Előre, 1909. április (5. évfolyam, 14-17. szám)
1909-04-03 / 14. szám
2 (13-ik folytatás.) Sokan a szemére vetik az amerikai szocialista pártnak hogy programmjában alig foglaltatik valami “praktikus” “reform” követelmény. Hogy a párt elvi nyilatkozata általános iszocialisztikus követelésekkel van telitve, az úgynevezett átmeneti követelmények pedig csak időleges reformokra, mint például az akut munkanélküliségre vonatkoznak. Azok, akik a párttól elvárják, hogy átmeneti, reform követelményeket állítson fel, nem veszik tekintetbe azt a körülményt, hogy ilyen reform követeléseknek tulajdonképen nincs helye Amerikában. A párt nem állíthat fel olyan reform programmot, melyet a legtöbb európai szocialista párt kénytelen magáévá tenni, hogy a szociális társadalom előfeltételét képező tőkés társadalmi rendszer teljesen kifejlődjék. A legtöbb reform követelései az európai szocialista pártoknak itt már valósággá lettek, mert az amerikai viszonyok mostohasága dacára, azokat az amerikai demokrácia már megvalósította és mennyiben még megvalósításra várnak — az amerikai középosztály küzd azok életbeléptetéséért. Reformköveteléseknek tehát nincs helyük a szocialista párt programmjában. De nem is lehet helyük, mert a mostani fejlett tőkés társadalmi viszonyokból az átmenet csupán a szociális társadalom lehet. Hogy a szocialista párt nem rendezkedett be a majdanj szociális társadalmi viszonyokhoz, az természetes. A szocialista párt azt az erőt fejleszti magában a munkásosztályban, mely erő szükséges lesz az új szociális társadalom megalakulásához. És mert ez az erő gazdasági, politikai és szellemi erő kiváltását foglalja magában: a szocialista párt úgy gazdasági, mint politikai, valamint szellemi téren a szocializmus jegyében revolucionizálja a munkásság szervezeteit, gondolkodását. Azaz, mint már fentebb kifejtettük, a szocialista párt csak egy programmal léphet Amerika munkássága elé: a szocializmus pure and simple programmjával. Minden munkáspárt programmjának magában kell foglalnia mindazon követeléseket, melyek a munkásság legközvetlenebb érdekeit képviselik. A programoinak úgy kell beállítva lennie, hogy a munkás érdekeinek, legsürgősebb követeléseinek kifejezését, megtestesítését lássa benne. Ekkor lesz a programra igazán munkásérdekeket képviselő és ekkor látják be a munkások, hogy a szocialista párt programmjában az ő érdekeiket képviseli. Már most e programoinak olyannak kell lenni, mely az amerikai munkás szociális szükségleteit a legközvetlenebbül elégíti ki. Mi lehet e programm akkor más, mint a szocializmus tiszta programmja? Ha az amerikai munkásság odáig jutott, hogy küzdelmeiben egyes egyedül a tőkés osztályra talált mint ellenfélre, úgy a programm a tőkés osztály teljes megsemmisítését, a tőkés termelési rendszer teljes megszüntetését tűzheti maga elé. Ha a társadalmi fejlődés odáig vitte az amerikai gazdasági és társadalmi viszonyokat, hogy a tőkés termelési rendszer váza szétpukkad, hogy a rendszer bukása csak rövid idő kérdése lehet már, a szocialista programm nem irányulhat másra, mint eme végső katasztrófát siettető, előidéző és végrehajtó mozgalomra. Ezért nem találunk más pontját az amerikai szocializmusnak, csak ami direkte a szociális társadalom megvalósítására vonatkozik. A szocialista párt eme feladatának tudatában, minden élet megnyilvánulásában jelét adja annak, hogy a szocializmus közeli elkövetkezését látva, intézkedéseket