Ellenzék, 1924. szeptember (45. évfolyam, 197-220. szám)

1924-09-01 / 197. szám

Cfin-Kolozsvár, 45. év, 197. szám , 2 Ftr rvr*? Az emigránsok elleni vádirat a proletárdiktatúra kikiáltásáról Weltner Jakab részessége a gyűjtőfogházi puccsban. Miért nem szerepel Károlyi Mihály a vádiratban ? Budapest. (Az Ellenzék tudósítójá­tól.) Az Ellenzék már jelentette, hogy a budapesti ügyészség huszonhat emigráns ellen vádat emelt s ugyan­ekkor vádiratot emelt a Bécsből haza­tért Weltner Jakab ellen is. A vádira­tokat kikézbesítették már Weltner ügy­védjének. A vádirat főleg a budapesti gyűjtőfogházban létrejött megállapo­dáson alapszik, amely tudvalevőleg a kommunisták kezébe játszotta át a hatalmat A vádirat erre vonatkozó, felette érdekes része így hangzik: Mikor Vyx alezredes ismeretes jegy­zéke megérkezett, amelyen ki voltak jelölve azok a határok, amelyekre a magyar csapatoknak vissza kell vo­­nulniok, a kormány tiltakozásul elha­tározta lemondását. A terv szerint tiszta szociáldemokrata kormány fog alakulni, aminek főleg a mindinkább balfelé tolódó Károlyi Mihály volt lel­kes támogatója. Ezt a politikai helyzetet használták fel a letartóztatott bolsevisták szaba­don levő cinkosai és szociáldemokrata szövetségesei, hogy a döntő cselek­vés terére lépjenek. A szociáldemok­rata pártban szervezett szedők sztrájkba lépnek, hogy bolsevista irányítással a tervezett államcsínyt meglepetéssze­rűen végre lehessen hajtani. Március 20-án éjjel Pogány József autóra ül­tetett küldöncökkel futtatja be a vá­rost, hogy a proletárdiktatúra kikiál­tása végett összehivassa a katonata­nácsot. 21-én délután két óra tájban a szociáldemokrata párt képviseletében az országos gyűjtőfogházban megjelenik Landler Jenő, Welt­ner Jakab, Kunfi Zsigmond, Pogány József és Haubrich Jó­zsef, az ott letartóztatott kom­munistákkal a közhatalom átvé­tele dolgában megállapodnak. A megállapodás írásbelileg létrejön és azt mindannyian aláírták. A kész megállapodás szövegét a munkásta­nács elé vitték, elfogadás és hozzájá­rulás céljából Ekkor történik, hogy Kéri Pál új­ságíró megjelenik Károlyi Mihálynál s annak titkárával, Simonyi-Steiner Hen­rikkel együtt megfogalmazzák az ok­iratot, amely szerint Károlyi Mihály lemond a köztársaság elnökségéről, átadja a hatalmat a bolsevistákkal együtt a szocialistáknak, kik azt Ma­gyarország proletársága nevében át­vették, a kiáltották ki a proletárdiktatúrát sn ellenállás nélkül. A munkás­ság legnagyobb része azt sem tudta, miről van szó, a rendőrségi karhata­lom alig állt háromezer főből, a ka­szárnyákban levő katonaság pedig már meg volt nyerve a bolsevizmusnak. Így került a bolsevizmus börtönből szabadult vezéreinek kezébe a közha­talom. Azoknak a vezéreknek kezébe, akiknek legföljebb 15—20.000 főnyi hívük volt. Maguk a bűnös szociáldemokrata és kommunista vezérek adták ki az Egy­ségokmány című füzetet, amelyben vi­lágosan megmondják, hogy állam­­csínyjükkel a magyar alkotmány erő­szakos megváltoztatását célozták. Nem lehet ennélfogva kétséges, hogy a proletáruralomnak ily módon való gyakorlása kimerü­l a lá­zadás és a felségsértés bűn­tettét Weltner Jakab maga is beismerte a nyomozás során, hogy részt vett az országos gyűjtőfogházban megkötött megállapodás létrehozatalában, beis­meri, hogy ezt az általa is aláírt meg­állapodást elfogadás végett bemutatta a szociáldemokrata pártválasztmány­nak, illetőleg a munkástanácsnak, be­ismeri, hogy részt vett a forradalmi kormányzótanácsot előkészítő értekez­letén, beismeri, hogy a proletárdiktatúra