Ellenzék, 1890. január-június (11. évfolyam, 1-146. szám)
1890-01-02 / 1. szám
H mii gyeuifc vt› yum. ir,:K£s.T IRODA: tí‡;vgv*r ni»’* 47 ik sí hová a lap axellsmi részét ill.ti kiilui« :)'•› czimzendök. m2 .ELLENZEK ('FIZETÉSI DIJA: 16 :rt -vegyedévre . . 4 frt. 8 frt. gy hóra helyben 1 frt 50 kr. Egye* «'lma 5 kr. - ri’.nik mipdecMp, kivé « & vasAr- és ünnepnapokat. Kéziratok nenak vissza "■■■■ ■■■ ■— ír ~—?----1- ■■■■----1. Kolozsvár, csütörtök jam* 1896. Szám. KIADÓHIVATAL Kolozsvértt, Belközép utcza 33. HIRDETÉSI DIJAK: Egy riczentimeternyi tér ára 4 kr. Gyárosok, kereskedetten részesülnek. Bélyegilleték minden hirdetés után 30 kr. Nyílttéri czikkek: sora után 20 kr. fizetendő. POLITIKAI ES TAKSADALMI NAPILAP. f. I Mérleg. IV. Ai 4' :abár8 zür/.avar majd a rész, oVrílig a maga nyomorúságával ,, ni. A míg jelszavak stádiumában v a közigazgatási reform, addig lehet , ki itt tetszetős; várhatnak tőle w lg- kar.; reméllhetik a magyar 4 twillerjes negvalósiását, utak, ilik egészségügy, rendőrség megjaalApát ‘‘, mikor a jelszó ezifraságos ip. - ve megszíretii eV. a . \ragrafusok ■P! df. jzében; mikor látni tagjuk tisza mint most, hogy — ha a központcella után haladunk a „nemzeti illám* felé — Nem teszünk egyebe nit pré- tul dobjuk a szabadságot •V.a élébe; raikrr azt is meggo Moguk, hogy ez a hatalom nem volt »jdig budapesti bits lom, 1 anem volt i'sior I még 'ehe; bécsi hatalom is; itoifogyir. vár merje népe hogy r/j i jó kvát., jó komrowesor, a de- i é's m i nár a nagyba:« hire • r.espán visz a szobra — s mikor kisa/üveg .felülről* ijgy Kolozs' megye 'Vasmegyétől, Udvar; i t’rregye T lapestról, Nagyküküllőjogi fe Hévegyétől kap alispánt, Zó.omból és árvából tő.'Zolgabirót, Bara)• gyzőt akkor majd : ki darálja magát a vármegye népe, öszaefil rendkívüli közgyűlésekre, elészedi a diskozának, rsoresentatiórak, előterjntészek és kérvén. • n ek ősi fringit:ii öregek íiegrr o/.t'.ilna:, az ifjak ilvTlgosodnA Ipra áll az ország, le-Ivéltái ke/dc.' a törvényhatóságok fölött, e ' a Házat a kormányt s hutát a tártén Imi,igazgatási, politika., társadalmi, nemzetiség'^ argumentumok egész rajával, a képviselőket feltéi, hogy ne távozzanak a javaslat i .er., alk. ’ogléníkttt a. ■ a vámleve lesz a beszéd főa névnakon, keresztelőkön, tgzékenys is. Kilny egy szép : orzék'e' .gy vagy külön •i'kell bőd tu i javaslata részére i en törvényh.bósigot i Juden vá-i ,minden eoz jet é m r.den karit, a mi ner lepi olyan könnyü mert an rkoli guerilla épenij nazivot, na Így veres guerilla I -lágy leveli mondanii rétmtervezetéről. Mert nagy fs az kérem , eltöröli Magyarorzág a vármgyei intéznrt. Nagyonégi ár e a fa. Vastag a törzsegy hete a gyökérhá-jukatól a gyugyói havasig nyelik. A ki oda áll hogy levágja vakmerő dolgot cselekszik. Mikor egy ilyen test összedől, soha sem lehet adni, hogy esés közti nem a favágót lapítja- e össze első sorban. Nyolcszáz eztendő sok idő ennyi ideíf ér egy talajon, annak sol és 6 két fit itak körül Msconán/i sok kedélyt fékenyitett meg, gyümr csel bú. .eladót tápláltak. A. _*mnfk, é. hagyomá ■■yokr c e jompontjáv nem lehet ’'ig, könnyedén elbániként ha a a, rt akarnának lekefései v*ióU' « a. önkenyelmü. :g, rr.elvi; el hrz ik i bt intézik. íme ■jaz ■ fennek ■ nté u enyre, melyet l T ti z ei •0 viszontagsága próbált ki. És mérti 'Ti‘á ,J valaki, hogy M t ■ életképes ! Talán . t. iki,\10gy mit t .dünk helyéU ' Fgyüket sen, 1 '^iratban, m újságcikkben volt mór ele p • latva a Uuni- ;)P? v“ ' ' jelenségel Az • ' mi ndenben ^al- * e 1sj^j* ■ egközelebbi tTzt’ '»nyitott, mert a ^ *'k .yos harczai urca ; l»e8 tie ,T«gj, iégek nem voltau., ’ n, »9in röpiratban, ■ö n^ZC1 volt még meg' ’yat ' ezután, miként tervezik a közigazgatás államosítását; mit várnaktőle, miért lett az szükséges ! Már most ügyeimet kérek. Ha egy ifjú gazda beül őseinek szent örökébe, körül néz, megjárja a régi kastély termeit, a hós minden szöglet, minden fülke, minden csarnok az elmúlt időknek és a nyugvó elődöknek emlékeivel van tele .... ez itt a nyoszolya melyben megszületett, abban az ablakban pergett dédanyjának orsója, ebben a lovagteremben harczra készültek s győzelmi áldomást ittak .... aztán hivat egy épitőmestert és haigy szól hozzá: ezt a kastélyt le kell rombolni, s helyébe újat kell építeni — minden valamire való építész, mielőtt munkához fogna, megkérdezné, hogy miért kell lerombolni, minőt kiván helyette ? Ha e kérdésekre az uj gazda nem tud felelni, ha nem tudja okát adni, hogy miért vontatja le a régit s nem tudja megmondani, hogy mit kiván helyette, akkor az az építész, ha becsületes ember nem fog munkához, hanem továbbkérdezőskedik: Nyirkos a falazat? Elrothadt a fedélszék? Kicsinyek a szobák ? Kényelmetlen a feljáró ? Kész a beosztás? — S ha ezekre sem tud az uj gazda kielégítő választ adni, akkor a becsületes építész elmegy az árvaszékhez és folyamodik, hogy az uj gazdát tegyék tutorság alá, és elmegy a rendőrőrséghez, és folyamodik, hogy az uj gazdát tegyék a bolondok házának megfigyelő osztályába. Nincs az másképen a vármegyei intézmény lerombolási szándékával sem. Reformot nem szabad erőltetni, ha az élet beállott szükségei nem parancsollák. Intézményeket nem szabad halomba dönteni, ha azok túl nem élték magukat s ha helyükbe nem önkényt. kinálkozik az a jobb, melyet a változott korigények indikálnak. Szeretnék már feleletet kapni. Miért szükség a társadalmat kizárni s ekként elidegeníteni az államtól ? Miért szükség az egyéneket elszoktatni a közkötelességek teljesítésétől? Mióta van az, hogy az ide-oda irányt vetett beamterek jobban igazgatnak, mint azok, kik ismerik az embereket és a viszonyokat? Minő tapasztalat döntötte mi Montesquieu azon elvét, hogy a jv halves ösztöne legritkább^ r-hhm- csalódik, midőn önmagának tisztviselőt választ ? ^ Mi fogja — vármegyék nélkül — ellenállásra edzeni a társadalmat, ha Bécs felől az alkomány fölfüggesztetik? Hol fog megvalósulni a kinevezett tisztviselők felelőssége? A kormánynál-e? A közigazgatási biróságoknál-e ? Az autonóm testületeknél-e? Bartha Miklós. Politikai hirek. Az Államtitkár a vezértérsta.uk ez óhajtása előtt a pártfegyelem szét pontjából meghajol, akarva ennek rendelni itthoni helyzetét s az eddigi választóival fenntolió még oly becses kapcsokat. Ezekkel is szolidaritásban tekinti magát, mert ház az új kerületben is közös elveik győzelméért fog küzdeni s azokhoz hű marad. De tsicálná,la e lépése Lőcsén Iskangolságot -hozna barátai, elvtársai közt; ezek rokonszenvéért és bizalmáért nem volta őt képes irpotolni a józsefvárosi mscaduhu.i. V S hogy eljárda felett Ítéljenek a Ccsvatisztok az által, hogy válasszák őt míg újra, ha a Józsefvárosban megbuknék. (A mi már csak azért is kvánatos, hadd lássa meg a világ, hogy a lőosdik ily előzmények után hajlandók egpisten megbukott államtitkárt újból megvilaztani.) Kiegyezés