Ellenzék, 1941. december (62. évfolyam, 275-298. szám)
1941-12-15 / 286. szám
Ut .1 fiX $*-2*40. JTlPa a & WvöJI 3VU löd * «isain M J1q:4 •lávájává JüLbJáín (B :Chian 2UI ¡í páiotu ÎIO ÍJlijTt 9b A iiö T ÍIOÍ ^ rn *é k¡í íaimw'f V^S SjE. loositfeb touivs*! Bíig n&v n&rtste! ten&vöí rn -Mb« 9 jlSflOO-i «Beinum J«jáöq *rn log ÍJA-E 1031 aa óíisí inog ?... síi £ öt ía vitat nöliDi 9 5 ma *b a!a irórn 5íirs)íai naasm s/buBao »löd&aál d NT§Off ;n amsét íáein»«! ifiátitfffi tütn —iannaál ■íjZmh, iíaíbal irmowr Aomon] iitíBÜSr ^godíiní .\en iin^Bre iira aá 3 gittSE gateíag naaoLsi /röqanq i .tfái ddevoim ,yéí iaixtoí voquss lm«!!« rabiai csiráit. [»£?§« í [ a sa saaltel lrvös3 Cnotid Tgan is te nog e ivalárf Joliit a» at [í;bfU% ínaiftii iá na* »ssfl taqqaí: rngaíK fgáfiv raa se KS88ÎV te*®v TBoiSfc: peaes áií&F g&rta t íitosa«**«* másé ölav ebiéi átfed TtOrf f »* adt .ned . 5fe 1 két Búcsúztató Rövid kis hir volt a kisebbségi sorsból átvészelt erdélyi sajtó hasábja , és mégis a lehető legnagyobb erővel markolt bele a lelkünkbe! Az emlékezés, a fájdalom és öröm különös keverékének erejével. A rövid hirt szó szerint kell ismételjük, mert illő és hasznos ismételnünk:A Királyhágó melléki Református Egyházkerület szerdán tartotta utolsó közgyűlését. Az egyházkerületet, mint emlékezetes, a trianoni határ miatt a debreceni egyházkerülettől elszakított reformátusok számára állították föl és most a visszacsatolása után a református zsinat úgy határozott- hogy -az egyházkerületet visszacsatolják a debreceni egyházkerülethez. Az egyházkerület utolsó közgyűlésén Sulyok István püspök mondott imát, majd Thury Kálmán dr. főgominak mutatott rá az egyházkerület 22 éves működésének történetére. Vadai Béla esperes köszönnettet mondott az egyházkerület püspökének és főgondnokának fáradhatatlan munkásságáért, majd felolvasták a püspök jelentését. Tárgylagos hűvösséggel megfogalmazott hír ez, amelyet közirat (magyarázat, a méltatás, búcsúz,tató se kísért ezúttal, mégis az érzések és gondolatok ©gé£Z halmaza érezhető a háttérből. Az entráktikás helyzeztete velejáróit. Különös gazdagsággal rohannnak meg az emlékek. Erdélyi és nyugati pereroét elszabták az anyaországtól és a reformátusok, ők a veszélyes és különíéses ,sanyargatott határszélen fölocsúdva közös szenvedésünk első ájulásából, rögtön szervezkedni kezdenek, hogy hitüket, egyházi nyelvüket és intézményes önrendelkezési jogukat megmentsék, így alakult meg — nehéz munkák árán — a királyhágómelléki — mag édes erdélyi szó ez — egyház,, kerület, kényszerítő szükségből, mint ahogy most pl. Nagyernyeden újra fel kellett állítani azt a Síres emlékezetű református teológiát, amelyet Szász somokos püspök súlyos harca megszüntetett a miilenium idején, vagy ahogy a kat. püspökség Kolozsvárt, a reff. fő kiegyházkerület Eityedan meg« alakult most Erdély csonkasága miatt. És emlékezünk, mennyi évbe került, amíg az uj ref. egyházkerületet —■ a hallgatólagos működés hatására— félhivatalosan engedélyezték és a nemes öreg püspököt, Sivok Istvánt megválasztották. És emlékezünk, hogy újabb évek további nehéz küzdelmeire volt szükség, ami a magyar párt, ez a harcát is folytató új népközösség az aradi luth. szuperintendenciával együtt a jogszerű állami elismerést, ezzel a püspök eskütételét és a kongruánis rendezést sé csi akarta. 