Ellenzék, 1928. június (49. évfolyam, 122-146. szám)

1928-06-02 / 122. szám

7. oldal. ELLER*, B­p. 49. év, 122. szám. Nem lehet számítani az orthodox románság visszatérésére a katholikus egyházba Netzhammer volt bukaresti érsek feltünést keltő cikke egy bécsi lapban — Az Ellenzék tudósítójától — Számtalan jel szól arról, hogy a ro­án katholikusság sorsa Rómát m­a különösképen érdekli. Amikor 11­20-ban a Szentszék felvette Ro­mániával a diplomáciai összekötte­tést, Marmaggi nuncius a bukaresti dom­ban mondott első beszédével eléggé világosan meg is mondta en­nek az okát, amikor a latin Pálnak, a Sz­ent nolai püspöknek és a keleti Nicelásnak, a románok küldöttjének barátságával példálózott. A Szent­széknek ez a politikája, amely a ke­leti kereszténység visszahódítására törekszik, XII­. Leó pápa uralkodá­sával kezdődik s a háború után új lendületet kapott azóta, hogy Msgr. D'Herbigny, a pápai Keleti Intézet igazgatója látogatást tett Rómában. Mindez igen szép és érdekes volna számunkra, erdélyi magyar katholi­­kusok számára is, ha nem szólnának arról is a jelek, sőt tények, hogy ez a kedvezés tőlünk, mindenünkből kiforgatott erdélyi magyar katho­­likusoktól is messzemenő áldozatokat követel. Óriási érdeklődésre tarthat épen azért számot Netzhammer volt bu­karesti érseknek egy cikke, amely egy bécsi folyóiratban közelebbről jelent meg s épen arra a kérdésre ad mindenképen illetékes választ, hogy arányban állanak-e ezek az ál­dozatok azzal az eredménnyel, me­lyekre számítani lehet. Netzhammer tapasztalatai Az egykori bukaresti érsek, aki ez idő szerint svájci magányában, teljes visszavonult­ságban tölti napjait, min­­denekelőtt tapasztalatairól számol be, amelyeket hosszú érseksége alatt e téren szerzett. Romániához csatolta, ezzel igen nagy mértékben nőttek azoknak a reményei, akik a vallási egységben bizakodtak. Előljértak ebben a görög katholikus főpapok, akik ezt a hitüket Rómának le­szug­gerálták. Felette jellemző erre az a kijelentés, melyet Radu nagyváradi püspök tett Netzhammer előtt. „Sürgősen szük­ségünk van Bukarestben — mondotta Radu — legkevesebb négy görög katholikus templomra s kényszer esetben azokat a kor­mány által rekviráltatjuk ma­gunknak az ortodoxoktól.“ „Ha nem is fogjuk megélni né­pünk egyesülését Róma uralma alatt — hirdették ebben az időben a gö­rög katholikus főpapok és­ lelkészek — de elő fogjuk készíteni, mert a mi egészséges erőnk, amit a Kárpátokon túlról magunkkal hozunk, gyakorolni fogja a maga befolyását az egyházi életre is.* Az eredmény ezzel a reménnyel szemben Netzhammer szerint fejlődés helyett teljes visszaesés. Nemhogy újabb görög bath. templo­mokra volna szükség a fővárosban, hanem ellenkezőleg azok az egye­sületek, amelyeket hivatásuk Bu­karestbe szólított, csaknem kivétel nélkül eltűntek az ortodox egyházban. A konkordátum .. . A volt bukaresti érsek cikkében a konkordátum" '! *is említést tesz s erdély katholikusait módfelett érde­kelheti ez a valóban illetékes és szavahihető tanuságtétel. Szórul-szóra idézzük éppen ezért Részletesen ismerteti ezután Netz­­hammer a kultusztörvénynek s az iskolai intézkedéseknek katolikus el­lenes rendelkezéseit s azokat a ve­szedelmeket, amelyek itt a kisebbségi egyházakat, első­sorban épen a román katolikuso­­kat fenyegetik. A múlt év őszén Monsignore D'Her­bigny ismét Bukarestben járt s be­szélgetett a pátriárkával. A beszélge­tés benyomásairól előadást tartott s másnap a „Neamul Romanesc”­-ben cáfolat jelent meg, mely szerint a kitűnő prelátus tévesen értel­mezte a pátriárka szavatait... „Romániában messze vagyunk még ma — fejezi be érdekes cikkét a volt bukaresti érsek — a nagyobb kiter­jedésű uniós mozgalom legelső kez­detétől is !...