Ellenzék, 1928. január (49. évfolyam, 1-23. szám)
1928-01-02 / 1. szám
2. oldal. SELECT MOZGÓ Újévkor, a nevetés Ünnepén:n♦♦ ♦♦ ♦♦ URÁNIA MOZGÓ Szenzációs műsor! H maxim ügynöke : Veszélyben a posta Elsőrangú szalonvígjáték, főszerepben: NICOLAS RIMSKY világhírű orosz komikus. Kezdjék meg nevetve az új évet! ♦♦ « Eddig nem látott izgalmas kalandorfilm. Főszerepben: KEN MAYNARD és TARZAN csodaló, ki ezen filmében Bin-Tin-Tint is felülmúlja. Az erdélyi és bánsági ügyvédjelöltek egységes frontot létesítenek az ügyvédek ellen Országos konferenciát tartanak január hó folyamán Temesváron Kolozsvár. (Az Ellenzék tudósítójától.) Az erdélyi és bánsági ügyvédjelöltek és ügyvédek között már rég óta erős harc folyik a kulisszák mögött. Az ügyvédek szeretnék megszüntetni az ügyvéd-proletáriátust, az ügyvédek számának szaporodását s bár költ formában bár, de a numerus klauzust szeretnék életbe léptetni olyan formán, hogy megnehezítsék az ügyvédi diploma megszerzését, melyet az imprium utáni első években olyan könynyen osztogattak. A kulisszák mögötti ellentétek most aztán kirobbanak az erdélyi és bánsági ügyvédi kamarai elnököknek az elmúlt napokban Kolozsváron tartott értekezletén, ahol tudvalévőiég állást foglaltak az ügyvédtörvény módosítása ellen, amelynek keresztülvitele érdekében az erdélyi ügyvédjelöltek már régebben harcot indítottak. Az ügyvédség szervezetéről szóló törvény, amelyet a parlament öt évvel ezelőtt szavazott meg, szabályozza az ügyvédjelöltek helyzetét is, s ennek egyik paragrafusa rendkívül sérelmes a csatolt területek ügyvédjelöltjeire nézve. Ez a paragrafus különbséget tesz a regáti és erdélyi ügyvédjelöltek között és a regátiakat rendkívül nagy előnyben részesíti az erdélyben végzett ügyvédjelöltek hátrányára. Az erdélyi ügyvédjelölteknek ugyanis a törvény szerint három évig kell a diploma megszerzése után jelölteskedniök és ezt az időt, csak egy kamaraiig bejegyzett ügyvéd ellenőrzése alatt tölthetik be és felebbviteli bíróság előtt ez idő alatt nem tárgyalhatnak. A három évi jelölti működés után kell az ügyvédi vizsgát letenniük, s csak ezután lehetnek ügyvédek. Ezzel szemben azonban a regálbeli ügyvédjelölteknek ,csak két évig kell jelölti prakszist folytatni, de ez idő alatt is működhetnek önállóan és a felsőbíróságok előtt, a semmitőszék kivételével, a tárgyalásokat elláthatják. M két évi gyakorlat után minden vizsga letétele nélkül, automatikusan ügyvédekké válnak. Ez ellen a megkülönböztetés ellen indítottak harcot az erdélyi és bánság ügyvédjelöltek. Sikerült mozgalmak céljaira Dandea képviselőt megnyerniük, aki még a parlamenti szünet előtt indítványt terjesztett elő a kamarában az ügyvédi működés egységesítéséről szóló törvény sérelmes paragrafusa ellen, kérve, hogy a renlbeli ügyvédjelöltek jogait terjesszék az erdélyi és bánsági ügyvédjelöltekre is. A parlament megértéssel fogadta ezt a javaslatot, azonban a közbejött szünet miatt nem lehetett letárgyalni. Most aztán az erdélyi és bánsági ügyvédi kamarák dékánjai, legutóbbi kolozsvári értekezletükön elhatározták, hogy felveszik a harcot ez ellen a terv ellen. Válaszul erre az állásfoglalásra az ügyvédjelöltek is harcba léptek. Elhatározták, hogy e törvény módosítását minden erejükkel kényszerítik. Január hó folyamára az ügyvédek mozgalmát Bogariu ügyvédjelölt országos kongresszusra hívta öszsze Temesvárra az összes ügyvédjelölteket Az ügyvédjelölteknek sikerült megnyerni mozgalmuk céljaira Nistor munkaügyi minisztert és több képviselőt, akik belátva az erdélyi és bánsági ügyvédjelöltek helyzetét, elhatározták, hogy a parlamentben is támogatni fogják ezt az akciót. Az erdélyi és bánsági ügyvédek és ügyvédjelöltek tehát elkeseredett harcban állanak