Ellenzék, 1941. október (62. évfolyam, 224-250. szám)

1941-10-01 / 224. szám

mmm ■MMMMttflMZIMHMMIMWMMKMHMMHMnSRBfMSnMnMOBMnBIHHSflnHBUHHiHV eiLEwiißK cnanumanmmi^ Hatalmas tömegek látogatták az idén Erdélyt A háború ellenére német, olasz, bolgár, svájci, drn és norvég vendégei voltak Kolonvárnak. KOLOZSVÁR, október 1. (Az Ellenzék tudósítójától.) Az Országos Magyar Idegenforgalmi Hivatal kolozsvári kirendeltségének vezetőjével, Horváth Elekke beszélünk Erdély idegenforgalmáról, amely a háború ellenére valóságos rekordot ért el. Nem annyira idegenforgalomról, mint vendégforgalomról van szó természetesen, így elsősorban anyaországiakról, akik a visszacsatolt Északerdélyt szinte búcsújárásszerűen keresték fel a nyáron. De nemcsak a nyár jelentett rekordforgalmat, hanem — ami példátlanul áll az erdélyi fürdők történetében, ahol eddig augusztus 30-a körül véget ért a szezon — egész szeptember hónapban zsúfolva volt valamennyi híres fürdő. Szűknek bizonyultak a leginkább látogatott Szováta, Gyilkostó, Borszék és Tusnád szállói és penziói, ahol nem lehetett az érdeklődők nagy tömegét elhelyezni. Sajnos, hasonló az eset az érdeklődés középpontjában álló Kolozsváron is, ahol nem bizonyultak elégnek a szállodai szobák. A kolozsvári nagy szállókban őszizesen mintegy 2900 szoba áll rendelkezésre. Különös, hogy az erdélyi tőke nem érdeklődik korszerű szállodák építése iránt, ami pedig rendkívül fontos lenne és amellett kitűnő üzletet is jelentene. Diákszálló épül Kolozsvárt — Diákszállót építünk a Jósika-házban — mondja az Idegenforgalmi Hivatal kolozsvári vezetője — százötven férőhelylyel Diákok, iskolások, egyetemi hallgatók és leigazolt turisták kaphatnak itt majd elhelyezést körülbelül napi 1 pengős áron. Ebbe a szállodába költözik majd a kolozsvári Idegenforgalmi Hivatal is. A diákszállónak nemzeti szempontból is nagy jelentősége van, mert lehetővé teszi a diákságnak hazájuk megismerését, diákcsoportok olcsó és jó utaztatását , egyúttal a szállodák és tanintézetek tehermentesítését. A kolozsvári diákszálló az első, de sorban épülnek azután az ország többi helyein is a hasonló célú szállókö vezeti és kormánytámogatásául működő állandó propagandát folytató idegenforgalom. Újjászervezik az erdélyi vendéglátó ipari Nemzetgazdasági és kulturális szempontból fontos feladat tehát az erdélyi vendéglátó ipar és idegenforgalom tökéletes megszervezése. A világháború után román uralom alá került Erdélyben semmi sem történt ezen a téren. Az, hogy magánkézben levő szállók és villák épültek, nem jelentett sokat, mivel ez nem volt irányított idegenforgalom. Elhanyagolt utak, sok helyen a kényelemnek teljes hiánya, hiányos és rosszul épített fürdőszállók azok, amelyek elrettentik a kényelemhez s a korszerűhez szokott utast. Hosszú évek elhanyagoltságát és hiányait akarja pótolni most a magyar kormány , ezért indított már az első évben nagy propagandát és készített el olyan évekre szóló terveket, amelyeknek megvalósítása nem könnyű és nem is történhetik meg máról holnapra. Szállodák épülnek Grilkostón, Hargitafürdőn, Borszéken és Tusnádon, ezenkívül színes prospektusok gondoskodnak a kellő külföldi és brlföldi propagandáról. A szervezési munka, a fürdőügyek int«a meglevő *»/all«)U «•* penziók alleltőrzése, mind, minil az Idegenforgalmi 11 i\ üt.