Ellenzék, 1931. július (52. évfolyam, 146-172. szám)

1931-07-29 / 170. szám

2. •»«* ELLENZÉK Szerd­a, 1931. július 29. Bratianu Gheorghe mezőgazdasági adósságok számára húsz éves törlesztési rendszert és nyolc százalékos kamatot kíván A magyarországi példák — Azonnali intéz­kedést sürget az ifjúliberálisok vezetője Bukarest. (Az Ellenzék tudósítójától) Bratianu Gheorghe tegnap igen érdekes és programot jelző nyilatkozatot adott a Curentul munkatársának. A mezőgaz­dasági adósságokkal foglalkozik, ame­lyeknek rendezését pártja főprogram­ként fogadta el s amelynek megvalósí­tása érdekében országos mozgalmat in­dít. A nyilatkozat elismeri, hogy a jelen­legi földmivelésügyi miniszter igazi szakember, aki tudja is mit kellene a romániai mezőgazdaság érdekében ten­nie, de csalódással állapítja meg, hogy Argetoianu pénzügyminiszter tavaly hangoztatott tervét teljesen feladta és amióta a pénzügyminiszteri székbe ke­rült, semmi gondot nem fordít az eladó­sodott mezőgazdákra, noha tavaly már az adósságok rendezésére egész pontos tervet dolgozott ki. — Banális dolog volna ismételni — mondja Bratianu Gheorghe, — hogy a mezőgazdák megmentésére elérkezett a kritikus óra. A gazdák adósságainak problémáját csak egyetlen úton látom: az adóterhek könnyítésében és a kama­tok csökkentésében. Ha körülnézünk a világon, látjuk, hogy a nehéz kérdést már mindenütt eléggé megoldották. Ép­pen most olvasok egy cikket a francia Pedx című újságban, amely arról szól, hogy a magyar kormány a kis mezőgaz­dasági adósságok konvertálásának meg­szervezésével foglalkozik és pedig az adó­sok és hitelezők közötti megegyezés alapján, amelyet egy pénzügyi szindiká­tus támogat és az állam garantál. Ná­lunk az adósok és hitelezők közötti bí­ráskodást — mondja Bratianu Gheor­ghe — a rendes bíróságokra kell bízni, a tennivalókat pedig két részre osztani: a jelenlegi adósságokat húsz évi törlesz­tésre kell rendszeresíteni (vagy esetleg harminc évre, mint ahogy az Magyaror­szágon van), egységesen csökkentett ka­mat mellett, amely nem lehet nagyobb 8 százaléknál. A második tennivaló lenne egy olyan intézet felállítása, amely a konvertálást elvégzi és a hitelcímleteket fokozatosan visszaváltja, hogy ezzel megkönnyítse a hitelmobilitást. Ezzel a formával elkerülnénk a konvertálási operációk gyorsaságának veszedelmét és az államnak nem maradna más sze­repe, mint hogy a bíráskodást, a dön­tést végezze. A mi kiaszott költségveté­sünk mellett — folytatja Bratianu Ghe­orghe — nem lehet az adósságrendezés problémá­ját pénzügyileg támogatni, ezért szükséges, hogy a közös megegyezést szorgalmazzák. A normális pénzügyi és gazdasági helyzethez csak azután ju­tunk, hogyha az adósságokat ilyenfor­mán rendezzük, csak akkor lehet szó arról, hogy a korlátozó rendkívüli in­tézkedéseket visszavonjuk. Magyarok a repülés világrekordlistáján Budapest. (Az Ellenzék tudósítójától.) A magyar óceánrepülés ráterelte a figyelmet a magyar repülőkre s a magyar repülésügy helyzetére. A magyar aviatika úttörői közül, a sikeres óceánrepülés előtt is többen beír­ták már nevüket az aviatika történetének nemzetközi évkönyveibe. Az első magyar név, akit a repülés világ­rekordjait feltüntető nemzetközi nyilvántar­táson találunk, Risztics János, aki a németországi Dessauban, 1927 augusz­tus 3. és 5.