Előre, 1952. január-február (2. évfolyam, 1-45. szám)
1952-01-01 / 1. szám
Az Állami Székely Színház a nép szolgálatában AZ ÖTÉVES marosvásárhelyi Állami Székely Színház, amely népi demokráciánk egyik jelentős megvalósítása, jellegzetes falragaszokon hirdeti előadásait, öröm nézni ezeket a falragaszokat. Sok mindenről beszélnek: színházunk műsorpolitikájáról, céljairól, sikereiről az új darabokról, amelyek a mai valóságunkat, építő munkánkat és a szovjet emberek életét, hősi harcát mutatják be. Öt év alatt több, mint száz darab címe jelent meg a hirdető oszlopokon, hogy előadásainkra hívja a dolgozó közönséget. De nemcsak Marosvásárhelyen jelentkeztünk színlapjainkkal, hanem művészi teljesítményeinket több, mint száz faluba és városba vittük eddig el. Voltunk Bukarestben, Kolozsváron, Nagyváradon, Temesváron, Aradon, Szatmáron, Sztálinvárosban, tartományunk és a szomszéd tartományok majdnem minden városában és falujában. Bizonyára sokan vannak, akik elgondolkoztak azon, vájjon mit jelentenek a szinlapok közepére vörössel nyomtatott számok? Egyiken kisebbek, a másikon nagyobbak. Ezek az egyes darabok előadásainak számát mutatják. A szinlapjainkat díszítő vörös számok azt jelentik, hogy Móricz Zsigmond „Úri muri“-ját nyolcvan, Szimonov „Legény a talpán" című színdarabját hatvanöt, Rachmanov „Viharos alkonyat" című színművét negyvennyolc, Moliere „Tartuffe“ című vígjátékát negyvenhat, Borozina „Harmadévesek“ című darabját harmincnégy, Davidoglu “Bányászok" című színművét huszonnyolc előadás alkalmával sok ezer dolgozó nézte meg. NÉPKÖZTÁRSASÁGUNK kikiáltásának negyedik évfordulója alkalmával büszke örömmel gondolunk elért eredményeinkre. Számot vetünk azzal, hogy a fiatal színház, amely olyan városban létesült, ahol a múltban, a reakciós kormányzatok idején soha sem tudtak állandó színházat teremteni, hogyan jutott el fejlődésében odáig, hogy gazdag és változatos műsorával, nehéz művészi és ideológiai feladatokat oldjon meg. Ének magyarázatát egyesegyedül a társadalmi fejlődésben találhatjuk, abban, hogy felszabadulásunk hatalmas megújító hatása, amely az anyagi és szellemi kultúra valamennyi részletében megmutatkozott, különös erővel jutott kifejezésre éppen a színművészet területén. A párt és a kormány bölcs és előrelátó politikája lehetővé tette a színház tényezői számára a következetes fejlődést. Mi, akik tanúi vagyunk színházaink, színházi embereink belső átalakulásának, bizonyíthatjuk, hogy nincs a társadalomtól független művészet és hogy a színpad, mint bármely más művészet is, kiteljesülését, alkotóerejének szárnyalását csak a szociaizmust építő társadalomban nyerheti el. Nincs és nem is: lehet a kapitalista társadalomban olyan vidéki színház, amely bármilyen hosszú idő alatt is a művészi, ideológiai fejlődés olyan fokára juthatna, amely a mai fiatal színházainkat általában jellemzi. SZÍNHÁZUNK hiteles Gorkij előadásai, a szovjet színdarabok hű tolmácsolása bizonyítja, hogy művészeink igyekeztek elmélyülni a marxi-lenini-sztálini tanítások kincsestárában és felhasználni a szovjet művészet, a szovjet színház gazdag tapasztalatait. Színészeink megértve a párt útmutatását és tanítását mind hisebben tolmácsolják az új embert, népünk és korunk hősét. A szocializmust építő társadalom megerősítette a művész létének eszmei alapjait, hozzásegítette ahhoz, hogy tevékenyen részt vegyen a dolgozó nép vívmányainak fejlesztésében és megőrzésében. A párt a dolgozó nép politikai és esztétikai nevelése igen nehéz és megtisztelő feladatának jelentős