Ellenzék, 1931. július (52. évfolyam, 146-172. szám)
1931-07-29 / 170. szám
2. •»«* ELLENZÉK Szerda, 1931. július 29. Bratianu Gheorghe mezőgazdasági adósságok számára húsz éves törlesztési rendszert és nyolc százalékos kamatot kíván A magyarországi példák — Azonnali intézkedést sürget az ifjúliberálisok vezetője Bukarest. (Az Ellenzék tudósítójától) Bratianu Gheorghe tegnap igen érdekes és programot jelző nyilatkozatot adott a Curentul munkatársának. A mezőgazdasági adósságokkal foglalkozik, amelyeknek rendezését pártja főprogramként fogadta el s amelynek megvalósítása érdekében országos mozgalmat indít. A nyilatkozat elismeri, hogy a jelenlegi földmivelésügyi miniszter igazi szakember, aki tudja is mit kellene a romániai mezőgazdaság érdekében tennie, de csalódással állapítja meg, hogy Argetoianu pénzügyminiszter tavaly hangoztatott tervét teljesen feladta és amióta a pénzügyminiszteri székbe került, semmi gondot nem fordít az eladósodott mezőgazdákra, noha tavaly már az adósságok rendezésére egész pontos tervet dolgozott ki. — Banális dolog volna ismételni — mondja Bratianu Gheorghe, — hogy a mezőgazdák megmentésére elérkezett a kritikus óra. A gazdák adósságainak problémáját csak egyetlen úton látom: az adóterhek könnyítésében és a kamatok csökkentésében. Ha körülnézünk a világon, látjuk, hogy a nehéz kérdést már mindenütt eléggé megoldották. Éppen most olvasok egy cikket a francia Pedx című újságban, amely arról szól, hogy a magyar kormány a kis mezőgazdasági adósságok konvertálásának megszervezésével foglalkozik és pedig az adósok és hitelezők közötti megegyezés alapján, amelyet egy pénzügyi szindikátus támogat és az állam garantál. Nálunk az adósok és hitelezők közötti bíráskodást — mondja Bratianu Gheorghe — a rendes bíróságokra kell bízni, a tennivalókat pedig két részre osztani: a jelenlegi adósságokat húsz évi törlesztésre kell rendszeresíteni (vagy esetleg harminc évre, mint ahogy az Magyarországon van), egységesen csökkentett kamat mellett, amely nem lehet nagyobb 8 százaléknál. A második tennivaló lenne egy olyan intézet felállítása, amely a konvertálást elvégzi és a hitelcímleteket fokozatosan visszaváltja, hogy ezzel megkönnyítse a hitelmobilitást. Ezzel a formával elkerülnénk a konvertálási operációk gyorsaságának veszedelmét és az államnak nem maradna más szerepe, mint hogy a bíráskodást, a döntést végezze. A mi kiaszott költségvetésünk mellett — folytatja Bratianu Gheorghe — nem lehet az adósságrendezés problémáját pénzügyileg támogatni, ezért szükséges, hogy a közös megegyezést szorgalmazzák. A normális pénzügyi és gazdasági helyzethez csak azután jutunk, hogyha az adósságokat ilyenformán rendezzük, csak akkor lehet szó arról, hogy a korlátozó rendkívüli intézkedéseket visszavonjuk. Magyarok a repülés világrekordlistáján Budapest. (Az Ellenzék tudósítójától.) A magyar óceánrepülés ráterelte a figyelmet a magyar repülőkre s a magyar repülésügy helyzetére. A magyar aviatika úttörői közül, a sikeres óceánrepülés előtt is többen beírták már nevüket az aviatika történetének nemzetközi évkönyveibe. Az első magyar név, akit a repülés világrekordjait feltüntető nemzetközi nyilvántartáson találunk, Risztics János, aki a németországi Dessauban, 1927 augusztus 3. és 5.