Ellenzék, 1923. április (44. évfolyam, 75-98. szám)

1923-04-01 / 75. szám

Cluj-Kolozsvár, 1923. április 1 A r a politikai életében fából vaskarikát akartunk készíteni ; egységes nemzeti államot akartunk ott, ahol öntudatos nemzetek éltek együtt. Mentségünkre szolgálhat, hogy nem állt előttünk olyan példa, amely tévedésük rettenetes következményeit megvilágíthatta. A Bratian-ok, Pherecyde k és Pangratziknak a világtörténet itélőszéke előtt ilyen mentsége nem lesz, ha elvakultságukkal és megrögzöttségükkel államukat katasztrófába viszik. Két évforduló Az „Ellenzéki” számára írta: Dr. Barabás Béla A Kalendáriumcsinálók az idei húsvétot április elsejére tették A közeli múltnak két nevezetes eseménye esik ugyancsak április elsejére s mind a két szomorú és gyászos emlék mélyen érint minket, magyarokat. Húsvéti elmélkedésre alkalmas mind a két évforduló, nemcsak a kegyelet szempontjából, hanem azért is, mert mi Romániában élő magyarok következtetéseket szűrhetünk le igazságaink mellett Az első 1894 évben történt április elsején. Bdapesten Kossuth Lajost temettük. Mélyebb gyászünnepélyt, nagyobb temetést, meghatóbb halotti pompát még nem látott Budapest. Aki magyar volt, könnyezett, sírt, gyászolt. Százezernél több ember vett részt e hatalmas nemzeti tüntetésen Mert nemcsak temetés, de tüntetés is volt, a hivatalos Magyarország és Bécs ellen Nem is Bécs népe, hanem a dinasztia ellen. A császárnak és Magyarország királyának nem volt ínyére a készülődő fejedelmi pompa s nyíltan ki is fejezte I. Ferencz József aggodalmát holmi forradalmi tünetek miatt. Erre jegyezte meg Magyarország akkori miniszterelnöke: „Felség! azért kell Kossuth Lajost ily nagy pompával eltemetni, hogy többé fel ne támadhasson !“ Ez ugyan nem nyugtatta meg az ősz uralkodót, mert félt, hogy a magyar nép lelkében élő nagy érzések Kossuth Lajos iránt átragadnak a katonaságra is Ellensúlyoztatta tehát a nagy érzelmi behatást azzal, hogy egyetlen katonának, a honvédeknek sem volt szabad a temetés óráiban az utcán tartózkodni, de mert a temetési menetnek a Károly kaszárnya előtt kellett elvonulni, az abban volt katonaság készenlétbe helyeztetett s a kaszárnyának a Károly-körútra nyiló összes ablakai lefüggönyöztetek. A hivatalos Magyarország távoltartotta magát a temetéstől, sőt a képviselőhöz elnöke azon ürügy alatt, hogy neki egyházi gyűlésen kell aznap elnökölnie, megszökött a nagy temetés elől íme egy körkép Magyarország önállósága és függetlenségéből Ez a szerencsétlen ország akkor is Bécsnek és a dinasztiának járszalagjára volt kötve Az országnak nem volt szabad keze sem a gazdasági téren sem politikai tevékenységében, sem a nemzetiségekkel szemben gyakorlandó szabad bánásmódban Ha ez utóbbi kérdésnek megoldása Magyaország saját törvényhozásának és kormányzatának önálló felfogása és belátására hagyatott volna, a szabadságszerető magyar nép megoszthatta volna minden örömét, minden szenvedését a vele egy területen lakó más nyelvű népekkel. Románia nincsen más államnak alárendelve, fejedelme csak egy országé, egy nemzeté és kormánya meg sem törődik azzal, hogy ugyanazon szabadság illesse meg a nemzeti kisebbségeket, mint az egységes nemzetet alkotó román népet. Amikor a feltámadás napján Kossuth Lajos temetésére gondolok, ezzel rámutatok az ő nagy szellemére, amely az egy területen élő összes népeknek felszabadítást adott, uj életet biztosított s egyenjogokban részesített minden nemzetiséget. A másik gyászeset még egészen közel esik hozzánk Egy részvétre érdemes fiatal koronás fő hanyatlott az örök enyészetbe Most egy éve április elsején halt meg Madeira-sziget Funchal fővárosában IV. Károly, a száműzött osztrák császár és magyar király Megrendül az ember lelki élete ha ez a haláleset előkerül vagy szóba jön Mert felséges igazsággal ragyog ki a bibliának nagy mondása „Az apák és elődök bűneiért az unokák és utódok bűnhődnek meg. És íme, mindazokért »a szörnyű bűnökért, amiket az előző császárok, a Habsburg-ház uralkodói, kezdve I Ferenc Józseftől, le egészen a pragmatica sanctio kizsarolójáig, III Károlyig , Magyarország s a magyar nemzet ellen szándékosan vétkeztek, mindezekért ez az egészen jóindulatú fiatal császár és király bűnhődött keservesen és bűnhődnek ennek ártatlan leszármazóii. Mert jöhet már