Ellenőr, 1880. február (12. évfolyam, 54-101. szám)
1880-02-01 / 54. szám
Fr‘1 világositások, egészben : 2.396.165 frt 86 ’/a krral. Hozzájárul még a fogyasztási adóvisszatéritések felosztásából az 1878. évi XIX. t.-cz 2. §-a alapján Magyarországnak megtérített öszszegnél mutatkozó . . . 212 896 frt 72 krnyi többlet, valamint az állami javak eladásából 1879. évi aug. 1-je, tehát a 76 de millió frtos kölcsön törlesztése után befolyt, és e szerint az állam szabad rendelkezésére maradt . . . 120.411 frt 73'/, kr, a bevételi többlet tesz . .2,729.474 frt 32 frt. A többi bevételi czimeknél a bevételi kisebblet összesen 5,879.520 frt 11 */a kr mutatkozik az összes nettóeredmény tehát egészben___________________ véve kedvezőtlenebb . . 3,150.045 frt 79 V* krajczárral. Az egyenes adóknál mutatkozó 4,666.708 frt 66 Vikrnyi visszaesést okozták azon számos elemi csapások, melyek az országot 1879. év folyamában váltakozva sújtották; már az év elején rendkívüli vízáradások pusztították és károsították a folyók mentében fekvő vidékeket és az árvizek miatt nagy kiterjedésű területek nem voltak művelés alá vehetők; később a nyár derekán a nedves időjárást nagy szárazság váltotta fel, ésannyira, hogy amit az árvíz megkímélt, azt a hosszasan tartó rendkívüli szárazság semmisítette meg. Ily súlyos viszonyok között a megyék közönségeinek felterjesztései folytán, a főispánok és közigazgatási bizottságok meghallgatása mellett negyven törvényhatóság területén az adóbeszedést nemcsak enyhíteni, sőt számos községben végképen beszüntetni kellett. Ugyanezen okokból az 1876. XV. t.-czik 49. §. értelmében nagymérvű földadó leírásokat kellett engedélyezni, melyeknek összege az év végéig elintézhetett kárfelvételi munkálatok alapján már is 1,386.000 frtot meghalad. A fogyasztási adóknál mutatkozó 218 008 frt 26 ktnyi bevételi kevesebbletnek oka az 1879. évi silány burgonya- és kukoriczatermés, melynek következtében a szesztermelés egyátalán csökkent, de főleg a burgonyát feldolgozó szeszfőzdékben, minthogy azok nagyobb száma anyaghiány miatt az 1878/9 kig termelő idényben vagy teljesen szünetelt, vagy pedig csak leszállított termelőképesség mellett működött. Az állami jószágoknál mutatkozó 345.482 frt 76 krnyi bevételi kevesebblet csak látszólagos, és az 1879. évi szeptember végéig mutatkozó 317.832 frt 41 kr bevételi többletben találja magyarázatát. Az állami nyomdánál mutatkozó 104.603 frt 53 bevételi kevesebblettel szemben állanak a nyomdának 1879. deczember hó végével még ki nem egyenlített követelései, egészben 181.390 frt 98 krral. A sorsolási kölcsön bevételeinél mutatkozó 131.348 frt 22 krnyi bevételi kevesebblet onnan ered, hogy a kölcsön követelései — történt visszafizetések folytán — apadnak, és így az időközi kamatok is kevesbednek. A még fenmaradó összeg az illető bevételi czimek közt jelentéktelen, további említést nem érdemlő összegekben oszlik el. Az 1879. évi IV. negyedben a kiadások egészben 3,076.667 frt 29 krral kedvezőtlenebb eredményt mutatnak fel. A közösügyi költségeknél a IV. negyedben mutatkozó 1,627.834 frt 39', kvnyi kiadási többlet a határvám bevételek visszamaradásából, illetőleg a fogyasztási adóvisszatéritések emelkedéséből ered. Egészben, t. i. januártól deczember végéig azonban, e czimen az 1878. évi eredménynyel szemben 1,257.313 frt 26 krnyi megtakarítás mutatkozik. Az aranyjáradék-kölcsön kamatainál mutatkozó 2,368 327 frt 30'/* kr kiadási többlet, nagyobb részt a kamat-megtérítések elmaradásából ered. szemben mutatkozik megtakarítás .............................. 