Ellenzék, 1890. január-június (11. évfolyam, 1-146. szám)
1890-01-02 / 1. szám
bJ-W Molly. „Dóra“ 870rzíjétől. Angol regény. t - nék* számára fordította: Amica. L mégoslyos Hwtreyné.épen most hajtott el a füzesből, hová beért, mielőtt unokáié lord Heron elébe a vasuti állomásra ment volna; ekkor az a két lady, kik a kocsit a apun kimenni s a poros orr4l útra térve gyorsan tova robogni látták, eljött az ablakból, hogy megbeszéljék azt a flötták épen úgy, mint Hawtreyné és az egész somertroni közönség előtt, nagyon fontos Jcpy volt, ízlést és finomságot árul el a részéről, hogy a ■asülrános fogadtatást rém engede meg, m után bátyja nem rég halt meg, mo*dá az idoseBT*^- matrona, kinek areza kissé aggályos^£w^eE08gel birt de ^ ki egykor szép lehetett s VIS44 ^rB: nak ht^dt képm&a volt. — R- Mytatá, egy ideig csendes viszszavonults&^bali'a annál :0bb nekünk, mert tudod akkor bízón v)San sokíJi^azitani való dolga lesz atjiddsl s nektunk ái-Mmunk lesz őtet — — Egy kissé mot.polizálni édes macskám, egészíti ki Clant, nyájtsan, mi közben megelégedéssel nézett ki Kimi.^n a nagy álló tükörben. ^ — Lord Heron gyakran lesz Rawkreynénél, viszonza az anyja elgondolkozva, és mti jól vagyunk vele; kétségtelen, hogy gyakran fog a nagynénjénél ebédelni, habár másfelé nem fog egyhamar látogatásokat tenni. — Ha oly szép, amilyennek kamasz korában ígért lenni, és oly kellemes, a milyennek a nagynénje mondja, úgy bizonyosan meg fogja a tetszésedet nyerni. — Előre merném állítani, hogy a leghelyesebb és kifogástalanabb modorban szerelmes leszek belé, jegyze meg Clarice nyugodtan. Szép, gazdag és gróf, bizony nem lesz nehéz bele szeretni, mert valóban, itten körül rettenetes szűkében vagyunk az ilyenféle embereknek. — Drága gyermekem, neked legkevesebb okod van a panaszra, viszont a Nelsonná gyöngéden. Minden a mivel Somerton biit a tiéd lehetett volna, ha neked úgy tetszik. Clarice a vállait vonogatta, s moslyogva válaszolá: — Anyácskám, itt az a kérdések kérdése, ha valjon Lord Heron hajlandó e bókomat viszonozni, s szerelmes lenni belém? — Szerelmem, te kételkedsl ? mondá •az anyja, ki sz*.p leányának az igéző tehet- 8®íriben határtalanul bízott. vT«lton Clarice szintén bízott magában, s meg van győződve a sikerről. Somersonban senki sem róta kétségbe a t a tehetségét, hogy a férfiaké meg tudja hódítani. Nehon ur a..nt^n az állomásra ment, hogy Lord Heronnal találkozzék. Ő volt a a'^ügyvédje, s a Ha^,ni ügyek vezetése földes^S^ii?e^VllV,0l’ h0g7 aZ Uj ,. * es fogadja. Midőn al lomásra érkezett,^^^modet mii f ' UIU . perrouon le , fenSS, “j“ton kivül sokan állongáltak, ha fíius" g.Til rtf "kín ' gata vegint midőn az, öccsét, a menny ír, azokat ösmerte 101 mekkel magasztalta. Miután a. „Orvéd ugyan ezeket a dicséreteket oly sokszor hallotta, nemi megkönnyebbülést érzett, midőn a vonatot az alagútból kijönni látta, ■ dübörgése által a Hawtreyce beszéde? félbeszakította. A vonatok rendes szabály szerint nem jártak hosszasan Somertonban; de ez, miután olyekintélyel utast szállított mint Lord Herord, kivételesen hosszasabb idig állott, mig a grófnak tetszett lassan leszállani s körülnézni. Hawtreyie mosolygó arczczal ■ örömtől sugárzó tekinettel sietett feléje, azt állítva, hogy öcsetejpsi. olyan, mint az édes atyja, igen, szakaszud mása megboldogult atyjának, őt akárki! megismerte volna! Lord Hron mosolygott, megcsókolta a nagynénje amáját, kezet szorított Nikon úrral, aztán körülnézett a cselédei és a podgyásza után. — Raymond, ugye én hozzám jössz ebédre? — monda Hawtreyné büszkén nézve fel Ceresének a szép arczára. — Kedvig néném, én egyenesen haza akarok menni — volt a válasz. — Nem gondolja-e, hogy jobb volna engem kisérni haza s velemvédelni ? Hawtreytó készséggel egyezett bele, a hogy beleegyezett volna ha öcscse azt mondja : »Nótám, tem volna jobb ha kerékpárra ülve a holdban levő hegyekre kirándulást tennénk ?