akárhány húsvét, a Habsburg-család részére nincs feltámadás — sem a bécsi császári Burgban, sem a magyar királyi trónon. Valóban csodálkozni kell azon, hogy a kicsire zsugorított Magyarországon még mindig vannak komoly politikusok, akik a legalitás vesszőparipáján játszva, vissza akaják erőltetni a Habsburg ivadékokat. Elfelejtik, hogy ez csak a pragmatica sanctio alapján történhetik, mert ez a legalitás. Mert van-e Magyarországon csak egyetlen józan ember, aki az osztrák császári és a magyar királyi koronát ugyanazon Habsburg-sarj fején ismét egyesíteni akarná? A Habsburgok visszatérése nemcsak magyar nemzeti szerencsétlenség, amely Magyarország sírját ásná meg, de európai veszedelem is. A kisantant, Románia, Szerbia, Cseh- és Lengyelország mint egy akarat zúdulna fel minden Habsburg-kísérlet ellen. És a békét diktáló európai nagyhatalmak sem járulnának hozzá ilyen képtelen terv megvalósításához . A húsvéti ünnepek elmélkedése rávisz, annak a nagy igazságnak el-,ismerésére is, hogy „az események kérlelhetlen logikáját lehet késleltetni, de ellépni előle, kikerülni azt, — nem lehet** A két nagy száműzöttnek április elsején véletlenül találkozó temetése és elmúlása, egy csodálatos nagy gondolatnak, helyesebben egy szomorú látnoki jövendölésnek tragikus befejezését is aposztrofálja. Az ige testté vált Kossuth Lajos április elsején történt budapesti temetése és IV Károly volt osztrák császár és magyar király április elsején történt halála között huszonnyolc év telt el s a népek, nemzetek életében alig számottevő ezen arasznyi idő alatt mily kérlelhetetlenül következett be Kossuth Lajosnak Turinból hozzánk került komor jóslata amely szerint: „Eljövend az az idő, amidőn szegény Magyarország lesz az a máglya, amelyen az osztrák kétfejű sas el fog hamvadni.“ Beteljesedett. Viharfellegek a Bratianu-kormány fej© fölött Szenzációs fordulat előtt áll a belpolitika. — Küszöbön a nemzeti-és a parasztpárt fúziója — Az Ellenzék tudósítójától — A kormány az alkotmányreform megszavazásának sikerét ünnepli. Kormánykörökben táplált óhaj szerint az alkotmányreform elleni kampányt egy általános politikai leszerelésnek kellett volna követnie A politikai izgatottság azonban cseppet sem csillapodott s a politikai pártok főhadiszállásain kíméletlen harcot jelentő támadások taktikai terveit készítik elő Új politikai hadszínterek perspektívái tárulnak fel, amelyek a kormány és pártjának győzelmi poharába ürömcseppeket vegyítenek Egy miniszter-viselt erdélyi politikus mondotta a napokban a reform megszavazásakor az Ellenzék munkatársának: " Tévedés volna azt hinni, hogy a harc csak az alkotmányreformért vagy egyszerű hatalmi kérdésekért folyik s az első jelentősebb etapp után önmagától ellanyhul. Sokkal nagyobb dologról van itt szó: egy régi és egy uj világ elszánt küzdelmedet egymással. Az ifjú demokratikus erők harca a régi Románia korhadt, korrupciós rendszere ellen. Hogy mikor fejeződik be ez a küzdelem, nem tudom. De a harc kimenetele senki előtt sem lehet kétséges. Az utóbbi napok izgalmas eseményei még szorosabbra fűzte az ellenzéki blokk kebelében a pártok közötti kötelékeket. Rövidesen új meglepetésre lesz kilátás az ellenzék körén belül, amelynek jelentősége még a nemzeti párt és a takisták annak idején rendkívüli szenzációt keltett fúzióját is túl fogja szárnyalni. Arról van ugyanis szó, hogy megindultak a tárgyalások a nemzeti párt és a parasztpárt küszöbön álló fúziójának kérdésében. " A paktum létrejötte kétségkívül döntő jelentőségű csapást jelentene a kormányra nézve. Az Ellenzék munkatársa az új események küszöbén felkereste a nemzeti párt egyik előkelő politikusát, aki a politikai helyzet jellemzése közben az alábbi érdekes nyilatkozatot tette: — Az ellenzék harcmodorában az alkotmány megszavazásával semmi különös változás sem fog beállani. A harc a legkíméletlenebbül, megalkuvást nem ismerve folyik tovább. Tévedés azt hinni, hogy az alkotmány szentesítése folytán elül az ellenzéki küzdelem. Az alkotmány életbeléptetésének megakadályozása csak egy kis részlete volt a harci programmnak, amelyen a nemzeti és a parasztpárt megegyezése alapszik. A két párt célja nemcsak a kormány megbuktatása, hanem egész új kormányzati és közéleti rendszernek a meghonosítása. Ez sok küzdelembe és