gyermekek közt vidéki városkában leélő családanya nem merít már elegendő lelkese­dést és erőt a gondolatban, hogy férje a hazáért mellőzi őt, családját, s ő a hon jobblétéért viseli a súlyos gondokat. Csoda-e, ha midőn a már ide­gesen várt családfő rövid és gyér levelezését az­zal menti, hogy mily borzasztó sok odafent az ő teendője: quanta talit, fecttque (non puer, sed pater), hozzá gondolja, s néha a hosszú rideg éje­ken is megvillant e gondolat a türelmes mamánál, bár nem latinul, — várjon abstinuit­e, teljek hű­séggel s mindvégig a tatus? Sejti is talán amaz e gondolatot, mert ugyancsak sietve bontogatja s osztogatja szét a csecsebecséket, miket a havi­gázsin engesztelőül beszerzett, s melyek mellett egyet-mást rejtegetve, észrevétetni kívánja azt is, hogy a Jézuska is fog még hozni Valamit. De ne kémleljük a családi szentélyeket, hol a boldogság és boldogtalanság egy iránt kerüli, féli a tanukat. A statisztikai adatokat igen kevesen szeretik és becsülik, mert hát azok számokból állanak, alap­juk tehát nem oly biztos s nehezebben hajt vala­mit a konyhára, mint nagy garral hangoztatni, mily elvhű, mily következetes mindig a prima per­sona, s mily elvtagadó, elvfeladó a második és harmadik. Nem szeretik a statisztikai adatokat másodszor azért, mert azok másodszor is csak szá­mokból állanak, és tudjuk, hogy a számok mai napság csak negatív értéket, negatív eredményt képviselnek, akár országos, akár magán évi elő­irányzatunkat s követes számlánkat tekintjük. Ennyire már jutottunk a modern legislatio, modern civilisatio, modern üzlet és üzelmekkel, s ennyire talán eljutunk a modern hydraulicával is. De magam is majd beleesem a modern jour­­nalisticába. írni mindenről, csak arról nem, a mi feladatunk. Térjünk tehát az ígért kis tanügyi statisztikához, ha mindjárt olyan lesz is az, mint a böjti prédikáczió — unalmas, hisz adventben vagyunk, s az advent félbőjt; önmagunkba kell szállnunk, készülődnünk most is az emberi nem megváltójának üdvözléséhez; vajha a magyar nem­zet nemzeti, állami megváltóját is üdvözölhetnénk! A statisztikának két fő kellékkel kell bírnia: legyenek először adatai a valóságot a lehetőségig megközelítők, azután pedig a combinált, az össze­hasonlító egybeállításban legyen egy-két élet és szellem is, vagy a­mint mondják, beszéljen is a statisztika. A közoktatásügyi miniszter, közoktatásunk állapotáról évenként nyújt az országgyűlés elé nagy részletes jelentést. Tulajdonképen tanügyünk, s kiválóbb részben népoktatásunk statisztikája e je­lentés is, úgy állítva össze, hogy minél többet be­széljen is, s ezáltal érdekeljen, de úgy, hogy kiki egyéni combinatiói szerint még külön önálló ösz­­szehasonlításokat is tehessen, s következtetést és tanúságot levonhasson. A fő dolog itt is, hogy ezen jelentés, illetőleg annak adatai a valót a lehetősé­gig megközelítsék. Most az év utolsó negyedében újra az ada­tokat gyűjti össze a minisztérium az 1878/9-dik tanévről, hogy a jövő év első felében, vagy talán első negyedében már ismét egyévi hivatalos jelen­tést adjon az országgyűlés elé. Szorítkozva egye­dül a népoktatási adatokra s tekintettel az eddigi jelentésekben kitüntetett összehasonlításokra, nem lesz talán fölösleges a múltra nézve a közlött ada­tok felhasználásával egy oly combinatiót is tenni, mely a jelentésekben mellőztetett, s úgy a tanügy mint a statisztika barátait érdeklendheti és mely a kiindulási alapot tekintve, a valót jobban meg­közelíti, mint a hivatalos jelentésekben elfogadott egyik fő összehasonlítási alap. Ezen összehasonlítási alap az, hogy a tény­leg iskolába járók számát a fölvett tankötelesek számához arányitva, ezen arány jelezi az elért kedvező vagy kedvezőtlen nrvényt, melyen egyete­mes népoktatásunk áll és illetőleg hogyan viszony­ult az egyes tankerületek oktatásügye egymással szemben. Az 1874-ik évi miniszteri hivatalos jelentés­hez egy térkép is van mellékelve, mely a szám­adatok mellett színekben is kitünteti a mondott arányra fektetve az elért culturmagaslatot. így van Torn­a elsőnek téve, mert a bemondott 3557 tan­kötelesből tényleg jár iskolába 3422 . 