Ellenzék, 1890. július-december (11. évfolyam, 147-298. szám)
1890-10-10 / 231. szám
i . Az „ELLENZÉK“ TÁRCZÁJA. 1890. Október 10. Kinek harangoznak? (Ne felejtsek Marcit ravatalára.) „Három galamb huzza a nagy harangot, Most temetik a negyedik galambot . . Szomorúan kél fel a nap a hegyek köbágyadt fénysugarai bánatosan törnek meg a bus téli tájon. A madár dulától, virág illatától megfosztott szép vidék hangtana, szomorú, s a közeli erdő szürke homálya a szokottnál feketébb színnel selítlik . . . A réti virágok csüggedten tartják földig meghajlított és hóval borított, fagyos fejüket , a hosszú téli álomból ébredésre várva kérdezik egymástól: kinek harangoznak ?! Mert, éppen most csendült meg a falu harangja — olyan fájón és ah — ,oly szomorún . . . Bus kongását szárnyára veszi a reggeli szél, és siet elzokogni a szomszéd erdőnek, hogy a közelgő tavasznak máris halottja van, hiszen elhervadt egy ne ég alig bimbózó gyönyörű virágai . . . És a vén erdő megérti a gyászt; százados ősz fejét meglóbázza a tölgy, s mély lógással zokog a hallott gyász felett. A jámbor falusi nép pedig a harang hivó szózatára kiáll a kapuba, tanakodva rajba : kinek harangoznak ?! Falu virágai, kútra menő, szép eladó lányok aztán lassan oda súgnak: »gyász van a faluban« . . . »oda a szép Margit« . . . »halva fekszik a falu angyala« . . . Komoly megdöbbenéssel veszik tudomásul a hihetetlen hitt, s vallásos megnyugvással betérve tűzhelyeikhez, halk imádság között igy vigasztalódnak: igy volt elvégezve . Így volt megírva a csillagokban ! .. . Tehát ők már tudják: kinek harangoznak ? ! . . . Jertek, menjünk mi is, kérdezzük meg a czülló sírását... hallgassuk meg az erdő zúgását . . . . s éneklő kis madár édes bús panaszát — kinek harangoznak ? ! . . Oh’ hisz’ ezek tudnak a szív a lélek mély bánatának igaz hangot adni ! . . . Figyeljétek meg hát, kik érteni tudjátok, hogy madár dalában, a szellő sírásában s erdő zúgásában mennyi panasz, — mennyi bánat rejlik 11 * Az öreg, vén erdő ezeket regéli: »Volt egyszer — ah hisz nem is oly régen — egy sz*p szelíd tündér, ki egész szivével szerette az erdőt. Lelke, mely soha földi vágyakat nem ismert — gyakran ide vonta. És itt, a természet ölén, künn a szent magányban, mint a virág kelyhe megnyillott az, és itt aztán zárt könyvként lehetett olvasni belőle. És, az, kit a nagy világ zajában, hogy ha nóban ha megjeletmi s oly szelíden komoly szárkózottnak láttak, itt a lombsátrak közt ad, mennyire más lett Pl... Lelke, mint a madár, szabadon repkedett s ártatlan kis szive a csalogány fájó panaszára hevesen dibogott. Majd költői lelke a gondolat szárnyán messze-messze szállott, hol egészen mások az emberek ... hol a lélek nem hazudtolja meg, amit az ajk beszél .. . holl a virágok sziszi illata még nincs megmérgezve .. . hol a szivek az igaz szerelem egész fenségével és költészetével tudnak még szeretni. .. Ilyen világról, ily eszményképekről álmodozott ő itt, mert hisz’ ilyen világra volt az égtől teremtve. És miután azt itt fel nem lelte, vissza hívta magához őt az ég a búcsúzóra annak harangoznak !« . . . Nem szólhatott tovább ez öreg vén erdő, mely zúgással elkezdte siratni elveszett tündérét — gyönyörű halottját!...« * A vén erdő után a Szellő panaszolt: »Szárnyaimra veszlek benneteket, s jertek velem e sötét erdőből vissza a faluba. Látjátok ott a fehér házikók közt azt a barátságos kinézésű szerény ablakot huszii tornácznyal s virággal telített nagy ablakaival? Előtte egy kis kert e ha megjő a tavasz, teleszele gyöngyvirág és nemesített szép rózsa bokrokkal. Ebbe a kis házba lépjetek be velem, én már ismerős vagyok itt Testvérem: a játszi napsugárral mindig itt terkődünk a nyitott ablakon, s gyönyörködünk az igazi családi boldogság ragyogó kópéban. Aranyos beszédtől, mit szít sí el a szívnek, ez