Ellenzék, 1923. április (44. évfolyam, 75-98. szám)

1923-04-01 / 75. szám

Cluj-Kolozsvár, 1923. április 1 A r a politikai életében fából vaskarikát akartunk készíteni ; egységes nemzeti államot akartunk ott, ahol öntudatos nemzetek éltek együtt. Mentségünkre szolgálhat, hogy nem állt előttünk olyan példa, amely téve­désük rettenetes következményeit meg­világíthatta. A Bratian-ok, Pherecyde­ k és Pangratzi­knak a világtörténet itélő­­széke előtt ilyen mentsége nem lesz, ha elvakultságukkal és megrögzöttsé­­gükkel államukat katasztrófába viszik. Két évforduló Az „Ellenzéki” számára írta: Dr. Barabás Béla A Kalendáriumcsinálók az idei húsvétot április elsejére tették A közeli múltnak két nevezetes ese­ménye esik ugyancsak április else­jére s mind a két szomorú és gyá­szos emlék mélyen érint minket, magyarokat. Húsvéti elmélkedésre alkalmas mind a két évforduló, nemcsak a kegyelet szempontjából, hanem azért is, mert mi Romániában élő magyarok következtetéseket szűr­hetünk le igazságaink­ mellett Az első 1894 évben történt április elsején. B­­dapesten Kossuth Lajost temettük. Mélyebb gyászünnepélyt, nagyobb temetést, meghatóbb halotti pompát még nem látott Budapest. Aki magyar volt, könnyezett, sírt, gyászolt. Százezernél több ember vett részt e hatalmas nemzeti tünte­tésen Mert nemcsak temetés, de tüntetés is volt, a hivatalos Magyar­­ország és Bécs ellen Nem is Bécs népe, hanem a dinasztia ellen. A császárnak és Magyarország kirá­lyának nem volt ínyére a készülődő fejedelmi pompa s nyíltan ki is fe­jezte I. Ferencz József aggodalmát holmi forradalmi tünetek miatt. Erre jegyezte meg Magyarország akkori miniszterelnöke: „Felség! azért kell Kossuth Lajost ily nagy pompával eltemetni, hogy többé fel ne támad­hasson !“­ Ez ugyan nem nyugtatta meg az ősz uralkodót, mert félt, hogy a magyar nép lelkében élő nagy érzések Kossuth Lajos iránt átragadnak a katonaságra is Ellen­­súlyoztatta tehát a nagy érzelmi be­hatást azzal, hogy egyetlen katonának, a honvédeknek sem volt szabad a temetés óráiban az utcán tartózkodni, de mert a temetési menetnek a Ká­roly kaszárnya előtt kellett elvonulni, az abban volt katonaság készenlétbe helyeztetett s a kaszárnyának a Ká­­roly-körútra nyiló összes ablakai lefüggönyöztetek. A hivatalos Ma­gyarország távoltartotta magát a te­metéstől, sőt a képviselőhöz elnöke azon ürügy alatt, hogy neki egyházi gyűlésen kell aznap elnökölnie, meg­szökött a nagy temetés elől íme egy körkép Magyarország ön­állósága és függetlenségéből Ez a szerencsétlen ország akkor is Bécs­­nek és a dinasztiának járszal­agjára volt kötve Az országnak nem volt szabad keze sem a gazdasági téren sem politikai tevékenységében, sem a nemzetiségekkel szemben gyakor­­landó szabad bánásmódban Ha ez utóbbi kérdésnek megoldása Magya­­ország saját törvényhozásának és kor­mányzatának önálló felfogása és be­látására hagyatott volna, a szabad­ságszerető magyar nép megoszthatta volna minden örömét, minden szen­vedését a vele egy területen lakó más nyelvű népekkel. Románia nin­csen más államnak alárendelve, fe­jedelme csak egy országé, egy nem­zeté és kormánya meg sem törődik azzal, hogy ugyanazon szabadság illesse meg a nemzeti kisebbségeket, mint az egységes nemzetet alkotó román népet. Amikor