Ellenzék, 1927. január (48. évfolyam, 1-20. szám)
1927-01-14 / 9. szám
48. év, 9. szám, ELLENZÉK Bethlen római látogatását az egész világsajtó nagy szenzációként kommentálja Egyes külföldi lapok a legképtelenebb híreket fűzik a magyar miniszterelnök olaszországi útjához — Budapestről hivatalosan megcáfolják a magyar királykérdés megoldásával kapcsolatos magyarázatokat — Az Ellenzék tudósítójától. — csátják az utóbbi időben felbukkant összes hírlapi kacsákat, mert bizonyos hatalmak a külpolitikában ezzel a látogatással komolyan veszélyeztetve gondolják érdekeiket és kiérlelésben lévő terveiket. A Budapestről érkező utolsó táviratunk szerint különben a külföldi sajtónak Bethlen miniszterelnök római útja alkalmából közölt és a magyar királykérdésre vonatkozó hívei teljesen légből kapottak és semmiféle tényeknek meg nem felelnek. Bethlen István gróf, magyar miniszterelnök római látogatásának hire, melyet az Ellenzék tegnapi száma már közölt s amelyet eddig még nem erősítettek, de nem is cáfoltak hivatalosan meg, az egész világsajtóban rendkívül élénk kommentárokra ad alkalmat. Természetesen szabad utat enged ez a meglepetést okozó külpolitikai hír az újságszerkesztőségek regényes fantáziájának is, amelyek Bethlen látogatásának magyarázatára csak annál inkább szabadjára be LONDON. (Az Ellenzék tudósítójától.) Bethlen magyar miniszterelnök római utazásának híre az angol sajtóban igen élénk érdeklődést váltott ki. A baloldali Manchester Guardian az utazásban annak bizonyítékát látja, hogy Magyarország az adriai kikötő kérdésében felmerült lehetőségek közül szívesebben veszi Fiumét, mint a jugoszlávok által felajánlott Spalatót A Westminster Gazette, mint fantasztikus hírt közli azt a római jelentését, hogy Bethlen látogatásával ottan dinasztikus kérdések is szóba fognak kerülni. Bethlen trónjelöltje e hírek szerint Albrecht főherceg volna, aki az olasz királyi hercegnővel lépne házasságra, ami által az olasz politika újabb szilárd támaszt nyerne Középeurópában és izolálhatná Jugoszláviát a kisantanttól, hangon írnak a látogatásról és nagyrészük felemlíti mindazokat a többé- kevésbbé fantasztikus hangon tartott híreket, amelyek az utóbbi időben a magyar trón betöltéséről szárnyra keltek. Olasz vélemény Bethlen látogatásáról Róma. (Az Ellenzék tudósítójától.) Az olasz sajtó, mely információit római irányadó helyről egységesen kapja, általában megállapítja, hogy Bethlen római útjának híre nem érte váratlanul az olasz politikai köröket. Ezt a látogatást az olasz fővárosban régen várták. A Corriere della Sera szerint a találkozás rendkívüli mértékben hozzá fog járulni a Magyarország és A francia sajtó fantasztikus hírei PARIS. (Az Ellenzék tudósítójától.) A francia sajtó feltűnő nagy helyet szentel Bethlen miniszterelnök római látogatása hírének. A lapok mindenféle kombinációkat hoznak a hír magyarázatára. Az Information szerint elsősorban is a magyar kereskedelem Fiume felé való irányításáról van szó. A Paris Midi szerint Magyarország és Olaszország között egy, az olasz-albán szerződéshez hasonló megegyezésről van szó és esetleg a trón betöltéséről is, melyet a lap teljesen fantasztikus hangon tartott magyarázata József főherceg személyével hoz összeköttetésbe. A többi lapok ugyanilyen Olaszország közötti, már eddig is nagyon szívélyes viszony fokozásához. Bethlen és Mussolini a lap szerint minden bizonnyal meg fogják beszélni a Magyarországnak adandó adriai kikötő kérdését és a két ország közötti kereskedelmi szerződés problémáját, amely majd felváltja a jelenlegi provizóriumot. A lap Klebelsberg kultuszminiszter Rómában tervbe vett előadásainak is igen nagy jelentőséget tulajdonít. Belgrádi visszhang BELGRÁD. (Az ELLENZÉK tudósítójától.) Bethlen miniszterelnök római látogatásának híre a legnagyobb feltűnést alighanem