2,127.874 13 A többi államadóssági czimeknél mutatkozó kiadási kevesebblet illetőleg többlet részint az agró csökkenéséből, részint a lejárt kamatösszegeknek más időközökben való felvételéből ered. A Horvát-Szlavonországok beligazgatási szükségleteinél mutatkozó 218.447 frt 19 kvnyi kiadási többlet szintén csak látszólagos, mert az egész évi kezelésnél az előirányzattal szemben csak 58.823 frt 55 krnyi hitel-túlhaladás mutatkozik, mely többlet a zágrábi hadfőparancsnokság 1878. évi beligazgatási hitelére esik. A dohányjövedéknél mutatkozó 239.737 frt 160 krnyi kiadási többlet a gyártmányoknak nagyobb eladása folytán fokozódott dohánygyártás következménye. Az átmeneti kiadásoknál mutatkozó 524.731 frt 52 krnyi kiadási többlet az 1879. évi XXVII. t. sz. alapján a vágvölgyi vasút megvétele folytán 1879. deczember hóban kiszolgáltatott 778 614,10 forintban találja felvilágosítását. Végre a közmunka- és közlekedési minisztériumnál mutatkozó 1.499.736 frt 21 kmnyi kiadási többlet, részint a szegedi árvíz következtében elodázhatlanul szükségesnek mutatkozó vízépítkezésekkel járó költségek, részint a dálya-vinkovcei vasút építése — és végre a Tiszánál létesítendő szabályozásra 1879. évre engedélyezett 700000 frtnyi hitelen felül — az 1879. évi állami költségvetés tárgyalása alkalmával a törvényhozástól nyert felhatalmazás folytán teljesített munkákkal járt több költségek által idéztetett elő. A többi czímeknél mutatkozó különböző eltérések az egyes évnegyedi eredmények rendes hullámzásából erednek, és kiegyenlítik egymást, mivel ezen közigazgatási költségek az államköltségvetésen alapulván, csakis annak keretén belül eszközöltettek. A múlt évi eredményekkel szemben az 1879. január 1től deczember hó végéig az eredmény kedvezőbb. A fogyasztási adóknál .... 1,513.717 frttal, a fogyasztási adóvisszatérítéseknél 2,036.553 „ a vámkezelési átalánynál . . . 106.502 „ a jogilletékeknél......................... 639 599 „ a dijaknál........................ 17.868 „ a fémjelzésnél................... 4.154 „ a dohányjövedéknél nettóban . 1.784.859 „ a sójövedéki nettóban .... 365.989 „ az állami érdekbér nettóban T . ISB.139 „ a bányászat és pénzverésnél nettóban ........................................ 2,252.107 „ az állami vasutaknál.. 1,364.743 „ az állami lótenyész-intézeteknél nettóban......................... 82.666 „ és a távirdánál nettóban . . . 156.946 „ kedvezőtlenebbek: az egyenes adóknál... 2,170.391 frttal, a bélyegnél .............................. 69.752 „ az út- és hidvámnál... 5.337 „ a lottó-jövedéknél nettóban . . 194.635 „ az állami nyomdánál nettóban . 79.066 „ és a postajövedéknél nettóban . 143.799 frttal. Az 1879. évi kezelés az egyes évnegyedi kimutatás szerint következő eredményt tüntet fel: Bevétel Kiadás 1879. forint kr forint kr I. évnegyedben 49,992.533 07 71,911.131 79 II. „ 49,913.606 21V, 50,288.301 57«/« III. „ 58,967.605 01 74,597.556 52\ IV. „ 61,829.504 37 V, 52,192.664 39 220,703 248 67 248,989.654 28 levonván a bevételt a kiadásból 220,703 248 67 marad hiány 28,286 405 61 összehasonlítva azt az 1879. évre előirányzott hiánynyal a megszavazott póthitelekkel együtt 26.829 591 frtal, mutatkozik tényleg több hiány 1,466.814 61 krral. Nem szenved kétséget, hogy a bevételi és kiadási eredményekre vonatkozólag fentebb kitüntetett adatok és a zárszámadásilag megállapítandó eredmények között némi eltérés fog mutatkozni, a tapasztalás mindazáltal egyszersmind arról is tanúskodik, hogy ezen körülmény a mérleg eredményére aránylag inkább kedvező hatással leend. Az 1879. évi kezelési eredményeknek fentebb látható összevonásából és egybevetéséből továbbá az derül ki, hogy a tényleges hiány az előirányzott hiányt kerékszámban 1,a millióval ugyan meghaladja, de ha tekintetbe vétetik, hogy a lefolyt évben országszerte bekövetkezett silány termés és az oszág legtermékenyebb vidékein pusztított árvíz és egyéb súlyos elemi csapások az állam jövedelmeinek beszolgáltatására felette kedvezőtlen visszahatást gyakoroltak, és ha továbbá tekintetbe vétetik, hogy a sokoldalú súlyos elemi csapás okozta adófizetési nehézségekkel szemben, az adóknak végrehajtás útján megkísérlendő beszedését az ország legtöbb vidékén teljesen be kellett szüntetni, akkor legkevésbé lehet megütközni az előre nem látható mostoha viszonyok folytán szükségesnek bizonyult adóvégrehajtás beszüntetésének tulajdonítható azon 4,666.708 írtban mutatkozó visszamaradás felett, mely az 1879. év IV. negyedében az előző év hason időszakának eredményével szemben az egyenes adóknál felmerült, és mely visszamaradás által leginkább idéztetik elő a kérdéses 1.500.000 frt túlhaladás, így tehát tekintettel azon