részét bízta ránk. Nem fojthatjuk el büszkeségünket és fölényünk tudatát az imperialista nyugattal szemben. Míg a gyarmatok elnyomói népeket irtanak ki, nálunk szabadon fejlődik és virágzik nemzeti kultúránknak az irodalom és zene mellett legmagasabbrendű formája, a szocialista tartalmú színház. Míg a kapitalista államokban gyilkosságokra uszító rablótörténetekkel, filmekkel, gengszterromantikával igyekeznek a dolgozók figyelmét elterelni a társadalom ellentmondásairól, nácunk Moliere, Gribojedov, Csenov, Gorkij, Lavrenyev, Szimonov, Caragiale, Gergely Sándor, Móricz Zsigmonnd, Davidoglu színdarabjai az élet nagy igazságait hirdetik a színpadról. A mi színpadjainkon nem hangozhatik el bűnre, árulásra, gyilkosságra és egyéb aljas tettekre való biztatás. A szovjet és hazai íróink műveiben soha sincs támadás valamely nemzetiség vagy nép eken. Több nemzetiségű államunk alkotmánya a nemzetiségek * közötti barátságot, egyenjogúságot fejezi ki. íróink * és művészeinek műveikben mindenkor hangsúlyozzák ezt a barátságot. Művészeinket a dolgozó nép fényes jövője, az emberi haladásba vetett hit és az a meggyőződés lelkesíti, hogy rajtuk is múlik ötéves tervünk sikere, és a békét védő szocialista építésünk győzelme. Tompa Miklós az Állami Székely Színház igazgatója l ' %" -I ■ Jelenet Gribojedov „Az ész bajjal jár“ című darabjából Jelenet Caragiale „Elveszett levél“ című darabjából MVK tevékenység a balázsfalvi középiskolákban Balázsfalván 7 középiskolában több, mint 2.000 tanuló tanul. A tanulók majdnem mindegyike bekapcsolódott valamely sportközösségbe és azokban az iskolákban, ahol az igazgatóság támogatja a sporttevékenységet, az eredmények sem maradnak el. A szövetkezeti középiskola élen jár mind a MVK tevékenységben, mind a sportversenyekben. Az iskola 325 tanulója közül 303 MVK jelölt és 107 jelvényviselő. Az iskola csapata nyerte meg a középiskolai bajnokságon a méta játék döntőjét. Mindez Stoia Grigore testnevelési tanár lelkes munkáját dicséri. A tanár kezdeményezésére az igazgatóság egy termet tornateremmé alakított át, amely lehetővé teszi, hogy a téli idényben is gyakorolhassanak egyes sportágakat. Az iskola udvarán önkéntes munkával kézilabda és kosárlabda pályát építettek. Az építés során 20 vagon földet mozgattak meg. A Szövetkezeti Központ igazgatósága felszerelést bocsátott a sportolók rendelkezésére. A szövetkezeti leányközépiskolában is tevékeny MVK munkát fejtenek ki. A 320 tanuló közül 262 MVK jelölt és 83 MVK jelvényviselő. Több, mint 100 tanulónál csak 1, vagy 2 próba letétele hiányzik, hogy megszerezzék a jelvényt. Nem ugyanez a helyzet a pedagógiai leányiskolában, ahol gyenge a MVK tevékenység. Itt elsősorban az igazgatóságot terheli a felelősség, mivel nem fordít kellő figyelmet a MVK tevékenységre, de Nitescu Elenora testnevelési tanárnő sem tesz eleget kötelességének. Bár az iskolának nagyméretű tornaterme van, a termet még a testnevelési órák megtartására sem használják, arra hivatkozva, hogy nincs fűtőanyag. Ennek tulajdonítható, hogy 630 tanuló közül csak 250 a MVK jelölt és csak 15 a jelvényviselő. Ugyanez a helyzet a pénzügyi vegyes szakiskolában is, ahol 284 tanuló közül csak 93 a MVK jelölt és 14 a jelvényviselők száma. Nem egyszer előfordult, hogy Arhip Boris testnevelési tanár, a testnevelési óra megtartását Todoran Miklós tanulóra bízta. A 200.000 lej értékű sportfelszerelést zár alatt tartják és nem adják át használatra a tanulóknak. Ezen a helytelen eljáráson mielőbb változtatnia kell az iskolai igazgatóságának. (f. s. b. 