kell a munkásságnak tenni, melyek a szociális társadalomra a munkásságot előkészítik. A szocialista párt alkotó — konstruktive — programmot állít fel úgy a városi, mint állami s országos közigazgatás szocializálására, mint a termelés társadalmasítása tekintetében. Községi programma egyenesen oda irányul, hogy az összes községi közigazgatási szervek a nép kezében összpontosuljanak. De nemcsak a közigazgatási szervek, hanem mindama községi gazdasági berendezések, melyeknek legnagyobb része, mint a világítás, közlekedés stb. magántulajdonban vannak — a község tulajdonába menjenek át. És valóban ott, ahol a szocialista párt befolyása a községi — ide értendők természetesen a városok is — ügyekre nagyobb, ott a község tulajdonában és vezetése alatt vannak ezen intézmények. Oly államokban, hol a szocialista párt befolyása révén munkásképviselőket küldött az állami törvényhozásba, ott a kisebbségben levő képviselők az állam népének életére fontos előnyöket tudtak kivívni az uralkodó osztálytól. Igaz ugyan, hogy ezen előnyök nem tisztán szocialisztikusak abban az értelemben, hogy a szociális társadalom megalakításához direkte nem szükségesek, azonban valamennyi a mai társadalmi rend alapját, a magántulajdont támadja meg gyökerében. Az egyes államokban behozott munkásvédtörvények, a gyermekmunkának korlátozása vagy teljes betiltása a magántulajdont helyezi a nép törvényhozásának kontrollja alá és megdönti azt az öröknek tartott elvet, melyen a mai társadalom alapul hogy t. i. a magántulajdon szent és sérthetetlen. A magántulajdon — a munkással szemben — korlátlan teljhatalom. Hanem a szocialista pártnak e téren való működése úgyszólván nem folyik teljes erővel. Nem fekteti bele a párt egész erejét ezen, már most határozott előnyökkel járó munkásságba. Ha a szocializmus általános propagálásán kívül a párt egyéb téren való működését vizsgáljuk, tapasztaljuk, hogy a párt minden erejét a politikai választásoknál veti latba. Sokak előtt ez egyszerű szavazathajhászásnak látszik. Pedig az nem más, minta párt programmjának — most még — egyedül lehetséges terjesztése, ismertetése és érvényre juttatása. Az állami és országos elnökválasztásokba a párt azzal a biztos tudattal megy, hogy a választás nem jár a pártra nézve azonnali, direkt sikerrel. Hanem e választások alkalmával a szocializmus eszméje terjed. E választások alkalmával hatványozott mértékben van a pártnak esélye arra nézve, hogy a párt programmjában a munkások érdekeik követelését, megtestesítését ismerik fel. És valóban, minden választás alkalmával újabb és újabb munkásrétegeket von a párt maga köré, mind szélesebb körben terjed a szocializmus és lesznek harcoló tagjaivá a munkások a szocialista pártnak. A szocialista párt úgyszólván merev szocialisztikus programma fölrázza a mai rendszerrel elégedetlen munkások óriási táborát. Fölébreszti a munkásokban az osztálytudatot. Szóval felvilágosítva a munkásságot osztályhelyzetéről, szellemileg előkészíti a munkásokat a szociális társadalom felépítésére. Ezért van oly nagy jelentősége Amerikában a szavazólapnak, mert ezzel a munkás tanúbizonyságát adja osztálytudatos, szocialista voltának. Nem tisztán politikai akciót jelent Amerikában a szavazás. Itt a “ballot” jelenti a szocialista párt programmjának megértését, elfogadását. Jelenti a szocialista eszmékért való küzdelem felvételét. Ahogy nincs a pártnak külön gazdasági, külön politikai programmja, hanem