pangásra, melyet a lefolyt évnek általán túl silány termése a forgalom, kereskedelem és ipar terén előidézett, a fennebb említett 1,5 millió forintnyi tényleges visszamaradást kedvezőtlennek mondani nem lehet, miután az 1879. év tényleges végeredményei az azon évi állami költségvetés előirányzatát megközelítik. Nürnberg, Würzburg Köln és Brüsselen keresztül megy Calaisig, az állomásokon csak pár időzvén. Calaisba febr. 3-án d. e. 8 órakor ér a vonat. Minthogy a vonalhz egy konyhakocsi is lesz csatolva, a királynénak sehol sem kell kiszállnia. Calaisban külön gőzhajó várja a királynét, ki azzal d. e. 11 órakor Doverbe ér. Itt a királyné megebédel s külön vonaton tovább utazik Holyheadig, anélkül, hogy Londont érintené. Holyheadben ismét külön gőzös várja a királynét, melyen ő felsége az élét tölti. Másnap reggel a gőzös Dublinba megy, honnan külön vonat viszi a királynét és udvarát Midland-Railwayn keresztül Kilokig, honnan kocsikon folytatják az utat Summer h 11 ig. A Kisfaludy-társaság szerdán, február 4-én d. u. 5 órakor az akadémia Kisfaludy-termében tartja tagválasztó zárt ülését; február 8-án, mint Kisfaludy Károly születése évfordulójának vasárnapján pedig d. e. 10 órakor az akadémia nagy termében, ünnepélyes közülését melynek tárgysorozata később fog közzététetni. — A bibornok atyja. Egypár lap, midőn közelebb Haynald Lajos bibornok-érsekről megemlékezett, a biboros főpap édesatyját is érintette, oly módon azonban, mely azt mutatja, hogy nem volt helyes értesülésük a dologról. A viszonyokkal teljesen ismerős kézből a „Vasárnapi Újság“ néhány adatot vett a bibornok-érsek szülőiről s érdekesnek találjuk azokat megemlíteni. Haynald István született Pásztón Heves megyében 1773. decz. 19-én. Atyja, mint középrendü magánzó, fia neveltetésére nem sokat fordíthatott; de az eleven eszü, tanulni vágyó fiú, hogy tudományt szerezhessen, Pesten tanítva tanult, s igy maga erejéből nagy szorgalma által sok nélkülözés mellett oda vitte, hogy midőn iskoláit elvégezte, több nyelvet tökéletesen beszélt. Szenvedélyes botanikus volt, szép gyűjteményt is szerzett s e szenvedélyét fiára is átszármaztatta. De egyéb tudományokban is annyira kiképezte magát, hogy a magasabb körökben a legműveltebb ifjak egyikének ismertetett el. Pozsonyban az országgyűlések alkalmával igen megszerette őt Szentiványi országbíró s egy nógrádi rokonához patvaristának ajánlotta, hol aztán megismerkedett a szécsenyi Forgách grófokkal. Forgách József és neje Kuhári Mária gyermekeikhez hivták meg nevelőnek, s Haynald e családban nevelte két nemzedéken át a fiukat. Nemes és lojális jelleménél fogva oly hűséget is tanúsított e család iránt, hogy midőn egyszer Pálfy herczeg vendégül volt Forgáchéknál s a tudományos ifjút fölkérte gyermekeihez nevelőnek kettős fizetéssel — ő a családot, mely őt szerette, — elhagyni vonakodott s inkább megmaradt a csekélyebb fizetés mellett — mert kitűnő szelleme, s feltűnő szép külseje mellett is mindig igen szerény volt. A grófi gyermekek nevelését bevégezvén, a magánéletbe vonult falusi lakóházába Szécsénybe, hol saját gyermekei nevelésének és a füvészetnek élt, szerényen, de általánosan tiszteltetve mindenkitől. Könyvnek és virágnak kellett lenni körülötte mindenütt. Neje a legáldottabb nők egyike volt. E szülők gyermeke Haynald Lajos, és még négy élő testvér. Az apa nagy gonddal és figyelemmel, de apai szigorral is nevelte fiát, belé oltván a minden szép és nemes iránti fogékonyságot s a szeretetet a tudományok iránt; amig az angyalszelidségü anyától öröklé a szivjóságot, a jótékonyságot, melyet oly nagy mérvekben gyakorol. Haynald István, kit Nógrádmegye a 40-es években tiszteletbeli táblabirájának választott, meghalt 1854. decz. 12-én, 81 éves korában. Neje 20 évi özvegység után 82 éves korában. A Haynald István háza Szécsényben egyike a legcsinosabb házaknak s gyermekei által nagy kegyeletben tartatik. Bár sokszor üresen áll, a gondosan ápolt kert veszi körül, virágokkal, fákkal, melyeket az öreg ur annyira szeretett. — Egy magyar festő tragédiája. A „Magyarnenfeld Zsigmond Bruck művész hazánkfia adatai nyomán érdekes, szomorú