Ellenőr, 1880. augusztus (12. évfolyam, 363-417. szám)

1880-08-22 / 400. szám

Az első emeleten, az utczára az igen kényel­mesen és csinosan berendezett buffetbe jutunk. A buffet összeköttetésben van az első eme­leti páholyokkal és erkélylyel. A páholyok piros függönyökkel vannak ellátva és piros kárpittal be­vonva. Mindegyik páholyban csinos tükröt is talá­lunk. A függönyt és a díszleteket Lehmann Mór, a népszínház festője, a gépezeteket pedig G­alló György, a népszínház főgépmestere készítették. A díszletek igen csinosak, a gépezetek egybevágók. A színpad fölött aranybetűkben a következő fel­írás olvasható: „Nyelvében él a nemzet“. Ezeknek az előrebocsátása után áttérek a megnyitó díszelőadás leírására. Amint már távira­tilag tudósítottam, az előadást pontban hét órakor nyitották meg Márkus Miklós ez alkalomból írt prologjával, amelyet nővére Márkus Emília, a nemzeti színház kedves művésznője szavalt el. A prolog előtt és után a szombathelyi dalárda Köl­csey „Hymnusát“ énekelte. A prologot a színházat minden zugában el­foglalt közönség rendkívüli tetszéssel és „Éljen“­­zéssel fogadta. Úgy a szerzőt, mint Márkus Emí­liát zajosan megtapsolták és kihitták, Márkus Emi­lia pedig csinos csokrot is kapott. Erre Csiky Ger­gely nagyhatású színművét „A proletárok“-at adták Sz. Prielle Kornélia, Márkus Emilia és Beödy Gábor színtársulatának közreműködésével. Az elő­adás fénypontját ugyan a kedves vendégek isme­retes művészi játéka képezte, mindamellett Beödy Gábor színtársulatának tagjai is szépen helyt állot­tak és az előadás kitűnő sikerét előmozdították. Bátran elmondhatjuk, hogy az előadás igen össze­vágó és élvezetes volt. A főbb szerepek a követ­kezők kezében voltak : Sz. Prielle Kornélia (Ka­milla), Márkus Emilia (Irén), Beödy Gábor (Zá­tonyi), Boros Lajos (Mosolygó), Dezséri (Timót), Somló Sándor (Darvas), Mikes (Bankó Béni), Beödy­­né (Elza), Berki (Tulipán), D. Takács Henriette (Tu­­lipánné), Mártonfiné (Borcsa). A negyedik felvonás után a lelkesedés a tetőpontra lépett. A kedves ven­­dégművésznőket zajosan hitták és külön kitünte­tésben részesültek. A színpad felől virágzápor hul­lott a fejekre, Beödy Gábor pedig két gyönyörű csokrot nyújtott át nekik. A karzatról, amelyet ez alkalomból szintén díszes közönség foglalt el, kö­vetkező tartalmú nyomtatott lapokat szórtak a földszintre és a színpadra: 1. Sz. Prielle Kornéliának. 1880. augusztus 19. A szombathelyi színház megnyitása alkalmából. Büszke a magyar nép Szinmüvészetére S szinmüvészetünknek, Te vagy büszkesége ! 2. Márkus Emíliának. 1880. aug. 19. A szombathelyi színház megnyitása alkalmából. Ahol te a napsugarat Legelőször üdvözölted. Az a város üdvözöl most Nagy művésznő, szívből téged. (Márkus Emilia tudvalevőleg Szombathelyen született. Gratulálunk Szombathelynek és neki is.) Az előadás 1/4 12 órakor ért véget. Jelen voltak azon a notabilitások közül : Szabó Imre püspök testvére János, püspöki kormányzó, Zichy Jenő gróf (Sz.-Fehérvárról), Ernuszt Kelemen, volt főispán, Széll Ignácz alispán, Radó Kálmán kama­rás, Hausmann építész. A díszletek felállítására Lehmann és a gépezetek működésére Galló szemé­lyesen felügyeltek. Matavovszky Béla: A tűzoltók országos gyűlése (Saját külön tudósítónktól.) Pozsony, aug. 20. Az 1878-dik évben Iglón tartott IV. nagy­gyűlés alkalmával két város vetélkedett egymással a felett, hogy melyikük fogadja be legközelebb vendégszerető falai közé a magyar tűzoltó bajtár­sakat. A két város: Za­l­a-Eg­e­r­sz­eg és Po­zsony volt. Az akkori közgyűlés szótöbbséggel az utóbbinak adta az elsőséget, a koronázó város meghívását fogadta el. így történt, hogy a jelen V. országos tűzoltó közgyűlésnek színhelye Pozsony. Pozsony városának már pusztán nevével való imponáló hatását tudva, egyáltalában nem ütköz­hetünk meg azon a látogatottságon, melyben az V. nagygyűlés a szövetség tagegyleteiből kikül­dött képviselőknek tömeges megjelenése által részesül. A III. közgyűlésen, mely 1876-ban Aradon tartatott, 48 egylet 492 emberrel volt képviselve. Az iglói IV. közgyűlésen már 68 egyletnek 609 kép­viselője volt jelen. A pozsonyi jelen V. közgyűlésre pedig már ma (a közgyűlés előtt 24 órával) 162 egylet 1600 képviselővel gyűlt egybe. Holnap reg­gelig bizonyosan meglesz a kétezer kerek­számban. Az érkező vendég itt is oly szívélyesen és nagy applombbal fogadtatott, sőt bizonyos tekin­tetben nagyobb pompával, mint