Ellenzék, 1944. február (65. évfolyam, 25-48. szám)

1944-02-05 / 28. szám

•* Uli.Ully I,linzi it írjai: Hogyan láttam az olasz összeomlást XIX. „Augusztus 10. Oution ilyenkor bm'su»•'k a nyár, nálunk pedig meg javában perzsel a kánikula... Az olasz postás ma ikini a lent, postaszekrémekeibe helyezi el leveleimet, ha nem feljön, becsenget és mosolygósan ..Beton Ferragesto“-t kíván. Természetesen nem marad el részemről a „nuincia" (borravaló) sem, amelyet megoldok még pár jó magyar cigarettával, hiszen nekem hozza talán a legtöbb postást . .. Szóval: ,,római polgár'' vagyok. Mi ez a „Fernagesto“? Tulajdonképpen augusztus 15-át, köepét jelenti, azonban valami különös, lefordíthatatlan olasz értelemben. Megvolt már a régi rómaiaknál is, amikor ilyentájt a caesar és a patriciusok kimenekültek a nap lángostoraival vert és izzó katlanná változott Városiból az albanói vagy hus sabin hegyekben levő villáikba, vagy Sorrentumba (a mai Sorrento), a világ legszebb tájékára tengeri fürdözni . . . Ma nemcsak az egykori patríciusok utódai tartják a ..Ferragosto''-t, hanem mindenki. Itália megbódul, mint egy megbolygatott méhkas. Kiürül, elnéptelenedik a Város. Az üzletek lehúzott redőnyére kiírva, hogy ■Ferragosto miatt zárva". Meddig? Kéthárom, öt-tíz napig, esetleg két-három hétig is, szeptemberig ... Kinek milyen az anyagi lehetősége. A ,, Ferragosto“ azonban nem marad el ... Lehet háború, légibombázás, kormányrendszer bukása, forradalom, szabadság, zsarnokság vagy elleességes megszállás is —a ,,Ferragosto" marad! Vannak ilyen örökéletü latin hagyományok, amelyek túlélnek mindent és mindenkit ... Derítőt haitikombábban ilyen hagyomány a mai Szent Lőrinc nap megölése is. Lőrinc szerpap kedvelt mártírja a rómaiaknak. De a hamvai felett még Nagy Constantinus császár által emelt „San Lorenzo fuori le mura“ bazálik a romokban. Profán hasonlattal: olyan, mint egy fedél nélküli skatulya, s a kétoldalt, karéjozó és kedvesen annyira ismerős ciprusok a bombáktól most meghasogallva és lepörkölve ... A bucsunap mégse múlik el az ünnepi külsőségek nélkül... A romok alatt, a bazilika aránylag épségben maradt altemplomában IX. Pius sírjának a szomszédságában mondják az ünnepi misét s lenn és fenn a romokon köröskörül térdepelve ezren és ezren imádkoznak, sírnak, zokognak . . . Megrázó élmény: mintha az őskereszténység, a katakombák kora tért volna vissza! Ide, a föld alá kell menekülnie a hitnek és az emberi művelődésnek a civilizáció századában ... De talán így van ez jól, mert ezáltal újra megerősödik és megtisztul! (Egy japán kollégám, úgy látszik, megérti ezt a jelképet, mert szorgalmasan jegyez mellettem.) Érdekes, hogy az elpusztult bazilikával összeépült középkori kolostor teljes épségben megmaradt. Sőt, igen nagy élénkség veri fel négyszögletes ódon folyosóit s az ezekkel körülzárt szökőkutas kolostorkerttet, ahol mezítlábas „bambino"-k és „bambitai"-k hancurlóznak. A jószívű kapucinus atyák, akiké a kolostor és a templom, menedéket, sőt valamelyes élelmezést is nyújtanak az előző borzalmas légitámadás hajléktalanjainak. Het- Wien-nyolcvan család, összesen mintegy 400 lélek zsúfolódik ezen az aránylag kis helyen, de jól megférnek. Ide húzódtak szalmazsákjaikkal, szentképeikkel, serpenyőikkel, miniden