« Tehát ti Lord Asten indítványa lett elfogadva. Nolson úr nem fogadta el a meghívást, de «Zj óhajtását fejezte ki, hogy tiszteletét tabuste mihelyet a grófnak ideje lesz ^ őtet elfogadó. ^ *” WtjTTw/di f a V .'r-tV evő kór a magahoz, -»--«■!_ i ; jjf-rt ;•!, Ujjj*, l * r i ’ifi- * I 'ággal a»ou ujei'k kössönéstt, kik ! Lvett ka’ij.j b ,.j[ az mégus szélén, mig a kocsi elhalidt, s megbocsátható büszkeséggel mutatta meg a terjedelmes Hsron uradalom szépségeit, a mint mellettük elhaladtak. Ez idő alatt Nelson úr haza sietett a »Füzesbe«, hogy feleségének és leányainak a gróf megérkezéséről hírt adjon. — Amint a házba lépett rögtön kérdőre vonták, hogy beszéljen el mindent, amit Lord Heron mondott, és írja le, hogy milyen a külseje és hogy viselte magát. — Nekem tetszett, — mondá az ügyvéd nyájasan eózve a két kiváncsi arcára. — Ámbár az igazat megvárva nem igen látszik hajlandónak a komoly dolgokra, de mit váriál egyebet az ember egy olyan fiatal embertől, ak nek eddig a birtok késeléssel nem volt sok dolga? — Nem kétlem, hogy idővel ő is rá válik; annyi bizonyos, hogy a Heronok nemes tartási és modora meg van benne — méltó sarjadéka a törzsfának! __ Papa, reméltem, hogy a gróf magos, _ jegyző meg Clmie. — Mama éban láttuk a kocsit elhaladni, ds ő annyira hátrahúzódva telt, hogy csak a fejét láthattuk. — Külső megjelenésében nem tudtam hibát találni, — vált szolt az atyja, és azt hiszem, hogy az én kényes izlesü ás válogatós leányomnak tetszeni fog. Azonba mindjárt hat óra és nekem még ebéd előtt valami dolgot kell eligazítanom. E szavak után ott hagyta az iszonyokat, hogy azokat az homályokat szedje ős sze, melyeket holnap reggel Lord Heronebe szándékozott tenni. Nelson urnak »Füzesnek« nevezett háza, nem teredelmes bár, de a saját földbirtokát »»itotfc, a töljes táj«.t,- • iótulve—i Hszor fhp'l ' ' (lehetTM térséget taglal el * ^ ásított ty* v MM lejtősen emelkedett s a keleti széltől védelmezte a konyhatért végén levő kis ».t. ó vezetett ebbe az erdőbe, s a Nelson csata ' fiatalabb tegjeinak kedves makó helye )■. Ezen a bizonyos nyári délutanon Nel«r ’ Molly ebbe az erdőbe vi’.te jativ"»--' .1 fivérét és a kis baba Lugát, egy * - t 44 tronka kisérstéber, mert itt sokka' her-*' » volt, mint bean a házban, hol olv .sok voltak és oly alkalmatlécek, upejkát és Ciuricst folytonosan og hozták. Egy kis zöld berekben, tv--L' 4 r sn* mekek a magukénak neveztek, !’•». a p-5. • tronka, a két kis fiúval ugrált és 1» olly, ki futkározáslól ki volt fáradva, egy óriási töjyfa árnyékában pihent s a kis babával járt, midőn hirtelen az erdő felől gyor ' lépt-ti zaja visszhangzott. — Molly fel sem sicc . fldícsölte az ujjonnan érkezedet — Ludo, maga tudts, hogy hol tud meg bennünket? — keidé. — Nem volt a kertben, tehet fordítani, hogy itt lesz, — válaszolá a Luson .i szólított ifjú, a mint Molly meg nem htveredve a kis bibit megcsókoló h re«-j barátját krerágva fogadta. ^ MoJjiy — fc’ tatá az i‘; , nafj^^^énv^-'/ véges*»r eyJT- \p. 