egymással. Harcolnak a kliensekért, akik az utóbbi időben nagyon megfogyatkoztak. A Kolozsvári зп€ШШШотаetanévi munkája Számolt, amelyest itt nem kell Kommentár Kolozsvár. (Az Ellenzék tudósítóidtól.) Munkatársunk felkereste dr. Konrádi Dánielt, a kolozsvári mentőállomás igazgatóját, hogy érdeklődjék a mentők múlt évi teljesítményéről, arról a pótolhatatlanul értékes munkáról, amelyet a kolozsvári mentők teljes csendben vesztete az 1927-ik évben. Laikus embert, mindnyájunkat, akiknek hál’Istennek nem volt szükségünk rájuk, meglep az adatok beszédessége. Szinte fölösleges, hogy megjegyzéseket fűzzünk hozzájuk. Ki gondolná például, hogy Kolozsvárt, ebben az aránylag nem nagy városban a múlt évben 3660 esetük volt a mentőknek. Ezek közül rosszullét 650, sérülés 770, öngyilkosság 60, egyéb eset 90-szer foglalkoztatta a gyorsan kiszállt derék mentőket. Betegszállítás 500 esetben történt, mozgó őrség - színházban, mozikban, előadásokon, gyűléseken, ünnepélyeken 531 esetben szállt ki Sasírnapi előadásai; a Magyar Szinházban: 3 órakor: CSONTOS ASSZONY. (Olcsó helyink: Kolbay, Mende, László, Iliász.) ..... 6 órakor: KADARÉ. (Stolcz Hilda föllépésével. Tréfák, mókák. Tíz eleven újévi malac kisorsolása.) Háromnegyed 9 órakor: PIESÉK XZ ÍRÓGÉPRŐL. (Kolbay, Mende, László, Ihász.) Téves jelentés, amikor hiába hívtak mentőket, 58 esetben történt. Összesen 2660. Nappali eset ezek közül 1308, éjjeli kivonulás vagy betegellátás 1352 esetben történt. Kivonultak 1736-szor, az állomáson elláttak 924 beteget. Egy napra állag 7 eset esik. Érdekes, sőt megdöbbentő Konrádi főorvos megjegyzése, amit szíves felvilágosításaihoz fűz. A mentők egyetlen esete 113 lejbe kerül. A mentőállomás fentartására adott összes adományok 7860 lejt tesznek ki. Szomorúan jellemző adata ez a mai társadalom és az illetékes hatóságok közönyének, amikor egy annyira fontos és szükséges intézményt, amelynek a fenntartása részben rá van bízva, ilyen kevéssé támogat A vezetőség a legnagyobb anyagi gonddal küzdve végzi felelősségteljes munkáját Módot kellene nyújtani valamiképpen arra, hogy ez a szépen megszervezett intézet feltűnően nagy anyagi gondok nélkül végezhesse munkáját Hiszen mindnyájunkat érhet baleset ММММЙМММАММШMM A napfény színe — zöld Egy híres francia csillagász legújabb megállapítása Páris. (Az Ellenzék tudósítójától.) A híres francia csillagász, Charles Kordmann nemrég a francia csillagvizsgálók társaságban egy előadást tartott melyben többek közt egy orosz napvizsgálónak, Cerninnak jelentésére hivatkozva, azt a meglepő bejelentést tette, hogy a napfény színe zöld. Nordmann elmondta, hogy Cernin hosszú és sorozatos kísérletek alapján jutott erre az eredményre, amelyet többé kétségbe sem lehet vonni. A napfény tehát nem fehér, vagy sárgásfehér, amint eddig hitték, hanem — bármilyen meglepő век is látszik, — zöld, mint a tavaszi mező színe. Nordmann saját tapasztalataival is támogatta ezt a bejelentést, amelynek egyszerű megállapítására különben a következő módszert ajánlja: Vegyünk kezünkbe egy 25 cm. hosszú szűk csövet, amelynek mindkét végét fényt át nem bocsátó fekete papírral vonjuk be. Ezen a két papírlapon csináljunk egymásnak megfelelőleg két kis lyukat, körülbelül három-négyszer akkorát, mint egy gombostű feje. Az így elkészített eszközzel vizsgáljuk meg különböző napsugarakkal bevont dolgokat Nézzünk meg egymásután például egy napos fehér felhőt, egy hegycsúcsot, amelyre napsugarak tűznek le, vagy egy napsugárban fürdő utat. Mind a három esetben azt fogjuk látni, hogy az így közvetlenül megfigyelt napsugarak fénye tiszta zöld. Cernin alapvizsgáia természetesen sokkal precízebb kísérletekkel jutott el eredményeihez. A dolog népszerű megállapításához azonban ez az egyszerűbb eszköz is elég. Nordmann e bejelentéséhez még hozzátette, hogy a nap úgynevezett zöld sugarai, melyet naplementekor lehet megfigyelni, szintén e mellett a megállapítás mellett szólanak. A nap ugyanis, mielőtt a horizontról eltűnnék, buceúképen egy utolsó gazdag zöld sugárnyalábot dob a Föld felé. Rendeléseinél hivatkozzék az Ellenzékre. 