részleteket beszél el Paál László magyar festő szomorú sorsáról, kiről körülbelül egy évvel ezelőtt írtuk, hogy megőrült s meghalt Párisban. Paál László a bécsi festőakadémiában tanult, innen Düsseldorfba ment, hol Munkácsy „Siralomháza“ oly rövid idő alatt az egész világot bámulatra ragadta. Paál már itt is a legelőkelőbb társaságban mozgott. Mint magyar nemes és szép ifjú szívesen látott vendég volt mindenütt és egy perczig sem látszott arra gondolni, miként anyagi helyzete semmiképen nem engedi, hogy annyit költsön, mint egy herczegnek a fia. Nem volt tulajdonképeni könnyelműség, hanem vele született nagyúri hajlam, melyet féken tartani nem volt képes. Düsseldorfban sokat tanult ugyan, de még sokkal többet mulatott, és midőn onnan, Munkácsy felszólítására Párisba ment, már anyagilag a legnagyobb zavarban volt. Nagy reményekkel érkezett a fényes világvárosba, hol ugyanazon időben több düsseldorfi barátja, többnyire bécsi festők, mint Charlemont, Jettel és mások telepedtek le. Paál szép műtermet bérelt ki és mohón kezdett dolgozni. Amit Paál érdekében tenni lehetett, azt Munkácsi Mihály páratlan buzgósággal és barátsággal meg is tette, de mégsem szerezhetett neki kiváló vevőket, mert Paál képeiben a kivitel mindig csak félig elégítette ki a műértőket. A párisi tartózkodás költségeit ily módon nem lehetett megkeresnie és újra nőttön nőtt a pénzzavar. De még más baj is járult hozzá: a dicsvágy emésztő lelkét. Képeinek félsikerét annak tulajdonította, hogy a „Salon“-ban rossz helyre voltak akasztva. Mindenütt ellenséget látott és üldözőt. Munkácsy és bécsi barátjai kivételével mindenkit mázolónak tartott. Legalább egy „mention honorable“-t szeretett volna a „Salon“-ba felvett egyik vagy másik képe után nyerni, de amikor csakugyan odaítélték neki ezen sóvárogva várt kitüntetést — késő volt, már nem tudhatta meg. A betegség első stádiumában még Párisban maradt, hol Munkácsy feláldozó barátsága szerezte meg neki a lehető kényelmet. Később, az orvosok követelésére Charentonba vitték a szerencsétlen művészt, hol azután nemsokára meg is halt. A temetésen jelen voltak Munkácsy és a derék Sedelmayer, a híres műárus vezetése alatt a párisi magyar kolónia legkiválóbb tagjai. Nem hiányzott az egyszerű koporsón a virágkoszorú, melyet az élet megtagadott a boldogtalan magyar festőtől. — Deák ünnepély lesz kedden, február 3-án László Mihály jóhírű tanintézetében (váczi-körút 31. sz. I. em.) Az ünnepély műsora ez: Gyászinduló. Schuberttől. Előadják zongorán Schnabel Samu VIII. és Neumann Miksa V. oszt. tanulók. Deák emlékezete. Fölolvassa Kövér István VIII. oszt. tanuló. Deák sírja. Szász Károlytól. Szavalja Knöpfler Elek VIII. oszt. tanuló. Deák Ferencz halálára. Tóth Kálmántól, szavalja Uray Bálint br. V. oszt. tanuló. Deák Ferencz ravatalánál. Ábrányi Emiltől, szavalja Ráth Aladár VI. oszt. tanuló. Apró vonások Deák életéből. Fölolvassa Beöthy János, VIII. oszt. tanuló. A jelenés. Endrődi Sándortól, szavalja Székely Ádám, VI. oszt. tanuló. Hunyady induló. Erkeltől Előadják zongorán Schnabel Samu és Neumann Miksa. — A csodanadrágok. Nem régen egy igen gazdag ember halt meg New Yorkban. Halála után a következő végrendeletet találták szobájában: „Minden vagyonomat unokaöcseimnek és unokahugaimnak hagyom, kik összesen heten vannak. Oszszák fel egyenlően, s ne folyamodjanak a törvényhez. Van hetvenegy nadrágom; szigorúan ragaszkodom ahhoz, hogy e nadrágok nyilvános árverésen adassanak el, s a begyűlt összeg osztassák fel a szegények között. Azt akarom, hogy egy nadrágot se vizsgáljanak meg, s egy vevő se vehessen többet egy nadrágnál“. A hagyományozót JA7« Kiadások »19. Jiv. AS negyidőben eredmény kedvezőbb vagy kedvezőtlenebb a krajczárok elhagyásával Vasúti kölcsön kamatai s törlesztőié.......................... 109.091 -180.071 Sorsolási kölcsön törlesztési járadéka — — Görpöri vasúti kölcsön kamatai s törlesztése ... 60 — 56 30 milllió frtos kölcsön kamatai s törlesztése . . . 1,461.408- 28.456 54 millió frtos kölcsön kamatai s törlesztése ... 81 — 26 153 millió frtos kölcsön kamatai s törlesztése . . . 