Ellenőr, 1881. január (13. évfolyam, 1-54. szám)

1881-01-28 / 48. szám

XIII. évfolyam. — 48. sz. óhajtásunknak megfelelve, egyhangú határozatot hozott. Európa fölmentett bennünket mandátuma alól és ma­gáévá tevén nézeteinket, azzal a missióval ruházta föl önmagát, hogy figyelemmel fogja kísérni a határozatok végrehajtását. Ezen kötelmét a legczélszerűbb módon fogja majd teljesíteni. Görögország pedig elvitazhatatlan jogc­ímmel van mindenkorra felruházva. Törökországnak saját érdekében meg kell hódolnia ezen határozat előtt, ha nem akarja válság előidézése által,saját sorsát olyan veszély­be sodorni, melynek következményeit ma tán még ho­mály fedi, de melyek bizonyára be fognak következni, ha továbbra vakon ragaszkodik eddigi magaviseletéhez. Fran­­cziaország a dolgok ezen új alakulása után is hű marad a többi hatalmak iránti kötelmeihez és továbbra is részese lesz azon erkölcsi kötelezettségeknek, melyek Európára háramolnak. De ő azzal tartozik önmagának és szövet­ségeseinek, hogy ez utóbbiakat emlékeztesse arra, hogy ő kezdettől fogva hangoztatta, hogy semmiféle kényszerítő rendszabályt nem kíván alkalmazni a görög kérdés meg­oldása érdekében. Pétervár, jan. 27. A „Journal de St. Pé­­tersbourg“ foglalkozik Hartington marquisnak 1880. nov. 11-kén Lytton nagykövethez intézett sürgönyével és utalván e jegyzék tartalmára, ki­emeli, hogy e jegyzék alkalmas arra, hogy meg­szilárdítsa a viszonyt Anglia mint India ura és azok közt a hatalmak közt, a­melyeknek érdekük van Közép-Ázsiában. Madrid, jan. 27. (Eredeti távirat.) A „Pol. Corr.“ jelenti, hogy a hatalomért vívott harcz kí­méletlen alakban folyik a képviselőházban. A spanyol demokraták kizsákmányolják, pedig nem is siker nélkül, a monarchista pártok villon­gását, és így a hazafias elemek ismét nagyobb aggodalommal tekintenek Spanyolország jövőjébe. Berlin, jan. 26. Képviselő­ház. Windhorst in­dítványát a második olvasás után 254 szavazattal 115 ellenében elveti a ház, nemkülönben a Rauchhaupt (conservativ) által indítványozott indokolt napirendet is. Berlin, jan 27. Bismarck herczeg megnyitotta a közgazdasági tanácsot. Beszédében utalt arra, hogy lé­nyeges véleménykülönbség támadt a nemzetgazdasági élet hanyatlásának és a rendesebb gazdasági viszonyok lassanként­ helyreállításának megvitatása alkalmával. Ő törekedett tehát, hogy avatott és egységes központi kö­zeget teremtsen, hogy meghallgassa annak nézetét az új törvények szükségességéről és czélszerűségéről, annál is inkább, minthogy a földmívelés, ipar és kereskedelem képviselői üzletükhez vannak kötve és a parlamenti vi­tákban csekélyebb mértékben vehetnek részt mint a tudósok. Prága, jan. 27. (Eredeti távirat.) A „Politik“ ér­tesül, hogy a kormány és a cseh club közt folyik ugyan még az alkudozás, de a prágai egyetem ketté választása vagy új cseh egyetem fölállítása nem történik meg eb­ben az ülésszakban. A kormány abban fáradozik, hogy az urak házában középpártot alakítson Schmerling pártjából és az autonomista tagokból, és ha a legközelebbi szavazás alkalmával szükségesnek fog bizonyulni, új kinevezet­tekkel fogja megszaporítani pártját. A „Politik“ bécsi levelet közöl, a­melyben mérsékletre inti a cseheket, mert nem változtathatják meg gyökeresen a helyzetet. Mindenki tudja ugyanis, hogy Taaffe gróf felsőbb aka­rat által kijelölt utón mozog, a­mely akarat semmiféle új villongásról nem akar hallani. Aranyjáradék 88.50, Napoleond’or 9.38, Londonra 118.70, Papirjá­­radék 72.60, Galicziai 279.75, Hitelsorsjegy 178.50, 1864-es 172.25, Porosz pénztári utalv. 58.10, 1860-as 130.75, cs. kir. arany 5.53, Frankfurt 58.10, Töröksorsjegy 21.20, Nemzeti bank 822.— Ezüst­járadék 73.75, Szilárd. Bécs, jan. 27. (Esti zárlat.) Hitelrészvény 282.90, Angol­osztrák 127.25, Magy. hitelr. 258.