Ellenzék, 1939. március (60. évfolyam, 49-74. szám)
1939-03-05 / 53. szám
to ti L LH NZ fi K mi Hetvenezer bevándorlási kérvény Canberrában LONDON, március hó. ,A brit világbirodalom egyik gyöngyszemét, Ausztráliát most fedezi föl Európa. A megfordítottja már régebben megtörtént, pontosan a világháborúban, melyben nagyszerű katonai erényekkel és jóval az európai fölött álló intelligenciával négyszázezer ausztrál harcos vett részt. Valamennyi erőteljes, magasnövésű és egészséges. A Gallipolinál és egyéb harctereken szerezett tapasztalataik Európa tekintélyét kevésbé öregbítették, sőt sajnálkozóan lenéztek bennünket, az európai „kul- i tiíi embereket“. A hatvanezer hősi halottal kurtított hadsereg a háború befejeztével szívesen fordított hátat Európának semmit se vitt magával, se erős kölcsöt, se hódítást, de még üzleti öszszeköttetést se. A fiatal Ausztrália néhány milliárd háborús költséget kifizetett és élte tovább dolgos életét, az egész világnak szállítja a gyapjút — úgy mint azelőtt — és minden év nyárán (Ausztráliában január havában) megrendezi a „búza-regattát“ és átnyújtja a fontokkal díszített „kék szalagot“ annak a hajónak, amely New South Wales legfrisebb búzatermésével elsőnek fut be Anglia kikötőjébe. Mi Ausztráliában? Sfusz birkából 115 milliós lufinyáj Nézzünk körül Ausztráliában, az igédet földjén, ahová mostanság a kivándorlók dandárja szeretne bejutni. Sivár pusztaságból a leleményes gyarmatosító politika itten másfél évszázad alatt paradicsomot varázsolt és 100 év alatt milliós városok. Sydney (másfélmillió lakossal és Melbourne (egymillió lakossal) nőttek ki a földből, tele életkedvvel, vidámsággal és angol-amerikai munkastílussal. A brit világbirodalom gyarmatosító politikájának tudományos akadémiája Ausztrália. Mögötte nagyon messze kullog Európa, reumás bánhalmaival. Európában vannak ezer-, meg másfélezeréves törzsökös nemzetek, amelyeknek egymilliós főváros összetákolásához 800, meg ezer év kellett. Ausztráliában másfél évszázad alatt mindjárt kétmilliós város nőtt ki a földből és most ágaskodik már az ég felé a harmadik. .Az angolok bámulatraméltó kitartással és szívóssággal varázsolták elő a világ egyik legtermékenyebb és leggazdagabb földrészét, melynek több mint fele tulajdonképen terméketlen sivatag és még ezt is rabigába hajtották.Másfél évszázaddal ezelőtt a ,,fegyencszállítmányokkal“ együtt oda bevittek 20 birkát, 7 tehenet, 1 bikát, három kancát és 1 csődört. No meg Philipp kormányzó, Ausztrália megalapítójának négy kedvenc nyulacskáját. És ma 115 millió birka béget a füves steppéken, 30 millió tehén ontja a tej Niagaráját és Ausztrália a világ legelső gyapjú-, hús- és tejtermelő birodalmává vált. Hogy Philipp kormányzó négy nyulacskájával mi történt? Szabadon eresztették és százötven év alatt anynyira szaporodtak, hogy nemzeti csapássá váltak. A Canberrai kormány a világ leggazdagabb emberévé teszi azt, aki olyan irtószert talál ki, amivel a négymilliárdra becsült nyúltömeget elpusztítaná. Százötven évvel ezelőtt egy szál búzakalász se ringott az ausztrál földeken. Az évi búzatermés ma 80 millió bushel, amiből körülbelül 50 millió kivitelre kerül. A búzakiviteli országok között a harmadik helyre küzdötte föl magát és nincs messze az idő, amikor Kanada után fog masírozni nagy sikértartalmú búzájával. A londoni üzletekben manapság ausztráliai sajtot, gyümölcsöt és húst árusítanak. A délszigeten minden európai gyümölcs gazdag talajra talált, a délszaki gyümölcsök (banán, ananász stb.) hozzáadásával. Sydneyből és Melbourneből a napokban érkeznek meg Londonba a nyári almaszállítmányok. Ausztráliában most szedik a koránérő, májusban pedig a későnérő gyümölcsöket. Mert a jómódú