csak egy van: a munkásság szocialistává tétele minden eszköz megragadásával, úgy a választási harc nem is jelent mást, mint egyik alkalmas módját, a munkásság tömege gondolkodásmódjának megnyerésére. (Befejezése következik.) Hogy a probléma jelenlegi állását tisztán láthassuk, nézzük meg, hogy mennyi az, amit földünkről tudunk vagy tudni vélünk. Valamikor a föld is, mint bolygó, egy gázgömb volt, amilyen a Jupiter is, még most is. Hőmérséklete igen magasfokú volt s amint a világűrben, a minusz 270 fok hidegben keringett, lassan kezdett lehűlni és összesűrűsödni, folyóssá válni, hogy később kívülről szilárd kérge fejlődjék, amint például egy tégely megolvasztott ólom felületén is észlelhetjük. Ezt az őstörténetet általánosan elfogadják, úgy az astronomusok, mint geológusok, mivel hogy jobb hipotézis nincsen. A további fejlődéstől azonban már nagyon különböznek a nézetek. Egyesek azt mondják, hogy most is még izzón folyós a belseje s csak egy aránylag vékony, 80 kilométer vastag rétege szilárdult már meg, mások viszont azt hiszik, hogy a föld már teljesen kihűlt és sokkal állandóbb, szilárdabb, mint azt az előbbi feltevés mondja. S ez a második hipotézis sokkal valószínűbb, mint az első, amit már a nemrég elhunyt angol fizikus, Lord Kelvin is kimutatott. Mert ha a föld belseje folyós lenne ez a folyadék is épen olyan mértékben engedelmeskedne a hold vonzásának, mint a tenger vize az árapály jelenségekben, s ennek a belső magvában létrejövő árapálynak egy nyolcvan kilométer vastag kéreg nem tudna ellentállni, az a vékony kéreg amely aránylag vékonyabb, mint egy tojás héja. Kelvin azt következtette számítások alapján, hogy a föld anyagának rugalmassága az üveg és a vas rugalmassága között foglal helyet s igy szilárd állapotban van s a földrengési hullámok terjedésének vizsgálatából Weickert nemrégiben ugyancsak erre az eredményre jutott. Azonban ezek alapján szükséges-e azt hinnünk, hogy szilárd az egész föld? Nem, ha figyelembe vesszük a hegyláncokat, amelyek, mint a geológia megmutatja, oldalról ható erők folytán keletkeztek, gyűrődések, egymásra csuszamlások a föld legfelsőbb kérgében, amelyek mostani kiterjedése fele, harmadrésze az eredetinek. Az látszik ebből, hogy a föld felső kérge 20— 330 kilométernyire meglehetősen független az alatta levőtől, nem képez vele egyetlen szilárd tömeget. A vulkanikus jelenségek, a talajhőemelkedése valószínűvé teszi, hogy ez alatt a független kéreg alatt valószínűleg nagy hőmérsékleten levő folyadék, vagy plasztikus anyag, csakhogy ez a tüzes réteg nem terjedhet a föld középpontjáig, ami mint említettük, a föld rugalmasságából és a földrengés-hullámok terjedéséből szükségképen következik. ,S ezzel — a sok bizonytalanság után — el is érkeztünk a legújabb hipotézishez, amelyet Lee, a Mire Islandon levő obszervatórium igazgatója szerkesztett s amely — jelenleg — a legelfogadhatóbb s legkevésbbé megtámadható. Lee szerint körülbelül 40 kilométer mélységben a szilárd kérget cseppfolyós anyag váltja fel, amely a hegykeletkezések és vulkáni kitörések eredő fészke. Ez a folyadék az ott uralkodó nagy nyomás következtében oly érzékenységgel rendelkezik, hogy a legkisebb erőhatásoknak is engedelmeskedik, ha azok sokáig ugyanabban az irányban hatnak, így tehát itt állandó törekvés van az egyenletes statikai egyensúly elérésére, míg a nap és hold vonzása nem érvényesülhet — rövid ideig tartó, nem egyenletes hatásuk miatt