-e között, Edzard német pilóta társaságában, egy Junkers gépen 52 órát és 22 percet töltött a levegőben leszállás nél­kül, miközben 4660 kilométert repült zárt körön. A Nemzeti Aero Szövetség a teljesít­ményt mindkét vonatkozásban (időtartam és távolság) világrekordnak ismerte el. Risztics ugyanebben az évben még öt má­sik világrekordot is állított fel. Hármat Gothe Alfréd német pilóta társaságában, jú­lius 10-én, amely az 1000 kg. és külön az 500 kg. hasznos súllyal megterhelt repülő­gép 2000 kilométeres távolságra megállapí­tott sebességre vonatkozott (183 kilométer óránként), továbbá az 500 kg.-mal megter­helt repülőgép új távolsági rekordját 2125 kilométerrel. A másik két rekordot Risztics János egyedül állította fel, hárommotoros Junkers-gépen. A repülőgép 2000 kg. hasz­nos súlyt vitt és ebben a kategóriában 13 óra 1 perces repülése 1621 kilométer távol­ságon új távolsági és időtartamrekordot je­lentett. Időrendi sorrendben a következő magyar pilóta, akinek nevét a nemzetközi rekordlis­tán találjuk: Kaszala Károly. 1927 szeptember 14-én Budapest és Mo­­nor között repülve, a sportrepülőgépek leg­kisebb kategóriájában állított fel távolsági rekordot, zárt körön. Ezt a távolságot a Nemzetközi Aero Szövetség 650 kilométer­ben állapította meg. Repülőgépe és annak motorja Magyarországon készült, Lampich Árpád, illetve gróf Thorotzkai Péter tervei szerint. Egy év múlva, olaszországi repülőútján új rekordot állított fel Kaszala, aki Budapest­től Póláig meg sem állott a kis 18 lóerős ,,Rómá“-val. Ezáltal a könnyű sportrepülő­­gépek egyenes vonalú távolsági rekordját sikerült felállítania. A Nemzetközi Aero Szö­vetség 517 kilométerben állapította meg az új rekordot. Még ugyanabban az évben Riszticsnek is volt egy új világrekordja, amely a zárt pá­lyás időtartamrepülésre vonatkozott. Risz­tics és a német Zimmermann ezúttal 65 órát és 25 percet töltöttek a levegőben. Risztics rekordjai azonban nem számítottak magyar világrekordnak, sem 1927-ben, sem pedig 1928-ban, mert időközben felvette a német állampolgárságot. 1929-ben Fauvel francia pilóta intézett támadást Kaszala két rekordja ellen és sike­rült is azokat megjavítania. Ezután került a rekordlistára a harmadik magyar név: Lampich Árpád, aki eddig csak a konstruktőrök közt szere­pelt, gróf Thorotzkai Péterrel együtt. Lam­pich 1930 június 14-én Fauveltől ismét visszaszerezte a könnyű sportgépek zárt­­pályarekordját, Mátyásföld és Monor között végrehajtott 1033 kilométeres repülésével, de ennek csak rövid ideig maradhatott bir­tokában, mert Fauvel már szeptember 12-én felállította az 1258 kilométeres új távolsági rekordot. A felsorolt magyar nevek közül ma már egyik sem szerepel a nemzetközileg elismert világrekordok tulajdonosai között. Risztics és Zimmermann időtartamrekordját megja­vította 67 óra 13 percre az azóta hősi halált halt két kiváló olasz pilóta: Maddalena és Cecconi, akik ugyanakkor új távolsági re­kordot értek el, 8188 kilométerrel. (Ezt az idén két francia: Paillard és Mermoz 8960 km­-re változtatta meg.) Risztics többi re­kordjait pedig részint német, francia és spa­nyol pilóták szárnyalták túl. A sikeres óceánrepüléssel két új magyar név kerülhetett