Előre, 1909. augusztus (5. évfolyam, 32-35. szám)
1909-08-07 / 32. szám
2 ELŐRE (FORWARD.) txrgan of the Hungarian Socialists’ of Amerloa, »■ I.......I ■■ ■ " I — ... .1 .... — .. — ISSUED EVERY SATURDAY. Published by the mmUARlAN SOCIALIST FEDERATION OF AMERICA 162» Second Avenue, New York City. Telephone: 1542 Lenox. B Ligeti, National Secretary. Herman Koenigsknecht, National Treas. TERMS TO SUBSCRIBERS! •lx months.......................................... $0.50 One year......................................................... t«P0 Entered at tecond-clast matter September eleventh. 1908, at the Post Office of New York, N. Y., under the Act of March 3rd, 1879.________ A Munkát Betegsegélyzet önképző Szervezet hivatalát közlönye.»«•re" hirdetési vállalat, 1225 First avanue, hová minden, a hirdetéseket illető levelek küldendők. Minden levél, mely a lap szellemi kezét illeti, szerkesztőségünkhöz mzendő, minden pénznemű a kiadóhivatalhoz. A tőke garázdálkodása. A mckees rocksi munkászavarokról írva, már a múlt számunkban közöltük, hogy a csalásnak minden fajtája, amelyet a tőkések valaha kitaláltak, hogy a munkásokat a szokásos kizsákmányolás mértékén túl még jobban kihasználják éskifosztogassák, úgy látszik, gyakorlatban van a mckees rocksi vasúti kocsigyárakban. Kapitalista források adnak hírt arról a közönséges csalásról, amellyel a Car Company tulajdonosai becsapták munkásaikat, amikor a telep óráit előbbre és hátrább tolták, hogy eképen rabszolgáikból még több munkát sajtoljanak ki. Ez a szokás meglehetősen általános, de valószínűleg sehol sem vitték még olyan mértéket meghaladó végletbe, mint McKees Rockson. Úgy mondják, hogy a szegény páriáknak hetenként “több órai munkát” kellett ilyenképen ingyen teljesíteniük. Hogy milyen óriási anyagi jelentősége van ennek a csalásnak, mutatja a következő számvetés. Tegyük föl, hogy a körmönfont ravaszsággal kipréselt munkatöbblet csak két és fél óra hetenkint. Ez négyezer munkás mellett 10.000 munkaórát, kerekszámban 1000 munkanapot jelent, amelynek értéktöbbletét a Gaz Company tőkései álnokul, csaló módon lopták el munkásaiktól. " A mckees rocksi gyártelep tulajdonosai a fennálló büntető törvények értelmében közönséges zsiványok. Vájjon ki hiszi, hogy akad olyan állami ügyész, aki az aljas tolvajbandát perbe fogja? Különösen a bányakirályok használják a “Cottage rendszert”, hogy munkás rabszolgáikat megadó függésben tartsák. Engels Frigyes “A dolgozó osztályok helyzete” című művében már a múlt század negyvenes éveiben bélyegezte meg ezt a rendszert, amely abból áll, hogy a vállalkozó saját földjén építtet munkáslakásokat, amelyeket vagy részletfizetésért ad el a munkásainak és ezáltal őket a röghöz kötvén, teljesen ki lesznek szolgáltatva a munkaadó kapzsiságának, vagy pedig bérbe adják alkalmazottaiknak. Az utóbbi rendszer nagyban terjedt el Amerikában. A házakat és lakásokat — és milyen rettentő lakásokat! — olyan szerződési kikötések mellettadják bérbe, hogy csak addig van joguk használatára, ameddig az illető társaságnál dolgoznak. Ha a munka megszakad, bérharc vagy munkáskizárás áll be, a szerződés elveszti hatályát és a munkás elveszti az emberi jogát, hogy “otthonában” fejét álomra hajtsa. Ez a munkásház rendszer lehetetlenné teszi a munkásnak, hogy a munkát beszüntesse, vagy hogy helyzetének javítására törekedjék. És ha mégis meg meri tenni, a hadüzenet napján családostul együtt az utcára dobják ki és csak nagy üggyel-bajjal találhat valami szállást a környéken, mivelhogy köröskörül minden a társaságé. Talán nem szükséges megemlíteni, hogy ez a rendszer nagyban virágzik a Pressed Steel Car Co.mckees rocksi telepein is. Csak