Ellenzék, 1944. július (65. évfolyam, 146-171. szám)
1944-07-07 / 151. szám
*y Baranovichi mellett magyar és német csapatok kemény harcokban visszaverték a szovjet támadásokat BERLIN, Július 7. (MTI) A Fisher főhadiszállásáról jelenti a vadorő főparancsnoksága, Nomandiábnan Caentől északnyugatra az előző nap súlyos veszteségei után az ellenség folytatta támadásailt. A Carentantól délnyugatra lévő szakaszon a Cherbourg félsziget nyugati partjáig az északamerikai kötelékek egész nap támadtak nehéz tüzérség és páncélosok támogatásával. A heves harcok során előretolt állásainkat a fő arcvonalra vontuk vissza. Ahol az ellenség ezekbe is betört, csapataink ellentámadást indítottak. A harcok még folynak. Dél Franciaországban harcban megsemmisítettünk egy angol szabotázs csoportot. A légierő éjszaka erős csatarepülőkötelékekkel hatásosan támadtatt ellenséges csapataozdulatokat. A nehéz német harcirepülőgépek az ellenséges hajónyülekezések ellen Július 4-én és Július 5-re virradó éjszaka végrehajtott s már szerdán jelentett támadásai alkalmával az azóta beérkezett jelentések szerint elsüllyesztettünk egy további teherhajót 7009 tonna tartalommal. Egy rombolót súlyosan megrongáltunk és lángaborítottunk egy tízezertonnás személyszállító hajót. A megszállt nyugati terület felett az ellenség 57 repülőgépet vesztett. Ebből 44 négymotoros bombázó volt. Az ellenséges tengeri és légierők ellen vívott több harcban a francia partok előtt elsüllyesztetünk három gyorsnaszádot, ezenkívül felgyújtottunk egy rombolót és tüzérségi találatokkal megrongáltuk három brit gyorsnaszádot, továbbá 13 ellenséges vadászbombázót lelőttünk. Öt saját járművünk elveszett. Az inváziós arcvonal tengeri vidékén a haditengerészet harci eszközeivel elsüllyesztettünk két, összesen 15.000 bruttó regiszter tonnányi megrakott szállítóhajót, egy rombolót és egy fregattot, továbbá súlyosan megrongáltunk egy 9000 tonnás szállítóhajót. London csekély megszakításokkal megtorló tüzünk alatt áll. Olaszországban szerdán különösen a nyugati és a keleti parti szakaszon folytak súlyos harcok. Az ellenség újabb gyalogsági és páncélos erők harcbavetésével ismételten megkísérelte arcvonalunk áttörését, valamennyi támadása azonban veszteség teljesen összeomlott állásaink előtt. Eközben sok ellenséges páncélost szétlőttünk. A Sienától északra elterülő térségben arcvonalunkat megrövidítés céljából néhány kilométerrel észak felé visszavontuk. Éjszakai csatarepülők az Adriaitenger parti szakaszán lévő ellenséges utánpótlási táborokban nagy tüzeket és robbanásokat okoztak- Olasz torpedóvető repülőgépek Bari előtt megtámadtak ellenséges hajógyülekezéseket és 13.000 bruttó regiszter tonnányi kereskedelmi hajót súlyosan eltaláltak. A keleti erővonal déli szakaszán a harci tevékenység szünetelt a Felső- Pnyeszter Kovel között. A középső szakaszon a baranovicsi és molo- Vecsnói földszoroson továbbra is elkeseredett harcok folytak. Baranovicsi mellett német és magyar csapatok kemény harcokban sok szovjet támadást vertek vissza. Molodecsnótól nyugatra a bolsevisták számára veszteségteljes áttörési kísérletek omlottak össze. A reteszállásba behatolt gyalogságot és páncélosokat szétvertük. A Narocna-tótól északnyugatra szovjet támadásokat fogtunk fel. Dünaburg és Pollock között sok ellenséges támadást elhárítottunk. Egyik betörési helyen még heves harcok folynak. Potocktól északra a szovjet több eredménytelen előretörést hajtott végre. A német csatarapülő kötelékek támadásai mindenekelőtt felvonuló ellenséges oszlopok