Ellenzék, 1921. április (42. évfolyam, 63-77. szám)

1921-04-01 / 63. szám

Cluj­(Kolozsvár) 63. sz. Péntek 1921. április 1. ЩЫЬ бтЛЯуцп* ELLENZÉK FÜGGETLEN POLITIKAI NAPILAP mninninniwn..»iHM4i Egyes szám­ára pályaudvaron is 1 Lei Előfizetési éra helyben és vidéken egy bóra .... 25 Lei Negyedévre ... 70 Lei Fél évre.......................130 Le! Egész évre .... 240 Le! ALAPÍTOTTA: BARTHA MIKLÓS. sas /Ф* FŐSZERKESZTŐ: Drr. DOBÓ FERENC4*5' гмдмаоп ■иц'пря*»я»и«ваи»имаааижА'й д­а* дядаУ.я ■ ít­*'»'»• Center at: Vasilie Borzea. Egyes számára pályaudvaron i3 T­esztőség-kiadóhivatal­­ Státus-palota Telefonszám: 9. te 103. 1 Lei ■viA* ■ ■ ■ ажиья * ■ V. ■ ш ш ***»• ** м Konszolidáció a sokat hangoztatott jelszó, ame­lyet minden kormányzati tevékeny­ség legfőbb céljaként állítanak oda Nagy-Romániában. A békeszerző­dések következtében annyira meg­növekedett népességű államnak valóban nagy szüksége is van a konszolidációra. Nemzetileg egy­séges volt igen nagy fokban A konszolidáció művét" valóban nem lehet elérni pusztán egysége­sítésekkel, a különböző jogrend­szerek egyenlősítésével. Nagyon is csak külső keretek ezek, amelye­ken belül a konszolidáltságnak épen meg nem felelő állapotok létezhet­nek. Ennél sokkal több szükséges. A kormánynak minden intézkedé­sében meg kell mutatni, hogy a megnagyobbodott államban külön­böző anyanyelvük mellett is telje­sen egyenlő elbánásban részesül­nek annak polgárai. Ez kellene hogy legyen egész szelleme a kor­mányzatnak, feledésével a múlt ellentéteinek s elfogulatlan meg­ítélésével a jelen törekvéseinek, amelyeknek célja nem az állam­egység megbontása, hanem csak a jogosult nemzeti aspirációk ki­elégítése. Az elmulasztott alkalmak közt, amelyekkel a konszoldációt szol­gálhatta volna a kormány, első helyen áll, hogy mindeddig nem alkalmazta az esküre jelentkezett magyar tisztviselőket. Most hír sze­rint a költségvetés megszava­zása után végre meg fog ez tör­ténni. " Káróly kísérlete kalandos vállalkozás volt Terviről egyeticű politikai tényszó sem tudott. — Horthy kormányzó grétuss föllépése. — ¤ leszlelő politifeusak helyesüli a kormányzó El­járásit.- ¤ király még Magyarországon m. A határon zárja be ad­svilit BUDAPEST, március 31. “A Magyar Távirati Iroda“ jelenti. Szombaton éjjel 11 órakor Károly király váratlanul megjelent Szombathelyen és a püspöki palotában szállott meg. Magához hivatta Vass József kultuszminisztert, aki lelkigyakorlatok céljából tartózkodott Szombathelyen és gróf Teleki miniszterelnököt, aki az ünnepeket családjával együtt a vas megyei Ivánczon gróf Sigray kormánybiztosnál töltötte. A miniszterelnök éjfél után 2 órakor kapta meg a felszólítást. Hajnalban gróf Sigrayval együtt Szombathelyre hajtatott. Rövid tanács­kozás után — reggel fél 7 órakor — Teleki miniszterelnök és Vass kultuszminiszter elindultak Budapestre, hogy a 8 órakor elutazó királyt megelőzve érkezzenek oda s megtehessék a kormányzónak a szükséges jelentést. Két defekt következtében azonban csak a király megérkezése után értek Budapestre. A király ekkor már fölkereste Horthy kormányzót és hosz­­szabb megbeszélést le vele. A kormányzó az or­szág érdekében kijelentette, hogy a királynak mielőbb el kell hagyni a fővárost. Erre Károly király anélkül, hogy bárkivel is érintkezett volna, azonnal elutazott Budapestről. A kormányzó a súlyos helyzet megoldása céljából tanácskozásra hívta tssza a kormánynak Budapesten időző tagjait, továbbá azokat a­­vezető politikusokat, akik az ünnepek alatt is Budapesten tartózkodtak. A tanácskozáson tudomásul vették a kormányzónak az ország érdeké­ben követett eljárását. Ezután a minisztertanács Horthy Miklós kormányzó