Belgrádban keltette, ahol rendkívül idegesen fogadnak mindent, amiből az olasz politika térfoglalására lehet következtetni. Hory András magyar követ különben tegnap meglátogatta Perics külügyminisztert s ez a látogatás igen nagy feltűnést keltett jugoszláv politikai körökben. Az újságírók megostromolták a magyar követséget felvilágosításért, ahol kijelentették, hogy Hory látogatása nem függ össze a magyar-olasz barátsági szerződés tervével. Hory követ maga későbbi beszélgetései folyamán egyik újságnak azt a kijelentést tette, hogy Bethlen miniszterelnök római látogatása nem jelent változást Magyarország és Jugoszlávia eddigi viszonyában. A lapok azonban Hory kijelentései ellenére is a legfantasztikusabb magyarázatait keresik a látogatásnak, területek semmit sem. Ezt azzal magyarázzák, hogy a koldulás és csavargás leküzdéséről szóló törvény csak a regátban bír érvénynyel, így csak ott szervezhették meg a mén házakat, ahol a koldusokat és csavargókat elhelyezik. A rokkantok, hadiárvák és hadiözvegyek sem egyformán kapják a nyugdíjukat. Az ősszel megtartott erdélyi rokkant közgyűlésen meglepő számadatokat hallottunk erre vonatkozóan. Míg az ókirályságban meglehetős nyugdíjat, illetve segélyt kapnak a háború rokkantjai és hajótöröttjei, addig Erdélyben a százszázalékos hadirokkant még 100 lej segélyt sem kap havonta. A segélybélyeg-törvény, illetve a segélybélyegek árának kétszeresére való felemelése ismételten felvetette ezt a kérdést és minden oldalról panaszok hangzanak el a kétféle mérték ellen. Az erdélyi hadirokkantak memorandumban kérték a segélyösszeg igazságos szétosztását, a koldusmentárak ügyében pedig a törvény tárgyalásával kapcsolatban kérték az érdekelt jóléti intézmények egyenlő mértékét. A panaszok és felzúdulások nyomán a kormány félhivatalosan az Indreptarea szükségesnek találta olyan nyilatkozat közzétételét, amely a sérelem orvoslását helyezi kilátásba. Kolozsváron megférték az intézkedjseket a spanyolnátha ellen az örvölyi megbetegedésért enyhe lefolyásnál! - A főorvosi Hívatal felhívása a Kolozsvári orvosodhoz. - Megkezdik a mozik és nyilvános helyiségeit fertőtlenítését. - A Népszövetségelemese a spanyol nátháról Kolozsvár. (Az Ellenzék tudósítójától.) A spanyolnátha kapunk előtt áll, sőt egyes orvosi vélemények szerint már meg is érkezett Ugyanis az elmúlt napokban több olyan influenzaszerű megbetegedés fordult elő, amelyek a spanyolnátha jellegzetességével bírnak. Tekintettel arra, hogy külföldről érkező jelentések szerint a spanyolnátha megbetegedések súlyos lefolyásúak és több halálozás is fordult elő, felkerestük dr. Fodor városi főorvost és megkérdeztük, hogy a városi főorvosi hivatal milyen intézkedéseket tett a járvány behurcolása, illetőleg annak megakadályozása érdekében. Kérdéseinkre a következő választ kaptuk: — Kolozsváron eddig több a spanyolnáthára jellemző tünetek között betegedtek meg emberek, az eddigi betegségek azonban komplikáció nélküliek és enyhe lefolyásúak. Az a remény, hogy a többi megbetegedések sem lesznek súlyosabbak és amennyiben a megbetegedések tényleg járványszerűen lépnek fel, nem lesznek tömeges áldozatai. Különben a főorvosi hivatal felkészülve várja a járvány bevonulását. Megfelelő férőhelyeink ugyan nincsenek, de ha a szükség úgy kívánja, iskolákat ürítünk ki a járványkórházon kívül a betegek elhelyezésére. — A spanyolnátha bejelentési kötelezettség alá esik és a súlyosabb eseteket a főorvosi hivatal tudomására kell hozni. Éppen ezért — mondotta a főorvos — ezúton is felhívom a kolozsvári gyakorlóorvosokat, hogy a tudomásukra jutó eseteket haladéktalanul jelentsék be, hogy a betegeknek — egyelőre ugyancsak családi körben való elkülönítéséről gondoskodni tudjunk. — Mai nap folyamán — mondotta a főorvos — rendeletet adtam ki, hogy a mozikat és nyilvános