Ellenzék, 1930. július (51. évfolyam, 149-169. szám)
1930-07-01 / 149. szám
ЯШЩШШШI""" : кяш, 1930 latius i. ff SZCKREHEDISNft a CHATEL GUYON-i természetes sókból készült rciBAION PASZTHIAH fájdalom nélkül könnyebbítik meg a belek működését. Vezérképviselet I. DILLAN, București, Str. PitaMisuá. .---•■«-г ELLENZÉK Ez bizony rossz üzlet volt Azt mondom Szenes úrnak: — Hát fogja Szenes úr, elolvastam, — igazán érdekes olvasmány volt... Azt mondja Szenes úr: — Az nem elég, hogy el tetszett olvasni. Tessék ebben az ügyben cselekedni. Azt kérdem Szenes úrtól, hogy mit cselekedjem? Azt mondja, menjek el a ma délelőtti gyűlésre és ott képviseljem az ő negyvenezer lejét. Amit ő keservesen befizetett. Adjanak érte földet, vagy adják vissza a pénzt — a kamatokat elengedi... Szenes Dénes kiállítja részemre a szabályszerű meghatalmazást és ezzel meg is jelentem a gyűlésen, mint negyvenezer lej befizetett összegnek megfelelő három dunámnyi reménybeli föld reprezentánsa. Dr. Pollák ügyvéd úr elnökölt, akinél szabályszerűen jelentkeztem és bemutatom a meghatalmazást. Az ügyvéd úr nem mondja, hogy tessék helyet foglalni, de azért én beülök és hallgatom az éppen folyó vitát. Hoffmann ezüstgyáros mondja éppen: — Kérem, ez mégis borzasztó: sem föld, sem pénz. Legalább valamit visszaláttunk volna belőle ... Dr. Pollák elnök: — Hja kérem, ez egy rossz üzlet volt. Hoffmann: Micsoda üzlet? Ki akart itt üzletet csinálni? Erről folyik parázs vita. Dr. Pollák azt állítja, hogy üzlet volt és azzal argumentál, hogy annyira nem tartozott a Palesztinaakcióhoz, hogy például sem Fischer József, sem Fischer Tivadar képviselők nem vásároltak dunámot... — De hagyták, hogy mi vásároljunk, hogy a mi pénzünk odavesszen. Palesztina agitációt csináltak az üzlettel. ... Valaki — nagyon szenvedelmes hangon: — És ha üzlet volt? Hová lett a pénz? Fel kell akasztani, akik elherdálták. Pollák elnök finom nyugalommal: — Hát akasszák fel őket — de bennünket hagyjanak békén . . . A helyzet tudniillik az, hogy most a nagy pénzek elkallódása után a vezetőség — amely Weissburgéknak a nagy propagandát csinálta —, szeretne csendben visszavonulni. Az aradi közgyűlésről esik szó, amely július 6-án lesz. Azt mondja az elnök: — Az aradi vezetőség le akar mondani, beszünteti az aradi irodát... 4W*vorr Kolozsvár. (Az Ellenzék tudósítójától.) A zsidóság sorsa: valóban a legérdekesebb problémája a világtörténelemnek a szeszélyesen kanyargó hullámvonal, amely hol a kapitalizmus legtetejéig szökken, hol pedig a pogromok sötét mélyébe fordul... Nem lehet egy újságcikk szűk keretei között még vázlatosan sem ismertetni ezt a problémát: zsidókérdés, amely, mint cikázó lázvonal kering a népek között, amelynek minden logikai összeférhetetlensége ellenére azért van létjogosultsága, mert van, mert számottevő tényező az emberiség történelmének legújabb lapjain is. Mert vannak Cuzák, akik vérben áztatják meg a problémát, mert vannak kormányok, amelyek szabadon hagyják garázdálkodni, sőt doppingolják ezeket a Cuzákat, ha szükség van arra, hogy egy-egy kényes kormányzati kérdésről a figyelem a mindig előrántható zsidókérdés felé terelődjék. A bolsevizmust — „a zsidók csinálják...“ A kapitalizmus — „a zsidók kezében van...“ Tizenhatmillió zsidó sok-sok évszázadon át nem tudott csendesen megülni, elvegyülni a népek között: az ótestamentummal a hátán, a sárgafolttal a mellén — mindig a népek indulatos céltáblájának rázódott ki a népek testéből ez a tizenhatmillió zsidó. A háború után, amikor néhány évtizedes csendességre ismét erőteljesen lobbant fel a zsidókérdés lángja még a kulturált nyugati államokban is — ettől a lángtól tüzet fogott az eszme, amely néhány évtizeddel ezelőtt inkább csak a keleti államok pogromüzött zsidóságának a megmentését célozta: cionizmus... Áldozni — az a hazáért A zsidó élet ősi földjén új hazát teremteni a világ zsidósága számára, még azok is, akik hitetlenek voltak a célkitűzés gyakorlati megvalósításával szemben, akik sehogysem tudták reálisnak elképzelni tizenhatmillió zsidónak a világ minden részéből Palesztinába való népvándorlását — azok is azt mondták: ám legyen, meg kell próbálni — olyan törekvés, amely érthető a nemzetközi antiszemitizmus egyre magasabb feszültségű áramkörében... így érkezett el a cionista mozgalom Erdély földjére is, amelynek zsidósága pedig a háború előtti esztendőkig semmiféle ilyen mozgalomra aktív értelemben nem volt kapható. A cionista eszméket legfeljebb úgy fogadta el, hogy a Kelet pogromai között senyvedő zsidóság számára képzelte el otthonnak az új hazát. De hát: Cuza eszméi Erdély békéjét is felgyújtották, a háború utáni esztendőkben minden oldalról szomorú hírek érkeztek: a filantropikus eszméből aktív mozgalommá lett Erdélyben is a cionizmus . . . Szónokok taplóra dobták a szó tüzét és Erdély zsidósága elfordította tekintetét az erdélyi sorsközösségtől — Palesztina felé... Ennek az új honalapítási szándéknak a hevületében — amelynek indító körülményei — mondom — nem voltak teljesen érthetetlenek: feltárultak Palesztina felé a zsidó szivek és a zsidó zsebek. Hatalmas adakozási akciók történtek és minél jobban felcsákányozta az erdélyi talajt is az antiszemitizmus — annál könnyebben fogant meg benne a palesztinai ágensek hivő szava: adakozni, áldozatot hozni az uj hazáért... földet a szent országban! Így a többek között egy földvásárlási akció , úgynevezett dunári akció folyt le Erdélyben, ahol erre a célra több mint huszonhat millió lejt sikerült összehozni. Most pedig jöjjön a riport, amely úgy kezdődik, hogy Szenes Dénes, a Newyork szálloda portása, azt mondja nekem vasárnap délelőtt: _ Ez mégis disznóság, kérem .. . Ho°y mi az, amit Szenes Dénes ilyen kemény kritikával illetett—mindenekelőtt a kezembe ad egy csomó nyomtatott papirost : — Tessék elolvasni. Hová lett a pénzem ? Negyvenezer lejt adtam földre, amelyért három „dunám“-ot ígértek. Nehezen adtam havi 2—3000 lejes törlesztésekben. A számtól vontam el. Most pedig: sem pénz, sem föld. A pénzt elszámolják ezeken a vacak fecniken. Csupa költség — tessék elolvasni. Jó félóráig olvasom a „vacak fecniket“. Vagy nyolc-tíz darab nyomtatott papiros, teleirva számokkal. Hát kérem , edzett ember vagyok — újságírói pályámon szembetalálkoztam már jónéhány panamával — de ezek a számok engem is megdöbbentettek. Tessék egynéhány mutatóba: 1924 nov. 11. Dr. Weissburg Chain úti elszámolása p. sz. 140.19.3 1925 jan. 30. Dr. Weissburg Chain úti elszámolása p. st. 214.15.4 1925 jan. 30. Dr. Weissburg Chain költségei II. útnál p. st. 232.6. 7 Fizetések névszerint dr. Weissburg Chain p. st. 1075.6.9 Van még Weissburg Chain: Dr. Weissburg Chainnak illetményekért p. st. 262.10.— egy egészen aprótétel például Dr. Weissburg Chain tipográfiai felvételekért p. sz. 67._._ Várjunk csak — ne is menjünk tovább: ez összesen p. sz. 1990 A shilingeket és a pennyket is beszámítva kereken kétezer font sterling — az akkori valutaállás szerint több, mint két millió lej. Dr. Weissburg Chaim, az „aranyosszájú“ Boldog volt az a zsidó, aki adhatott, boldog volt, aki a falatot a szájától megvonhatta, hogy földje legyen, ha csak egy talpalatnyi is a szent országban. Szónokok tüzelték ezt a boldogságot és dr. Weissburg Chain-nal az élén, valóban kitűnő szónokhad működött az ügy sikere érdekében .. . Huszohatmillió — szép is volt az eredmény: egy a sok között.. . szónok két év alatt ennyit számolt el, személyes költségeknek. De, ahogy a nyomtatványokba belenézek, még ennél többet is, itt is, ott is feltűnik egy-egy kisebb-nagyobb összeg mellett: dr. Weissburg Chaim ... Meg kell adni, néha igen szerény tételek mellett is, — igy például: dr. W. Ch. élsz. gépírásért 8000 lej, dr. W. Ch. élsz. szolgának 250 lej... Ezek a bagatel összegek már csak szerény lejben vannak feltüntetve és nem előkelő, keveset mutató font sterlingekben... Van aztán például egy ilyen szakasz: Földvétellel kapcsolatos kiadások. Ez kezdődik ilyen tétellel: Dr. Vadasnak szerződésért p. sz. 166.—.— aztán Harry Sachernek — p. sz. 182.—.