egyik hivatalos lapjának szerkesztő­sége élére állt és a proletárdiktatúrát szolgálta. A tényekre vonatkozó ez a beisme­rés — állapítja meg a királyi ügyész­ség, a bűnösség beismerésével egyér­telmű, mert Weltner Jakabnak az a véde­kezése, hogy az események sodra a proletárdiktatúrához szükségszerüleg vezetett s ezért ő egyénileg nem felelős, önmagában összeomlik ama tény is­meretében, hogy Weltnernek az ese­mények előidézésében vezető és irá­nyító szerepe volt s hogy minden tár­sadalmi és jogi rend, sőt az egész erkölcsi világrend az egyéni felsőség elvén épült fel. Különben sem vehető komolyan az ilyen védekezés attól az egyéntől, aki a proletárdiktatúra támogatása végett 1919. június 14-én az úgynevezett szovjetkongresszus megnyitó ülésén terjedelmes beszédet mondott arról, hogy a proletárdiktatúra útjáról nincs visszatérés a habozókat és a csügge­dőket a legmesszebbmenő kitartásra buzdította és az egyedüli helyes és követendő kormányzati rendszerként a proletárdiktatúrát jelölte meg. Ugyanebben a vádiratban a királyi ügyészség megjegyzi, hogy Landler Jenő, Pogány József, Kun Béla,Szántó Béla, Vágó Béla, Chlepko Ede, Seid­­ler Ernő, Göndör Ferenc, Kéri Pál, Simonyi Steiner Henrik a vád tárgyává tett bűncselekmények elkövetése után megszöktek, ellenük nyomozólevelet kell kibocsátani. A szökésben levő Kunfi Zsigmondra és gróf Károlyi Mihályra vonatkozólag, akik e bűncselekmények elkövetésével szintén alaposan gyanúsíthatók, azért nem terjeszthetett elő vádindítványt az ügyészség, mert a miniszterek felelős­­ségrevonása esetében követendő eljá­rásnak ideiglenesen szabályozásáról szóló 1920. évi X. l­c. 16. szakasza értelmében ellenük, mint az úgynevezett népköztársaság minisztere és elnöke ellen, nem a királyi bí­róság, hanem az idézett tör­vény értelmében választott al­kotmányvédelmi bizottságból alakuló bíróság illetékes eljárni. A vádiratot dr. Miskolczy Ágost ki­rályi ügyész szerkesztette és dr. Po­­lányi Aladár királyi főügyész-helyettes írta alá. . (Az Ellenzék tudósítójától.) Ernest Hauterive, az első császárság egyik legszorgalmasabb és legismertebb tör­­ténetbuvára most a napóleoni rendőr­ség irattárának néhány ismeretlen ok­mányát hozta nyilvánosságra, amely­ből egy kalandos és izgalmas regény körvonalai bontakoznak ki. Ennek a fantasztikus, de az életben lejátszódott regénynek a hőse mademoiselle Groult, minden külső jel szerint egyszerű pol­gári leány, aki egész életén keresztül, utolsó lehelletéig csökönyösen­­ tar­tott állítása mellett, hogy ő XVI. La­jos és Marie Antoinette törvényes le­származottja. A Hauterive által kiadott okmányok szerint Groult kisasszony bizonyos magánjogi követelés érvényesítése vé­gett a bírósághoz fordult és kihallga­tása alkalmával a tényállást ilyenfor­mán adta elő. Még 1773-ban, kevéssel a trónörö­kösnek, a későbbi XVI. Lajos francia királynak Mária Antoniette-tel kötött házassága után a nagy tudományú orvosi fakultás megállapította, hogy a trónörökös egy kis fizikai defektus következtében nem várhat­­ apai örömeket. Végre a nagytudományú orvosfakul­tás legnagyobb megrökönyödésére Mária Antoniette családi örömöknek nézett elébe. Minthogy jól ismerték a tudós orvosok szem­diagnózisát, az­ ifjú pár elhatározta, hogy a botrány elkerülése és a gonosz mende­monda megakadályozása végett a gyermek születését titokban tartják. A megszületett kis leánygyermeket csakugyan titokban örökbe adták egy versaillesi egyszerű kereskedő, Groult feleségének és lelkére kötötték, hogy a gyermeknek soha se árulja el szárma­zását.