Ellenzék, 1920. április (41. évfolyam, 87. szám)
1920-04-24 / 87. szám
ELLENZÉK maguk sincsenek tisztában, hogy mit akarnak. A radikálisok és a keresztény szocialisták a kapcsolt Német-Tirolban azt kérték Rómától, hogy csináljon belőlük egy külön autonóm tartományt, ez ellen azonban a szocialisták tiltakoznak és inkább akarnak a trentinoi olasz szocialistákhoz csatlakozni. Másrészről Trentino Tirol tartománytól külön álló részt akar képezni. Az olasz kormány összehívta a tiroli politikai pártok vezetőit. Tárgyalásaik éppen Renner római útjával estek össze. (Progres.) Korányi beszámolt Magyarorczig psthogykrífl Bukarest, április 23. Budapestről jelentik. A magyar nemzetgyűlés április 16-iki ülésén Korányi pénzügyminiszter a következőket mondotta: „A háború és az 1918. októberi forradalom Magyarország gazdasági és pénzügyi helyzetét nagyon megrendítette. A magyarok ezután engedtek a kommunizmus csábításainak. Az állam két kézzel szórta a pénzt, hogy vele az örökké elégedetlen munkásosztály száját bedughassa. Jelenleg az államadósságok kamatai összesen ezernyolcszáznégy millió koronát tesznek ki. Ebbe azonban nincsen beleszámítva az a 17 milliárdos adósság, amelybe az országot Károlyi és Kun Béla dicstelen uralma sodorta Az utánuk következő alkotmányos kormányok alatt további 3994 millió korona deficit keletkezett Ez év költségvetése meghaladja a tízmiliárdot. Nincsen beleszámítva ebbe a hárommilliárd túlkiadás, amelylyel a hivatalnokokon akarunk segíteni. Az antant Magyarországra 8 milliárd font hadikárpótlást akar kivetni. Ezekkel — szerintem — Magyarország nem tud megbirkózni. Magyarország ma nem tesz egyebet, mint a bécsi felszámoló bizottságok parancsára fizeti a számtalan milliókat és milliárdokat a volt monarchia hadiszállítóinak, anélkül, hogy joga volna tiltakozásra vagy ellenőrzésre. Ajánlunk ez időszerint hetenként 20 vagyonnal szállítva, 2800—5000 hőfokú lignit-szenet ,aláboltármester fővonali allemr. Egyesült Kenn és Takarékpénztárára oszt alva Cluj-Kolozsvár 1920. április 24 Megszűnik a francia—román vámszerződés Új nyerkődést kell kötni — Mi lenn a vámtételekkel ? Szenvedélyes választási küzdelmek Bukarest, április 23. A Dtv. jelentése szerint a francia kormány közölte a román kormánnyal, hogy az eddigi vámszerződést felmondja. A francia kormányt erre a lépésre nyilvánvalóan a gazdasági erőviszonyok eltolódása és a valuta értékének csökkenése vezette. A vámszerződés felmondása érzékenyen érinti Románia gazdasági érdekeit. Minisztertanács Bukarest, április 23. Tegnap minisztertanács volt Averescu tábornok elnöklete alatt Argetoianu javaslatára a minisztertanács egyhangúlag elhatározta, hogy a vidéki hivatalnokoknak megadják a városi hivatalnokoknak kijáró drágasági pótlékokat. A minisztertanács foglalkozott a vasúti sztrájk kérdésével és meghallgatta Tranku Jas munkaügyi miniszter idevágó jelentéseit. A vasúti munkások magatartása a munkáskérdés megoldása elé újabb nehézségeket gördít. A kormány egy időre beszüntette a sztrájkoló munkások fizetését és élelmezését és Tranculas miniszter lemondott azon szándékáról, hogy május elsejét törvényes munkaszüneti nappá tegyék. A minisztertanács foglalkozott a külügyi kérdésekkel és a san remoiói tárgyalásokkal, amelyen Romániát Ghika párisi román követ fogja képviselni Lahovári és Florescu ezredes olaszországi megbízottakkal együtt. Elhatározták, hogy a következő minisztertanácson megszerkesztik az utasításokat, amelyeket a sanremoi delegátusoknak fognak küldeni. Zamfirescu külügyminiszter be fog számolni a Szovjet-Oroszországgal megindított béketárgyalások menetéről. Amint előrelátható a következő minisztertanács minden külügyi kérdést meg fog tárgyalni. Gaga beszámolt a kormánynak benyomásairól, amelyeket erdélyi útjában szerzett, úgyszintén Taslavanu miniszter is, akinek erdélyi látogatása a Consiliul Dirigent feloszlatásával volt kapcsolatos. Egyszersmind a nemzeti párt gyulafehérvári gyűlésén teendő rendfentartási intézkedésekről is referált. Goga pénteken, 23-án Kolozsvárra indul, ahol a választások utánig fog