Ellenőr, 1881. június (13. évfolyam, 273-324. szám)
1881-06-01 / 273. szám
„ifj. évfolyam. — 273. szám. Egyes szám árk , kr. Előfizetési ár reggeli és esti lapra együtt: Egási évre......................... 20 forint — kr. Félévre...................................................10 „ — „ Évnegyedre................................................5 „ — „ Egy hónapra...........................................1 „ 80 „ Az estilap postán való külön küldéséért az előfizetési áron felül, külön 1 frt jár évnegyedenkint. Az előfizetési pénzek és a lap szétküldésére vonatkozó minden felszólalás a kiadóhivatalba (Kalapatcza 22. sz.) intézendők. POLITIKAI ÉS KÖZGAZDASÁGI NAPILAP, Budapest, szerda, junius 1.188. Szerkesztőség és kiadóhivatal Budapesten, Kalaputcza 22. szám. Semmit sem közlünk, ha nem tudjuk, kitől jön. — Kéziratok visszaküldésére nem vállalkozunk. — Posta által csak bérmentes leveleket fogadunk el. Hirdetések felvétetnek a kiadó-hivatalban, továbbá DAUBE G L. és társánál M.-Frankfurtban. — Hirdetésekért járó dij csakis az „Ellenőr“ kiadó-hivatala által nyugtázott számla ellenében fizetendő. Budapest, május 31. Közgazdaságunk 1880-ban. XXIV. Kézműáruk — Második rész. — (Folytatás.) Azon fontosságnál fogva, melyet minden hazai és versenyképes gyártmány reánk nézve bir, kiemelendőnek tartjuk a zsinór és paszománt gyártmányokat, több idevágó czikkel együtt, a melyekkel nem csekély kereskedést űznek. Zsinórárunál a forgalom évről-évre hanyatlik , minek oka egyrészt a csökkenő szükséglet, másrészt az újonnan keletkezett bécsi verseny, amely nem eredmény nélkül iparkodik a magyarországi vevők nagy részét magához ragadni. Annál inkább sikerül az, mert míg a bécsi gyárosok utazóik által a fogyasztókkal közvetlen érintkezésbe lépnek, addig a helybeli gyárosok, daczára csekély számú nagyvásárlóiknak, nem keresik fel a vidéki kiskereskedőket. A helybeli gyárosoknak ezen mindenesetre dicséretre méltó eljárása kevesebb áldozatba kerülne, ha valamennyi helybeli közvetítő kereskedő szükségleteit náluk fedezné és ha nagy részük, daczára annak, hogy a helybeli gyárosok egyenlő áru és minőségű gyártmányt szolgáltatnak, nem viseltetnének a bécsi gyártmány iránt előszeretettel. Egynémely helybeli nagykereskedő a már megrögzött előítéletet a hazai gyártmány iránt nem képes feledni és ott, hol ezen előítélet nem szerepel és a helybeli gyártmány iránt teljes elismerés uralkodik, azon körülmény határoz, hogy a versenyzők félnek egyenlő árukkal előállani. Ezen hazai iparunkra nézve sajnálatra méltó körülmény súlyosan nehezedik gyárosainkra, olyannyira, hogy különösen a helybeli zsinór- és paszománygyárosok kénytelenek lettek oly gyártmányok meghonosítására, aminőket Magyarországon eddig épen nem gyártottak. Ha tehát ilyen áruk a külföldi vagy az osztrák gyártmányokkal eredménynyel versenyezhettek, ez nem a magyar közvetítő kereskedelem érdeme, amely a gyenge gyártmányt gyámolította volna, hanem a magyar gyárosok részéről hozott nagy áldozatok, mely szerint fáradságot, időt és pénzt nem kímélve érhettek el ilyen eredményt. Helyi piacunkon sokkal jobban kifejlődhetnék ezen iparág, minthogy egyetlen helybeli gyár is képes volna — minden igényeknek megfelelően berendezett — sokoldalú czikkeket előállítani, amely más iparágról nem oly könynyen lehetséges. Fő oka a magyar gyártmány hátramaradásának az, hogy a közönség nem méltányolja eléggé , inkább veszi a külföldit. Katonai