a csehekkel. Bősből, beavatott helyről azt írják, hogy a tárgyezési akció az uralkodó személyes közbei pécére vezethető vissza. A kiegyezési konferenciának ez adja meg rendkívüli fontosságát. uralkodó azt kívánja, hogy a nemzetiségi viszályok az alkotmány megcsorbítása nélkül múljanak el. Valószinű, hogy ebben a szellemben külön kéziratot is fog intézni a király Taaffs grófhoz. Katonai értekezlet. Hétfin délután a király ő Felsége elnöklete alul a bécsi Burgban értekezlet volt, melyen Vilmos főherczeg s dr. Bauer fédügyminiszter vettek részt. Albracht Jöeszeget gyöngekedése gátolta a megjelenésben. Az értekezlet közel két óráig tartott Forradalmi mozgalom Oroszországban. Miután már nesvíny net előtt több tűzsr- és tengerésztisztet fogségba vezettek, a napokban ismértebb letartóztatást eszközöltek, melyek, hír szerint, egy alakulóbsol levő titféve társaság töredezésére vezettek. Alapos az a föltevés, hogy a társság szocziaista programába csk lepelnek szolalt volna s veszélyes forradalmi sígetések elpimástolására. Brazíliai állapotok. Alimes lisszaboni levelezője azt sürgönyzi a braziliai állapotokról, hogy az ottani eseményekről szállongó legsötétebb hírek is igazuknak bizonyulnak. Felfüggesztették a polgári törvényeket, behozták a rögtönöző bíráskodást, elnyomták az ellenzéki,apát, a táviratokat cenzúra alá vonták, fekete kabinetet rendeztek be a levelek számára. fy levelező szerint, ki persze nagy ellensége a kzitársasági kormányformának, Európa még nagyobb meglepetések híját fogja venni Braziliából, mint az utóbbi forradalom volt. Miniszterválság A magyar kormányban, mint Budapestről értesülünk , legközelebbről változás áll be. Ugyanis gr. Csáky Albin kultumia nemsokára megválik a kultuszminiszterségőől, s a főrendiház elnökévé neveztetik ki. Utódja a kultuszminiszteri állásban dr. Eötvös Lóránt egyetemi tanár, a tud. Akadémia elnöke, néhai br. Eötvös József volt kultuszminiszter fia lesz, ki e szerint atyja örökét veszi át. Kedélyeskedil államtitkár. Berzeviczi Albert, kultuszminiszteri államtitkár, kit a Budapest józsefvároti kerületben képviselőnek léptettek fel, egy ép oly kategorikus, mint kedélyes végefetül nyílt levélben rúgja el magától a lőcsei mandátumot. A levelet Kermeszky Mór lőcsei ügyvédhez és pártelnökhöz intézte. Tudatja benne, hogy a lőcsei mandátumról lemond s az új kerületben kandidál Okulust hozza fel, hogy jelöltségét a kormánypárt vezér férfiai szükségesnek tartják ama kerület biztosítására, melyben az elhunyt Visi az utolsó választásoknál oly elhatározó győzelmet aratott. Politika újév napján. Az országgyűlés szabadVHü tagnap ■“ mint tüdömuratc sívirja — nagy számban jelent meg a miniszterelnök palotájában, hogy kifejezze előtte az új év alkalmából szerenemkiránatait. A párt képviselőházi tagjaihoz több főrendi és néhány főispán is csatlakozott és igy kiegészülve hajtatott fel ez üdvözlő sereg is Budaváriba a Grenert Aishoz. A miniszterelnöki palot díszterme egészen megtelt a granulánsokkal. Szépen félkörbe verődtek és illemteljes rendben várták a Vezér megjelenését. Ő kegyelmessége nem várakoztatta sokáig az ő hű seregét. A terem főajtójén belépett pontban 11 órakor Tisza a miniszterek kiséretében. A szabadelvű ee-sg hrunk rendje szerint megéljenezte, s midőn a hadd elszánt előlépett báró Huzáriáról , s a kegyelmes urra hosszabb beszéddel ráköszöntötte a Boldog uj évet, Tisza visszaköszöntött. (A miket mondott — alább olvasható szó szerint.) Mikor Tisza bevégezte a mondanivalóját, ismét éljenzett a sereg. Onnan aztán felszedelőkedvén elvonultak Péchy Tamáshoz a kéviselőház elnökéhez, akihez Fáik Mikes intézett hoszabbl üdvözlő beszédet, amelyre elnök szintén hoszasabban válaszolt. Elhangzottak e helyei is szokngát éljenek, s a szabadelvűek hibie kifogástalm rendben eloszlott. A Haza boldogsága ilyenformán erre a évre is biztosíttatott. Tisza uj évi beszéde. 