—, allamvasut 275.50, Lombard 101.50, Magy. sorsj. —.—, Magyar jár. 108.62, Napoleond’or 9.375, Járadék 72 62, Unió ——, Galicziai 279.25, Osztr. ar. jár. 88.45, Utótözsde 80.10. Üzletnélkü­li. Páris, jan. 27. (Zárlat.) 3% Évjárulék 84.17, 6*/# Évjárulék 120.42, Törlesztési évjár. 85.67, Osztrák államvasut 588.—, Lombard 221.—, Földhitel 818.—, Magyar jár. 93.31, Osztrák aranyjár. 76.43, Utótözsde 267.50. Emelkedő. Berlin, jan. 27. (Zárlat.) Papirjáradék 62.—,Ezüstjáradék—.—, Magyar járadék 93.60, M. kincs, utalv. —.—, 1877. 10 mill. kötes, 71.40, K. vas. elsőbbs. kötv. 85.70, Hitelrészvény 501.50, Államvasut 475.—, Lombard 173.—, Galicziai 120.50, Kassa-Oderberg 55.50, Romániai 55.50, Orosz Papírpénz 212.—, Váltvárf. Bécsre 171.15, Utótőzsde 60 60, Magy. papirj. 69.—, Kedvező. Frankfurt, jan. 27. (Zárlat.) Papirjáradék 62.3/g, Ezüstjáradék 63.18, Osztrák aranyjáradék 76.—, Magyar aranyjáradék 98.1/g) Osztr. hitelrészv. 250.87, Osztr. bank-r. 703.50, Osztr. államv.­részv. 237.62, Galicziai 241­—, Lombard 86.50, Erzs. nyugati vasút 171.50, Magy. Galicz. vasút 126.50, Tiszav. vasúti elsőbbs. 87.25, Váltóárf. Bécsre 171.95, Kincst. utalvány —•—, Utótözsde 69.E/st Szilárd. Frankfurt, január 27. (Esti zárlat.) Papirjár. —.—, Ezüst­járadék —.—, Osztr. ar. jár. 76.—, Magy.­ar. jár. 93.50, Osztr. hitelr. 250.50, Osztrák bank­r. —.—, Osztr. államv.­rész. —.—, Galicziai —.—, Lombard 86.75, Erzs. nyug. vasút —.—, Magyar Galicz. vas. —.—, Tiszav. vasúti elsőbbs. —.—, Váltóárf. Bécsre —■—, Magy. papir —.—. Meglehetős szilárd. Közgazdasági táviratok. Árutőzsde. Berlin, jan. 27. Á­r­u­t­ő­­­s­d­e. (Zárlat.) Búza ápril-májusra 108.50, május-juniusra 210.— m. per 1000 kig. Rozs helyben kész áru 207.— m., januárra 206.— m., ápril-májusra 198.25 m., május­­juniusra 193.25 m. per 1000 klg. Zab ápril-májusra 152.— m., május-juniusra 153.50 m. per 1000 klg. Repczeolaj helyben kész áru 52.80 m., ápril-májusra 52.— m., május-juniusra 52.60 m. Spiritus helyben, kész áru 53.10. m., január-februárra 53.60. m., ápril-májusra 54.50 m., május-juniusra 54.70 m. Stettin, jan. 27. Árutőzsde. (Zárlat.) Búza tavaszi szállí­tásra 208.— m., május-juniusra 208.50 m. per 1000 kig.^ Rozs tavaszi 196.50 m., május-juniusra 192.50 m. Repczeolaj januárra 52.— m., április-májusra 52.70 m. Spiritus helyben készáru 52.— m., január-februrárra 52 50 m., tavaszra 53 50 m., május-junisra 54.20. R e p e z­e —.— m. p­er 1000 klgr. Köln, jan. 27. Árutőzsde. (Zárlat.) Búza márcziusra 21.96 márka, májusra 21.95 márka per 100 klgr. Rozs márcziusra 20 80 m., májusra 20.35 m. per 100 klgr. Repczeolaj helyben 23.— m., májusra 28.— m. Páris, január 27. Árutőzsde. (Este.) Búza januárra 28.50, februárra 28.25, márczius-áprilisre 28.10, márcziustól 4 hóra 28.25 fok per 100 kig. Liszt nyolcz márkás januárra 61.40, febru­árra 61.25, márczius-áprilisre 60.50, márcziustól 4 hóra 60.25. Rep­czeolaj januárra 71.50, februárra 71.50, márczius-áprilisre 72.50, májustól négy hóra 74.— frk. Szesz januárra 61.—, februárra 61.—, márezius-áprilisre 61.— frk, májustól 4 hóra 60.60. Olaj lanyha, többi csendes. értéktőzsde. Bécs, jan. 27. A mai tőzsde a párisi vásár és a német börzék könnyű menetelének befolyása alatt állott. E kedvező mozzanatokat azonban túlon-túl ellensúlyozta az üzletpangás. Hitelrészvények valamivel gyengültek, mivel hire jutott, hogy a Hitelintézet nem veszen részt az olasz kölcsönben, s ennek hatását a többi papírok is megérezték. A bécsi Bankgesellschaft papírjai, mivel a lyoni börzén is megjelentettek, keresettek valának. Lloyd részvények szintén kedveltek. A papírok elhelyezése könnyen ment. A déli börzén az Unicbank részvényeit élénken keresték, mert azt beszélték, hogy Párisban el­döntötték a magyar Hypothekenbank alaptőkéjének növe­kedését. Később az árfolyamok mindvégig kedvezően állottak. 