ellen irányultak. Szerdán ismét sok páncélost, löveget és többszáz járművet romboltunk szét. Az éjszaka folyamán nehéz harci repülőgépek az ellenséges utánpótlás, elsősorban Kricsev pályaudvara ellen intéztek támadást. Itt kiterjedt tüzek és nagy rombolások keletkeztek. Egy további összpontosított támadás Minszk területe ellen irányult. Nagy rombolást és sok tüzet figyeltünk meg. Néhány brit repülőgép az elmúlt éjjel bombákat dobott a rajna-vreszfáliai térség helységeire. szombati 12 oldalas színes,változatos, gazdag számának tartalmából : Demeter Béla Mikó László Tamási Áron cikke m Gredináj* Aurél Szabó Endre Végi József riportja m Délerdélyi híradó m Lecke a mai címszórsagos világnak (régi írás) Jékely Zoltán neveli'1 m Télh Árpád Hegyi Endre verse ELLENZÉK Fore Klage a nyugati hadszíntér főparancsnoka BERLIN, július 7. (MTI) .4 Führer főhadiszállásáról jelentik a Német Távirati Irodának. Az egészségi okokból tisztének ellátásában akadályozott von Rundstadt vezértábornagy helyett von Kluge vezértábornagy vette át Nyugaton a német csapatok feletti fnparancsokságot. .. Führer szívélyes hangú levélben fejezte ki köszönetét a legnehezebb helyzetben is kiválóan működött Rundstadt vezértábornagynak és kilátásba helyezte, hogy különleges feladatok elvégzésével fogja megbízni. Kolozsvár színházi és zenei életének mérlege t mondunk e négy felújítás értelmének a kutatásáról. Ellenben a fennmaradó 16 prózai bemutató annál behatóbb vizsgálatot érdemel. A darabok címét átfutva, az első pillanatban feltűnik, hogy míg tavaly kétannyi magyar színpadi mű állott a műsoron, mint külföldi, 'z idén az arány kiégyénkedött s 8 magyarral szemben (Csongor és Tünde, Viharlámpás, A házasságok az égben köttetnek, Örökmozgó, Fatornyok, Uram, Irgahruszt, Zsuzsó, Angalit és a remetéje) 8 idegen áll a műsoron (Antigoné, Tacskó, Naplemente előtt, Mindenért fizetni kell, Az árnyék, Solness építőmester, Az akhatnám polgár és A makrancos hölgy). Semmi kifogásunk ellene, sőtélénken helyeseljük az idegen és a magyar darabok ilyen megcsalását. Növeld a műsor értékét, hogy — beváltva a régi ígéretet — a színház vezetősége három fiatal magyar író darabját ősbemutatóként iiktatta be a műsorba: Szabó Lajos Viharlámpásá't, Berczeli A., Kár-ty, Uram, fogalmazz!-art és Jékely Zoltán verses mesejátékát, az Angalitot. Ezek közül a legegyhargúbb művészi sikert Jékely , Zoltán Angélát ma érdemelte ki. Íríg a közönséget legjobban a Viharlámpás vona szotta, amelynek tárgyát Szabó Lajos az erdélyi magyarság megpróbáltatásokkal teli, kisebbségi életéből merítette. A mas resvásárhelyi Molter Károly Örötemorgó- f ját és új darabjával a politikai kérdések a darázsfészkébe nyúíló Zilahy Fa tornyok I című színművél a pesti Nemzetin kívül csak Kolozsvárt mutatták be, de, hogynálunk bemutatták, ez az egyik esetben színházunk feladataihoz,, a másik esetben pedig ranmáihoz illő dolog. A Gsongor és Tünde Vörösmarty-verseinek első rregcsendűése Kolozsvárt épp úgy régi és nagyon esedékestartozás törlesztése volt, mint az újjászervezés harmadik esztendejéinek a végén sorra került első Shakespeare-előadás. Ám annál kevésbé tudjuk okát adni, hogy mil szükség volt Nicoodemii Darionak egy évadban két vékonypiénzű darabjára, vagy a „Helyet az ifjúságnak“ témakörébe tartozó Zsuzsó.rrv Csadó Pál elkésett. .s kisigényű színművére. F.zidién különben — az április—májusi ..intermezzo“-t nem is tekintve — a darab-V e'^vha-^madáróil elmondható, hogy nélkülözték a komoly értéket. A tavalyi évad műkora tehát, általánosságban