'i-cakszura ^.erent-j'‘m zkébe. M --sít ? — fct' m! tét k«z t a - ■ E’ I — tolja el w f l‘I* * z láb n or — V eóé a: ' ’ kon oly • n, ?' ' elbe-zaljtotta,b ffáer.) t A függetlenségi pártról. A mérsékelt ellenzék főlapja a „Pesti Napló" edden megjelent száminak vezérczikkében a lejárt eseményeivel foglalkozva többek közt az országg yttlés ellenzéki pártjainak szerepléséről is ^Emlékezik. ' £ csikkben a függetlenségi pártról ,követlezd^g emlékezik meg: | Da a függetlenségi párt is a nehéz küz,..(nben nagyott nőtt. Erejének öntudatára ébredt^ kivívta magának azon elismertetést, ui*'—)- **■ ° mamaabb körökben, valamint , .ztbi.*ban íb, hogy a magyar ezen pártja komoly politikai tényező, melynél számolni kell és lehet. , A véderő-vita és az ezt követő harczokat előzőleg a függetlenségi párt az uralkodó politikusok szemében csak olybbá tétetett, mint egy magyar parlamenti különlegesség, mely a létező kormányokra veszélytelen mt. a politikában se nem oszt, se nem í.:oroz, ■ nem képez gyakorlati tényezőt. Azt tartották itóla, hogy az egymagáiban elszigetelt, pusztán elméleti, elvi, történeti r eminiszczenczia és remanenczia, melybn kormányra jutni nem akar, sem kormányozó nem volna. A legkényelmesebb Lilünknek tekintette tehát a függetlenségi pártot Tisza, aminőt csak magának kívánhat, azért dédelgette is bizonyos mértékben, s igyekezett vele jó viszonyt fentartani, hogy legyen neki formális ellenzéke, mely a hatalom nem aspirál, s őt külsőleg megtámogatja, ekként uralma állandósitásához hoz.A mindez ma megváltozott s a függetlensági párton csak kevesen vannak, kik még beérik azzal, hogy nekik mandátumuk van s e mellett övék az elvek s Tiszáé a hatalom. Kitűnt továbbá, hogy jelez ifjú erők, műveit, modern politikusok s jeles szónokok csatlakoztak hozzá s nemcsak szaporították sorait és befolyását , hanem tartalmat vittek magába a párosadalmi renomét szereztek neki. Nem tagadhatták többé azok, kik szerették volna tagadni, hogy jöhetnek idők és körülmények, a mikor ezen függetlenségi párt kormányra aspirálhat s ezt annyival jogosultabban tehetné, mert kormányt alakítani is képes volna. A mint félét jelesebb lett férfiasabb és önérzetesebb is a függetlenségi párt, s gondolkozó elemei azon meggyőződésre jutottak, hogy az eddigi vezetés hibás volt s irányváltoztatásra van szükség a párt parlamenti magatartásában. Először is elszigeteltségükből kilépnik a társadalom és a politikai körökkel érintkezést keresni tartották szükségesnek, sőt ismételten a képviselőházban tisztázni igyekeztek a függetlenségi párt viszonyát a koronához és dinasztiához, hogy a királyt megközelítsék. Ha a mi fő, közjogi álláspontjukhoz belpolitikai programmot keresnek, melylyel a nemzetnek elveikhez politikai ígéretet csatolhassanak. Da maga a közjogi programm is annyiban vitás, amennyiben a delegácziókba való belépés, vagy be nem lépés kérdése nyilt kérdést képez a pártban, mely okvetlen eldöntendő lesz nemsokára, mihelyt a függetlenségi párt további akcziója iránt határozni lesz hivatva. A belső forrongás és átalakulás a függetlenségi pártban, a mily iigzoltatatlan tény éppoly örvendetes és szükséges ezen pártra nézve, mely ereseti eundo. Kolozsvárt 1890. Ekkor határozzon a nemzet. (Élénk hellemlény) És mert így fogom fel a helyzetet,reflektálva arra a felszólításra is, a mit t. barátom hoztam intézett is csak ismétlem, a mit már hónapokkal ezelőtt, ha jól emlékszem» a képviselőházban mondottam, hogy eddigt míg — ha nem is mondom nehéz, de pun irányban kellemetlen helyzetben a törvényhozás két faktora: a korona s a többség, amely egyedül illetékes e tekintetben dönteni, azt mondja hogy kötelességem, hogy