másutt, mert hisz maga a helybeli egylet 323 tagot számlálván, a fogadásoknál már számilag is nagyobb effectust képes létesíteni s a mellett még mindig rendel­kezik elég emberrel az egyéb ezerféle teendők vé­­gezésére. Az indóháztól be a városházában elhelye­zett állandó iroda helyiségéig, itt is diadalkapukon és fellobogózott utczákon halad végig a vendég, sőt ez a külső dísz első benyomásra itt határozot­tan imponálóbb, mint volt akár Aradon, akár Igló városában. És mégis van valamicske, a­minek folytán az érkező kénytelen elállni attól, hogy kizárólagos elismeréssel nyilatkozzék. De hát mi ez a valami, mely ezeknek a kü­­lön-külön nagyobbszerű hatásoknak eredményét azok összeségében csökkenti, sőt mondhatnám egye­nesen lerontja? Az érkező vendéget először is német nyel­ven szólítják meg. S­z­a­l­a­y Ödön és Schuster urak ugyan tőlük kitelhetőleg iparkodnak e tagad­hatatlanul nagy bajt praeventive elhárítani, de hát ők ketten nem lehetnek mindenütt s mivel jelen­létük másutt nélkülözhetetlenebb, rendesen nincse­nek is jelen. S ekkor aztán megtörténik az, hogy pl. egy tiszamelléki tősgyökeres magyar emberek­ből álló tűzoltócsapatnak ékes németséggel kezdi magyarázgatni a különben igen előzékeny pozsonyi bajtársak egyike, hogy mennyire örvend a helybeli egylet és kiváltképen ő, a szóló, az illetők megér­kezésének. S mire ezt az első határtalanul rossz benyo­mást, egy még ékesebb „ik­­rajmik­auk“ elmormo­­gása után, egyensúlyba hozhatta volna az illető nemes szittyafajzat egy önmaga által kitalált men­tőgondolattal,­­ akkorra beérkezik a csapat a fellobogózott városba s az első, a­min megakad a szem, az a csaknem minden tizedik házon rémi­tő kirívóan lengedező sárga-fekete zászló. Mondják, hogy az Ausztriából idesereglett tűzoltó vendégek tiszteletére tűzték ki e zászlókat és mert remélték, hogy vagy ő felsége vagy Jó­zsef főherczeg, mint a tűzoltók új védnöke, sze­rencséltetik megjelenésükkel az ünneplő várost. Azonban akár ez, akár az képezte is az indító okát a kitűzés elhatározásának: a pozsonyi ren­dezőbizottság mindenesetre tapintatlanságot köve­tett el, mert akkor, amidőn Budapest főváros 1871- ben az első országos közgyűlés alkalmával el tu­dott lenni fekete-sárga zászlók nélkül, s ha utána Sopron, Arad és Igló elhagyhatták ugyanazokat, úgy eme pr­ecedensek egyenes figyelmen kívül ha­gyása által Pozsony egyebet sem tanúsított, mint azt a határozottan téves felfogást, amely szerint uralkodónk magas kegyét más, mint ily hyperleyalis után megszerezni már egyátalában nem is lehetne. Ez pedig nem szép Pozsony váro­sától, a rendezőbizottság részéről pedig a legeccla­­tánsabb baklövés! Sajnos, de tény, hogy Pozsonyban mindenféle nyelven választ adnak kérdésünkre vagy megszólí­­tunkra , de magyarul csak elvétve kapunk feleletet! Hogy azonban szegény Pozsony város lakói a szíveket dobogtató magyar hazaszeretetnek még ma sem képesek az édes magyar nyelven adni ki­fejezést, azért őket hibáztatni hebehurgya eljárás volna. Gondoljuk csak el az I. Ferdinandtól II. Józsefig terjedő másfélszáz évnek a hatását, s te­kintsünk futólag végig azon eseményeken, a­me­lyeken Pozsonynak 1687-től 1848-ig, sőt 1867-ig, keresztül kellett mennie! Vajha már régen és minél gyakrabban tar­tottak volna tűzoltó vagy üdvös és jótékony hatás tekintetében hasonló más országos gyűléseket Po­zsony városában. Akkor már rég megszűnt volna Bécsnek elővárosa és a kiveszni készülő Kraxel­­huberek fajának magva, fentartója lenni. Hanem, hogy az ünnepélyről is szóljak ... ! „Hogy korán kelhessen az ember, legjobb le sem feküdnie.“ A „jó“ alvók által praktizált régi elv ez. A tűzoltók is ezt követték. Csütörtök este ismerkedési estély rendezte­tek tiszteletükre a híres Pálffy-kertben, 1848 előtti delegátusaink eme kedvencz mulató helyén. Másnap, azaz pénteken reggeli 5 órakor már riadót volt köteles rúni a katonabanda a programm szerint. Tűzoltóink tehát, hogy ezúttal is megmu­tassák, miszerint a kürt szavára, mint vészjelre, mindig és minden pillanatban készen talpon áll­nak : ott csipették magukat a pirkadó hajnal által ugyanazon asztaloknál, a­melyekhez estve ismer­kedés végett leülenek. A csapongó jókedvben és szörnyű dict­ozások közt eltöltött vidám éjszaka rövid tartama alatt más nem igen zavarta a bajtársakat, kik ez eset­ben saját belső tűzök oltogatásában keltek nemes versenyre, mint csupán egy „Gott erhalte“, melyet