ismét a nemzetközi nyilván­tartásba: Endresz György és Magyar Sándor, akiknek a 2000 kilométeres és az 5000 kilo­méteres sebességi rekord megszerzéséhez van esélyük. Itt említjük meg, hogy a Nem­zetközi Aero Szövetség legutóbb elfogadta 2000 kilométeres távolságon 500 és 1000 kg­­­os megterheléssel Paris francia hadnagy 228 kilométeres sebességi rekordját s ez a magyar rekordot már eleve veszélyeztetheti a 2000 kilométeres távon. Meg kell emlékeznünk még egy magyar névről, amely a nemzetközi rekordlistában található s ez Székely O. E., aki nem mint pilóta került a névjegyzékre, hanem, mint motorszerkesztő. A könnyű sportrepülőgé­pek sebességi rekordját Székely-típusú re­pülőmotorral állította fel Prést amerikai pi­lóta. A magyar származású Székelynek Hol­landban (Michigan) virágzó repülőmotor­gyára van, amely 20—70 lóerős léghűtéses motorokat állít elő, sportrepülőgépek szá­mára. Kolozsvári TahaFBfípénztár és HitBlbanH R.T. Cluj (Kolozsvár,) Plata Unirl­ (volt Mátyás király-tér) 7. szám. Új BETÉTEKET előnyös kamat mellett fogad el és rendszerint fel­mondás nélkül fizet vissza. Olcsó kölcsönöket nyújt. FIÓKJAI: Dej, Diciosanmartin’ Alba-lulia, Târgu-Mure?, Oradea és Ti­misoara.­­Dés, Dicsőszentmárton, Gyu­lafehérvár, Marosvásárhely, Nagyvárad, Temesvár. Íj Saját tőkéi: 145 millió Lej. AFFIL­IÁI/T INTÉZETEI: Tordaaranyos Vármegyei Takarékpénztár Rt. Torda (Torda), Alsófehérvármegyei Gazdasági Bank és Takarékpénztár Rt. Aiud (Nagyenyed), Udvarhelymegyei Takarékpénztár Rt. Odorheiu (Székelyudvar­­hely, Cristur (Székelykeresztur), Szászrégen Vidéki Takarék és Hitel Rt. Reghin (Szászrégen), Népbank Rt. Huedin (Bánffyhunyad),Szamosujvári Hitelbank Rt. Gherla (Szamosujvár­) Minden bankügyletet legelőnyösebben végez. Áruraktáras vasút mellett. Biciklire való világított számtáblák olcsón beszerezhetők az Entointerm­ediator cégnél, Calea Victoriei 36. Díjtalan felvilágosítás. — Szükséges iratokat kíván­ságra beszerezzük !!! —♦ Közel kétmilliárd lakósa van a földnek A világ lakosságának több mint a­ felét Ázsia adja . A legnagyobb európai országnak 124 millió, a legkisebbnek 5000 lakosa van Kolozsvár. (Az Ellenzék tudósítójától.) A Népszövetség vezértitkársága statisztikai év­könyvet adott ki a világ lakosainak számá­ról, foglalkozási ágakról és a munkásviszo­nyokról. E statisztika szerint a föld lakói­nak száma 1.992.500.000 ember, de a nép­­szövetségi titkárság jelentéséhez hozzáfűzi, hogy ez csak megközelítő szám, miután a pontos adatokat egyelőre nem lehetett besze­rezni. Pontosaknak csak ott lehet az adatokat venni, ahol a fehér faj él. Az Ázsiára vonat­kozó számok nagyon problematikusak és pedig nemcsak Afganisztánra, Kínára és Perzsiára nézve, de a közelebbi és európai kormányzás alatt lévő Szíriának és Liba­nonnak az adatai sem egészen pontosak. Az ázsiai népek statisztikai számaiból hiányoz­nak a beduinok, akik körülbelül négyszáz­­ezer lelket számlálnak. De bármilyen bizonytalan is az ázsiai sta­tisztika, annyit határozottan meg lehet álla­pítani, hogy az ázsiai népek együttvéve több mint a felét teszik ki a világ lakosságának. Kína lakóinak száma egyedül 444 millió, In­diáé 388 millió. Európának közel félmillióra lakója van Európa lakosainak száma kerek összeg­ben 