Ellenzék, 1930. július (51. évfolyam, 149-169. szám)

1930-07-01 / 149. szám

ЯШЩШШШI""" : кяш, 1930 latius i. ff SZCKREHEDISNft a CHATEL GUYON-i természetes sókból készült rciBAION PASZTHIAH fájdalom nélkül könnyebbítik meg a belek működését. Vezérképviselet I. DILLAN, București, Str. PitaMisuá. .---­•■«-г­ ELLENZÉK Ez bizony rossz üzlet volt Azt mondom Szenes úrnak: — Hát fogja Szenes úr, elolvastam, — igazán érdekes olvasmány volt... Azt mondja Szenes úr: — Az nem elég, hogy el tetszett olvasni. Tessék ebben az ügyben cselekedni. Azt kérdem Szenes úrtól, hogy mit csele­kedjem? Azt mondja, menjek el a ma dél­előtti gyűlésre és ott képviseljem az ő negy­venezer lejét. Amit ő keservesen befizetett. Adjanak érte földet, vagy adják vissza a pénzt — a kamatokat elengedi... Szenes Dénes kiállítja részemre a szabály­szerű meghatalmazást és ezzel meg is jelen­tem a gyűlésen, mint negyvenezer lej befi­zetett összegnek megfelelő három dunám­nyi reménybeli föld reprezentánsa. Dr. Pollák ügyvéd úr elnökölt, akinél sza­bályszerűen jelentkeztem és bemutatom a meghatalmazást. Az ügyvéd úr nem mondja, hogy tessék helyet foglalni, de azért én be­ülök és hallgatom az éppen folyó vitát. Hoffmann ezüstgyáros mondja éppen: — Kérem, ez mégis borzasztó: sem föld, sem pénz. Legalább valamit visszaláttunk volna belőle ... Dr. Pollák elnök: — Hja kérem, ez egy rossz üzlet volt. Hoffmann: Micsoda üzlet? Ki akart itt üz­letet csinálni? Erről folyik parázs vita. Dr. Pollák azt állítja, hogy üzlet volt és azzal argumen­tál, hogy annyira nem tartozott a Palesztina­­akcióhoz, hogy például sem Fischer József, sem Fischer Tivadar képviselők nem vásá­roltak dunámot... — De hagyták, hogy mi vásároljunk, hogy a mi pénzünk odavesszen. Palesztina agitá­­ciót csináltak az üzlettel. ... Valaki — nagyon szenvedelmes hangon: — És ha üzlet volt? Hová lett a pénz? Fel kell akasztani, akik elherdálták. Pollák elnök finom nyugalommal: — Hát akasszák fel őket — de bennünket hagyjanak békén . . . A helyzet tudniillik az, hogy most a nagy pénzek elkallódása után a vezetőség — amely Weissburgéknak a nagy propagandát csi­nálta —, szeretne csendben visszavonulni. Az aradi közgyűlésről esik szó, amely jú­lius 6-án lesz. Azt mondja az elnök: — Az aradi vezetőség le akar mondani, beszünteti az aradi irodát... 4W*vor­r Kolozsvár. (Az Ellenzék tudósítójától.) A zsidóság sorsa: valóban a legérdeke­sebb problémája a világtörténelemnek a szeszélyesen kanyargó hullámvonal, amely hol a kapitalizmus legtetejéig szökken, hol pedig a pogromok sötét mé­lyébe fordul... Nem lehet egy újságcikk szűk keretei között még vázlatosan sem ismertetni ezt a problémát: zsidókérdés, amely, mint cikázó lázvonal kering a né­pek között, amelynek minden logikai összeférhetetlensége ellenére azért van létjogosultsága, mert­ van, mert számot­tevő tényező az emberiség történelmének legújabb lapjain is. Mert vannak Cuzák, akik vérben áztatják meg a problémát, mert vannak kormányok, amelyek sza­badon hagyják garázdálkodni, sőt dop­pingolják ezeket a Cuzákat, ha szükség van arra, hogy egy-egy kényes kormány­zati kérdésről a figyelem a mindig elő­rántható zsidókérdés felé terelődjék. A bolsevizmust — „a zsidók csinál­ják...