zsinórnemek. A helybeli gyár ezen czikkekből nem csekély mennyiséget gyártott, és úgy a Bécsben székelő hadügyminisztérium, valamint Regenhart és társa elég részéről tetemes szállításokkal bizatik meg. Újabb időben ezen gyár katonai nyakkendőket is készít, és a cs. k. hadügyminisztérium bizonyos részére szükséges mennyiségűnek előállítására próbaszállítás végett megbizatott. Lámpabél. Ezen iparág gyártása utóbbi időben örvendetes előhaladást tett. Jósága és versenyképessége bizonyítékául megemlíthetjük, hogy gyárunk több belföldi vasút mellett, a magy. kir. államvasutakat is ellátja. Ezen czikket előbb Bécs szolgáltatta. Butor-paszománt. Gyártelepünk előállit bútor ékitésre rojtot, zsinórt, bojtot stb. és pedig úgy egyszerűt és olcsót, valamint a lehető legfinomabbat is, úgy hogy a bécsi elemű áruk már teljesen ki lettek szorítva. Említésreméltó, hogy iparosaink, akik ezen árukkal dolgoznak, mint a kárpitosok, díszítők és bútorgyárosok előszeretettel fordultak a hazai gyártmányhoz, ami e gyártmányok kitűnőségét bizonyítja. Festett zephir fonál. A nevezett gyárnak van egy jól berendezett gőzerejű fonálfestője is, minek folytán a zephirfonál-gyártást is űzi, a mely a rövidáru kereskedésben nagy szerepet játszik és 1874. év óta, amidőn ezt megkezdték, a festés mennyisége évről évre örvendetes haladást mutat. Az utóbbi évben azonban a nyers fonal árának rohamos emelkedése miatt megállapodás állott be, és több közvetítő kereskedő kénytelen volt a külföldről olcsóbb minőségű árut beszerezni, hogy másodrendű minőségűvel a versenyt kiállhassák, és érezhető lett a helybeli gyártmány viszszaesése. Azonban a legutóbbi időben a leszállott árak folytán kilátás van élénkebb üzletre, amely pótolni fogja részben az elmulasztottakat. A helybeli gyártmány még a drágább nyersáru mellett is hasonló minőségű maradt és szívesebben lemondott a nagyobb eladásról, csakhogy hírnevét a jó árunak megtarthassa. Ilyen eljárás azonban az illető érdekeltek részéről is több figyelmet érdemelt volna. Nürnbergi és divatáru van egyedül abban a helyzetben, hogy élénk forgalomnak és nagyobb kelendőségnek örvend, pénzügyi oldalát tekintve a legjobb eredményt mutatja föl. Örvendetes, hogy ismertetésünkben legalább egy barátságos pontot találhatunk. Ezen áruk eladása nem történik ugyan nagyban, azonban sok közép és kis kezekben, amelyek lankadatlanul dolgoznak, hogy minél többet elárusíthassanak. Elégséges egyes nevezetesebb előmenetelre utalni, amelyet ezen iparág különböző ágaiban tett, valamint azon nevezetes változásokra utalni, melyek piacunkra fontossággal bírnak. A bécsi elővárosok meglehetős eredménynyel igyekeztek, a külföldi ipar pedig úgy ízlés mint előállítás tekintetében iparkodott a versenyben győzedelmeskedni. Más osztrák iparos vidékek is szintén nem csekélyebb előhaladást tettek, úgyszintén egyes városok, mint Tuttó éremgombok, lapok, vasalt plébánukban ; Gallonz gyöngyök, üvegáruk és ékszerekben, úgy olcsó valamint finom kivitelben; Teplitz gummi- és ékszerczikkekben, amelyek piaczunkat jó eredménynyel látták el. Hazai iparunk ezen ágban meglehetősen versenyképes ; bőrönd, utazó táskák olcsó és finomabb nemekben készíttetik ; mosdó, toilette-szappan, valamint illatszerek a legválogatottabb nemekben (az idegen áru nagy részének kiszorításával), bádogos czikkek különböző érczekből, dohányzókészülékek, mely utóbbi különösen a vidék szükségletének kielégítésére van