megmentett motyóikkal. Itt esznek, isznak, alusznak, forgatják a rostély izzó szene felett a lábast, porolnék, énekelnek a szent falak között. Félig a szabad ég alatt... Hogyis mondotta Reményik Sándor? ,,Ave halott, az élet megy tovább" ... A romok eltakarítása alkalmával még mindig kerülnek elő ujabb és újabb holtak, egy újabb légitámadás bombái is a fejük felett lógnak szinte, de minderről magafeledkezdik az ember, amikor meglátja a négyszáz nyomorult által rögtönzött „alkalmi színpadot", amelyen a maguk múlattatására játszanak, mókáznak .. . Éppen a „próba“ megy. Igen, „az élet megy tovább“ és a latinok és olaszok minden más népnél kevesebbet „időznek a síroknál“ ... ők „mennek tovább“, élnek, játszanak és komédiádnak, mert nekik ez így van jól. Ó, hogy irigylem ezt a könnyed latin derűt, ami még a halállal is formázik. Eszembe jut: Pompáját, ezt a páratlan művészeti és elpuhult délitáliai várost amikor öntötte el a Vesuvio lávája, amikor tízezrek az amfiteátrumban verték össze a tenyerüket ... ki V.üt.kwobb nyiilt levélben. Az esetelőzménye az, hogy Gentile több levelet intézett Severihez olasz közoktatásügyi kérdésokban. Erre válaszol ilyen szokatlan módon Severi. Hangsúlyozta, hogy bár ,,sikeretet és tisztelet" fűzi őt a ,#westerhemés „vissza kell utasítania“ a neki küldött tanácsait. „Az olasz nevelés újjászervezésébe —■ úgymond Severi — nem szólhat bele az, aki kétségtelenül nagy nevét odaadta egy elnyomó rendszer munkájának a fedezésére ... Elárulták a tudományt, elárulták az ifjúságot"... Ezért, ha „vérző szívvel is", de nem fogadhatja el a neki küldött figyelmeztetést... Nesze néked, Gentile! Ez a leckéztetés azért járt ki a nagy tudósnak és a fasizmus teoretikusának, mert rövidebb Augusztus 11. Az öreg Benedetto C. is szerepel a „Giornale d'Italia“ hasábjain. Vezércikke természetesen a „visszanyert szabadságról" szól, amelynek szép sorokat szentel. Megállapítja, hogy „mint Thermidor után a francia nép, úgy tért viszsza most az olasz nép régi eszményeihez, szokásaihoz, dalaihoz... S megtanult újra mosolyogni is"... Szóval, június 25-én, a fasizmus bukását Robespierre bukásával hasonlítja össze. Amit a francia nép akkori és az olasz nép jelenlegi hangulatáról megáll a pit, abban, nem hisszük, hogy tévedne, azonban Mussolini talán mégsem — Robespierre! Inkább — ha már hasonlatoknál akarunk maradni — Julius Caesar vagy Napoleon jut eszünkbe az ő alakjára gondolva, mint Arras-nak egykori puritán szellemű követe ... A közönség mindazonáltal tetszéssel olvassa Benedetto C.-nek ezeket a szellemes összevetéseit, jó volna azonban ha megszívlelné azt is, amiket később mond a cikkében... Ilyeneket például: „A szabadságot nem elég kivívni, hanem méltónak is kell lenni reá és helyesen élni kell vele tudni." Majd párhuzamot von Spanyolországnak Primo de Rivera diktatúrája bukása utáni helyzete és a mostani olasz változások között. Itália és ideig az olasz fasiszta kormány nemzetnevei és ügyi minisztere volt ... Mind helyes volna ez az elvi kiállás, mi azonban visszaemlékezünk arra, hogy Severi nem volt mindig ilyen szigorú. Csak nemrégiben, az ellenséges partraszállás küszöbén mondott Gentile (a római Capitoliumon) egy nagy beszédet, s ebben, hitet Léve a Duce mellett, az olasz