ausztrálok a januári rekkenő nyár után, májusban és júniusban, a téli hónapokban síelni mennek a kék hegyekbe. Ausztrália az egyik fele gyapjú, a másik fele sport Ausztrália 7,7 millió négyzetkilométer területével körülbelül akkora, mint Európa és lakik rajta 7 millió ember. Népsűrűség tekintetébn az egész világon a legutolsó helyen áll, mert még Kanadában is négyzetkilométerenként körülbelül négy ember él, ellentétben Ausztráliával, ahol egy négyzetkilométerre alig egy ember jut. Ausztráliában az emberi munkaerőnek tehát igen nagy értéke van és a dolgos embereket rendkívül megbecsülik. Az életforma egészen más, sőt a megfordítottja az európainak. Találó axióma szerint az európai ember azért él, hogy dolgozzék, míg az ausztrál azért dolgozik, hogy élhessen. Ez az életfelfogás az ausztrált boldog megelégedéssel, jókedvvel és humorral tölti el. Miután a munkabérek magasak és nagy különbségek nincsenek, az ausztrálnak kevésbé imponál a pénz és vagyon és nem esik kétségbe, ha munkanélkülivé válik. Ma zsákot foltoz valamelyik gabonaraktárban, holnap kerékpárokat javít, újságot árusít, vagy könyvel, mindez rá nézve teljesen közömbös, mert a keresete egyforma. Még csak nem is túlórázik. Minek rontja az egészségét, amire igen nagy figyelmet fordít. Inkább sportol.Ausztrália egyik fele gyapjú, a másik fele pedig spor. Sydney körül két tucat remekül felszerelt strandfürdő áll a közönség rendelkezésére. Egyetlen strandfürdőjében évente 50 millió jegyet adnak el, valamennyiben 600 milliót, annak a másfélmillió embernek, akik Sydneyben élnek. A „világhírű“ Lidót ugye sokan ismerik. Ausztrália legkisebb strandfürdője is ennél háromszorta nagyobb, szebb, modernebb és kényelmesebb. A déltengeri cápáktól se kell nagyon megijedni. A strandok körzetében motoros csónakok hemzsegnek, a víz fölött pedig repülőgépek cirkálnak. Ha egy cápa a fürdőhöz közeledik, a repülőgépekről rögtön jelt adnak és a motorosok megkezdik az üldözést. Igen nagy esemény, ha 600 millió fürdőző közül egy évben egy embert a cápák elragadnak, de csakis azt, aki a szabad tengerbe kimerészkedik, túl a motoros őrség vonalán. Európában fejlett gazdasági kultúráról csevegnek, miközben devizakorlátozásokkal, cifra be-és kiviteli engedélyekkel és vámhatárokkal zárkóznak el egymás elől. Ausztrália a szabadkereskedelem és iparűzés klasszikus hasája. A bevándoroltak is azzal foglalkozhattak, amivel akarnak. Idegenek számára korlátozás mindössze két esetben áll fönn. Bevándorolt élelmiszerüzletet csak egyévi ottlakás után nyithat. Ez az intézkedés a féltve őrzött népegészségüggyel függ össze. A romlott,, vagy rossz minőségű élelmiszerek eladását súlyosan büntetik. A másik korlátozás kizárólag New South Wales tartományban a földvétel tekintetében érvényesül. Ebben az államban földet csak az a bevándorolt vásárolhat, aki egy évig már az ország területén lakott. Másutt minden korlátozás nélkül bárhol vehet és csinálhat olyan üzletet, amilyent akar. Ausztrália mezőgazdasága a világ legnagyobb csodáját mutatja. Ugyanis a hatalmas földterületnek csupán egyszázaléka áll művelés alatt és mégis a földkerekség harmadik helyen álló búzatermelője. A gyapjúról ne beszéljünk. Birkák tíz-, meg húszezres nyájakban a szabad ég alatt tanyáznak és nőnek fel. Ahol sehol sincs, csak moddernül fölszerelt nyirótelepek. A Sydneyben működő angol húsfeldolgozógyár egymagában egymillió szarvasmarhát vallhat magáénak. A levágásra szánt jószágot, 8 és 10 ezres csapatban, fegyvertelen cowboyok kísérik, övükben egy bozótvágó késsel. A jószágot sokszor 2000 kilométeres távolságokból hajtják a sydneyi vágóhídra, mely nagyobb, mint a csikágói Armour-féle telep. Pedig az ausztrál gazda rengeteg