a sváb muzsikusok nagy lelkesedéssel fújtak. Ezenkívül legfeljebb az hathatott zavarólag a különben teljesen zavartalan és általános jó­kedvre, hogy a megtartott, körülbelül 300, mond háromszáz toastnak, legalább is 70 perczentje német volt! Úgy 11 óra tájban azonban nagyon csekély­nek találták a magyar elemek az igyen elért ered­ményt, s a magyar dictiók miként az árvíz, úgy megeredének. Még a jó fiumeiek is magyar toastot mondtak. Az igaz, hogy több jóakarat kellett a megértéséhez, mint az elmondásához , hanem azért mindegy, ők mégis, még ők is ma­gyarul beszéltek! Az istenadta Bécsből ideszalajtott, vagy akár benszülött, de elég az ahhoz, hogy a német pin­­ctérek pedig csak izzadtak, tátogtak, egymást kér­dezgették, hogy mitévők legyenek, mert a rende­lések egymást érték, de általuk soha még csak nem is álmodott tősgyökeres magyar szólamokban. Végre is ők voltak kénytelenek tágítani. Úgy éjfél felé kerítettek valahonnan néhány magyarul jól beszélő pinczért maguk helyett. Történetesen az előhozottak közt megakadt a vendéglős határ­talan örömére egy magyar fizetőpinczér is. Akkor aztán ment a „hogyis volt csak“ meg hangzott a „halljuk“ egész kivilágos kiviradtig. A társak a „riadó“ elhangzása után, zeneszó mellett a legrózsásabb hangulatban, de annál ró­­zsátlanabb hanggal járták végig Pozsony utczáit magyar indulók ütenyére lépkedve délczegen. így végződött az az ismerkedési estély, illetőleg így vette kezdetét az ünnepély második napja. A délelőttöt részben a Morpheus karjai közt töltötték a nagy napok ünnepelt hősei, részben pedig a még csütörtökön megnyitott s a közgyű­léssel kapcsolatban megtartott tűzoltószerek kiállításának megtekintésére fordították. A kiállításról egyelőre csak annyit, hogy a kiállítók legnagyobb része bécsi és egyáltalában külföldi. Magyarországból csak Budapest (Wal­ser, Geittner és Rausch, Tiller), továbbá Sopron (Seltenhoffer), végre a szepesség (Igló stb.) érde­melnek említést. Új találmány a IV. közgyűlés óta nem me­rült fel, ha csak Walser Ferencz módosított szer­kezetű, de a régi mintájára készített „toló­­­agy létráját“, annak nem vesszük. Délután 6 órakor az igen tévés vásártéren az összes megjelent tűzoltók és beláthatlan néptömeg jelenlétében a pozsonyi önk­­egylet mutatta be szakképzettségét. Az irgalmasok kétemeletes bérháza képezte a támadás objektumát. Fel volt tételezve az udvar felőli részlet égése és ezzel egyszersmind a lépcsők használhatlansága. Azonkívül egy második emeleti utczai szobát­űz is volt jelezve. A támadás közelismerésre végeztetett. A vész helyére érkezéstől számított négy percz múlva már vígan lövelt az első vízsugár végig a háztetőkön, hogy onnét szakadó záporként a publicum ott áll­dogáló részének nyakába zuhanva, az ott nem ál­lók nagy gyönyörűségére és tetszése mellett, azo­kat positióikból szétriassza. Egy perczig működtek a szivattyúk. Azután „állj !“ vezényeltetett s ebben a helyzetben moz­dulatlanul maradt néhány másodperczig minden az oltásnál működő tűzoltó. A szép, derült idő segélyével a jó helyen fel­állított camara obscura bizonyára ügyes tableaux képét fogja szolgáltatni az igazán festői látványnak. Az 5 percz alatt teljesített visszaszerelés után ezer meg ezer kéz mozdult meg, hogy az így lét­rehozott tapsviharral méltó elismerésben részesítse az igazán derék pozsonyi tűzoltókat iskolázottsá­guk, kellő gyorsaságuk és praecise működésükért. A jeles egyletre büszke lehet Pozsony városa s mindkettő még büszkébb lehet a szakvezetés élén álló egyleti kapitányra, Martinengo Nándorra, a tűzoltóügy eme kiváló és buzgó szakférfiúra. A napot bál fejezi be, melyet „Ihr Corporal“ czímű fővárosunkban is ismert sziámó előadása (Szikával, mint vendéggel) előz meg. Pozsony 50,000 lakosából körülbelül 40,000 hullámzik még a késő esti órákban is a nagysze­rűen kivilágított város utczáin fel és alá. Palugyai szállodája előtti téren katonazene játszik. Holnap reggel 8 órakor pedig kezdetét veszi maga a köz­gyűlés, melynek napirendje a következő: 1. Elnöki megnyitó beszéd. 2. Jegyzőválasztás. 3. Igazoló bizottság jelentése. 4. A központi választmány jelentése a szövetség 1878—1880. évi működéséről. 5. Pénztári jelentés a IV. és V. közgyűlés közötti időszakról. 6. Költségvetési előirányzat a VI. orsz. közgyűlésig terjedő időszakra. 