a munkások erőszakos ellentállásán múlt, akik avval fenyegetődztek, hogy a helységet mind a négy sarkán felgyújtják, ha egyetlenegy családot merészelnek kikergetni a kompánia házaiból — hogy a társaság megbízottai a megkezdett hóhérmunkától elállottak. Meddig? Mihelyt a “rend” újra helyreáll, mihelyt a fegyveres erő a helyzet ura lesz, meg fog kezdődni a sztrájkolók tömeges kialkoibolitása, ha derekukat időközben be nem adják. Hiszen szerződésszegők. Megsértették a tulajdon szent jogait. Jogtalanul laknak az acélkirályok házaiban! Máshol a háztulajdonos nem vetheti ki lakóját az utcára bírói felhatalmazás nélkül, ami néhány napi időt ad a szegény embernek, hogy más “otthont” keressen. McKees Rockson nincsen erre szükség: a sztrájkoló munkásokat, akik tiltakoznak a további meglopatás és kirablás ellen, erőszakkal, minden további ceremónia nélkül kergetik ki a lakásaikból. Egy másik rendszer, amellyel a kapitalistáknak sikerül a munkásságot a rendes mértéket meghaladó módon kizsákmányolni, a Truck rendszer. Ennek az a módja, hogy a munkás bérét készpénz helyett árukban fizetik ki. Ez a szédelgő rendszer annyira elterjedt Amerikában, hogy számos állami törvényhozó testület engedett a kárvallott munkásság nyomásának és törvényt hozott a gyalázatos fosztogatás ellen. Változott formákban még ma is dívik ez a gyönyörűséges rendszer. A legismertebb és széltében-hosszában elterjedt neme ennek a “kompánia sztár”, amelyet ugyan sok helyen szintén megtiltottak, mindazonáltal még sem tűnik el. Hiszen könnyű dolog valakit megbízni, hogy az üzletet a társaság helyett vezesse, úgy hogy lehetetlen dolog legyen jogi bizonyítékot hozni a vállalkozó társulat és az üzlet szoros kapcsolatára! A kompánia üzletekből a munkásságra háramló károk nyilvánvalók: ha a munkás ragaszkodik állásához, kénytelen szükségleteit a kompánia sztárjából beszerezni. Ha nem teszi, elbocsájtják, kiadják az útlevelét. Rosszabb árat, kisebb mértéket, magasabb árakat szó nélkül kell eltűrnie. Tiltakoznia nem szabad. A csalásnak, becsapásnak, körmönfont szédelgésnek minden fajtáját gyakorolják rajta. A kompánia sztárnak hatása ennélfogva szakasztottan hasonló a közvetlen truck rendszerével. A munkás “könyvre” vásárolja a holmit. Fizetés napján gyakori az eset, hogy a munkás több árut vett, mint amennyi a kijáró bére, úgy hogy a bérből semmit sem lát. Hiszen a kompánia szereti, ha a munkás adósává válik. Még függőbb lesz a helyzete. Ha sztrájkra kerül a sor, a kompánia rögtön megvonja a hitelt, megszünteti a hitelezést és a nyomort és éhséget szegődteti szolgálatába, hogy a munkást alázatosságra és szolgaságra kényszerítse. McKees Rocksról jelentik, hogy az ottani társasági üzletek megtagadták a hitelt a bérharcban álló munkásoktól. Soknak bérét sem fizették ki, mert állítólag nagyobb az adósságuk az üzletben, mint a munkáért járó bér. Másoknak szemébe vágták, hogy a társaságnak követelése van rajtuk. Világos tehát, hogy a munkásház rendszer a tőkést korlátlan úrrá teszi munkásainak “otthona” fölött, amelyből akkor tehetik ki a földhöz ragadt szegény ember szűrét, amikor kedvük telik. A truck rendszer és a kompánia üzlet révén a munkás ruházkodása és élelmezése felett rendelkeznek szintúgy korlátlanul, szóval hatalmukban áll, hogy bármely pillanatban vonhatják meg a munkás életfenntartási alapját. Valóban, zseniális rendszer! Olyan nagyszerű ez a rendszer, hogy csodálkozni kellene, ha a Pressed Steel Car Co. nem sorozta volna be a tökéletességig kifejlett kizsákmányoló rendszerébe. A törvény ugyan tiltja az efajta rendszereket. De hát mit törődnek ott a munkásvédő törvénnyel, evvel a jámbor darab papirossal, ahol a tőkés és