1.. Hí hidsutekciöbt fogadjátok legöszintebb szikből v J köszönetemet azért, hogy úgy, mi»* £«›»*› keresztül, most is eljöttetek, hogy úgy nekem, mint velem együtt, mint máskor úgy most is, itt levő kollegáimnak jókivánataitokat, baráti érzelmeiteket kifejezzétek. (Éljenzés.) Tisztelt szónokotok fájd rímes húrokat penáitett meg beszédje elején. Erre nézve nem lehet egyébre hivatkozni, mint a vallásos hitre, mely megnyugvásra tanít, és nem lehet egyebet tennünk, mint azt, hogy kövessük példáját mindannyian annak, kik — bármennyire is részt vettünk fájdalmában — mégis közelebb érintett ez a fájdalom, amely példa abban áll, hogy a legnagyobb csapások, minden visnofiytik nyet híven izeit _ LeljtsUbui a JAHelességi kút. (Élénk éljenzés. Éljen a király!) Annak, amit tisztelt barátom a hármas szövetség szolidságáról, a békekilátásokról mondott, azt hiszem, mindnyájan csak örülni tudunk, és nekem örömömre szolgál, hogy Baját meggyőződésem szerint is megerősíthetem mindazt, amit ez irányban elmondott. (Élénk helyeslés.) Adja az Iatén, hogy a béke áldásai fentálthatók legyenek, szüksége van erre a világ összes népeinek, de különösen szükségünk van nekünk, kikre a békének nagy, fontos munkája vár. (Igaz! ügy van!) Ami azon körülményt illeti, amire hivatkozott. barátunk, hogy a múlt évben az egyensúly helyreállíttatott, ezt illetőleg szabad legyen megjegyeznem azt, hogy ő igazságos volt egy részben,amennyiben kimondta, hogy a nemzetet, annak buzgó és a hazáért mindig áldozni kész fiait illeti az elismerés; de nem volt igazíásp®ogó ezen, mert meg kellett volna mondania ezt is, hogy ha mi a kormányon teljesítettük is azt a kötelességet, amely a mienk volt, hogy rámutattunk teljes utakra, amelyeken járni kell,hogy ezen c*és eliv*'1’'. es bm az érdem azoké, kik xxoua gondolva —BJ cllintoi i.v.ar~opET" rellemes dolgot kellett a nemzetre nézve cselkedéiek, azon utak követését lehetővé tesezék. Természetesen értem itt mindazokat, kik az illető intézkedések létesítését buzgó támogatásukkal löketűvé tették, s kik között elsősorban ti állatok. Azt a felelőséget, melyről t. barátunk beszélt, hogy gondolkodni kell a kormánynak vigyázni az, hogy az ezen túl hála Istennek gyorsanbm létesíthető reformok kedviért jurgat Hivz meg no zárértbis,rostiuthk, hogy érezzük, de ezen a téren is kétségbenül nagy és nem kellemes feladat vár reátok. Mert a kellő mértéket megtartani bármely kormánynak csak akkor lehet, ha támogatiszel azon irányáén is, amidőn sokszor halasztani kell egy és más oly reformot, melyet maga is óhajt, de amelyet ma az államháztartás rendezésének megzavarása nélkül létesíteni nem felet. (ügy van!) Haladni, létesíteni reformokat, azonban kellő mértéket tartani. Ez a feladat; ebben megállani nem egyszer talán még kellemetlenebb, mint egyes terheket megszavazni, de hiszen tudom, hogy e támogatást bármely kormány, tehát ez a kormány is megnyeri tőletek njgy v in!) Ér PTr--* - •» t .