96.210/0. Sopron a 3-ik helyett foglalja el, mert a felvett 39.680 tankötelesből iskolázott 38.086 , 95.22%. Igen, de Torna a lakossághoz arányosítva 15.27% tankötelest mutatott ki, míg Sopron kimutatott 17.9%, s ha Sopronba is csak 15.27% tanköteles lett volna fölvéve, ak­or kijött volna az a ne­vetséges viszony, hogy a tényleg iskolázók a tan­kötelesekkel szemben 11, 3% tettek volna ki. Vegyünk még két szomszéd alföldi megyét, a­hol ha van is különbség a tanügyben, az túl nagy a valóságban nem fogna lenni. Békés a 21-ik, Csanád mert Békésben 79.64%, Csanádban 50.52% jár iskolába. Ámde Békés tankötelesekül a lakosság­nak csak 14.74%-ját vette fel, míg Csanád 18.37%. Ezért nyert Csanád Békéssel és sok más tankerü­lettel szemben túl kedvezőtlen helyet. Ha a tankötelesek teljes hűséggel lettek volna összeírva, akkor a tényleg iskolába járók aránya elfogadható mérve volna az egyes tankerületek haladása vagy hanyatlásának, de épen ezen adat volt mindig gondolomra, de még így is gondolkodás nélkül beadva akár a községi elöljárók akár az anyakönyvek vezetőitől. Ezért, bár elismerem, hogy az adatok kötelessége évenként emelkedik, most is biztosabban mutatja a tanügy állását, ha a tény­leg iskolába járókat a lakossághoz arányítjuk. A lakosság számát úgy az egyes községekben, mint a tankerületekben kielégítő biztossággal tud­juk, hány lakosra esik egy tanköteles, e tekintet­ben az egyes tankötelesek igen kis eltérést mutat­nak, az összes 6—15 éves tanköteleseket tekintve a 19 és a 20% képezi a közép­arányt, de a mi­niszteri 1874-ik évi jelentés csak 15,89% mutat ki. Hogy az adatok e tekintetben valóban hibásak vol­tak, elég arra hivatkoznom, miszerint én még 1876-ban, akkor melegiben, mikor az 1874-iki je­lentés beadatott, a miniszteri jelentésben kimuta­tott adatokat külön minden megyénél összehason­lítottam a legutolsó népszámlálásból kivont adatok­kal a 6—15 éveseket illetőleg, s ott mindenütt igen eltérő adatokat találtam. Szabad legyen ezt néhány megyére nézve leg­alább számokban feltüntetnem, és igy tovább a népszámláláskor alig volt 4—5 megye, hol a 6-15 évesek számaránya közt nagyobb eltérés lett volna; így volt főösszegben is: Magyarország 111117.62312.236 783|20.13| Erdély | 2101.727| 407 395­ 19 30| Főösszeg: 13*19.350| 2644.178|20.00|1344.215|21d9207 15.8S tehát a miniszteri jelentés 874-ről 4.4 százlék­kal kevesebb tankötelest mutat ki, mint mennyit az utolsó népszámlálás talált, úgy hogy ennek arányát tekintve 1874-ben a 13.995.215 lakosra esett volna 2.706.787 tanköteles, vagyis 567.580-nal több mint fölvéve volt, s ha azután ehhez viszonyítnák a tényleg iskolába jártak 1497.144 számát, akkor ez nem 69.93 százalék közép­arányt adna, hanem csak 55.31%­ Ezért hiszem, hogy a­míg a tankötelesek a biztos alapon nem iratnak össze, igazságosabb mérv a lakosság számához arányítani az isko­­lázókat. Ezen alapon készítettem kisérletképen több nemű combinatiót az 1877/8-ik évben iskolába jártakról, az összes új beosztású 66 tankerületből. E szerint a lakosság legnagyobb százaléka Szepes­­ben iskolázott, t. i. 18.04%, a legkisebb pedig Szolnok-Dobokában, t. i. 6.53%. Szepes után Vas, Veszprém, Trencsén, Fehér, Torna következett. A középarányú miniszteri jelentésben felvett 13.474,281 lakosra kimutatott 1.559,636 tényleg iskolázót te­kintve volt 11,57%; ezen közép­aránynál kedvezőbb volt az oktatás 38, kedvezőtlenebb 28 tankerület­ben. E kedvezőlen arányba az erdélyi részből 12 tankerület esik. A középnél kedvezőbb 38 tankerület közt a 37-ik volt Békés megye, a 38-ik vagy utolsó Buda­pest. A középarány alattiak elseje az új Hajdú­­megye. Ha az Erdélyrészi megyéket külön vá­lasztjuk, akkor a magyarországi iskolázási közép­arány kedvezőbb, t. i. 12.07%, míg Erdélyé csak 9.19%. Az Erdély­részi megyék közt legkedvezőbb volt az arány Nagy-Küküllőben, t. i. 14.83%, ez az összes tankerületek közt a 7-ik helyet foglalja el. A legelső Szepes, és a legutolsó Szolnok-Do­­boka számarányát vetve össze, ez úgy