a feltámadás napján Kossuth Lajos temetésére gon­dolok, ezzel rámutatok az ő nagy szellemére, amely az egy területen élő összes népeknek felszabadítást adott, uj életet biztosított s egyen­­jogokban részesített minden nemze­tiséget. A másik gyászeset még egészen közel esik hozzánk Egy részvétre ér­demes fiatal koronás fő hanyatlott az örök enyészetbe Most egy éve április elsején halt meg Madeira-szi­get Funchal fővárosában IV. Károly, a száműzött osztrák császár és ma­gyar király Megrendül az ember lel­­ki élete ha ez a haláleset előkerül vagy szóba jön Mert felséges igaz­sággal ragyog ki a bibliának nagy mondása­ „Az apák és elődök bű­neiért az unokák és utódok bűnhőd­nek meg. És íme, mindazokért »a szörnyű bűnökért, amiket az előző császárok, a Habsburg-ház uralkodói, kezdve I Ferenc Józseftől, le egészen a pragmatica sanctio kizsarolójáig, III Károlyig , Magyarország s a magyar nemzet ellen szándékosan vétkeztek, mindezekért ez az egészen jóindulatú fiatal császár és király bűn­­hődött keservesen és bűnhődnek en­nek ártatlan leszármazói­­i. Mert jöhet már akárhány húsvét, a Habs­­burg-család részére nincs feltámadás — sem a bécsi császári Burg­ban, sem a magyar királyi trónon. Valóban csodálkozni kell azon, hogy a kicsire zsugorított Magyar­­országon még mindig vannak komoly politikusok, akik a legalitás vessző­­paripáján játszva, vissza akaják eről­tetni a Habsburg ivadékokat. Elfelejtik, hogy ez csak a pragmatica sanctio alapján történhetik, mert ez a legalitás. Mert van-e Magyarországon csak egyetlen józan ember, aki az osztrák császári és a magyar királyi koronát ugyanazon Habsburg-sarj fején ismét egyesíteni akarná? A Habsburgok visszatérése nemcsak magyar nemzeti szerencsétlenség, a­mely Magyarország sírját ásná meg, de európai veszedelem is. A kisantant, Románia, Szerbia, Cseh- és Lengyel­­ország mint egy akarat zúdulna fel minden Habsburg-kísérlet ellen. És a békét diktáló európai nagyhatalmak sem járulnának hozzá ilyen képtelen terv megvalósításához . A húsvéti ünnepek elmélkedése rávisz, annak a nagy igazságnak el-,­ismerésére is, hogy „az események kérlelhetlen logikáját lehet késleltetni, de ellépni előle, kikerülni azt, — nem lehet** A két nagy száműzöttnek április elsején véletlenül találkozó temetése és elmúlása, egy csodálatos nagy gondolatnak, helyesebben egy szo­morú látnoki jövendölésnek tragikus befejezését is aposztrofálja. Az ige testté vált Kossuth Lajos április elsején tör­tént budapesti temetése és IV Károly volt osztrák császár és magyar király április elsején történt halála között huszonnyolc év telt el s a népek, nem­zetek életében alig számottevő ezen arasznyi idő alatt mily kérlelhetetlenül következett be Kossuth Lajosnak Tu­­rinból hozzánk került komor jóslata amely szerint: „Eljövend az az idő, amidőn szegény Magyarország lesz az a máglya, amelyen az osztrák kétfejű sas el fog hamvadni.