­­ Időközönként az udvarnak egy titokzatos küldönce kereste fel a Groult-családot és mindig gazdag ajándékokat hozott magával, gyémánt­tal körülrakott miniatűröket, nagyértékű ékszereket és egyéb kincseket, ame­lyeket az öreg Groult mindig gondo­san egy kincsesládába zárt. Időközben a trónörökös XVI. Lajos néven Franciaország királya lett és uralkodása folyamán a Groult-család, amelyet olyan szembetűnően kitünte­tett a királyi kegy, általános nagy tisz­teletnek örvendett. Volt a családnak egy jó barátja, egy Milcent nevű lisieux-i polgár, aki­­­t már lelkes jakobinusnak vallja magát, alapjában véve derék, jóérzésű ember volt. Milcent készségesen vállalkozott arra, hogy a kompromittáló kincses­ládát a zivataros idők elvonulásáig a család számára megőrzi. Mik­ent való­ban lelkiismeretesen őrizte a kincses­ládát, sőt még a rémuralom után is magánál tartotta, bár ekkor már Grouliék gyakran sürgették visszajut­tatását. Micent-et később császári biz­tossá nevezték ki. Amikor Groult kiasszony egy elle­sett beszélgetéséből megtudta szár­mazását és a kincsesláda sorsát, sze­mélyesen kereste fel az immár ma­­gasrangú állami hivatalnokot és kérte, hogy adja vissza neki a kincsesládát. Elképzelhető megdöbbenése, mikor Milcent kereken kijelentette, hogy a ládáról semmit sem tud és hogy ba­rátja, az időközben elhunyt Groult erről a rejtélyes történetről egy szó­val sem tett neki említést. Ekkor Groult kiasszony elhatározta, hogy igényeit peres után érvényesíti Milcen­spr Qz­trahon A per három évig folydogált a jog tekervényes medrében. Amikor már látta, hogy a törvénytől sem remélhet igazságot, elveszítette önuralmát és a valósággal dühöngeni kezdett Egy tárgyalás alkalmával magából kikelve inzultálta a bíróságot, miért egyhavi börtönre ítélték. Az ítélet ellen hiába apellált. Büntetésének letöltése után Parisba utazott és eszelős makacsság­gal hajszolta tovább az­­igazságnál Nem használt az sem, hogy ekkor Napóleon felsége Maria Luise volt, Marie Antoinette unokahuga. Ismét börtönbe vetették, majd erős rendőri felügyelet mellet Caenbe szállították. így végződött ez a megrendítő tör­ténet amely meglepő fordulataival a legkalandosabb regényekre emlékez­tet. Ez a történet azonban nem zárult le minden homályt eloszlató, meg­nyugtató megoldással. Megoldatlanul maradt reánk a kérdés, várjon mi volt e titokzatos történet mozgatója, a monománia vagy a történeti igazság ? Egy leány kalandos élete, aki XVI. Lajos és Mária Antoinette törvényes gyermekének mondotta magát A napóleoni rendőrség titkos irattárának rejtelmei t­ ő­c Mindenkit ér­dekel, Hogy a lENülSSK női divatá­ruházban Gál. Regele Ford. 15. sz. a szezon beálltával a raktáron levő összes áruk a nagy áremelkedés ellenére rendkívüli olcsó árban lesznek elárusítva Lej 120 cm széles gyapjúszövetek színekben — — — — 139*— 140 cm széles gyapjú costum szövetek minden színben — 269 — 150 cm­ széles férfi tisztviselő szövetek ——— — — iso — 120 cm széles csikós és kockás szövetek — — — — — 82­— Dupla széles marocainok min­den színben — — — — 249­— la mosott Shiffonok — — 39-től 200 cm széles príma lepedő­­vászon — — — — — 145­— 140 cm fehér és színes da­­masztok — — — — — 159-— Príma virágos szatének — — 46-— Francia libertik minden színben 79-— Dupla széles príma francia li­bertik divat mintákkal — — 134-— stb. stb. Príma kabát ve­▼ ▼ iparok, plfissöfe, T 1 bársonyok, férfi ▼ ▼ príma angol sző­▼ " ▼ vetek. Selymek" ▼ ▼ ben das választék mTwttrifTwwWmlm í + \ f I f %% • va.

Next