111 Felszámoljuk az elmaradottságot Virágzik a kultúra a gyergyói medencében A gyergyói medencét a múltban az elmaradottság jellemezte, mind a magyar, mind a román tőkés-földesúri kormányok elzárták a vidék néptömegeit a haladás elől. A falvakban a kultúra helyett a miszticizmus, a babona uralkodott, a kisszámú egészségügyi személyzet csupán a vagyonos betegeket gyógyította és az iskolák kapui zárva álltak a dolgozók gyermekei előtt. A munkásosztály, pártunk által vezetve, Gyergyóban is harcra indult az elmaradottság felszámolására. Különösen Népköztársaságunk kikiáltása óta történt sok minden. A miszticizmust, a babonát nagyrészt sikerült felszámolni, az egészségügyi hálózat a legeldugottabb faluba is elér, az iskolák kapui szélesre nyíltak a dolgozók gyermekei előtt. Látják ezt a rajon dolgozói és azzal fejezik ki hálájukat a jobb életüket biztosító nagyszerű megvalósításokért. Hogy lendületesen teljesítik a feladatokat, amelyek ötéves tervünkből reájuk hárulnak. 18.560 könyv szolgálja a haladást A falusi kultúrotthonok — 14 működik a rajonban — igazi központjai a kultúrának. A lelkes kultúrcsoportok szorgalmasan eljárnak a próbákra, hogy minél jobbat és minél szebbet tudjanak nyújtani. A gyergyótrutrói száztagú dalárda dicsőséget szerzett falujának az országos versenyen, a galócási és gyergyócsomafalvi lánccsoport az igazi népi láncokat keltette életre. A vaslábi és marosilli kutúrcsoportok kimélygtették az együttélő nemzetiségek barátságát, magyar dalt énekel a román dalos és ihorál táncol a székely legény. A kultúrotthonokban meleg otthont talál az ifjúság, elvonják őket a káros korcsmázástól. A kultúrotthon a terv teljesítéséért folyó harcot is segíti. Népszerűsíti a mezőgazdasági munkában, a terménybeadásban elöljáró dolgozó földműveseket és ottleplezik le a szabotáló kalákákat. Különösen hasznos segítséget nyújtott a néptanácsnak a gyergyószárhegyi és csomafalvi kultúrotthon. Harminchárom könyvtár és tizenkilenc olvasókör viszi előre a rajonban a haladást, a tudást. 18.560 könyv áll a dolgozók rendelkezésére. A könyveket sokezren olvassák, tanulnak belőlük Jánosi Margit gyer gyóalfalvi, Bálla Ilona tekerőpataki, Páll Anna borszéki és Petrás Reti fia galócási könyvtárosok tűntek ki a könyvterjesztői munkában. A napokban nyitották meg a Pevedertelepi olvasókört. A hegyi lakók meleg szavakkal köszönték meg pártunknak, hogy ezzel is tartalmat adott életüknek. A kultúrotthonok könyvtárai szereltették meg a rajon dolgozóival az olvasást. Nagyon sok a könyvvásárlók száma. A „Mi könyvesboltunk“ ebben a hónapban 20110 könyvet adott el. A múltban 4 év alatt nem vásároltak annyi könyvet, mint most egy hónap, alatt. 62 százalékra csökkent a gyermekhalandóság A szocialista javadalmazás nagyszerű példája a gyergyói rajonban az egészségügyi hálózat munkája. Ilyen egészségügyi fellendülés csak olyan országban létezik, amelyet a marxista-leninista ideológiával felfegyverzett munkáspárt vezet. A legértékesebb káder az ember, ez a sztálini elv vezeti az egészségügyet és így nincs a rajonnak olyan községe, telepe, ahova ne nyúlna le a gyógyító kéz. Bélborban, Hollósarkán, Várhegyen, Borzont-telepen és Gyilkostón egészségügyi őrhely működik és nyújt segítséget a központoktól távoleső betegeknek. Borszéken, Bélborban, Gyergyóditróban, Gajócáson, Gyergyóújfaluban, Gyergyószárhegyen, Gyergyóújfaluban, Salamáson, Maroshévizen, Vaslábon és Remetén szülőotthont építettek. Gyergyószárhegyen külön gyermekrendelő működik, ezenkívül 10 diétikus konyha és 