42.466 — 1,391.823 Arany járadékkölcsön ka matai .............................. 789.845 + 2,368.327 Keleti vasút államkötvények kamatai ......................... 6.454 -- 5.870 1878,9. évi kölcsön kamatai 18.446 — 565.018 Függő államadósságok kamatai .............................. 127.742 -15.278 Vasúti kamatbiztositási előlegek .................................... 1,479.889 - 256.164 Horv. - Szlavonországok beligazgatási szükséglete . . 1,335.759 -- 218.447 Fiume................................... 21.691 + 681 Állami számvevőszék . . • 32.172 -1- 1.071 A Miniszterelnökség .... 36.021 — 8.926 Őfelsége személye körüli minisztérium.................... 20.388 -1- 5.055 Horvát-szlavon-dalmát minisztérium ......................... 9.587 -f- 186 Belügyminisztérium . . • 1.756.247 -1- 83.736 Pénzügyminisztérium, és pedig : pénzügyigazgatás, adóbeszedési és kezelési költségek, s nyugdijakkal együtt 2,916.850 — 38.383 Dohányjövedék.................... 1,974.746 -- 239.737 Lottójövedék......................... 571.999 -1- 91.630 Lójövedék.............................. 681.791 — 25 706 Állami jószágok.................... 791.919 -162.082 Állami erdők......................... 831.563 — 44.991 Bányászat és pénzverés . . 4.561.290 — 536.011 Állami nyomda.................... 109.457 — 9.227 Állami épületek .... 3.539 . 306 Különféle kiadások .... 87.816 + 12.407 Földadószabályozási költségek 440.611 -1- 65.866 Átmeneti kiadások .... 932.764 -f- 524.731 Közmunka- és közlekedési minisztérium.................... 2.788.116 -f- 1.499.736 Földmivelés-, ipar- és kereskedelmi minisztérium . . 217.188 -18.198 Állami lótenyezintézetek . 587.348 — 90.150 Posta.................................... 1.329.800 + 47 326 Távirda................................... 461.658 -j- 33.616 Vallás-és közoktatásügyi miniszteium . . . . . 596.496 ° 10.797 Igazságügyi minisztérium . 2,584.420 + 65.759 Honvédelmi minisztérium 1,009 262_______ 43 388 _ Összesen 52,192.664 -13,076.667 Rendkívüli közösügyi költségek.............................. 1,223.715 Szegedi árviz következtében felmerült költségek, az 1879. XX. és XXV. t.cz. alapján ,......................... 628.584 Az 1878. év IV-ik negyedében előfordult bevételekkel szemben az 1879. évi IV-ik negyed eredménye kedvezőbb: a vámkezelési átalánynál 42.778 frt 37 Vekrral a bélyegnél.................... 30.573 „ 76 „ a jogilletékeknél . . . 148.498 „ 20 % » a fémjelzésnél .... 971 „ 22*/* „ a dohányjövedéknél . . 503.681 „ 74 ** „ a lottójövedéknél . . . 43 365 „ 27 „ a sójövedéknél .... 47.765 „13 „ az állami erdőknél . . . 341.051 „ 87/* „ a bányászat és pénzverésnél 14.734 „ 27 „ az állami vasutaknál . . 683.567 „37 „ az ingó államvagyonnál . 69 485 „ 79 V* „ az átmeneti bevételeknél . 20.524 „21 „ a szőlődézsmaváltságnál . 271.084 „ 07 Ve » a maradvány- és irtványföldek megváltásánál . 25.943 „ 43 „ a postajövedéknél . . . 79.054 „ 59x/s „ frt ki Ezen ......................... 2.368.327 SDJ/t kiadási többletből azonban levonandó a 153 millió forintos kölcsönkötvények kamatainál ........................ 1,391.823 76 V. krnyi, valamint az 1878.9 évi előlegkölcsön kamatainál, a kölcsönelőlegek törlesztése folytán mutatkozó . . •_____565.018 47 krnyi kamatmegtakarítás, miáltal a kiadási többlet esik______411.485 07 krt tesz. Egészben, t. i. januártól deczember végéig fordittatott: a) az aranyjáradék kölcsön kamatainak fedezésére 17,796.086 48 b) a 153 millió forintos kölcsön kamatainak fedezésére 3,727.222 50 c) A kölcsönelőleg kamatainak fedezésére . . . ._____279.486 89 Összesen e három czimen . 21,802.795 87 Az eczimeken 1879. évre előirányzott ......................... 23,930.670 frttal HÍREK. — Január 31. — — Kapunk legközelebbi száma kedden reggel jelenik meg rendkívüli kiadásban. — A királyné utazása Irlandba. A királyné holnap, febr. 1 en este 7 óra 30 perczkor indul el Bécsből külön vonaton, Irlandba. Az udvari vonat mint nagy különezőt ismerték egész életében, azért ...?