2 óra 10 perczkor jegyzettünk: Osztr. hitelr. 283.40, Magy. hitelr. 258.—, Anglo 127.—, Unió 115.80, Bankegyl. 126.75—127.25, Osztr. föld­­hitelr. 237.—, Innerb. 104.—, Prágai vasipar 141.—, Magy. sorsjegy 107.50, Papirjáradék 72.65, Ezüstjáradék 73.75, Osztr. aranyjárad. 88.40, Magyar aranyjáradék 108.82, Napoleon arany 9.38, Alföld 157.—, Gőzhajózási társ. 557.—, Erzsébet pálya 202.25, Pécs-barcsi 190.50, Ga­­licziai vasút 279.—, Kas­sa-oderbergi 131.—, Lombar­­dok 100.—, Lloyd 694.—, Északi v. 2480.—, Északnyugati 187.—, Erdélyi vasút 146.50, Osztr. államvasut 275.50, Tiszai 246.—, Tramway 210.50, Magy.Bácsorsz. 147.—, Magyar északkeleti 146.—, Magyar nyugati 156.—. Lem­­berg-csernovitzi —.—. Osztr.-magy. bank 822.—. El­­bevölgyi vasút 233.50, Ferencz-József pálya 180.50, Ma­gyar papirjáradék 80.10, Osztr. papirjáradék —.—. Bécs jan. 27. (Magánforgalom.) A hangulat szi­lárd. Magyar aranyjáradék 108.60, Osztrák hitelrészv. 282.80, Berlin jan. 27. A játékpapirok a külföldi jelenté­sek következtében keresettek voltak, s árban emelked­tek a bank-, vasút- és bányapapirok. Az utóbörze vál­tozatlan volt. Bécs, jan. 27. (Magyar ért. t­ázlatja.) Magyar földteherm. kötv. 96.75. Magyar vasúti köles. 125.o, Erdélyi föld. kötv. 93.75, Magyar hitel 267.60, Magy. záloglevél 101.60, Alföld 157.25, Erdélyi vas. 146.50, Magy. észak-keleti vasút 146.—, Magy. kel. vas. 86.60, Kel.­vasuti elsőbbs. kötv. 82.75, Magyar sorsjegy 107.40, Tiszai vasút 246.50, Szölődézsm. 94.50, Magy. földhitel —.—, Magy. leszá­mít. bank 126.—, Aranyjáradék 108.70, Kassa-Oderbergi vasút 130.50 Tiszavölgyi sorsj. 107.10, Bécs, jan. 27. (Osztrák ért. zárlatja.) Osztrák hitelrészvény 283.10, Angol-oszták 127.50, Lombard 101.—, Államvasut 276.—, — A tisztikar jelentései. — Választások. 1848-iki földrajzi munkálatokról.­­ A földrajzi társaság évi közgyűlése.­ ­ Dr. Hunfalvy János az Költségvetés. — A magyar földrajzi társaság dr. Hunfalvy Já­nos elnöklete alatt ma d. u. 5­­. órakor tartotta rendes évi közgyűlését. A gyűlésen mindenekelőtt a tisztikar tette meg évi jelentését, melyből a következőket emel­jük ki: Fölolvasó ülés a lefolyt évben 8 volt, melyeken összesen 11 közleményt olvastak föl. A fölolvasások mind tudományos becsesei bíró, többnyire eredeti dol­gozatok. A „Földrajzi Közlemények“ a múlt évben 23­­/2 ívnyi terjedelemben jelentek meg, s tartalmukat Xantus Jánosnak Borneoról irt 4 éves dolgozata, 15 nagyobb czikk és 132 kisebb közlemény képezte. A társulat tagjainak száma összesen 523 (1879-el szemben a sza­porodás 10.) A társaság bevétele volt 1880-ban 2482 frt 26 kr, kiadása 2480 frt 23 kr. Vagyonállása ez időszerűit 2250 frt. Előirányzat az 1881. évre 2520 frt bevétel és ugyanannyi kiadás. A társaság könyvtárában van összesen 580 kötetre, illetőleg füzetre terjedő munka. Ebből 171 kötet esik a folyóiratokra. Van a társaságnak ösz­­szesen 48 folyóirata, melyek legnagyobb részét csere­viszonyok és ajándék útján kapják. A folyóiratokon kívül van 400 kötet könyv, teljesen rendezve és lajstro­mozva. A választmány határozatai ezek: A társaság a velenczei III. nemzetközi congressuson magát képvisel­tetni fogja s képviselőkül Türr István tábornokot és gróf Zichy Ágoston országos képviselőt kéri fel. 2. A kormánynál javasolni fogja, hogy Magyarország a con­gressuson a társaságokét elnöke dr. Hunfalvy János dr. V­á­m­b­é­r­y Ármin által legyen képviselve. 