álziunOliUOll 111 — goUiMu ubíbí a jövő ele ^JUntjrsSI3917 T. barátunk beszélt a 15. évi időszak eredményeiről, beszélt a parlamentben a múlt évben történtekről. Felemlítette azokat a gyanúsításokat és támadásokat, amelyekkel saját személyemet illetik s felemlítette a szabadelvű pártnak magatartását a múltban s magatartása iránti szándékát a jövőt illetőleg. Ami a 15 éven át történteket illeti: nékem még kevésbbé volna helyes ma azokról szólanom s csakis azt kívánom megjegyezni, hogy mi mindannyian, kik azon ezek alatt Magyarország életére befolyást gyakoroltunk, azon irányban, melyben az érvényesült nyugodtan várhatjuk az elfogulatlan ítéletet, mert az elfogulatlanul ítélő tekintetbe fogja venni, mi volt az ország helyzete szellemileg és anyagilag 15 év előtt. (Így van! tekintetbe fogja venni, mi volt a magyar államnak mint ilyennek tekintélye benn az országban, a magyar-osztrák monarchiában és a külföldön 15 előtt (ügy van!) tekintetbe fogja venni azon nem tőlünk függő nehéz körülményeket, amelyek ezen idő alatt felmerültek, és ezeket fogja összehasonlítani azzal, ami ma létezik és így az ítélet, ha fog is felfedezni, mert emberi műről van szó és ilyen hiba nélkül sincsen, hibát és mulasztást, nem lehet nyugtalanító és kedvigzőtlen azokra, akik ezen 15 év alatt hazai sorsának intézésére befolyást gyaki^'^k. (Igaz ! Úgy van !) A mik a parlamentben történtek, itt azokról szólni nem akarok. ''Úja Isten, hogy a t. barátunk á tál jísze^-emény teljesüljön. A mi pedig az ellenei*' intézett gyanúsításokat és táma.dások»»^*i«ti. bátran hivatkoziá, hogy ha nem^ '8 oly mérvben, -is u«Y az címzőkben nem "11 milC uxy, "‘7 kitéve, nem csak mit — toltam flíOínR*' « j .. . • . ’ • .affyok de mar azt lett ““ofitikai r kezdetén, a midőn nem igYet *£Özül, kik most is támadnak, rá- és gyanúsítanak, raár akkor is főimborábfmn (Dnnaltp^1 ) D0 utoljára is, nem ő :«stuk múlott, & nem is az én érdemen’’, hogy ily hoy^ti idő alatt ennek sikere nem volt. Jele ez annak a sokszor bebizonyult józan észnek, politikai becsületérzésnek és igazságszeretetnek, mely a magyar nemzetet eltölti. Nem kellemes ugyan arra nézve, aki e dologban az alany szerepet álsza — akaratlanul ügyön — de nem érdektelen figyelemmel kisérni, váljon a mostani eljárás mellett is meddig fogja e józan ész és igazságérzet visszautasítani azt, ami visssautasitacdó, az eszközökben nem válogató rágalmazó éi és gyannajtó eljárást ? (Igaz fagy van!) Ami a szabadelvű pártnak a mai évben követett magatartását s támogatóét okát, melyben részesítetteteket, illeti, azért fogadgatok nőül CSax & magam, de társaim nevében is köszönésünket. Ami pedig a jövőt illeti, meg vegyok róla győződve, hgy teljesíteni fogjátok mindig a haza iránti kötelességet. És higgjétek el, sokkal csekélyebb súlyt fektetek önmagamra s sokkal jobban szeretlek én tisztellek benneteket, semhogy — ha úgy állana igazán a dolog, — ha úgy állana igazán a dolog, hogy csakugyan egyedül az én személyem oka annak, hogy ily küzdelembe kell bele mennetek, rég ne tettem volna, s ma is szivesen ne tenném, hogy félre ne álljak. (Felkiáltások: Nem lehet!) De meggyő- ?ződésem, hogy nem erről van szó a legelusoi. sorban is, a mint ezt t. barátunk is mon* dotta, hanem szó van a parlamentarizmusról, tea mi pedig Magyaromig szabadságának és rgn fejlődésének alapja, legszükségesebb eszköze az ő meghazaisitatlan voltában, (úgy Msrt mi tirtsuhetik, ha egyszer egy