“ A kapitalizmus — „a zsidók kezében van...“ Tizenhatmillió zsidó sok-sok évszáza­don át nem tudott csendesen megülni, elvegyülni a népek között: az ótesta­mentummal a hátán, a sárgafolttal a mellén — mindig a népek indulatos cél­táblájának rázódott ki a népek testéből ez a tizenhatmillió zsidó. A háború után, amikor néhány év­tizedes csendességre ismét erőteljesen lobbant fel a zsidókérdés lángja még a kulturált nyugati államokban is — ettől a lángtól tüzet fogott az eszme, amely néhány évtizeddel ezelőtt inkább csak a keleti államok pogromüzött zsidóságának a megmentését célozta: cionizmus... Áldozni — az a­ hazáért A zsidó élet ősi földjén új hazát terem­teni a világ zsidósága számára, még azok is, akik hitetlenek voltak a célkitűzés gya­korlati megvalósításával szemben, akik sehogysem tudták reálisnak elképzelni ti­zenhatmillió zsidónak a világ minden ré­széből Palesztinába való népvándorlását — azok is azt mondták: ám legyen, meg kell próbálni — olyan törekvés, amely érthető a nemzetközi antiszemitizmus egyre magasabb feszültségű áramkörében... így érkezett el a cionista mozgalom Er­dély földjére is, amelynek zsidósága pedig a háború előtti esztendőkig semmiféle ilyen mozgalomra aktív értelemben nem volt kapható. A cionista eszméket legfeljebb úgy fogadta el, hogy a Kelet pogromai között senyvedő zsidóság számára kép­zelte el otthonnak az új hazát. De hát: Cuza eszméi Erdély békéjét is felgyújtot­ták, a háború utáni esztendőkben minden oldalról szomorú hírek érkeztek: a filan­­tropikus eszméből aktív mozgalommá lett Erdélyben is a cionizmus . . . Szónokok taplóra dobták a szó tüzét és Erdély zsidósága elfordította tekintetét az erdélyi sorsközösségtől — Palesztina felé... Ennek az új honalapítási szándéknak a hevületében — amelynek indító körülmé­nyei — mondom — nem voltak teljesen érthetetlenek: feltárultak Palesztina felé a zsidó szivek és a zsidó zsebek. Hatal­mas adakozási akciók történtek és minél jobban felcsákányozta az erdélyi talajt is az antiszemitizmus — annál könnyebben fogant meg benne a palesztinai ágensek hivő szava: adakozni, áldozatot hozni az­­ uj hazáért... földet a szent országban! Így a többek között egy földvásárlási akció , úgynevezett dunári akció folyt le Erdélyben, ahol erre a célra több mint huszonhat mil­lió lejt sikerült összehozni. Most pedig jöjjön a riport, amely úgy kezdődik, hogy Szenes Dénes, a Newyork szálloda portása, azt mondja nekem vasár­nap délelőtt: _ Ez mégis disznóság, kérem .. . Ho°y mi az, amit Szenes Dénes ilyen kemény kritikával illetett—mindenekelőtt a kezembe ad egy csomó nyomtatott pa­pirost : — Tessék elolvasni. Hová lett a pénzem ? Negyvenezer lejt adtam földre, amelyért három „dunám“-ot ígértek. Nehezen adtam havi 2—3000 lejes törlesztésekben. A szám­tól vontam el. Most pedig: sem pénz, sem föld. A pénzt elszámolják ezeken a vacak fecniken. Csupa költség — tessék elolvasni. Jó félóráig olvasom a „vacak fecniket“. Vagy nyolc-tíz darab nyomtatott papiros, teleirva számokkal. Hát kérem , edzett em­ber vagyok — újságírói pályámon szembe­találkoztam már jónéhány panamával — de ezek a számok engem is megdöbben­tettek. Tessék egynéhány mutatóba: 1924 nov. 11. Dr. Weissburg Chain úti elszámolása p. sz. 140.19.3 1925 jan. 30. Dr. Weissburg Chain úti elszámolása p. st. 214.15.4 1925 jan. 30. Dr. Weissburg Chain költségei II. útnál p. st. 232.6. 