tartózkodni. Jájus elseje ünnepe Bukarest, ápr. 23. A Hivata- los Közlöny királyi dekrétumot közöl, mely szerint május elsejét az egész országban hiva-talos ünepként kell megülni . (Dlv.) Take Jonescu ramél | Bukarest, ápr 23. Take Jo-í nescu pártkiubjában beszédet mondott a belpolitikai helyzetiél melyben többek között ki-jelentette, hogy a választási harcban minden párt egyedül fog küzdeni, azonban reméli, hogy az egyes kerületekben pártja a néppárttal együttesen fog működtteni. (Dtv.) A kortesharc eszközei Kolozsvár, április 23. A Románia, a néppárt hivatalos lapja elítélteleg nyilatkozik a nemzeti párt azon politikusai és újságírói felől, akik a királyságbelieket folyton támadják. Főleg Vajdának beszédét helyteleníti, aki Brassóban olyan színben tüntette fel a királyságbeli román testvéreket, mint a legnagyobb erdélyi falakat. Az ilyen kirohanásokat még a kortesharc sem indokolja. Kijelentéseiben úgy nyilatkozott, hogy párthíveit a bukaresti kormány jobban elnyomja, mint annak idején maga Tisza. A Patria egyenesen a bukaresti bojárokat teszi felelőssé, hogy Erdélynek nincsen sem gabonája, sem szene. Hogy a gyártmányok, a posztó, a bőr, a gazdasági gépek, a gyógyszer hiányoznak, mindennek nem oka senki más, mint a bukarestiek. Az ilyen vádaskodást még a hatalomravágyás gyűlölködései sem teszik igazoltakká. (Romania.) A „Patria“ vádjai Kolozsvár, április 23. ) Pátria jelenti: Máramaros megye északi részeit a kormány parancsa alapján ki fogják üríteni és átadják a cseheknek. Máramaros kérdése máskép lett volna megoldva, ha Vajdát nem fosztják meg miniszterségétől, éppen akkor, amikor tárgyalt ez ügyben. Az 1996.-iki titkos egyezségek szerint, az akkori politikusok nem ismervén a földrajzi helyzetet, Máramaros teljesen el lett volna szakítva Erdélytől, mert az akkor megállapított határok szerint semmiféle összekötő vonal és út nem vezetett volna és így a lakosságot lehetetlen lett volna ellátni. Vajda a csehekkel és a konferencián történt megbeszéléseiben rámutatott, hogy az akkori határok Máramarosra nézve károsak. Sőt egész Erdélyre károsak, mert nem lenne semmiféle összeköttetése Lengyelországgal. A jelenlegi kormány nem veszi tekintetbe a Vajda által elért eredményeket és elrendelte a kiürítést. A lap reméli, hogy a sanremoi béketárgyalásokon Románia érdekei kellő nyomatékkal lesznek képviselve. A vasutasok bérharca Bukarest, április 23. A vasúti műhelymunkások sztrájkja még mindig tart, mert azok a bérek, amelyeket a munkások és a két szakszervezet tagjai kérnek az államvasutaktól, 700 millió lej többletet tennének ki és így teljesíthetetlenek. A munkásminiszter kijelentette, hogy ez az összeg százötven százalékos fizetésemelésnek felel meg, amit az állam költségvetése nem bír elviselni. A kormány minden intézkedést megtett, hogy a szállítások zavartalanul történjenek s nehogy az ország gazdasági helyzete újabb rázkódtatásokat szenvedjen és hogy különösen a nyersanyag és élelmiszer szállítások megakadása ne veszélyeztesse a megélhetést A sztrájkólók hosszas tanácskozás után küldöttséget menesztettek a munkaügyi miniszterhez, ahol újra feltárták sérelmeiket. A vidéki és galaczi munkások szolidárisoknak jelentették magukat a bukaresti elvtársakkal. (Universul.) Sok csendőr Berlin, április 23. A Journal berlini értesítése szerint a német kormány úgy akar kifogni a békeszerződés határozatain, hogy a községi rendőrségeket kétmillió főnyi létszámra fogja szaporítani. Egymilliót ebből a hadsereg fog felszerelni, a másik milliót pedig a községek fogják ellátni fegyverzettel. Berlin városnak magának egymagában negyvenezer emberből álló rendőrsége van. (Orient.) КОД Cilamt Paris, április 23. A párisi főtörvényszék egy egész napot szentelt a Caillaux-perben az egyik védőnek, Moutet ügyvéd beszédének meghallgatására. Moutet Caillaux politikai működését igyekezett védelembe venni és azt igyekezett bebizonyítani, hogy Caillauxnak Németországgal szembeni magatartása igazolt volt. Kiemelte, hogy a fiórenci podgyászban talált akták rendkívül fontosak Caillauxra nézve. (Orient.)