«» Portáálkozunk ezen különös zaravon fölött. A Hetvenegy nalungyhu lirtak nyilvános árverésen, s a begyűlt összeget kiosztották a szegények között. Mikor az egyik vásárlóban nézegette a szerzett nadrágot, észrevette, hogy zsebe erősen be van varva. Fölfejti, s egy csomó bankjegyet talál benne ezer dollár értékben. Ez a hír futótűzként terjedt el New-Yorkban: mindegyik nadrágvásárló bevarrva találta a vett nadrág zsebét, s minden zsebben ezer dollár volt. A gazdag ember örökösei pert indítottak a csodanadrágok tulajdonosai ellen. Kérdés, hogy megnyerik-e. New-Yorkban nagy kíváncsisággal néznek a pör kimenetele elé. — A koronázási ló, melyen ülve a király a koronázáskor Szent István kardjával a világ négy tája felé vágott, mint a bécsi lapok Írják, kimúlt. A ló a lipitzani ménesből való. Napjait gazdag ablak közt élte le Bécsben a magyar gárda lóistállójában. Lónak elég tisztességes kort ért meg, 30 évet élt. _________ | Farsang. — A Calicó bál holnap vasárnap lesz a vigadó termeiben. A bál sorsjátékkal lesz egybekötve, jótékony czélra rendezik, s végre a múlt év sikerének reménye kecsegteti. Indokok, melyek mindannyian a bál tömeges látogatottsága érdekében szólanak. — Az athleta-bál bizottságát azon kitüntetés érte, hogy Rudolf trónörökös a báli meghívót elfogadta s ezen elhatározásáról Bombelles főudvarmester által magyar szövegű levélben értesítette a bizottságot. — A pesti nemzeti dalkör február hó 2-án jelmez estélyt rendez. Huber Károly karnagy és dr. Gschwindt Ilod karnagy vezetése alatt a következő dalokat is elő fogja adni a dalkör: 1. „Ha megfogom az ördögöt" népdal egyveleg, Hubert Károly. 2. „Olasz saláta“ zenészeti bohózat Genée Rich, a tenor magányt énekli König Vilmos egyleti tag. 3. „Román dal“ férfi karra Huber K. 4. „Dalár induló“ Otto J. Naptár. Vasárnap, február 1. Napkelte: 7.29, nyugta: 4.59. Róm. kath.: Ignácz; prot.: Hatvanad?. Akadémiai képtár 9 — 1-ig. Múzeumi természettár 9 -1-ig. Állatkert nyitva egész nap. Egyetemi könyvtár 8—12-ig. Közterek : gazdasági és tanszermúzeum 10—12-ig és 2—4-ig. Közgyűlések. A szegény gyermekkert-egylet közgyűlése. Tánczvigalmak. A Calico-bál. Elfogadások az igazségfelyi és a honvédelmi miniszternél 11—12-ig. * Hétfő, február 2. Napkelte: 7.28, nyugta: 5.1. Rom. kath.: Gy.szt. Muzeum természettár 9—1-ig. Állatkert nyitva egész nap. Egyetemi könyvtár 8 — 12-ig. Közterek: gazdasági és tanszermúzeum 10— ISMg és 2— 4-ig. Közgyűlések. A főv. iparosok körének közgyűlése, a pädaogiai társulat rendk. közgyűlése, vek. A nemzeti dalkör jelmez-estélye. Ünnepélyek. Korcsolya-verseny a városligetben. Törvényszéki csarnok. — Somosokegyről. Somosheőyről a bécsi lapok nem győznek eleget beszélni. Azt állítja, hogy elfogatásának s mindennek rokonai az oka. Rokonai, mint maga mondja, Orczy báró, az ő felsége személye körüli miniszter, Somoskeőy Antal, a hétszemélyes tábla bírája, s Stefanides, kir. táblai biró. Konstantinápolyban az által vált Zichy Ferencz gróf nagykövet az ő ellenségévé, hogy a ««nfvrkrXefpermlr rv/^J ífílní 4«n Annni- «rkvAén-iif nmdegen visszautasított. A tanács azután később helyesnek bizonyult be. Vagyona, mint szintén maga állítja, angol és franczia bankoknál van elhelyezve. A többi adatokat, melyek életére, szédelgéseire vonatkoznak, olvasóink már eléggé ismerik. A bésci államügyészség Somosheőyt nem Ládenbe küldeti, hanem Steinba, ahol kissé nagyobb őrizet alatt lesz, mint Ludenben. Somoskeőy azt kívánja, hogy harmadfélhavi vizsgálati fogsága számítassék be kiszabandó büntetésébe. Somoskeőy tegnapelőtt beszélgetett védőjével, dr. Berggruennel. Védőjének előadta, hogy azért jött Ausztriába, hogy itteni büntetéseit kiállja. De jelentkezése előtt egy hadiczélokra alkalmas találmányt akart „királyának“ beterjeszteni, amit Francziaországban drága pénzen értékesíthetett volna. Ugyanis, mint állítja, egy kormányozható, ágyukkal megrakható léghajót talált fel. Ha kívánják, börtönében szakférfiak előtt kísérletet fog a mintával tenni. Végre arra kérte védőjét, kivel még Párisban ismerkedett meg, Mac-Mahon egy estélyén, hogyha Steinba, vagy Ludenbe küldik, kisérje el őt egész odáig. Irodalom, színház és művészet. — A nemzeti színház jövőheti műsora: febr. 1-én Nagyralátó. 2-án Proletárok. 3 án Afrikai nő. 4-én A 47-ik czikk. 