7. A központi választmány jelentésében érintett ügyek fölötti határozathozatal : a) az iglói rendező bizottság által utólagosan adományozott érem kérdése; b) a statisztikai ada­tok összegyűjtése körüli intézkedéseknek a belügyminiszter­nél leendő kérelmezése; c) a postabérm­entesség engedélye­zése iránt az országgyűléshez beadandó kérvény; d) a bíráló bizottság alakítása és eljárására vonatkozó szabályzat ; e) az egységes egyenruha figyelem­ határozathozatal; íj a szolgá­lati érem szabályzata. 8. A központi választmány indítványa az alapszabályok módosítása tárgyában. 9. A tátravidéki szövetség indítványa a hazai szakipar emelésére teendő intézkedések iránt. 10. Ugyanannak indítványa a tűzoltásnak a tanítóké­­pezdében való elméleti és gyakorlati oktatása tárgyában. 11. Ugyanannak indítványa a gazdasági tanintézetek­ben alakítandó t. ügyletek létesítése iránt. 12. A szatmári önk. tű­zoltóegylet indítványa a tűzoltó­ság és a tűzbiztosító intézetek közötti viszony szabályozása iránt. 13. A közp. választmány megválasztása. 14. A legközelebbi közgyűlés székhelyének megha­tározása. 15. Jegyzőkönyvhitelesitő bizottság megválasztása. Markusovszky Béla, HÍREK. — Augusztus 21. — — Lapunk legközelebbi száma hét­főn reggel jelenik meg. — Ő felsége születésének 50-dik évforduló­ját az ország minden részében megünnepelték. A tegnapi és mai nap folyamán egész csomó levelet vettünk, melyek mind erről szólnak. Jászbe­rényben a katonaság és a polgárság együtt ünnepelte meg; Jász-Ják­óhalmán, Jász- Mihálytelken, Jás­z-D­ó­s­á­n, J­á­s­z-F­é­n­y­­szarun, Monostoron, J­ás­z-Al­sószen­t­­györgyön, János­hidán, Alatt­y­á­n, Jász- Szentgyörgyön a községháza, egyes magáno­sok házai fel voltak lobogózva, s az egyes hitfele­­kezetek templomaiban Te Deumot tartottak. Ha­sonló lelkesedéssel és hódolattal ünnepelték meg e napot a polgárság és a katonaságon kívül a hiva­talnoki kar, testületek és társulatok Liptó-Szt.­­Miklóson, Námesztón, Uj-Szt.-A­nnán, A­ls­ó-K­u­b­i­n­b­a­n, Beregszón s egyebütt. — A Duna áradása. Felülről mind megnyug­tatóbb hirek érkeznek. Linczben tegnap 210, ma 180, Bécsben tegnapelőtt 366, tegnap 328, Pozsony­ban tegnap 585, ma 540 címár volt a viz állása. Áradás van még Komáromban, hol tegnap 520, ma 532, és Budapesten, hol tegnap 539, ma 555 centi­méternyi magasságot ért el. Lincznél 16-dika óta 120, Bécsnél 18-ika óta tegnapig 52, Pozsonynál 19-ike óta 40 centimétert apadt. Komárom és Buda­pest közt 10—12 d­m. áradás észlelhető, mely ma éjjel fog idézkezni ; erre minden valószínűség szerint rövid stagnátio áll be, azután pedig, tehát már hol­nap Budapesten apadásnak kell bekövetkeznie, ki­véve azon egyetlen esetet, ha a Vág folyó környékén rendkívüli szakadás következnék be. A mostani budapesti vízmagasságra is a Vág vize van némi befolyással.­­ A pest megyei töltésszakadások okai­nak megvizsgálására a közlekedési miniszter Just folyammérnököt küldte ki. Just Kalocsáról Gajáry szolgabiróval megy a helyszínére. A Csa­nádiér tegnapelőtt töltésszakadásról érkezett vész­­hírre vonatkozólag azon vidékbeliektől arról érte­sülünk, hogy nem a nagy Duna gátjai szakadtak el, hanem a Dunával párhuzamos Csanádi csatorna gátjai, melyben a meggyülemlett belvizek a magas állású Dunába le nem folyhattak. E csatorna gát­jai mentén vannak azon gödrök, melyekből a véd­­művek felhányattak. A meggyülemlett belvizek igen könnyen átszivárogtak az említett gödrökbe, hová azután a gát is lecsúszott. — Ghyczy Kálmán családfájához. Tordán, a „M. Polgár“ szerint, a piaczon a régi fiscusépület kapujának homlokzatán ez a felirat áll betűről be­tűre két sorban : Regnae. Illustrimo. Prin. Dno. Dno. Sigismum. Baihori de Somb­o Vaivodae Rege­ni Transyl. Gubernatore Magco Dno Ioana Gicy, Camerar. Caspare Bartekovit Portlapidea erecta est. A. D. M. D. LXXXVIII. E felirat Szilágyi Sándor állítása szerint teljes érvényű bizonyíték azon több más adat által is erősített állításhoz, hogy Ghyczy Kálmán családja a hires Géczy János egykori erdélyi gubernátortól ered. — Istvánnapi gratulatió. Pestmegye központi tisztikara az alispán vezetése alatt gróf Szapáry István főispánt névnapja a­lkalmából tegnap testü­letileg üdvözölte. — Árviz a Margitszigeten. Az ausztriai viz­­áradások, miként már többször irtuk, annyira meg­­dagályositák a Dunát, hogy a viz a Margitszige­tet elöntötte. Már három napja, hogy a szép gyepszőnyegeket viz borítja, a tarka virágokon keresztülzúg a szemetes ár, s a sziget lakói és betegei keskeny