áll egység­hez, mint 3,26, az 1-hez, vagyis Szepesben 100 lakos után annyi járt az iskolába, mint Szolnok- Dobokában 326 lakos után. Nemzetiség szerint viszonyítva a tanulók arányát 29 tankerületben volt absolut többségben a magyar. Ezek közt az 1-ső Jász-Nagy-Kun-Szol­­nok megye csaknem teljes 100 percent; 2-ik Heves 99%%; 3-ik Hajdú 98%%; 4-ik Győr 98%%; 5-ik Csongrád 98%%; 6-ik Udvarhely 97%; 7-ik Borsod 95%; 8-ik Csik 95%; 9-ik Torna 94% ; 10-ik Szabolcs 91 Y10/,,­ — A legkevesebb magyar tanuló volt Árvában, csak ,/1 percent, Liptóban Vs%, Szörényben, Ya%, Turóczban, Szepesben 1%, Trencsénben 174%, Sárosban k­i/aVo- ~ Az összes magyar többségű 29 tankerületből a fen­tebb jegyzett középaránynál jobb volt 17, rosz­­szabb 12. Német csak két megyében volt absolut több­ségben, u. m. Mosonban 75%, Nagy-Küküllőben 55%, azután következik Toron­tál 49 7% és Temes 49 százalékkal, ezek közül három esik a középnél kedvezőbb arányba, és 3 oly megye van, hol egy német sem iskolázott. A tótok 9 megyében voltak absolut többség­ben, u. m. Zólyom 95, Árva 933%, Liptó 93 Va, Trencsén 93, Turócz 74, Nyitra 68, Sáros 63, Bars 58 Va és Szepes 53 százalékkal. Ellenben 22 me­gyessen nem volt tót tanuló. Az absolut többség­ben álló tót tankerületek mind a középnél kedve­zőbb rovatba esnek. Román absolut többség volt 11 megyében, ezek közül Fogaras 92 fa és Szörény 86%-val van legelős, de a középnél jobb félbe egyedül Szörény esik, a 36 megyében pedig nem volt román. Szerb sehol sincs absolut többségben, a leg­több esik Torontálra 21, Temesre 14 és Bács- Bodrogra 13 é6, mig 51 megyében nincs szerb. Horvát Moson és Sopronban legtöbb, egyen­lően IlYaYo, — nincs pedig 55 megyében. Ruthen legtöbb van Mármarosban 46, Bereg­ben 42­7* és Ungban 42%, nincs 62 megyében. Végre a hitfelekezeti arány igy oszlott meg: Római katholikus absolut többség volt 34 megyében s ebből 28 a középaránynál jobb. A gör. katolikusokkal együtt 45 megyében vannak ab­solut többségben, mig a gör. katholikusok önma­gukban 4 megyében vannak többségben s azonfe­­ül Besztercze-Naszódban 49 ma­r­adnak ki. A leg­­katholikusabb megye Csikmegye 92% róm. kath. és 8% gör. katolikussal. Ebben nincs protestáns és nincs zsidó. Csik után a legtöbb katholikus van Heves­ben 89, Zalában 881/3, Moson, Trencsénben 88, Sopronban 84 és Barsban 83 73%­ A legkevesebb pedig van Fogarasban 172, Nagyküküllőben 2, Besztercze-Naszódban 3 és Küküllőben 4%. Gör. kath. nincs 29 megyében. Gör. keleti 5 megyében volt absolut többség­ben és egyben 49 %. — Ezek Szörény 86, Huny­ad 68, Krassó 65 fa, Fogaras 61 és, Arad 50 és Sze­­ben 49%. A középnél jobb arányba csak Szörény esik; 32 megyében nincs gör. kel. Protestánsok együttesen számítva 10 megyé­ben voltak absolut többségben, ezek: Hajdúm. 82, Békés 73 fa, Udvarhely 66, Nagyküküllő 59, Gömör 56, Háromszék 55, Maros-Torda 54, Bihar 527a, Brassó 52, Turócz 52%­ Ezek közül 7 a közép arany íme esia. Egy megyében isiinnen nincs protestáns, és Szörényben csak 72%­Mózes vallásúak absolut többségben sehol. A legtöbb volt Budapesten 25, Ugocsában 22, Zem­plénben 15, Beregben 14%; csak 3 megyében nincs izraelita tanuló, Csik, Kisküküllő és Udvar­helyben. Nem fölösleges talán a miniszteri jelentések adatainak ilyszerű csoportosítása is, ha csak rö­vid kivonatban is, mert a statisztikai adatok csak igy lesznek beszélőkké. Mielőtt az újabb minisz­teri jelentés kiadatik, talán a min. jelentések egy­két más részletére szintén fogok még reflectálni. — Most boldog újévet. rrr. Közgazdaság, Üzlet­ táviratok. Bécs, deczember 31. Magyar ért. zárlatja. Magyar földte­­herm. kotr. 88.­—, Magy. vasúti kölcsön 115.--, Salgó-Tarján —.—, Magy. hitel 270.50, Magyar záloglevél 100.30, Alföld 144.—, Erdély 112.—, Magy. észak-keleti vasút 135.25, M. kel. vas. 78.75, Kel.­vasuti elsőbbs. kötv. 74.75, Magy. sors­jegy 107.—, Tiszai vasút 215.—, M. földhitel —, Kincst. utal. 1873.158.—, Kincst utalv. 1874.—.—, Arany-járadék 97.65. . Erdélyi föld. kötv. 85.70. Bécs, deczember 31. Osztrák értékek zárlata. Osztr. hitel­­részv. 