Ellenzék, 1889. január-június (10. évfolyam, 1-149. szám)
1889-01-02 / 1. szám
övetkező zése (1 .$.) ›CU UII*;',› ti alméresi j ^ C “^ható, ha az képvisel "Uiitu idényét ,.’-éig az gyesénél, idején az • i r , . n;g megnevezésűvel, a melyben gyakoroltatod, írásban bejelenti. Felhivatnak ennek folytán az érdekelt ogosultak, hogy kártalanítási igényüket, a megjelölt helyen és módon, legkésőbb 1889. évi márczius hó 31-éig annyival inkább jelentsék be, mert ellen esetben ezek az igények, a hivatkozott törvényszakasz értelmében tekintetbe semmi szin alatt sem lesznek vehetők. Ezen írásbeli bejelentésnek tartalmaznia kell : 1. A község nevét, melyben az italmérési jog gyakoroltatott : 2. a kártalanítandó italmérési jog pontos körülírását; 3. azon jognak határozott megjelölését, melynek alapján a kártalanítást kérő az italmérési jogot, mint tulajdonos tényleg gyakorolta ; 4. azt, hogy ezen italmérési jog miként volt megadóztatva ; 5. a bejelentőnek, esetleg, ha a bejelentő képviseletével a kártalanítási eljárás folyamán mást biz meg, ennek lakását ; 6. az italmérési jog azon jövedelmének határozott megjelölését, melyet a jogosult az 1882 -1886. években ezen jog után tényleg élvezett, és melyet a kártalanítási összeg kiszámításánál alapul kíván vétetni. Ha ez utóbbi pont szerint a jogosult csak azon jövedelmet kívánja alapul vétetni, a mely mint tisztán italmérési jog után élvezett jövedelem, a fenti években tényleg járadékadóval meg is volt róva, akkor semmi egyéb bizonylat nem szükséges. Ha az italmérési jog járadékadóval volt ugyan megróva az 1891 —1886. évben, de a vele együtt bérbe adott épület-ingatlan vagy más valami jog (halászat, vadászat, rév, vagy vámjog stb.) jövedelme nem lett elkülönítve. In,nem a járadékadó együttesen vettetett ki reájuk, akkor a bejelentésnek tartalmazni kell azt is, hogy az összes jövedelemből mi esett tisztán és kizárólag az italmérési jogra, és mindazon bizonylatokat, melyekkel azt a bejentő bizonyítani képes. Azon esetekben, melyekben a jogosultak ezen rendesen tekintetbe veendő alaptól eltérőleg az italmérési jog kártalanításáról szóló 1888 XXXVI t. sz. 4. illetve 6 -10 §-ainak intézkedései értelmében azt kérik, hogy a nekik járó kártalanítási összeg a rendes alaptól eltérőleg és a törvényben elősorolt kivételes módozatok alkalmazása mellett állapíttassák meg, tartoznak ezen kérelmüket és összes bizonyítékaikat, melyekre ezen kérelmüket alapítják, a bejelentéssel egyidejűleg, tehát legkésőbb 1889 márcz. 31-ig szintén az illetékes kir. adófelügyelőnél írásban benyújtani, esetleg a későbbi 6 pont esetében a bizonyítás módját pontosan és részletben megjelölni, mert később beadandó bizonylatok tekintetbe egyáltalán nem vehetik el az 1889 márcz. 31-ig beadott bizonylatok elégtelensége, vagy általában a bizonyítékok be nem adása esetében a kivételes módozatok alkalmaztatni nem fognak. A törvény 6—10. §-aiban megható esetek, melyekben az említett kivételes rásnak van helye a a bizonyítékok, mel ezen esetekben a jelzett következmények terhe alatt a jogosultnak már a bejelentésnél allkalmaznia kell, a következők: 3. Ha egyes esetekre közbiztonsági tekintetekből, vagy nyilván tévesen kiadott hatósági intézkedés folytán a jogosult italmérési jogát nem jövedelmeztette úgy, mint egyébként jövedelmeztethette volna. Ez esetben a bejentés alkalmával: a) Írásban melléklendő, vagy legalább megjelölendő azon hatósági intézkedés, mely a jövedelemcsökkenést okozta ; b) ha a bejelentő azt állítja, hogy a hatósági intézkedés »téves«, hivatkozással a kérdéses esetet szabályozó törvény és rendjetekre, kimutatandó ez intézkedés "téves volta; c) bérszerződésekkel, bérleengedésekkel, áruvételi jegyzékkel s hasonló bizonyítékokkal igazolandó, hogy a jogosult a megjelölt hatósági intézkedés által kárt szenvedett; d) ha a jogosult a kártalanílás összegét a szomszédos a hasonló természetű italmérési jog tekintetében, ugyanoly körülmények közt levő községek jövedelmének figyelembe vételével óhajtja megállapíthatni, névszerint a község, vagy a községek, melyek jövedelmének figyelembevételét óhajtja; e) nyilatkozni tartozik az iránt, hogy maga a bejelentő fogja-e, s ka nem ő, ki fogja bérbe venni a kérdéses italmérési jogot az esetben, ha a kincstár követeli, hogy a kártalanítási összeg jövedelme bérli által biztosíttassák ? 2. Ha az 1886. év végéig az italmérési jog rendezése hatósági jogerejű határozattal befejeztetett, vagy legalább a rendezés iránti eljárás megkezdetett s a jogosult azt, állítja, hogy e rendezés meg nem történte idején jogát nem jövedelmeztette úgy, mint egyébként jövedelmeztethette volna. A) Ha az 1883 — 1886-iki öt évi időszakban volt egy vagy több év, melyek jövedelmében a rendezés utáni állapot kifejezésre jut: a jogosult egyszerűen kéri, hogy a kártalanítás alapját ezen bebizonyítandó évi jövedelem képezze; b) csatolandók olyan adókönyvek, adóbevallások, adókivetési lajstromok, az ezeknek készítésénél használt adatok, az adókivető és felszólamlási bizottságok, a törvényhatósági közigazgatási bizottság és a pénzügyi közigazgatási bíróság tárgyalási iratai és jegyzőkönyvei, melyekből kitűnik, hogy az ezen iratok alapján kiszabott adó alapjául az italmérési jog haszna is szolgált, de ez esetben ugyancsak az igénybejelentésben meg kell a jogosultnak nevezni egy, vele hasonló körülmények közt levő, hasonló alapon adózó, de italmérést nem gyakorló olyan adófizetőt, akinek adójával, ha a jogosult adója összehassonlíttatik, kitűnik, hogy a jogosult azért lett több adóval megróva, mert italmérést gyakorolt ; ha a jafjasiiH «-•o'Miratol'At nem tudná, azokra oly módon kell hivatkozni, mint ahogy az az előző a) pontban előadatott. 5. Ha az italmérési jogot a jogosult 1882. évi január 1-eje óta az államtól szerezte meg, és a rendes eljárástól eltérőleg a vételár alapos vételével kívánja magát kártalanítani. Ez esetben a bejelentéssel egyidejűleg: a) tartozik a jogosult adásvételi szerződéssel, árverési, illetve ajánlati tárgyalási jegyzőkönyvvel, vagy más hasonló okirattal igazolni azt, hogy a jogot az államtól 1882. évi január 1-eje óta vette s mily módon vette meg; b) tartozik nyilatkozni az iránt, hogy az italmérési joggal az államtól megvett s annak hasznosítására szolgáló ingatlant mire becsüli, mérési jog után tényleg nagyobb tiszta jövedelme volt, mint a mennyi uan az adó fizettetett. Ez esetben a bejelentés alkalmával vagy a) tartozik a jogosult 1845. deczember 31-ike előtti időből eredő, hitelt érdemlő olyan írásos adatot mellékelni, melyekkel igazolni képes, hogy az 1882. évi január hó 1-től az 1886. évi deczember hó 31-ig terjedő időben megadóztatott italmérési joga újra tényleg nagyobb tiszta jövedelmet