“ Beteljesedett. V­iharfellegek a Bratianu-kormány fej© fölött Szenzációs fordulat előtt áll a belpolitika. — Küszöbön a nemzeti-és a parasztpárt fúziója — Az Ellenzék tudósítójától — A kormány az alkotmányreform meg­szavazásának sikerét ünnepli. Kor­mánykörökben táplált óhaj szerint az alkotmányreform elleni kampányt egy általános politikai leszerelésnek kellett volna követnie A politikai izgatottság azonban cseppet sem csillapodott s a politikai pártok főhadiszállásain kímé­letlen harcot jelentő támadások taktikai terveit készítik elő Új politikai had­színterek perspektívái tárulnak fel, amelyek a kormány és pártjának győ­zelmi poharába ürömcseppeket vegyí­tenek Egy miniszter-viselt erdélyi politikus mondotta a napokban a reform meg­szavazásakor az Ellenzék munkatár­sának: " Tévedés volna azt hinni, hogy a harc csak az alkotmányre­formért vagy egyszerű­ hatalmi kér­désekért folyik s az első jelentősebb etapp után önmagától ellanyhul. Sok­kal nagyobb dologról van itt szó: egy régi és egy uj világ elszánt küz­delmedet egymással. Az ifjú demok­ratikus erők harca a régi Románia korhadt, korrupciós rendszere ellen. Hogy mikor fejeződik be ez a küz­delem, nem tudom. De a harc kimene­tele senki előtt sem lehet kétséges. Az utóbbi napok izgalmas eseményei még szorosabbra fűzte az ellenzéki blokk kebelében a pártok közötti kö­telékeket. Rövidesen új meglepetésre lesz kilátás az ellenzék körén belül, amelynek jelentősége még a nemzeti párt és a takisták annak idején rend­kívüli szenzációt keltett fúzióját is túl fogja szárnyalni. Arról van ugyanis szó, hogy megindultak a tárgyalások a nemzeti párt és a parasztpárt küszöbön álló fúziójának kér­désében. " A paktum létrejötte kétségkívül döntő jelentőségű csapást jelentene a kor­mányra nézve. Az Ellenzék munkatársa az új ese­mények küszöbén felkereste a nemzeti párt egyik előkelő politikusát, aki a politikai helyzet jellemzése közben az alábbi érdekes nyilatkozatot tette: — Az ellenzék harcmodorában az alkotmány megszavazásával semmi kü­lönös változás sem fog beállani. A harc a legkíméletlenebbül, megalkuvást nem ismerve folyik tovább. Tévedés azt hinni, hogy az alkotmány szente­sítése folytán elül az ellenzéki küz­delem. Az alkotmány életbeléptetésé­nek megakadályozása csak egy kis részlete volt a harci prog­­rammnak, amelyen a nemzeti és a parasztpárt megegyezése alapszik.­­ A két párt célja nemcsak a kor­mány megbuktatása, hanem egész új kormányzati és közéleti rendszernek a meghonosítása. Ez sok küzdelembe és áldozatba­­fog kerülni, de az ellenzék ettől nem riad vissza percre sem. Ha a kormány a szuronyokkal hozott alkotmányt megkísérti al­kalmazni, ezt is csak szuronyok­kal teljesítheti. — Elképzelhető, hogy ezt a helyze­tet — amelyet különben a hazugság dominál a liberális kormány kineve­zésétől máig — sohá már nem lehet fenntartani Hazugsággal, egy egész ország akaratával szemben csak szu­ronyokkal sokáig nem folytatható a kormányzás, mivel ez ezernyi veszélyt rejt magában. — Az ellenzék az alkotmányt nem ismeri el érvényesnek. Az alkotmány megváltoztatása, revíziója csupán for­malitás. Aktuálissá válik­­ abban­­­a pil­lanatban, amint az ellenzék a hatal­mat a kezébe keríti. ELLENZÉK — igaz-e, hogy a nemzet­ és a parasztpárt között fúziós tárgyalások vannak küszöbön ? — kérdeztük ez­után a politikustól. — A fúzió már a levegőben van és talán a legnagyobb biztosítéka, lesz az ellenzéki program integrális meg­valósításának — volt a válasz. Az előkelő ellenzéki politikus nyi­latkozata mindenesetre sejtetni hogy a belpolitikában újból napok várhatók, amelyek,, na^^Hj kérdésessé