Ellenzék, 1931. február (52. évfolyam, 25-48. szám)
1931-02-01 / 25. szám
1 6. o??el flökken az „erdélyi lélekről“. Nem éppen meggyőzöket, különösen pedig nem olyant, mely megérzékeltetőn valami fogalmat adott volna e lélek megkülönböztető jegyeiről. Szóval nem tudom, van-e ilyen külön erdélyi lélek,“lm se tudom. Mert az a kérdés, hogy kitől és mitől kell megkülönböztetni ezt a lelket? Ha a magyar létektől kellene, akkor tagadom a létezését. Szerintem az erdélyi magyarság lelke egyszerűen a magyar lélek Erdélyben, a maga adott viszonyai közt. Nem különösebben magyar, de nem is kevésbbé az, mint a trianoni határokon túli. Szeretném és remélem, hogy ha különbségről beszélni kell, akkor ez az erdélyi magtar lélek csupán attól a magyar lélektől különbözzék, amelyik eféle halálromantikákkal akar könnyeket kicsalni a vén Európa-krokodilus szemeiből, ámn azt szeretném és azért dolgozom, hogy a velünk és körülöttünk élő népek a magyarság életrevalóságára döbbenjenek reá. Min a Bethlen Gábor magyarságát tartom igazi magyarságnak, azét a praktikus és bölcs magyarét, akit jellemzően elfelejtettek ünnepelni, vagy nagyon halk tisztelettel ünnepelgettek tavaly jubileumán. Biztos, hogy ha az erdélyi magyarság az ő életiskolájába iratkozik be, hangos és messze fénylő tényekkel egyelőre nem fog életjelt adni magáról. Lehet, hogy nagyon sokan azt fogják róla hinni: talán meghalt és el is temettetett. Nem baj. Mi váltaljuk az éltemeltetést is, de csak úgy, mint a búzaszem: a boldog aratás reménysége alatt. Makkai Sándor: Wolfgang Amandeus Mozart, a nagy zenei klasszikus, akinek 175-ik születési évfordulóját ünnepli az egész világ FÉRFIAK gyengesége ellen szavatolt azonnali segítség mindenkorra biztosítva. Nem orvosság ! Illusztrált ismertetőt 25 lej ellenében diszkréten bérmentve küld Gummi Export Budapest, Népszínház utca 131. nem jó tapasztalatai voltak, amikor a jó múltkor egy szerelőt egyedül hagyott a szobában, behívta a kisfiát, súgott neki valamit, aztán otthagyta a gyereket. A szerelők buzgón dolgoztak a hálószoba villamos vezetékén, a kisfiú pedig némán, unatkozva nézte őket. De tíz perc múlva végre is megunta a strázsálást és megszólalt: — Meddig várjak még? Lopjanak már, mert én szeretnék játszani menni. Diezebéd A vidéki földesur, gazdag arisztokrata, ebédet adott a kastélyában. Politikai ebéd volt, a házigazda jobbján a kerület kisgazdapárti képviselője foglal helyet. A földesur utasította volt a konyháját, hogy stilszerü, magyaros ételrendet állítsanak össze, kis második fogás gyanánt csakugyan egy izgalmas illatu székely gulyás jelent meg a felszolgáló lakás kezében. A képviselő szeme nagyot villant és a szive nagyot dobbant. Mintha a földesur a lelkébe látott volna, és-hal a székely gulyásért. Nekigyürközön tehát és a tál tartalmát mennyei gyönyörűséggel rakta ki tányérjára. A búbos halmit székelygulyás dombja étvágygerjesztően magaslati a tányéron. Az asztal körül azonban kellemetlen feszengés következett. A lakáj zavartan állott a vendég mögött a teljesen üres tállal és tanácstalan riadtsággal pillantott a házigazdára. De a házigazda nem jött zavarba. Nyugodtan szólt a lakájnak: csiinálja körül a nagyságos úr tányérját. A blúz Egy békebeli híres ügyvéd gyakran utazott Pestről Bécsbe. Az asszony nem nagyon szerette ezeket a bécsi utazásokat, ennélfogva a férj mindig vitt magával haza valami ajándékot, hogy ezzel is csökkentse az utazásról tett otthoni megjegyzéseket. Éppen megint Bécsben volt és készült hazafelé. Eszébe jutott, hogy még nem vett ajándékot az asszonynak. Bement, tehát a Kärtner-Strassert egy női divat üzletbe és savanyúan, rosszkedvűen így szólott az elébe siető segédhez: — Adjon nekem egy blúzt. — Milyet parancsol? — Mindegy. — De mégis, milyen minőségűt méltóztatik? •— Mindegy. — És milyen színű legyen? — Mindegy. — De bocsánatot kérek, mégis kegyeskedjék valami közelebbit mondani. Milyen nagyságú legyen a blúz? — Mindegy. Akármilyet