élvezett, mint amennyi után az adó fizettetett; vajy b) ha a jogosultnak hitelt, érdemlő okiratai nincsenek, tartozik bejelenteni, a bizonyítás azon módozatát, melylyel teljes hitelt érdemlőleg igazolni képes, hogy tényleg nagyobb jövedelmet élvezett, mint amennyi után adó fizettetett; c) az előző b) pont esetében törlódik a jogosult az italmérés jog hasznosítója által forgalomba hozott szeszes italok mnnyiségéről adatokat, a bornál, sörnél a fogyasztási adó kivetéséről szóló iratokat, a szemnél áruviteli jegyzékeket, vagy legalább valazmilvé tenni, hogy az italmérésből hozott távleges jövedelem nagyobb volt, mint az aló alá vont; végre d) mind az a) mind a b) pont esetében tartozik a jogosult név szerint megjelölni egy olyan szomszédos s a hasonló italmérési jog tekintetében ugyanoly körülmények közt levő községet, mint az, melyben a kártalaníttatni kért italmérési jog gyakoroltatott és melynek adójövedelme az igénylő joga adójövedelménél aránylag mégis nagyobb. Az ezen pontban említett bizonyítékok mind elfogadhatóság, mind bizonyító erejük tekintetében a legszigorúbban fognak mérlegeltetni, ennek folytán a jogosultak saját érdekükben minden rendelkezésükre álló bizonyítékaikat használhatják fel és a felhasználásnál a legnagyobb gonddal járjanak el. B) ha pedig e rendezés utáni állapot a fenti időszakban még kifejezésre nem jut, akkor: a) tartozik a jogosult hatósági írásbeli határozattal igazolni, hogy 1886. év végéig az italmérési jog rendezése hatósági jogerejű határozattal befejeztetett, vagy legalább a rendezés iránti eljárás megkezdetett; b) bérletszerződésekkel, áruvásárlási jegyzékekkel s hasonló bizonyítékokkal igazolandó, hogy az italmérési jog haszna a rendezés után nagyobb, mint előtte volt; c) ha a jogosult a kártalanítás összegét a szomszédos s a hasonló természetű italmérési jog tekintetében ugyanoly körülmények között levő községek jövedelmének figyelembe vételével óhajtja megállapíttatni, név szerint megjelölendők a község vagy a községek, melyek jövedelmének figyelembevételét óhajtja ; ki is tartozik a... neki, maga a bejelentő fogja-e , ha nem ő, ki fogja bérbe venni a kérdéses italmérési jogot az esetben, ha a kincstár követeli, hogy a kártalanítási összeg jövedelme bérlet által biztosíttassák. 3. Ha valamely törvényhatósági joggal felruházott város hivatalosan felülvizsgált zárszámadásai, haszonbér esetén, a haszonbéri szerződés szerint is, az italmérési jogból több hasznot húzott, mint amennyi adóalapul felvétetett. Ez esetben a bejelentés alkalmával: a) csatolandó a zárszámadás s igazolandó, hogy az az erre hivatott hatóság által jóváhagyatott ; b) nyilatkozni tartozik a város az iránt, hogy maga fogja-e, s ha nem, ki fogja bérbe venni a kérdéses italmérési jogot az esetben, J'-', illetve tőkekamat és járadékadó nem tett ugyan,de a jogosult bebizonyítja, általa, vagy az italmérési jog gyakorál fizetett kereseti, vagy egyéb adóta szolgáló összegben az italmérési jogme is felvétetett s igy a jövedelemi volt adóztatva. » ^ Ez esetben a jelentés alkalmával, vagy a) melléklendő magánjogi törvényeink értelmében, teljes bizonyító erővel biró okirat alakjában kiállított bér- vagy haszonbér-szerződés, vagy más okirat, melynek tartalmából kitűnik, hogy a bér, haszonbér útjai, vagy más módon hasznosított tárgy, hang, vagy jog hasznában egyúttal