Ellenzék, 1927. március (48. évfolyam, 47-71. szám)

1927-03-02 / 47. szám

2. oldal ELLENZÉK 48. év. 4-7. t­­­í­z». Az ügyészség letartóztatta a halálosvégű foghúzással gyanúsított fogtechnikust .A vizsgálat eddig még nem igazolta a vádakat Kolozsvár. (Az Ellenzék tudósítójá­tól.) Néhány héttel ezelőtt megírtuk, hogy Kolozsváron halálosvégű foghú­zás történt. Izsák Miklós kolozsvári kereskedő-segédnek, az ismert sport­­férfiúnak Horvát Izsák fogtechnikus kihúzta egyik rossz fogát és a foghú­zás után pár napra a jobb sorsra ér­demes fiatalember meghalt. Izsák még halálos ágyán feküdt, amikor a fog­húzást végző fogtechnikus Magyaror­szágra utazott. A kolozsvári fogorvosok feljelenté­sére a kolozsvári ügyészség vizsgála­tot indított az elhunyt Izsák halála okának megállapítására. Elrendelte az elhunyt holttestének exhumálását, amit Bib­escu ügyész jelenlétében Kern­­bach, Koleszár és Hosszú törvény­­széki orvos eszközöltek. Az exhumá­lás megállapította, hogy az elhunyt állkapcsán operáció nyoma voltak és azt is megállapította, hogy halálát az állkapocsból induló gennyesedés idézte elő. De már azt, hogy a gennyesedés a foghúzás következtében lépett-e fel vagy sem, nem tudták megállapítani és ezért bakteriológiai vizsgálatot ren­deltek el annak megállapítására, hogy a gennyesedést okozó baktériumok vájjon a foghúzás útján jutottak-e be a szervezetbe. A bakteriológiai vizsgálat eredmé­nye még nem ismeretes. Az orvosok erre vonatkozólag véleményüket az ügyészséghez még nem terjesztették be. Alighanem ez a bakteriológiai vizsgálat rehabilitálni fogja a gyanúba vett fogtechnikust. Horvát, ahogy Ma­gyarországon értesült az ellene meg­indított eljárásról, igazságtudatában visszatért s tegnap jelentkezett az ügyészségen. Ahol jegyzőkönyvet vet­tek fel és előzetes letartóztatásba vették, a vizsgálóbíró pedig ma fogja kihallgatni. A zágrábi tártomán­ggólförót kivobták egy képviselői m­aga, hogy­ a lépcsőn Végiggurult Belgrád. (Az Ellenzék tudósítójától.) Az Uzunovics-korm­ány fenyegető vál­ságát, mely a véresre vert meztelen ember parlamentbe bevitelének most már világhírre szert tett incidensével kezdődött, a szombati szavazással si­került ideiglenesen elhalasztani. A skujistina ugyanis szombati szavazá­­sánál , 152 szóval 134 ellen elvetette a Radics-pártnak Maximovics bel­ügyminiszter vád alá helyezé­séről szóló indítványát. Ezt az eredményt Uzunovics minisz­terelnök c­sak azáltal érte el, hogy si­került az eddig vele szemben passzíve viselkedő szélső pasicsistákat szintén szavazásra bírni. Hogy azonban Uzu­novics milyen engedményeket tett ezekért a szavazatokért s hogy az en­gedményei miatt kormánypárti koalí­ciójának baloldalával nem lesz-e kö­zelebbről baja, azt még senki sem tudja. Az ülés, mely belenyúlt az éjjeli órákba, mindvégig a legviharosabb hangulatban folyt le. A belgrádi skupstini botrányával egyidejűleg a zágrábbi tartomán­ygyűlésen is rendkívüli botrányos jelene­­tek­re került a sor, amely szintén azt mutatja, hogy a horvát és szerb politikai pártok kö­zötti fegyverszünet a végéhez közele­dik. A zágrábi tartom­ánygyűlésen a Radics pártban abszolút többségben és a szerbbarát föderalisták csak kis többséget alkotnak. Az utóbbi párt­nak Hamzik nevű képviselője a tar­­tománygyűlés egyik utolsó ülésén dek­larációt akart felolvasni, amiben a Radics párti többség megakadályozta. Mikor a fehélállatú képviselő ennek ellenére sem mozdult el a szószékről, az impulzivitásáról ismert Radics Iván hirtelen felugrott helyéről és Hamzekre rohanva, azt gallérjánál fogta meg és a kijárat felé cipelte. Hamzek erre birkózni kezdet Radicscsal, amire a többi parasztpártiak is beleavatkoztak és a renitens föderalistát a szó legszorosabb értelmében vé­resre verték és kidobták a te­remből. A kidobás olyan hevességgel történt, hogy Hamzek a terem ajtaja előtt levő magas lépcsőn végig gu­rult és esése közben is komoly sérüléseket szenvedett. A verekedés közben a Radics-pártiak