7 Fizetések névszerint dr. Weissburg Chain p. st. 1075.6.9 Van még Weissburg Chain: Dr. Weissburg Chainnak illet­ményekért p. st. 262.10.— egy egészen aprótétel például Dr. Weissburg Chain tipográ­fiai felvételekért p. sz. 67._._ Várjunk csak — ne is menjünk tovább: ez összesen p. sz. 1990 A shilingeket és a pennyket is beszá­mítva kereken kétezer font sterling — az akkori valutaállás szerint több, mint két millió lej. Dr. Weissburg Chaim, az „aranyosszájú“ Boldog volt az a zsidó, aki adhatott, bol­dog volt, aki a falatot a szájától megvon­hatta, hogy földje legyen, ha csak egy talp­alatnyi is a szent országban. Szónokok tüzelték ezt a boldogságot és dr. Weissburg Chain-nal az élén, valóban kitűnő szónok­had működött az ügy sikere érdekében .. . Huszohatmillió — szép is volt az eredmény: egy a sok között.. . szónok két év alatt ennyit számolt el, sze­mélyes költségeknek. De, ahogy a nyomtat­ványokba belenézek, még ennél többet is, itt is, ott is feltűnik egy-egy kisebb-nagyobb összeg mellett: dr. Weissburg Chaim ... Meg kell adni, néha igen szerény tételek mellett is, — igy például: dr. W. Ch. élsz. gépírásért 8000 lej, dr. W. Ch. élsz. szolgá­nak 250 lej... Ezek a bagatel összegek már csak szerény lejben vannak feltüntetve és nem előkelő, keveset mutató font sterlingek­ben... Van aztán például egy ilyen szakasz: Földvétellel kapcsolatos kiadások. Ez kezdődik ilyen tétellel: Dr. Vadasnak szerződésért p. sz. 166.—.— aztán Harry Sachernek — p. sz. 182.—.— ennek a szakasznak a végösz­szege — — — — p. sz. 885.15.11 Lejben átszámítva ez is csaknem egy­millió. Itta néhány elszámolás Ennél a szakasznál meg kell még jegyez­ni, hogy földvétel volt, de föld nincs, erre különben még rátérek... Néhány nevek gyakran szerepelnek száz­ezres utiszámlákkal: dr. Halberg Gyula, dr. Singer Jenő, Pető Tibor, dr. Deutsch Mór. Érdekes például a pénztári elszámolásban: baseli utért 72.10.8, zürichi útért 87.13.9. Akármelyik utazási iroda az ötödéért meg­csinálja elsőosztályú ellátással!... Az aradi iroda költségelszámolása sem érdektelen. Főkönyvi egy­enleg 1.396.024 lej 50 báni. Ebben ilyen tételek: igazgató­­sági ülések költségei Lej 163.955.— — Azt a kutyafáját, de költségesek ezek az ülések, — különösen, ha mindenféle bá­rokban folytatódnak... Földvétel volt, de föld nincs ... SE PÉNZ­­SE „D­UN­Á­M“ avagy hogyan kezelték el az erdélyi zsidóság áldozatkészségéből kipréselt Z6 milliót Dr. Weissburg Chaim aranyszájú apostol kétmilliós költségei... Huszonhétmillióból három van még, ezt is el akarják költségszámlázni „EH­O йЩЫ difficéten kell kezelni“ Erre én csendesen, mint megbízott dunai képviselő beleszólok a vitába és azt vélemé­nyezem, hogy ez talán már egy kissé későn volna — a milliós költségek előtt kellett volna. 