társadalom erősebb összefogását sürgette. Akkor Severi, ,,a tanítvány“ volt az első, aki tüntetően a nagy nyilvánosság előtt gratulált neki. Lám, változnak az időik. Eszembe jut Petőfi Vörösmarty támadó versének a záradéka: „Brutus talán sírva, szúrta le Caesart, de leszúrta!" . . . Nos, az uj Brutusok kevésbé érzékenyek és következetesek ... Spanyolország népi, történelmi, földrajz s más adottságai Benedetto Croce szerint különbözők ugyan, azonban „Itália is igen könnyen sodródhatik bele egy véres forradalomba vagy polgárháborúba, ha Spanyolország példájára minden kérdést egyszerre akarnak megoldani" . .. Croce „óva inti" Itáliát, hogy szívlelje meg szavait ... Megszólal az ősz Nitti is, Olaszországnak a fasizmus előtti miniszterelnöke, aki a fasizta uralom előtt menekült külföldre és annak idején érdekes könyvet irt, amelyben elítélte a békeszerződések igazságtalanságait. (Ezzel vonatkozásban eszembe jut, hogy ezekben a napokban többféle pártállású olasszal beszéltem, akik —akár a Duce-hoz, akár Badogliohoz hiúztak — minő jó véleménnyel voltak Magyarországról és hangoztatták, hogy az olasz-magyar barátságon semmi sem változtat.) Nitti többek között ezeket mondja: „Most nem a fasizmusról, hanem Olaszországról van szó ... Bízzatok Badoglio-ban, aki jó katona és biztoskezű férfi és Guariglia-ban, aki meg ügyes diplomtata. Ha nekik nem sikerül re-eormenteznök Olaszországot, akkor senkinek sem sikerül!" Thermidor? Akiit „elárulták az ifjúságot“ Severi, a Badogno-kormány nemsrettnevelési minisztere élesen megleekézített a nagy Gentile-t egy a „Messaggero"Axxn iCiLf NZtk ZSIDÓKTÓL ELVETT Ötvenkét gyógyszertárra írt ki pályázatot a belügyminiszter BUDAPEST, február h6. A zsidótörvény rendelkezései nyomán a zsidó tulajdonban levő gyógyszertárak újabb csoportjától vonják meg a jogosítványt. A belügyminiszter ez alapon most 52, közöttük 3 budapesti zsidó patika jogosítványának elnyerésére meghirdette a nyilvános pályázatot. Az egyes jogosítványok mellett kiírt összeg azt az értéket tünteti fel, melyet a jogosítványt elnyerő pályázó a korábbi engedélyesnek a gyógyszertár berendezéséért és a patikajogosítvány ellenértékéért fizetni tartozik. Ehhez járul még az az összeg, melyet az új jognyertesnek a patika átvétele után készített leltár alapján a gyógyszertár anyagkészletéért az átvételkor fizetnie kell. Ahol a pályázati hirdetményben a gyógyszertár berendezésének értéke feltüntetve nincs, ez azt jelenti, hogy a jelenlegi tulajdonos a berendezést, felszerelést és anyagkészletet az új engedélyesnek nem kívánja átadni. A megvonásra kerülő patikák és azok értéke a következő: A budapesti Gróf Teleki Pál utca 9. szám alatti Bazilika gyógyszertár kb. 120 pengő, a Dob utca 24. szám alatti Kazinczy patika 61.500 pengő,, a Szent István körút 7. szám alatti patika 19.629 pengő, a hódmezővásárhelyi Arany Sas 35.000 pengő, a kassai Szentháromság 82.000, a nagyváradi Diana 48.657, a nagyváradi Őrangyal 55.860 az ungvári Magyar Korona 94.551, ungvári Uránia 48.622, a nagykanizsai Őrangyal 65.395, a nagykanizsai Páduai Szent Antal 26.920, a mecsekszabolcsi Szent Borbála 25.232, a siklósi Kígyó 42.000, a drégelypalánki Szent Erzsébet 18.350, a vámosmikolai Magyar Korona 11.376, a bátyúi Isteni Gondviselés 31.828, a