22 éves kisebbségi harcunk egyik legszebb fejezetét jelenti a kálvinsták ez a majdnem 20 éves szakadatlan és lelkes élet igénylése és élet génlése! Ezért most a már magasabb érdekből bizonyára nem kísérhették meg ezt a nagy intézményt, legalább ne feledjük el a hozzáfűződő nagyszerű emlékeket s gondoljunk teljes elismeréssel és hő hálával mindig a megszűnt egyházkerület vezéreire: Sulyok István püspökre és Thury Kálmán dr. táblaelnök-főgondnokra, akik kisebbségi élet-halál harcunk más pontjain is hervadhatatlan érdemeket szereztek. Bizonyára elkerülhetetlen fájdalomlappang benne, ha egy nagy kor még megmaradt Intézményegy kimúlik a világból. De a történelmi kényszerre és az emberekre kell gondolnunk, akik visszatértek egy nagyobb egyházi szervezet kebelébe, ahol a kisebbségi küzdelemben megacélosodott erőiket a közösség javára nagyszerűen hasznosíthatják. A kálvinista romához való tartozás magasztos körülményt jelent! Viszont a magyar hitben rejlő nagy magyar és emberi lehetőségek, ez a számban, sclyban, szánben, értékben való megnövekedése a királyfi ág-ómellékiség hazatérése révén új és üdvös hatású fog lenni bizonyára. Ezért van, hogy az öröm és boldogság ama érzései támadnak föl bennünk, amelyek 1940 szeptemberében áradtak szét forrón és fényesen az egész erdélyi lélekben. A megcsonkított anyaországhoz való visszatérés kvintwikatikla öröma és boldogsága! A volt Király hágó melléki Egyházkerület mes éli át, mint ilyen, ama szeptemberi hangulatokat, és gondolatokat újból és e ckkik títussága szerint együtt ódi át vele ismét az erdélyi közlélek is. Ezt az örömet és boldogságot joggal koszorúzza meg a 22 éves külön élet még megmaradt virágaival, érthető szükségből is, időn az emberiség a teljessé vált világháború válságában hányódik. A kisebbségi kor hagyatéka mindig történelem és n*tm szeterősítő érték marad. Két nagy eszmét kell hangsúlyoznunk ugyanis most, a Királyhágó msv gyár komvnktáinak nagy terepét mérlegelve. Az egyik: sohase szabad senkinek sem elfelejtenie ama nagy kisebbségi kornak művét és jelentőségét, amely ma érméik az egyházkerületnek létrejöttében és m*igmaradá£'ábans is tükröződik és most az egyetemes magyarság erősítő és dísztó köziki nevem lett. A másik, hogy teljesers ki kell aknázni az ujra egyesülésben rejlő lelki, szellemi, anyagi, erkölcsi erősödéseket mindenütt és mindig úgy az anyaországi, mint a volt kisebbségi oldalról, delta Irgoisttoisz. Istenem ö.ink sao^*eiui»A nyét. Az é«?-ksa&át mi után Búza Lécs utódi egyetemi tanár tartotta meg előadása' Keresztény etika és nemzetközi jog cin/ méh A kolozsvári egyetem jogi kari prodékánja érdekes fejtegetésében legelőször a nemzeti jogban újabban érvényesülő szociális gondolatról beszélt, amely a keresztény etikát s az evangélium szellemét érvérnyesíti az állami életben. Az előtérbe kerülő közösségi gondolat az önző egyéni érdekeket háttérbe szorítja, így áll a jogrend a közösségi eszme szolga" Halálra. Míg a szociális gondolat az állami életben az egymás kölcsönös megsegítése, addig a liberális jogrend hatása az elnyomás lett. A nemzetközi jog pedig, sajnos, teljes elzárkózást jelent a keresztény etika rendelkezései előtt. A nemzetközi jog nemképes megoldani azt, hogy az erőnek helyére az igazság elvét tegye, nem csoda, ha így általában Szíjujtó véleményünk van róla. A nemzetközi jog önző érdekeket szolgáli Zsarnokságban semnisem múlta se hil a világháború után a győztesek akavisztát, akik ralm törődve megcsonkítolt országok, vérző sebével, mesterségesen