5-én Ilka, Gizella. (Löscher k. a. vendégjátéka). 6-án A pártütők. Három egyszerre. (Kisfaludy Károly emlékére). 7-én Lahor királya. 8 án A legszebb. Egy kis szeszély. 9-én A saint-cyri kisasszonyok. — A várszínház műsora: febr. 1-én Fra Diavolo. 5 én Nagyralátó. 7-én A pártütők. Három egyszerre. — A népszínházban holnap, vasárnap „Székely Katalin“, hétfőn „A kornevilli harangok“ Blahánéval, kedden „Székely Katalin“, szerdán „Betyár kendője“, csütörtökön „Boccaccio“ a két utóbbi Blahánéval, pénteken ismét „Székely Katalin“, szombaton az újpesti ref. templomalap javára „Nagyapó“ kerül szinre Blahánéval és Szilágyival. Legközelebbi újdonság Lukácsy új népszínműve „Szomszéd uram kakasa“ lesz, ezt nyomban követi „Titilla hadnagy“ eredeti magyar operette. A népszínműi pályázaton a bírálók által kitüntetett „Toborzás“ czímű népszínművet Rátkay László dunaföldvári fiatal ügyvéd írta, ki már régebben foglalkozik a színműirással. A természettudományi társulat pályázat-hirdetései 1880-ra. I. Felhívás nyílt pályázatra. A természettudományi társulat a jelen 1880. évben kétezer (2000) frtnyi összeget oly tudományos munkálatok előmozdítására kiván fordítani, melyek az ország növényvilágának kutatását vagy florisztikai és rendszertani szempontból ismertetését, vagy pedig egyes növények és növénycsaládok anatómiai és élettani viszonyainak a tudomány jelen állásának megfelelő vizsgálatát, vagy e kiemelt feladatot előmozdító szakmunkák írását tűzik ki czéljábul. Mindenkinek egyenlő alkalmat akarván nyújtani, hogy a föntebb említett szakmákhoz tartozó munkákkal versenyre kelhessen, a természettudományi társulat ezennel nyílt pályázatot hirdet. A munkálatok beküldendő tervezetei vonatkozhatnak az ország valamely részében teendő új kutatásokra vagy utazásokra, vagy a kiemelt célokat előmozdító szakmunkák írására. A pályázók kötelesek szándékolt munkálatuk tervezetét beküldeni, magukat megnevezni és egyszersmind kijelenteni, hogy váljon munkálatukkal az egész kitűzött összegre vagy belőle menynyire tartanak igényt. A beérkezendő tervezetek megbirálására a választmány szakférfiakból álló, czéltagy bizottságot küld ki, melyszerűsége felett ítél, s a választmány ,sével megbíz a pályázók közül egy v vgrehajtásával, kiknek egyszersmind a kívánt összeget díjul odaítéli. A díj rendszerint a munkálat befejeztével adatik ki, de ha végrehajtása pénzkiadással járna, részben már a megbízatás alkalmával is kiadathatik. A tervezetek f. évi április 30-ikáig a k. m. „Természettudományi társulat“ titkári hivatalába (Budapest, Lipótváros, régi Lloyd-épület) küldendők. II. Felhívás titkos pályázatra. A földtan köréből. „Kívántatik hazánk valamely érdekesebb pontjának geológiai tanulmányozása — a helyi viszonyok szerint — vagy palaeontológiai vagy petrographiai önálló kutatásokkal. Jutalma a Bugát-alapitványból háromszáz (300) forint. A beküldés határideje 1881. okt. 31-ike. A pályázás szabályai e kérdésre a következők : 1. E kérdésre csupán a k. m. Természettudományi társulat tagjai pályázhatnak. 2. A jutalmazott pályamű, ha kisebb, a társulat Közlönyében is megjelenhetik, s ez esetben a pályadijon kívül még a szokásos tiszteletdijban is részesül; ha pedig nagyobb, akkor a pályázó tulajdona marad, s mint a k. m. Természettudományi társulat által koszorúzott pályamunkát külön maga kiadhatja. 1 3. A pályamű idegen kézzel, tisztán írva, lapszámozva, kötve legyen. — A szerző nevét rejtő pecsétes levelen ugyanazon jelmondat álljon, mely a pályamű homlokán áll. — 5. Az igy felszerelt pályamű a megszabott határidőig a társulat titkári hivatalában (Budapest, Lipótváros, régi Lloydépület) küldendő. A k. m. Természettudományi társulat 1880. január 21-kén tartott közgyűléséből. Fodor József, első titkár. Budapest, vasárnap, február 1-én. Nemzeti színház. Várszinház. A NAGYRALÁTÓ. FRA-DIAVOLO, Eredeti színmű 3 felvonásban. vagy : a terracinai fogadó. Kádas Mihály Szigeti József Víg opera S felv. Klára K. Jászai M. Fra-Diavolo Pauli Julis Helvey Laura Lord Kokbur Zajonghy Bandi Hetényi Pamela Sailehner E. Feri Halmi Lorenzo Kiss D. Béla Benedek L. Hatteo Tallián Ferencz Újházi Zerlina