291.50, Angol-osztrák 144.30, Lombard 82.50, Állam­­vasut 274.75, Galicziai 251.—, Papirjáradék 69.15, Aranyjá­radék 81.35, Hitelsorsjegy 177.—, 1860-iki 130.25, 1864-iki 166.50, Töröksorsjegy 16.—. Váltóárfolyam : Londonra 116.75, Frankfurtra 57 20, Porosz pénztári utasv. 57 80, Ezüstj. 70 70, Cs. kir. arany 5.49, Napoleond’or 9.31. Nemzeti bank 837, Utótőzsde —.—. —.—. Gyengébb. Bécs, decz. 31. Esti zárlat. Hitelrászvény 294.20, An­gol-osztrák 144 50, M. hitek. 271 50, Allamvasut. 272.—. Lom­bard 83.—. Járadék 69.30 Napoleond'or 9.31. Aranyjáradék 97.35, Galicziai 254.—. Osztr. ar. jár. 81 45. Élénk. Páris, deczember 31. Zárlat. Liszt 72.25, 72.50, 73 —, 73.-. Búza 34.25, 34.25,34.30, 34.25. Rozs — — Olaj 80.25. 80—, 81.-, 82 25. Szesz 68.75, 68 75, 68 75, 68.75. Berlin, deczember 31. Zárlat. Papirjáradék —.—, Ezüst­­járadék —.—, Magy. járad. 8410. Magy. kincst. utalv. —, 1877 iki 10 mill. kölcsön 64.50, keleti vasút elsőbbs. 75 75, Hitelrészvény 50. 50, Államvasut 474.50, Lombard 140.—, Galicziai 108.50, Kassa-oderbergi 49.50, Romániai 43.90, Orosz papírpénz 211.70. Váltóárf. Bécsre 171.60 Igen élénk. OtAi'67-ds Hitek. 508.50. Államvas. 479.—, Lombard 141.—. Berlin deczember 31. Zárlat. Búza 237 50, 242­­.Rozs .173­­, 173.—, 178.­, 177.—, Zab 146.50, 152.—. Repczeolaj 54 50, 54.30. 55.60, Szesz 61.40, 59.20. 59.30, 61 20. Frankfurt, deczember 31. Esti zárlat. Papirjár. 59.81. Ezüstjáradék .60.50, Osztr. arai)­járadék 70 50, Magy­­arsng­­jár. 84.— , Osztr. hitelv. 251 50, Osztr. államv.­részv. 237.50, Galicziai 217.50, Lombard 70.25, Erzs. nyug. vasút 155.—, Magyar Galicz. vasút 100.50, Tisza v. vasúti elsőbbs. 81%, Váltóárf. Bécsre 172 70 Osztr.. bankr. 723.G. Szilárd. Utótőzsde 452.­, 238.­, 218.25. Az osztrák szab. államvasut fennállásának huszonöt éves jubilaeuma A mai nappal az osztrák államvasut fennállá­sának huszonöt éves jubilaeumát üli meg, épen huszonöt éve annak, hogy az osztrák kormány 1854-ben újra a magánvasutak rendszerét fo­gadta el. E sokat ócsárolt, de megérdemlett méltány­lásban is részesülő vállalat életében előjövő e nagyfontosságú eseménynél , azon jelentőségnél fogva is, melylyel az úgy a Lajtán innen, mint a túlsó rész közgazdasági életében representál, nem lesz érdektelen fejlődésére egy rövid visszapillan­tást vetni. Osztrák és franczia tőkepénzesek, élükön Sin­a György báróval, Es­kel­es Dániel báróval, Pereire Izsákkal és G­a­lt­­­e­r­a Rafael herczeg­­gel 1855. január 1-jén kapott engedélyt több épen építés alatt álló, s összesen 1164 kilométer hosszú­­ságú államvasút megvételére. Ugyancsak megvá­sárolta a társulat a Brassó megyében fekvő 22,73­0 km. terjedelmű államjószágot, az azon levő gyárakkal együtt, végül magához váltotta a 45 kilométer hosszúságú Bécs-győri vasútvonalat, és az országos bécsi gépgyárat. A társulat, mely 1855. év februárban alakult meg 200 milió frank alaptőkével, mely azonban szükség esetén még ugyanily összeggel volt sza­porítható, kezdetben S­i­n­a báró, mint az igazgató­­tanács elnöke s M­á­n­i­e­l Jakab vezérigazgató ve­zetése alatt állott. Első gondját a társulatnak vonalainak kiépí­tése s kiegészítése képezte. Egymásután nyíltak meg a bruck-győr-új-szőnyi, szeged-temesvári, s a baziás-jassenova-oraviczai vonalak. Hogy továbbá a stegerdorfi talajból nyert kő­szenet úgy saját használatára, mint az idegen fo­gyasztók számára inkább megközelítővé tegye, az oravicza-aninai hegyi vasutat építtette. Végül hogy a társulati vonalakat az al-dunai vidékekkel közvetlen összeköttetésbe hozza a tár­sulat, egy külön hajójáratot léptetett életbe. Mindezzel azonban nem szakadt, vége tevé­kenységének. Jóllehet vonalának hálózata úgy észa­kon, mint délkeleten kiterjedt a monarchia leg­végső határáig, az nem képezett bevégzett egészet, midőn a két fővonal sem egymással, sem Bécscsel nem volt közvetlen összeköttetésben. Ezen segiteni s ily módon oly vonalat te­remteni, mely az osztrák-magyar monarchiát észak­tól egész délkeletig átmesse s jelentékeny össze­kötő kapcsot képezzen a kelet és