beszélve, egyenletesebb színvonalat képviselt. Az előadások közül a Naptemete előtt, nak még ideiglenes felfüggesztése ellen is. A fa tornyok, az Angalit és a Makrancos de visszapillantásunkban készségesen, le- hölgy tartalmazna a legtöbb művészi szépA fentiek eléggé indokolják, hogy a kolozsvári Nemzeti Színház teljesítményét ez idém ne vizsgáljuk életünk külső eseményeit figyelmen kívül hagyva. Éppen ezért az április és május hónapokban minden korábbi tervvel pilon tétben, örtleiszerűen elővett V.Szary János és Vasnaky Glásber-vigjátékiokat (Antalt vettem, flekséttl, Az ördög maim alszik), továbbá a téliisten időszerűtlen. Harsánylátszás-r’ MóV:rzááh-darabot (A N-sztv-fiu e*.ote Tóth Marival) nem tárgyaljiulik szemhöpsünk mi'tornolitinkájával ki'mo on’t hian. Ellensuilvozásképpen ■ a ma®, idején éles hangon hadakoztunk a művészi program. A színi évad, amelytől pár nappal ezelőtt vettünk búcsút, az újjászületett kolozsvári színjátszás harinadik esztendeje, úgy indult tavaly ősszel, olyan sodrű lendünettel és ígéretekben annyira gazdagon, hogy méltán hihettük: az 1941 őszén megindult fejlődés az idén minden korábban elért magasságot meghaladva ivl fölfelé. Szellemi életünk tudomást sem véve a háború dühöngéséről, mint tűzijáték szikrázott egyre fénylőbben a háborús idők hátborzongató valósága fölök. A nagy világégés határainktól távol pusztított s nálunk zavartalanul dolgozhattak tudományos intézeteink, játszhattak színházaink és muzsikálhattak hangversenyező művészeink. Sőt a veszélyeztetettség érzése mintha felfokozta volna szellemi életünk ütemét. A nap-nap után piacra dobott könyvek özönén és a zsúfolt színházakón pontosan mérhettük a magyar szellemi élet eleven lüktetését. Ez az iram és lendület egészen a tavasz elérkezéséig tartott. Akkor a háborúötév áradata olyan vészesen megközelítette országunkat és a politikai élet hullámai úgy feltornyosul, fák, hogy a szellemi világ eseményei máról-holnapra erőszen eltörpültek mellettük. Talán Erdély kiegyensúlyozottabb politikai viszonyainak köszönhető, hogy Kolozsvár szellemi élete nem bénult meg, még időlegesen sem. Viszont nem, tagadható, hogy művészeti életünk finom szerkezetű műszerként jelezte a rengéseket. A műsor megingásán épp úgy észlelhettük e jeleket, mint az ellenséges légi terrortól befolyásolt közönségnek a színháztól való, szerencsére csak átmeneti távolmaradásán. Hangversenyéletünk bizonyult a legérzékenyebbnek: március óta nem hallottunk több koncerttet, az évad csonkán zárult. A drámai együttes műsora Opera és hangverseny A prózai együttes munkájáinak futólagos, inkább csak statisztikai áttekintése után zenei életünk számadataira pillantva, a két első év munkáját zavartalanul folytató, egyenletes fejlődést állapíthatuunk meg, egészen március végéig. Attól kezdve cak az operaiagozat végezte munkáját. Hat operabrmutetót kaptunk az idén, ezek közül a Rigolettót és a János vitézt Emere Béla vezénylésével, Mozart Szmígiaagajó című egyfelvonásosát, Clmn ,de Faust-ját, valamint két Wagner-művet, a Bolygó hollandit és a Tannhäusert Váczy Viktor karnagy tolmácsolásában. E bemutatók mindegyike viszhangos sikért érte el, teljesen megérdemelten. A két Wagner-bemutató külön értéket képvisel abból a szempontból, hogy rangot adott a három éve megszervezett, fiatal operaervűtestnek. A balettkar csak egyetlen bemutatóval szolgált, de az annál kiemelkedőbb jelentőségű, mert Bartók Fából faragott királyfi című munkáját mutatja be Vaszy Viktor, a címszerepben a pesti opera