viszek haza, a feleségem úgyis kicseréli. ORVOSI A hidegtől hülük-e meg? „Meghűltem“, — alig lehet ilyenkor gyakoribb panaszt hallani ennél. Enyhébb és súlyosabb meghülési betegségek garmadával fordulnak elő az orvosok praxisában. És mennyi hüléses betegség folyik le anélkül, hogy orvosi segítséget vennének igénybe. Joggal vetődik tehát fel a kérdés: annyira egészségtelen évszak-e a tél? Valóban okozója-e a hideg annyi betegségnek? Válaszolni erre a kérdésre csak határozott nemmel tehet. Az északi hideg területről például köztudomású dolog, hogy egészségesebb, mint a mi vidékeink, hiányzik ott a legtöbb járványos betegség, mert a portól mentes, tiszta levegőben fertőző csirák nem terjedhetnek. Elég ha az emberek az éghajlat szigorúságai ellen védekeznek, ruházatban és táplálkozásban hozzáalkalmazkodnak a hideghez, hogy egészségüket a legjobb viszonyok között tudják megvédeni. Itt a védekezés főleg három dologra terjed ki: a ruhára, a táplálkozásra és a fűtésre. Mind a három irányban észszerűen kell viselkedni, anélkül, hogy túlzásokra ragadtatná magát az ember. Ami a ruhát illeti, hidegben kitűnő szolgálatot tesz a bunda, de veszedelmessé válhatatik, ha enyhébb időben is viseljük. Ilyenkor a bunda alatt könnyen megizzadunk s az izzadás, mely a szervezet védekező fegyvere a nyári meleggel szemben, teljesen fölboríthatja a hőszabályozó idegmechanizmus működését, ha a bunda levetésekor váratlanul hideg éri az izzadt bőrfelületet Ilyenkor a bőrfelület hajszálvéredényeinek falai hirtelen összehuzódnak s a vértömeg nagyrésze erős nyomás alatt a belső szervekbe, főleg a tüdőbe szorul. Ez a túl nagy vérbőség pedig a legjobb alkalom arra, hogy a légzéssel a tüdőbe került különböző baktériumok a rájuk nézve legkedvezőbb körülmények között hajthassák végre támadásaikat. A téli táplálkozásra nézve tudni kell, hogy jóval nagyobb mértékben szükséges télen meleget fejlesztő anyagokat enni, mint nyáron. Ezek az anyagok elsősorban a zsírok, a lisztes táplálékok és a cukrok. A húsnak nincs különös hőfejlesztő értéke, ezért semmi értelme annak, hogy fokozottan fogyasszuk télen. Tartózkodjunk attól a nagyon elterjedt, veszedelmes előítélettől, hogy az alkoholnak hőfejlesztő hatása volna. Éppen az ellenkezője igaz. Az alkohol előidézője lehet annak, hogy a szervezet megszokott védekezését sem tudja kifejteni a hideg ellen. A lakásunk fűtését hozzá kell alkalmazni a külső levegő hőfokához. Túlságosan nagy meleg a szobáinkban inkább árt, mint használ. Természetesen az olyan embereknek, akik hosszasabban egy helyen ülve dolgoznak, nagyobb melegre van szükségük, mint azoknak, akiket foglalkozásuk nem köt egy helyhez. Egészséges hőmérsékletnek a szobában átlag 17—18 fok tekinthető. Az időnkénti szellőztetésre természetesen télen is szükség van. A hideg elleni védekezés tekintetében már aránylag elég tisztázottak a fogalmak, de teljes a tudatlanság a nagyközönség között abban a tekintetben, hogy mi is igazában a meghűlés. Miért náthás az orrunk akkor, mikor a lábunk fázik meg és miért felel a tüdő különböző betegségekkel a bőrfelület lehűlésére? Az ok elsősorban egy idegreakcióban keresendő, mely a testfelület lehűlésekor megszükiti a bőralatti hajszálerek belső térfogatát s ez által kisebb vérmennyiséget tesz ki a lehűlésnek. De ugyanakkor, szükségképpen, nagy mennyiségben löki a vért a belső szervekhez és túlságosan bő folyadékmenynyiséggel itatja át a nyálkahártyákat, így az orr nyálkahártyáit is. Ezeken a nyálkahártyákon gyakran gyulladást okozó baktériumok tanyáznak, melyek rendes körülmények között nem elég erősek ahhoz, hogy bajt csináljanak. A nagy vérbőség azonban gazdag táplálékot nyújt nekik, elszaporodnak, megerősödnek és megcsinálják a nyálkahártyák gyulladását, mely hol egyszerű orrnáthában, hol a torok és tüdő súlyosabb lázas betegségeiben nyilvánul meg. Ezek a baktériumok, ha egyszer felülkerekedtek, olyan erőre tesznek szert, hogy támadni tudnak olyan helyeken