Ellenzék, 1924. szeptember (45. évfolyam, 197-220. szám)
1924-09-01 / 197. szám
Cfin-Kolozsvár, 45. év, 197. szám , 2 Ftr rvr*? Az emigránsok elleni vádirat a proletárdiktatúra kikiáltásáról Weltner Jakab részessége a gyűjtőfogházi puccsban. Miért nem szerepel Károlyi Mihály a vádiratban ? Budapest. (Az Ellenzék tudósítójától.) Az Ellenzék már jelentette, hogy a budapesti ügyészség huszonhat emigráns ellen vádat emelt s ugyanekkor vádiratot emelt a Bécsből hazatért Weltner Jakab ellen is. A vádiratokat kikézbesítették már Weltner ügyvédjének. A vádirat főleg a budapesti gyűjtőfogházban létrejött megállapodáson alapszik, amely tudvalevőleg a kommunisták kezébe játszotta át a hatalmat A vádirat erre vonatkozó, felette érdekes része így hangzik: Mikor Vyx alezredes ismeretes jegyzéke megérkezett, amelyen ki voltak jelölve azok a határok, amelyekre a magyar csapatoknak vissza kell vonulniok, a kormány tiltakozásul elhatározta lemondását. A terv szerint tiszta szociáldemokrata kormány fog alakulni, aminek főleg a mindinkább balfelé tolódó Károlyi Mihály volt lelkes támogatója. Ezt a politikai helyzetet használták fel a letartóztatott bolsevisták szabadon levő cinkosai és szociáldemokrata szövetségesei, hogy a döntő cselekvés terére lépjenek. A szociáldemokrata pártban szervezett szedők sztrájkba lépnek, hogy bolsevista irányítással a tervezett államcsínyt meglepetésszerűen végre lehessen hajtani. Március 20-án éjjel Pogány József autóra ültetett küldöncökkel futtatja be a várost, hogy a proletárdiktatúra kikiáltása végett összehivassa a katonatanácsot. 21-én délután két óra tájban a szociáldemokrata párt képviseletében az országos gyűjtőfogházban megjelenik Landler Jenő, Weltner Jakab, Kunfi Zsigmond, Pogány József és Haubrich József, az ott letartóztatott kommunistákkal a közhatalom átvétele dolgában megállapodnak. A megállapodás írásbelileg létrejön és azt mindannyian aláírták. A kész megállapodás szövegét a munkástanács elé vitték, elfogadás és hozzájárulás céljából Ekkor történik, hogy Kéri Pál újságíró megjelenik Károlyi Mihálynál s annak titkárával, Simonyi-Steiner Henrikkel együtt megfogalmazzák az okiratot, amely szerint Károlyi Mihály lemond a köztársaság elnökségéről, átadja a hatalmat a bolsevistákkal együtt a szocialistáknak, kik azt Magyarország proletársága nevében átvették, a kiáltották ki a proletárdiktatúrát sn ellenállás nélkül. A munkásság legnagyobb része azt sem tudta, miről van szó, a rendőrségi karhatalom alig állt háromezer főből, a kaszárnyákban levő katonaság pedig már meg volt nyerve a bolsevizmusnak. Így került a bolsevizmus börtönből szabadult vezéreinek kezébe a közhatalom. Azoknak a vezéreknek kezébe, akiknek legföljebb 15—20.000 főnyi hívük volt. Maguk a bűnös szociáldemokrata és kommunista vezérek adták ki az Egységokmány című füzetet, amelyben világosan megmondják, hogy államcsínyjükkel a magyar alkotmány erőszakos megváltoztatását célozták. Nem lehet ennélfogva kétséges, hogy a proletáruralomnak ily módon való gyakorlása kimerül a lázadás és a felségsértés bűntettét Weltner Jakab maga is beismerte a nyomozás során, hogy részt vett az országos gyűjtőfogházban megkötött megállapodás létrehozatalában, beismeri, hogy ezt az általa is aláírt megállapodást elfogadás végett bemutatta a szociáldemokrata pártválasztmánynak, illetőleg a munkástanácsnak, beismeri, hogy részt vett a forradalmi kormányzótanácsot előkészítő értekezletén, beismeri, hogy a proletárdiktatúra