az állami hatalom édes testvér és fittyet hány a kellemetlen törvényre! Ahol a tőkések, mint McKees Rockson, olyan mesésen értik a fosztogató-rablócsaló gsejtet, nem lehet csodálkozni, hogy eszközeik is beleválnak a munkás zsebébe. Aki munkát akart kapni a Pressed Steel Car Co. gyárában, annak “pull”-ra, azaz protekcióra volt szüksége, a puliért pedig fizetni kellett. A munkára való ajánlkozást szükségképen ki kellett bővíteni 5-től 50 dollárig terjedő pénzösszeggel, hogy a kérésnek foganatja legyen. Az előmunkások és ügynökök virágzó üzletet csináltak az emberek alkalmazásából. Aki munkát kapott, fizetnie kellett, mint a körés. Ha nem volt változás, a foremanek és munkásügynökök nem kereshettek semmit. Ezért gondoskodtak arról, hogy a munkásokat sűrűn bocsássák el. Aki ismét munkára kínálkozott,annak a felállásért újabb vérdíjat kellett lerónia. Minden üres hely öt dollártól ötvenig terjedő prédát jelentett a vérszopó foremaneknek és ügynököknek. Valóban a hihetetlenséggel határos, hogy a mckees rocksi üzemekben egy hónapon belül 10.000 dollár folyt a közvetítők zsebébe ama munkásoktól, akik a telepen alkalmazást kerestek. Ez az öszszeg nem csak azt bizonyítja, milyen óriási mértékben gyakorolták a közvetítő egyének a munkásfosztogatást, hanem a rettenetesen sűrű munkásváltoztatást is. Alig fizették dollárjaikat a nyúzóknak, hogy munkát kapjanak, máris valami hitvány ürügy alatt elbocsátották őket, hogy helyet csináljanak egy másik boldogtalan áldozatnak, aki még bírta leszurkolni a munkát(?) vásárló vérdíjat. Valóban McKees Rocks paradicsoma a munkásnyúzóknak, de valóságos pokol a munkásoknak. Magától értetődik, hogy egy olyan ipari telepen, ahol a kizsákmányolóssejtet a tökéletesség legmagasabb fokára fejlesztették, az akkord rendszert, amely az emberi munkaképességet a legvégsőkig feszíti meg, szintén a virágzás magas fokára emelték. “Akkord Arbeit is Mord- Arbeit!” (akkord munka, gyilkos munka) tartja egy régi német közmondás. Kiszipolyozza az emberből munkaerejének legutolsó szikráját, végső lehelletét és értéktöbbletté alakítja át a vállalkozó javára. A mckees rocksi kapitalisták jól értettek hozzá, hogy az akkordmunkát a munkásra nézve még gyilkosabbá, magukra nézve pedig még sokszorosan nagyobb hasznot hajtóvá tegyék. Az akkordmunkának az a természete, hog a munkást egyre ösztönzi, hogy a társait bizonyos mértékben haladja túl. Mindegyik jobban akar dolgozni a másiknál, hogy többet keressen. Versenyre kelnek a végzett munka nagyságáért. A mckees rocksi vállalat az egyes munkásoknak ezt az őrültségig hajhászott versenyét egész munkáscsoportok tusakodásává fejlesztette ki. Minden speciális munkaszakmában három csoportba szervezkedtek : a legjobb, a közepes és a rossz munkások osztályába. A bértaz egész munkáért közösen fizették és a teljesített munka arányában osztották szét az egyes csoportok között. A csoportok a maguk kebelében vetették ki az egyes személyre jutó részt. A csoportok előmunkásait a közös munka jövedelméből fizették, a munkásoknak tehát még a foremanek bérét is a saját zsebükből kellett fedezniük. A legmagasabb bért ekképpen a legjobb munkások csoportja, a következőt a közepes munkások csoportja kapta, míg a legrosszabb munkások csoportjának a legsilányabb bér jutott. Aki az akkordmunka természetével ismeretes, tudja, hogy már a közönséges darabmunkánál is az a bér állapítja meg az iparcikk előállításáért fizetett átlagos árat, amelyet a legjobb munkás keres. Ha például a legjobb akkordmunkás olyan bért keres, amely 50 százalékkal magasabb az általános átlagkeresetnél, a vállalkozó egyharmaddal fogja csökkenteni az illető munkanemért kiszabott díjazást. Ha