nehézségekkel (talajviszonyok, szárazság nyúlveszély, drága szállítási díj, stb.) küzd és a vágyó,nosodásnak mégis korlátlan, amerikai I arányú lehetőségei nyílnak. Bizonyos, hogy az ausztráliai földnek és városnak oly mágikus ereje van, hogy aki egysor odakerült, soha többé nem vágják Európába. Londonban, Parisban, Nizzában megfordul mindenféle gazdag ember, amerikai acélkirály, délafrikai gyémántkirály, indiai maharadzsa. De ausztráliai gyapjúkirály, aki néhánymillió fontot a mellényzsebéből fizet ki, az európai mondain helyeken sosem mutatkozik. Melbourneban, vagy Sydneyben egyshillinges kinóba jár és legjobb barátja a General Alotor művezetője, aki mellesleg a Canberrai parla- i nont tagja. Ha a milliomos megöregszik, visszavonul, nem a kacsalábakon forgó kastélyába, ami nincs, hanem pusztájának egyszerű bungalonjába. Madách hiúság vásárát Ausztráliában nem lehet megrendezni. A kikristályosodott demokratikus életforma lehetetlenné teszi az osztályok tagozódását. Az ausztrál ember mindent természetesnek tart és csak egyre büszke, az angol királyi családra. Abszolút hűségében, királyában a pater familiast látja. A „vitám et san'Hisnem“ ott élő valóság. Mindezt a világháborúban bebizonyították. Repülőkórházak Gazdasági kultúrájában lépten-nyomon kiütközik az angol. Közlekedési hálózatát angol mintára rendezték be. Vasútjainak hossza 70.000 kilométer — hétmillió lakosság mellett. Miután a földön nincs teljes öröm, az ausztrálnak is gondot okoz a vonat, amely nyolcféle nyomtávú sínen szalad. Ezért a forgalmat csak átszállásokkal és átrakodásokkal kell lebonyolítani, ami a szállítást rendkívül megdrágítja. Tudniillik annak idején mindegyik tartomány a saját gusztusa szerint építette a vasútját. A szövetségi állam kialakulása után azután jelentkeztek a bajok. A sínek nyomtávának egységesítése vagy egymilliárd fontba kerülne. A megvalósítással a kormány most már nem is foglalkozik. Inkább az automobilizmust és a repülést fejleszti. Ausztrália hétmillió lakosának közel 900 ezer gépkocsija van. Ha a népsűrűséget tekintjük, az automobilizmus terén mindjárt az Amerikai Egyesült Államok után következik. Repülés terén azonban az amerikai kontinenst már rég túlszárnyalta. Húsz repülőtársaság működik, amely hatvanezer kilométeren tart fenn járatokat. Az óriási távolságok miatt a gépmadár az autót is kezdi kiszorítani. Sehol a világon, csak Ausztráliában vannak „repülőkórházak“. A sivatagban vajúdó nőhöz a tudós asszony repülőgépen utazik; ha a ház kedvence náthás lesz, a farmer saját rádióján hívja a háziorvost, aki repülőkórházával mindjárt magával viszi a legközelebbi kórházba. Mert kórház azután mindenütt van. Bárral felszerelt hotel szintén. A kivándoroltak közül senki sincs munka nélkül A bevándorlással szemben a Canberrai kormány értetlenül áll. 1928-ig a bevándorlás előg mereven elzárkózott, németet egyáltalán nem engedett be és kapuit az újabb időben nyitotta meg, de külföldiek csak szűk résen szüremkedhetnek be. „Olajbőrű“ európai, kínai és japán most se kaphat letelepedési engedélyt, mert egyrészt féltik a lakosság magas életnívóját, másrészt viszont a japán terjeszkedésnek igyekeznek gátat vetni. Hogy az európaiak közül a Canberrai belügyminisztérium kit enged be és kit nem, mindezt egyénenként bírálja el. Annyi bizonyos, hogy az önálló iparosokat, akik családosak, szívesebben látja. A Department of Interior bevándorlási osztályán jelenleg hetvenezer kérvény vár elintézésre. Látszólag nagy tömeg, de ha figyelembe vesszük a földrész népsűrűségét és korlátlan 193. március 5. ipari ét kareskodalmi vállalatok, figyelméből Megjelent magyar fordításban A társadalomi biztositás törvénye (Az új betegsegélyzői