helyt álljak, helyt fogok állani, ha Isten erőtt egészséget ad hozzá. (Hosszas élénk helyeslés és éljenzés.) De ha ennek ellenkezője s az állana be, mit mindennap olvasok, de aminek jelét még eddig nem látom, hogy ez másképen van , akkor ezen helyhez bizonnyal nem fogok ragaszkodni (Helyeslés,) azonban akkor is ragaszkodni fogok ahhoz és ezt előre is ígérem azoknak, kik erre törekszenek, hogy ekkor még szabadabban, még erősebben még hevesebben szembeszállok azokkal a tendentiákkal, amelyek szerintem a hazára nézve veszélyesek. (Helyeslés.) És most, barátonk, fogadjátok köszönetemet arról, amit valóban ecetem féboldogságának tekintek : családi életemről való megemlékezésükért. (Éljenzés.) Fogadjátok magam és társaim nevében legforróbb köszönetünket szives megemlékezéstekért, s azon kivánatonkat, hogy titeket az Úr Isten mindabban, a mi legjobban szivetekhez van nőve, a haza jólétének érdekében épp úgy, mint családi előtetekben, a legjobb áldásával lásson el. (Hosszas, szűnni nem akaró lelkes éljenzés.) A. ..ELLENZÉKI TÁRCZÁJA. 1890. Január 2. EU (2) Munkaszünet és közmivelődés. — Két czikk. — H. A munkás elem szellemi «« erkölcsi sülyedésének a meggátlása a kérdés. Azzal tisztában lehetünk, hogy a szolgai viszony megszüntetése még csak kérdésbe sem hozható. Az államnél, s a tagyozioa embernek mindig szüksége lesz munkásra. A szegényebb elem mindig korlani fogja a munkát. Ezen változtatni soha sem fog lehetséges lenni. De az lehetséges kell hogy legyen, hogy a mostani állapot javuljon. A javulás feltételeit maga az államkormány kell hogy megadja, mert hát java részben, amint fennebb érintettük, az vette el. Ennek itt fel nem sorolható számos módja venj v M * • Mindenek felett az a kívánatos, hogy az ország lakossága közszükségletei fedezésére megkívántató gyárilag és kézzel előállított anyag készüljön itt a hazában már csak azért, is hogy a lakosság juthasson munkához. Az újabb időben megindult mozgalmakból ítélve — merjük remélni, hogy ezen a téren jötz javulás. Az eddigiekből igerve attól tartunk, hogy a javulás az ország, az állam a tőkepénz, a vagyonosodó egyesek javára, ellenben a munkás elem, a tömeg kárára lesz. Ez ellen kell megtenni minden vitát«.„Mint a legromosabb «.erden az, hogy a munkát miképpen kell beosztani ? A munkát úgy kell beosztani, hogy a legolcsóbb rendel foglalkozásban levő napszámos is csak segédeszköznek tartja saját jólléte bátosításért. Itt ennél a por*trí's osa szabad, hogy falasok legyünk. A munkás embernek meg kell idni minden előnyt arra nézve, hogy sajátininuu mú alu- és tökéletesítő tere minden megkívántától megtegyem Félre azzal az önző gondolattal, hogy annak a kis nagyvállalatba fogott még ha maga az állam volt is, bármi áron és gyorsan meg kell gazdagodni. A gazdagodásban mindaddig a miajer emberek feláldozásával lehet eljutni. Míladig mi egyéb mint áldozattal kivonása cernyi ezer ember életinek, midőn a gyárs megköveteli, hogy a munkás naponta 12 órát, néha egy huzamban 24 órát dolgozzék. Statisztikai adatokkal lehet kimuatni, hogy a gyári munkás életkora 40 esztendőn felül alig tehető. Munkaszünetet kell adni nekik. Az államvsgálatában levők jobban vannak-e mint a gyári vagy más közönséges napszámosok? Hajlandók vagyunk tagadólag felelni. Az államhivatalnok mi volt ember, ami azt teszi, hogy míg a közönséges kézi munkásnak elég violt az, hogy izmait magádz?s kezével bizonyos ügyességgel elsajátítson, addig ez az a’lanhivatalnok, — hogy ne használjuk az »államzolga« közönséges szót — legalább tizenkét évig kellett, hogy készüljön pályájára sok költséggel, terhes munkával és nagy küzdelemml. És mije van most? Minden priminus részén 30, 50, fix, 80, no mondjuk 100 frtot s megosztozik rajta feleségével, gyermekeivel, a tanítókkal és a cselédekkel ■ ha a hónap harmadik napján van szivarra valója a 15-ik napon örvend, és egy kilőtt pipából tüntölgethet, egy keveset abból a hat krajczáros komiszból. E melett egész hónapon át ott ül az asztal mellett s várja az uj pumát. Hát ez a szolgaságnál ? Testi és lelki szolgát' szó igaz értelmében. Mi nem látuk ,1 865-ból, melyet a becsületes dragáénak mondhatna. JSz nem jogoágos. Követeljük számukra amr ■ azt cyibánitjufe, hogy mind a da munkaadó, mind a közjóilét, niveltség azt követeli, hogy minden a hetediken munkaszünet legyen kezd az államkormányzástól várjuk. Telj' »Tetejük, hogy hivatalnokait vallása a maguk szabadságtr* Tali rink, hogy törvényhazát iagyom rról, hogy a munkás osztály maiximuma legyen meghatározva. Vajjo, vagy nyerne-e az állam, vagy szövetkezet vagy vállalkozó, hízná, hogy a munkát hat napra ötödiken bezáratja a hivatalt, az alában a kenyérkereső vagy nyer« vagy gyári munkát? Határozott mindenik. B Gy. Vadás, igen és Majtison. Deci én scolo -»mAsz társa«ág agy Árpád vendégszerető házánál, regere! a Lázi «rumi« t»_ dász tervenyigére indulhassanak. Csengetése az urakat reggelizésre és kürtszi indulást reggeli 9 órakor. Ragi téli idő volt, s a tikos CTtniOoc könnye hai e négyfvattu szánok.. Este at órsi «seit meg » di dalmenet e «rfuTurfWiok ai Seetmármegyei s»o-Zae szerint: u uiuu» «cUium aiuu"u np«igán voltak sorba rakni, üi' esen 51 d rab, mi ezen a vidéken a mui évhjmgy árvizek után, soknak mondható, még egy zóla és egy bagoly volt a vadászat eredménye. A jól sikerült vadászat után vigan telt el az idő Majtison. A vadásztársaság a házi ursa kivül a következő úrikból állott: Bezerédy De Zső, Botka Dála, Ilosvay Aladár, K£nde Zsigmond, Szedahelyi Gusztáv, Teleki Lázló gróf, Vecsey Miklós báró. 29-én 9 óra után reggel a kürtszó ismét szánntra hívta a vadásztársaságot. Később a hölgyek is követék a vadászokat szánon, akik csak távoli szemlélők valának. Este 5 óra tájban az előbbi nap vadászatához hasonló eredménnyel tértek vissza győzedelmesen a vadászok, ismét a vadászti diadal jelvényeivel voltak koszorúzva a szánok, csakhogy most öt róka is volt köztük. Mikor az ebédlő terembe lépett a társaság, a vendégek nagy meglepetésére, felharsant a Bunkó bandája Szathmárról s a különben is vig társaságot még jobban felvillanyozta. Egymást váltak fel a kedélyes pohárköszöntések. Ebéd után tínezra kerekedett a társaság egy része s midőn a tánczban kimelegedtek, mert fáradságról szó sem volt, akkor következtek azon páratlanul szép, csendes magyar nóták mikor a hegedi sir és mégis vidámig melyek a hallgatókat el szokták bűvölni. Az uj dalok között megrendültek a Róka-féle becses szerzemények is. Éjfél után négy órakor tértek lakosztályaikba a vendégek s a háziak, a kedélyes vidámságban töltött nap kellemes emlékeivel. - 1 —8. Hol a 60.000 forint? Pozsony megyénél — mint azt már táviratilag jeleztük — nagy furfanggal végrehajtott óriási sikkasztásnak jöttek nyomára. A megyei főpénztárból eddig több mint hatvanezer forint hiányzik, ötvenezer forint eltűnését hivatalosan is elismerik. A Pozsony megye volt főpénztárosa, Bittó Zsigmond sehol sem látható. A szenzációs sikkasztásról eddig a következő részletek derültek ki: Bittó Zsigmond, a legújabb restauráczión csak