eszpzeiben nem válogató, erőszakoskodó s ezvedélyeskedő kisebbség változást idézhet (Halljuk ! Halljuk!) Kettő közül egy tortjnt hetik. (Halljuk! Halljuk!) Egy igasuk Volt abban, hogy csak azon egy szamHytöl^fü^j minden s ez eltávolittatvái, sz törtenik tz országbar, a mitő-V rv ■ r ■ i— ^T^rm volt ■wsáétben, meg vagyok ro*r a tudve, nem volna igazak — ekkor *nagyon közel érné őket a családé?, mert ug^. kormánytársaim, mint köztetek vannak elegen, kik a helyei és igazi ez Vaiel'ü^g nyugodt irányát követni s ezt érvényesni tudnátok. (Igazi U^y van!) Következnék tehát, hogy az egyszer sikeresnek bizonyult nálaser alkalmaztatn-’ik iemet — (Úgy van !) s mindadddig, mig a parlament uraiménak vége vettetnék s helyét a kissebbség zsarnokság, foglalná el. (Iv»az! Úgy van!) De gazai lenni is: vájjon mit érnének el? Vájjon az, hiszik-e ezek az arak hogy nem agyan közölünk, mert mi jobbat tiszteljük a parlament alapelveit és a b«ra érdekeit, nem képződik egy oly kisebbség, mely ellenök ugyanezen fegyvert alkalmazná ? s hogy nem következnek igy az egyik kisebbségi zsarnokság a másik után, a szabadság és a haza érdekei ellenére. (Sgy van! Igaz !) De t. barátaim újabban arról is van meggyőződésem szerint szó: megvédeni az ország szánára az alkotmányos..sa*^13^,9 ® 06 ban a békét, nyugalnat fejlődhetést, meg van es a világos ífs^Ukorszag viszonyainak corsolidílt voltában. (Úgy ven!) Vájjon nem ez tamrdtatik-e meg, midőn némelyek ef,s oly férfi nevével igyekeznek mozgalmat előidézni, ki iránt a sajtó szabadságának, a jobbágyság eltörlésének, a jogegyenlőségnek s más hasonló nagy eszméknek a 48-iki törvényekbe való beiktatása körül szerzett érdemeiért kegyelettel viseltetik mindenki, de nem a legnagyobbak azok nevét a párttusákba saját czéljaikra .(Igaz! Úgy van!), a ki azonban nem belőle titkot, hogy nem ismeri el azt, a törvényhozás 22 év óta alkotott; nem itl el azt, a kit a német megkoronázott, ( (van!) a ki iránt nemcsak kötelességszerűséggel, de a tények által bőven igazolt felke-' sültséggel is viseltetik. (Igaz! Úgy van. Meggondolhatnák azok az urak i hogy vajon — eltekintve minden egyébtől _ megegyezik-e a nemzetiné!-1 magával a?,: várni, hogy midőn egy ^érv.'i bármennyire legyen is az a kegyelet tárgya mitutt, amit a nemzet képzáese*,9 alkotott, és n, ;g a korona jogosul e.gát is megtagadja, annak érdekéba méree az°n semmibe sem vett törvényhozátó testület, törvényt alkosson és azt az által megtagadott korona szentesitse. — (Élő-'- - hosszas helyeslés.) y így fogván fel a helyzetet, még csak azt jegyzem meg, hogy valóban csodálkom hogy utóbbi, t. barátom által is é”*nJy~latkozatom félremagyaráztaf'1*1 roszakaroim által, s hogy — ha nem «»gadom, « rosszul is esett - félreér' még olyanok által is kik irántam /-akarattal viselnek. Az é ^ ■ .^rtént, tartottam' köteleim és''-‘j,e^ A is teljes nriltsági^'-' szólad. ( jQ i'yeslés.) Tudom,' hog*y »^--Vaknak iZzek dottam, újra erő' megtan,*so*nak 108ze^ kitíve. Tud^ vogy elfeJ^^ m°n(I»m aZj is hogTA^ny3 volt beszélni, hol nem vait J^ella. t morcon. De megnyugtatom *re is azokat wi urakat, hogy fogok én beszélni, hsszük^g^^é teszik, másutt is sokkal r''z'etswfében és sokkal erősebben mint ’t. (Élni hosszas helyeslés) mert a nemzetet akár ún.adato.r.8' akár pedig — a mint ezt síkról felteszem - öntudatlanul félrevezetni nem szabad. (E'.eni hslyslea.) A helyzetet úgy, a mint áll, kell ulóba állítani !