helyiségeket, ahol a közönség tömegesebben jelenik meg, megfelelő dezinficiáló eszközökkel fertőtlenítsék és ezt a fertőtlenítést másodnaponként ismételjék meg. Különben a spanyolnátháról a Népszövetség egészségügyi osztálya jelentést adott ki az egyes országok egészségügyi intézményeinek adatai alapján A betegségek lefolyása — e szerint — igen enyhe, bár a megbetegedések szánta igen nagy. A regábban milliókat költenek a koldusok és munkaképtelen szegények eltartására, Erdélyben — semmit Bukarest. (Az Ellenzék tudósítójától.) A parlament karácsony előtti ülésein rövid, majdnem észrevétlen tárgyalás után megszavaztak egy ötszakaszos törvényt, amelyben a segélybélyegek árát 25, 50 iráni, 1, 2 és 10 lejről a duplájára emelték fel. A második szakasz szerint a „Házi sírok“ egylete hárommillió lej fix szubvenciót kap a segélybélyegekből befolyó öszszegből, a hadiárvák, özvegyek és rokkantak 25 milliót, a többi pedig az Asistenta Sociala pénztárába foly be. Ez az összeg tekintélyes számot képvisel. 1924-ben 100 millió folyt be a segélybélyegekből 1925-ben pedig 104 millió. Az Asistenta Sociala jóléti intézmény, amelynek vezetősége az alapszabályok keretein belül szabadon rendelkezik a befolyt összeggel. Több gyermekotthont tart fenn és segélyezi az egyesületi jótékony intézményeket is. A törvény magyarázata szerint és egyéb beszerzett információk alapján megállapítható azonban az a tény, hogy az Asistente Sociale-hoz befolyó összeget túlnyomó részben majdnem egészében a regáti jótékonysági intézmények kapják. A törvénymagyarázat maga is beismeri, hogy a koldusok és foglalkozás nélküli, tehetetlen szegények eltartására csak a regáti 24 vármegye kap segélyt, a csatolt 3. odal il tanács ismét megfeledkezett a nyomorgó városi nyugdíjasokról Kolozsvár. (Az Ellenzék tudósítójától.) Annak idején az Ellenzék a városi nyugdíjasok ügyében hatalmas akciót indított be. A hírlapi akció eredménnyel járt, mert a községi választások előestéjén nemcsak Calutiu prefektus, hanem Osvada primár is határozott ígéretet tettek arra, hogy a városi nyugdíjasok részére hátralékos járulékokat ki fogják fizetni. Az ígéretek elhangzása után is a városi adóhivatal sokáig vonakodott a hátralékos nyugdíjak folyósításánál, míg végre is sok huzavona után a nyugdíjak egy részét, az úgynevezett ötvenszázalékos nyugdíjat kifizették, ellenben a nyugdíjasokat jogosan megillető 67 százalékos nyugdíjemeléseket mai napig sem folyósították. Ha jól emlékszünk az ígéretek nem részlegesek voltak, hanem az összes nyugdíjilletményekre vonatkoztak, amit nem is lehetett máskép értelmezni, mert a kiutalt nyugdíjjárandóságok még így is olyan csekélyek, hogy abból a nyomorgó nyugdíjasok legelemibb szükségleteiket is alig tudják kielégíteni. Már több ízben rámutatott az Ellenzék arra, hogy a városnál nem bánnak szűkmarkúan a kiadásokkal, annál inkább csodálkozunk, hogy épen a legszegényebb és valóban nyomorban lévő volt városi alkalmazottaknál spórolnak. Számtalanszor megrajzoltuk azt a megrendítő képet, amelyett a városi nyugdíjasok kétségbeejtő helyzete nyújt. Havi 100—200, legfeljebb 1000 fejes nyugdíjilletményekről van szó, tehát olyan összegekről, amelyek a mai nagy drágaság mellett a legridegebb tél derekán még az éhnyomortól is alig tudják megváltani a nyugdíjasokat. De ezeken az emberies indokokon kívül a városi nyugdíjasoknak jogszerint is megvan minden igénye arra, hogy a kérdéses 67 percentes nyugdíjjárulékokat is visszamenőleg egy öszszegben fizessék ki, mert Osvada prímár utasítására az össznyugdíjjárandóságokat már számfejtették és az alárendelt hatóságok utasíttattak arra, hogy a nyugdíjasokat azonnal fizessék ki. Kiváncsiak vagyunk arra, hogy a fizető pénztáraknál ki az a tisztviselő, aki télvíz idején a nyomorgó városi nyugdíjasok szájából kiveszi a falatot.