szánva. A franczia gyártmány, ami az elegancziát és a különös ízlést a kiállításban illeti, tagadhatatlanul az első helyet foglalja el, és bronz-áru, finom ékszer és más divatczikkekből nevezetes mennyiséget hoztak be. Angol aczél-árukat és brittania-érczárukat nagyban hoztak be, valamint a solingeni olló és zsebkés, nürnbergi játékáruk, olcsó kiállításban; mindezen áruk, daczára annak, hogy csekélyebb értéket képviseltek, tetemes mennyiségben adattak el. Az elősorolt czikkekből igen sok, és még több más térszűke miatt fel sem említett áruk, országunk bizonyos vidékein csekély áldozatokkal és fáradsággal, az állam kevés segítségével a legjobb eredménynyel előállítható volna. Ezáltal oly vidékek lakóinak kereset és megélhetési forrás nyújtatnék, amelyek természetes fekvésüknél fogva nincsenek szerencsés helyzetben, és biztos, valamint a munkát kifizető iparágra szükségük volna. Ennél a háziipar és házi kereskedés igen sok haladást tehetne. Czipő-áruk. Ezen áruezikk, amely ma állandó emelkedésnek örvend és iparunkban nevezetes tényezőként szerepel hazánkban, különösen a fővárosban meglehetősen van képviselve és törekszik eladási körét nemcsak hazánkban, hanem ennek határain túl is jobban és jobban kiterjeszteni, s nem kételkedünk, hogy az ifjabb nemzedék ezen törekvése sikerülni is fog. Mielőtt a részletekbe bocsátkoznánk, ezen áruezikk történetére kívánunk visszatérni. Ezen árunem, amely iparunkban a negyvenes évek óta teljesen meghonosodott, az akkori szerény kívánalomnak teljesen megfelelt, és daczára a közbelépő és akadályozó ezédszervezetnek, emelkedő és jó hírnévnek örvendett, úgy hogy készítményei nemcsak az országban, hanem annak határain kívül is jó kelettel birtak. Az ötvenes és hatvanas években az ország különösen a fővárosból fedezte szükségleteit, minek folytán azon iparág örvendetesen fejlődött és jó készítményeinél fogva jövőre biztosítva volt. Nem túlozunk, ha azt mondjuk, hogy az említett években a főváros évenként 1 millió czipőt adott el nagyban, de ezen eladás annyiban alábbszállott, amennyiben kisebb gyárak keletkeztek, amelyek rossz anyaggal és még roszszabb készítményekkel a már kivívott és ezen szépen virágzó üzlet tételét kérdésessé tette. Ehhez járult még a drága bér, amelylyel a gyárosok, az olcsóbb cseh munkaerő ellenében lépést nem tarthattak. E miatt a czipőipar tetemes veszteséget szenvedett, és ahelyett, hogy módot és utat kerestek volna ezen állapot ellen, két nevezetes gyártelepét áthelyezte Csehországba, ami csak hátrányára volt iparunknak, és az általános érdek tekintetéből is sajnálatra méltó. Az osztrák ipar ezáltal felbuzdítva, annál inkább ezen iparágra fektette a fősúlyt és a hetvenes években Magyarországot és melléktartományait tömegesen beutazta, elnyomott minden keletkező erőt és elárasztotta az országot a sokkal csekélyebb minőségű cseh gyártmánynyal. Még egy körülményt kell kiemelnünk, mely kereskedelmünk nagy hátrányára szolgál, és hitelére károsan hat. Bécsi gyárosok, de különösen közvetitő kereskedők, kik verseny által kívántak felemelkedni, minek folytán olcsó gyártmányokat nagy mennyiségben összevásároltak és ezen rossz árukat mint saját gyártmányukat adván ki, jelentek meg piaczunkon és ezzel a solid kereskedést alapjában megingatták. Nagyon természetes tehát, hogy a jó magyar ipar, mely vevőinek solid árukat szolgáltatott, nem tarthatott lépést a bécsi versenyzőkkel, és csak sok évi küzdelem