teljes mértékében. Ez a folyós réteg csak valamivel vastagabb, mint a felette levő szilárd, vagy legfeljebb kétszer akkora. Alatta, a nyomás és hőmérséklet szimultán emelkedése következtében, az anyag előttünk teljesen ismeretlen állapotban létezik. A kémiai elemek vegyülése teljes, a nehézségerő s a sűrűség anomáliái megszűntek, a rugalmas ellentállás nagyobb minden ismertnél s a rezgések nagy gyorsasággal terjednek benne. A föld kilenc tized része van ebben a különös állapotban, amely egyesíti magában a szilárd és a gázalakú testek összes tulajdonságait. Ezt a magyarázást megkísérlette Lee kifejteni, azonban nem sikerült neki annyira, hogy el lehessen fogadni. De tulajdonképen nem is várhatjuk ezt most még, amikor azt sem tudjuk, hogy tulajdonképen mi is történik a föld belsejében egyes földrengések alkalmával. Végeredményben tehát még sem tudunk valami nagyon sokat földünk belsejéről s legfeljebb csak azt mondhatjuk most már teljes bizonyossággal — amit már fent is említettünk — hogy a föld belseje sem nem folyós, sem nem szilárd teljes egészében. Uj osztály. A St. Louisi Első Magyar Szocialista Szervezet elhatározta, hogy a környéken levő bányatelep magyarságát felkeresi népgyűlés megtartása végett. Felkérte :a helybeli M. B. és Ö. Sz. vezetőségét, hogy ők is küldjenek olyan egyéneket, akik a felvilágosítást az alapszabályokra megadják, hogy ezen bányatelep öntudatos munkásaival összpontosítsa az ottani magyarságot. A Munkás Betegsegélyző és Önképző Szervezet 17-ik osztálya a meghívást készséggel elfogadta és kiküldötte Králik József és Torma István tagtársakat. A szocialista szervezet részéről Labanits Mihály és Horváth K. elvtársak küldettek ki. Folyó hó 21-én váratlanul megérkeztünk Greenridge-re, 111., ahol Kecskés K. elvtársunk fogadott. Az ottani magyarság rövid idő alatt összejött és Labanits elvtárs kérte a gyűlés megnyitását. Torma tagtárs kéri, hogy válasszunk, magunk közül egy gyűlésvezetőt, melyre egyhangúlag Kecskés Károly elvtárs választatott meg s jegyzőül Horváth K. elvtárs. Kecskés elvtárs üdvözlő szavai után Labanies elvtársnak átadván a szót, aki több mint egy órás beszédben ismerteti az amerikai munkásmozgalmat. Beszédében kifejti, hogy a nyomor mindaddig meg nem szűnik, míg a magántulajdonban levő eszközök köztulajdonba át nem mennek. Ezért szüksége van a munkásságnak a szervezkedésre, hogy megtanulja, hogy lehet a bajon segíteni. Majd rátér a technikai fejlődésre, amely a dolgozni akaró munkások kezéből kiveszi a kenyeret, pedig ezen gépeket a munkások találták ki a maguk könnyebbségére, de a tőkés rátette a kezét, mihelyt a maga számára profitot látott s a munkásaival nem törődik, ha éhen vesz is. Végül kéri, olvassák a tudományos könyveket, a miből felismerik az igazságot, e végből a nála levő füzeteket ajánlja. Bemutatja az “Előre”-t, a mely a munkásság érdekeit képviseli egyedül itt Amerikában. Utána Torma tagtárs vette át a szót, aki a betegsegélyzőit ismerteti, mint Amerikában a leghumánusabban vezetett egyletet. Ezek után Torma tagtárs kéri őket, hogy ha jónak látják, alakítsák meg a M. B. és Ö. Szervezet egy osztályát. A megalakuláshoz Králik tagtárs adja meg a felvilágosítást úgyszintén a központi intéző bizottsággal való értekezést. Ezek után Kecskés elvtárs kifejti, hogy nekünk szükségünk van a betegsegélyzőre, úgyszintén a szervezkedésre is, tehát szervezkedjünk, mint munkások. Horváth elvtárs szintén