«1 dolga. A most épülő diákszállókban az élelmezés kérdését is megoldják kellő, rendelkezésre álló nyersanyaggal. A kolozsvári diákszálló még a tél folyamán elkészül. Külföldiek Erdélyben Rendkívülii volt az idén az Erdély iránti érdeklődés. Igen sok budapesti csoport kereste fel Kolozsvárt, de a vidék utasai is nagy számban lepték el Erdély városait és fürdőit. Tanulmányi csoportok egy időben valósággal megrohanták a visszatért országrész látnivalóit. Úgyhogy az Idegenforgalmi Hivatal nem győzte a munkát s alig tudott válaszolni a rengeteg érdeklődésre. A bábom ellenére igen sok idegen is megfordult nálunk. Erdélyben járt több német tanárcsoport, megfordult Kolozsváron a holland Ibusz főtisztviselője, Elie Jensen koppenhágai dán tanárnő, egy-egy olasz, svájci és norvég újságíró, nem beszélve a hivatalos kiküldetésben Erdélyben megforduló előkelő külföldi tényezőkről. Kolozsváron járt Fortunoff Konstantin bolgár szerkesztő, aki az időt alkalmasnak találta arra, hogy a magyar—bolgár kapcsolatokat kimélyítsék s hogy propagandát csináljanak a Balkán felé történő utazásoknak. A bolgár szerkesztő hisz abban, hogy amilyen nagy szeretetet és érdeklődést tanúsítanak hazájában Magyarország iránt, épp úgy kimélyül majd lassanként a magyaroknak Bulgária felé irányuló érdeklődése. Eddig főleg a Nyugat volt az, ahová utazóink eljutottak, most pedig meg kell ismerkednünk a balkáni testvérnéppel is. (M. L.) Az idén különben még igen rosszak voltak Erdélyben a vendéglátóipari viszonyok. Az OMIH tudta azt, hogy a visszacsatolás első évében sok zavar és nehézség lesz ezen a téren, mégpedig olyan természetű nehézségek, hogy azoknak elhárítására évek hosszú és kemény munkájára lesz szükség. Május 15-én állította fel a minisztérium az Erdélyi Idegenforgalmi Bizottságot, amelynek június 5-én volt az alakuló közgyűlése. Ennek a bizottságnak tagjai az erdélyrészi képviselők, idegenforgalmi tisztviselők és az Erdélyrészi Gazdasági Tanács tagjai. A Kolozsvár székhellyel működő bizottság, mint véleményező szerv dolgozik azon a rendkívül fontos feladaton, hogy Erdélyt korszerűvé tegyék idegenforgalmi szempontból is. Csak akkor lehet a mi országrészünk a nemzeti jövedelem részesévé s akkor lehet igazán idegenforgalmi hellyé, ha megfelelően fejlesztik. A bizottság feladata felterjeszteni az illetékes minisztériumhoz azokat a problémákat, amelyek az idei nyár tapasztalatai után felvetődtek, hogy kellő intézkedésekkel, reformokkal és a hibák kiküszöbölésével induljon el a munka. Ez a munka igen sokágú, mert nemcsak a vendéglátóipar és fürdőfejlesztés, hanem a közlekedés tökéletessé tétele fs feladata. Európai értelemben vett idegenforgalmi politika csak a múlt világháború után létesült. Vannak országok, amelyeknek legfőbb nemzeti jövedelme az idegenforgalom. Volt olyan év, hogy idegenforgalmunk többet jövedelmezett, mint buzaev pártunk. Azért beszélünk idegenforgalmi politikáról, mert magánkézben levő szállodák, panziók és villák vendégek számára való kiadása nem jelentette a múltban azt, amit a mai értelemben vett megszer Új gödri bölcsőde nyül meg Kolozsváron Hozzá kel szoktatni a minfádsasszonyoskat az áldásos intézmenyekhez KOLOZSVÁR, október 1. Pár hete nyílt meg a Magyar—Belga Textilipar részvénytársaság Ugray-uticai bölcsődéje, ahol a gyárban dolgozó édesanya-munkásnők munkaideje alatt a kisgyermekeket gondozzák és táplálják. A bölcsőde megnyitása fontos új lépést jelént a kolozsvári gyári munkások szociális helyzetének javításában. Eddig két kolozsvári gyárban, a Dermatában és a Dohánygyárban történt hasonló lépés a gyermekvédelem terén, most pedig a Belga- -Magyar textilgyár vezetőségének szociális gondoskodása és megértése tette lehetővé a textilgyári munkásnők gyermekeinek egészségvédelmét és gondozását. A Textilgyár ma hadiüzem és így annak területére szigorúan tilos a belépés. De a néhány házzal odébb lévő bölcsödébe már elkalauzolhat a gyár fiatal vezérigazgatója, frigytagi lovag Szernád László, aki a rövid úton ezeket mondja: —■ Mivel ma Kolozsváron majdnem a le*i problémáját itt meleg emberi szivvel oldják meg és hogy a lehető legjobb módon akarnak segiteni örökös gondján, azon, hogy I ..hol hagyjam a kisgyermekemet?