Ellenzék, 1920. április (41. évfolyam, 87. szám)

1920-04-24 / 87. szám

tM*0-(KolQZ8vdr­­87. sx. лзяизйяяянияаивэк: TMgy «»ши ára 2korona Előfizetési erő helyben és vUkfcenf.*v bér* . . ^5 t oíí~1­­ Kegyeifévre . , 115 korona rés évre , . 2S0 korona alapitotta: BARTHA MIKLÓS L_Sz£!'hesztőséö-kia«fótiivatc!i: rW-CLŐS SZERKESZTŐ * Dr. DOBÓ FERENC ____________r,­f 31 évre ■ . 4g(l korona_________________ _ Ul­S­zombst, 1920. április 24. ^s#ssíf?rte é­s ««ития в­­л « « ля ** * Ы XII­ite évfolyam Cluj—Kolozsvár ) Stát­us-parota \1 TetcftMertm 9. és 109. +' FÜGGETLEN POLITIKAI NAPILAP Censurai: G. Rafiu »»»utawmiaiatKWitg nics» « » саа»аа_»от»>а яяпннзсавядш явим** и * ■»« л g^a^ga^g^gwagjcgj) вы agB^paaw^gw^r. вире^каа^^аавмвдаа^ДР^ДЯ^иии^асав^»»»«» Su3a8e2SSíJ«Í5^5TP*«öi sssEsara $bSmES$»»»K5? Egy szám­árat 2korona Váltóinak az idd , és vele változnak a világviszony­latok. Akik tegnap még ádáz ellenségek voltak, holnap jó­barátok lehetnek és a barátsá­gok éppen igy mulandók. Olasz­országban évszázados gyűlölet volt Ausztria iránt, amely foly­ton erősödve és élesedve szál­lott át nemzedékről nemzedékre.­­ Az olasz gyermek az anya­tejjel szívta be a bosszú mér­gét az egykori elnyomó iránt. A háború elején s a háború alatt folyton hangoztatták az olaszok, hogy az osztrá­kokkal szemben kiengesztelhe­­tetlenek. És Olaszország egy évszázadon át mindig szívesen látta, pártolta és uszította azt, aki Bécsnek és a Habsburgok­nak ellensége volt. Ma pedig Nitti és Renner a legszorosabb barátság szálait szövik. Az olaszok segítenek az éhező Ausztrián, ezer meg ezer vagyon élelmet indítanak na­ponként a tiroli Alpesek felé, amerre eddig a megvetés és gyűlölet árja zúdult. Trieszt ma az olaszoké. De az olaszok m miniszterelnöke mindent elkövet, hogy az osztrák kereskedelem és forgalom Trieszten át aka­dálytalanul bontsa ki szárnyait. A nemzetközi kapcsolatok te­hát nem örökérvényűek és nem változhatatlanok. Minden poli­tikai konstelláció csak relatív s ideiglenes. Úgy látszik, nemcsak az egyes emberek, a nemzetek­­ változatosságot áhítanak. S minthogy a történelem a nem­zetek törekvéseinek, újabb és újabb próbálkozásainak szaka­datlan sorából áll, a gyűlölet barátsággá, a szövetség elhide­­gítéssé változhat át. Mert a nemzeteknek a létért való ver­sengése egyre tart: a harc az emberiség történetének alaptör­vénye volt a múltban és örök törvénye marad a jövőben is. E küzdelemben az önzés szem­pontja dominál, az önzés pedig tizen-vizen érdekvalósulásokat keres. Az érdek új kapcsokat teremt és régi kapcsokat szét­szakít A központi hatalmak államai is részt vesznek az antant pénzügyi tanácskozásán Az M1­8 közöse értekeztek - Alit kérnek németek. San«Remoból Párisba. Tanács­talanok a tiroliak. Felírás az ösiszetar­­tásra.­ A hiba a volt államférfiaknak róható fel és amint a lap meg­állapítja, különösen Francia­­ország az, amely holmi nehe­zebb következményű esemé­nyek előidézését okozta. A Daily Mail szintén azon a véleményen van, hogy a san- t­remoi határozatokban erélyes intézkedéseket kell tenni Német-­­­ország leszerelésére, amelyet­­ haladéktalanul be kell fejezni,­­ Angliának pedig kötelessége,­­ hogy továbbra is hűséges sze-­­ Vetségese maradjon Franciaor­­­­szágnak, hogy ezt a bogas kér-­­­dést megfelelő módon megold- t hassák. Közös politikával kell megállapítani azt a hadisarcot, amelylyel Németország még tartozik. Tanácsolja, hogy kö­zös tervet dolgozzanak ki, a­melynek alapján Németországot lássák el nyersanyaggal, hogy ezáltal a németek az antant iránti kötelezettségeit kifogás­talanul teljesíthessék. Mindenek­előtt azonban le kell őket fegy­verezni. (Diminineata) államférfiaknak Paris, ápr. 23. A nemzet­közi pénzügyi konferenciára, mely május 26-án kezdődik Brüsszelben, a külügyminiszté­rium palotájában, Ausztria és Németország