49. 47, 1. s?1 Ki a „boldogabb“, akinek már nincs földje, vagy akinek még háza van? Nemcsak a földbirtokosoknak, hanem a háztulajdonosoknak is akad büván panaszolni valója Kolozsvár, december hó 31. Ezúttal nem a szegények, a nyomorultak, az életküzdelemben elesettek panaszkodásával foglalkozunk, hanem a polgári értelemben vett „jómódúak“ sérelmével, akik különösen, ha a kisebbségi sors osztályrészesei, rohanó lépésekkel közelednek az egyetemes szegénység felé. A régi jóidőkben, ha valakiről azt mondták, hogy háztulajdonos, az irigyelt polgári jólétet, gazdagságot jelentett És ma ? Vajjon melyik erdélyi magyarnak van jobb sorsa, akinek elvették a földjét, vagy akinek megmaradt a háza? — veti fel a kérdést itt Békéssy Károly szerkesztőségünkhöz küldött levelében. Valóban nehéz erre kielégítő választ adni. Csak az bizonyos, hogy mindkettőnek a sorsa nagyon nehéz. És itt átadjuk a szót Békéssy Károlynak, aki nem is olyan régen, mint lapszerkesztő, kiváló régész és városi potentát jelentős szerepet játszott Kolozsvár város társadalmi életében. Ma teljesen visszavonulva 6Ц saját háza van, de bérlakásban kénytelen meghúznia magát. Itt közöljük a levelét, amely a mai áldatlan viszonyokra valóban jellemző: — Hogy melyik erdélyi magyarnak van jobb sorsa, akinek elvették a földjét, vagy akinek megmaradt a háza? — erre a kérdésre szolgáljon feleletül a sokezer kolozsvári példa közül az alábbi, amelyet pontos, megbízható adatokkal írok meg. A Pasteur utca 4. szám alatt van egy egyemeletes ház, két úri lakás van benne négy szobával, előszobával, fürdőszobával és minden más kellékkel, ami az úri komforthoz tartozik. Mindezen kívül a lakás mellett egy félholdas, gyümölcsös kert is fekszik. Tizenkét esztendeje, hogy az egyik lakásban egy bankigazgató lakik, a másikban pedig egy földbirtokos, akinek vidéken tizennyolcszobás kastély áll a rendelkezésére. A két úri lakásért egészen a legújabb időkig valóságos potom bért fizettek. A házigazdának végre sikerült magas ügyvédi honoráriumok kifizetése mellett az évi lakbért húszezer lejre felemelni. Húszezer lej meglehetősen nagy, összeg, de a mai viszonyok mellett mégis elenyészően csekély. Csak a ház jó karban tartásáért a múlt esztendőben tizennyolcezer lejt fizetett ki a házigazda. Az adókivető bizottság azonban soha sem hallgatta meg, hogy a lakbér öszszege, illetve a ház jövedelme mennyit tesz ki, hanem önkényesen 96 ezer lejre becsülte a bérjövedelmet, amit hosszas utánjárás és ugyancsak busás ügyvédi honorárium kifizetésével sikerült 76 ezer lejre csökkenteni. Abban az időben a lapokban hírek jelentek meg arról, hogy a házigazdák közjegyzői okirattal felmondhatnak lakóiknak. Ilyen viszonyok között érthető, ha a közjegyzői felmondásokat a házigazda elküldötte. Azonban ezzel is megjárta. A bérlők beperelték és annak rendje és módja szerint a pert el is veszítette. Ugyanakkor azonban olyan horribilis perköltség zúdult a nyakába, ami az egész évi lakbért könnyen felemésztheti. De még ez sem volt elég a háztulajdonos kálváriájából. Nemsokára megjelent az állami adókivető bizottság is és a valóságos 40 lej évi bér helyett 76 ezer lej után rótta ki az állami adót. Ezek után felteszem a kérdést: melyik magyar vigad a farsangon? Akinek már nincs földje, vagy akinek még van háza, de ezzel a megmaradt jövedelemre is alaposul ráfizet ?