3. Ugyancsak indítványozza, hogy Magyarország a con­­gressussal egybekötendő földrajzi kiállításon is vegyen részt, s hogy a kiállítás ügyeinek vezetésére a társaság titkára dr. Erődi Béla, biztosul neveztessék ki. A társaság pedig magára vállalja a kiállításra küldendő tárgyak összegyűjtését és megbírálását. Az evégből való szükséges intézkedések megtételére előbb Türr István, később Gervay Mihály elnöklete alatt, dr. Vámbéry Ármin, Péchy Imre, dr. Szabó József és Zobel Lipót választmányi tagokból álló bizottságot nevez ki. A választmány ezen határozatait a közoktatásügyi miniszter megerősítette s a kiállítási ügyek intézésével megbízott bizottság azóta is folytonosan munkálkodik. A congressus elé terjesztendő kérdésekre vonatkozólag a választmány a maga részéről a következő új kérdések tárgyalás alá való kitűzését fogja kérni: 1. Állapittassék meg a geograph­iai nevek helyesírása. 2. Megállapitha­­tók-e tudományos tényekkel és biztos észleletekkel a föld danájában periodicus vagy nem periodicus változá­sok, javulások vagy rosszabbulások? Helybeliek-e ezen változások vagy kiterjednek-e egész földrészre, sőt az egész földgömbre ? Melyek a clima­változások fő okai ? Micsoda befolyásuk van a nap foltjainak a légmérsékleti ingadozásokra? 3. Megállapítható-e tudományos észlele­tek által az erdők befolyása a környező vidékek hőmér­sékletére, az eső mennyiségére és az évszakok szerinti eloszlására, a levegő nedvességére? 4. A földrajznak az alsó és középiskolákban való sikeresebb taníthatása érdekében állapítja meg a congressus az egységes szí­neket és színárnyalatokat, melyekkel az iskolai fali föld­képeken, s iskolai atlaszokon, a földfelület különböző mélyedései és magassági viszonyai, továbbá a talajviszo­nyok minősége vagy helyszíni különbözése feltüntetendők és jelölendők. A jelentések után a tisztikar és a választmány megválasztására adattak be a szavazó ívek, mire dr. Hunfalvy János jelentést tett a földrajz körében 1880-ik évben tett munkálatokról. A nagy érdekű jelen­tés főbb vonásaiban így hangzik: Európában nincs többé ország és nép, melynek ke­belében földrajzi fölfedezéseket lehetne tenni, azért az európai tudósok természetesen a többi világrészek felé fordították figyelmüket. A földrajz körében 1880-ik év­ben tett munkálatokról szólván, legelső helyen saját honfitársainkról kell megemlékeznünk. Múlt évi közle­ményeink legbecsesebb értekezései Ázsiára vonatkoz­nak. Ezek a következők: Déchy Mór, jelentése Magas- Ázsiában tett utazásáról; dr. Zichy Ágost gróf úti em­lékei Sinából; X­á­n­t­u­s János előadása Borneo sziget­ről; és Ló­czy Lajos előadásai Széchenyi Béla nagy utazásáról, különösen a­ Kuku-norról és keleti Tibetről. Örülnünk kell, hogy Ázsia egyes országai és népei is­mertetéséhez mi is hozzájárulhatunk, még pedig oly jeles dolgozatokkal. Déchy már nemsokára elkészül munkájával, melyben a Himalaya egyik legneveze­tesebb s eddigelé még kevéssé ismert részét fogja tárgyalni. Gróf Széchenyi Béla és utitársai szintén már hozzáfogtak a nagy utjakban gyűjtött anyag­nak tudományos feldolgozásához. A gróf az uta­zás lefolyását írja le, Lóczy a munka földtani részét, Kreith pedig a topographiai és ethnographiai részt dol­gozzák ki. Különben Ázsia kikutatásában az oroszok és angolok fejtenek ki legnagyobb buzgóságot, lévén mind­két nemzet nagyon közelről érdekelve. Prsevalszky ezredes 1876. április havában Saisszánból kiindulván Haminak tart, néhány kirándulást tesz Nau­szanba, meg­látogatja a Sziningfu és Hvangho vidékét, a múlt ősz­szel pedig Alasanon és Urgán át Kiaditába utazott. Jo­hanin befejezte mongolországi utazását. Érdekes munka várható Prevezod alezredestől is, ki szintén Mon­golországon s a Gobi sivatagon utazott keresztül. S­z­e­­verezod sok tekintetben kiegészíti és kijavítja Kosztenko és Fedcsenko felvételeit a Pamir hegységről. Párisban letelepedett hazánkfia, U­j­f­a­l­v­y Károly, díszes munkában tette közzé Közép-Ázsiában tett uta­zásait. Afrikában dr. Lenz Oszkár sikeres utazá­sokat tett a Gabun és Ogové folyók mellékein, utazása új világot fog deríteni a nyugati Saharára s a felső