Ellenőr, 1881. február (13. évfolyam, 55-105. szám)

1881-02-01 / 55. szám

Xm. évfolyam. — 55. szám. Egyes szám ára 4 kr. Budapest kedd, február 1.1881. Előfizetési ár reggeli és esti lapra együtt: Égési évre ......... 20 forint — kr. Félévre.................................... . 10 „ — » Évnegyedre........................................5 „ — „ Egy hónapra...................................1­9­80 . Az estilap postán való külön küldéséért az elő­fizetési áron felül, külön 1 frt jár évnegyedenkint. Az előfizetési pénzek és a lap szétküldésére vo­natkozó minden felszólalás a kiadóhivatalba (Kalap­­atcza 22. sz.) intézendők. POLITIKAI ÉS KÖZGAZDASÁGI NAPILAP. Szerkesztőség és kiadó-hivatal Budapesten, Kalap­ utcaa 23. szám. Semmit sem közlünk, ha nem tudjuk, kitől jön. — Kéziratok visszaküldésére nem vállalkozunk. — Posta által csak bérmentes leveleket fogadunk el. Hirdetések felvétetnek a kiadó-hivatalban, to­vábbá DAUBE G L. és társánál M.-Frankfurtban. — Hirdetésekért járó dij csakis az „Ellenőr“ kiadó-hiva­tala által nyugtázott számla ellenében fizetendő. Budapest, január 31. A kapaszkodó hajózásról különös tekintettel hazai viszonyainkra. (Kivonat Klimm Mihály műegyetemi tanárnak a Magyar Mérnök- és Építész-Egylet vízügyi szakosztályában január 29-én tartott felol­vasásából.) A vízúton való szállítás, minden egyéb szállítási módnál tetemesen olcsóbb levén, az kivált tömeges ter­ményeink részére alkalmas, melyek csekélyek értékük­nél fogva, magasabb vitelbért nem bírnak el. — Olcsó­sága összefügg a vontatási rendszer költségeivel, illető­leg tökéletességével. — A legtökéletesebb és legolcsóbb vontatási mód az úgynevezett k­a­p­a­s­z­k­o­d­ó hajó­zás. — Ismeretes ugyanis, hogy a közönséges kerekes gőzösnél vontatás közben már álló vizben is a géperő­nek ca. 40 százaléka veszendőbe megy, mert a lapátos kerék nem fogódzik szilárd testbe, hanem csak vízbe, mely a nyomás alatt kitér. — Még nagyobb a veszteség folyó vizben, ha felfelé vontatunk — sőt élénkebb folyásnál a géperőnek már csak igen csekély része fordíttatik to­vább haladásra, a többi elvész. Az ezen veszteséggel járó szénfogyasztás az, mely a kerekes gőzössel való vontatást czélszerűtlenné teszi.­­ A kapaszkodó hajó­zásnál ilyen veszteség nincsen, mert ott a géperő szi­lárd támpontba fogódzik.­­ A rendszer lényege a kö­vetkező : A hajóút egész hosszában, a folyómeder fenekén erős vaslánczot vagy sodronykötelet fektetünk le, melyet csak a két végén kell horgonyra kötni. A vontató jármű, nevezzük azt kapaszkodó gőzös­nek, szokásos alakú hajótest, melynek fedélzetén vagy egyik oldalán egy vagy két henger van elhelyezve. Ezen hengerek forgatása által a láncz fokozatosan fel­­tekerődzik, úgy, hogy a vontató gőzös és a hozzá kö­tött uszályok azon mértékben előre haladnak. A láncz ugyanis a hajó orrán a vízből kiemelkedik és rávezet­tetik a hajóra, annak hátulján pedig újból a mederbe visszaszármazik. Ennyiből áll az úgynevezett lánczos hajózás — láncz helyett sodronykötelet gondolva — a kötélhajózás. A művelet tehát egészen hasonló, mint midőn a hajósok horgonyukat csolnakon előre viszik, és a hor­gony kötelét, a hajón levő egyszerű gépezeten kézi erő­vel feltekerve vontatják a hajót felfelé. Csakhogy a kézi erőt emitt gőzgép, az aránylag rövid kenderkötelet pe­dig a hajóút egész hosszára terjedő vasláncz vagy sod­ronykötél pótolja. Ezen rendszer eredete a múlt század kezdetébe vezet vissza. Móricz herczeg franczia tábornagy már 1732-ben létette az első kísérletet a Rajnán Strassburg közelében, de gőzös hiányában csak kevés eredménynyel. Valóságos teherszállításra csak 1820-ban a Saone és később a Rhone folyón használták, de mindig ken­derkötél mellett. Vaslánczot 1846. óta alkalmaznak, foly­tonosan nagy sikerrel. 