Ellenzék, 1931. augusztus (52. évfolyam, 173-197. szám)

1931-08-30 / 197. szám

4 oldal. A betörők világai Hogyan védekezzünk az elszaporodó be­törések ellen ! Kolozsvár. (Az Ellenzék tudósítójá­tól.) A bűnügyi krónika rossz mostaná­ban, szinte naponta ad hírt kisebb-na­gyobbfajta betörésről. A sűrűn megis­métlődő betörésekkel kapcsolatban fel­kerestük a kolozsvári rendőrség bűn­ügyi osztályának egyik legügyesebb de­­tektívjét, aki több mint egy évtized óta kíméletlen harcot folytat a betörők al­világával. Ismeri őket, trükkjeiket, munkamódszerüket és gondolkozásmód­jukat. A detektív megfigyelései rendkí­vül érdekes adatokat tartalmaznak s már csak azért sem lesz érdektelen szemügyre venni azokat, mert ezeknek az ismereteknek a birtokában a közön­ség könnyebben tud védekezni a hivat­­lan látogatók meglepetései ellen. A modern betörő Kezdjük a modern betörőn. Mert ma már a legtöbb betörő magára értelmezi, szinte kisajátítja a „modern“ jelzőt s ezért egészen más eszközökkel igyek­szik operálni, mint a régebbi, elmúlt idők betörője. Valamikor­­ egy álkulcs, leszitővas és tolvajlámpa volt a betö­rők felszerelése. A mai betörő már lé­pést tart a technika fejlődésével s egé­szen más eszközökkel és módszerekkel dolgozik. A mai betörők rendszerint nem naiv és ostoba fickók, hanem a legtöbbje öt­letes, találékony ember, akiknek vak­merősége és leleményessége áttöri ma­gát a legnehezebb akadályokon is. Az ilyenfajta betörők előre kidolgozott ha­­ditervvel kezdenek hozzá munkájukhoz és közben tisztában vannak mindazok­kal az akadályokkal, amelyek a betörés végrehajtása körül felmerülhetnek. Szá­molnak azzal a körülménnyel is, hogy a társadalom a legkülönfélébb techni­kai berendezkedésekkel védekezik elle­nük és épen ezért nem dolgoznak kije­lölt sablon szerint, hanem mindenkor a helyzetnek megfelelően készítik el ter­vüket. A tippadó A modern betörő sohasem fog hozzá a munkához mindaddig, amíg az adott hely­zetet tökéletesen nem ismeri. A betörés előtt alapos terepszemlét tart. Ezt olyan módon hajtja végre, hogy valamilyen ürügy alatt megjelenik a betörésre kiszemelt helyen és jól megnéz, alaposan szemügyre vesz min­dent. Az is megtörténik gyakran, hogy az alkal­mazottak között a betörőnek bűntársa van, de az óvatos és rutinírozott betörő még ilyen esetekben sem mulasztja el a terepszemlét. Saját szemével győződik meg a helyszínről és a berendezkedésekről, mert ettől teszi az­tán függővé, hogy milyen szerszámokat vi­gyen magával. Ezért a legfontosabb védelmi feltétel, hogy­­ például a kereskedő min­den embert, aki üzletébe bejön, alaposan megfigyeljen, mert így, legalább a személy­­leírással elősegítheti a nyomozást. A tapasztalat azt mutatja, hogy az embe­rek ezt a legtöbb esetben elmulasztják. Ezért a detektívek a betörés után legtöbbször hiá­ba fordulnak a károsultakhoz, mert azoktól alig vagy egyáltalán nem képesek értékes nyomozási támpontot kapni. Majdnem min­den esetben emlékszik ugyan a károsult, hogy előzőleg járt nála egy ilyen és ilyen gyanús alak. De tovább azután nincs. A vé­gén kiderül, hogy egészen jelentéktelennek tartotta és meg sem nézte alaposabban. Pedig a kereskedőknek igen kedvező al­kalma van megfigyelni az ilyen gyanús ala­kokat, mert a terepszemlét végző betörőnek mindent alaposan szemügyre kell vennie, hogy kellő tájékozottságot nyerjen. Az ilyen terepszemlét végző gyanús alakokat a betö­rők alvilágában „tippadóknak‘‘ nevezik. Az ilyen tippadóknak jó megjelenésüeknek kell lenniök s ezt a munkát éppen ezért rendesen egy-egy elegáns férfi, vagy nő látja el. A tippadók az üzleteken kívül főképen a kis­bankokat látogatják szorgalmasan, mert itt működési lehetőségük nyílik, mint a na­gyobb védelmi berendezéssel bíró nagy pénz­intézeteknek. Ha ezeket az alakokat terep­szemléjük alkalmával az illető kereskedő, vagy banktisztviselő alaposan megfigyeli, úgy a betörés