árvapénztári ellenőrré választott volt főpénztáros, keden délelőtt tartozott volna átadni a péztár kulcsait hivatalbeli utódjának, Nagy Miklós új főpénztárosnak. Bittó azonban nem mutatkozott. Délelőtt tíz óráig vártak rá, ekkor aztán Petrovics megyei ügyész azt indítványozta, hogy Bittó Zsigmondot a rendőrség útján azonnal köröztessék Pozsony területén. Ez meg is történt, de a kutatásnak nem lett foganatja — a volt főpénztáros nincs sehol. Bittó Zsigmond hétfőn még hivatalában volt, látták őt a városban, aztán eltűnt. Miután ez a dolog konstatáltatok, Klempa alispán indítványára a megye pénztárszekrényeit lakatossal nyitották föl. Ez a művelet a délutáni órákban történt meg a megyei bizottság jelenlétében, s a bizottság azonnal észrevette, hogy a pénztárból legalább is ötvenezer frt hiányzik. Azonnal értesítették a rendőrséget, a mely nyndent elkövetett Bittó Zsil*mond közrebörnetere, as eredmény mindmostanáig nincs. Esy B .eth? miloshól, ügyészből, S neth dr. a.j'gyzövől i ■ . zottság ed- .-i itóiMi 3it*ó hj-.á!, de Bijó n*gyu o 3 neje nem tudott a dologról semmit; gény asszony öt gyermekével most a beesés szélen van. A lakásban csak klen papirosokat találattak. A sikkasztásról hivatalosan a " . .r . zeket jelentik. Zchy József gróf főispán a da tartott szigorú pánztárvizsgálatnál mi -:.n, r. legnagyob rendban talált. A defrauda tehát az utóbbi három-négy nap alatt történnie. Erre nézve két verzió de egyik az, hogy Bittó tolvajkulcsa játszotta li az öreg ellenőrt. Krsd. j : kinyitotta a pénztárszekrényt és kis edV i 15-ről a pénzt. A másik föltevés szerint : : * fölhasználta azt a pár perczet, tűlik ' '. C8SVIC8 kiment a hivatalszobából és gyótta végre a sikkasztást. Késesen ," ... tauráczión megbukott, de ezért tend elleni is megindítják" a fegyelmit . Bittó Zsigmondot európaszert ik. Személyleírásít megtáviratozták i rendőrségeknek. Bittó 55 éves emt és ha ideje megyei tisztviselő, legutóbb á -üitó ellenőrnek választották meg. (Latirián levél segítségével átadatott külfö Úgy a belügyminiszteriumot Görcben időző Zichy József gróf irat utján értesítettek a szenzácziózásról. Este Bittó lakásán házkutatás Eredménytelenül. Házkutatás volt ellenőr lakásán is ezzel egyidejűk ezdménytelenül. Kérdezősködtek Bittó utáni allomásnál , itt nem ismerik, te mondják — bátran elmehetett. Ma reggel kivették a Bittó a megye tisztikarának arccképét s annak idején a volt főispánnak a a. átnyujtott díszes albumból, hogy mái sok s a rendőrség terjeszthesse. Bittó magas, sovány ember, szfik bajusszal, savókék szemekkel, borotv. d r.: czal. Ötvenöt éves. A Csallóközbeni terjedésű, gazdag, előkelő rokonság Vérszerinti kötelékek fűzik Bittó az egykori miniszterhezis. EltűnéseérA nagyobb feltűnést kelt. Felesége régzs betegeskedik. Rosszul éltek, folytos v ht . uszályban. Négy gyermeke közül a nagyobbik 24 éves, a más 3, 8—l év kon Beszélik, hogy a tisztujitás alkahivi, történt hátraléptetés nagyon «lke«eitre. Erős kifakadásokkal élt szok ellm a kiket »igy megcsufolták !« Besák Kálmán volt á.T. elnöknek — hir szerint —eket mondá egy ízben : — Olyat teszek, meglássátok, hogy ha el nem felejtitek ! . . . De akkor e szavakat nem vettél to, komolyan, mert felindult állapotban mondotta. Sokféle vélemény van félőle. melyik — a legtöbben — azt hiszik, gy Amenkába, vagy Törökországba szökít. IA*, hogy a Csallóközben bujkál, l «o* W Pozsonyban van, de jól elrejtette ” »g*t, " Csak iusgulurjj « tisztikar: ~’,*T 4 elejtetni engedte. Vannak, a kik arrc hiszik