1865-ben egy nagy lépést előre haladva, láncz helyett vashuzalkötelet s ennek feltekeré­­sére egy különös csiptető készüléket vettek alkalma­zásba. Azóta már nagy elterjedésnek örvend e rendszer és mindenütt teljes sikerrel működik. A láncznak, sodronykötélnek és az illető kapasz­kodó gőzösöknek tüzetes leírása után, mely rajzokkal il­­lustráltatott, áttér a lánczon és kötélen való kapaszko­dás egymásközti összehasonlítására és következő ered­­ményre jut. 1. A kötélen kapaszkodó vontatás tetemesen na­gyobb forgalmi biztonságot és folytonosságot nyújt, mint a lánczos, mert a szakadások a kötélnél sokkal ritkáb­bak, mint a láncznál. 2. Minthogy a sodronykötél sokkal könnyebb a láncznál, a hajó előrehaladása közben nagyobb hosszú­ságra emelkedik ki a vízből, s azért a kötélen kapasz­kodó nagyobb kormányozhatósággal bír, mint a lánczos. 3. A kötél járása a gépezeten igen nyugodt és csendes, míg láncznál igen rázkódtató és zaklató, azért az utóbbi sokkal inkább rongálja a gépet és az emberi matériáiét, mint az előbbi. 4. A sodronykötél sokkal olcsóbb, mint a lánc, s habár tartóssága amazéhoz képest csak félakkorára te­hető fel, mégis pénzügyi szempontból a kötél van előny­ben. Ezen előny kivált ott érvényesül, hol az első befekte­tési tőke nagysága mérvadó. Mindezeket egybevetve úgy technikai mint finan­­cziális tekintetben, a sodronykötél érdemel előnyt. Tárgyaltaik azután a különbség, mely a kapasz­kodó rendszer és a kerekes gőzösökkel való vontatás között fennáll. A leglényegesebb különbség azon nagy erő- és szeri megtakarításban rejlik, mely a kapaszkodó javára szól. Első­sorban tapasztalati adatok és a Rajnán tett próbamenetek bizonyítják, hogy egyenlő vízsebessé­­gek mellett egyenlő terhek vontatásához a kerekes gő­zös részéről 4­/4-szer annyi szén szükséges, mint a­mennyit a kapaszkodó fogyaszt. Ezen felül tudományos számítások útján a követ­kező eredményekre jutunk. A szénmegtakarítás annyi­val nagyobb, minél sebesebb folyású a víz, melyben vontatunk — mindég csak felfelé való vontatást tartva szem előtt, így egészen csendes vízben a kerekes gőzös szén­fogyasztása 1,7-szer akkora, mint a kapaszkodóé és 1 méteres vízfolyásban 2.9-szer 1-5 „ „ 3-7 „ 2.0 „ „ 4.5 „ annyi szén kell, mint a kapaszkodónál. Megjegyzendő, hogy mindenütt nem a folyóvizek úgynevezett közép­sebessége, hanem a sokkal nagyobb felületi sebesség veendő alapul, mert a gőzös nem a fictio értékű közép­sebesség, hanem a felületi sebesség ellen küzd, ha vizen jár. Minthogy a kimutatott szénmegtakarítás pénzérté­ket képvisel, következik, hogy a kapaszkodó rendszer másrészt annál előnyösebb, minél magasabb a szén ára. A kapaszkodó hajózás üzemét illetőleg megjegy­zendő, hogy mind kisérés vagy más hajókkal való ta­lálkozás tekintetében semminemű nehézség nem