Nigerre. A belga nemzetközi afrikai társaság expeditiói még mindeddig kevés sikert arattak. A keleti Afriká­ban tett utazások közül legérdekesebbek Thomson és Stewart utazása. Bejárták a Nyassza és Tanganyika tavak vidékét, Zanzibárt. A német afrikai társa­ság Schöller, Kayser, Böhm és Reichert urakból álló expeditiót küldött keleti Afrikába. E társaság déli Afri­kának nyugati vidékeire is küldött különböző expeditió­­kat és segíti Fr­e­g­e­rt, ki a Niger, Sári, Ogové és Kongo folyók közötti területet akarja kikutatni. Ebben azonban Savorgnan­e de Brazza megelőzte. A fran­­c­i­­­á­k nagy vasúti tervekkel vannak elfoglalva. Egy vasutat Algírból Timbuktu felé, másikat pedig Szene­­gambiában a Szenegál és Niger felé terveznek. E vasúti tervekről annak idejében bő ismertetést hoztak a hírla­pok. Olasz expeditiók is működnek Afrikában az Abes­­syniával határos tartományokban és vadonaiban. A híres Y o h­­­f s is újra útra készül Abessyniába. A munkák közöl, melyek a múlt évben Afrikáról megjelentek, ta­­án Holub Emil könyve a legérdekesebb; czíme: „Sieben Jahre in Süd-Afrika, Erlebnisse, Forschungen und Jagden auf meinen Rei­sen von den Diamantfeldern zum Zambesi (1872—1879).“ E munka most az angolok és boer-ok (olv. bar­­­bauer, paraszt) között kitört ellenségeske­dés miatt napi érdekűvé vált, mert Holub a Fokgyar­mat népeinek viszonyait is leírja. Amerikában Hayden vezetése mellett nagy­szerű mértékben folynak a nyugati területeknek, Utah, Colorado, Wyomingnek kikutatása és fölvétele, s a tudományos vizsgálatoknak eredményeit vaskos köny­vekben, szép földképekben és rajzokban teszik közzé. Wh­ymper, a világ egyik leghíresebb hegymászója pedig egymásután mászta meg az Andesek óriásait, köztük a Chimborasszót kétszer is. A sarkvidéki expeditiók közt legnevezetesebb az, melynek vezére Schwatka F. hadnagy volt, ki 1878. június havában Új-Yorkból indult ki, s 1880. szeptember 21-én szeren­csésen hazaérkezik. Schwatka és társai, kik a Frank­­in-expeditió maradványait akarták fölfedezni, a Simp­­son-szoroson átkelvén, Vilmos király földjének nyu­gati partjait egészen az északi csúcsáig, Felix hegy­fokig, kutatták ki igen gondosan. Számos holttete­met találtak, többi közt Irving hadnagy nyílt sírjára is akadtak, a csontváz melletti érem bizonyítja, hogy Irving sírja; ez a „Terror“ hajón a harmadik tiszt volt. Fölfedezték azt a helyet is, hol Crozier kapitány a ha­jók elhagyása után tanyázott vala, s hol még mindig sokféle szerzám, ruhadarab stb. hevert. Megtalálták az Írást is, mely 1859. május 7-kén kelt, s melyet Hobson és M. Clinton ott hagytak vala. De Franklintól és embereitől semmi újabb tudósítást nem leltek. A többi sarkvidéki utazások közt említendő Leigh Smith utazása, ki fölhatolt a Ferencz­ József földig, többi közt ott is kikötött, hol Weyprecht és Payer a „Tegetthoff“ hajót a jégben hagyták volt, sőt Payer fölfedezéseit több mint 100 angol mértfölddel megtoldotta. D­e Long hadnagy expeditiójáról, melyet Bennett Gordon a New-York Herald kiadótu­lajdonosa „Jeanette“ hajón küldött ki, s mely 1879. juli 8. hagyta el San­ Franciscót, még nem érkezett hír; a múlt nyár igen kedvezőtlen volt a sarkvidéken, két ame­rikai bálnászhajó sem tért meg 1879-dik­i útjából. Azért e bálnászhajók és Jeanette fölkeresésére az amerikai kormány a múlt májusban „Corvin“ hajón Hooper ka­pitányt küldé ki a Bering-szorosba. Az eddigi hírek sze­rint Hooper nem sokra mehetett, az említett hajókról semmit sem látott vagy hallott. A jövő tavasszal új expe­ditiót akarnak a hajó felkeresésére küldeni. A zajosan megéljenzett jelentés után kihirdették a választás eredményét, mely a következő. Megválasztot­tak: főtitkárrá Berecz Antal, titkárrá dr. Erődi Béla. Válasz­tmányi tagokul: dr. Brózik Károly, tanár, Déchy