valamely falmérési jog haszna is benfoglaltatik, ilyen bizonyíték használásánál, ugyancsak a bejelentés alkalmával kell a jogosultnak vagy csatolni egy olyan adókönyvet, adólajstromot, esetleg adókiszabási iratot, melyből kitűnik, hogy az italmérési jog hasznát is magában foglaló jövedelem után valamiféle adó fizettetett, vagy fia az adófizetést tanúsító, fent említett iratokat csatolni nem tudná, azokra a fiataságnak melynél s a számnak, mely alatt őriztetik, pontos megjelölésével hivatkozni, vagy Ha a kártalanitás az ezen pontban szabályozott módon eszközöltetett, akkor a kártalanitás összegéből az adó alá nem vont jövedelem után járó állami adó és járulékainak négyszeres, esetleg nyolczszoros, ezenkívül a törvényhatósági és községi pótléknak egyszeres összege mindazon évekre levonatik, melyekre az adózás nem felel meg a tényleges jövedelemnek, továbbá a kártalanításnak ekként megállapittandó tőkeösszege csak 1892. év végével lesz kiszolgáltatható. Ezen hirdetményben a bejelentés kellékei, a bizonyítékok , azok alkalmazásának vonjai csak kivonatosan, és főbb vonalaikban vannak érintve, azokat egyáltalán az eljárást egész kiterjedésében és részletesen a hivatkozott törvény és az annak végrehajtása érint a mielőbb kiadandó utasítás szabályozzák. Budapest, 1888. deczember 81. jovásuk a tön í I . ti, .v tv w.t íl, . * %t y--- j ’ Vu- Ika a km összeg iov a 1- 1 l&n^dv bi: 41 tusiék eger stk an duláival. Hanem a beavatatlanok, kik máskor türelmesek és engedelmesek, csoportosan vitték a Nagyiroda czéduláit balfelé, s kértek más czédulát. Más czédula pedig nem vola. Ekkor B. M., Deáky A., Polcz R, Bénes F., Somodi J. és Reményik L. hirtelen egy Kisirodát rögtönöztek, írták a nevet lóhalálában. A Nagyiroda czédulái kicserélődtek a Kisiroda czéduláival. Zaj, izgalom, zsibongás, nevek kitörlése, nevek ujrairása. Benigni Samu kisüti, hogy a bizottságokban közigazgatási, állandó bíráló, igazoló, esküdtszéki, számvizsgáló s, t. b. egyetlen polgárembert sem vettek föl a Nagyirodában. A méltatlankodás fokozódik. A pártkötelék fegyelmi lánczai szakadoznak. Czédulát kérek! Tessék itt a czédula! A Nagyiroda némán nézi a zűrzavart. A leghevesebb harcz a tanácsosi állás körül dühöng ,s némileg a közigazgatási bizottság körül. Csoportok alakulnak, vitatkoznak, kapacitálnak , hatfontos gorombaságok sivtnak végig a terem égőjén, mint valami ágyúgolyók. Ugyanazon száj hideget fúj az egyikre és meleget a másikra. Végre szidni kezdik az urnából a szavazatokat. A tanácsosságra négyen indulnak. Tussal megbokrosodik az első akadálynál és kitör Dr. Szabó Gyula megáll a l6-as számnál a beáll busz)agyam k. A ma, - korO ló-_ tekszakatva fut. Olykor egy-egy pGv,-tel- kiállja magát: Salamon Antal 30 . dire u .n I késik a másik remény teljesen megegyezni Fritsch Rühjö 32 A bizonytlanság, a chan■ izjje-luiat Van !ottsági tag ée hanucs beliek, t hát a nyugodtabbak. Tussai 7, Szabó 13 — ez 20, Marad 92, melyből a többség 47. Mikor Fritsnek 41 szavazata volt, akkor Salamon a 30-asban állott. A Kisiroda reményei lohadóban voltak. Egy végső erőfeszítéssel Salamon sarkantyúba kapja magát, rugaszkodni kezd előre s B. M. elkísltja, magát: Salamon —48 -éljen! — Kérem még nem enuncziáltam, figyelmezteti az éljenzőt Nagy Béla szelíden. — Nem Salamont éljenzem, hanem a 48-as számot. Az uj tanácsos tehát a