merül fel. Úgyszintén éles kanyarulatokban vagy keskeny híd­­nyílások alatt a kapaszkodó gőzös teljes biztonsággal haladhat. A létező kapaszkodó vontatási vállalatoknál a vi­telbért a távolság szerint számítják fel, differentiálás nélkül, még­pedig külön tételt a hajó után, a rakomány után is. A tarifa­képzésben megkülönböztetik a normá­listól eltérő igen nagy vagy igen alacsony vízállásokat, néhol a különböző évszakokat is. Másrészt engedményeket is tesznek, így a Rajnai vontatási vállalat vasuszályokat, ha azok legalább 3500 méter mázsát raknak és előnyös alakkal bírnak, 20—300 °-kal olcsóbban viszi, mint a fahaj­ókat. Továbbá visszatérítés (refactia) alakjában utólagos engedményt ad azok részére, kik bizonyos nagyobb összegű vitelbért fizettek az év folytán, így ha valaki egalább 6000 márka (3400 frt) vitelbért fizetett, az év végén az összegnek 10­ százalékát kapja vissza. Számszerint az Elbának hamburg-drezdai szaka­szán, felfelé való vontatásra, a most érvényes tarifa mé­termázsa és kilométerenként átlag 0 047 kr, a jármű után pedig annak nagysága és építésmódja szerint kilo­méterenként 23-tól 96 kmig. Alámenőben ezen tételek­nek felét számítják fel. A rajnai kötélhajózási tarifa még ennél is alacsonyabb, ugyanis a rakomány után méter­mázsa és kilométerenként 003 kr, de ugyanott a jármű után szednek nagyobb összeget, t. i. kilométerenként 1'50—1'80 o. é. frtot. Úgy, hogy járművel együtt mindkét esetben mé­termázsa és kilométerenként a dij mintegy 0’07 .... 0­08 trajczárt tesz. Ezen normális tarifából vasuszályokban való szállításnál 20—30 százalékot engednek le, úgy, hogy ilyek részére a vitelbér 0'053.........0 06 krt tesz, miből még a refaktia alakjában adott engedmény vo­nandó le. Az angol és amerikai dijak hasonlóképen 0 05 és 0’06 o. é. kr között váltakoznak métermázsa és kilo­méterenként. Ezekkel szemben a dunai tarifák kö­vetkezők : 1. A dunagőzhajózási társulat tarifája: a) az Al-Dunáról jövő termények részére 002 kr d) Magyarországi termények részére 0­23 ,, 2. A győri gőzhajózási társulat tarifája 0078 , 3. A ferencz-csatornai vontató vállalat tarifája 0.065 „ A kapaszkodó hajózási tarifák Németországban a kormány jóváhagyásától függnek s e nélkül alább szál­­ithatók ugyan, de feljebb nem emelhetők. — E mellett a kormány fenntartja magának a jogot, hogy 5—5 éven­ként revidiálhassa és esetleg alább szállíthassa a tarifát valamint alább szállítja akkor is, ha a tiszta jövedelem a 10%-ot meghaladná. Jövedelmezőség: Az első nagyobbszerű kapaszko­dású vállalat az Elbán, daczára annak, hogy alacsony tarifák mellett vontat és daczára annak, hogy egy ré­gibb és szilárd alapú vontatási vállalattal kell verse­nyeznie, az első berendezési évek kivételével mindeddig eléggé jövedelmező volt és évről évre gyarapodást mu­tat. Fizetett ugyanis : 1870- ben 2V.% 1875-ben 6V.