“ A külvárosok begyökerezett szokása, a gyereket rokonra, vagy szomszédra való bizás ma is tenni! s az egyszerű és konzervatív munkás- s asszony ma is inkább követi ezt a szokást, s minthogy kisgyermekét a gyári bölcsőde gondozónőjére bízza. A zöldkeresztes védőnők rábeszélése sem elég néha, az idő hozza meg később az eredményt s a közvetlen tapasztalás. Ha a amitkásasszony látja, hogy a társnője kisgyermeke nagyszerűen eltölti az időt a bölcsödében és napközi otthonban ha saját szemével győződik meg a kieső gyarapodásáról, maga is rájön arra, hogy napi nyolcórai munkaideje alatt nem is találhat jobb helyet csecsemője számára, mint azt, amelyet önként ajánlottak számára. — Később napközi otthonná fejlesszük a mostani bölcsödét — mondja a gyár vezérigazgatója — s reméljük, hogy a mindössze kétteres intézményből nagyobb arányú bölcsőde és napközi otthon válik majd — Az anyák táplálják-e ezeket a gyermekeket? — kérdezem a mosolygó Kőművesnél. — Csak én egyedül táplálom ezt az enyémet. — fricsi s rámutat az iős ágyban fekvő kisbabára — a többit már a gyárápj látja. Tejet, kávélt tejhegrizt kapnak, ele fő vizdékpihrét is, mindent, amit az orvos ebben a korban megenged nekik. Tejet kap a síró kisfiú is, most csendesen táplálkozik, a langyos, világos, tejszagú nagy szobában, ahol nem vigyáznak ezekre a jó- 1 - 2. hetetlenséggel határos bölcsöde számára való megfelelő helyiséget keresni, egyelőre az Ugray-utcai házban rendeztük be a mi külön kis gyermekárrodalmunkat. A szobák tiszták és világosak és az a nagy előnyük, hogy egészen közel vannak a gyárhoz. — Amint megtudom, a bölcsöde fölállításakor a város ezer pengővel járult hozzá a helyiség berendezésének költségeihez. Tizenhét fefidr kicsi ágyban — három c ccemo Odabenn, a barátságosra fűtött helyiségben fehérrácsos kicsi ágyak állanak glédá* ban. De az ágyak közül mindössze három foglalt. Az egyikben keservesen sir *gy ki* cwi, a másik két bölcsödei lakó békésen aludt eddig, az egyik most felébred és tág szemekkel néz a látogatóra. Hófehérruhás volt gyári munkásnő, a zöldkeresztes tanfolyamot végzett Kőműves Dezsőné gondozza itt a kisgyerekeket. Két Szobából áll a bölcsőde, s minden van itt, ami a kisgyerekgondozáshoz szükséges: parányi gyerekkádak, tűzhely, forróviz s a bébi-higiéniához szükséges többi kertiék. Tökéletes Tisztaságban és biztonságban vannak itt a kisgyerekek, a meglepő csak az, hogy mindössze hárman vannak, amikor nagyon sok munkanőnek van kisgyermeke és hely is van számukra. A magyarázat az emberi maradiság és mind mi újtól való idegenkedés. A marakásasszony nem érzi, hogy legnagyobb vendő magyar étletekre, mintha csak a leggazdagabbak féltve őrzött gyermekei voknának. Felmérhetetlenül fontos volna, hogy a többi kolozsvári gyár is kövesse a napközi otthont és bölcsödét már bevezetett, úttörő három kolozsvári gyár példáját). Az újítástól és a kiadástól való esetleges idegenkedést le kell győznie az embermentő, szociális gondoskodásnak. Dolgozók gyerekeiről, magyar gyerekekről van szó, a munkások életszínvonalának emeléséről, egészséges gyerekek felneveléséről, tehát felbecsülhetetlenül fontos magyar érdekekről. A munkásnők pedig helyes vezetéssel és kedvező tapasztalással maguktól is rájönnek arra, hogy a bölcsőde és napközi otthon emberbarát intézmény, ahol nem történnek gyermekeikkel olyan szomorú és végzetes balesetek, amelyek sajnos még ma is gyakoriak elfoglalt, felnőttekre bízott kisgyerekek között. 