is, ahol az idegreakció semmiféle vérbőséget a nyálkahártyákon nem idézett elő. Mis sikeresen tudják megtámadni olyan emberek nyálkahártyáját is, akik egyáltalán nem is haltek meg. Elég gyakran látni, hogy családokban egyik meghűlt családtag náthája végigfertfízi a család minden tagját. A megszokás ilyenkor is azt mondatja mindenikükkel: „Meg vagyok hülve“, holott legtöbbjük náthájához a hűtésnek egyáltalán semmi köze nincs. A spanyolnátha Bizonyos tekintetben a fenti betegségcsoporttal áll rokonságban a most nálunk is újra nagyon támadó erejű spanyolnátha, mely határozottan fertőző betegség, mégpedig egyike a legrohamosabban fertőző betegségeknek. Önmagában nem súlyosabb, mint a légutak és tüdő hüléses betegségei, de elég gyakran olyan komplikációkkal jár, melyek már igen komoly betegséggé teszik. A spanyolnátha fertőző mérgét biztossággal még nem ismerjük. Több ismert bacil- tüst gyanítanak meg ezzel, de eddig biztosan egyikükre sem sikerült az influenza-fertőzést rábizonyítani. Ez az oka annak is, hogy eddig még szó sem lehetett arról, hogy speciális oltóanyagot készítsenek a spanyolnátha ellen. Ugyanúgy, mint sok más fertőző betegség ellen. Egyes orvosok az úgynevezett polyvalen szérummal próbálkoznak, de ennek a hatása is még a legnagyobb mértékben kétes. Egyelőre nincs más védekező mód a spanyolnátha fertőzésével szemben, mint hogy elkerüljük a járvány idején azokat az embereket, akik láthatóan náthásak és lázasok és köhögnek Ezeknek igazában nem is szabadna embertársaik közé keveredni, hanem saját érdekükben is ágyban kellene feküdniük Sajnos, különösen a könnyebben megbetegedett spanyolnáthásoknak ezt nem lehet megmagyarázni. Megpróbálkoztak különböző fertőtlenítő szerekkel is Ezen szereknek a beszívásával, szétporlasztásával, szájöblögetésre használásával igyekeztek a fertőzésnek elejét venni. Más orvosságokkal is kísérleteztek a fertőzés meggátlására, de általában nem nagy eredménnyel. Még legjobbnak mutatkoztak azok az orvosszerek, melyek formaldehydet foglalnak magukban. Ezek közé tartozik a sokat használt anacot is. De biztos védelem a spanyolnátha fertőzésével szemben ma nem áll még rendelkezésünkre. Általános szabályul azt lehet felállítani, hogy aki járvány idején nem érzi jól magát, vagy csak azt gyanítja, hogy abetegséget megkapta, vagy már láza is van, feküdjék ágyba, mert ez a legjobb mód arra, hogy a spanyolnáthánál mindig lehetséges komplikációkat kikerülje. Leghelyesebb, ha a beteg nemcsak addig marad ágyban, míg a láza tart, hanem azután is még egy pár napig És mindenekelőtt fontos, hogy orvoshoz forduljon a betegségével, mert csak az orvos tudja észrevenni idejében az esetleges komplikációkat és ő az, akinek legtöbbször módjában is áll megtenni a szükségeseket ellenük. Spanyolnáthánál az óvatossággal inkább menjünk tálságba, minthogy ne legyünk eléggé óvatosak. Különösen vigyázzunk arra, ez mindenkinek elemi kötelessége, hogy a lehetőségig ne fertőzzünk meg másokat is Ezért ne várja el a spanyolnáthás beteg, hogy betegsége alatt meglátogassák őt és az egészségesek is tegyenek le a beteglátogatás ezúttal rossz szokásáról. Bizonyos fokig vigyázhat a beteg arra is, hogy a környezetét kímélje. Ezért sohse köhögjön úgy, hogy zsebkendőt ne tartson szája elé és vigyázzon arra is, hogy a zsebkendőit gyakran váltogassa A betegség kezelésére általános szabályokat felállítani nem lehet, mert ez a komplikációk lehetősége miatt, még a könnyebb esetekben is mindig az orvos dolga. Dr ELLENZÉK Vasárnap, 1931. február 1. HIvGK A SVÁJCI PRECÍZIÓS óra BARCELONAI NAGY ÉREM A doorni kastélyba internált excsászár mióta államgondok nem terhelik, a legszenvedélyesebb favágó volt Hollandiába**.. Most a holland kormány a doorni parkot is olyan természeti szépségek közé sorolta, melynek külső képén fák irtásával változtatni nem szabad. II. Vilmos, fiai?, vendégei nevetve vesznek búcsút a favágó tőkétől. BEFELLEGZETT A DOORNI REMETE-FAVÁGÓ SPORTJÁNAK.