498.300.000, ebbe bele van számítva az európai Oroszország lakossága is. Enélkül Európa lakóinak száma 374 millió. Afriká­nak 10,000.000, Amerikának 248 millió a lakosa. Ez utóbbi az amerikai államok kö­zött így oszlik meg: Északamerika 132 mil­lió 500.000, Középamerika és az Antillák 34,100.000, Délamerika 81,400.000. Az óceáni szigetek lakossága körülbelül 9,700.000, de a számadatok erre nézve bizonytalanok. Az európai országok között legtöbb lakosa Oroszországnak van és pedig az európai Oroszországnak 124 millió, az egész szovjet­uniónak 157 millió lakosa. Az európaai or­szágok statisztikájának végén szerepel Mo­naco hercegség 25.000, San Marino köztár­saság 13.000 és Andora köztársaság 5000 la­kossal. Európai országok rang­sora lakosság szerint Népesség szerint Oroszország után Német­ország következik 64 milliónyi lakosával, aztán Anglia 45.833.000 lakossal. Francia­­országnak és Olaszországnak körülbelül egy­forma számú lakosa van, mindkettőnek va­lamivel több mint 41 millió. Ezután követ­kezik Lengyelország 30,737.000, Spanyolor­szág 22,761.000, Románia 17,600.000, Csehszlovákia 14,657.000, Jugoszlávia 13 millió 700.000, Magyarország 8,640.000, Belgium 8,060.000, Hollandia 7,833.000, Ausztria 6,704.000, Görögország 6,310.000, Svédország 6,120.000, Bulgária 5,825.000, Portugália 5,809.000, Dánia 3,525.000, Finn­ország 3,370.000, Írország 2,945.000, Norvé­gia 2,804.000, Litvánia 2,340.000, Lettország 1,900.000, Észtország 1,114.000 és Albánia­ 1.000. 000 lakossal. foglalkozási statisztika Foglalkozásra nézve a világ lakosságának legnagyobb része földmiveléssel foglalkozik, azután jönnek az ipar, kereskedelem és a szabadfoglalkozások. A földmiveléssel fog­lalkozók legnagyobb százalékarányát Bul­gária adja (82,4 százalék). Ezután követke­zik Brit-India. Az iparral foglalkozók legna­gyobb százalékaránya Svájcban található, mely 44,1 százalékával túlhaladja Angliát is, ahol az arány 39,7 százalék. Ezután követ­kezik Németország, Franciaország és az Egyesült­ Államok. Görögországban több mint a lakosságnak fele (53,7 százalék), földmiveléssel foglalkozik, 15,7 százalék iparral és csak 7.60 százalék kereskedelem­mel. Statisztika a sztrájkokról Statisztikát állított össze a népszövetségi titkárság a sztrájkokról is. A maximumot ezen a téren Anglia érte el 1926-ban, amikor 323 munkakonfliktusban 2.734.000 munkás sztrájkolt és 162.000.000 munkanapot vesz­tett el. Németországban a sztrájkok száma 1924-től 1930-ig csökkenést mutat. 1924-ben 2012 konfliktusnál 1,600.000 munkás 36 millió munkanapot veszített, 1930-ban nem volt már csak 320 konfliktus 2,300.000 munkanap veszteséggel. Amerikában sztrájk következtében előállott munkanapveszteség 1928-ban volt a legnagyobb, 37,799.000 munkanappal. JELENTKEZETT A MAGYAR HA­TÁRON EGY KÖRÖZÖTT RABLÓ­GYILKOS. Zalaegerszegről jelentik: Tegnap a zalaegerszegi határrendőrség előtt teljes jugoszláv katonai felszere­léssel jelentkezett Komatics György káplár, aki előzőleg Magyarországon két rablógyilkosságot követett el és utá­na Jugoszláviába szökött. A gyilkos ri­­mánkodott a csendőröknek, nehogy ki­adják a jugoszláv hatóságoknak, mert ott valami kisebb összeget sikkasztott és fél, hogy ezért agyonverik. Letartóztat­ták.

Next