% 1871- „ 2 „ 1876- „ 7 „ 1872- „ 5V* „ 1877- „ 7'/, „ 1873- „ 6l s „ 1878- „ 5A „ 1874- „ 4 „ 1879- , 6V. „ tehát a legelső két év kivételével átlag 6­s százalékot A Neckár folyón 1878. óta létezik egy kapasz­kodó vállalat, mely állami kamatgarantia mellett jött létre olyképen, hogy az állam 5°/0-ot biztosít, a 6 szá­zalékon felül levő nyeremény után pedig felerészben osztozik. Ezen társulat már az első két évben is , ille­tőleg 6 százalék dividendát és az államnak jutó oszta­lékot is fizetett, s azon felül már tartalékalapnak kép­zését is megkezdette, úgy, hogy aligha fogja valameny­­nyire igénybe venni az állami kamatgaranciát. Belgiumban, Francziaországban, Angliában, Orosz­országban és Amerikában a fennálló vállalatok szintén jól jövedelmezők. Az összes kapaszkodó vállalatoknál fennáll azon szigorú kötelezettség, hogy a vontatást bárkinek sem szabad megtagadni, ha egyébként hajója rendben van. Kivétel csak azok irányában van megengedve, kik ma­guk is üzletszerűen foglalkoznak vontatással. A szállí­tás szigorúan azon sorrend szerint eszközöltetik, a­melyben a jelentkezés történt. Ezen rendszabályok azok, a­melyeknél fogva a forgalom egyik fő előnye a rend­szer­esség éretik el,­­ közel olyan rendszeresség, mint a vasúti forgalomban van, és minő vízi utakon va­lamennyi többi vontatási mód mellett mindeddig nem sikerült. Összefoglalva még egyszer a mondottakat, a kö­vetkezőkre jutunk: 1. Folyóvizekben felfelé vontatásra a kapaszkodó hajózás előnyben van a kerekes gőzössel való vontatás­sal szemben. Ezen előny a szénmegtakarításban rejlik és annyival inkább érvényesül, minél nagyobb a folyó­víz sebessége és minél drágább a szén. Olyan vízsebes­­ségeknél, minőkkel a magyarországi Duna Kir, a ka­paszkodó rendszer határozottan előnyt érdemel a ke­rekes vontatók felett. 2. Csendes és lassú folyású vizeken a kapaszkodó nem nagy munkamegtakarítással dolgozik, s így a me­derben fekvő láncz vagy sodronykötél költségei nehezeb­ben fedezhetők. Kivételt képeznek a szűkmedrű hajócsatornák, ha egyébként a zsilipek száma nem nagy, mert ezeken a meder keskenységénél fogva a vonat a vizet fel­duzzasztja, s így a vonatellenállás hasonló nagyságú mint folyás el­leni vontatásnál. 3. A kapaszkodó rendszer behozatala nem hábor­gatja sem a többi hajózást, sem pedig a tutajozást. 4. Folyó vizeken a kapaszkodó hajózás által olcsó és rendszeres vontatási szolgálat teremthető, mely vízi forgalom és a vele kapcsolatos többi érdek emelésére kiválóan alkalmas, rohamosabban s nagyobb erővel áll be a visszahatás, amint az a múlt évben is történt. A világpiaci helyzete szerint rögtöni nagyobb ár­hanyatlás a külföldi piac­okon nem várható, áremelke­désről szó sem lehet. A speculatió tartózkodó, ha azt akarná, hogy az árak emelkedjenek, nagyobb mérvű bevásárlásokat kellene eszközölnie, ettől azonban óvako­dik, de az eladást sem erőszakolja, mert erre bekövet­keznék az árhanyatlás. E passiv magatartás folytatható még egy ideig, de a hajózás megnyíltával el kell dőlnie a dolognak s a­mint a viszonyok ma állanak, az árha­­nyatlásnak előbb-utóbb be kell következnie, ha csak a vetések állása nem fog aggodalomra okot adni. A lefolyt hét első napjaiban az idő elég hideg volt, a hőmérő 12 fokot is mutatott a zérus alatt s e közben több vidéken nagy havazás is volt, a hét vége felé azon­ban engedett a hideg s a hó olvadni kezdett. A folyó­kon hazánkban majdnem mindenütt megállott a jég, a Keleti-tengeren is még mindig szünetel a hajózás. A vetések állásáról csak jót hallani. S ezzel áttérhetünk rendes szemlénkre a külföldi gabonaüzlet felett. Amerikában a gabonaüzlet nyugodt volt, a búza ára szilárd, az amerikai speculánsok még mindig azon hitet táplálják, hogy Európa számára ők írják elő az árakat. 