1141 oV Telisz. flba-Novák Vilmos [ Mint az Ellenzék már jelentette, vitéz Aba-Novák Vilmos festőművész, a Képzőművészeti Főiskola tanára 47 éve Lebrában Budapesten meghalt. Aba-Novák Vilmossal a magyar művészetnek egyik legjelentősebb személyisége hunyt el. Művészi fejlődésének kezdete még erősen magán viselte művészett jleneti visszaemlékezéseit és korának romantikus légkörét. Korán elvetette azon lián muzealitás jellegzetességeit és a széles patetikus szituát, hogy festői modora elmerüljön az élet tarka vásárában. Mindinkább vonzódott a természet és az ember dologszerű megjelenítéséhez és a festői látásnak és ábrázolásnak olyan sajátos stílusát alkotta meg, amelyet az irodalom formanyelvén elbeszélésnek nevezhetnénk. Ez a festőileg megjelenített elbeszélés végtelenül tarka színfoltok mozgásba hozatalával jut kifejezésre. Vásznainak nagy többségén embereket ábrázol, akik csoportosan jönnek, mennek, ülnek, beszélnek, esznek, isznak, vagy dolgoznak, az emberi mozgásnak és az arcjáték finom rebbenéseinek végtelen változatában. Mert Aba Novák mesterien értett az emberi alak életteljes ábrázolásához. Gyakran csak néhány odavetett csetvonással, humor, vagy karikaturisztikus fintor nélkül képes ábrázolni az tm- s bér, vagy valamely állat minden meglelkesítő vonását. Ecsetjének ez a játékosan , tarka színfoltokban villódzása teszi különösképpen felejthetetlenné képest. Tarka farjainak ellentéteképpen a majdnem minden képén visszatérő fekete színt használja. És a színekkel való sajátos bánni tudása a dologi ábrázolásán túl, mint tisztán rajzoló-festői jelenség is, különösen megkapóan, varázsszerűen hat. Természetes, hogy Aba-Novák látásának ilyen sajátosságokkal bővelkedő irányával különös kedvteléssel merült el a vásártéri jelenetekben. Ilyen irányú képei rendkívüli népszerűségre tettek szert szélesesül körökben is. Alkotói életének nagy művészi sikerét számos kitüntetése, többek között a Gorvin-lánc is igazolja. Elhunytéval igen nagy veszteség érte a magyar képzőművészetet. Súlyos megtorlás a cipő-, és böpuíalványol£ körüli visszaélések miatt KOLOZSVÁR, október 1. (Az Ellenzék tudósítójától.) Újabb szigorú rendszabályokat foganatosított a kolozsvári rendőrkapitányság a közellátást veszélyeztető káros gazdasági tevékenységek miatt több kolozsvári lakos elen. Tegnap Glázer Vilmos Mussolinius 31. szám alatti Mózes Károly Magyar Új utca 15. szám alatti és Ajtai Károly Nagyboldogasszony utca 48. száma alatti kolozsvári lakosokat idézte be a rendőrség. A vizsgálat során leigazolást nyert, hogy az ország közre látását gazdasági szempontból károsan veszélyeztető működést folytattak, azáltal, hogy cipő és béritalványok körül visszaéléseket követtek el. A rendőrkapitányság ezért mindnyájukat internálta s az internálás tartamára Kolozsvár terültéről kitiltotta. NÉGY MUNKÁS TŰZKATASZTRÓFÁJA OROSHÁZÁN. Vermes Mihály orosházi terménykereskedő szárítótelepet rendezett be házában, mint utóbb kiderült, engedély nélkül A helyiséget Tóth S. Ferenc szabómester bérelte, aki nádbugákat szárított az üzemben. A helyiségben, valószínűleg a villanyvezeték rossz szigetelése miatt, tűz támadt, mely rohamos gyorsasággal elborította a gyúlékony anyagokkal teli szárítótelepet. A lángok között három fiatal munkáslány és egy munkás súlyos égési sebeket szenvedett. Tizenhárom németet helyeztek szabadlábra Cililében SANTIAGO DI CHILE, október 2. (I)NB.) A legfelsőbb törvényszék azonnal szabadlábra helyezett 13 német alattvalót, akik már 19 napja voltak letartóz tatásban. (MTI.)