igazi jóság s példátlan szívesség enyhe melegétől feldobog szivetek. Az apa és anya figyelme egymáshoz, s a gyermekek szolid engedelmessége, nézzétek meg, mily fénnyel tündököl. »Lelkem apám«, »lelkem anyám«, »édes jó leányom«: ez a megszólítás, a mely éppen azért, mivel ritka helyt hallható, jól esik lelkünknek. És e tört liliom — ott a ravatalon — volt e kis családnak gyöngye, szemefénye; ő volt reménységük legféltettebb kincse és bálványa az édes anyának. Hej, mert tudnotok kell, hogy az édes anyánk látó lelke mindent előre sejt .. Mintha érezte volna, hogy kedves leánya, anyai szivének legszebbik virága, vendégként lesz náluk, kit csak azért küldött le a mennyei földre, hogy hű képet adjon a gyermeki jóság s szülei tisztelet szent erényeiről, hogy fogalmuk legyen az Ég lakóiról és az után ismét visszasz álljon, hogy helyet készítsen számunkra a mennyben . . . És íme látjátok, visszahívta őt magához az Ég. Hiába volt a szülei szivek esdeklő imája, hiába marasztották őt testvérei, a sok szép virágok, ő nem maradt tovább s most e bus harangszó lelkét kíséri fel — s búcsuzóra neki harangoznak! . . . Ezeket sirta el a reggeli szellő. ♦ És most azt kérdezem : óhajtjátok tudni, mit zeng a madárdal Pl Álmodott szerelmet . . . édes bús keservet . . . ismeretlen vágyat, — melytől a gyönge szív elhervad — megszakad! * Időleges volt hát mindez, melynek mindenki úgy örült, ki őt ismerte’ Az ajkak mosolya, haldokló kedélye végső csillogása, s az a ragyogó fény szép szeme tükrében távozó lelkének füllobbanó lánpi , leáldozó nap bucsufénye volt melynek sugarai nem adnak életet a virágnak többé . Jóságos szive megszűnt dobogni s megfagyott a mosoly beszédes alakain, szép fehér homlokon erakoszoru helyt, — menynyei glória !... A szülők, testvérek, s a jó rokonok, mint szomorú füzek, sötét mély bánattal hajolnak le rája, s elfojtott zokogás, lelket emésztő bu szivetrázó hangján esdnek még egy utólsó szót... egy »isten hozzádot«!... De mit ér a könyár ? Az a felhantolott sir ott a fehér füstü ákáczok tövében kérlelhetlen igazságot hirdet, hogy te nem vagy többé. Mert a mit ott látunk, nem egyéb c°ak emlék ... törött virágszirom ... eltemetett remény, melyet mind a sírig hasztalan siratunk 1 SZEMES JÓZSEF. 231. teám. Tizenegyedik évfolyam. Kolozsvár, péntek, október 10. 1890. SZERKESZTŐI IRODA: Beim így untom a 47-dik szám, hová a lap szellemi részét illető közlemények czimzendők. AZELLENZÉK ELŐFIZETÉSI DIJA: ggta ívre . 1. írt. Negyedévre . . 4 írt. film ... S írt. Így kora helyben 1 frt 60 tu. Egyes szám ára 5 kr. Megjelenik mindennap, kivéve a vasár- és ünnepnapokat Kéziratok nem adatnak vissza POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI NAPILAP. KIADÓHIVATAL: Kolozsvárit, Belközép-utas* 18. szia. HIRDETÉSI DIJAK: *17 O ezentüneternyi tér ára 4 kr. Gyárosok, kereskedők és iparosok árkedvezményben részesülnek. Bélyegilleték minden hirdetés után 30 kr. Nyílttéri czikkek: gyrmond sora után 20 kr. fizetendő. Visszaélés adókirovásnál. A közadók kezeléséről szóló törvény rendelkezései szerint a nyilvános támadásra kötelezett pénzintézetek jövedelmi adójának megállapításánál az adókirovás évét közvetlenül megelőző három évi átlag alapján kell az adóalapul szolgáló tiszta jövedelemnek kiszámíttatni. S ha az adókirovásra hivatott közegek betartják a törvénynek eme rendelkezéseit — az ellen természetesen senkinek sincs joga kifogást emelni. Az adó mindig három évre előre állapíttatván meg, önként következik, hogy igazságos kirovási kulcs szerint az adókirovás évét a közvetlenül megelőző három évi átlagnak kell számítási alapul vétetnie. Ebből azonban még nem következik az, hogy minden egyes évi kirovás alkalmával az azt megelőző három évi átlag mindig a három évi jövedelem kérdésessé tétele mellett új megállapítás