deszkapallón kénytelenek végig­­balancéirozni. Nagyon szomorú látvány az, melyet most a főváros e kis paradicsoma nyújt. Az utakon nem jár sétáló közönség, a gyógyforrásnál hiába bugyog elő a betegséget űző ásványvíz, az egy­­fogatu fürge lóvasat sípja, csengettyűje nem hallik. Sokan a betegek közül nem tudták szemlélni a leverő látványt s elköltöztek a szigetről. Talán féltek is egy kissé. Pedig veszedelem nem fenye­geti a szigetet. Tagadhatóan, hogy a Duna szokat­lanul megáradt, de csak az esőviztől, s most nagy vizének lefolyását nem gátolja sem jég, sem egyéb, s a mily hirtelen keletkezett, olyan gyorsan fog el is múlni. Csak kárt okoz szép ligetünknek, sokat. A virágokat kimossa helyükből, az utakat, ágyakat tele­hordja iszappal, nedvessé, mocsarassá tesz mindent. A víz a sziget két végét öntötte el. A legfelső csúcson már csak annyi hely van szárazon, mennyit a tehenek és csőszök háza elfoglal. Innen már padokon keresztül fektetett deszkák vezetnek a vendéglőig, hol a víz egészen a ház faláig ér ; a fürdő legmélyebb pontja a szigetnek s viz itt van legnagyobb mértékben. A kedves mályvabok­rok sora között vezet el a palló; a zavaros vízből itt-ott kandikál elő a virágágy élő­ ornamenteinek egy-egy piros kunkora. A viz a kiszállónál folyton ömlik be s zúgva fut végig a szigeten. A kikötő hidján átcsap a hullám, s dombmagasra veri a barna tajtékot; a deszkákat nehéz sziklakövekkel sulyosszák meg, hogy az ár el ne sodorja őket. A sziget közepén keresztül száraz út visz el az alsó vendéglőig, melynek zenekari épülete azonban már szintén víz alatt áll; ezentúl, egész az, alsó csúcsig nincs egy talpalatnyi száraz tér, a sziget középső része legmagasabb s csak Ó-Buda felé eső oldalán van víz. A fürdővendégek élete jelenleg nagyon egyhangú, sétálni nem lehet, a zene az előttük feltáruló képpel szemben visszás , még a hotel sa­­lonja, ez a kedves s annyira szeretett csevegő hely, ez is el van hanyagolva ; a hírlapok fölvá­­gatlanul hevernek, a zongorát több napos por lepi el, az eső, mely mindennap meg-megújul, kinyújtja azt az úgyis hosszú időt, mely alatt a Margitszi­get a pusztulás szomorú színhelyét mutatja. —■ Fürdőépítés a Nádor-szigeten. A nádor­szigeti egyemeletes városi épület leégése folytán végre komoly alakban kezd fellépni a leégett épü­let helyére már évek óta tervezett fürdő építésé­nek eszméje. Budapest főváros tanácsa ugyanis most a városligetben a Nádor-szigeten álló egy­emeletes fővárosi épületnek fürdői czélolva leendő átalakítására s illetőleg az átalakítási munkákra s ez­zel kapcsolatban az állatkert irányában a városligeti tó áthidalásának munkáira árlejtést hirdet. A fürdő építése s berendezése összesen 17.230 írttal van előirányozva, a tó áthidalása pedig 10.869 frt 25 krral. Az ajánlatok f. évi szeptember hó 3-án d. e. 10 órakor fognak tárgyaltatni. — Az elevator költségvetése. A bizottság, mely a költségek reductiója végett volt kiküldve, ma bemutatta jelentését a közraktári bizottságnak, mely azt Gerlóczy alpolgármester elnöklete alatt ma délutáni ülésében tárgyalta. A kiküldött szakférfiaknak sikerült a 2.604.000 frtot 1.784,493 frtra leszállítani s igy 820,207 frtot takarítani meg. Az síbizottság a mai budget főösszegét 1.850.000 frtban jelöli meg. Magától értetődik, hogy az ösz­­szes megtakarítások a szerkezet egyszerűsbítéséből folynak, s nem a befogadási képesség rovására ész­­tök­ettek. A megtakarítások 14 tételből állnak; legnevezetesb az, mely a tartányok költségét 632,200 frt helyett 474,000 frtban veszi föl. A bi­zottság elhatározta, hogy az összeg keretében füg­gőben hagyja annak megállapítását, hogy a legki­sebb tartányok száma mennyire korlátolta­ssék , előbb ugyanis kereskedelmi köröket kérdez meg. A közgyűlés elé lehetőleg hamar terjeszti jelenté­sét a bizottság, hogy az alapozási munkák az ősz­szel kezdetüket vehessék.­­ A Bem-szoborbizottság nevében Boros­­nyai Pál elnök és Molnár Zsigmon­d jegyző la­punk útján is köszönetet szavaznak Marosvásárhely városának, mely másnemű támogatásán kívül ezer forint készpénzt adományozott e czélra, továbbá Ditre székely nagyközségnek, mely a szobor talap­zatához szükséges gránitot ingyen adta. — Az orvosok és természettudósok nagy­gyűlése. A központi választmánynak Szombathe­lyen már megjelent része ma d. e. 9 órakor ült össze dr. Szabó József elnöklete alatt, mely gyű­lés — mint sürgönyileg értesülünk — a még min­dig jelentkező felolvasások tárgyában határozott. A központi választmány tekintetel arra, hogy már eddig is a kelleténél több felolvasás vétetett fel a programaiban, az újabb ajánlkozókat elutasította. Megemlítjük itt, hogy azon érdekes előadások kö­zött, melyek a vándorgyűlésen tartatni fognak, különös érdekre tarthat számot a dr. Lichten­berg Kornélé, ki „a nő nemi életének be­fogásáról fülbetegségeinek kifejlő­désére“ fog értekezni.