28-án a táviró búzában egy cent emelkedést jelzett busk­etenként, de ezzel szemben áll az, hogy a szállítási díj csökkent quarterenként Wa­shillinggel. Hétfőn sensationalis birt jelzett a táviró, Dél-Indiana­­ban és Illinois-ban állítólag megsemmisült a búzavetés nagy része, ezen álhír nem gyakorolta a szándékolt ha­tást, az európai gabonapiac­okon egyszerűen tudomásul vették azt, de az árak nem emelkedtek. Január 28-án New­ Yorkban a következő gabonaárakat jegyezték: búza busk­elenkint: kész ára 1.19 dől, februáriusi szál­lításra 1.193/4 dob, márcziusra 1.21 "A dől., áprilisre 1.211/4 dob, liszt barrelenkint (88 kilogram) 4.30—5.50 dob, tengeri bushelenkint 55 cent, a szállítási díj Angliába quarterenkint 4 .1/4 shilling. Az ellenőrizhető készlet a múlt héthez képest nem változott, a kivitel ellenben 80,000 quarterrel nagyobb volt. Angliában a gabonaüzlet a hét elején a túlsá­gos hideg s a nagy hó miatt majdnem teljesen szüne­telt, szerdán azonban melegebb idő állott be, olvadni kezdett s az eső is esett. Londonban a gabonaüzlet élettelen volt, a hangulat a baisse felé hajlik. A beho­zatal Angliába gyenge, a 15-től 22-ig terjedő héten 426,580 mmázsa volt, a megelőző héten 352,663 mm. A vidéki piac­okon is gyenge a kínálat, a 150 leg­nagyobb piaczon az említett héten 107 105 hect. volt, a múlt év ugyanazon hetében 107,0IS boci. A fogyasztók tartózkodó magatartásukat arra alapítják, hogy legköze­lebb 60 hajóteher búza fog Angliába érkezni, s e szá­mítás nem is alaptalan, mert a január 22-én Anglia felé útban levő búzamennyiség sokkal nagyobb mint a meg­élőlt héten volt u. m. 7.032.500 hectoliter 6.594.600 hectoliterhez képest. Francziaországban is alig volt forgalom a gabonapiac­okon a lefolyt héten, a közlekedés vidéken­ként megakadt. Párisban a hét elején igen nyugodt volt az üzlet, a hét folyamán némileg élénkült vételkedv mutatkozott, úgy hogy a búza és liszt ára emelkedett is egy kissé, a hét végén azonban liszt 50 centimemal, búza 20 centimemal olcsóbb volt, mint a megelőző hét zárlatakor. A vidéki piaczok igen gyengén voltak láto­gatva, a búza ára huszonöt helyen emelkedett, húsz helyen szilárd, hetvenötön változatlan s csak egy piaczon csökkent. Marseilleben a heti forgalom mintegy 35,000 mm. volt, a behozatal 79,848 mm, a készlet 432,171 mm., 5778 mmázsával növekedett. Hollandiában a hangulat határozottan jobb, de a nagyobbodott vételkedvvel szemben nagyobbodott a kínálat is, úgy hogy a gabonaárak nem változtak. Belgiumban a búza ára emelkedett, a rozsé fedezési vásárlások következtében szilárd. Németországban az irányadó piac­okon az üzlet igen nyugodt volt, a forgalom jelentéktelen, az ár­hullámzás említésre sem méltó. A gabonaüzlet helyzete. Budapest, jan. 31. Olvasóink figyelmét bizonyára nem kerülte ki azon hírünk, hogy egyik nagyobb budapesti malom, a Gizella-malom egy időre megszüntette az őrlést; ezzel kapcsolatban ismételtük azon többször­­említett hírt, hogy a többi budapesti malmok az őrlést reducálni szándékoznak. E tény oly nagy fontosságú, hogy kény­telenek vagyunk vele behatóbban foglalkozni. Aki tudja, mennyi indirect költségbe kerül bármely nagy malom működésének ideiglenes megszüntetése, az képzelheti, mily rossz a liszt