percekig éljenezték a köztársaságot és követelték, hogy azonnal hívják egybe a tartományok volt biztosait, akik a független horvát köztársaságot kikiált­hatják. Az ülést végül rövid ideig tartó heves vita után az elnök kény­telen volt félbeszakítani Bálunk legfőbb szenzációja — hogy a terem fűtve van Hová sülyedt a földgázzal fűtő Torda? — A földgáz csődje és a spanyoljárvány következtében több haláleset Tordán. Értekezlet a fűtési mizériák ügyében Kolozsvár (p l. Ellenzék tudósítójától) A múltbeli számunkban széles körök­ben nagy feltűnést keltő cikket írtunk arról, hogy a Kolozsvár tőszomszéd­­ágában lévő Tordán csaknem nyolc­ezer ember beteg, spanyolos, influen­zás vagy tüdőgyulladásban fekszik. Megírtuk, hogy e járvány szokatlan fellépésének és terjedésének az oka a földgáz hiánya A hajdan irigyelt és jólfűnött Torda polgársága az utóbbi időkbe is a nagy hidegek miatt csak­nem megfagyott, mert a földgáz nem fűtött. Most aztán az „Aranyosvidék“-ben­ egy érdekes báli reklámot olvasunk, amely a legjobban rávilágít azokra az állapotokra, amiket a földgázrészvény­­ársaság t­ordán teremtett. A bali rek­lám szóról-szóra így szól: „A tördal épitdm­inki sok esti balja /ütött teremben. A tordai épitematikások ma esti báljának meg lesz az a külön szenzációja, hogy eltérően az idei bá­loktól fólsütött, kellemes, enyhe meleg bál­teremben fogják megtartani. A rendező­ségnek jógondját képezte a terem fűté­séről gondolkodni és értől el is dön­tötték a bál sikerét. Ma este bizonyára mindenki ott lesz a Vigadóban, aki kel­lemes, besütött szobában szeret üldö­gélni, mert a Vigadó ma esti hatján nemcsak a kemencék, de a szívek is meleget fógnak árasztani.* A földgáz fűtéséről országosan iri­gyelt Torda tehát odajutott, hogy m­ég a báli rtíbhom­jaiban is hirdeti, hogy a báltermet fával fogják fűűteni. Itt írjuk meg, hogy az Ellenzék Cikkének a hatása alatt a tordai orvosok értekezletet hívtak össze, amelyen azt tár­ gyalták meg, hogy miképen lehet Torda város fűtési mizé­riáin segíteni. Az értekezleten nemcsak az összes tordai orvosok, hanem a helyi gáz­társaság képviselői, a városi tanács, a vármegye, törvényszék és posta kiküldöttei is részt vettek. Az értekez­leten éles kifakadások történtek a gáztársaság ellen és a felszólalók rá­mutattak arra, hogy a spanyoljárvány gyors terjedését nemcsak lokalizálni, hanem a fülelem szobákban a bete­geket ápolni sem lehet. Az értekezleten azt a határozatot hozták, hogy a tordai polgárság köz­érdekeire való tekintettel a gyárakban a gázfogyasztási redukciót azonnal be kell vezetni, hogy az így felszaba­duló földgáz a városi polgárság laká­sainak fülésére fordíltassék. Az érte­kezlet egy bizottságot küldött ki, amely memorandumot nyújtott át Gerilla rendőrprefektusnak, hogy a gázmizéria gyors és erélyes megszüntetése érde­kében erélyes intézkedéseket tegyen. Tordán az összes iskolákat be­zárták, mert az utóbbi időben a spanyoljárvány annyira el­mérgesedett, hogy sok esetben tüdőgyulladássá fajult és máris több haláleset fordult elő. Kíváncsian várjuk Gritta prefektus erélyes intézkedését, aki már egyszer megtette, hogy a gyárak gázfogyasz­tását redukálta és az így felszabaduló gázkalóriát a polgári lakások és köz­hivatalok­­ütésére fordította. Csak egy pár napig élvezte azonban Torda pol­gársága a „kivételes” állapotot, mert a prefektusi intézkedés érthetetlen okokból hatályát vesztette. japán közvetít a kínai ellenfelek közeli London. (Az Ellenzék tudósítójától.) Sanghaj elfoglalása még mindig késik, bár a kantoni csapatok m­ár napok óta alig harminc kilométernyire vannak a várostól. Mind valószínűbbé válik a hír, hogy a déli és északi Kma vezetői között tárgyalások vál­nak folyamat­ban, amelyek Japán közvetíté­sével már közel járnak a meg­egyezéshez. Az északi tárgyalótél, Csang-Cso-Lin mandzsudul diktátor, akinek egyik al­­vezére Csang-Csung-Csan tábornok uralkodik most Sanghajban a kánto­niak által megvert Sung-C­suan-Fang