a nyugat között, volt a társulat legelső feladata, végre 1866-ban sikerült is a társulatnak megnyerni a Bécs-Gruss­­bach-brünni, Grussbach-znaimi és Bécs-marcheggi vonalak építtetésére megkapni az engedélyt, mely vonalak 1870-ben át is adattak a forgalomnak. Nagyobb kikerekítést nyert továbbá a társu­lat vasúthálózata a Chotzen-halbstadti vonal, to­vábbá a Temesvár-orsovai vonal kiépítése által, az első vonal létesítette a csatlakozást a porosz n­emez a román vasutakkal. A társulat tevékenységének azonban mindez nem szabott határt. Valamint egy nagy folyam je­lentőségét mellékfolyóitól veszi, úgy egy vasút rentabilitását is az őt környező s beleolvadó mel­lékvonalak befolyásolják. Felismerve e fontos természeti törvényt, a társulat hozzákezdett a másodrendű vasutak épí­téséhez. Aránylag rövid idő alatt lettek átadva a for­galomnak a Valkány-perjámosi, Vojtek-bogsáni má­sodrendű vasutak s a Tótmegyer-surányi iparvasut megvásárlása következtében ennek folytatása gya­nánt kiépíttetett a Surány-nyitrai vonal. A társulat, mely 1855-ben 1155 kilométer hosszúsági vasútvonalat vett át, mintegy 22 év alatt 2000 kilométer hosszúságú vasúthálózat fö­­ött rendelkezett. Uradalmai igazgatásában ez idő alatt szin­tén nagy fontosságú változtatásokat léptetett életbe. Az ipartelepek jelentékenyen megnagyob­­attattak s a rohamos haladás követelményeinek megfelelően újonnan rendeztettek be s különösen nagy gond lett forditva az aczélgyártásra. Sikerült is a társulatnak gyártmányai számára nemcsak Ausztria-Magyarországban, hanem a szomszédos keleti tartományokban is keretet biztosítani. E vállalatok emelkedését legjobban igazolja azon óriási emelkedés, melyet a társulat 1879-iki zárszámadása, szemben az 1856-ikival mutat, így 1856-ban a társulat tényleges vagyona tett 132.619 millió frtot, ebből az uradalmak értéke 13.878 millió frtot képvisel, 1879-ben ellenben 372.044 milliót, melyből az uradalmakra 24.486 millió fo­rint érik. Azon jelentékeny állást, melyet az osztrák államvasut társulat a monarchia többi vasuttár­­sulata között elfoglal, nemcsak azon befolyásnak, melyet a jelentékeny forgalmi hálózat teremt, nemcsak pénzügyi helyzetének s nagy tőkéjének, hanem köszönheti egyszersmind azon hatalmas initiatívának is, melylyel a vasúti kérdésekben fellépett. a javan egységes osztályozása­­az osztrák- magyar vasutakon, a londoni Clearing­ House min­tájára szervezett központi számvevőségi hivatal fölállítása, a nyugtatványozási hivatal életre kel­tése mind az államvasút kezdeményezésének kö­szönheti lételét. A szó igazi értelmében a vasúti szolgálatnak valóságos iskolája volt, a­honnan sok más vasút nyerte jelenleg magas állást elfoglaló hivatalnokait. Hogy mily buzgalmat fejtett ki az állam vas­­úttársulat a nemzetközi forgalom emelkedésére, az sokkal ismeretesebb, semhogy itt méltatni kellene, szintúgy ismeretes azon érdeme, hogy a helyi for­galomra mindig nagy figyelmet fordított, bizonyí­­téka ennek az a számos gyor­i ipartelep, mely vonalai hosszában emelkedett. Helyzeténél fogva mint közös vasút termé­szetes figyelmét mindkét vonalra egyformán ter­jesztette ki. S ha mindazonáltal nem mindig sike­rült nézeteit összhangba hozni a magyar kormány nézeteivel, az semmi esetre sem rosszakaratán, vagy a való forgalmi viszonyok félreismerésén múlt. Ellenkezőleg mint nemzetközi társaság, ment minden elfogultságtól s pártállástól. A viszonyokat mindig kellő figyelmére méltatta. A kormány s az ország jogos igényeinek megfelelt, midőn a ható­ságok s a közönséggel való érintkezésben a magyar nyelvet általánosította. Ezt tenni nem is vonako­dott. Vonakodott csak egyszerre végrehajtani, mert nem hagyhatta tekinteten kivül személyzetének jogait , mert a nyelvben jártas elegendő egyén nem is állott egyhamar rendelkezésére. Hogy továbbá a magyar forgalmat emelni és az ország terményét versenyképessé tenni igyeke­zik, ezt bizonyítja a tarifának az összes magyar terményekre vonatkozó fokozatos leszállítása, főkép a gabonára vonatkozólag. Hogy azonban az ország egyéb érdekeit is