után biztosíthatta magát, és amint már a bevezetésben is elmondottuk, ezen iparág oly kezekben van, melyek — áldozatot nem ismerve — tetemes javítással, és a legújabb szerkezetű gépekkel ezen iparágat egykori virágzó állapotára felemelik. Az egyes részleteket rövidre kívánjuk vonni és csak azt akarjuk megjegyezni, hogy a cs. kir. hadsereg részére a főváros tetemes mennyiségű bakancsot és csizmát szállít és előkelő ezégek foglalkoznak vele. A nagyban való eladást a vidék és a melléktartományok részére 2 nagyobb ezég mellett több kisebb látja el; előbb ennek 2—300 munkást foglalkoztatnak. Reméljük, miszerint a magyar iparosoknak sikerülni fog, az országba még tetemes mennyiségben behozott cseh gyártmányokat kiszorítani és ezen iparág emelésével az állam érdekeit, valamint a munkásosztály egy nagy részének jólétét biztosítani. KÖZLEMÉNYEK. Duna-Odera-Csatorna. Az osztrák képviselőház vízügyi bizottsága már régebben felkért volt több jeles mérnököt, névszerint Oewen Arthurt a nyugati vasút építészeti felügyelőjét, Podhagsky János magánmérnököt, aki pár évvel ezelőtt a Marchfeld öntözési terveit készíte el és Taussig Zsigmond Duna-szabályozási főmérnököt, hogy a Duna-Odera-csatornára vonatkozólag részletes technikai és pénzügyi tervet dolgozzanak ki. A kiküldött szakértők a napokban nyújtották be erre vonatkozó nagyérdekű és terjedelmes jelentésüket. E szerint a tervezett Duna-Odera-csatorna Bécs mellett ágaznék ki a régi Duna-mederből, átszelné a Marchfeldet és a vízválasztó, majd Angerntől a Marchon át Kwassitznál, innen Presan felé vezetne egész a vízválasztó lábáig Hustopetsnél s aztán beleszakadna az Oderába. A felszini és talajviszonyok a csatorna ezen irányára átalában kedvezők. A szükséges vízmennyiség a Dunából és külön e czélra építendő víztartókból vézetnék, mely víztartóknak 10.147.000 köbméter űrtartalommal kellene bírni. A vízválasztót egy emelkedett szakaszszal lépné át a csatorna. Az expertek véleménye szerint a zsilipeknek 7 méter szélességgel 575 méter kihasználható hosszúsággal s 2 5 méter vízmélységgel kellene bírniok. Az építési költség 32,750,000 forintra vagyis kilométerenként 119,875 forintra van előirányozva. Hozzá számítva még a duna-csatornai kiktő és a rakodók építési költségeit, az összes költség 34,800,000 írtra tehető, melyhez hozzávéve még 1 százalék időközi kamatot, a csatorna építési költsége összesen 38,280,000 írtra lett előirányozva. Hogy e tőke 5,2 százalékkal kamatozzék, tonnánként és mértföldenként a szállítási díj 4 kategóriába osztva 0,30 és 0,70 krajczár közt vétetett fel. A szakértők jelentése részletesen foglalkozik ezenkívül e csatorna közgazdasági előnyeivel, kiemelvén különösen azon fontos hivatást, mely erre a Marchfeld öntözése és vízi ipartelepek létesítése tekintetében vár. Különösen: Bécs igen sokat nyerne e csatorna létesítése által. A szabolcs megyei gazdasági egyesület indítványára az országos magyar gazdasági egylet a következő javaslatot fogja az összes gazdasági egyletekkel közölni: Tekintve azon körülményt, hogy hazánkban nemcsak a mezőgazdaságnak súlyos bajai, de minden más közbajoknak lehető javítása is, azért oly felette nehéz, mert a legüdvösb c célzatok is a kivitelben, a végrehajtásban szenvednek hajótörést, tekintve azt, hogy addig, míg a hitelszükséglet kimutatva nincsen, míg a hitelkeresők és érdemlők kipuhatolva nem lesznek, — szóval míg ez irányú megbízható mezőgazdasági statisztikai