Mór, dr. Fehérváry Géza, honv. államtitkár, Gönzy Pál miniszt. tanácsos, Hantken Miksa, földt. int. igazgatója, Hunfalvy Pál, akad. könyvtárnok, Jablonszky János, tanár, Keleti Károly, miniszt. tanácsos, Laky Dá­niel, tanár, Luger Károly, miniszt. oszt. tanácsos, Péchy Imre, államnyomda-igazgató, Lóczy Lajos, dr. Szabó József, egyet. tanár, Takács János, főtávirda igazgató, Türr István tábornok, gr. Zichy Ágost, tr. orsz. képvi­selő, Heim Péter, miniszt. oszt. tanácsos, Visontay Já­nos, tanár, Xantus János muzeum-őr, Zobel Lipót, posta­igazgató, Király Pál, tanár, Pesti Frigyes akad­. tag, gr. Zichy Jenő, Zsilinszky Mihály, orsz. képviselő. Elnökök ez alkalommal nem vállasztottak, miután megbízásuk még le nem járt. Berecz Antal főtitkár jelenti, hogy a társulat 1880. ápril 8-án két 50 frankkal jutalmazandó pálya­kérdést tűzött ki, melyhez még dr. Troch Henrik a másod sorban kiemelt munka megjutalmazására 25—25 frankot ajánlott. Pályakérdések voltak nov. 30. határ­idővel: „ A hegységek befolyása az éghajlati viszonyokra. Kívántatik Magyarország valamely vidékének földrajzi leírása, különös tekintettel a hydro- és orographicai viszo­nyokra.“ A kitűzött kérdésekre 1—1 pályamunka ér­kezett. Az első munka feladatát meg nem oldotta. El­lenben a második munkát (Bakony földrajzi vázlata) a választmány jutalmazásra ajánlja. A jeligés levélbe föl­­bontatván, a munka szerzőjéül Simonyi Jenő III. éves bölcsészet hallgató tűnt ki. A választmány a jövő évre hasonló pályakérdéseket tűzött ki, melyekre a tu­domány és műegyetemek, valamint felsőbb tanintézetek hallgatói pályázhatnak. A közgyűlés végül megválasztotta tiszteletbeli tagokul Ujfalvy Károlyt, Széchenyi Béla grófot, dr. C. Arends-et (München), P. Veth-et (Leiden), Marie-Bron V. A.-t (Paris), dr. Nordenskjöldöt (Stockholm). Leve­lező tagokat: Mircse Jánost (Velencze), Lanfranconi Eneat (Pozsony), Luciano Cordeiro-t (Lissabon), Rodrigo Pequita-t (Lissabon), Manfredo Compero-t (Milano), Tournafond Pált (Paris) és Du Tief­et (Brüssel). Ezzel a közgyűlés esti 8 órakor véget ért, másik medaillon az alcsuthi parkot ábrázolja, amint a főherczeg családjával alkonyat tájban egy lugas alatt estelit. A főherczeg a legkedvesebben vette e meg­emlékezést. — Kutschker bibornok érsekről az esti lapunkban közlötteken kívül még a következőket írhatjuk: Kutsch­ker iskolái befejezése után a bécsi seminariumba lépett, hol kitűnő sikerrel végezte theologiai tanulmányait. Mint hittudor hagyta el az egyetemet, egy ideig bécsi lelkész minőségében működött, majd udvari káplán, ké­sőbb pedig plébános lett s követte nemsokára a bécsi székes káptalanhoz kanonokká való előléptetése. Mint ilyen nagy tevékenységet fejtett ki, főleg, miután a bé­csi seminarium állt, mely időben írta jelentékeny művét „De matrimoniis mixtis“.Az ötvenes években Kutschker, mint az egyházi ügyek előadója a minisztériumba lé­pett osztályfőnöki ranggal. 1862-ban in partibus püspök s Rauscher érsek generalis vicariusa lett. A püspöki megye vezetése mellett azonban a minisztériumban is tovább működött s különös érdeme épen, hogy az ál­lam és egyház közt abban az időben előforduló súrló­dások alatt az egyház szolgájának állását az állami tisztviselőével a legtapintatosabban tudta összeegyeztetni. Rauscher halála után ő lett utóda. Kutschker a Lipót­­rend nagykeresztese és praelatusa volt, v. titkos tanácsos, az urak házának tagja és számos érdemjel tulajdonosa. — Bécsi levelezőnk éjjel érkezett távirata azt jelenti, hogy az elhunyt bibornoknak rendkívül kínos kimúlása lehetett, mert vivódása a halállal szelid agg vonásait egészen eltorzíták. Ma este fősz­álarczot vettek le a bibornokról. Testét nem fogják bebalzsamozni, s holnap terítik ravatalra. — Személyi hírek. Kemény Gábor b. miniszter tegnap ismét 1500 