a szervezkedésről ad felvilágosítást hogy az itteni magyarság is tudatában legyen az osztályharcnak. Kecskés elvtárs felteszi a kérdést, hogy óhajtják-e egy szervezet megalakítását s kéri őket, hogy jelentkezzenek, mire heten, név szerint Kecskés Károly, Juhász József, Bodovics János, Filkóházi János, Király János és Novák István — jelentkeztek is. Ezek után a betegsegélyzőre hívja fel a figyelmüket s mind a hét a Munkás Betegsegélyző és Önképző Szervezet tagjainak sorába felvételüket kérik s Kecskés indítványára függővé tétetett addig, mig a közeli bányatelep magyarságát fel nem szólítják, hogy lépjenek ők is ebbe a szervezetbe, hogy az osztály ügyeit maguk rendezhessék. E cél elérése tudatva lesz velük s a felvételek a legközelebbi vasárnapra halasztottak el, mert ugyanis ezen bányatelepen csak heten vannak s a legjobb akarattal sem alakulhatott meg. Tisztviselőküt a következők választtattak meg: Titkár és jegyző: Kecskés Károly, pénztárnok Novák János, ellenőrök: Juhász József és Filkóházi János. A politikai szervezet Greenrudge és környéke I. Magyar Munkás Szervezet nevet vette fel. Az összetartó s a szocializmusért rajongó elvtársaink megrendelték az Előrét és számos pártfüzetet. Megjegyzem, hogy ugyanazon a napon olasz elvtársaink is voltak ugyanott s ők is sikert aratva távoztak s a kis bányatelep aznap a szocializmus igazságának hangjával volt tele. Távozásunkkor kérdezték, hogy tarthatnak-e szabadon gyűlést, mire a részünkről a kellő felvilágosítást megkapták, hogy minden időben, egész szabadon, utcán, háznál, mindenütt hirdethetik a szocializmust. Ajánlom minden egyes S. P. szervezetnek, hogy menjenek, úgy mint mi, a magyarlakta helyekre, agitáljanak a szocializmusért. Horváth, Károly, jegyző. A szocializmus programmja Amerikában. Irta: BARD BERK A föld belseje. Az újabb időben olyan gyakran bekövetkezett nagy földrengések mindjobban ráterelik figyelmünket arra az égitestre, a melyen élünk s mindjobban késztetnek arra, hogy jobban megismerjük belsejét, a melyben előttünk ismeretlen hatalmas erők működnek s néha-néha úgy megrázzák a föld felszínét, hogy ott kő kövön nem marad. Nagyon keveset, mondhatjuk semmit sem tudunk jelenleg még arról, hogy tulajdonképen mi van és mi történik alattunk s úgyszólván néhány év óta kezdünk csak komolyan utána látni a kérdés megoldásának. Definitiv eredményeink mindezideig nincsenek s csak annyit kell most elismernünk, hogy a föld belsejét nem tekinthetjük sem egészében izzón folyósnak, sem pedig teljesen szilárdnak, úgy hogy az eddig meglehetősen elterjedt két hipotézis alkonya elérkezett, habár minden tekintetben kielégítő magyarázatot meg nem tudtak találni. ELŐRE Balkán. Bár az utóbbi napokban a távirati hírek a mellett szóltak, hogy a magyar csapatok direkt mozgósítottak Szerbia ellen, amint mondani szokás a 12. órában egyszerre elsimultak a háborús fellegek és a béke mosolyog a bécsi diplomaták ajkain. A hírek a következők: Belgrád, márc. 29. Szerbia a nagyhatalmak minden követelésének eleget fog tenni és a már hat hónap óta húzódó Balkán krízis a közeljövőben véglegesen el lesz intézve. A szerb kormány számára, miután Oroszország a döntő órában cserben hagyta, nem maradt más hátra, mint hogy engedelmeskedjék a nagyhatalmaknak. Azt hiszik, hogy Szerbia ezen megalázkodásával a Balkánon a nyugalom néhány évre biztosítva van. Anglia, Franciaország, Oroszország és Olaszország itteni követei ma