adatokkal nem rendelkezünk, a mezőgazdaság személyes ingó hitelügye nem rendezhető, — tekintve végre azt, hogy hazánk jelen közigazgatási rendszere mellett, a közigazgatás vidéki kezelőinél — a statisztikai adatok beszerzésénél megkívántató— megbízhatóságra számítani nem lehet, mondja ki a közgyűlés, hogy a gazdasági téren való tömörülhetés érdekében, — mely a múlt évi egyesülésre való felhívásában az országos gazdasági egyletnek oly szépen s helyesen van kifejezve, ugyanis: „hogy az országban levő összes gazdasági egyletek működése nemcsak közös elvek, hanem összhangzó, egymásba folyó, egymást kölcsönösen elősegítő és kiegészítő módon történjék, — másrészt, hogy egy oly közös középpont jöjjön létre, ahol minden egyes vidék egyleteinek működése összefolyván, e központ is mindig teljes ismeretében legyen minden egyes vidék gazdasági szükségleteinek oly czélból, hogy különösen kölcsönök vagy államsegélyek kieszközlésével az egyleteket illetékes helyen kellő súlylyal támogathassa, mondja ki a közgyűlés, hogy a mezőgazdasági személyes ingó hitel ügyének rendeztetése érdekében, különösen a vidéki egyletek szervezését elodázhatlannak ismeri, s ennekfolytán megbízza, illetőleg felkéri az országos egyesület szövetkezeti szakosztályát, hogy egy szervezeti alapszabályzatot dolgozzék ki és azt elkészülte után azonnal a szövetségbe lépett gazdasági egyletek egy e czélra összehívandó közgyűlése elé elfogadás véget terjessze.“ A cs. kir. szab. téli vaspálya-társaság tegnap tartotta báró Hopfen elnöklete alatt évi rendes közgyűlését Bécsben. Az igazgatóság igen terjedelmes jelentést terjesztett a közgyűlés elé a múlt üzletévről. E jelentés szerint a társulat saját vonalainak bevétele volt 35 millió 843.110 frt 82 kr, levonva az üzleti kiadásokat, marad tiszta nyeremény 19.515.413 frt 83 kr, ehhez járulnak különböző bevételek, mint a magyar államnak és Olaszországnak eladott vonalak esedékes vételára, úgy hogy a társulat bevétele az üzleti kiadások levonása után 32,024.665 frt 23 kr. A kölcsönök kamata, törlesztése fejében stb. szükséges 31,176.015 frt 84 kr, úgy hogy az 1880. év tiszta nyereménye 848.649 frt 39 kr, ami a tartalékalaphoz csatoltatik. A tartalékalap 1880. év végén 4.327.647 forint 75 krajczárra rúgott. A déli vasúttársaságnak az 1880. évben 2190.388 kilométer hosszú vonala volt üzemben, a magyarországi vonalak hossza 701,206 kilométer. Érdekes e társulat 1880. évi főmérlegét vizsgálni, mert nem mindennapi jelenség egy olyan társaságnak a mérlege, amely 653 millió frt vagyon mellett 848,649 frt tiszta nyereményt ér el. A mérleg vagyon részében a következő rovatok vannak: folyószámla követelés és tárca állomány 10,283,298 frt 21 kr, különböző adósok tartozása 14,872,825 frt 18 kr, az osztrák vonatok építési költsége 330,995,311 frt 25 kr, az olasz vonalak építési költsége 277,141,068 frt 95 kr, a kölcsön kötvények értékesítéséből befolyó összeg s az azok visszafizetésére az 1869—1878. évben szükségelt összeg közötti különbség 20,579,701 frt 84 kr, összesen 653,872,205 frt 43 kr. A tartozás részben a következő rovatok vannak: 750,000 darab részvény 150,000,000 frt. Kölcsön 458,384,502 frt 23 kr, előleg folyószámlára 3,871,103 frt 28 kr, állami kamatbiztositék 13,000,000, kamatok 17,353,662 frt 30 kr, különböző hitelezők 6,258,599 frt 99 kr. Tartalékalap 4,155,688 frt 24 kr, 1880. évi üzleti fölösleg 848,649 frt 39 kr, összesen 653,872,205 frt 