­­ A nagygyűlésre a vendégek zöme e hó 23-án érkezik Szombathelyre. A város képviselő bizottsága tegnapi (aug. 20.) közgyűlésében egyhangúlag határozatra emelte, hogy a magyar orvosok és természetvizsgálók kö­zül azokat, kik hétfőn, f. hó 23-án délelőtt 3 óra­kor érkeznek oda, ünnepélyesen fogadják. A város­ban már nagyban folynak az előkészületek, a vi­déki hatóságok, intézetek és egyletek küldöttei mindig sűrűbben érkeznek oda. — Egy hazánkfia Skótországban. Lichten­stein György hazánkfia, ki az 1848/9-ki szabad­ságharcznak, melyben tevékeny részt vett, leveze­­tése után hazánkból sok viszontagság után Skót­­országba menekült s Edinburgban állandóan lete­lepedvén, ott a „Carlotte Square Institution“ nevű felsőbb nőnevelő intézet igazgatója tulajdonostársa és zenetanára lett. A napokban intézetében zár­vizsgálat volt, melyen Nicolson Edinburg főshe­­riffje is megjelent és beszédet mondott, melyben különös elismeréssel szólt Lichtenstein érdemeiről a zene fejlesztése körül. Lichtenstein — úgymond — ezen idegenek által gyakran hidegnek mondott honban foglalván helyet, ma már nem tekinthető idegennek, hanem honosult skótnak nem csupán művészi és a nevelés terén szerzett érdemeinél fogva. Lichtenstein György hazánkfia, ki az Edin­burgban alakult szegedi segélybizottságban kifej­tett működése következtében több ezer forintnyi adományokkal gyarapíta a segélypénzeket, a távol­ban sem feledkezett el hazájáról, melybe minden két-három évben le szokott rándulni. — Füred — Fiume. A következő nyilatkozat közzétételére kérettünk föl: Szemben a „Gyorsfu­tár“ kőnyomatú lap azon állításával, hogy e társas gyaloglás „dugába dől“, van szerencsém kijelen­teni, hogy illetékes körökben erről mit sem tudnak, sőt hogy az augusztus 14-ei értekezleten a követ­kező megállapodások történtek: Nevezési zárlat szeptember 1-én (az alálírt titkárságnál.) Indulás B.­Füredről: Szeptember 15-én. Útiköltség fejen­­kint : 100—120 frt­v. ért. Nyolcz pályázó jelent­kezése biztosítja az indulást. Első éji állomás: Badacsony, második Keszthely. A főállomásokon (p. o. Gleichenberg, Klagenfurt, Görtz) legkeve­sebb két éjen át kell pihenni. A podgyász Triesztbe vagy Fiuméba küldendő előre. A Schwanbergi al­­peseken egy kalauz fogja a gyalogolokat kisérni, kivel a titkárság máris érintkezésben áll. A fel­szerelésre és öltözetre nézve a történt megállapodás szerint az alálírt titkárság szolgál részletekkel. Az augusztus 14-iki értekezlet óta a „Magyar Athle­­tikai Club“ nem tartott gyűlést, Budapesten, 1880. augusztus 20-án. Tisztelettel K. Császár Ferencz titkár s. k. — Az irredentisták csínye. A király szüle­tésnapjának 50. évfordulóját Triesztban is megün­nepelték, a Belvedere-ben lévő elsőrangú étterem­ben. A terítékek száma 300 volt. A diner meg­kezdése előtt fölem­elkedett Fazze, az ünnepi bi­zottság elnöke, s a királyra háromszoros hoch-ot indítványozott, mit a jelenlevők viszonoztak. Erre elkezdődött a diner. A első fogás alatt a legelőke­lőbb személyek terítéke közt egy negyedrét alakú lapot találtak, mely akasztófát, s felségáruló föl­­­iratokat, költeményeket, rajzokat tartalmazott. Alá­írva az egész: „Il circolo Triestino Garibaldi.“ Ez kínos benyomást tett az illetőkre. A gyanú ter­mészetesen a felszolgáló pinczérek valamelyikére esett. A rendőrség a gyanúsak közül négyet elfo­gott, éjfélkor pedig azon vendéglőben s több kávé­házakban motozásokat tartottak, nem minden ered­mény nékül.