-e között, Edzard német pilóta társaságában, egy Junkers gépen 52 órát és 22 percet töltött a levegőben leszállás nélkül, miközben 4660 kilométert repült zárt körön. A Nemzeti Aero Szövetség a teljesítményt mindkét vonatkozásban (időtartam és távolság) világrekordnak ismerte el. Risztics ugyanebben az évben még öt másik világrekordot is állított fel. Hármat Gothe Alfréd német pilóta társaságában, július 10-én, amely az 1000 kg. és külön az 500 kg. hasznos súllyal megterhelt repülőgép 2000 kilométeres távolságra megállapított sebességre vonatkozott (183 kilométer óránként), továbbá az 500 kg.-mal megterhelt repülőgép új távolsági rekordját 2125 kilométerrel. A másik két rekordot Risztics János egyedül állította fel, hárommotoros Junkers-gépen. A repülőgép 2000 kg. hasznos súlyt vitt és ebben a kategóriában 13 óra 1 perces repülése 1621 kilométer távolságon új távolsági és időtartamrekordot jelentett. Időrendi sorrendben a következő magyar pilóta, akinek nevét a nemzetközi rekordlistán találjuk: Kaszala Károly. 1927 szeptember 14-én Budapest és Monor között repülve, a sportrepülőgépek legkisebb kategóriájában állított fel távolsági rekordot, zárt körön. Ezt a távolságot a Nemzetközi Aero Szövetség 650 kilométerben állapította meg. Repülőgépe és annak motorja Magyarországon készült, Lampich Árpád, illetve gróf Thorotzkai Péter tervei szerint. Egy év múlva, olaszországi repülőútján új rekordot állított fel Kaszala, aki Budapesttől Póláig meg sem állott a kis 18 lóerős ,,Rómá“-val. Ezáltal a könnyű sportrepülőgépek egyenes vonalú távolsági rekordját sikerült felállítania. A Nemzetközi Aero Szövetség 517 kilométerben állapította meg az új rekordot. Még ugyanabban az évben Riszticsnek is volt egy új világrekordja, amely a zárt pályás időtartamrepülésre vonatkozott. Risztics és a német Zimmermann ezúttal 65 órát és 25 percet töltöttek a levegőben. Risztics rekordjai azonban nem számítottak magyar világrekordnak, sem 1927-ben, sem pedig 1928-ban, mert időközben felvette a német állampolgárságot. 1929-ben Fauvel francia pilóta intézett támadást Kaszala két rekordja ellen és sikerült is azokat megjavítania. Ezután került a rekordlistára a harmadik magyar név: Lampich Árpád, aki eddig csak a konstruktőrök közt szerepelt, gróf Thorotzkai Péterrel együtt. Lampich 1930 június 14-én Fauveltől ismét visszaszerezte a könnyű sportgépek zártpályarekordját, Mátyásföld és Monor között végrehajtott 1033 kilométeres repülésével, de ennek csak rövid ideig maradhatott birtokában, mert Fauvel már szeptember 12-én felállította az 1258 kilométeres új távolsági rekordot. A felsorolt magyar nevek közül ma már egyik sem szerepel a nemzetközileg elismert világrekordok tulajdonosai között. Risztics és Zimmermann időtartamrekordját megjavította 67 óra 13 percre az azóta hősi halált halt két kiváló olasz pilóta: Maddalena és Cecconi, akik ugyanakkor új távolsági rekordot értek el, 8188 kilométerrel. (Ezt az idén két francia: Paillard és Mermoz 8960 km-re változtatta meg.) Risztics többi rekordjait pedig részint német, francia és spanyol pilóták szárnyalták túl. A sikeres óceánrepüléssel két új magyar név