43 kr. A kisbirtokosok országos földhitelintézete I. évi május hóban 183 kisbirtokosnak 208,350 frt kölcsönt engedélyezett. A Tiszavölgy veszedelme czím alatt egy röpirat jelent meg, névtelen szerzőtől Tetteynél Budapesten. A röpirat kifejti, hogy a szabályozási tervbe 2 momentumot kell felvenni: „J ér a Tiszának és mellékfolyóinak harmonikus mederszabályozását átalában és különösen; 2-szor a partvidékek szorosan vett ármentesítését, minek ismét külön 3 mozzanata van; mégpedig a) a folyam partján való védgátak elhelyezése; b) a mentesített területek belvizeinek levezetése; c) a földművelés czéljára megmenteni célzott területeknek az időviszonyokhoz képest szükségesnek mutatkozó öntözési tervezete. Ha a készítendő műszaki terv mindezekre kiterjeszkedni nem fog, akkor kár elkészíteni, mert az élet felcsúfolná.“ Aztán kimutatja, hogy „a tiszavölgyi ármentesítés nagy bajának meggyógyitására ajánlott mindazon orvosszer, mely a kérdésnek egyedül műszaki és administrativ avagy financiális mozzanataival foglalkozik, palliativ hatásnál egyebet nem ígér. ” Gyökeres orvoslást csak az nyújtana, ha a kérdés jogi oldala is megoldatnék, mi nem történhetik máskép, mint az ármentesítés kényszerűségének törvényhozási után történendő elhatározása által. És addig, amíg a kényszer törvényileg kimondva nem leend, mindenféle, akár a műszaki rendezésre, akár a financziális segélyezésre irányult palliatív orvosszer, mindössze is csak félrendszabály lesz és mint ilyen, létjogosultsággal sem bír, sőt a helyzetet csak rontja ahelyett, hogy javítaná, mert az olyan ármentesítési érdekeltség, mely vagy máris eljutott a végkimerülésig, és így vállalatát elejteni kénytelen, vagy az ármentesítés gazdászati okszerűtlenségét belátva, vállalatát elejteni, saját jól felfogott érdekében elhatározva van, az egész völgy átalános ármentesítési tervén ejthet csorbát. A kényszer kimondásával tehát várni nem lehet.“ A karinthi szoros átmetszése. A görög kormány, mint Athénből írják, Lessepsnek engedélyt adott a korinthi földszoros átmetszésére. Nevezetes körülmény, hogy a korinthi földszoros átmetszésének eszméjével már a legrégibb időben, legutóbb Nero idejében is foglalkoztak s oly hosszú idő óta csak most ölt ez eszme komoly alakot, midőn a suezi csatorna már rég át van adva a forgalomnak s legutóbb a Panama-szoros átmetszése van közel kilátásban. A karinthi szoros szélessége a legkeskenyebb részén csak 18,000 láb, átmetszése tehát épen nem fog nehézségekkel járni. Hogy a régiek e művet nem voltak képesek végrehajtani, azt abból lehet kimagyarázni, hogy a nagyobb mérvű sziklarepesztésekhez akkor még nem értettek. A szorost a völgyet átszelő nagy kőfalakkal védték, a melyeket több ízben leromboltak és megújítottak s a mely most romokban hever. Ettől nem messze, az isthmus legmélyebb helyén volt a Diolkos, egy csigapálya, melynek segélyével kisebb hajókat egyik tengerből a másikba lehetett átszállítani. Reánk nézve a korinthusi szoros átmetszése csak annyiban bír némi fontossággal, hogy Levante felé tetemesen megrövidíti az utat. Vetések állása. A földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi m. kir. minisizterium, az állandó gazdasági tudósítóitól f. hó 6-tól 12 ig beérkezett jelentései alapján, a gazdasági állapotról a következő adatokat teszi közzé: III. Az alföld északi része. (Folytatás.) Heves megye. Mátrai járás. Az őszi vetések igen buják, s az eső folytán sok helyen