munkácsi Minerva 35.216, a beregrákosi Angyal 16.827, a gyulai Szent József 39.300, a sarkadi Rákóczi Ferenc 40.476, a szilvásváradi Magyar Korona 11.330 és a berendezés 11.905, a makói Őrangyal 75.938, a makói Szent István 25.696, a magyarbánhegyesi Őrangyal 38.692, és a berendezés 25.302, a mezőkovácsházi Megváltó 29.881 és a berendezés 20.309, a szentesi Magyar Király 46.000, a tornaljai Nádor 108.227 a berendezés 19.863, a kovásznái Remény 16.000, a jászárokszállási Szentháromság 30.000, a kunmadarasi Fehérkigyó 29.770 és a berendezés 18.114, a kunszentmártoni Szentháromság 74.450, a szajoli Megváltó 5.930 és a berendezés 15.044, a tatai Angyal 13.560, a felsővisói Sas 36.000, a técsői Magyar Korona 88.000 és a berendezés 16.357, az alsóneresznicei Megváltó 20.000 és a berendezés 13.817, a kövesligeti Fortuna 7.456 és a berendezés 12.771, az érsekvadkerti Megváltó 32.000 és a berendezés 11.937, a bátyai Szent László 17.532, a budafoki Kígyó 89.690, a maglódi Magyar Korona 22.000, az ócsai Korona 23.500, a tassi Isteni Gondviselés 28.442, az üllői Szent Ilona 50.967, a mozsgói Szent Margit 16.172, a nyíregyházai Angyal 31.342, az újfehértói Kigyó 63.052, a zsombai Isteni Gondviselés 34.0501, a paksi Őrangyal 27.096, a halmi Fortuna 27.336 és a berendezés 14.565, , a pápateszéri Megváltó 9.909, végül a királyhelmeci Megváltó 95.346 és a berendezés 17.583 pengő. Az igénylők pályázataikat 30 nap alatt nyújthatják be a belügyminisztériumba a megfelelő okmányokkal felszerelve. Azok a gyógyszerészek, akik az ország határain kívül teljesítenek katonai szolgálatot, a mellékletek egy részét pótlólag március 15-ig nyújthatják be. (Magy. Tud.) BÉLYEG ÜZLETI! Világvárosi választék. Szolid árak. Albumok, bélyegkellékek raktáron. HERCZEG ERNŐNÉ bélyegkereskedő,Dávid Ferenc u.12. Vétel! Eladás ! Csere 1 Telefon 10—69. A drága anyagot spórolja, ha rossz fényképezőgépjét előbb megjavíttatja. László villamossági műszerész, Jókai utca 9. Mindennemű orvosi, fogászati, fodrászati viillamiossiságigépek javítása. l •) is. Sorniál in su Szí mi ti ivti. A mi kis városunk. A legkülönösebb, legmélyebb darab, amit valala láttáin , egyúttal nem túlzás a legnagyobb színházi élmények egyike. Darab, amelyben csak a szó fontonímei kellek, s díszlet. De a szó pótolja a hiányt, a néző elhiszi, hogy a két székre kerestszefektetett deszka cukrászda, s ugyanaz a deszka másik két széken Wbbné asszony vasalódeszkája amelyen Webbné vasaló nélkül csupán mozdulatokkal illusztrálva vasad. fényes Alice régimódi matróz ruhájában, mint tizennégy éves kidlány felmászik egy létrán, rávilágítanak egy reflektort. S azt mondja: — Nem tudok még aludni papa . . . Olyan szépen sül a hold . . . !s úgy illatoznak azebb néni petúniái . . . Ls az ember látja a holdat és érzi a nyári kert illatát. Visszatérést jent-e Thornton Wilder darabja a shakespeare-i korszak primitívségéhez? Vagy érdekes új kísérlet? Nem. Más. A mindennapi élet misztériuma a darab, melynek történése semmi és minden, fiatalság, házasság, halál egy kis városban „valahol a földön, a csillagok közt Isten kezében“ — ahogy egyik szereplő mondja. A siker egyre mélyebb, egyre inkább kibontakozó. Egész Pest a darabról, az előadásról beszél, melyet zsúfolt házak néznek