délután értesíteni fogják a szerb kormányt, hogy a hatalmak elismerték Bosznia és Hercegovina annexióját. Egyúttal azt a tanácsot fogják adni Szerbiának, hogy tekintse ezt a kérdést befejezettnek és egy, a hatalmakhoz intézendő körjegyzékben a maga részéről is ismerje el az annexiót és egyúttal Ausztria-Magyarországnak jelentse ki, hogy békés szándékai vannak. Szerbia kétségen kívül követni fogja a hatalmak tanácsát és le fogja nyelni a keserű pirulát. London, márc. 29. Rómából és Bécsből érkező magántáviratok jelentik, hogy Péter király és családja előkészületeket tesznek a Belgrádból való elutazásra. A római jelentés szerint Viktor Emánuel király Belgrádból levelet kapott, amelyben tudatják vele, hogy Péter király két fiával Svájcba akar utazni. Péter király állítólag azt is javasolja, hogy Miklós montenegrói fejedelem legfiatalabb fiát ültessék a szerb királyi trónra. Az olasz király azonban azt tanácsolta volna Péter királynak, hogy az esetben, ha ő le akar mondani, Sándor herceg kövesse őt a trónon. A bécsi jelentés szerint a szerb parlamentben egy befolyásos párt létezik, amely Péter király és az egész Karagyorgyevics dinasztia ellen izgat. Állítólagarról is volt szó, hogy Teck hercegnek, vagy Arthur Connaught hercegének kellene felajánlani a szerb trónt.Teck herceg sógora, Arthur herceg pedig unokaöccse az angol királynak. Itteni kormánykörökben elismerik hogy Ausztria Magyarország a Balkán konfliktusban teljes diplomáciai győzelmet aratott.| HALÁL A GYERMEKRABLÓKRA. A napilapok káros befolyásolásának következése az a szigorú törvényjavaslat, mit New Jersey állam törvényhozásába nyújtottak be a Whitla eset kapcsán. Trenton, N. J., március 29. Az assembly ma elfogadott egy törvényjavaslatot, amely főbenjáró bűnnek mondja ki a gyermekrablást. Ha az elrablott gyermek nem térne vissza sértetlenül, akkor a büntetés halál a villamos székben; abban az esetben pedig, ha sértetlenül kerülne meg az elrabolt személy, a büntetés nem lehet kevesebb tíz évi fegyháznál, a legnagyobb büntetés pedig életfogytiglani fegyház. A javaslatot ma délután nyújtották be és bizottsági tárgyalás nélkül került a ház elé, ami azt bizonyítja, hogy a Whitlaeset még élénk emlékezetben van. Clark assemblyman Nutleyből a következőket mondotta: “A gyermekrablás bűne a legnagyobb embertelenség s azt hiszem, a törvényhozás készen áll, hogy New Jersey állam közmondásos igazságszolgáltatásának módot adjon a megtorlásra.” A javaslatot egyhangúlag elfogadták és azonnal átküldték a szenátushoz, mely előreláthatólag szintén vita nélkül fogadja el. ÁLLAMI SZTRÁJKTÖRŐ INTÉZET? A washingtoni kereskedelmi minisztérium Cleveland városában a nagyszámú bevándorlókra való tekintettel ingyenes munkaközvetítési iroda felállítását tervezi. Célja lesz ennek az irodának a munkanélküli külföldieket az ország olyan részébe szállítani, ahol szükség van munkásokra. Chicagóban május 15-én nyitják meg az állami munkaközvetítő irodát és ha ott sikere lesz, Clevelandban fiókirodát nyitnak Ha a washingtoni kormány munkásbarátságában nem csalódunk, úgy joggal állíthatjuk, hogy ez a munkaközvetítő intézet a sztrájktörőket szállító intézetté lesz. Amerika munkáltatói már rég sürgetik egy ilyen állami intézmény felállítását, amelynek segítségével sztrájkok és bojkottok esetén a munkáltatók olcsó munkaerőhöz jutnak. És hiába, nem lehet abban a munkásokra áldás, mi a tőkések érdekeit képviselő kormánytól jön.