után a leadott személyleírás alapján igen sokszor a tettesek néhány óra leforgása alatt hurokra kerülnek. ELLENZÉK Vasárnap, 1931. augusztus 30. it hohemrenkersk A betörők veszedelmesebb fajtája a kasz­­szafúrók. Ezek a legképzettebb betörők, az úgynevezett h­ohensrenkerek. Számukra nem létezik betörésmentes páncélszekrény. Ját­szi könnyedséggel fúrják meg a legmasszí­­vabb acélszekrényt is és igen sokan közü­lük oxigénpalackokkal dolgoznak. Mások vi­szont éles vágószerszámokkal tíz perc alatt kivágják a szekrény oldalát. A betörőknek ezeken a legveszedelmesebb hazárdőrjein kívül olyanok is vannak, akik kisebb zsákmánnyal is megelégszenek. Ezek a lakás- és raktárbetörők. Kolozsvárt és a vidéken ennek a fajtának a száma nagyon elszaporodott, aminek részben maga a kö­zönség az oka. Igen sok esetben ugyanis a lakások szinte felkínálkoznak a betörésre. Bebizonyosodott, hogy a kívülről elhelyezett lakat vajmi kevés védelmet nyújt, mert a betörő ebből azonnal tisztán látja, hogy a lakásban senki sincs. Az ideig-óráig „isme­retlen tettesek“ tehát mindaddig nyugodtan garázdálkodhatnak, amíg a közönség, úgy a bérházak lakói, valamint a bankok és üzle­tek meg nem teszik a legmesszebbmenő óv­intézkedéseket a betörők munkájának meg­hiúsítására. Ha a közönség ezen a téren kö­rültekintéssel vigyáz saját tulajdonára, ugy a hatóságoknak is kevesebb munkájuk akadna s a betörők világa fölött lealkonyod­­na a nap. Balról MacDonald, jobbról Baldwin, anint hagyományos díszöltözetükben eskütételről távoznak a királytól. — Középütt fenn Lloyd George, akit betegsége miatt Sir Herbert Sámuel (alul) helyettesít a liberálisok képviseletében a kormányban. * 4 AZ ANGOL EGYÜTTMŰKÖDÉS KORMÁNYÁNAK VEZÉRALAKJAI. Egyenként tízmilliót kaptak a bécsi Escomptegesellsch és a Bankverein, amelyeket most­­ ék •»­­& A ScftülteM­anifNo­i és félm­illiói 5JbCvff€ffVYCVK egy svájci—amerikai csoporttél Bécs. (Az Ellenzék tudósítójától) A Nieder­­österreichische Escomptegesellschaft és a Wiener Bankverein folyamatban levő szaná­lásának következménye előreláthatólag a két pénzintézet fúziója lesz. Ez annál valószí­nűbb, mivel mindkét nagybank szanálását ugyanaz a tőkéscsoport vette kezébe. A kötelezettségek zavartalan teljesítésének lehetővé tételére egy svájci-amerikai konzor­cium az elmúlt héten tíz-tízmillió schillinget folyósított úgy a Niederösterreichische Es­­comptegesellschaftnak, mint a Wiener Bank­­vereinnek. Ugyanez a csoport a Schöller­­bankháznak is másfélmilliós kölcsönt nyúj­tott. Ezzel kapcsolatban a Schöller-bankház­­nál is érdekes változások várhatók. Hogy várjon fúzióra kerü­l-e a sor a Schöller­­bankháznál is, az eddig bizonytalan, tény azonban, hogy abban az esetben, ha a Schöller-bankház a reorganizációs munkála­tok befejezése után megtartja önállóságát, a cég élére új vezetőség kerül, mivel a Schöller-család mindenképen elveszti vezető pozícióját. A Niederösterreichische Escomptegesell­­schaft és a Wiener Bankverein fúziójába előreláthatólag egy-két középbankot is be fognak vonni, így mindenekelőtt a Kompassbank beol­vasztásáról van szó. A tőzsdén elterjedt és a bécsi lapok által ugyancsak elhallgatott hírek szerint fontos események vannak készülőben Bécs egyik legrégibb és leghíresebb magánbankjánál, a Reitzes-cégnél. Reitzesék valamikor egyen­rangú riválisai voltak Rotschildéknak és kimagasló szerepet játszottak az osztrák­magyar monarchia közgazdasági életében. A Reitzes-név néhány hét előtt bejárta az egész világsajtót abból az alkalomból, hogy a jelenlegi családfő felesége, Reitzes báró­nő egy belvárosi séta alkalmából elvesztette nagyhírű, százmillió schillinget érő gyöngy-nyakláncát. A nyaklánc mindeddig nem került elő, ha­bár megtalálójára úgyszólván értéktelen, mivel értékesítése ki van zárva. Minden ékszerész nyomban felismerné. A bécsi rendőrség a detektívek seregét mozgósítot­ta, az az angol biztosító intézet viszont, amelynél a nyaklánc teljes értékére bizto­sítva volt, több magándetektívet küldött Bécsbe. Mindeddig azonban nemcsak hogy nem sikerült a nyakláncot megtalálni, de a detektívek még csak nyomra sem akad­tak. Ingyen pácol PORZOL használatával A Porzolozott vetőmagból holdanként 10 kg­-al kevesebbet vethetünk, mint a gáliccsávázás után. A megtakarított mag értéke többet tesz ki, mint a Por­zol ára. Csak eredeti csomagot fogad­junk el. Óvakodjunk utánzatoktól! Kaptató : Cluj, Agrotechnika Cal. Regele Ferdinand 8., Shieb & Co. Pl.