végig estéről-estére. A közönség magába mélyedve di egy mely felvonás után pillanatokig csöndben marad, mielőtt tapsol. A sikernek más jelei vannak itt, mint a hangos taps és lelkesedés. Gondolkozni tanít az új darab, amelynek háttere egy sötét függöny, melyen néha felgyűl egy-egy csillag, néha felhők szaladnak át és ezzel kitágul a színpad,h a végtelenséget érezzük, élet és halál örök misztikumát. Két képe különösen felejthetetlen. Az esküvőt, amelyben egyetlen a háttérre vetített templomablak s az orgonaszó kelti a templom tökéletes illúzióját és a temetés, mikor a temető sírjait az egymás mellett ülő halottak jelképezik, akik egymás közt az időjárásról beszélgetnek, mialatt a színpad másik sarkában esernyők alatt álldogáló feketeruhás csoport tökéletesen elénk hozza egy esős napon lezajló temetés minden szomorúságát. A rendező — kit Somlay Artur utolérhetetlenül egyszerű és közvetlen művészettel alakít — bemutatja a nézőnek a kisváros életét, szereplőket hív a színpadra és küld el és húzza össze végül a függönyt a játék végén, miközben jó éjszakát kíván. Két polgári család életén át látjuk az életet, „amelyet nem foghatunk fel egyetlen percében sem egészen" .. . fényes Alice finom és légies, illuziót keltő mint gyermek, megható mint menyasszony, s földöntúli és titokzatos mint halott. Igen nagyot emelkedett pályáján ezzel az alakítással. Pompás Orsolya Erzsi a polgárasszony tiszta megszemélyesítője, Kőmives Sándor mint falusi orvos, Vértess Lajos és Litkey Irén mint Gibbs szerkesztő és felesége és a remek Bihary József. Kabaré az Andrássy színházban Az Andrássy Színház — nem tudjuk miért — kabarét játszik jelenleg. Még ha jó kabarét játszana. De Hacsek és Sajó boldogult emlékezetű korabeli tréfákat kapunk, apró darabokat, amelyek közül nincs egyetlen friss, egyetlen új sem. A nagyszerű tehetségű Vaszary János, ak mint író-rendező és igazgató bebizonyította, hogy a színháznak tökéletes ismerője bizonyára csak két darab közti átmenetnek szánta ezt a sikerültnek cseppet sem mondható műsort. Vaszary Piroska például szokott iskolásfia szerepében már bizonyára maga is unja a „Braun ki lesz csapva" cima keserves tréfát, amelyet csak az ő kivételes ábrázoló művészete tesz most is nevettetővé. Vagy mit szóljunk ahhoz, hogy Muráti Lilit, enneka szép kis színháznak és egyúttal Budapestnek kedvencét mint részeg utcai lányt látjuk egy Fekete karácsony című „életképben amely arról szól, hogy egy internátusi igazgató megszán és vacsorára hív egy alaposan becsipett utcalányt, aki ugyancsak alaposan becsipett diákjával véletlenül bekerül az internátusba. Karácsony este van, meggyujtják a gyertyákat s a rasszmodorban beszélő tündéri Lili olyan keservesen zokog, hogy még akkor is könnyes a szeme, mikor a függöny elé hívják. Ő az a színésznő, aki elfelejteti a darab sivárságát és művészetet teremt a legszentimentálisabb közhelyben is. Tetszett Turay Ida humora és nem tetszett Delly Ferenc mint kupléénekes. Vidéki bonovívánokra emlékeztetett, akik cilinderben bűvölik a nőket. Annál jobb volt mint internátusi igazgató. Komoly, jó színész, nem kellene neki már kuplézni. A legsikerültebb tréfa a feketepiac volt Murátival és Bilicsivel. Igaz, Bilicsi is kuplézott. Viszont neki sikere volt . .. (IV. L.) !