kerülhetett ismét a nemzetközi nyilvántartásba: Endresz György és Magyar Sándor, akiknek a 2000 kilométeres és az 5000 kilométeres sebességi rekord megszerzéséhez van esélyük. Itt említjük meg, hogy a Nemzetközi Aero Szövetség legutóbb elfogadta 2000 kilométeres távolságon 500 és 1000 kgos megterheléssel Paris francia hadnagy 228 kilométeres sebességi rekordját s ez a magyar rekordot már eleve veszélyeztetheti a 2000 kilométeres távon. Meg kell emlékeznünk még egy magyar névről, amely a nemzetközi rekordlistában található s ez Székely O. E., aki nem mint pilóta került a névjegyzékre, hanem, mint motorszerkesztő. A könnyű sportrepülőgépek sebességi rekordját Székely-típusú repülőmotorral állította fel Prést amerikai pilóta. A magyar származású Székelynek Hollandban (Michigan) virágzó repülőmotorgyára van, amely 20—70 lóerős léghűtéses motorokat állít elő, sportrepülőgépek számára. Kolozsvári TahaFBfípénztár és HitBlbanH R.T. Cluj (Kolozsvár,) Plata Unirl (volt Mátyás király-tér) 7. szám. Új BETÉTEKET előnyös kamat mellett fogad el és rendszerint felmondás nélkül fizet vissza. Olcsó kölcsönöket nyújt. FIÓKJAI: Dej, Diciosanmartin’ Alba-lulia, Târgu-Mure?, Oradea és Timisoara.Dés, Dicsőszentmárton, Gyulafehérvár, Marosvásárhely, Nagyvárad, Temesvár. Íj Saját tőkéi: 145 millió Lej. AFFILIÁI/T INTÉZETEI: Tordaaranyos Vármegyei Takarékpénztár Rt. Torda (Torda), Alsófehérvármegyei Gazdasági Bank és Takarékpénztár Rt. Aiud (Nagyenyed), Udvarhelymegyei Takarékpénztár Rt. Odorheiu (Székelyudvarhely, Cristur (Székelykeresztur), Szászrégen Vidéki Takarék és Hitel Rt. Reghin (Szászrégen), Népbank Rt. Huedin (Bánffyhunyad),Szamosujvári Hitelbank Rt. Gherla (Szamosujvár) Minden bankügyletet legelőnyösebben végez. Áruraktáras vasút mellett. Biciklire való világított számtáblák olcsón beszerezhetők az Entointermediator cégnél, Calea Victoriei 36. Díjtalan felvilágosítás. — Szükséges iratokat kívánságra beszerezzük !!! —♦ Közel kétmilliárd lakósa van a földnek A világ lakosságának több mint a felét Ázsia adja . A legnagyobb európai országnak 124 millió, a legkisebbnek 5000 lakosa van Kolozsvár. (Az Ellenzék tudósítójától.) A Népszövetség vezértitkársága statisztikai évkönyvet adott ki a világ lakosainak számáról, foglalkozási ágakról és a munkásviszonyokról. E statisztika szerint a föld lakóinak száma 1.992.500.000 ember, de a népszövetségi titkárság jelentéséhez hozzáfűzi, hogy ez csak megközelítő szám, miután a pontos adatokat egyelőre nem lehetett beszerezni. Pontosaknak csak ott lehet az adatokat venni, ahol a fehér faj él. Az Ázsiára vonatkozó számok nagyon problematikusak és pedig nemcsak Afganisztánra, Kínára és Perzsiára nézve, de a közelebbi és európai kormányzás alatt lévő Szíriának és Libanonnak az adatai sem egészen pontosak. Az ázsiai népek statisztikai számaiból hiányoznak a beduinok, akik körülbelül négyszázezer lelket számlálnak. De bármilyen bizonytalan is az ázsiai statisztika, annyit határozottan meg lehet állapítani, hogy az ázsiai népek együttvéve több mint a felét teszik ki a világ lakosságának. Kína lakóinak száma egyedül 444 millió, Indiáé 388 millió. Európának közel félmillióra lakója van Európa lakosainak száma kerek