szívén viseli,­azt legjobban il­lusztrálja az a tény, hogy a pályaudvarokhoz ve­zető töltések elkészítésére a Bánságban nem je­lentéktelen áldozatokat hozott, a­mennyiben a szükséges kőanyagot és ennek a helyre szállítását nagyrészben bérmentesen s részben a régió költsé­gén eszközölte. A töltések építése és jó karban tartása fölött őrködik és gondoskodott arról, hogy vámilleték behozatala által az e czélra szükséges összeg meglegyen, s az érdekelt községeknek je­lentékeny megtakarításokat is szerzett. Végül még néhány érdekes adatot említünk fel. Az államvaspálya több mint 2000 vasúti hi­vatalnokot s 37.900 szolgát és munkást foglalkoz­tat, kiknek illetékei a jelen viszonyoknak megfe­lelőig igen tekintélyes összegre rúgnak. A társu­lat által alapított s az általa segélyezett nyugdíj­­i előlegalap 5 millió frtot, a segélyalap 3 millió frtot tesz. A nyugdíjazási feltételek az Ausztria- Magyarországon fennálló legkedvezőbbekhez sora­koznak. A társulat részt vett a londoni világkiállításon 1862-ben, a párisin 1867-ben, a bécsin 1873-ban s az utolsó párisi közkiállításon 1878-ban, vala­mint számos vidéki kiállításokon, melyeken min­denütt elsőrendű érmeket nyert. A jelen administrate, melynek élén W­i d­i­a­­n­e­r Móritz báró áll, mint igazgatósági elnök, ga­­rantiául szolgál arra nézve, hogy ezen nagy, szi­lárd alapon álló vállalat jövőre is iparkodni fog az ipar, forgalom, a monarchia s a társulati rész­vényesek érdekeit szolgálni. X. Gazdasági és piaczi tudósítások. Saiptó-Szent-Miklós, deczember 30. K. . . . (Az „Ellenőr“ saját tudósítása.) Nyolcz heti egyre tartó dermesztő hideg után tegnap reggel sűrű havazásunk volt, mely a hosszantartó szigorú télies időjárásnak nyakát szegte. Délután az eső esett. A mai hetipia ezen, mint minden évben az ünnepek előtti napokban, lanyha hangulat vo­lt. Eladó és vevő alig volt látható. Az orsz. magy. gazd­. egyesület mé­hészeti szakosztálya szombaton január 3-án délután 5 órakor a Köztelken méhészeti estélyt tart a kö­­­vetkező programmal. A legjobb telelő képő: Dö­mötör László, apróbb közlemények: Kries­ch János. Az estély után a magyar országos méhészeti egyesületnek választmányi ülése van. Közlemények az ipar-, kereskedelem- és forgalom köréből. A B orsz. m. iparegyesület képviselő bizottsága nagyszámú tagok részvéte mellett decz. 30-án évnegyedes gyűlést tartott. Az előterjesz­tett igazgatósági jelentés kiemeli az egyesület mű­ködésében beállt lendületet. A tagok száma az utolsó félévben 12 alapítóval és 233 rendes tag­gal, összesen 245-te­l szaporodott. Az okt. 7-én tar­tott képviselő bizottsági ülés óta az ipartanodákra 3275 frt folyt be, a könyvtár is némi gyarapodást nyert adományok által. Beregszászy Lajos Vád és Védirat czímű művének egész jövedelmét az egyesületnek ajánlotta fel. Az iparoskörrel és a népoktatási egylettel együttesen rendezett fel­olvasások várakozáson felüli sikert mutatnak. Az ipartanodák egy új szaktanfolyammal (pin­­c­z­é­s t­a­n­o­dá­val) gyarapodtak. Az ipartár­sulati szakosztályhoz eddig 31 társulat csatlakozott s a többieknek csatlakozása folyamat­ban van. Az ipar művészeti fejlesztését az építész és építésipari szakosztály tervezési pályázatok kiírása által és műipari rajzok kiadása által rendszeresen megkezdette. A gyár­ipar érdekében a gyáripari szakosztály erélyes ac­iót kezdett, programmjául tűzvén egyrészt a gyáriparnak rokon iparágak szerinti szervezését, másfelül a gyáripar fejlesztése érdekében állami kedvezmények kieszközlését. Mint oly fontosabb ügyekről, melyek az egyesület működésének tár­gyát képezték, megemlékszik még jelentés a II. orsz. iparos gyűlés határozatainak végrehajtásáról, a gyáripari telepek elhelyezésének kérdéseiről, az új törvényjavaslat ügyéről, a borászati congressuson leendő előterjesztés végett kidolgozott javaslatok­ról, a borhamisítás kérdéséről, a hadfelszerelések ügyéről, a székesfehérvári érem­kiosztási ünne­pélyről s ez alkalommal összeállított ipartörténeti műről, a Budapesten tervezett kiállításról stb. A jelentés helyeslő tudomásul