frtnyi államsegélyt utalványoztatott ki a nőiparegylet nőipar iskolájának föntartási költségei fedezésére. — Trefort miniszter — mint egy kőnyo­­matú lap értesül — a műipariskola fejlesztésének érde­kében február hóban enquétet fog egybehívni. — Dr. David­a Leo tanársegéd a kolozsvári egyetem boncz­­tani tanszékére helyettes tanárnak hivatott meg. — A p árisi villamossági congressusra az iparegyesület N­e­u­­old János gyárost küldi ki. — Szapáry Géza gr. fiumei kormányzó tegnap székhelyére utazott. — Sán­dor Béla főispán és Svastics Benő zalamegyei alis­pán a fővárosba érkeztek. — Római sir Budán. A budai Lujza gőzmalom mellett tegnapelőtt vízvezetéki munkások 4 láb mély­ségben római sarkosirágot találtak. Wein János vizve­­zetéki igazgató az érdekes leletről rögtön jelentést tett a fővárosi tanácsnak, mely arról Pulszky Ferenczet ér­tesítette. Pulszky a régiségtár egyik hivatalnokát rögtön kiküldötte a sarkophág megtekintésére, melyen azonban semmiféle felirat nincs. A sarkophágot, melynek teteje fel van törve, holnap szállítják a múzeumba. — Mégis lesz menyekző. Egy mecklenburgi lap megc­áfolja azt a hírt, hogy Frigyes Pál herczeg val­lási akadályok miatt nem vehetné el Windischgrätz Mária herczegnőt. — Makart festménye: Diana vadászata csak f. hó 31-ik napjáig lesz a képzőművészeti társulat kiállításán látható, február 1-én a kiállítást már bezárják. ■ —• Farsangi krónika. A népszínház tagjai ez évben is rendeznek zártkörű tánczmulatságot segélyegyletük javára. E bál, mely csaknem teljesen házias színezetű, a farsang legkedélyesebb mulatságainak egyike szokott lenni, az idén február 21-ére van kitűzve. A meghívókat a napokban fogják szétküldeni. — A budapesti posta tisztikara segélyegylete javára február 3-án zárt­körű tánczvigalmat rendez a zenekedvelők termében. Belépti dij­­­ért. — A kolozsvári affaire. Bartha Miklósnak, Rüstow és Dienstl osztrák tisztek ellen folyamatban levő ügye a befejezés stádiumában áll. A végleges vizsgálatot a szakértő bizottság már teljesen befejezte. A meghívott orvosok constatálták mindkét kezen az állandó nyomo­­rékságot. E vizsgálat rendén, mint az „Ellenzék“ írja, kitűnt, hogy csupán a balkéz mutató ujja és a jobb kéz hüvelyk ujja fogják visszanyerni teljes mozgási képes­ségüket. A többi ujjak részint egészen használhatlanok, részint izületi merevségek miatt csak kevéssé lesznek használhatók. Bartha a kihallgatások rendjén több ízben volt felhíva, hogy számlát adjon be úgy tényleges ki­adásairól, mint a lucrum cessansról s bárha úgy véle­kedett, hogy fájdalmakat pénzben kifejezni nem lehet, és hogy méltatlan lenne hozzá, Rüstow és Dienstl osz­trák tisztektől bármi czimen pénzt elfogadni, de a ká­­rosodási igények mennyiségének megítélése az ítélet ki­mondásánál fontos lévén, ennélfogva ezt is megtette. És minthogy azon kérdés nem lehet mérvadó, hogy a meg­­ítélt összeg elfogadtatik-e a sértett fél által vagy sem, Bartha jegyzőkönyvre adott­ nyilatkozatában annak adott kifejezést, hogy mindennemű pénzbeli követeléseiről teljes mértékben lemond. Károsodási igényeit Bartha a „Kelet“ értesülése szerint a következőkben jelezte: fáj­dalom díjában 1000, orvosi költségekre 1900 s életfogy­tiglan 1200 frt életjáradék. Az ítélet kimondása néhány hét múlva várható. — Deák-Ünnepély. Említettük, h­ogy László Mihály közép­iskolájában és nevelő­intézetében holnap pénteken délelőtt Deák­ünnepet rendeznek. Most adjuk az ünnepély műsorát is, mely követ­kező : 1. Szózat, átírva Állaga Gézától. Bánk bán­ból Melinda éneke, átírva Állaga Gézától. Előadja czimbalmon Emmerling Vilmos VIII. oszt. tanuló. 2. Deák emlékezete. Fölolvassa Zarándi Knöpfler Elek VIII. oszt. tanuló. 3. Deák sirja, Szász Károlytól, szavalja Kard­­h­ordó Aladár VIII. oszt. tanuló. 