personál unió alapján áll , mondogatják a Kisirodában. Egy hang salamon— 49! Mi a tatár illát enyhe volnám! Nem is a personal unió, hanem április ?! — Csak a Nagyiroda áprilisé - nyugtatják meg a nyugtalankodót. Hogy értsem ezt? kérdi kicsi Biasini. — Titok, de neked egyedül elárulom. Hát csak úgy, hogy az idegek logaritmussának a behatása egyenlő az érzések négyzetével. Érted most? — Hogyne érteném, felelé elégült arczal. — Köszönöm a bizalmat. — Ezzel tovább ment örülve a nagy titoknak. Már most csak azt szeretném tudni, hogy abból a badarságból mit értett meg? Járókelő. per* ago no'»'el Dan Margaréta. ›•»» !,; ‘ ültet« u Art XXIX (FointsUi*.) — Most mai minőéi V - ■Míj elegitis hidegsége rémülettel töltötte el. — A beteg összetört kebléből egy sóhaj szállt fel, s szemei örökre lecsukódtak. — Nugent, ígérem ! — mormogá Margit vadul. De te nem megy el — nem hagysz itt — itt maradsz velem! Szükségem van reád ; maradj, maradj ! Nugent, nyisd ki a szemeidet — férjem, beszélj hozzám ! Ismét a férje telibe hajolt, s amint azt téve, egy gyöngéd kéz érintő vállait, s valaki felemelte térdelő helyzetéből. — Látta a csendes sápadt arczot, nyugodtan és mozdulatlanul feküdve a napfényben ; aztán sűrű köd ereszkedett szemei elibe, — egy nagy sötétség vett« fiftrül, « nem «Watt többé semmiről. XXX. — Margit, ma pompás idő van, nézd milyen szép a tenger. — Gyere ki gyermekem , meglásd a tenger, szellő jót fog tenni. Lawson kisaszony beszélt az ő régi nyers, és majdnem szigorú modorában , de igazi fájdalmat érzett, midőn a mély gyászba öltözött karcsú alakra, s az özvegyi fökötő alatt levő szép fiatal arczra nézett. Margit felemelte szemeit az írásról. — Édesem, én nem kívánok kimenni, -- válaszolá nyájasan; ezeket a leveleket be kel végeznem s a postára küldenem. Ne aedje, hogy Wavemonth nem London; itt r. _i járnak gőzösön. — Azok a levelek nem olyan sietősek és várhatnak, — mendá Lawson kisasszony Az egészséged a fő dolog. A héi’eim nmn n t moi'-l-Jiak — vi«7-»nv.4 1 a'\j Comt halvány mosolylyal ; de fia nagyon kívánja uiry -— . — Igen Margl, u .^yon kirónom, — va lóc*ut‘t bent a szobában nagyon unatkozom. A jól színlelt panaszon hang, a n i.uw-1 .... is. my utolmi szavai * igtették kiránt Li 'korák ismétlé Margit pennáját rögtön letéve. Ok bocsásson meg! Drága barátnőm, lássa milyen önző vagyok! — Ej, ne vesztegesd idődet az önváddal ! Menj, hamar, tedd fel a kalapodat, de ne azt a hosszú fátyolos portékát, a fris leginkább javadra válik mint az érzelgősség. Lawson kisasszony egy pár könnyet törölt le szemeiről milön Margit kiment a szobából. Egy év múlt, el egy éles tavasz, egy gyönyörű nyár, egy örömtelen ősz, egy hideg tél, és ismét tavasz volt, és ez egész idő alatt Margit, fájdalmának és bánatának a terhe által lesújtva élt. Lawson kisasszony özvegységének az első napjaiban felkereste, s műdon vits kötelékeket mellőzve régi tanítványának szentelte magát, ki oly kétségbeesetten ragaszkodot hozzája . e Lawson kisasszonynak az volt az egyedüli czélja s törekvése, hogy a bánotscsütggedést elűzze a fiatal homlokról, / az örömet és boldogságot hozza vissza Margit szivébe. Ő most már tudta a Margit titkát. Ők ketten Stuarttal szövetséget kötöttek , ds az egész esztendőn keresztül hiába próbálta,soha sem tudta őket összehozni. Margit ■ visszarettent a Stuarttal való találkozástól, visszarettent, mert szíve tele volt megbánással és fájdalommal. Tisztességes és helyes volna-e, hogy ő örüljön, boldog legyen, időn azki őtet oly igazán á gyöngéden szerete sirjában fekszik elfeledve ? Egyszer, csal is egyszer beszélt e tárgyról Lawson kisasszonnyal s a nevelőnő mint okos asszony, nem szólott semmit, de elhatározta, várakozik — Elvégre is nagyon természetes a egész. Margitnak a nemes érzény lelke és borzasztó rázkódást kapott, hogy agy csapat ■ li'Vi**!, eV,.