teszik * kornyány ama^HB vének sikerültét, amely szerint cH| négy év múlva akar megválni a t alomtól. w A király kivansárl ez alatt a cím alatt’ a Lupta mil száma a következőket írja:­­ Valószínűleg azzal a céllal, hogy­ a­ belpolitikai válság műtét előbb elsNTM múljon­ „magas" körökből származó , hírek vannak forgalomban. Két­­nap óta azok a körök, ame­lyek igényt tar-­ tanak arra, hogy légi magasabb körök­­ből is biztos értesüléseik vannak, azt állítják, hogy a Bratianu-kormány tu­­­lajdonképen megbukott és a király a parlamenti szünetet fel akarja hasz­nálni a kormány eltávozásának elő-­ készítésére.­­ A királynak azonban bizonyos kívánságai vannak és pedig az, hogy szűnjék meg a jelenlegi ellenzéki szö­vetség és ehelyett tágabb kürti szö­vetkezés alakuljon a Mamu, Mihalache és Averescu vezetése alatt álló cso­portok között. Ha ez a szövetkezés bármi okból nem jöhetne létre, így Mihalache nem akarna fuzionálni Averescuval, vagy viszont Averescu­ nem akarna a párt’-* párttal egyesülni és talán titokban Ma ^miomannal szö­vetkezett, akkor furk­­áljon a nemzeti párt a parasztpárttal és az ArgetoiánU* féle néppárti árnyalattal Az ilyen po­litikai pártalakulat megnyerhetné Ste­­lian Tom­a támogatását, sőt más ér­"^politikai szőkét is. ... . 1*^3* Azok a Húsok, akik ezeket a' wL-ítél $t$&` bocsátották, hozzá, teszik még, ill a ki­ály kellemetlen­ tapasztalatot szerzett a úgynevezett legerősebb párttal, ennélfogva nem akar többet gyenge kormányt alkotni, arrfely­­lyel szemben néhány nap múlva új liberálisok új politikai szövetkezést alkothassanak azokkal a csoportokkal, amelyek ellenzékben maradnának.­­ Voltaképen biztosan nem tud­­hatjuk — fejezi be a Lupta, hogy ,a királynak imént említett kívánságai mennyiben fedik a valóságot. Egyet azonban mégis tudnia kell magának a királynak: nevezetesen, hogy a Bratianu-kormány bukása után az egész ország fel fog lélegzeni és az elkövetkezendő koalíciós kormány kénytelen lesz néhány liberálispárti politikusnak a megválasztását köny­­nyűvé tenni, mivel ellenkező esetben ennek a pártnak i­­agja sem marad a parlamentben. ÚJSÁG híreiből véres zavargások Bulgáriában. Jám-Dot és Nova-Zagora bolgár városokban véres utcai harcok folytak le anarchista forradalmárok, a rendőrség és katonaság között. Felkelők 11 katonát megöltek s közülök több halott és sebesült van Országos akció a záróra kitolásáért. Stefanescu kolozsvári delegált prefektus előtt megjelent a kolozsvári kávésipar elnöksége és kérte, hogy interveniáljon a záróra kitolása érdekében. Popoviciu pre­fektus megnyugtató kijelentései után Stefa­­nescu delegált prefektus azonnal távirato­zott a belügyminiszternek a­ záróra kitolá­sának engedélyezéséért. Németország megegyezést keres a franciákkal. Barnstein német szocialista vezér kijelentette, hogy Franciaország és Németország között a megegyezés lehetsé­ges és szükséges is. Németországnak a jóvátételek érdekében bele kell nyugodnia az áldozatokba. Borzalmas rablógyilkosság a Hójá­ban. Tegnap a kolozsvári Hója-erdőben egy fiatal férfi hulláját találták, szíve fölött néhány centiméterre revolverlövés nyomai voltak láthatók. A nyomozás során kide­rült, hogy a halott Bakis János 24 éves péksegéd s valószínűleg rablógyilkosság áldozata.

Next