egyik hivatalos lapjának szerkesztősége élére állt és a proletárdiktatúrát szolgálta. A tényekre vonatkozó ez a beismerés — állapítja meg a királyi ügyészség, a bűnösség beismerésével egyértelmű, mert Weltner Jakabnak az a védekezése, hogy az események sodra a proletárdiktatúrához szükségszerüleg vezetett s ezért ő egyénileg nem felelős, önmagában összeomlik ama tény ismeretében, hogy Weltnernek az események előidézésében vezető és irányító szerepe volt s hogy minden társadalmi és jogi rend, sőt az egész erkölcsi világrend az egyéni felsőség elvén épült fel. Különben sem vehető komolyan az ilyen védekezés attól az egyéntől, aki a proletárdiktatúra támogatása végett 1919. június 14-én az úgynevezett szovjetkongresszus megnyitó ülésén terjedelmes beszédet mondott arról, hogy a proletárdiktatúra útjáról nincs visszatérés a habozókat és a csüggedőket a legmesszebbmenő kitartásra buzdította és az egyedüli helyes és követendő kormányzati rendszerként a proletárdiktatúrát jelölte meg. Ugyanebben a vádiratban a királyi ügyészség megjegyzi, hogy Landler Jenő, Pogány József, Kun Béla,Szántó Béla, Vágó Béla, Chlepko Ede, Seidler Ernő, Göndör Ferenc, Kéri Pál, Simonyi Steiner Henrik a vád tárgyává tett bűncselekmények elkövetése után megszöktek, ellenük nyomozólevelet kell kibocsátani. A szökésben levő Kunfi Zsigmondra és gróf Károlyi Mihályra vonatkozólag, akik e bűncselekmények elkövetésével szintén alaposan gyanúsíthatók, azért nem terjeszthetett elő vádindítványt az ügyészség, mert a miniszterek felelősségrevonása esetében követendő eljárásnak ideiglenesen szabályozásáról szóló 1920. évi X. lc. 16. szakasza értelmében ellenük, mint az úgynevezett népköztársaság minisztere és elnöke ellen, nem a királyi bíróság, hanem az idézett törvény értelmében választott alkotmányvédelmi bizottságból alakuló bíróság illetékes eljárni. A vádiratot dr. Miskolczy Ágost királyi ügyész szerkesztette és dr. Polányi Aladár királyi főügyész-helyettes írta alá. . (Az Ellenzék tudósítójától.) Ernest Hauterive, az első császárság egyik legszorgalmasabb és legismertebb történetbuvára most a napóleoni rendőrség irattárának néhány ismeretlen okmányát hozta nyilvánosságra, amelyből egy kalandos és izgalmas regény körvonalai bontakoznak ki. Ennek a fantasztikus, de az életben lejátszódott regénynek a hőse mademoiselle Groult, minden külső jel szerint egyszerű polgári leány, aki egész életén keresztül, utolsó lehelletéig csökönyösen tartott állítása mellett, hogy ő XVI. Lajos és Marie Antoinette törvényes leszármazottja. A Hauterive által kiadott okmányok szerint Groult kisasszony bizonyos magánjogi követelés érvényesítése végett a bírósághoz fordult és kihallgatása alkalmával a tényállást ilyenformán adta elő. Még 1773-ban, kevéssel a trónörökösnek, a későbbi XVI. Lajos francia királynak Mária Antoniette-tel kötött házassága után a nagy tudományú orvosi fakultás megállapította, hogy a trónörökös egy kis fizikai defektus következtében nem várhat apai örömeket. Végre a nagytudományú orvosfakultás legnagyobb megrökönyödésére Mária Antoniette családi örömöknek nézett elébe. Minthogy jól ismerték a tudós orvosok szemdiagnózisát, az ifjú pár elhatározta, hogy a botrány elkerülése és a gonosz mendemonda megakadályozása végett a gyermek születését titokban tartják. A megszületett kis leánygyermeket csakugyan titokban örökbe adták egy versaillesi egyszerű kereskedő, Groult feleségének és lelkére kötötték, hogy a gyermeknek