balettmesterének, Harangozó Gyulának a felléptével. Az operának mindössze három vendége volt: Müller Mária, aki a Lena szerepében lépett fel, Laczó István, a pesti opera érdeshangú hőstenorja egész éven át állandó vendégként és végül Megyesi Pál, aki lírai tenorszerepekben aratott őszinte sikereket az évvégi operaelőadásokon. Hangversenyévm munkat a pesti filharmonikusok nyitották meg, akik első ízben szerepeltek kolozsvári pódiumon. Dohnányi Ernő vezényelte őket. Utánuk még az évad első felében négy hangversenyt adott a kolozsvári Filharmóniai Társaság zenekara. Az elsőt Varzy Viktor vezényelte s ezen mutatta be a kitűnő fiatal hegedűművész, Szervánszky Péter Bartók 1938-ban írt világhírű hegedűversenyeit. A második hangversenyt berlini vendégkarnagy, Swarowsky Hans vezényelte és Takács Jenő zongoraművész működött közre. A negyedik hangversenyen Ferencsik János, az ötödiken pedig Failoni Sergio dirigált. Dohnányi, Vaszy, Swarowsky, Ferencsik és Failoni, tehát öt olyan név ragyog akolozsvári önharmonikus hangversenyek élén, hogy különb karnagyi névsorral a pesti filharmónia sem dicsekedhetik, egyedül azzal kerültek többénk, hogy ők évadnyitó Hangversenyük vezénylésére Furtwingiert nyerték meg. A hat operabemutató a Bartók-balett és az öt filharmónikus Hangverseny a korában évek munkájába kapcsolódó, szerves emelkedést és fejlődést igazolja Amellett ez a tizenkét zenei produkció egyben ki is jelöli Kolozsvár vezető helyét a Budapest nyomátban de mindem más magyar város előtt Pedig ezeken kívül is igen jelentős zenei események tarkították az évad hangversenynaptárát. Három nagy énekkari hangverseny: a szegedi, debreceni és kolozsvári egyetemi énekkarok koncertje, a berlini Mozart-kórus szereplése és a kolozsvári állami tanítóképzők egyházzenei hangversenye a kiváló Nagy István vezénylésével. Négy hangversenyen hallottunk kamarámig zsikát, mégpedig a legmagasabb értékűt; három német művész fidulahangversenyét, a Waldbauer—Kerpely vonósnégyest, Dobnázyi és Zathureczky Ede szonátaestjét, valamint Végh Sándor és Veress Sándor hangversenyét, amelyen Veress Sándor második hegedüs,zongoraszonátáját is hallottuk. Nyolc ária- és dalestet rendeztek Kolozsvárt énekesek, éspedig Bassides Mária, Noirel Irén, Lerdy János, Török Erzsébet, Sallak Pál Molnár Imre, Hörbiger Paul és Theimer Gréte, Gyurkovics Pál és Nagypál László s nyolc művész hangszeres szereplésére került sor, közülük Szegedi Ernő, Böszörményi Nagy Béla, Rosier Edmund, Dohnányi Ernő, Zádor Dezső Rezik Alice és M. Hir Sári zongorázott ás Rezik Károly csellózott. Zeneéletünk mozgalmassá tételéhez hozzájárult még Farkas Ferenc kezdeményezéséből a Collegium Musicum öt előadása is amelynek szereplői Veress Sándor, Lakatos István, Endre Béla, Bartók János és Szita Oszkár voltak, valamint a zenekonzervatórium tanárai működtek közre. Ennyi értékes és komoly művészi munka láttán szorongó szívvel kérdezzük: vanon a sors kegye megengedi-e, hogy békés ?, eltemi életünk, színházi és zenei világunk tovább fejlődjék és épüljön a mai apokaliptikus idősben? KEKI BÉLA 1144 stylius 7. séget, sőt id .sorolhatnók még Az ki gyököt is. A többi előadás a második vonalba tartozik. Viszont örvendezve, hogy w id'-n számos alkalom kálkozt: kolozván szinésztik kiemelkedésére , nem csak vendégművészek nagy neve jelentett ■ikert. Mindössze három vendégművész lépett föl az egész évadban: Somlay Artur a Naglemunte előtt Chmen tanácsosában, Tasnády-i Fekete Mária Az árnyékban és a Fiatornyokban és végül Fáger Antal az Egy nap a világban.