­­ A dijnokok érdekében. Tisza Kálmán belügyminiszter rendeletileg értesítette Földváry Mihály alispánt, hogy a központnál takarékossági szempontból felfüggesztve volt két dijnoki állomás ismét betöltendő, a többi dijnokoknak az­­ írtról 80 krajczárra leszállított napidiját pedig ismét egy forintra emeli fel. — Tanár- és tanítóválasztások. A fővárosi tanács mai ülésén fővárosi tanítókká: Mihalecz József, Gottlieb György, Ehmann Ferencz, Ba­­csinszky Ede, Herczog Emil, Szedlacsek Lajos, Scheffer Sándor, Soltész Kálmán, Taxner Árpád, Ring István, Lipsics Miksa, Hörcsik Kálmán, Ra­­koczay Pál, Waldbauer József, Warga Pál, Clai­ István urakat; tanítónőkké de Ponty J. Schmidt Stefánie, Harsányi Anna, Ehmayer N, Egerváry Aranka, Fusz Emma, Földessy Julia, Vadász Laff­­ner Amália, Hoffman Tódorné, Spring Amália, Fábry N., özv. Novobáczky Anna, Szedlacsek Mari és Staffel úrhölgyeket nevezte ki. A várbeli elemi is­kolába, miután a piaristák visszavonultak, osztály­tanítónak Mayer választatott, ki 23 éve városi ta­nító. Továbbá a IV. ker. főreáltanodához a német nyelv és irodalom tanszékére rendes tanárul Lint­ner Lajos, a VIII. ker. főreáltanodához a magyar s német nyelv segédtanárául Patthi Károly, végre ugyanoda a lek­ómértan és mennyiségtan rendes tanárául Kiss Ernő János választatott meg. — Tudományos és hivatalos könyvek gyűj­tése. Folyó hó 20-án egy értekezlet nyílt meg, mely a művelt világ tudományos és hivatalos ösz­­szes kiadványainak csere utján minden államban való öszpontositására czélzó nemzetközi szövetke­zet létesítésével foglalkozik. A jelzett conferentiá­­ban monarchiánkat külügyi hivatalunk megbízottja­ként D­é­c­h­y Mór fogja képviselni. — A budapesti honvédegylet felhívása foly­tán a szt. István ünnepre fővárosunkba érkezett vidéki honvédek szép számmal jelentek meg a csiga-vendéglőben rendezett társas vacsorára. Mikor Z. egyleti főjegyző ez alkalommal meleg szavakkal emlékezett meg a fogadtatásról, melyben az egy­let küldöttségét a miniszterelnök a király szüle­tése napján részesítette. Eme fogadtatás minden aggályt eloszlat a honvédmenház s az elaggott ke­­resztképtelen honvédek biztosítása tekintetében. Ezután elmondta szóló, hogy mit tett Tisza Kál­mán miniszterelnöksége óta az 1848/49-iki hon­védség érdekében, amint ugyanis a minisztérium vezetését átvette, a rendelkezési alapból 15.000 frtot juttatott az orsz. honvédsegélyző bizottság­nak, hogy a folyó nyugdíjak kifizetése meg ne akadjon. Következő évtől kezdve pedig a honvé­delmi minisztérium költségvetésébe évenként 45.000 frtot vetet föl ugyanerre a czélra. Zajosan éltet­ték erre a jelenlevők a miniszterelnököt, valamint a budapesti honvédegylet fáradhatatlan elnökét is. — Az alpári sikkasztás. Említettük — a „Magy. Hiradó“ után — hogy Alpár község árva­pénztárából Hausinger András közgyám (s nem Hausinger János, mint tévesen közöltetett) körül­belül 6000 frtot elsikkasztott. A megindított nyo­mozások kiderítették, hogy az elsikkasztott összeg 6065 frt 98 krt tett, melyből Hausinger András 3490 frt 93 krt azonnal megtérített. A közgyám 8 drb ökre elárvereztetvén, fedezetül befolyt 640 frt 55 kr ; úgyszintén eladták a közgyám birtoká­nak ez évi termését, melyből 1100 frt jut az el­sikkasztott összeg fedezetére s igy csak 934 frt körüli tőke és a kamatok téritendők még meg. Ezen összeg is azonban fedezettnek mondható, mert a közgyámért Hausinger János alpári biró, ki szép vagyonnal bir, kezességet vállalt. Naptár. Vasárnap, augusztus 22. Nap­kel 5 ó. 6 p., nyug. 6 ó. 58 p. Nap a szűz jegyébe lap 8­6. 35 p. este. R. kath­. : C. 14. Joák oltalmazása, prot. : C. 18. Timeus, görög-orosz : (augusztus 10.) C. 9. Loraut. A községi és körjegyzők központi egyletének közgyűlése d. e. 9 órakor a Köztelken. A magyarországi munkáspárt nyilvános gyűlése d. u­­/14 órakor a Beleznay-kertben. A budapesti munkás dalárda dalestélye a zugligeti „Fá­­czán“-nál. Az „Egyetértés“ budapesti dalegylet tánczvigalommal egy­bekötött dalestélye az „Újviláginál. ALlatkert nyitva egész nap. Carver mutatványai. Iparmúzeum a műcsarnokban d. e. 9-től d. u. 4-ig. Köztelek : gazdasági és tanszermúzeum d. e. 10—12-ig d. u. 2— 4-ig. Múzeumban az összes tárak nyitva- A Deák-szoba megnyi­tása d. e. 9 d. u. 1. Margitszigetre közlekedés a vám­háztól és a többi állomások­tól félóránkint. Népzene s délután 4 órakor katonazene. Egyletek, társulatok — A magyarhoni községi- és körjegyzők egyesületének központi választmánya ma délelőtt 10 órakor a „Pannónia“ szállodában Kalicza Já­nos elnöklete alatt gyűlést tartott, melyben a hol­nap délelőtt 9 órakor tartandó közgyűlés napirend­jének tárgyait készítették elő. A közgyűlés a Köz­telken lesz, melyre nagy számban jelentkeztek a községi jegyzők A ma tartott választmányi gyűlé­sen Kalicza János elnök bejelenté, hogy a képvi­seleti rendszerre alakított egyesületi alapszabályt a belügyminisztérium helyben hagyta s hogy ugyan­az a holnap tartandó közgyűlésen elő fog terjesz­tetni. Az évi számadás megvizsgálására H­o­f­­bauer János, Virtl Nándor és Kovács Gyula tagok küldettek ki azzal, hogy a számvizsgálatróli jelentésüket a holnap tartandó közgyűlésnek be­­terjeszszék.