kerete, ha egy nagy malom erre ha­tározza el magát. Gabonaáraink már hosszabb idő óta oly magasak, hogy a búzakivitelről szó sem lehet, a lisztkivitelt is csak erőszakolt rendszabályokkal tarthat­ták fenn malmaink. Ily körülmények között szükség­­szerűleg hanyatlania kell a búza árának, mert azon állapot, amelyben most vagyunk s tavaly ilyenkor is voltunk, húzható, halasztható egy ideig, de akkor anno KÖZLEMÉNYEK. Az orsz. magyar gazdasági egyesület ma délután K­o­r­­­z­m­i­c­s László elnöklete alatt választmányi ülést tartott. Jelen voltak: gróf Desewffy Aurél, báró Lipthay Béla, Wo­dián­er Albert, Somssich Pál, gr. Széchenyi Pál, Máday Izidor, Gönczi Pál s többen. Az ülés első tárgyát a budai vinczellérképezde átadása tárgyában a kincstár illetve a földmivelési mi­nisztériummal kötendő szerződés megállapítása képezte. A múlt választmányi ülés a szerződés szövegének meg­állapításával az elnökséget bízta meg, mely azt a mai napon bemutatta. A szerződés szerint az összesen 7 katasztrális holdat tevő telek a rajta levő összes építmé­nyekkel s ezek felszereléseivel a kormánynak 24000 frtért adja el a gazdasági egyesület. A földmivelési miniszter, mint vevő kötelezi magát ezen összeget a szerződés aláírása után az eladó egyesületnek lefizetni s az adás­­vevésből származó költségeket, telekkönyvi átiratási dij stb. viselni. A választmány a szerződést jóváhagyja s annak aláírásával K­o­r­i­z­m­i­c­s Lászlót, gr. Széche­nyi Pált s M­ó­r­o­c­z Istvánt bizza meg. A titkár fel­olvassa a gazdakör s közvetítési intézet megalakítása tárgyában kiküldött bizottság jelentését. E bizottság Somssich Pál lakásán az említett tárgy fölött tanácsko­zott s abban állapodott meg, hogy az orsz. gazdasági egyesület kebelében egy osztály állíttassék fel, melynek czélja egyrészt a közvetítés (nyers termények eladása, gépek, tenyészállatok beszerzése, állomások közvetítése stb.) másrészt pedig a tagok művelődése lenne, ez utóbbi egy társalgó kör alakjában. A kör megalakul mi­helyt 300 tagja van. A bizottság ezen eszme meg­valósítása czéljából már közzétette felhívását s eddig mintegy 12-en jelentkeztek belépésre. A választmány tudomásul veszi ezen jelentést s a bizottságot az intéz­mény fejlesztéséhez szükséges további intézkedésekkel is megbízza. Felolvastatik ezután a földművelési mi­niszter átirata, melyben felkéri az egyesületet, hogy a február hó 29-án a földm. és keresk. minisztérium ke­belében tartandó ipar­ enquetten egy-két kiküldött által képviseltesse magát. Az elnök indítványára dr. Lipthay Béla, Kerkapoly Károly, G­a­á­l Jenő s Rakovszky István urak fognak felkéretni, hogy ez­en quetten az egyesületet képviseljék. A keresk.­miniszter egy másik leiratában arra kéri az egyesületet, hogy egy philloxera­­mentes szőlővesszőkből felállítandó szőlő­iskolára az egyesület tulajdonát képező Istvántelken a szükséges telket engedje át. A választmány a miniszter eme meg­kérésének készséggel ad helyet, mire az ülés egyéb tárgy hiányában véget ért. Állami dohánybeváltási árak. A dohánybeváltásra vonatkozólag közzé tett pénzügyminiszteri rendelet a beváltási árakat következőleg szabályozza: Szivar­boriték-levelek. 