4. Deák Ferencz halálára, Tóth Kálmántól, szavalja Mészöly József I. oszt. tanuló. 5. Pergolese-ária. Joseffy Rafaeltől, zongorán előadja Scheiner Lajos VII. oszt. tanuló. 6. Gondolatok Deák Ferencz fölött. Felolvassa Csemiczky Sándor VIII. oszt. tanuló. 7. Deák Ferencz emlékezete. Komócsy Józseftől, szavalja Vargics Imre VI. oszt. tanuló. 8. Honfidal. Petőfi Sándortól, szavalja Koronghy Gyula III. oszt. tanuló. 9. Ébresztő. Bajza Jó­zseftől, szavalja Littke Jenő IV. oszt. tanuló. 10. Schubert gyász­dala, átírva Liszttől. Előadja zongorán Scheiner Lajos VII. oszt. tanuló. 11. Deák életéből. Felolvassa Szerém­­ herczeg Odescalchy Livio VIII. oszt. tanuló. .12. Deák Ferencz ravatalánál. Ábrányi Emiltől, szavalja Székely Ádám VII. oszt. tanuló. 13. A magyarok­hoz. Berzsenyi Dánieltől, szavalja Ráth Aladár VII. oszt. tanuló. 14. Grand Marche Héro­ique de Schubert. Előadja zongorán Justh­ Zsigmond VIII. oszt. tanuló. — Ártalmas festék. Dr. F­el­le­tár Emil országos vegyész úrtól a következő sorokat vettük: Gyümölcslé­vörös (L a f t r o­­­li) név alatt a fővárosi kereskedések némelyikében vörös por­ alakú festéket árulnak, melyet állítólag a c­ukrászok és vendéglősök szörpök stb fes­tésére használnak. Minthogy ezen (az úgynevezett fluo­­resceinnek jód-származékát képező) festék nagy mennyiség jódot tartalmaz, annak az említett czélra való alkalmazása nem ajánlható. ELLENŐR HÍREK. Január 27. — Mai mellékletünk tartalma a következő : Or­szággyűlés: A képviselőhöz ülése jan. 27-én. — Tár­csa : A császár. (Regény. Georg Eberétől. Folytatás.) — Egyesületek és társulatok. — Irodalom, színház és művészet. — Idegenek névjegyzéke. — Kivonat a hivata­los lapból. — Színházak. — Meteorologia. — Budapesti és bécsi tőzsdék. — A trónörökös görgényi kastélya. A trónörökös elhatározta, hogy a görgényi kastélyt vadászlakká ala­kíttatja át. Most már a M. P. értesülése szerint nem­csak az uradalomhoz tartozó vadász-reviereket rendezik sürgősen, hanem több rendbeli szomszéd vadászterület is szerződésileg megváltozott e czélra, sőt már 2 fő és 8 udvari alvadász is állandó alkalmazást nyert. A kas­tély lakosztályainak átalakítása most egyelőre nem ren­deltetett el, mert ő fensége ezt csak a személyesen meg­tartott szemle után fogja a maga tetszése szerint meg­tétetni. — Újévi emlék József főherczeg számára. A szla­­tinai üveggyár művészi kivitelű, üvegből készült, majd­nem egy méter magas vázával lepte meg az új év napján József főherczeget. Eltekintve az üveg­ váza kiváló formájától és remek csiszolásától, különös figyel­met keltenek a váza­ két ellentétes oldalán, gyönyörű diszitésű medaillonba festett csoportozatok. Az egyik medaillonban a budai vérmező látható, melynek hátte­rét Buda vára s ennek bástyái képezik. A vérmezőn egy dandár honvédség foglal állást s a dandár élén a dandárnok tesz jelentést a jelenlevő főherczegnek. — A Budapest, péntek, január 28. 1881. Naptár. Péntek, január 28. Nap kel 7 ó. 33 p. nyug. 4 ó. 54 p. Hold kel 6 óra 11 p. reg­gel, nyug. 3 ó. 6 p. d. u. Mars a hold mellett áll, reggel a skorpióban látható. R. kath.: Margit szűz, prot.: N. Károly, görög-orosz. (január 16.) Vasas­szent Péter. Deák-Ünnepély László Mihály középiskolájában váczi-körút 31. sz. Fővárosi középitési nagy­bizottság ülése d. u. 4 órakor. (Uj városház.) A természettudományi társulat felolvasó estélye este 6 órakor a vegytani intézetben. Felolvasó : Hermann Ottó. Képzőművészeti társulat kiállítása a. e. 9—d. u. 5-ig. — Belépti dij 50 kr. Iparmúzeum a műcsarnokban d. u. '/23—'/,6-ig. Múzeumban régiségtár d. e. 9 — d. u. 1-ig. Múzeumi könyvtár d. e. 9—d. u. 2 óráig. Akadémiai könyvtár d. u. 3—7-ig. Egyetemi könyvtár d. u. 8—7-ig. Bergheer szellemszinháza a sugárúton. Holden Fantoches-szinháza a sugárúton.­­ Állatkert nyitva egész nap.

Next