ez az eset a közönséges akkord munkánál, milyen hatással van ez rá gyilkos rendszer a munkabérek megállapítására, ha egész munkáscsoportokat késztetnek megfeszített versenyre? McKees Rockson azt volt az eredménye ennek a raffinált munkásnyúzó rendszernek, hogy tanult, szakavatott iparosok alig tudtak többet keresni egy tallérnál naponta. Azt sem szabad elfelejteni, hogy bizonyos körülmények között, ha a munkáscsoportok egyes tagjai a 14 napra terjedő munkaszakból csak egy napot mulasztottak el, egész keresetük odaveszett, fizetést nem kaptak. De legyen elég a kizsákmányolás részleteiből, amelyet a munkások McKees Rockson szenvedtek, s ha végül elfogyott a türelmük és odadobták a munkát, ez nem a nyugodt mérlegelés eredménye, hanem a végső elkeseredés elszánt tette. A szegény emberek nem tudták hogyan segítsenek a bajukon. Izzó gyűlölet, határtalan harag és kétségbeesés elkeseredése annyira felhalmozódott bennük a szemérmetlenül aljas lopás, csalás és rablás láttára, amelyet a munkaadók minden lépten nyomon követtek el rajtuk, hogy azt sem tudták, hogy mit csinálnak. Ezen nézetet találóan igazolja az a kétségbeesett mód, ahogyan a küzdelmet vívják. És ha mostan lehelletfogytáig védekeznek a törvénytelenséget meghaladó galád kizsákmányolás ellen, amely még Amerikában is párját ritkítja, a gyilok, kard, golyó, rendőrdorong,a lovak patája és a börtön a kapitalisták válasza. Elveszik lakásukat és eledelüket, táviróoszlophoz kötik a kétségbeesett embereket, úgy bálnak velük, mint dühöngő fenevadakkal. És ezeknek a szegény munkásoknak igazuk van! Meglopták és megrabolták őket, mégis ellenük fordul országunknak minden hatalma. Gyönyörűséges világot élünk! ELŐRE PÉNZ ÁLL A PAP HÁZÁHOZ! A szentlélekről elnevezett szerzet hívei, akik a Maine államban levő Shilohban működnek, azt hirdetik, hogy a világ vége szeptember tizenötödikén tíz óra húsz perc és harminc másodperckor el fog következni. Ezt Sandford Frank, a szerzet megalapítója, aki magát koronázatlan királynak és Illésnek nevezi, határozottan állítja és olyan meggyőződéssel hirdeti, hogy nemcsak hívei, hanem a nép is komolyan kezd foglalkozni az elírnilás gondolatával. Fehér ruhát öltenek és jajgatva mennek a temetőkbe, ahol a sírokra borulva imádkoznak és böjtölnek. Érdekes, hogy képzelik el ezek az emberek a világ pusztulását Azt hiszik, hogy a megnevezett napon le fog szakadni az ég, kettéválik a föld és a légürbe bukik a nap. Mindenki el fog pusztulni, csak azok jutnak a menyországba, akik hisznek a Szentlélekben. Ezeket angyalok tüzes szekéren fogják az égbe szállítani. A babonás népet annyira fanatizálta az a sok badarság, amelyet a szentlélek hívei terjesztenek, hogy mindenét eladja és a pénzt elviszi a papnak. Sandford Franknak, hogy imádkozhasson a lelki üdvéért. A BIHARI LEÁNYOK VESZEDELME. Néhány hét előtt két idegen kereskedő járt Vaskón és a környékbeli falvakban. Sorba járták a szegényebb román gazdákat és leányaikat busás bér ellenében cselédnek szerződtették Romániába. Körülbelül 30 fiatal leányt el is szállítottak Bihar megyéből Predeál felé. A predeáli határrendőrség azonban a leányokat szállító Verescu Pálnét letartóztatta, mert kiderült hogy a biharmegyei leányok leánykereskedők kezébe kerültek. A predeáli határrendőrség az esetről azonnal értesítette a vaskói csendőrséget, hogy nyomozza ki a leánykereskedők ügynökeit, akik valószínűleg még most is a biharmegyei falvakat járják. A gyanú két romániai utazóra esik, akik bukaresti kávéházaknak már több ízben szállítottak magyar és román leányokat. SZERKESZTŐI ÜZENETEK I. A. City. Cikke a benne levő személyi vonatkozások miatt nem közölhető s ezeken kívül semmi