megdőltek; a repere szépen fejlődik; a tavasziak jól keltek ki; gyümölcsfák bimbóval telvek. Tárnái közép járás. Az őszi vetések igen gazosak, a tavasziak meglehetősen keltek; tengeri vetése folyamatban van; a takarmány teljesen elfogyott, a legelő silány, a juhok körömfájásban szenvednek. Alsó-tarnai járás: A búza és repere középszerű, helyenként gazos; rozs kielégítő; a tavasziak kelnek; kapás növények ültetése folyamatban van. Felső-tarnai járás. Az őszi vetések középszerűek; a tavasziak jól keltek ki; a szőlő jó termésre nem nyújt kilátást; rétek és mesterséges takarmányfélék növése visszamaradt, ellenben a legelő javuknak látszik. Tiszai járás. A búza és repere helyenkint dús, másutt gyengébb, sőt egészen rossz is, a tavaszi, bár későn vettetett, jól kelt ki, a gyümölcsösök jó terméssel biztatnak. Szatmár megye, Szatmári járás. A búza és rozsvetés a szárazságot sinti, a zab nem fejlődik, tengeri vetés folyamatban van, rét, legelő és lóhere gyenge, gyümölcsösöket a hernyó pusztítja. M.-szalkai járás. A búza a nedvességtől, rozs az utóbbi száraz hidegektől szenvedett, repere a vizek miatt többnyire kiveszett, a tavasziak vetése befejezhetett, legelőben nagy a hiány. Szabolcs megye, Nyírbátori járás. Az őszi búza és rozs az alantas fekvésű földek kivételével szép, az árpa és zab vetése megkésve történt; burgonya elültettetett; tengeri vetés folyamatban van; a kaszáló nagyrésze víz alatt áll. Kőbányai sertésüzlet. A sertéskereskedelmi csarnok jelentése: — május 31. Változatlan üzlet mellett az árak csökkentek. Magyar öreg nehéz 52—53, fiatal nehéz 54 l/a —56, közép 54—55, könnyű 52—53, szedett könnyű 50—51, romániai bakonyi nehéz 52 — 53 átmeneti, könnyű 51—53 átmeneti, szerbiai nehéz 50—52 átmeneti, közép 49—51 átmeneti, könnyű 48—50 átmeneti. Az árak páronként 45 kiló és 4% levonással kilogramonként értendők. Romániai és szerbiai sertéseknél, melyek mint átmenetiek adattak el, a vevőnek páronként 4 frt aranyban téríttetik meg. Budapesti áru- és értéktőzsde. Május 31. Árutőzsde. (Az „Ellenőr“ tudósítása.) Búzát ma nem igen kínáltak és 5—10 krral drágábban fizették. — Más gabonanemüek változatlanok. — Határidőre a hangulat csendesebb, eladatott usancelouza szeptember-októberre 2500 mm. 10 frt 83'1 kron, 2500 mm. 10 frt 82'/2 kron, 6000 mm. 10 frt 82 kron, 2500 mm. 10 frt 80 kron és este 10 frt 80 kr áru záródott. — Bánáti tengeri elkelt júniusra 2500 mm. 6 frt 39 kr, 2500 mm. 6 frt 40 kr, 2500 mm. 6 frt 37 kron, július-augusztusra 2500 mm 6 frt 49 kr, 2500 mm. 6 frt 46 kr, 2600 mm. 6 frt 45 kr, és este 2500 mm. 6 frt 38 kron, augusztus-szeptemberre 2500 mm. 6 frt 50 kron. - Oláh tengeri elkelt június-júliusra 2500 mm 6 frt 26 kron és julius-augusztusra 2500 mm. 6 frt 28 kron. — Usancezab szeptember-októberre eladatott 1400 mm. 6 frt 51 kron Győrben átvéve. — Bánáli repere julius augusztusra elkelt 500 mm. 1z/s uton. Értéktőzsde. (Az „Ellenőr“ tudósítása.) Esti tőzsde — Tétlenség uralkodott a mai délutáni üzletben. Az árak lassanként engedtek és a zárlat is nagyon bágyadt Magyar járadék azonban kissé jobb figyelemben részesült 117.55-ről, 117.75-re emelkedett. Új aranyjáradék 92.15-ről 92.10-re gyengült. Papírjáradék pedig 92.17-ről 92.05-re. Osztrák hitelr. 358 60-en nyiltak meg és 357 20 után 358.20-on zárattak. Leszámítoló bank 152.75-ön keltek per medio. A külföldi árak igen szilárdak, ami az itteni terjedést egészen érthetetlenné teszi.