- »„lUrl*. hatva; mert midőn a temetésnek vége volt, s a végrendeletet felolvasták, egy levél volt hozzá küldve, és Stuart abból tudta meg a Lord Court Nugent kívánságát. A gróf tudatta vele, hogy korábban tért haza, mint előre számította, s a kertből vezető üveg ajtón keresztül ment a szobájába. A legénye kivülről bezárta az ajtót utána, és ez által akaratlanul tanúja volt .■ cousinok szomorú találkozásának; azzal a kéréssel végezte levelét, hogy Stuart semm akadályt ne engtsen útjában állani. s «Margit és a saját boldogságát egy mielőbbi házasság által biztosítsa. A halott levelét szivén hordva, Stilart o.indp« »'Oo.riw -» hnr*V.'S ivart, hogy Margit szólj n . de Margit hallgatott. A süle idözö érzelmek karczot dúltak keldé'-ez. Meghalt fejének az arcza éjjelnappal eleve volt, mert még mindig gondoskodó szerezetének a bizonyságaitól volt körülveve, miután Court Manorban lakott, mert férje az ősi félket neki hagyta, mig többi birtoka a legközelebbi rokonára szállott. Margit nem tátta lelkit mániáját és megbánást tv: /¡ i- íri '-ve a pult Tisav törtét s.ve .. . g ijev »‚.̋ ben képen 'is ’’^ us ig szeretete ' au á.itt, ezménynye vol . A Rétéi. és ken vs' gtnek a fájdalom v f tői ta ol tartótat. — E ez pra nagyobb lett, m g ‘i ,igy mit cselekedj én reá leit /Ina bízva, largu muri* emlék«k dac ira, melyet bo' »• «et maradt i 1a Court .’»'moan ... on roV rá ív. int»* ’ ’ i erg?k —jí fp, agv prfan se*. » hegy u.rg’tn. t tere .a a fiat-1 A ,,Kronstauter Zeitung' és a brassói magyarság. Brassó január 1-én. a brassói német újság lapjának deczember 21-iki számában epes gúnynyal emlékezik meg ujjonsági rovatában a kolozsvári lapok s különösen az »Ellenzék« áma czikkéről, melyben a Nagy István-féle kettős ünnepségről, mig a brassói magyar társadalom újjászületéséről nyilatkozik. Csodálatos és furcsa dolog a »Ki,,, ,c. Zeitung” részéről, hogy mig az Emke brassói ünnepségeitél annak idején egy szóval sem ártolta méltónak, ma«volékezmu-addis »0. enne! sokkal jelentéktelenebb magánünnepek megtartása szeget üt a fejébe s négy kép a fontoskodással nekimegy az »Ellenzék« levelezőjének, a miért egy derék brassói polgár érdemeit az ő megkérdezése nélkül a nyilvánosság elé merészelte vinni. A Krenst Zeitung azzal áll elő mérgében, hogy nincs tudomása neki Nagy István érdemeiről, pedig fel vannak azok sorolva ezen az általa inkriminált »A magyarság ébredése Brassóban« feliratú közleményben. Magyar kaszinót alapítani a külföldön, az idegen földön szorgalom útján szerzett vagyonnal hazajönni s abból jótékonyererű magyar intézményekre áldozni, a magyar kultur-egyesületeket anyagilag támogatni, magyar kidedóvodák alapitásait fáradozni, magyar pénzintézetét telaiátiui — ez a barczasagi szásznéppárt hivatal.* közlönye szemében nem ere 1 .'vson : .'isiuny, mdf kuimi !'1, u '“■'■Y frátságos szí kapni. »ecaUlte es tivztottr n hulo‘ rár, httaégeó-t, dr.