“ Mi pedig csak annyit mondhatunk mindezekhez, hogy ám építsen a Szentszék oceánontúli dúsgazdag né­pek aranyából érseki palotát Buka­restben s hatalmas leánygimnáziumot Balázsfalván, de az erdélyi magyar katolikusságtól, mely ezer esztendeje tölti be a legkeletibb bástya nehéz feladatát, ne követeljen ennek a hiú reménynek érdekében áldozatott... Dr. S. I. „Anglia tartsa meg árait, Poroszország megtartja leá­nyát.“ Ezt felelte a porosz király a welsi hercegnek. Az osztrák követet pedig ezekkel a szavakkal bocsátotta el: „Leánynak sok van, tallérunk kevés.“ A valóban ki­rályi vígjátékot PÉNTEKEN MUTATJA BE A CORSO­­FILMSZÍNHÁZ. E tapasztalatok lényege az, hogy minden érdeklődés, amelyet román államférfiak Róma iránt mutattak, taktikailag egyéb sohasem volt ami a céllal, hogy a szentszék­­hez való jó viszonyokat megtart­hassák, azair­ mindig nagy súlyt helyeztek. Erre különösen abban az időben volt szükség, amikor a katholikus Ferdinánd király gyermekeit orthodox hitben neveltette s Rómát arról kellett meggyőzni, hogy ezt elkerülhetetlen politikai szükségnek tekintse és legalább hallgatással tűrje. Ennek bizonyítására mindenekelőtt az öreg Sturdza miniszterelnökre hivatkozik, aki két ízben is a pápa elé járult, amikor azonban arról volt szó, hogy Bukarestben görög katho­likus templom épüljön, fenyegetően jelentette ki, hogy „ne merészeljen ilyen templomot építeni”. Azokat az áttéréseket, amelyek előkelő bojár családokban előfordulnak, kizárólag franciaországi szerzetes iskolákban nyert nevelésüknek tulajdonítja, amely­nek semmi további jelentősége vagy ha­tása sincs. S amikor Bratianu alatt újra szóba került a bukaresti görög katho­likus templom ügye, ez épp oly erő­teljesen meg akarta azt akadályozni, mint elődje, azokat, amiket erről a volt érsek mond : „Ezeket a reményeket (a közeli unióra vonatkozóakat ugyanis) a görög katholikusok Rómában is fel­keltették. A Szentszék első konkordátumá­nak szövegét Naivra mániával a győzelem első mámorában vetet­ték papíéra. Erős éle volt ennek a Romániához került magyar katholikus lakossággal szemben azáltal, hogy a szatmári és nagyvá­radi katholikus magyar püspöksége­ket elnyomta. S a végleges megol­dás nyomán a nagyváradi püspökség terítéken is fog maradni. . Ferde szemekkel néztek minden­kire, mondja a továbbiakban az ér­sek, aki ezeket a reményeket nem volt hajlandó osztani. Pedig, aki is­meri a román viszonyokat, tisztában van azzal, hogy soha távolabb nem voltunk Ro­mániában az uniótól mint ép ma. Az orthodoxia Romániában a nem­zeti politikának volt mindig hatalmas eszköze. A „prin noi insine“ elv, amelyet az uralkodó liberális párt tűzött ki zászlójára erre is értendő. Ezért vitték keresztül, hogy a ro­mán orthodox egyház a pátriárchátus által forma szerint is elváljon a kon­stantinápolyi pátriárchátustól s teljesen­­kiállóvá autoeriállá váljon. Csalóka remények Hogyan akarhatná most ugyanez a politika, hogy az egyház feje ismét Erdélyt kü­lföldr­e — Rómába — kerüljön...? Az „Italia“ segítségért kiáltott ez Északi-sark hómezőiről A mentőexpedíciók repülőgépei nem indulhatnak el a Spitzbergákról a dühöngő viharok miatt. Valószínű, hogy Mobile tábornok és legénysége elhagyatva kóborol valahol a végtelen jégsikon Amikor a trianoni béke őstéből jelentik . Egész Norvégiá­ban, ahol mér meglehetősen ismerik a sarkvidéki éghajlat szeszélyeit, az a vélemény alakult ki, hogy az Itá­lia szerencsétlenül járt. Valószínű, hogy az orkán hozzávágta valami­lyen, a ködben láthatatlan jéghegy­hez, és a léghajó most összezúzva hever a végtelen hómezőn. Abban is kevés:­­ bíznak, hogy az expedíció tagjait meg lehes­sen üzenteni, akik ha élnek is, szinte megtalálhatatlanul kóbo­rolnak az északi sarkvidék rop­pant kiterjedésű, néma hómezőin. Itt mindenesetre számba jön az is, hogy Nobile tábornok és kisérői ola­szok, akik meleg éghajlathoz szoktak hozzá és sokáig valószínűleg nem tudják elviselni az arktikus öv bor­zalmas klímáját, ahol a hideget hi­­ganymérővel nem is lehet mérni, mert­ a higany megfagy az üveg­csőben Kingsbayból jelentik . Nobileékről még eddig semmi hír nem érkezett. Az utolsó jelentések alapján arra kell következtetni, hogy az Itáliát Kingsbaytól mintegy kétszáz kilo­méterre katasztrófa érte. A szakértők szerint bizonyára ködbe­­ került, összeütközött a parti jég­hegyekkel és lezuhant. Az időjárás kedvezőtlensége miatt valószínű, hogy a segélyexpedíciók­bann a Spitzbergákon összegyűlt repülőgépek nem vehetnek részt. Eddig mindössze a halálmeg­­vetően bátor norvég repülő, Liltzon Holm indult rövidebb túrára, amely­ről azonban hamar vissza kellett térnie, mert olyan vastag jégréteg lepte be gépét, hogy félni kellett a szárnyak letörésétől. A Citta di Milano-m­ól is vissza kell térni a krngebay-i öbölbe, miután vasból épült és a jég beálltával nem halad­hat tovább, így tehát Nobile tábornok expedíciójával együtt magára maradt a végtelen távolságban, hacsak a túl­ságosan északra merészkedő lett­­vadászhajók valahol a nyomára nem akadnak. Newyorkból jelentik: Manillában egy amatőr rádiózó a vladivosztoki rádió hullámhosszán töredékes jeleket hallott. A jelek mintha az Itália kétség­beesett segélykiáltásit továbbí­tották volna. Néhányszor tisztán kivehető volt a Nobile név. Azután csönd lett, az Itália gyenge és kétségbeesett kiáltásai nyomtalanul eltűntek a föld levegőrétegének vég­telen hangegyvelegében, Kingsbayból jelentik. Az Advent öbölben működő német meteorolo­­iai állomás jelentése szerint a Spitz­­ergákon rendkívül heves északi szél és nagy köd uralkodik. A köd legsű­rűbb a nyugati részen levő Princ Cari Vorlandon s a hőmérsék­let erősen alászállott. A Rinlopen és Nellssund szorosok kétheti enyhébb idő után az időjárás változása miatt újra befagytak. Bergeni jelentés szerint Larsen, norvég hajóskapitány gőzhajón igyek­szik az Itália felkutatására. A hajón hidroplán is van. Oslóból jelentik. A Citta di Milano kénytelen volt visszatérni Kingsdagba a beállótt fagy miatt, amely útját le­hetetlenné tette. A hajó 4 skijárőrt hagyott a Spitzbergák környékén, hogy folytassák az Itália keresését. Az orosz hajók megint román vizekre „tévedtek“ Konstanca. (Az Ellenzék tudósítójá­­tól.) Az orosz vörös hadsereg tengeri flottája most végzi nagy gyakorlatait a Fekete-tengeren. Konstanca előtt néhány kilométerre tegnap megjelent egy szovjet hajóraj, megállt a kikötő­vel szemben és a parancsnokok so­káig kémlelték a partot és a várost". Aztán a hajók eltávoztak. Tavaly ugyanilyen körülmények között sértették meg az oroszok a nemzetközi jogot. Akkor is túllépték azt a tengerzónát, amely Románia határát jelenti. Ez az újabb tüntetés annál nagyobb feltűnést kelt, mert a tavalyi zónaátlépés után a román­orosz vegyesbizottság tárgyalta az ügyet és a szovjet­ képviselők kije­lentették, hogy tévedés történt, amely nem fog megismétlődni. A KUTYAKERESKEDŐNÉL — Ennek a kutyának tényleg jó családfája van? — Hogy jó-e. Ha ez az állat be­szélni tudna, egyikünkkel sem ál­lana szóba. Évek óta egzemában szenvedő egyéntk­­entes álmukat visszakapják a Kadum­­kenőcsöt használva, amely rögtön eltün­teti a viszketegséget. Sok szenvedést el­kerülünk idejében használva a Kadum­­kenőcsöt egzema, orbánc, kelések, rüh, kiütések, törzsoksok, h­emoroidok ellen. A temesvári piarista gimnázium nagy ünnepe. Temesvárról jelentik: A temes­vári piarista gimnáziumnak gyönyörű és bensőséges ünnepe lesz június 23-án. Valószínű, hogy ezen a napon együtt fogják megtartani mindazoknak a volt piarista diákoknak a találkozóját, akik tizenöt, húsz, huszonöt, harmincöt és negyven évvel ezelőtt tettek érettségi vizsgát a nagymultú iskolában. Nagy tá­volságot, egész évtizedeket fog majd össze ez a véndiák ünnep, ahol egymás mellett fognak ülni a piarista gimnázium szárnyra kelt tanítványai. Sokan közöt­tük bizony már ezüst hajjal és mégis csak mint gyermekek, a vén gimnázium kis gyermekei, akik mind egy iskola testvéri szelleméből kerültek ki az életbe.

Next