3. »TM. Felüdíti a szájnak minden zugát­ és meggátolja a romlást Meg fogja szeretni az Erasmic fogkrémet. Oly kellemes izü. A szájat fel­frissíti s tiszta izt ad neki. Ragyogó fehérséget köl­csönöz a fogaknak­ . Fehérebb, tisztább fehér­séget, mely megállít minden romlást. Bizton­ság okáért—használj­on Erasmic-ot rendszeresen. ERASMIC FOGKRÉM Főképviselet: Pentru Romania Parfüméria Elitéi Engros BUKAREST, St. Labirint 54 ERASMIC COMPANY LIMITED, LONDON, ENGLAND «-te ».-oai m Dr. Pollák úr erre nekem szegzi a tekinte­tét és igy erélyeskedik: — ön milyen jogon szólal fel? — Már felmutattam a megbízást. — Igen, de ön újságíró. Most más minőségben vagyok itt. — Igen. De ön írni fog erről és mi ezt nem akarjuk. Ezt a dolgot diszkréten kell kezelni, ön csak akkor maradhat itt a terem­ben, ha deklarálja, hogy innen nem visz semmit a sajtó nyilvánossága elé. Egészen különös a jogászi felfogása dr. Pollák úrnak — tiltakoztam is ellene de ő ragaszkodott a deklarációhoz... Szóval: rö­videsen, mint levitézlett humánus, távoztam a teremből... Vájjon fog-e sikerülni? Várjon az elnökség intenciói szerint diszkrécióban maradhat-e végleg az az elköltségszámlázott dunám-ak­­ció? Huszonhatmillió lejről van­­szó! Lelkes emberek adták össze a pénzt, akiknek jóré­sze meg is koplak­ érte. A jómódúak százez­reket adományoztak, a szegények havonta kuporgatták a százasokat. És most visszakap­nak föld helyett — néhány iv papiros elszá­molást: igazgatói ülés költségei 163.955 lej... útiköltség Bázelbe nyolcvanezer lej... Weisz­­burg Chaim dr. elszámolásai — több, mint kétmillió... A zsidó nyomorból, a valóságos zsidó szen­­­vedésekből igy csapolták a verejtéket. A Cuza-propagandák feldúlt talaján — így aratták a költségszámlákat. A tudós és hu­mánus Herzl professzor egészen bizonyos, hogy nem ilyen Palesztina-akcióról álmo­dott! __ ­i lesz Aradon? A július 6-iki aradi közgyűlés nem fog olyan simán lefolyni, ahogy azt a vezető­ség reméli. A vezetőség például — még a történtek után is — ilyeneket remél. Javaslat. Tekintettel arra, hogy szövetkezeti társasá­­gunk jogi formája a palesztinai jogrendszerhez idomítandó, javasoljuk, hogy a közgyűlés hatá­rozza el egy palesztinai ügyvéd megbízatását a szükséges átalakítási munkálatok elvégzésére... Ez a nyomtatvány húzódik meg az el­számolási iratok között. Hogyne: a huszon­hatmillióból a pénztári elszámoláson mutat­kozik még egy kis egyenleg p. sz. 2935.7.2.— csaknem hárommillió lej. Ebbe még bele­fér egy kis ügyvédi költség... — Hacsak Aradon a jövő vasárnap el­keseredett emberek fel nem borítják ezt a halk szándékot... Akik súlyos ezrese­ket fizettek és föld helyett könnyű elszá­molásokat kaptak . . . Gara Ernő ■_______________________ Az EME orvosi szakosztálya ma, hét­főn este 8 órakor a magyar kaszinó külön termében szakülést tart. Tárgy: dr. Török Imre atypikus tünetek az appendicitissel kapcsolatban (Preparátumokkal). Dr. Leit­­ner: A pertussis korai kórismérése. Dr. Koleszár: Beszámoló a XVI-ik magyar se­bészkongresszusról.

Next