Ellenzék, 1921. május (42. évfolyam, 111. szám)

1921-05-31 / 111. szám

íf­ b D 4f íl f ciui­(Sorozwai*) in. az. Kedd, L 921. május 11, 11,1 "■■■ ■'11 »■u ■■» —I» шгпт1' ■ . iui ■ .J хътт> те*гпяштиTMTM^х*-«~** ihm i ■ ..........................................■■■ii ■■■!■■ in, ■■ líL.............. НП V.'í i ■ ' - . -- --- , - -FÜGGETLEN POLITIKAI NAPILAP CetmraU V. BorzeiH Egyesszám­ára pályaudvaron is 1 Leu Előfizetési ára helyben és vidéken ALAPÍTOTTA! ^­­ A­RT­HA MIKLÓS^ Чмо,­serlfesszőség-tdadóhsvsita! $j\ Státus-palota 1 * J —­Telefonszám: 9. ft !M. ‘ Egyes szám ára pályaudvaron is 1 Leu i'wrtsjro iir^Tri - a* t­jsta­­ * s » * *» Régi siráma a sajtónak és pedig nem­csak a magyarnak a városi önkor­mányzat hiánya. De nemcsak a sajtó panaszolta már gyakorta ezt az állapotot, maguknak a közigaz­gatás intézésére hivatottaknak so­raiból is hallottunk az irányú fel­szólalásokat. Rámutattak arra, hogy az önkormányzat felfüggesztése következtében óriási felelősség há­rul a városi közigazgatás vezetőire. Ezek a legjobb akarat mellett sem képesek az ügyeket a polgárság megelégedésére intézni. Mert az utóbbinak semmi alkalma sincsen az őt legközelebbről érdeklő ügyek­ben véleményét kifejezni és állást foglalni legfontosabb dolgokban. Az ismételt felszólalások a pusz­tában elhangzott kiáltás sorsára lettek kárhoztatva. A legkisebb jel sem mutat arra, hogy a kormány­tényezőknek szándékában állana a városok önkormányzatát vissza­adni. Sőt minden arra vall, hogy ebből már semmi sem lesz a köz­igazgatásnak őszre beígért megre­formálása előtt. De ha már addig kell várnunk, a városi vezetősé­geknek saját érdekükben is lehe­tőleg ellensúlyozni kellene a mai állapot hátrányait. Ennek pedig az a módja, hogy először is ne intézkedjenek paran­­csaló szükség nélkül a városi élet olyan nagyfontosságú dolgaiban, amelyek épen ennélfogva a polgá­rok hozzászólását feltétlenül meg­követelik. Amennyiben pedig le­hetetlen az elodázás, okvetlen meg­oldásra váró problémák merülnek fel, találjanak akkor is módot arra, hogy ha már a városi polgárság nem is szólhat hozzá az ügyekhez képviselői útján a törvényes for­mák keretei közt, annak a legelső is sorban érdekelt polgárságnak a véleményét bármely más alkalmas módon mégis megismerjék. Hogy a polgárság minden megkérdezése nélkül szándékolt határozás mire vezethet, e részben elég a kolozs­vári villamosmű bérletének ügyére rámutatnunk. Hangsúlyozzuk, hogy ez a megkérdezés a városi veze­tőknek is nagy érdeke, így nem lesznek az elfogultság vagy épen befolyásoltság odiózus vádjával illethetők. A boulognei konferencia iizevette a felsősi­lésiai kérdést A nemzetközi d­öntőbíróság Németország mellett. — Lengyelország nem kaphat németlakta területeket. — Korfanty alávetette magát a legfelsőbb tanácsnak BERLIN, május 30. A boulognei konferencia, mely június 8-án ül össze, a felsősziléziai kérdéssel, valamint a rajnamenti tartományok helyzetével fog foglalkozni. A kon­ferencián az új német kormány politikai és gazdasági reformját is meg fogják vitatni. (Dtv.) Németország mellett LAFAYETTE, május 30. A nemzetközi döntőbíróság határo­zati javaslatot fogadott el, mely­ben azon reményének ad kife­jezést, hogy Anglia valószínűleg nem engedi meg, hogy Német­országot a felsősziléziai kérdésben bármi okokból is megrövidítsék. A lengyelek nem kaphatnak meg olyan területet, hol évszázadok óta németek laknak. A békeszer­ződésből származó minden vitás­kérdést a Népszövetség elé kell utalni. (Dtv.) Korfanty megjuhászodott LAFAYETTE, május 30. A Temps szerint Korfanty értesítette az oppelni szövetségközi bizottsá­got, miszerint aláveti magát a leg­felsőbb tanács határozatainak és elismeri a nemzetközi bíróságot, mint legfelsőbb fórumot. (Dtv.) ism­ét aniél-francia ssentél! Anglia a rajnamenti községek kiürítését követeli — Salzburgban megtartják a népszámlálást — Súlyos helyzetben az osztrák kormány — A kisantant megőrzi függetlenségét BERLIN, május 30. Páriából ér­kező jelentések szerint lord Harding angol követ ma megjelent a francia külügyminisztériumban s ott egy jegyzéket nyújtott át, melyben Anglia Düsseldorf, Duisburg és Ruhrort haladéknélküli kiürí­tését követeli. Francia politikai körök lord Harding eme lépését nagyon zokon vették, mert fellé­pése azon benyomást keltette, hogy Németország