6 tejközpont létesült. Mindennek köszönhetően a gyergyói rajonban, ahol a múltban mindig magas volt a gyermekhalandóság, ez 6,2 százalékra csökkent. Falusi kórházak létesültek: Maroshévizen 60 ággyal, Gyergyóditróban 1-5, Gyergyóalfaluban, Csomafalván, Vaslábon és Galócáson 16 19 ággyal, Gyergyóhódoson 4 ággyal. Gyergyószentmiklóson egészségügyi intézmények és szakorvosok sora biztosítja a betegek gyógyulását. A betegnek, ha állapota komolyabb orvosi beavatkozást kíván, nem kell a messze fekvő klinikákra utaznia, helyben megkapja a segítséget. A 190 ágyas állami kórházban sebészet, belgyógyászat, orr- fül- gégészet működik, s szemészeti, fogászati, bőrgyógyászati és tüdőbaj elleni osztály is van. Korszerűen berendezett nőgyógyászat és gyermekgyógyászat mutatja a szocialista gyógykezelés felsőbbrendűségét. A kiesfekvésű gyermek tüdőbaj-megelőző osztályon megerősítik a gyenge szervezetű gyermekeket. A Szanepid egység őrködik a rajon dolgozóinak egészségén és harcot folytat a betegségek megelőzésére. Új iskolák — új tanulók Új napközi otthonok, óvodák, elméleti és szakmai iskolák nyíltak a gyergyói rajonban. A múltban 84 százalékos volt a behatások száma és 70 százalékos a látogatás, most 100 százalékos a behatás és 97 százalékos a látogatás. A párhuzamos jelző elemi kisidolyek létesítésével 800, házalékban emelkedett a tanulók száma, tanítók, tanárok ui.irxi-leniiii-s»^liiii tanulások alapján ovatiák ti *lókat. Uj magatartása tanárok hollók és tanulók, új módszer ,t ‘nnita-f nak és tanulnak. Kil'üshték az iskolákból a sovinizmus mérget, pártunk tanítása alapján az együttélő népek szoros barátságának szellemében nek vélik a tanulókat. Közösen tartják az ünnepségeket a román és magyar tanulók. A várhegyi és galócási iskolákban román és magyar nyelven hirdetik a jelszavak pártunk tanításait. Napköziotthonok nyíltak Vaslábon, Tekerőpatakon, Csomafalván, Gyergyóalfaluban, Salamoson, Gyergyóditróban, Gyergyóremetén, Várhegyen és Gyergyószentmiklóson. Új óvodák: Marosfőn, Kilyénfalván, Gyergyóalfaluban, a remetei Marlonka-telepen, Gyergyóditróban és Borszéken. Nagy segítséget jelentenek az intermiusok, amelyek biztosítják a távollakó gyermekek zavartalan tanulását. Interná- Uisok létesültek: Bélborban, Borszéken, Maroshévizen, Galócáson, Gyergyóhódoson, Gyergyószárhegyen, Gyergyóditróban, Gyergyóremetén, Gyergyóalfaluban és Tekerőpatakon. Számos új iskola épült, a telepek is kaptak iskolát, így Hevederen, Marosfalván, a Bucsin alatt, Martonka-telepen és még több helyen. A tantestület lendületes harcot folytat az Írástudatlanság felszámolásáért, s már eddig is nagy eredményeket ért el. Jelenleg a rajon területén 1507 Írástudatlan van, akiknek 70 százaléka tanul és kiterjedt felvilágosító munka folyik a többiek beiskolázására is. A gyergyói rajonban 1952-ben teljesen felszámolják az írástudatlanságot. Urzica Petru várhegyi, Madaras Gizella gyergyóalfalvi, Hajdú Gergely gyergyószentmiklósi, Weisz Károly galócási tanítók és még többen tűntek ki az írástudatlanság felszámolásáért indított harcban. Ezek az eredmények csak részben tükrözik a gyergyói rajonban kulturális, egészségügyi és tanügyi téren elért eredményeket, de ezek is mutatják a nagy haladást, amelyet néhány év alatt biztosított a pártunk által vezetett munkásosztály, szoros szövetségben a dolgozó földművesekkel, a rajon dolgozói számára. A megvalósítások újabb tettekre serkentenek, további harcra ötéves tervünk teljesítéséért, a szocializmus mielőbbi megvalósításáért és a béke megvédéséért. •