*rJó ember ,„ ,szenvedés es rakozás után kié’óaitóéA u alt. zott. A haldos ló ne^ „Jfí*,, 6 k‘ relátó gend. skodá* •. i TM ^ *‘-J lyUil Pail “ V « XIU é szülőföldi imánkét oh jiéi a mit a KA■jinp. nyelvet ignorálni, « t. külföld előtt lenu” kül rágalraazui — Zeitung érdemminti A szászok egy bizonyos töredékének j L tenczióival nen egyzik meg az, ha valaki magyar haza javára e'C forditásán tehető* . ge szerint közremfidik a haza értekébe kifejtett szellemi frankit, a neki hozott anyyi áldozat a »Krons. Zeiung« szemében1 lehet ok arra, hogy valaki irányában jó tisztelettel viselteseink, sőt őt is mint érmes férfiút ünnepeljük és magasztaljuk. No de tudjuk jól, hogy honnan fu szél. A »Krönst, Zitung« nem a Nagyiván érdemeiből akar egyet-uimet levonni nem annak az örvendetes mozgalomnak értékéből, mely a brssói magyarság részén ama napon oly impozáns módon alkozott. Még az is bossintja a »Krönst 2 got«, hogy Székely Józef erdélyü fejkoponyája épen ama házba 1 ahol a brassói magyar g gyűlt ezögét avatta fel s így m. a aoua. * ha servecen jajdul fel n .•; ‘ cí r*a»általánosan tsztelt ti m . igám k ‘un« * pén egy szebb jöv* vel »av i nyilatkozik a brassói magyarság .curt sa. A »Krönst. Zeitung« mérges kifaksolása.Ma még csak az a megjegyzésünk van, hogy mi a magyar kulturmozgalmak ügyében szerzett érdemek elibirálására sokkal hivatottabbnak tartjuk a hazai magyar lapokat, mint a néni saro ama részét, melynek munkásai teheti mentegükben a nagy méraet dicsőségre és a »Syhuivereint-ra méregetik szemeiket, mig a magyar közművelődési mozgalmakat kancsal szenekkel nézik és bírálják. Isten mentsen, hogy a »Krönst Zeitung«-féle lapok mértékével kelljen Magyarországban mérlegelni a honfiúi érdemeket! A női választmány. Kolozsvár 1888. decz. St. Silveszter napja. Nyitott könyv előttünk most már az 1888. év eseményének minden lapja. Végig tekinthetjük. A nők ajtab n. eredményeiben varázsszerü munka ragadja meg a figyelmet Liteszem a »hivatalos tollat«. A mit lápok, azt úgy futtábam es csevegem, így mindenki meghallja. Az önvédelmi harczból eszembe jut egy érdekes történet. Az alföldi tüzes ru, 9zás legényekből egy ezredet toborzottak össze. Megkezdték a gyakorlatokat. A katona regula hatása alatt a szilaj fiuk,fások, izé Kefirnek kezdtek lenni. Oda érkeztt Kossuth. Tartott egy beszédet, a mely a hazaszeretet isteni szikráit szórta. A seregben mozgás támadt. A lehorgasztott fők felemelkedtek, az arc/.ok kigyultak, a szemek valy okát lövetek ■. *arui.omn. f.z sereg ming elől írt ötből küzdeni kellett a végi e beli étig. ' M'.ly más képe van most a helyzetnek! Az Emke 188348 1 megalakult, 1885-ben a város férfim is alakított k.k .egy »Kolozsvár városi választmányt.« Jelszavuk: a művelődés terjesztése és az erőgyűjtés. A múlt év karácsonyig magukra dolgoztak. Ekkor előálltak a miek s így szóltak: a közművelődés békés munkájából mi is részt kérünk. Ennek élőmunkái sürgősek. Dolgozzunk egyesült érővé. A nő választmány erre egy varázsütésre megalakult. Január 16-án már a városház komoly tanácskozási termében látjuk nőinket. A munkában való részvétel iránti forró vágynak, a gyakorlati kivitel módozatainak gróf Teleki Domokosné adott egyhangú helyeslés mellett kifejezést. »Oly kérdés szélit ki — úgymond — házi körünkből, mely megelevenítő lélek gya