vétetvén, három tárgy szolgáltatott alkalmat hosszabb eszmecserére. Elő­ször is tárgyaltatott azon kérdés, hogy miután Budapesten az iparos oktatás igen sok irány­ban indul meg, irányuknak összhangzásba és ösz­­szefüggésbe hozatala végett a központi iparokta­tási közeg (tanács) létesítése végett, a minisztérium­hoz fordulni. Az ez irányban teendő lépések akkorra halasztottak, a­mikor az iparszervezet életbe fog lépni, miután a központi ipartanács lesz hivatva az ipar érdekeit az oktatás ügyében is képviselni. — A hadfelszerelések tárgyában több felszólalás történt, jelezvén egyes eseteket, melyekben a hazai ipar versenyképessége daczára külföldi iparosok­nak adatott a szállítás.­­ A gyűlés legfontosabb tárgyát az egyesület közlönyének na­­gyobbitása képezte, úgy hogy azok havonkint kétszer jelenjenek meg. Hosszabb eszmecsere után, melyben az eszme élénk helyeslése mellett az élénkebben megindult egyleti tevékenységre és iparos mozgalmakra történt utalás, az igazgatóság felhatalmaztatott a szükséges intézkedések meg­tételére, hogy mind a magyar, mind a német köz­öny 1880 elejétől kezdve kétszer havonként adas­sák ki. A „Kisbirtokosok Országos Föld­hitelintézete“ alapítóinak névjegyzéke és a befizetett összegek kimutatása az igazgatóság ré­széről ma sajtó alá lett adva; a kimutatás terje­­delmessége és a nyomdai kiállítással összekötött technikai nehézségek folytán azonban ezen kimu­tatás 10—12 nap előtt el nem készülhetvén, annak szétküldése ezen idő eltelte előtt nem foganato­sítható. A Festi biztosító intézet életbiztosítási osztályánál deczember havában 73 bevallás 120.179 frt biztosítási tőkére nyujtatott be; 60 kötvény 81.379 frt tőkér­ől állíttatott ki. A bevétel dijak­ban 19.941 frt 68 krt és betétekben 745 frtot te­­szen; haláleset 2 jelentetett 900 frtról. 1879. jan. 1-jétől a bevétel dijaknál 241.348 frt 70 krra és betéteknél 13.782 frt 50 krra rúg; haláleset 38 jelentetett 53.200 frtról. Az E­lső magyar ált. biztositó tár­­saság“-nál, decz. hó folyama alatt életbiztosítá­sok 757,020 frt., az 1879. év folyama alatt pedig összesen 6.493,784 frt 84 kr. erejéig köttettek s az életbiztosítási díjbevétel f. évi január hó elsejétől deczember hó végéig 1.211,520 frt 40 krra, a be­jelentett halálesetek összege pedig ugyanazon idő alatt 403,980 frtra rúg. A társaság életbiztosítási károk fejében, fennállása óta deczember hó végéig 4.724,747 frt 7 krt fizetett ki. Pénz- és értéktőzsde, Budapest, deczember 31. Külföldi kedvező üzleti tu­dósítások folytán tőzsdénkén ma is mindvégig igen jó han­gulat uralkodott s habár nem is valósult azon várakozásunk, hogy év végére a Magyar járadék egész 98-ig felemelkedik, mindazonáltal elég kárpótlást nyújtott a benne mai nap is létrejött igen tetemes forgalom. A többi állami értékek, va­lamint játékpapírok is igen jó keretnek örvendettek s szintén emelkedtek árukban. Vasutak hasonlóképen, valamint a helyi értékek nagyobb része is. Az elő­tőzsdén Magyar járadék 97.35— 97.40-en, Osztrák hitelrészvény „rovásra“ 294 20­ -294.60-on kelvén, utóbbi a déli tőzsdén 295.50-ig felment s azonnali át­vétellel 291-en, Magyar hitelrészvény 268.75-ön, Anglobank 143.50 en zárult, Magyar járadék 97.40—97.45 ön, 1877-iki államkötvény 79-en, Magyar földtehermentesités 88.75 ön, Temesi 87.25-on, Erdélyi 86-on, Szőlődézsmaváltság 88.75-ön, Alföld-fiumei vasút 145-ön, Északkeleti 136—136.75-ön, Kassa­­oderbergi 115.25 ön kelt, helyi értékek közül Jelzálogbank 38-on, Kézművesbank 81-en, Pesti biztosító 115-ön, Pannónia gőzmalom 1450-en, Országos központi takarékpénztár 118-on, Fővárosi 398-on vetetett, Franklin könyvnyomda 125-re, Ser­főzde 510-re, Drasche-féle téglagyár 91—92.25-ön, Földhitel­­intézet 5° 0-ias záloglevele 95.75-ön, Földhitelrészvénytársaság 51 2° c-iasa 95-on, kereskedelmi banké 101.25-ön vásároltatott. Az esti tőzsdén a délben nyilvánult jó hangulat még tetemesebben növekedett a délutáni üzlet alkalmával. Jobb külföldi és különösen bécsi jegyzetek az itteni árakra is visszahatottak, és számos vevőket bevásárlásokra buzdí­tottak. A Magyar 6%-os kamatú államkölcsön 97.80-ig emel­kedett, anélkül, hogy v­evési csökkenés érezhető.