életre hívott és megduzzasztott államokat produkáltak, amelyeknek egyetlen hívatása az önző érdekeiket és hatalm törekvéseiket szolgálni. De az életben nem lehet megcsúfolni Krisztus parancsát, a keresztény etikát , így már szülletésétől halálra is élt az a jogrend, amel igazságtalanságot statuál. rA mesterséges ottaniak összeoontottai. A ma folyó háború szabadsághorcsi azoknak a nemzetiknek, akiket legfontossabb időtlehetőségeinek megfosztottak. Sokan csodálkoznak, hogy a szabadias harciakat vivő nemzetek két hatalmas ellenfele, a vallástalan Oroszország és a vallásos Anglia együtt menetelnek e idén a harcban. Pedig ezen nincs csodálkoznivaló. Az ő kézfogásuknál s céljaiknál nem játszott szerepet a valásosság vagvallásellenesség. Krisztus azonban török törvényhozó s imádkozzunk azér,hogy jöjjön el az ő országa. Búza László dr. nagyhatású előadása után Deésy Jenő szavalta el igen szépen és egyszerűen Babits Miatyánk című versét. Azután a Szeretlek Uram című zsoltárt adta elő a teológia énekkara Bernedek Kálmán vezetésével. A nagyszerűen összehangolt énekkar száma után tárt, ének és áldás következett. A Református Nőszövetség vallásos estélye igazi élményt jelentett a jelenlevőknek. (AL L.’ Harass SzcTOfsen niri »Uli qanoniii »membr** mam& :iipn3»g^geaa«Jz>r.gi>a^.wrmTn—»■ :ii.i ^arwauwnaaw:«m»r.tmc-es-aiinjui .sqoiji3m»»»-iuw«»%«p»a a—■■■■■■■■■—■ him wwimimi■ n' m n^r.^rttsrssuKxi^^xi^'r., Moszkva és Leningrad a német csapatok füzében BERLIN, december IS, A szovjete« ap a lot az lUóblki napok Súlyos veszteségei el«nére ismételten támadást intéztek a német állások oikén. A német gyalogság és tüzérség kemény érjárdása következtét mai a német z ** sók«* nem tudták megtenn. A német légi haderő a Daloc kanyarulatában, a Bonaba folyásáatái és az északi arc von ülöm »Pokstdia hatásos tíwi a fesorfélcsapatok gyülekezéségeit, valamint a vasúti célpontokat. Aémet hadsereg nehéztüzérsége Leningrád és Moszkva katonai célpontjak vette tűz alá. A Vomsejlov-művekbeti nagy kárt a»fcoa©fc£. A német hadsereg főparancsnoksága vasárnap a következő hadfi jelentést adta áti: A vezért főhadiszállás közli. A Thramet tüzérség a keleti arcvonalítóa h&tii^at Sebastopol kikötő,él,m ellen. j ségtag hajókra ii Lauingrád k*tniaaá péifumljjaára. Egyébként a harci tevékenység vanár, ellenséges támadások elháritására és vatkozott. Az AoglÁB körül it naaiun toe^ron^áMunk egy ellenséges rombolót, melynek e^idyedd" tévéi k*sil issázadni. Az Wrség a C^at&ras partjai fe&r*f hó« i^pa^egépvt vfm®2tt. Tobruktól nyugatra mz SfisspoatositoU ala»gél erők támadázait viaseaveffcük e fittmek a©--cka tö!bb itWfyet, veiamástt igen sok harcik*" «sir dpuazíitottunk. A tengelyhwttal«Mlk rgapu5S légii harcokban, .s«ját vc^shsös«^ Bítikon 15 el'jiraiségeg gépet lőttek le. A bolaovada Légísrő áfroemksero- -12, között öatzeaOa 125 gépet vesaCén?« « -mit teete tiaegusfik 7 gép. (MTI) l:©iláiip©If^is a harcok Tobruk, Bardia és Solium vidéfcén RÓMA, december 15. Az északafrikai arcvonásról ismét heves harcokat jelenteneksob,*uli, Bardia és So’ilum vidékén az el cmzség nyomása egyre növekszik. A tobruki ■jsakasízon az angolok támadásait szélesebb arcvonalakra t®*ijedikfi, miért a britek újabb és újabb gépesütött egységeket vetnek harcba. A tengelycsapatok hősiesen harcolnak és sikeresen verik vissza az ©Henség támadásait. Az olasz fólia disezálist* es. a-abba hivautUw jgr lediíté»!, adta ka; RÓMA, 