újat nem mondott. Azt hisszük, hogy Ön nem is a nyilvánosságnak szánta a cikket, hanem csak éppen a szerkesztőnek akart kedveskedni. O. R., Los Angeles. Értekezésének közlését a jövő számban megkezdjük. Folytatását idejekorán kérjük. Cs. K., City. Lapunk mai formájában nincs tere tárcának. Eltettük jobb időkre. A. R. L. Minneapolis. Nem hallottunk róla. Egész biztosan állíthatjuk, hogy pár éven belül nem lesz. Egy világkiállítás előkészítéséhez Magyarországon legalább tíz év szükséges. (J. A. Chicago. Amit “Levelezés” rovat alatt közölni kért, nem közölhettük, mert célzatosan valamely személy ellen irányul. Több kéziratról a jövő számban. MEGHÍVÓ. A S. P. 3. számú new yorki magyar osztálya augusztus 8-án a, Westchester Soundra, a tenger partjára KIRÁNDULÁST rendez, melyen különféle vízi játékok és szórakoztató műsor fogja a közönséget mulattatni. Útirány: 3-ik Ave. Elevated veendő egész a Tremont Ave. állomásig. Itt az East felé menő Westchester feliratú car veendő és transferrel a végállomáson a Boulevard car veendő. Ezen is egész a végállomásig kell utazni, ahol pártjelvényes rendező várja a közönséget. Részvételi dij 5 cent. Szervezett munkások készítménye. Elvtársak, ügyeljünk a fenti védjegyre! 1909 augutsfcbius 7.. ANGOL NYELVTAN THIRTY-SECOND LESSON. HAKMINCKETTEDIK LECKE. Question (kvesa) kérdés. Answer (énszer) felelet. Law (hta) törvény, jog. Congress (kongresz) országgyűlés.. Representative (reprizentetiv) képviselő. Senate (szenét) szenátus. Legislature (redzsiszlét sör) törvényhatóság. Congressman (kongreszmen) képviselő. Elector (ilektor) választó. Assembly (és szembli) gyülekezet. Alderman (aldrmen) városi tanácsos. Magistrate (médzsisztrét) békebiró Mayor (méer) polgármester. Indirect (indirekt) közvetve. Guarantee (gerenti) keres, jótálló. Naturalization (netsturelizésn) honosítás. Indepence (Independensz) függetlenség. To adopt (edspt) elfogadni Konvention (konvensi) nagygyűlés. HOW TO BECOME NATURAL, IZED. Fordítsa le minden tanuló az alant következő feladatot. Hasonlítsa öszsze a jövő számban megjelenő helyes fordítással és javítsa ki hibáit. Question. Did you 'ever read the Constitution of the United States? Answer. Yes, Sir. Q. Who makes the Laws of the United States? A. The People through Congress and President. Q. Of how many parts is the Congress composed ? A. Of two: The House of Representatives and the Senate. Q. How many Senators go from each State? A. Two. Q. Who elects the United States Senators? A. The State’s Legislature. Q. How many Representatives go from each State? A. 37 from New York State, and other States more or less, according to the Population, 1 to 30,000. Q. For how long is a Congressman elected? A. For two years. Q. Who elects the Representatives? A. The People. Q. Who elects the President of the United States? A. The People through Electors. Q. Who elects the Electors? A. The People. Q. How many Senators are in the United States? A. Ninety-two. (To be continued.) MEGHÍVÓ. A Munkás Betegsegélyző és önképző Szervezet Greenpoints 23-ik osztálya 1900 augusztus hó 15-én, vasárnap, a Kump Bros. Parkban, Maspethi erdő (L. I.) saját könyvtára javára NAGY PICNIC ET rendez. Kezdete reggel 9 órakor. Belépti dij 25 cent. ELŐLEGES JELENTÉS. A New Yorki Magyarajkú Bádogosok és Szerelők Szakegylete 1909 október hó 1 9-én a Yorkville Casino dísztermében (86 th St., bet. 2nd and 3rd Ave.) szinielőadással egybekötött nagy táncmulatságot rendez. Szinre kerül: újdonság, itt először: A KIKAPÓS PATIKÁRÓL. NYILTTEK NE VEGYENEK házhelyeket (lótokat) farmokat vagy házat, mielőbb nem tudakozódnak SCHWABACH és FIA bankházában 1431 1 st Ave. & 1225 1 st Ave.