soha se árulja el származását. Időközönként az udvarnak egy titokzatos küldönce kereste fel a Groult-családot és mindig gazdag ajándékokat hozott magával, gyémánttal körülrakott miniatűröket, nagyértékű ékszereket és egyéb kincseket, amelyeket az öreg Groult mindig gondosan egy kincsesládába zárt. Időközben a trónörökös XVI. Lajos néven Franciaország királya lett és uralkodása folyamán a Groult-család, amelyet olyan szembetűnően kitüntetett a királyi kegy, általános nagy tiszteletnek örvendett. Volt a családnak egy jó barátja, egy Milcent nevű lisieux-i polgár, akit már lelkes jakobinusnak vallja magát, alapjában véve derék, jóérzésű ember volt. Milcent készségesen vállalkozott arra, hogy a kompromittáló kincsesládát a zivataros idők elvonulásáig a család számára megőrzi. Mikent valóban lelkiismeretesen őrizte a kincsesládát, sőt még a rémuralom után is magánál tartotta, bár ekkor már Grouliék gyakran sürgették visszajuttatását. Micent-et később császári biztossá nevezték ki. Amikor Groult kiasszony egy ellesett beszélgetéséből megtudta származását és a kincsesláda sorsát, személyesen kereste fel az immár magasrangú állami hivatalnokot és kérte, hogy adja vissza neki a kincsesládát. Elképzelhető megdöbbenése, mikor Milcent kereken kijelentette, hogy a ládáról semmit sem tud és hogy barátja, az időközben elhunyt Groult erről a rejtélyes történetről egy szóval sem tett neki említést. Ekkor Groult kiasszony elhatározta, hogy igényeit peres után érvényesíti Milcenspr Qztrahon A per három évig folydogált a jog tekervényes medrében. Amikor már látta, hogy a törvénytől sem remélhet igazságot, elveszítette önuralmát és a valósággal dühöngeni kezdett Egy tárgyalás alkalmával magából kikelve inzultálta a bíróságot, miért egyhavi börtönre ítélték. Az ítélet ellen hiába apellált. Büntetésének letöltése után Parisba utazott és eszelős makacssággal hajszolta tovább azigazságnál Nem használt az sem, hogy ekkor Napóleon felsége Maria Luise volt, Marie Antoinette unokahuga. Ismét börtönbe vetették, majd erős rendőri felügyelet mellet Caenbe szállították. így végződött ez a megrendítő történet amely meglepő fordulataival a legkalandosabb regényekre emlékeztet. Ez a történet azonban nem zárult le minden homályt eloszlató, megnyugtató megoldással. Megoldatlanul maradt reánk a kérdés, várjon mi volt e titokzatos történet mozgatója, a monománia vagy a történeti igazság ? Egy leány kalandos élete, aki XVI. Lajos és Mária Antoinette törvényes gyermekének mondotta magát A napóleoni rendőrség titkos irattárának rejtelmei t őc Mindenkit érdekel, Hogy a lENülSSK női divatáruházban Gál. Regele Ford. 15. sz. a szezon beálltával a raktáron levő összes áruk a nagy áremelkedés ellenére rendkívüli olcsó árban lesznek elárusítva Lej 120 cm széles gyapjúszövetek színekben — — — — 139*— 140 cm széles gyapjú costum szövetek minden színben — 269 — 150 cm széles férfi tisztviselő szövetek ——— — — iso — 120 cm széles csikós és kockás szövetek — — — — — 82— Dupla széles marocainok minden színben — — — — 249— la mosott Shiffonok — — 39-től 200 cm széles príma lepedővászon — — — — — 145— 140 cm fehér és színes damasztok — — — — — 159-— Príma virágos szatének — — 46-— Francia libertik minden színben 79-— Dupla széles príma francia libertik divat mintákkal — — 134-— stb. stb. Príma kabát ve▼ ▼ iparok, plfissöfe, T 1 bársonyok, férfi ▼ ▼ príma angol sző▼ " ▼ vetek. Selymek" ▼ ▼ ben das választék mTwttrifTwwWmlm í + \ f I f %% • va.