1. Mindennemű szivarb­oriték­­levelek válogatott 50 frt, I. 41 frt, II. 34 frt, III. 30 frt 40 kr. Jegyzet. A szárító-pajtákban okszerű módon ki­képzett, kiválólag tisztán osztályozott törzslevelek, mint válogatott szivarboriték-levelek fognak átvétetni, ha azok nemcsak a jelen hirdetmény 8. pontjában foglalt tulaj­donságokkal teljes mértékben bírnak, hanem több mint 50°­0 szivarborítékot is adnak, és ha a többi levélosztály is gondos és tiszta kezelésről tanúskodik. Közönsé­ges levelek. 2. Tiszai levelek a kápolnai, szolnoki, jászkiséri, jászberényi, tisza­roffi és budapesti termelési körzetekből, továbbá muskotálylevelek a debreczeni d. b. felügyelőséghez tartozó termelési körzetekből váloga­tott 27 frt 50 kr, I. 23 frt, II. 18 frt 50 kr, III. 13 frt, kacs 8 frt 50 kr, csomózatlan levél 7 frt. 3. Debreczeni, szulloki, károlyi, szegedi és közönséges kertilevelek váloga­tott 26 frt 50 kr, 1.22 frt, II 17 frt 50 kr, III. 12 frt, kacs 8 frt 50 kr, csomózatlan levél 7 frt. 4. Pécsi és kupa válo­gatott 25 frt, I. 21 frt, II. 17 frt, III. 12 frt, kacs 8 frt 50 kr, csomózatlan levél 7 frt. Kerti levelek. 5. Csetneki muskatály I. 53 frt 60 kr, II. 35 frt 70 kr, III. 17 frt 90 kr, kacs 8 frt 50 kr, csomózatlan levél 7 frt. Jegyzet: Azon levelek, melyek a csetneki muska­­tály-levelek tulajdonságával nem birnak, minőségükhöz képest, mint finom vagy középfinom kerti levelek fog­nak átvétetni. 6. Finom kerti levelek Fadd, Vók, Ó-Gyalla, Debrő stb. községekből, finom bánáti és finom erdélyiek válogatott 44 frt 50 kr, I. 33 frt 50 kr, II. 25 frt, III. 16 frt, kacs 8 frt 50 kr, csomózatlan levél 7 frt. 7. Középfnom kerti levelek Keszegfalva, János­­háza, Nagy-Dorogh stb. községekből válogatott 33 frt 50 kr, I. 28 frt 50 kr, II. 23 frt, III. 15 frt, kacs 8 frt 50 kr, csomózatlan levél 7 frt. Jegyzet. Az e he­lyen felsorolt községekből eredő levelek, ha finom, ille­tőleg középfinom kerti levelek tulajdonságaival nem bírnak, minőségükhöz képest, mint középfinom vagy közönséges kertilevelek fognak beváltatni. 8. Legfino­mabb válogatott osztályú muskotály pipadohány a deb­reczeni beváltási állomásokból, mely finom pipadohány készítésére alkalmas, 32 frt. A magyar franczia biztosító részvénytársaság élet­biztosítási kötvényeihez csatolt előzetességi igényjegyek­nek a január hó 31-én, egy kir. közjegyző jelenlétében megtartott első kisorsolása alkalmával következő igény­­jegy-számok huzattak ki: 16 Budapest, 649 Zólyom, 1080 Arad, 1094 Hrinyova, 1613 P.-Kölesd, 1677 Bu­dapest, 2268 Szabadka, 2440 Balassa-Gyarmat, 2501 Zólyom, 3309 Eszék, 8957 Bécs, 9446 Szeged, 10256 N.-Kanizsa, 10437 Kassa, 10505 Pancsova. Magyar államvasuti díjszabás. Folyó évi február hó 1-jével, az 1878. évi november hó 15-ke óta érvényes gács-magyarországi közös forgalmi díjszabásban foglalt közvetlen díjtételek érvényen kívül he­lyeztetnek. Gácsországba rendelt, vagy onnan érkező küldemények ennélfogva mondott határnaptól kezdve csatlakozási forgalomban fog­nak elrovatoltatni. Kivételt csak Budapest, Budapest-Ferenczváros és Budapest-Kelenföld állomások képeznek, melyekre nézve az em­lített kötelék díjszabásban foglalt közvetlen díjtételek mindkét irány­ban további intézkedésig érvényben maradnak. Magyar kir. államvasutak: F. é. február 1-jén illetve 15-én a thüringi szász magyar kötelék egyes füzeteihez következő pót­lékok lépnek hatályba: 1. A II. rész III. pótléka, mely Czegléd állomásnak a kötelékbe való felvételét az aszalt szilvára s szilva­lére szóló kivételes díjszabásnak Lipcsére való kiterjesztését s több dijtétel hatályon kívül való helyezését tartalmazza. 