— ennek a szakasznak a végöszszege — — — — p. sz. 885.15.11 Lejben átszámítva ez is csaknem egymillió. Itta néhány elszámolás Ennél a szakasznál meg kell még jegyezni, hogy földvétel volt, de föld nincs, erre különben még rátérek... Néhány nevek gyakran szerepelnek százezres utiszámlákkal: dr. Halberg Gyula, dr. Singer Jenő, Pető Tibor, dr. Deutsch Mór. Érdekes például a pénztári elszámolásban: baseli utért 72.10.8, zürichi útért 87.13.9. Akármelyik utazási iroda az ötödéért megcsinálja elsőosztályú ellátással!... Az aradi iroda költségelszámolása sem érdektelen. Főkönyvi egyenleg 1.396.024 lej 50 báni. Ebben ilyen tételek: igazgatósági ülések költségei Lej 163.955.— — Azt a kutyafáját, de költségesek ezek az ülések, — különösen, ha mindenféle bárokban folytatódnak... Földvétel volt, de föld nincs ... SE PÉNZSE „DUNÁM“ avagy hogyan kezelték el az erdélyi zsidóság áldozatkészségéből kipréselt Z6 milliót Dr. Weissburg Chaim aranyszájú apostol kétmilliós költségei... Huszonhétmillióból három van még, ezt is el akarják költségszámlázni „EHO йЩЫ difficéten kell kezelni“ Erre én csendesen, mint megbízott dunai képviselő beleszólok a vitába és azt véleményezem, hogy ez talán már egy kissé későn volna — a milliós költségek előtt kellett volna. 3. »TM. Felüdíti a szájnak minden zugát és meggátolja a romlást Meg fogja szeretni az Erasmic fogkrémet. Oly kellemes izü. A szájat felfrissíti s tiszta izt ad neki. Ragyogó fehérséget kölcsönöz a fogaknak . Fehérebb, tisztább fehérséget, mely megállít minden romlást. Biztonság okáért—használjon Erasmic-ot rendszeresen. ERASMIC FOGKRÉM Főképviselet: Pentru Romania Parfüméria Elitéi Engros BUKAREST, St. Labirint 54 ERASMIC COMPANY LIMITED, LONDON, ENGLAND «-te ».-oai m Dr. Pollák úr erre nekem szegzi a tekintetét és igy erélyeskedik: — ön milyen jogon szólal fel? — Már felmutattam a megbízást. — Igen, de ön újságíró. Most más minőségben vagyok itt. — Igen. De ön írni fog erről és mi ezt nem akarjuk. Ezt a dolgot diszkréten kell kezelni, ön csak akkor maradhat itt a teremben, ha deklarálja, hogy innen nem visz semmit a sajtó nyilvánossága elé. Egészen különös a jogászi felfogása dr. Pollák úrnak — tiltakoztam is ellene de ő ragaszkodott a deklarációhoz... Szóval: rövidesen, mint levitézlett humánus, távoztam a teremből... Vájjon fog-e sikerülni? Várjon az elnökség intenciói szerint diszkrécióban maradhat-e végleg az az elköltségszámlázott dunám-akció? Huszonhatmillió lejről vanszó! Lelkes emberek adták össze a pénzt, akiknek jórésze meg is koplak érte. A jómódúak százezreket adományoztak, a szegények havonta kuporgatták a százasokat. És most visszakapnak föld helyett — néhány iv papiros elszámolást: igazgatói ülés költségei 163.955 lej... útiköltség Bázelbe nyolcvanezer lej... Weiszburg Chaim dr. elszámolásai — több, mint kétmillió... A zsidó nyomorból, a valóságos zsidó szenvedésekből igy csapolták a verejtéket. A Cuza-propagandák feldúlt talaján — így aratták a költségszámlákat. A tudós és humánus Herzl professzor egészen bizonyos, hogy nem ilyen Palesztina-akcióról álmodott! __ i lesz Aradon? A július 6-iki aradi közgyűlés nem fog olyan simán lefolyni, ahogy azt a vezetőség reméli. A vezetőség például — még a történtek után is — ilyeneket remél. Javaslat. Tekintettel arra, hogy szövetkezeti társaságunk jogi formája a palesztinai jogrendszerhez idomítandó, javasoljuk, hogy a közgyűlés határozza el egy palesztinai ügyvéd megbízatását a szükséges átalakítási munkálatok elvégzésére... Ez a nyomtatvány húzódik meg az elszámolási iratok között. Hogyne: a huszonhatmillióból a pénztári elszámoláson mutatkozik még egy kis egyenleg p. sz. 2935.7.2.— csaknem hárommillió lej. Ebbe még belefér egy kis ügyvédi költség... — Hacsak Aradon a jövő vasárnap elkeseredett emberek fel nem borítják ezt a halk szándékot... Akik súlyos ezreseket fizettek és föld helyett könnyű elszámolásokat kaptak . . . Gara Ernő ■_______________________ Az EME orvosi szakosztálya ma, hétfőn este 8 órakor a magyar kaszinó külön termében szakülést tart. Tárgy: dr. Török Imre atypikus tünetek az appendicitissel kapcsolatban (Preparátumokkal). Dr. Leitner: A pertussis korai kórismérése. Dr. Koleszár: Beszámoló a XVI-ik magyar sebészkongresszusról.