áldozatbafog kerülni, de az ellenzék ettől nem riad vissza percre sem. Ha a kormány a szuronyokkal hozott alkotmányt megkísérti alkalmazni, ezt is csak szuronyokkal teljesítheti. — Elképzelhető, hogy ezt a helyzetet — amelyet különben a hazugság dominál a liberális kormány kinevezésétől máig — sohá már nem lehet fenntartani Hazugsággal, egy egész ország akaratával szemben csak szuronyokkal sokáig nem folytatható a kormányzás, mivel ez ezernyi veszélyt rejt magában. — Az ellenzék az alkotmányt nem ismeri el érvényesnek. Az alkotmány megváltoztatása, revíziója csupán formalitás. Aktuálissá válik abbana pillanatban, amint az ellenzék a hatalmat a kezébe keríti. ELLENZÉK — igaz-e, hogy a nemzet és a parasztpárt között fúziós tárgyalások vannak küszöbön ? — kérdeztük ezután a politikustól. — A fúzió már a levegőben van és talán a legnagyobb biztosítéka, lesz az ellenzéki program integrális megvalósításának — volt a válasz. Az előkelő ellenzéki politikus nyilatkozata mindenesetre sejtetni hogy a belpolitikában újból napok várhatók, amelyek,, na^^Hj kérdésessé teszik * kornyány ama^HB vének sikerültét, amely szerint cH| négy év múlva akar megválni a t alomtól. w A király kivansárl ez alatt a cím alatt’ a Lupta mil száma a következőket írja: Valószínűleg azzal a céllal, hogy a belpolitikai válság műtét előbb elsNTM múljon „magas" körökből származó , hírek vannak forgalomban. Kétnap óta azok a körök, amelyek igényt tar- tanak arra, hogy légi magasabb körökből is biztos értesüléseik vannak, azt állítják, hogy a Bratianu-kormány tulajdonképen megbukott és a király a parlamenti szünetet fel akarja használni a kormány eltávozásának elő- készítésére. A királynak azonban bizonyos kívánságai vannak és pedig az, hogy szűnjék meg a jelenlegi ellenzéki szövetség és ehelyett tágabb kürti szövetkezés alakuljon a Mamu, Mihalache és Averescu vezetése alatt álló csoportok között. Ha ez a szövetkezés bármi okból nem jöhetne létre, így Mihalache nem akarna fuzionálni Averescuval, vagy viszont Averescu nem akarna a párt’-* párttal egyesülni és talán titokban Ma ^miomannal szövetkezett, akkor furkáljon a nemzeti párt a parasztpárttal és az ArgetoiánU* féle néppárti árnyalattal Az ilyen politikai pártalakulat megnyerhetné Stelian Toma támogatását, sőt más ér"^politikai szőkét is. ... . 1*^3* Azok a Húsok, akik ezeket a' wL-ítél $t$&` bocsátották, hozzá, teszik még, ill a kiály kellemetlen tapasztalatot szerzett a úgynevezett legerősebb párttal, ennélfogva nem akar többet gyenge kormányt alkotni, arrfelylyel szemben néhány nap múlva új liberálisok új politikai szövetkezést alkothassanak azokkal a csoportokkal, amelyek ellenzékben maradnának. Voltaképen biztosan nem tudhatjuk — fejezi be a Lupta, hogy ,a királynak imént említett kívánságai mennyiben fedik a valóságot. Egyet azonban mégis tudnia kell magának a királynak: nevezetesen, hogy a Bratianu-kormány bukása után az egész ország fel fog lélegzeni és az elkövetkezendő koalíciós kormány kénytelen lesz néhány liberálispárti politikusnak a megválasztását könynyűvé tenni, mivel ellenkező esetben ennek a pártnak iagja sem marad a parlamentben. ÚJSÁG híreiből véres zavargások Bulgáriában. Jám-Dot és Nova-Zagora bolgár városokban véres utcai harcok folytak le anarchista forradalmárok, a rendőrség és katonaság között. Felkelők 11 katonát megöltek s közülök több halott és sebesült van Országos akció a záróra kitolásáért. Stefanescu kolozsvári delegált prefektus előtt megjelent a kolozsvári kávésipar elnöksége és kérte, hogy interveniáljon a záróra kitolása érdekében. Popoviciu prefektus megnyugtató kijelentései után Stefanescu delegált prefektus azonnal táviratozott a belügyminiszternek a záróra kitolásának engedélyezéséért. Németország megegyezést keres a franciákkal. Barnstein német szocialista vezér kijelentette, hogy Franciaország és Németország között a megegyezés lehetséges és szükséges is. Németországnak a jóvátételek érdekében bele kell nyugodnia az áldozatokba. Borzalmas rablógyilkosság a Hójában. Tegnap a kolozsvári Hója-erdőben egy fiatal férfi hulláját találták, szíve fölött néhány centiméterre revolverlövés nyomai voltak láthatók. A nyomozás során kiderült, hogy a halott Bakis János 24 éves péksegéd s valószínűleg rablógyilkosság áldozata.