összegben 498.300.000, ebbe bele van számítva az európai Oroszország lakossága is. Enélkül Európa lakóinak száma 374 millió. Afrikának 10,000.000, Amerikának 248 millió a lakosa. Ez utóbbi az amerikai államok között így oszlik meg: Északamerika 132 millió 500.000, Középamerika és az Antillák 34,100.000, Délamerika 81,400.000. Az óceáni szigetek lakossága körülbelül 9,700.000, de a számadatok erre nézve bizonytalanok. Az európai országok között legtöbb lakosa Oroszországnak van és pedig az európai Oroszországnak 124 millió, az egész szovjetuniónak 157 millió lakosa. Az európaai országok statisztikájának végén szerepel Monaco hercegség 25.000, San Marino köztársaság 13.000 és Andora köztársaság 5000 lakossal. Európai országok rangsora lakosság szerint Népesség szerint Oroszország után Németország következik 64 milliónyi lakosával, aztán Anglia 45.833.000 lakossal. Franciaországnak és Olaszországnak körülbelül egyforma számú lakosa van, mindkettőnek valamivel több mint 41 millió. Ezután következik Lengyelország 30,737.000, Spanyolország 22,761.000, Románia 17,600.000, Csehszlovákia 14,657.000, Jugoszlávia 13 millió 700.000, Magyarország 8,640.000, Belgium 8,060.000, Hollandia 7,833.000, Ausztria 6,704.000, Görögország 6,310.000, Svédország 6,120.000, Bulgária 5,825.000, Portugália 5,809.000, Dánia 3,525.000, Finnország 3,370.000, Írország 2,945.000, Norvégia 2,804.000, Litvánia 2,340.000, Lettország 1,900.000, Észtország 1,114.000 és Albánia 1.000. 000 lakossal. foglalkozási statisztika Foglalkozásra nézve a világ lakosságának legnagyobb része földmiveléssel foglalkozik, azután jönnek az ipar, kereskedelem és a szabadfoglalkozások. A földmiveléssel foglalkozók legnagyobb százalékarányát Bulgária adja (82,4 százalék). Ezután következik Brit-India. Az iparral foglalkozók legnagyobb százalékaránya Svájcban található, mely 44,1 százalékával túlhaladja Angliát is, ahol az arány 39,7 százalék. Ezután következik Németország, Franciaország és az Egyesült Államok. Görögországban több mint a lakosságnak fele (53,7 százalék), földmiveléssel foglalkozik, 15,7 százalék iparral és csak 7.60 százalék kereskedelemmel. Statisztika a sztrájkokról Statisztikát állított össze a népszövetségi titkárság a sztrájkokról is. A maximumot ezen a téren Anglia érte el 1926-ban, amikor 323 munkakonfliktusban 2.734.000 munkás sztrájkolt és 162.000.000 munkanapot vesztett el. Németországban a sztrájkok száma 1924-től 1930-ig csökkenést mutat. 1924-ben 2012 konfliktusnál 1,600.000 munkás 36 millió munkanapot veszített, 1930-ban nem volt már csak 320 konfliktus 2,300.000 munkanap veszteséggel. Amerikában sztrájk következtében előállott munkanapveszteség 1928-ban volt a legnagyobb, 37,799.000 munkanappal. JELENTKEZETT A MAGYAR HATÁRON EGY KÖRÖZÖTT RABLÓGYILKOS. Zalaegerszegről jelentik: Tegnap a zalaegerszegi határrendőrség előtt teljes jugoszláv katonai felszereléssel jelentkezett Komatics György káplár, aki előzőleg Magyarországon két rablógyilkosságot követett el és utána Jugoszláviába szökött. A gyilkos rimánkodott a csendőröknek, nehogy kiadják a jugoszláv hatóságoknak, mert ott valami kisebb összeget sikkasztott és fél, hogy ezért agyonverik. Letartóztatták.