­. Mihai Vit­azul 40. Dej: Szamos­­megyei Gazdasági Egy­esü­let. Huedin : Bodor László gyógyszertár. Luiusul de mure?: Gál Zoltán. 1 g.­Mu­re? : Dávid Jáno­s gyógyszerész, Hangya Tranzitó rak­tár. Tu­da: Polónyi Sándor. Varea lui Mihai: Grósz Lajos. Zalay : dr. Bikfalvy István. Kincses Se Erdey, valamint a minden vármegyében levő lerakatoknál. Vezérképviselet: Frederic Spodheim & Со. București 2, Bdul Elisaveta 55. mi tartalmaz a román—©szír® kereskedelmi szerződés? Bécs. (Az Ellenzék tudósítójától.) Az alsó ausztriai iparegyesület főtitkára, Eidlitz Fe­renc dr. ma a következő nem csupán Ro­mániát és Ausztriát, de a többi utódállamok kereskedelmét is érdeklő megállapításokat tette az új román-osztrák kereskedelmi szer­ződésről. — Az érvénybe lépett román-osztrák szer­ződés tulajdonképen csak egy része az eddig nem ratifikált letelepedési, kereskedelmi és hajózási egyezménynek, amelynek tervezetét a bukaresti és bécsi kormányok 1931 július 22-én parafálták és amelynek teljes érvény­­belépése a két kormány között történt jegy­zékváltás szerint 1931 okt. végig meg fog történni. Ha érvénybe lép ez a letelepedési, kereskedelmi és hajózási egyezmény, úgy a kereskedelmi szerződés ennek integráns ré­szét fogja képezni. Ellenkező esetben a ke­reskedelmi szerződés le­járási terminusa 1931 október 31, hacsak újabb pótegyezmény nem hosszabbítja meg. A letelepedési, kereske­­kedelmi és hajózási egyezmény aktiválásáig módos vivendiként érvényben marad a leg­több kedvezmény elve alapján felépülő je­lenlegi állapot.­­ Az egyezmény tulajdonképen kontin­gens-megállapodás vágómarhák, marha- és sertéshús bevitelére Romániából Ausztriába. Ez a kontingens-egyezmény 1931 július 19-én lépett életbe és egyelőre október vé­géig van előirányozva. Eszerint vágómar­hák számára az 1930. évi 45.400 darabot ki­tevő romániai kivitel felére Ausztria 100 ki­­logramonként 30 aranykoronáról 9 arany­koronára csökkenti a vámtételt. Ez körülbe­lül heti 432 vágómarhának felel meg.­­ Hasonló módon rendezi a szerződés a sertés-kontingenst. Ez azonban két részre oszlik. A 40-től 150 kilogramig terjedő súlyú sertések évi kontingense 20.600 darabot tesz ki és ezeknek vámtételét az osztrák kormány 100 kilogramonként 45 aranykoronáról 18 aranykoronára mérsékelte. A 150 kilogram­­nál nehezebb román sertések Ausztriában az új egyezmény szerint vámmentességet élvez­nek. Eddig 100 kilogramonként 10 aranyko­rona volt a vám. A 150 kilogramnál nehe­zebb sertésekből Románia hetenként 900 da­rabot szállíthat ilyen módon vámmentesen Ausztriába.­­ Végül 20.000 méter mázsában állapítja meg az egyezmény a Romániából Ausztriába szállítható vágott sertések és sertéshús évi kontingensét. 100 kilogramonként a vám 26 aranykorona, viszont hetenként 10 vagon marhahús 23 aranykoronás kedvezményes vámon szállítható Ausztriába. Különösen kedvezményes kezelésben részesülnek az úgynevezett mangalica-sertések, amelyekre a román-osztrák egyezmény nem tartalmaz kifejezett utasításokat, hanem azt írja elő, hogy az osztrák hatóságok ezeknek vámke­zelését a magyar-osztrák, illetőleg jugoszláv­­osztrák szerződésekben megállapított, idevo­natkozó rendelkezések és tételek szerint tar­toznak eszközölni. A sertések és sertéshús szállítási leveleinek szétosztását a szerződés a román hatóságokra bízza.

Next