Ellenzék, 1921. április (42. évfolyam, 63-77. szám)
1921-04-01 / 63. szám
Cluj(Kolozsvár) 63. sz. Péntek 1921. április 1. ЩЫЬ бтЛЯуцп* ELLENZÉK FÜGGETLEN POLITIKAI NAPILAP mninninniwn..»iHM4i Egyes számára pályaudvaron is 1 Lei Előfizetési éra helyben és vidéken egy bóra .... 25 Lei Negyedévre ... 70 Lei Fél évre.......................130 Le! Egész évre .... 240 Le! ALAPÍTOTTA: BARTHA MIKLÓS. sas /Ф* FŐSZERKESZTŐ: Drr. DOBÓ FERENC4*5' гмдмаоп ■иц'пря*»я»и«ваи»имаааижА'й да* дядаУ.я ■ ít*'»'»• Center at: Vasilie Borzea. Egyes számára pályaudvaron i3 Tesztőség-kiadóhivatal Státus-palota Telefonszám: 9. te 103. 1 Lei ■viA* ■ ■ ■ ажиья * ■ V. ■ ш ш ***»• ** м Konszolidáció a sokat hangoztatott jelszó, amelyet minden kormányzati tevékenység legfőbb céljaként állítanak oda Nagy-Romániában. A békeszerződések következtében annyira megnövekedett népességű államnak valóban nagy szüksége is van a konszolidációra. Nemzetileg egységes volt igen nagy fokban A konszolidáció művét" valóban nem lehet elérni pusztán egységesítésekkel, a különböző jogrendszerek egyenlősítésével. Nagyon is csak külső keretek ezek, amelyeken belül a konszolidáltságnak épen meg nem felelő állapotok létezhetnek. Ennél sokkal több szükséges. A kormánynak minden intézkedésében meg kell mutatni, hogy a megnagyobbodott államban különböző anyanyelvük mellett is teljesen egyenlő elbánásban részesülnek annak polgárai. Ez kellene hogy legyen egész szelleme a kormányzatnak, feledésével a múlt ellentéteinek s elfogulatlan megítélésével a jelen törekvéseinek, amelyeknek célja nem az államegység megbontása, hanem csak a jogosult nemzeti aspirációk kielégítése. Az elmulasztott alkalmak közt, amelyekkel a konszoldációt szolgálhatta volna a kormány, első helyen áll, hogy mindeddig nem alkalmazta az esküre jelentkezett magyar tisztviselőket. Most hír szerint a költségvetés megszavazása után végre meg fog ez történni. " Káróly kísérlete kalandos vállalkozás volt Terviről egyeticű politikai tényszó sem tudott. — Horthy kormányzó grétuss föllépése. — ¤ leszlelő politifeusak helyesüli a kormányzó Eljárásit.- ¤ király még Magyarországon m. A határon zárja be adsvilit BUDAPEST, március 31. “A Magyar Távirati Iroda“ jelenti. Szombaton éjjel 11 órakor Károly király váratlanul megjelent Szombathelyen és a püspöki palotában szállott meg. Magához hivatta Vass József kultuszminisztert, aki lelkigyakorlatok céljából tartózkodott Szombathelyen és gróf Teleki miniszterelnököt, aki az ünnepeket családjával együtt a vas megyei Ivánczon gróf Sigray kormánybiztosnál töltötte. A miniszterelnök éjfél után 2 órakor kapta meg a felszólítást. Hajnalban gróf Sigrayval együtt Szombathelyre hajtatott. Rövid tanácskozás után — reggel fél 7 órakor — Teleki miniszterelnök és Vass kultuszminiszter elindultak Budapestre, hogy a 8 órakor elutazó királyt megelőzve érkezzenek oda s megtehessék a kormányzónak a szükséges jelentést. Két defekt következtében azonban csak a király megérkezése után értek Budapestre. A király ekkor már fölkereste Horthy kormányzót és hoszszabb megbeszélést le vele. A kormányzó az ország érdekében kijelentette, hogy a királynak mielőbb el kell hagyni a fővárost. Erre Károly király anélkül, hogy bárkivel is érintkezett volna, azonnal elutazott Budapestről. A kormányzó a súlyos helyzet megoldása céljából tanácskozásra hívta tssza a kormánynak Budapesten időző tagjait, továbbá azokat avezető politikusokat, akik az ünnepek alatt is Budapesten tartózkodtak. A tanácskozáson tudomásul vették a kormányzónak az ország érdekében követett eljárását. Ezután a minisztertanács Horthy Miklós