törvény) A pontos és szabatos fordítás Ion Cifrea és Jacob Ciurus betegsegélyzői tisztviselők munkája. Melléklet: az illetékek és járulékok pontos táblázata. Ára 100 L, kapható az Ellenzék könyvosztályában, Cluj-Kolozsvár, P. Unirii. Vidékre utánvéttel is azonnal szállítjuk. WWW gazdasági lehetőségeit, a szám eltörpül, sőt nagyon kevés. Arról sem szabad megfeledkezni, hogy az emberek végső szükségben több tengerentúli országban nyújtanak be kérvényeket, hogy nyomasztó helyzetükből mindenképen szabadulhassanak. A canberrai hetvenezer kérvény között is rengeteg van, ami sose valósul meg, annál kevésbé, mivel a bevándorlásnál nagy szerepet játszik a rokoni és baráti kötelék. Akinek ott nincs jótálló rokona vagy barátja, családonként 200 ausztrál fontot tartozik partraszálláskor fölmutatni. A munkaszerződés esetén ez az összeg 50 fontra csökken. Miután a vasúti és hajóköltség (hajón turista osztályon, mert harmadosztályon európai ember Kelet felé ne utazzék) Sydneyig vagy Alelbourneig fejenként körülbelül ötvenezer lej. Kanada kivételével Ausztráliában van a legmagasabb fejkvóta, ami a bevándorlást bizony nagyon megnehezíti. Aki mégis ki tud jutni dolgos, szorgalmas és nyugodt angol világba csöppen és az angol nyelv elengedhetetlen tudásával rövid időn belül munkához tud jutni. * , A klíma a földrész északi részén tropikus, a délin és a délkeletin szubtropikus és nagyon egészséges. A nyári időszakban (novemberben, decemberben és januárban) valamivel melegebb van, mint Közép-Európában. Az európai ember szervezete a máskülönben száraz meleget könnyen elbírja és gyorsan átalakul, különösen a húsz éven aluliak. Akik az utóbbi időben oda kijutottak, általában boldogulnak. Köztlük senki sincs munka nélkül. A havi kereset 15—20 ausztrál font, amiből szerény megélhetésre havonta körülbelül 10 font kell. A komolyan dolgozó munkaerő Ausztráliában, ahol roppant kevés ember él, érthetően nagy becsben áll. A benszülött ausztrál jóindulatú, jókedélyű és kiegyensúlyozott életű ember aki a menekülteket szívesen látja abban a felfogásban, hogy a mostani bevándoroltakból százszázalékos ausztrál állampolgárok lesznek. Zs. Ezer gengszter egy csapásra A New York Times, a többi nagy amerikai lap élén, érdekes beszámolót közöl. A múlt hét egyik éjjelén Edward Hoover, a ,.G. Men“-ek vezetője, az Egyesült Államok egész területén razziát tartott. Az előkészületek erre a tömeg-rajtacsapásra igazi amerikai tervszerűséggel folytak le. A gonosz- s tevőket hetek óta figyelték a detekti-ívek, de — ha csak súlyosabb bűnesettel nem gyanúsították — nyugodtan hagyták dolgozni őket, így ezek, felbátorodva, elhagyták titkos menedékeiket s mutatkozni kezdtek az „alvilág“ mulatóhelyein és vendéglőiben. Sok régóta körözött veszedelmes gengszter bukkant fel közöttük, akiknek fejére díjat tűztek ki. A titkosrendőrök és „G. Men“-ek (a gengszterek ellen harcoló különítmény) az egyes városok térképein piros kereszttel jelölték meg az ilyen nyilvános helyeket. Edward Hoover a negyvennyolc állam területén szétosztotta a rendőrségi riadóautókat, riadókocsikat, amelyek a megbeszélt éjszaka adott órájában egyetlen központi jelre 150 kilométeres sebességgel robogtak céljaik felé. Negyvennyolc állam ezer meg ezer bárjában, tánchelyiségében, játékbarlangjában egyszerre harsant fel a „Fel a kezekkel!“ A banditák között zűrzavar támadt, a rendőrök és „G. Men“-ek fényszórókkal vakították, vízsugarakkal kábították őket, így aránylag kevés helyen került közelharcra a sor. Eredmény: 20 halott, 200 sebesült és 1700 elfogott, köztük 1000 gengszter! LEVÉLPAPÍROK egyszerűtől • legválasztékosabb kivitelig legolcsóbban az Ellenzék könyvosztályábajo« Claft EiftU Uniun, v J ^"