­­ Úgy látszik, hogy a közelebbi napokban a „pari“ árat elérendjük, sőt ha hinni akarnánk az uralkodó véleménynek, még azon árt is tetemesen túlszárnyalandjuk. A magyar ált. hitelbank részvényei tetemesen felrúg­tak és a déli 269-et túlhaladván, 272 írttal zárjuk be a mai üzletet. — Az osztrák hitelbank részvényei hasonlag emel­kedtek egész 298 írtig. Tőzsde végén jegyezünk: Magyar 6°­­ államkötv. 97.80—97.90, Magy.^ hitelbank részv. 272.— 272.50, Osztrák hitelrészvény 297.40 —287.50. Nleteorologiai jegyzetek. A meteorologiai magy. kir. központi intézet időjárási jelen­tései 1879. deczember 81-ről reggeli 7 órakor. V I z á 11 á s Felelős szerkesztő: Hindy Árpád. Beküldetett. Országszerte általánosan kedveltté vált legkellemesebb és legkitűnőbb gyógyhatásúnak bibizonyult és elismert Fáczányi-féle „Édes Mustár“ feltalálva és készítve Fáczányi Ármin gyógyszerésztől Bu­dapest X. ker. Kőbányán. Ezen mustár valamint igen kellemes és kitűnő minő­ségénél úgy biztos és fölülmulhatlan gyógyhatásánál fogva melyet leginkább a következő bajoknál jótékonyan gyakorol nevezetesen a rosz étvágynál, az ételek gyönge emészté­sénél és az onnan eredő többféle gyomorbajoknál úgymint: savanyú felböffögésnél, gyomorégetésnél és gyomor­görcsnél, szom­lásoknál kiválólag pedig az időtt gyomor és bélhurutnál, továbbá az úgynevezett szam­ársynlladozó és görcsös hurutnál, Schleimsztmánál nehéz lélekzés­­nél, géghurutnál és rekedtségnél, úgyszinte gyomor és a mellem­­­álkásodásnál, a nőknél előforduló hysterikus fejfájásnál és szívbajoknál, végtére még a májbajokban és az aranyér szenvedőknél is bizonyult kitűnő gyógyha­­tásánál fogva valamint a legelőkelőbb orvosok és igen szá­mos szenvedők részéről is, a­kik azon mustárt a fentebb elősorolt bajoknál meglepő és legjobb sikerrel használták, legnagyobb elismerést és teljes bizalmat vívott ki magának.­­ Ugyszinte azon mustár kitűnő minősége és biztos gyógy­­hatása folytán valamint az által­a gyógyszerészi és műve­­gyészeti téren tanúsított haladásért is, a székesfehérvári országos kiállításon érdem­éremmel, dicsérő és elis­merő oklevéllel is kitü­ntettetett. Kapható legfrissebb mi­nőségben Fáczányi Ármin gyógyszerésznél Budapest, X. ker. Kőbányán, továbbá számos budapesti és vidéki,gyógy­­szerész és nevezetesebb fűszerkereskedő uraknál. Ára egy nagy üvegnek 1 frt — kis üveg 50 krajczár. — Postán szál­lítva a csomagolás külön é­s mérsékelten számitta­­k. Minden betegnek erő és egészség, gyógyszer és költség nélkül, gyógytáplálék által. UPiiQiPt'pipro 37)’UL Sa­rryr nYTUlubblulu Londonból. Ezen kellemes egészségi­eteknek 1­0 ót óta semmi betegség nem szegült ellen, és jónak bizonyultak felnőttek­ és gyermekeknél gyógyszer és költség nélkül, minden gyomor-, ideg-, mell-, tüdő-, máj-, mirigy-, nyákhártya-, légzési-, hólyag- és veseba­jokban, emészt­etlenség, dugulás, hasmenés, álmatlanság, gyengeség,­­ aranyér, vízkórság, láz, émelygés és hányás, még terhesség alatt is czukorvizelés, elsoványodásnál, nem különben mint, táplálék szopós gyermekeknek még a dajkatejnél is előnyösebb. — Kivonat 80,000 bi­zonyítványból oly bajok meggyógyulásáról, melyek minden gyógyszer­nek ellentallottak, köztük Dr. Angelstein orvosi tanácsos Dr. Shore­­land, Dr. Campbell, Dr. Dédé tanár, Dr. Ure, Castlestuart grófnő és több magasállásu egyének bizonyítványai, melyek kívánságra bérmen­tesen megküldetnek. A Revalesciére négyszer oly tápláló, mint a hús és felnőttek­és gyermekeknél más szerek és ételek ötszeres árát megtakarítják. Bádogszelenczékben 12 adagra 2 frt 25 fr., 24 adagra 4 frt, 48 adagra 7 frt, 120 adagra 16 frt, 288 adagra 36 frt, 576 adagra 70 frt. Reva­­lesciére piskóta, szelenc­ékben 4 frt és 7 frt. Revalesciére csokoládé 12 findzsára, 2 frt 25, 24 findzsára 4 frt, 48 findzsára 7 frt. — Kap­ható Du Barry és társ­­nál. Bécsben Annagasse 9. Prágában Fürst J. gyógyszerésznél. Budapesten­ Tötrök József gyógyszerésznél.

Next