is hivatalos. (Dtv.) Német kívánságok Róma, április 23 A francia követ a san­ remoi konferenciá­­nak benyújtotta a német kor­mány jegyzékeit. Az első a nemzetek válaszát tartalmazza, az Einwohnerwehr feloszlatására vonatkozólag, a második a sem­leges zónában levő német sereg létszámával foglalkozik és a tüzérség megerősítésének enge­délyezését kéri, a harmadik pedig a Reichswehr létszámá­nak kétszázezer főre való fel­emelését kéri, hogy a rend fentartható legyen. Kérik ezen­kívül a nagyvezérkar fentartá­­sát, valamint a vasúti ezredek megmaradását. (Dtv.) San-R­io programmja Paris, április 23. Nitti Scia­­loja társaságában egész vasár­nap délelőtt a Devachani villá­ban Lloyd George-al, lord Cur­­sonnal, Milleranddal és Berthe­­lot-val tárgyalt, hogy össze­állítsák a san­remoi tárgyalások programj­ját. Úgy határoztak, hogy a hétfői ülésen a török kérdéseket fogják tárgyalni. Az előbbi tárgyalások szokásához híven a sajtó részére minden­nap jelentéseket fognak kiadni. A francia lapok közlései szerint a török béke után Német­ország ügye,­ azután a gazda­sági kérdések és végül az orosz béke fognak sorra kerülni. Az angol lapok remélik, hogy ez a tárgyalás meg fogja hozni a világ részére a várva-várt békét. A Morning Post szerint a militarizmus letörése volt a háború célja, ez a letörés azon­ban Németország leszerelésének késedelme által illuzóriussá lett. Vissza Parisba t erl­tt, ápr 23. A főtanács legközelebbi ülését május 3-án Párisban tartja meg. Eszerint a san­remoi konferencia néhány napi tanácskozás után máris véget ért. A konferencia pro­­grammjára kitűzött néhány fon­­­­tos kérdést, így a magyar béke­­ ügyét is Párisban fogják meg-­­ oldani. (Dtv.) Békelétszám­­ Róma, ápr. 23. Az olasz­­ kormány legközelebb rendelet-­­ tel szabályozni fogja az olasz hadsereg átszervezését. A hadi-­­ létszámot le fogják szállítani­­ százötvenezer embernyi béke-­­ létszámra. A szolgálati idő nyolc,­­ illetőleg hat hónapra fog szó-­­­ritkozni. Csak tíz hadtestet tar-­­­tanak fenn, a lovasságot pedig­­ éppen felére redukálják. (Di­­­­mineata.) ________ Poincaré cikkezik Paris, április 23. Peincaré volt elnök a Matinben a san­­remói béketárgyalással kapcso­latosan a még meg nem oldott fontos kérdésekről a következő cikket írja: A lényeg az, hogy ezután egy szövetséges kormány se támogassa nyíltan Németorszá­got, amely a legkisebb nézet­­eltérésre is nagyon figyel Elhatározott politikát kell vala­mennyiünknek közösen követ­nünk, amely ne keltse ellen­ségeink körében azt a látszatot, hogy a győzelmet elfelej­tettük. Poincaré nagyon dicséri cik­kében Millerand miniszter eré­lyes magatartását és fellépését a ruhr-vidéki eseményekben. Most, hogy a múló nézet­eltérések nyomait is eltörölték, jobban kell a szövetségeseknek egymáshoz közeledniük, hogy ezáltal a kínos incidenseket el­kerüljük és hogyha azt akarjuk, hogy ezen szándékainkban si­kereink legyenek, az első és legfőbb föltétel, hogy egymással szemben legyünk őszinték. — (Universal.). Osztozkodás Pár is, ápr 23. Londonban várják a francia reparációs bi­zottságot, hogy a német hajó­tér kijavítását megvitassák és hogy megállapítsák azokat az intézkedéseket, amelyek alapján Franciaországnak meg kell kap­nia az őt illető részt. (Dacia.) fiai lesz Tirollal? Pécs, április 23. Renner római útja alkalmával újra fel­színre került Déltirol-ügye, a­melyet Olaszország a saint­­germaini békeszerződés értel­mében annektált Olasz hiva­talos körök hírei szerint Olasz­ország hajlandó az ireden­­tizmus elkerülése végett enged­ményeket adni Bozen és Arerán vidékének német ajkú lakossága részére, akik Trentinoval együtt Olaszországhoz kerültek. Nem lehet azonban tudni, hogy az olasz Tirolnak milyen autonó­miát fognak adni. Még­pedig azért nem, mert­­ a t­rolla. Lapunk mai azu­m­a 6. oldal.

Next