menekülése óta. A tárgyalások tehát érthetővé teszik, hogy a kántoniak egyelőre tartózkod­nak Sanghaj megtámadásától. Sanghajban elterjedt hírek szerint Csang-Cso-Lin japánt közvetítésre­­ hajlandónak mutatkozik a déliek na­cionalista követeléseit teljességükben elfogadni és a végső megegyezés egye­düli feltételéül azt szabta, hogy Kína vezetéséből zárják ki a Közép-Kínában uralkodó Vu-Pej-Fut, a Sanghajból menekült Sun-Csuang-Fang-ot és a Kantonban nagy szerepet játszó orosz kommunista elemeket. Ez az utolsó kívánság valószínűleg a japáni kor­mány befolyására vezethető vissza, amely szeretné a velkinai mozgalom­ban az orosz befolyást a japáni be­folyással fölcserélni. A szovjet kormány rideg hangon utasítja vissza Anglia vádjait ,,Anglia cselekedjék belátása szerint" Berlin. (Az Ellenzék tudósítójától.) Moszkvai jelentések szerint a szovjet­kormány tegnap átadta az angol jegy­­zékre adott válaszát. Ez a válasz vá­ratlanul rideg hangon van tartva, amely igen könnyen súlyos külpoliti­kai komplikációkhoz vezethet. I­t an­gol jegyzék, amint már megírtuk, megfenyegette a szovjet­ korm­ányt a kereskedelmi szerződés és esetleg a diplomáciai viszony teljes megszakí­tásával arra az esetre, hogy­ ha Orosz­ország nem szünteti be angolelle­­nes agitációját a szélső-keleten. Ennek a jegyzéknek legfontosabb tétele az volt, hogy a moszkvai kom­munista internacionálénak, az orosz kommunista­ párt Pon­tbureau-ján, és a hivatalos szovjet­ kormányzatnak szo­lidaritását megállapította. Sőt ennél is tovább menve, az angol kormány hi­vatalosan is megállapította jegyzéké­ben a közismert valóságot, hogy Oroszország valódi kormány­zóit nem a szovjet hivatalos fejeiben, hanem a Politbureau vezetőiben kell keresni. Erre a jegyzékre válaszol most a szovjet korm­ány a következőkben. „Az angol jegyzék ismételten nem tesz eleget az orosz kormány ama kérésének, hogy vádjai igazolására konrél eseteket soroljon fel. Ehelyett azonban orosz államférfiaknak olyan nyilatkozataira hivatkozik, melyeket sem az orosz sajtóban, sen­ a hivatalosan megállapítható kijelentésekben nem lehet megtalálni. Az orosz államférfiak kijelentései különben sem ha­sonlíthatók az angol kormány tagjainak éles kiakuilásaihoz Oroszország­gal szemben A brit birodalom külpolitikájának bírálata nem tekinthető angolelle­nes propagandának. Nem tekinthető ilyennek az orosz pártvezérek elvi fej­tegetése sem, mely a világforradalom elkerülhetetlenségét akarja bebizonyí­tani. Ugyancsak nem angolellenes propaganda az, ha vizelő orosz állam­férfi a Kelet nemzeti forrada­lm­ainak jelentőségét kiemeli. Ezzel szemben viszont az angol kormány eltért a nemzetközi és elemi illendőség szabá­lyaitól, amikor a szovjet kormánnyal egy ultimátum fenyegető hangján be­szél. Hallatlan hangot használ az angol jegyzék Csicserin külügyi népbiz­tossal szemben is. Az orosz-angol kereskedelmi szerződés, valamint a dip­lomáciai viszony fentartása a két hatalom között megfelel mindkét állam érdekeinek. Ha Anglia azt hiszi, — végzi a szovjet­ kormány válasza — hogy e viszony megszakítása saját magára és az általános béke ügyére előnyös, úgy cselekedjék belátása szerint. Ami a szovjet­ kormányt illeti, ugyanazon följogáson van, amelyen Krasszia volt, hogy az Anglia és Oroszország közötti ellentét megszüntetése és a normális viszony fentartása kívánatos dolog, szemben." A Krasszin-Vonatkozás pe­dig a volt londoni orosz követ ígé­reteire­­ vonatkozik, hogy Oroszország kívánja a békés megegyezést Angliával. A Csitsptirre és Krassziara vonat­kozó részek az angol jegyzék utolsó kitételeire vonatkoznak, amely szerint Csicserin Berlinben a nemzetközi ud­variassággal összeférhetetlen kijelen­téseket tett Angliával szemben és hogy a külügyi népbiztosnak valóságos fixa ideá­jává vált az a tarthatatlan vélemény, hogy „Anglia folytoni kom­­plettokat készít elő Oroszországgal Rendeléseinél ne mulassza el arra hivatkozni, hogy a hirde­tést az Ellenzék-ben olvasta

Next