2. A III. és IV. rész II. pótlékait, melyek szintén csak Czegléd állomás felvételét s több tételnek hatályon kívül való helyezését tartalmazza. A pótlékok példányai a m. kir. államvasutak díjszabási ügyosztályában kaphatók. Gazdasági és üzleti tudósítások. Szeged, jan. 29. (Bermüller Emil jelentése az „Ellenőr“ számára.) Zsiradék-árukban az üzlet a lefolyt héten igen meg­élénkült, és a hangulat úgy a zsír, mint a szalonna iránt nagyon javult. A vevők részéről nem tapasztalható az eddigi tartózkodás, és a kereslet mindkét czikkben, s a külföld részéről is igen élénk, minek következtében a múlt heti árak, különösen a szalonnánál emelkedtek. A mai piaczi áraink: Disznózsír 64—65 frt hordóval együtt, pörkölt szalonna 55—56 frt, fehér tábla-szalonna 57—58 frt, füstölt tábla-szalonna 61—62 frt, paprikás füstölt szalonna szeletekben 58 frt. Paprika változatlan. Daczára annak, hogy spekulánsok hetivásáraink alkalmával meglehetős mennyiséget szednek össze, a különben rendkívül alacsony árak nem javulnak. Mai jegyzéseink: kereskedelmi 20 frt középfinom 25 frt, csörmöly 40 frt, rózsa 80 frt, csöves 38 frt. Szappan szegedi közönséges 34 frt, szegedi töpörtő 38 frt. Tarhonyában a készletek fogytán vannak, minek követ­keztében magasabb árak köretnek, a­melyek meg is adatnak. Áraink: Tarhonya 1-es (tojással) 36 frt, 5-ös (tojás nélkül) 27 frt, 7-es (tojás nélkül) 24 frt. Keményítő változatlan. Tüll-Anglais 25 frt, kristály 18 frt, festő 13 frt. Köleskása 11.50 frt. Árpakása 14 frt. Az árak Szegeden 100 kilóként ér­tendők. ___________ Budapesti áru- és értéktőzsde. — Január 31. — Árutőzsde. (Külön tudósítás.) Búza ma csekély forgalom mel­lett árában nem változott. A többi gabonaneműek csekély forgalom és lanyha hangulat mellett szinte változatlanok maradtak. — Ha­táridőre az árak folyvást csökkennek, elkelt 25,000 mm. usance­­búza márczius-áprilisre 10.95 és 10.85 között, este 10.87 pénz 10.90 áru záródott. — Bánáti tengeri május-júniusra 5.92 és 5.85 között jött forgalomba mintegy 15,000 mm, este 5.87 pénz 5.90 áru záró­dott. — Usancezab Győrött átvéve márczius-áprilisre elkelt 1400 mm. 6.30 kron. Usancebuza szeptember-októberre 10.25 krral volt kínálva. A Berlinben búzaárak ma 1 márkával csökkentek. Értéktőzsde. Esti tőzsde. Ma délután egy különös jelen­ség volt észlelhető a tőzsdén, az t. i. hogy a jobb bécsi zárlati árak itt is megtudatván, a Magyar járadék azonnal 109.50-en nyílt meg a déli 109.25 után, ezen az áron minden változás nélkül mereven meg ■ állt, míg Papirs. 80.45-ről délben, 80.30-ra gyengült. Osztr. hitelv. szintén alig került forgalomba, 283.30-ról 283-ig lement. Az utótőzsde azonban gyenge párisi jegyzések következtében a zárlat után gyen­gén zárult. Magy. jár. 109.40. Papirj. 80.30 és Osztr. hitelr. kínálva 282.80 p. 282.90 áru. Vízállás. Időjárás. Budapest, jan. 31. 2.90 null felett jég áll Sziget, jan. 31. 0.74 „ „ derült Szatmár, jan. 31. 1.40 „ „ felhős Tokaj, jan. 31. 2.00 „ „ derült Szolnok, jan. 31. 4.18 „ „ felhős Sziszek, jan. 31. 2.00 „ „ Orsóvá, jan. 31. 3.21 „ „ „

Next