anyagául vétessék és a három évi átlag voltaképen a három évi kérdésessé tett jövedelem és nem a már érvényesen megállapított két évi átlagnak a harmadik évi jövedelemmel való kombinációja mellett állapíttassák meg. Tudnia lehet mindenkinek, hogy a már egyszer érvényesen megállapított jövedelem átlag semminemű formában újabb elbírálás és megállapítás tárgyát nem képezheti. Ezt pedig tudni lehet az 1875 évi 24 t. sz. rendelkezéseinek s főleg a törvény 3 és 8-dik szakaszainak egybevetéséből, amely világosan azt tartalmazza, hogy az átlag meghatározásánál adóköteles jövedelemnek vezessék az adóévet megelőző három évi üzleteredmény átlaga. A fennforgó esetben minden évi kirovást megelőzőleg van két évi jövedelemnek már megállapított és a legközelebbi egy évi üzlet nyereség megállapítandó ár-Ez a törvénynek nyílt és világos rendelkezése, s annak szavai és szellemével egyedül megegyeztethető eljárás. A kolozsvári adókirovó bizottságban működő pénzügyi előadó úgy látszik nem ismeri ezt a törvényt, s vagy ha ismeri, nem kívánja alkalmazni. Ugyanis a múlt hó utolsó napjain tárgyaltatott az adókirovó bizottságban a nyilvános számadásra kötelezett kolozsvári pénzintézetek jövedelmi adója. Tárgyaltatott pedig a képen, hogy a pénzügyi előadó febbolygatta az 1887 és 1888 évi üzleti jövedelmeknek már érvényesen megállapított átlagát s ezeket, mint két évi jövedelmet újabb elbírálás tárgyává téve — a három évi átlagot tulajdonképen a három évre eső üzleti eredmény önkényes új megállapítása mellett vette számításba. Természetes dolog, hogy az érdekelt pénzintézetek az 1887 és 1888 évi üzleteredmények már végérvényesen megállapított átlagának újabb megbolygatását érdekeikre nemcsak sértőnek és károsnak, hanem a jogbiztonság erőszakos felzavarásának tekintve — az ellen a legerélyesebben szólaltak fel, s egyértelműleg hangoztatták ez eljárás törvényellenességét. A pénzügyi előadó a pénzintézetek jogos felháborodásával és a közadók kezeléséről szóló törvény rendelkezésének egyenes megtagadása és a törvény szellemének nyílt megsértésével egyszerűen utalt a pénzügyi közigazgatási bíróságnak 1885 évben 3803 szám alatt kiadott döntvényére, amely egy kontrovers kérdésben a pénzügyi előadó felfogásának megfelelően döntött. Igaz ugyan, hogy eme bíróság egyik hasonló esetben így döntötte el a kérdést, de másfelől az is kétségtelen, hogy az ily természetű döntvények joghatállyal csak az esetben bírnak, ha határozataik nem állanak nyílt ellentétben a törvény rendelkezéseivel; márpedig az a döntvény, melyet az adókirovó bizottság szentírásnak vesz, ellenkezik az országos törvénnyel, s kontrovers kérdésekben nem a döntvény, hanem a törvény egyedül mérvadó. Ez a törvény pedig egyenesen dezavuálja a pénzügyi előadó felfogását. De különben is az adókirovó bizottságok eddig tényleg azt a gyakorlatot követték, hogy az adókirovás évét közvetlenül megelőző üzleti év tiszta jövedelmének a megelőző két évi, már megállapított jövedelmi át- taggal való kombinácziója mellett állapították meg a három évi átlagot, s ez alapon rótták ki az adót. Ettől a gyakorlattól való eltérés mindenik pénzintézet megadóztatásánál az előző évekhez képest 1000 —1200 írt évi adótöbbletet eredményezett, ami kétségkívül jelentékeny és merőben igazságtalan adóemelkedést képvisel. A pénzügyi előadó határozatát természetesen valamennyi pénzintézet megfellebbezte, s az adófelszólamlási bizottságnak fog már most alkalma nyílni arra, hogy a jogbiztosság felforgatására és az érdekelt pénzintézetek jogtalan megkárosítására vezető és kizárólag a rideg fiskálizmus dédelgetésére irányuló eljárás káros következményei ellen az intézetek s respektíve a polgárság törvényben gyökerező jogait hivatásszerűen megvédelmezze. Politikai hírek. Közigazgatás reformja A belügyi tárcza