barátja. (Dtv.) Salzburg szervezni akar BÉCS, május 30. Mayr kan­cellár ma hosszas telefonbeszél­getést folytatott a salzburgi tar­­tományfőnökkel, hogy a népsza­vazás elhalasztására bírja. A tar­tományfőnök azonban kijelentette, hogy a salzburgi tartománygyűlés szombaton 14 szavazattal 9 elle­nében ismét úgy döntött, hogy a népszavazást megtartják. (Dtv.) Bajban az osztrák kormány BÉCS, május 30. A miniszterel­nöki sajtó osztályának vezetője, Ludwig, Ausztriának Németország­hoz való csatlakozási mozgalmáról a kormány nevében a következő­ket teszi közzé: A csatlakozás a legveszedelmesebb politikai és gazdasági veszélyeket rejti magá­ba. A salzburgi népszavazást, ha ez csupán a pártok magánjellegű akciója volna is, Nyugatmagyar­­ország sínylené meg. Ausztria többi részén pedig a hitelakció meg­szüntetésével éreztetné hatását. A népszavazás a kormányt súlyos helyzet elé állítja. Hogy mennyire igaza van a kormánynak akkor, mi­kor a népszavazás ellen foglalt állást bizonyítja az, hogy a tiroli küldött­­ségnek, mikor az eredményt Ber­linben a kormánynak átadták, a német kormány kijelentette, hogy a csatlakozás csak akkor válhatik valóvá, ha az a népszövetség be­leegyezésével és az összes tarto­mányok együttes akciójával tör­ténne. Mindaddig — mondotta a német kormány — a csatlakozási mozgalmakat elítéli, mert ezzel úgy Ausztriának, mint Németországnak együttesen ártana. Legfőbb ideje, hogy ezt a salzburgi és többi po­litikai tényezők belássák, nehogy cselekedetükkel a kormány, illető­leg az ország kárára legyenek. (Dtv.) A kis­antant független akar maradni BUDAPEST, május 30. (Saját tud.) A belgrádi Tribuna arról cik­kezik, hogy a kis­antant nem akar függni a nagy­ antanttól. A kis­­antant függetlenségében rejlik sike­rének biztosítéka. Nem közvetített az olasz kormány PARIS, május 30. Az olasz kor­mány cáfolja azon híreket, mintha Lloyd George és Briand között keletkezett nézeteltérések elsimítá­sára közvetítő lépést tett volna. (Dtv.) Békülni akarnak a fascisták RÓMA, május 30. Bussoli, a fascisták elnöke, a republikánus pártnak előnyös feltételek mellett békét ajánlott. Bussoli ezen tény­kedésével a fascisták legnagyobb Ьаршй mai száma 8 oldal. része nincs megelégedve s a több­ség elhatározta, hogy Bussoli párt­jából kilép és egy uj nemzeti szö­vetséget alakit. (Dtv) Péter­vár lázong HELSINGFORS, május 30. Pé­­terváron az utcai lázadások mind sűrűbbek lesznek s a vörös kato­naság alig tudja fenntartani a ren­det. A hidakat és gyárakat szovjet­katonaság szállotta meg. A nép egy koalíciós kormányt kíván, melyben az összes pártok részt vennének. (Dtv.) FIUStift Maniiban BELGRAD, május 30. Az albán felkelők ellene vannak a trianoni kormánynak s Perat, Valona és Fiera irányában nyomulnak előre. (D. t. v.) KemStite nKtfir$tSsai Jfiagyár- 0?$71593 BUDAPEST, május 30. Kelety Dénes Máv. elnökigazgató a mű­egyetemen a magyar vasutak«)! előadást tartott, amelyben jónak látta újból hevesen megtámadni Romániát az 1919. évi rekvirálá­­sok miatt. Az előadás történelmi vissza­pillantással kezdődött és az októ­beri forradalomnak a vasutakkal szemben elkövetett bűneit han­goztatta. Azután Ro­mániára tért át és a következő számadatokat tette közzé: Románia elrekvirált 3416 járművet, ezek között 68 udvari- és szalon­­o­­csit, 1292 mozdonyt, 2006 szemnüy­­kocsit, 709 postakocsit, 28916 teher­kocsit és 2379 ciszternát. Román hivatalos körökben elha­tározták, hogy a magyar vasútigaz­­gató adítait — amelyek csak meg­ismétlései magyar részről régóta közölhetett fantasztikus adatoknak — legközelebb hiteles formában fog­ják kellő értékükre is szálíítani. (R. T. I.) A fcStögplaisticHum a NHe-SZ«?A3ii?ei BUKAREST, május 30. A kül­ügyminisztérium a következő hiva­talos jelentést tette közzé: A Né­metországgal kötött békeszerződés, amelyet 1919. június 28-án meg­kötöttek, 1920. szeptember 14-én lépett életbe. Az Ausztriával kötött békeszerződés, amelyet Saint-Ger­­mainsban 1919. szept.10-én kötöttek, 1920. szept. 4-én lépett életbe.­­ A Bulgáriával való békeszerződés ugyancsak 1920. szept. 4-én a rati­fikálás napján vette hatályát. A Ma­gyarországgal kötött békeszerződés, amelyet Trianonban kötöttek 1920. június 4-én, de amelyik még há­rom nagyhatalom által nincsen ra­tifikálva, az még nem lépett élet­be. (Dtü.)

Next