kormányzó elnöklete alatt megállapította a teendő intézkedéseket. Elhatározták, hogy a király valamely semleges területen keresztül azonnal utazzék el Magyarországról s az útlevelet Szombathelyen várja be. Addig is a miniszterelnök személyesen gondoskodik a király biztonságáról és arról, hogy itt tartózkodásának magánjellege megóvassék. Eddigi megállapítás szerint a királynak Magyarországba való utazásáról egyetlen politikai tényező sem tudott. A kalandos vállalkozás csak felelőtlen befolyásra vezethető vissza. Az egész országban teljes a nyugalom. (Dtv.) Tiltakozik a külföld BUKAREST, • március 31. A kamara mai ülésének szenzációs része volt a Caranfi (?) képviselőnek Károly magyar exkirály visszatérése ügyében Take Ionescu külügyminiszterhez intézett interpellációja. Caranfi azt kérdezte: „Igaz-e az, hogy Károly király visszatért Budapestre?“ Take Ionescu külügyminiszter erre a következőket válaszolta: „Uralta, a dolog a következőképpen áll: A magyar kormány csak a múlt napokban biztosította Benes cseh külügyminisztert arról, hogy a legközelebbi öt éven belül szóba sem kerülhet Károly exkirály visszatérése a magyar trónra. Azonban a közvetlenüle nyilatkozat után, múlt szombaton Károly exkirály Szombathelyre érkezett és a magyarhelyőrségi parancsnoknál azt kérte hogy neki, mint magyar királynak, engedje meg a határ átlépését. Lehár ezredes, helyőrségparancsnok erre azt a választ adta, hogy az engedély megadása felől a kormánynak kell határoznia s ezért meg kell várnia a kormány utasítását. Teleki Pál magyar miniszterelnök épen ekkor Szombathelyen tartózkodott, ahol vadászaton vett részt. A miniszterelnök értesült az exkirály kívánságáról és a saját autóján Budapestre vitte, egyenesen a királyi palotába. Az exkirály megérkezése után ! Lapunk mai száma 8 oldal, / //C királyi palotában azonnal összeült a minisztertanács. A tanácskozáson Horthy kormányzó is részt vett. A kormányzó a minisztertanácson energikusan követelte azt, hogy Károly király azonnal hagyja el a fővárost. Az exkirály ennek következtében még aznap visszautazott Szombathelyre. Az angol és francia kormányok budapesti képviselői már hétfőn reggel közölték a magyar kormánnyal azt, hogy kormányaik tiltakoznak a király visszatérése ellen. Hétfőn este az olasz meghatalmazott miniszter is csatlakozott az angol és francia meghatalmazottak tiltakozásához. A román külügyminisztérium, amint értesült Károly budapesti tartózkodásáról, azonnal intézkedett. Utasította Románia budapesti képviselőjét, hogy a cseh-szlovák és a jugoszláv képviselőkkel együttesen azonnal jelentse ki a magyar kormány előtt azt, hogy a három állam azonnal erélyes intézkedést léptet életbe, ha Károly király újra elfoglalja a magyar trónt. Take Ionescu ezután a következőket mondotta: „Mi jó viszonyban akarunk élni magyar szomszédunkkal, de nem értjük, hogy egyes politikusok miért zavarják meg szándékosan Európa nyugalmát“. A kamara óriási tapssal és helyesléssel fogadta a külügyminiszter kijelentéseit. A felti Hesmzeti BÉCS, márc. 31. A Linzer Tagespost közli Ludendorf tábornoknak a húsvéti ünnepek alkalmával tett nyilatkozatát: Nem fogunk haborok lenni, a tettek nemzete leszünk. Az első tettünk Ausztriának Németországhoz való csatolása lesz. Hoover Amerika berlini követe PÁRIS, március 31. Hughes államtitkár lemondott hivataláról, hogy a legfelsőbb ítélőtáblának első bírája lehessen. A republikánus párt vezető tagjai javasolják, hogy Hoover mondjon le a kereskedelmi tárcáról s vegye át Berlinben a nagyköveti hivatalt, mihelyt Németország s az Egyesült Államok között a békés viszony megújul.