költségvetésénél a pénzügyi bizottságban Horánszky Nándor szóba hozta a közigazgatási reform kérdését is — ezt kérdve a miniszterelnöktől, hogy mikor fogja beterjeszteni az ígért javaslatokat, Sapáry gróf csak amolyan általánosságokban felelt a kérdésre, s azt mordi, hogy a javaslatok készülnek, s azok elseje valószínűleg már január elején be fog terjesztetni a Ház elé. Szapáry gróf ugy látszik eme kategorikus nyilatkozaton nem akart túl menni, s főleg a javaslat részletei felől egyáltalán nem tett semmi nyilatkozaot. Úgy látszik féltékenyen őrzik a reform titkait, nehogy a világ idejekorán megtudjon valamit a terveikből, s megzavarja a czirkulussaikat. A képviselőház üléseinek elnapolása nem fog a feltételesen kitűzött időpontig, e hó 27-ikig tartani. A ház pénzügyi bizottsága ugyanis valószínűleg már a jövő héten befejezi a költségvetés tárgyalását s mihelyt a bizottság azon helyzetben lesz, hogy jelentését benyújthassa, ülést fog a ház tartani. — Ugyanezen ülésen — esetleg még előbb — a kormány részéről több törvényjavaslat is fog a ház elé terjesztetni. A költségvetés nyilvános tárgyalása előreláthatólag még e hó vége előtt kezdetét fogja venni a képviselőházban. Crispi nyilatkozatai. Az olasz miniszterelnök a napokban Florenciben rendezett lakomán nagyhatású és politikai jelentőségre nézve különös értékkel bíró beszédében Olaszországnak monarchiánk és Francziaországhoz való viszonyáról többek közt a következő érdekes nyilatkozatot tette. »Ausztria-Magyarország és Francziaország fenállása határainkon épp oly biztosíték, mint amily szükséges az európai egyensúly szempontjából. — Oly államot, a minő Ausztria-Magyarország, mely minden néptörzset felölel magában és egyet sem gátol fejlődésében, alkotni kellene, hogyha nem léteznék. Senki sem gondol és nem is gondolhatna soha oly Európára, mely meg volna fosztva Francziaország missziójától, mely a modern civilizáczió legrokonszenvesebb orszzága és melynek vonzó ereje tagadhatatlan. E kettő közt állva, Olaszország csak barátja lehet mindkettőnek. Nincs mit kívánnia tőlük egyebet, mint azt, hogy feledjék el az uralmat, melyet sokáig gyakoroltak az Alpesekb innen.« Oroszország politikája. A »Standard«nak jelentik Konstantinápolybal, hogy orosz ügynökök voltak azól, kik teljesítették a híreket, melyek szerint a török-kaukázusi határon orosz csapatösszpontosítások történnek. E hírek azért terjesztettek, hogy a szultánt terrorizálják s Oroszorzággal való szövetségre bírják. Egyveleg. A királyné útja Erzsébet királyné útjában megérkezett Ajaccióba. A királyné itt mindenek előtt azt a házat tekintette meg a melyben I. Napóleon született. Kilátás háborúra Guatemala és San Francisco közt alighanem ismét kitör a háború, mert az előbbi köztársaságban agyonölték az összes hadifoglyokat, kiket ki kellett volna cserélni. A szerencsétlenek száma meghaladja az ötszázat. A bolygó Stanley. A híres afrikai utazó jelenleg Swáczban van, ahonnan f. hó 29-én Amerikába utazik. Innen — amint mondja — valószínűleg Afrikába rándul. Zavarok Argentínában, a „Reuter ügynökség jelentése: Paniqueszerű izgatottságot idézett elő hétfőn este az a hír, hogy forradalom kitörése áll küszöbön. A csapatokat hadilábra állították. Bordero tengernagy átvette a hajóraj fővezényletét mely harcéra készen állott. Számos képviselő és szenátor az éjen át az elnök lakásában maradt. Az elnököt, hogy személye biztonságban legyen, a hadügyminiszter a kaszárnyába kisérte. A fejedelmi vadászatok véget értek Tegnap ő Felsége vendégei el is távoztak Badmerből. A király örömét fejezte ki a német császár és királynak a felett, hogy a vadászatok olyan kitünően sikerültek. Vilmos császár 5 szarvast lőtt. Klapka és Ugrón. Klapka György 48 -49-ik tábornok is Aradon megkérdeztetve Ugrón Gábor elén nyilatkozott: »Nam érti Ugront