­­ A magyar izr. országos tanítóegyesület e hó 22-én és 23-án tartja évi közgyűlését.­­ A „magyar könyvkereskedők orsz. egy­lete“ ma tartotta harmadik rendes közgyűlését. A választmányi jelentés és számadások helyeslő tudo­másul vétele után a választásokat ejtették meg a következő eredménynyel : elnök Aigner Lajos, alelnökök: Hoffmann Alfréd és Rosenberg Sámuel (Eperjes), I. titkár Zilahy Sámuel, II. titkár Tettey Nándor, pénztárnok Kók­ai Lajos. Végül a választmányba 12 budapesti és 6 vidéki tagot választottak be. Törvényszéki csarnok. — A Bartók-Verhovay-ügyben a végtárgyalás hétfőn e hó 23-án lesz Siebenfreund Béla büntető járásbíró előtt. A fenyítő bíróság mellett a bel­ügyminisztérium is kapott jelentést a rendőrségtől, melyben a két tanú kihallgatásán kívül a rendőri utánnyomozás eredménye is foglaltatik. Mint a „Magyar Híradó“ értesül, ezen utánnyomozás ki­derítette, hogy Bartók a Pannónia kávéházból jött ki, midőn Verhovayt magával szemben találta, és hogy Verhovay a védelemben kirántotta tőrét és szurkált vele, de Bartókot nem érintette meg. — Fegyelmi tárgyalás. A kir. tábla fegyelmi bírósága ma délelőtt tartott ülésében Toperczer Kálmán margittai kir. járásbiró fegyelmi ügyét tárgyalta. A járásbirót magán feljelentés alapján a kir. ügyészség azzal vádolja, hogy az 1874/686 sz. szabályrendelete ellenére a börtönben levő rabokat saját és birótársai magándolgaira díjtalanul alkal­mazta, illetőleg alkalmazni eltűrte. A kir. tábla a vádlottat saját beismerése alapján, miután a hatá­rozott rendelet ellenében elfogadható okokat fel­hozni képes nem volt, vétkesnek modozta ki s az ügyészi indítványhoz képest rosszalásra(I. fokú büntetés) ítélte. Vádlott az Ítélet ellen felebbezést jelentett be. Irodalom, színház és művészet. — Petőfinek még egy kiadatlan versét közli a „Vasárnapi Újság“. A költemény czime „I. Fer­­dinándhoz“ s Petőfi ezt 1844-ben irta le Neumann Károly ifjúkori barátja és iskolatársa (most nyugalmazott lelkész) versgyűjteményes köny­vébe Pesten, ki most közzé teszi. A költemény az akkori censurai viszonyok közt nem láthatott nap­világot. A „Vas. Ujs.“ szerkesztője megjegyzi, hogy a boldogult Pákh Albert ismerte e költeményt , többször emlegette: nem tudja hová lett Petőfi­nek I. Ferdinándhoz irt költeménye, melyet egykor neki felolvasott. A költemény különben igy hangzik : V. Ferdin­án­dhoz: „Igaz-e királyom, A mit mondogatnak ? Nálad hite sincs a Szabad akaratnak. Megtennél te mindent A magyar javára ; Csakhogy titkos önkény korlátokba zára. S nemcsak közdolgokban Vagy te korlátozva : E gyalázatos kény Elhat ten lakodba. Ami örömednek Volna kutforrása, Elzárlak előled, Hogy szemed se lássa. És kinek, kinek vagy Ilyen szolgarabja? Szolgádnak királyom, Ki sajátod lopja ! Ha ez így van , sorsod Szivemből sajnálom. . . . Úgy nézz a szemembe, Jó öreg királyom.“ Petőfi, Budapest, vasárnap augusztus 22-é­n — A nemzeti színház jövő heti műsora : aug. 12-én „Pry Pál“, 23-án „Figaró házassága“, 24 én „Bűvös vadász“, 25-én „Szerelem bolondjai“, 26-án „Alvajáró“, Peregrina (Alt Jenny k. a. vendégjá­téka.) 27-én „Rosenkranz és Güldenstein“, 28-án „Carmen“, 29-én „IV. László“ (új betanulással.) 30-án „Nábob­“ — A népszínház jövőheti műsora. Holnap vasárnap „Székely Katalin“, hétfőn „Bokácscsió“, kedden „Az útszéli grófkisasszony“, szerdán én Keinzeli fszính­ász. PRY PÁL: Holnap : Nemzeti szinház. felvonásban. Kép.szinh­áz. SZÉKELY KATALIN. Eredeti nagy operett 3 felv. Bátori Zsigmond Vidor Székely Katalin Erdösi E. Sturmvettarhán gráf Vígjáték 5 felvonásban. Újházi Hetényi Szigeti Imre Kőrösmezei Komáromi Halmi Vízvári Egressy Pintér Sántha Csillag T. Sántháné Lendvayné Molnárné 7 órakor. Mokánybasa Izabella Jónásra ester Brúnó Rózsa Margit Gyilok Csuvasz Kuvasz Vialka Levente Kezdete 71/: „Figaro házassága.­ Népszínház. „Bukkácscsó.“ felvonásban. Együd Tihanyi Komáromi M. Solymosi Kápolnai Sziklai E. Csatai Zsófi Karikás Újvári Komáromi J. Kacsó Karola Gyöngyösi 1. órakor. Vígjáték 5 Nagy operett 3 Hardy Hardy Frank Witherton Willis Stanley Harry Pry Pál Grasp Doubledot Simon Eliz Marianna Suptlené Phébé Kezdete

Next