Nádayné Kébi urfi Vízvári Giacomo Kőszeghy Merczi Sántha Beppo Törzsek Saabé Szalai Francesco Bodor Csizmadia Vendreisz.t.n. Altiszt Széphegyi Kezdete 7 órakor. Kezdete 7 órakor. Mépszinház. SZÉKELY KATALIN. Eredeti nagy operett 3 felvonásban. Irta Lukácsy Sándor , zenéjét szerzette Erkel Elek. Bátor Zsigmond, fejedelem — Vidtor Székely Katalin, a kedvese — Erdősi E. Sturmvetterhahn gróf, német követ — Egyild Mokánybasa, török követ — Tihanyi Izabella — — — Komáromi M. Jónás mester, a fejedelem mindenese Solymosi Brúnó, német kóborlovag — Kápolnai Rózsa székely — Jenei Anna Margit) parasztleányok - Csatai Zsófi Gyilok, a testőrök kapitánya — Karikás Kezdete 7 órakor. Holnap. Nemzeti színház: „A proletárok.“ Eredeti színmű 4 felv. — Népszínház: „A kornevilli harangok.“ Regényes operett 4 felvonásban. CSARNOK. WICI KIGUL. (Karcz.) Adorján Sándortól. Nagy terem. Alul sokaság hullámzik föl és alá. Nyüzsögnek, mintha hangyabolyt látnánk milliószor megnagyítva. A hölgyek tarka ruhákban a legtermészetesebb öltönyökben, mert magukon viselnek minden szint, mit a természet produkálni képes. Sokan álarczban. Mindenfélében. Egyik czigányasszony a ki jósol jégesőt, boldog házasságot, másik domino, aki mély hallgatással tünteti föl, milyen szép volna, ha beszélni akarna. Többnyire csöndesek. Szólani alig mer egy is, az is annyit mond, hogy „te is itt vagy?“ „ismerlek!“ Ami fölötte okos mondás, különösen az olyanoknál, kiket álarcz nem takar, hogy megismerni ne lehetne. A magyar álarczos bálok egyik fő jellemvonása az első pillanatra elért: a szerény tartózkodás. Legtöbbnyire párosával sétálnak az álozások, hölgy a hölgygyel. Büszkén lépkednek és némán. Körül zarándokolják a termet ötvenszer egy éjjen át, aztán mennek haza. Párt keresni ingerkedésre fecsegésre nem mennek. Idegent megszólítani minek? Az ismerős megismerné, tehát félemletes. S hallgatás lesz a jelszó. Nő a nővel. Fölforgatása a természet rendjének. Ha mindkettő csinos, természetes köztük a versengés, amiből nem következik mindjárt az, hogy majd kikaparják egymásnak a szemeit. De hogy egyik tessék, fölös ott a másik. S bizonyos, hogy egyik nem hiába öltött magára testhez simuló halvány kék selyem öltönyt, de azért, hogy férfit hódítson. A másikat szintén nem az vonzotta, hogy egyiknek szolgáljon domborító árnyalatul, miért nem válnak tehát külön? Vagy ismered szép hölgyem a férfiakat, vagy nem; ha ismered nem szólítod meg, hogy meg ne ismerjen téged; ha nem ismered, nem érdekel. Váljon? Hát az új ismeretség? A magyar álarczos bálok ellen küzdeni bajos, mert azt a tartózkodó félénkséget kellene eloszlatni, mely ép olyan jellemző miránk nézve, mint amennyire fölösleges az álarczos bálokon. De hát ne álarczoskodjunk többé, vagy tagadjuk meg önmagunkat? Az elsőről nehéz lemondani, a másodikról lehetetlen. Tegyünk hát úgy, mintha az álarczos bálok nagyon nekünk valók volnának. * Fehér selyem dominó lépked, fekete selyem dominó karján. Nyúlánkak, szép alakúak mind a ketten, s ruganyos járásuk, gömbölyű telt idomaik azt mutatják, hogy fiatalok is. Csöndesen ballagnak s egymás fülébe halk szókkal suttognak egyetmást. Néha-néha kaczag egyik másika megjegyzésén, de nevetésük bár csöndes, csengő és szaggatott mint a galamboké. Nyomukban a feladon. Mosolyog s elbizakodottsággal vonásain, könnyű győzelemre méltó hanghordozással megszólítja őket: — Miért nem mondjátok el, a mi megjegyzéstek van, érző férfi-kebelnek, s mit értek vele, ha egymásnak sugdossátok szavaitokat. Ha örömödet mondod, fehér hölgyem, irigykedik a másik, s szép fekete dominó, csak kárörömet ébresztel barátnődben, ha fájdalmadat panaszlod. — A ti oldalbordátokból alkottak, férfiak, bennünket, azért e csúnya rágalom? felel a fehér hölgy. — Tapasztalatlan szegény ifjoncz vagy, dupláz rá a fekete, ha csak olyan nőket tanultál eddig ismerni kik csak arra képesek irigykedni, s örülni a más baján. — Pedig már voltam szerelmes is. — S daczára e két női tulajdonságnak, hogyan tudtad szeretni, akit szerettél ? — Sokkal hamarabb megcsalt, semhogy kiismerhettem volna. — No lám, ezt a tulajdonságunkat elfeledted megemlíteni ?