elnöklete alatt megállapította a teendő intézkedéseket. Elhatározták, hogy a király valam­ely semleges területen keresztül azonnal utazzék el Ma­gyarországról s az útlevelet Szombathelyen várja be. Addig is a mi­niszterelnök személyesen gondoskodik a király biztonságáról és arról, hogy itt tartózkodásának magánjellege megóvassék. Eddigi megállapítás szerint a királynak Magyarországba való utazásáról egyetlen politikai tényező sem tudott. A kalandos vállalkozás csak felelőtlen befolyásra vezethető vissza. Az egész országban teljes a nyugalom. (Dtv.) Tiltakozik a külföld BUKAREST, • március 31. A kamara mai ülésének szenzációs része volt a Caranfi (?) képviselőnek Károly magyar ex­király visszatérése ügyében Take Ionescu külügy­miniszterhez intézett interpellációja. Caranfi azt kérdezte: „Igaz-e az, hogy Károly király visszatért Buda­pestre?“ Take Ionescu külügyminiszter erre a következőket válaszolta: „Uralta, a dolog a következőképpen áll: A magyar kormány csak a múlt napokban biztosította Benes cseh külügyminisztert arról, hogy a legközelebbi öt éven belül szóba sem kerülhet Károly exkirály visszatérése a magyar trónra. Azon­­ban a közvetlenüle nyilatkozat után, múlt szombaton Károly exkirály Szombathelyre érkezett és a magyar­­helyőrségi parancsnoknál azt kérte hogy neki, mint magyar királynak, engedje meg a határ átlépését. Lehár ezredes, helyőrségparancsnok erre azt a választ adta, hogy az engedély megadása felől a kor­mánynak kell határoznia s ezért meg kell várnia a kormány utasí­tását. Teleki Pál magyar miniszterelnök épen ekkor Szombathelyen tartóz­kodott, ahol vadászaton vett részt. A m­­iniszterelnök értesült az ex­király kívánságáról és a saját autó­ján Budapestre vitte, egyenesen a királyi palotába. Az exkirály megérkezése után ! Lapunk mai száma 8 oldal, /­ //C királyi palotában azonnal összeült a minisztertanács. A tanácskozáson Horthy kormányzó is részt vett. A kor­mányzó a minisztertanácson ener­gikusan követelte azt, hogy Károly király azonnal hagyja el a fővárost. Az exkirály ennek következté­ben még aznap visszautazott Szom­bathelyre. Az angol és francia kormá­nyok budapesti képviselői már hétfőn reggel közölték a magyar­ kormánnyal azt, hogy kormányaik tiltakoz­nak a király visszatérése ellen. Hétfőn este az olasz meghatalmazott miniszter is csatlakozott az angol és francia meghatalmazottak tiltakozásához. A román külügyminisztérium, a­mint értesült Károly budapesti tar­tózkodásáról, azonnal intézkedett. Utasította Románia budapesti kép­viselőjét, hogy a cseh-szlovák és a jugoszláv képviselőkkel együt­tesen azonnal jelentse ki a magyar kormány előtt azt, hogy a három állam azonnal erélyes intézkedést léptet életbe, ha Károly király újra elfoglalja a magyar trónt. Take Ionescu ezután a követ­kezőket mondotta: „Mi jó viszony­ban akarunk élni magyar szom­szédunkkal, de nem értjük, hogy egyes politikusok miért zavarják meg szándékosan Európa nyugal­mát“. A kamara óriási tapssal és he­lyesléssel fogadta a külügyminisz­ter kijelentéseit. A felti H­esmzeti BÉCS, márc. 31. A Linzer Ta­gespost közli Ludendorf tábornok­nak a húsvéti ünnepek alkalmával tett nyilatkozatát: Nem fogunk haborok lenni, a tettek nemzete leszünk. Az első tettünk Ausztriá­nak Németországhoz való csato­lása lesz. Hoover Amerika berlini követe PÁRIS, március 31. Hughes államtitkár lemondott hivataláról, hogy a legfelsőbb ítélőtáblának első bírája lehessen. A republi­kánus­ párt vezető tagjai javasolják, hogy Hoover mondjon le a keres­kedelmi tárcáról s vegye át Ber­linben a nagyköveti hivatalt, mihelyt Németország s az Egyesült­ Államok között a békés viszony megújul.

Next