'december 15. (Stefacik) Az 561c S2t'mu óla*« hivatalos idienté». A Tobroiktól nyugatra e törüttó szakaszon erős ellenséges támadásokat vertünk vissza. A Sollurcnál heves tüzérségi tevékenység folyt, több légi csata során összesen 21 gépet lőttek le a tengely vallásnal, saját veszteség , 3 gép. A Földközi-tengelf felett egy Alenaégfts gép, az Argostal elleni támfidá-nál pedig 5 ■súgod bombázó pusatuk ea. (MTI.) Finn csapatok elvágták a szovjet erő északi utánpótlási vonalait STOCKHOLM, december 15. (NST.) A finn arcvonalon küzdő szovjet csapatok utánpótlási nehézségeit ismerteti vasárnap az Aftonbladet helsinkii levelezője. E nehézségek okozója ramdeneke ott a murmanszki vasútvonalnál és a Sztálin-csatornánál kivívott fan győzelem de lényegesen megnehezítik a szállítást a téli időszak beálltával előállott nehézségek is. A fehértengeri kikötők évente mindössze 5-6 hónapon át jegmentesek, minden valószínűség szerint az a helyzet tehát, hogy a szovjet katonák részére a Fehér-tengeren át sem ember-, sem anyagutánpótlást biztosítani nem lehet. A keresksztéliai területeken tartózkodó szovjet erők tehát legfeljebb a Sorokka-Archangela közötti vasútvonalon érhetők el Ez a vasútvonal számítás szempontjából nem nagyon jelentős, mert csak egy sínpáron közlekedhetnek a vonatok. A burmanszki kikötőn az eddig lebonyolított angolzász szállítások valószínűleg megszakadnak, mert Nagybritannos és az Egyesült Álamok s Japán elleni háborúban maguk kénytelenek felhasználni az eddig feleslegesnek mutatkozó hadianyagokat és egyéb hadifontosságú cikkeket. A Szovjet helyzetet, főképpen a® utánpótlást a téli hadvizetésben is gyakorlott és rends kivil ügyes finn csapatok rendkívül nehézzé teszik, ha teljesen nem is tudják megakaddálávozni A finn és a szovjet csapatok mozgékonysága és harcképessége a hóval, jéggel fedett terepen annyira különböző a finnek javára, hogy a finnek előreláthatóan még a tavasz beállta előtt elfoglalják célpontjaikat. „fiz életben nem lehet isef csá!olni Krisztus parancsét» a Keresztény eti&ér1 0 Eeforiaátus MjszMötség vallSsos Icanpérp KOLOZSVÁR, december 15. Vallásos ünnepélyt tartott vasárnap délután a kolozsvári Református Iöszövetség a református teológia zaurolÁsi^, megtoltás#a?» termeibem. Gyülekezeti ének és Gönczy Lajos dr. teológiai igazgató bibliaolvasása után Vaszy Viktorné Kováts Honim énekelte el nagy sikerre! Gémes Irén, a neves Kai* faművisnő longorakisepere E?Heilett Strai* minden minoség■iben és árban., Bel-és külföldi gyártmányok! toBom fifiefcezfeM tartott Pâi8ce*c*«fcr yné^bf’i« ®s Erdél'v? Párt KOLOZSVÁR, december 15. Az Erdélyi Párt vasárnap Páncélesden értekezletet tartott, ahol a központ részéről megjelen Vita Sándor országgyűlési képviselő, Orbay Ferenc titkár és Zaftos"' reczky Gyula, az Ellenzék főszerkesztője. Az értekezletre több községből gyűltek össze a párttagok, akiket Nagy Fár körzeti elnök üdvözölt. Ezután Vita Sándor országgyűlési képviselő tartotta meg beszámolóját, majd Zathureczky Gyula ismertette a világpolitikai helyzetet. Végül Orbay Ferenc szólalt fel, aki felkérte a gyűlés tagjait, hogy adják elő ki válságaikat és esetleges panaszaikat. A központi kiküldöttek és a párttagok között közvetlen beszélgetés fejlődött ki annak folyamán megvitatták helyi kérdéseket. LEVÉLPAPÍROK, «gysicrSt©! • Leg^ választékosabb kivitelig, legolcsóbban az ELLENZÉK könyvosztályában, Kolozsvár, Mátyás király tér %