nem lehet semmit engednünk, ki kell tartanunk mind halálig« 11! Igen szép e buzgóság a tábornok úrtól a ki Deák-párti volt, Tisza párti lett és ezeknek összetétele maradott, de ez mind nem ad jogot arra, hogy Ugrón Gábor felett ítéljen. Nem egy napból indulnak ki és nem egy czélra törekednek. Egyik 67-ből nem enged, a másik a 48-ból, tehát politikai ellenfelek, kik egymásról helyeslő ítéletet nem fognak mondani. Ugron is az egykor vitéz tábornokról és politikájáról kemény ítéletet mondhatna, azonban számításon kívül álló emberrel foglalkozni aligha vesz időt magának. Azt mi értjük, hogy egy kormánypárti és annak lekötelezett embere nem érti Ugront és politikáját, mert ők 67-ben képzelik magukat, midőn egy szilaj és tudás, tekintély és cselekvési épesség nélkül való szélsőbadddal állott velük szemben és a milyennek ők ipa is óhajtják a szélsőbalt, holott Ugrón európai színvonalon álló tudásával fölényt gyakorló, erélyes politikai, cselekvésre képes 48-as párttal készül az országot meghódítani, a kiegyezhet revízió alá vétetni és abból a nemzetnek káros réteket az önállóság alkatelemeivel kicserélni, hogy a nemzet erőgyakorlasának több tért, erői fejlesztésére az összes esztölöket és czéljai elérésére minden hatalmat megszerezzen. Persze ezt, aki a kiegyezésre esküszik mint Klapka, nem érti és nem fogja megérteni, különben 48-as lenne ő is. Hogy az «Egyetértés milyen forrásokból is izgitási anyagokat gyűjt Ugron ellen az muntja megy buzgalmát, mellyel megragadja az alkalmat Ugront támadói, mert a minisztereket nem ostorozván sőt folyton legyezvén, ellenzéki volténak más bizonyítékát alig képes szolgáltatni. Politikai levél. Chirer Ákos őriz, képviselő a következő politikai levelae teszi közzé: T. szerkesztő ur. Saját ügyében az ember rend-z mint nem ez elég tiszta, sőt nem ritkán elfogult is szokott lenni s azért, mielőtt az alább közlendő kérdésre nézve magamban ítéletet alkotnék, czélsztrűnek gondoltam egy olyan férfiúnak véleményét meghallgatni, aki az Ugron Gábor által in ütött akczió egész ideje alatt elég elfogulatlan volt irányokban némi jó indulatot láthatt mi. A kérdés, melyre nézve becses nézetének közlését kérem, íme itt következik: Ugron Gábor, az »Egyetértés« október 2-iki számában is olvasható s a függetlenségi és 48-as pártkör okt.1-én tartott érteértekezletén elfogadásra ajánlott határzati javasltának II. pontjában így szól: »II. A függetlenségi és 48-as párt alkotmányos alapon, törvényes eszközökkel, az életbeléptetés megkövetelte fokozatossággal, de mindenesetre a maguk teljességében kívánja elveit megvalósítani.« A függetlenségi párt 1878. június 26- án tartott értekezletéből pedig, előrebocsátjéa, hogy a pártnak programmja, mely szerint »Magyarország legyen egy önálló független magyar állam« etc. megmarad a régi, a többi közt a következőket proklamálta. »Visszaszerezni hazánk állami önállóságát és függetlenségét volt ekkoráig s )ez a jövőben is ernyedetlen törekvésünk; nemcsak eszményképünk ez, melyet soha siem elől nem tévesztünk, hanem oly czél, melynek az adott helyzet és viszonyokhoz képest lépésről-lépésre megközelítését, s a kedvező pillanatban teljesen megvalósítását politikai tevékenységünk legfőbb feledatául tekintjük.« Ha magyar nyelvismeretem és gondolatmagyarázó tehetségem cserben nem hagytak, akkor azt tartom, hogy e két kijelen Bathsheba. Angol regény. IDOJASK SZERZŐJÉTŐL. Az „Ellenzék“ számára fordította: AMICA. II. (Folytatás.) (8) Ján felnézett a fölötte levő szép kipirult arczra, és nagyon meg vol lepetve. _ Ennyire még mint ez egyik tanítvány sem ment soha; ez bizonyosan hosszú ruhájának s nagy leányos kinézésének tulajdonítható. — Ján, megesküszik reá? — Megesküdhatem reá, hogy akár tízig várakozom — válaszold a leány idegesen neve'v°, ami igen valószínű, hogy akad"