Előre, 1913. február (2. évfolyam, 28-51. szám)

1913-02-01 / 28. szám

A MUNKÁLTATÓK BÉKÉT KÖTNEK. MINDENNAP NAGYOBB ÉS NAGYOBB SZÁMÚ MUNKÁ­SOK ÉS MUNKÁSNŐK VO­NULNAK GYŐZELMESEN A MŰHELYBE VISSZA. Berger a sztrájkolók közt. A Tomb rendőrbíróságon egy sztr­áj­kólót kilencven napi do­logházra ítéltek, mert állítólag megvert egy sztrájktörőt. Phi­ladelphiában is harc készül. A férfiszabók első nagyobb győzelmét, amelyről tegnapi lap­­számunkban­ írtunk, a sztrájko­lók a propaganda céljaira is kiak­názták, amennyiben ma a győz­tesek zeneszó mellett vonultak a gyárba, ahol a buszok a kibékülés örömére Ire creammal és egyéb frissítő szerekkel traktálták őket. A menet a Manhattan Líce­umtól indult ki és a 2. Ave, Hous­ton Streeten, és Lafayette Stree­­ten át vonult a Spring Street 75. szám alatti S. J. Singer and Sons­­féle gyárba, ahol őket a cég fő­nökei fogadták s ahol egy órát vidám szórakozásban töltöttek A zenét a zsidó zenészek uniója ingyen szolgáltatta. E győzelem örvendetes hatása nyomban megnyilvánult, ameny­­nyiben a Houston Streeti Inter­national Tailoring Company a tárgyalásokat a Unionnal szin­tén megkezdette. Egyébként a rendőrök sem szüntették be zak­latásukat. A Browning, King and Co. cég Cooper Squares épülete előtt egy egész sereg táborozott és a békés polgárokat is zaklatta. Ligyancas­kegy csapat rendőr tartotta megszállva az Alfréd Benjamin cég gyárát a Lafayette utcában. Nagy örömmel fogadta a har­coló munkásság a Buffalóbéd ér­kezett azon hírt, hogy ottani öt jelentékeny gyár a new yorki gyárosok részéről hozzájuk kül­dött megrendelést visszaküldöt­ -­ték avval a megjegyzéssel, hogy semmi kedvük sincs saját kud­­csaftjait elhanyagolni a new yorki gyárosok kedvéért. Philadelphiában ma este nagy népgyűlést tartanak a szabómun­kások, amelyből kifolyólag 3 napi meggondolási időt engednek a buszoknak, hogy a new yorki gyárosok megrendeléseit vissza­küldjék. Ha ezt a gyárosok meg­tagadják, akkor a munkát ők is leteszik. A kimonomunkások unionja és a ‘‘East Side Kimono Manufac­turers Association” között a teg­napi lapunkban már valószínűsí­­tett megegyezés ma tényleg lét­rejött. Miss Gertrude Barnum közlése szerint ma 3000—4000 leány, a m­ióri feltételek alapjá­n a munkát ismét megkezdette. A szerződés, amely Hoffmann Hanáéban­ tartott közös értekez­leten jött létre 15 gyárosra terjed ki, és a leányoknak heti 51 órai munkaidőt és 15—40 százalék béremelést biztosít. Ezenkívül azonban az a nem jelentéktelen előny is biztosíttatott a munkás­nők részére, hogy a régi szokásos bér­levonásokat, amelyeket gép­­használat, világítás, üzemelő, cérna, tv és mi egyéb címeket­ eszközöltek, a jövőben teljesen megszűnnek. A union elismerte • tett s a panaszokat a jövőbe az ál (Folytatás a 2-ik oldalon.) ..­­ * . « . ; • l \ v i­­r v , p , » ’ 'T'vFt _________ «*8^ MINDENT TUD! k­a^| J|f|||| CIÓ HIRDETŐJE ES Ufli9l ijj/ll | V. ■Jrf. I .jiSg Agpfr1' ■*' »8 * MINDENT MEGÍR | §Élra |pf|| '«Hl iilKfl ' HARCI ESZKÖZE. NO. 28. VOL. IL ÉVFOLYAM. NEW YORK, SZOMBAT, 1913. FEBRUÁR 1. EGYES SZÁM ÁRA 1 CENT. ----------------------------------“-----------------—--------------------------------------------------—--------- —---------------------------rrrrt-t—''' , ===== ------------------...........................== CASTROT KIZÁRTÁK. ____ V . DE AZÉRT HOLT BÍRÓ BAIL ALATT PARTRA ENGEDTE. TEGNAP VOLT ELŐSZÖR NEW YORKBAN. A PLAZÁ­­BAN SZÁLLT MEG S OTT MARAD, MÍG UGYE EL NEM DŐL. Castrot, Venezuela ex-elnökét Nagel kereskedelmi államtitkár kizárta az unió területéről, de Holt biró 500 dollár bail alatt megenegedte neki, hogy partra­­szálljon, s New Yorkban marad­jon mindaddig, míg a biró végleg nem dönt. Az állami bizottság hetekig húzta Castro ügyét, aki “tanulmányútra” jött ide, míg végül Castro fellebbezése Charles Nagel kereskedelmi államtitkár elé került. Nagel úgy döntött, hogy Cip­­riano Castro kizáratik az U­nio­ne kilétéről, főleg azért, mert elnök korában, zsarnoki hatalmával visszaélve tárgyalás és kihallga­tás nélkül halálra ítéltette, tehát egyszerűen meggyilkoltatta Pa­redes tábornokot, aki föl mert el­lene lázadni. Ez ügyben több kérdést inté­zett az ellis islandi bizottság Castrohoz, de az ex-elnök megta­gadta a választ, mert szerinte ez az ügy venezuelai államügy volt. Nagel azonban abban a véle­ményben van, hogy ennek a gyil­­­­kosságnak morálhoz is van némi­­ köze, s oly ember, aki gyilkol,­­ nem jöhet be ide. De kizárták Castrot azért is,­­ mert megtagadta a feleletet a­­ hozzá intézett kérdésekre. Ha va­­­­laki be akar ide jönni, annak in­dokolnia is kell, hogy miért, s ha a közigazgatási hatóság azért in­téz valakihez kérdéseket, hogy­­ebből kisüsse: beereszthető-e az illető vagy nem, akkor az illető-­­ nek kötelessége felelni. Castro­ nem csak nem felelt, de a Pareder ügyet firtató bizottságot kiutasí­totta szobájából Az­ Unió kor-­­­mánya ezek után úgy ítélt, hogy 1 ilyen ember nem való ide. Holt bíró azonban 500 dollár - bail mellett kiengedte péntekig, 1 óraikor is végleg eldől Castro­­ sorsa.Az ex-elnök tegnap délután­­ 3 óra tájban lépett partra a Bet­ ' terynál, s nagy kiváncsi tömeg­­ fogadta, köztük rengeteg sok hír­­í laptudósító, ami Castronak lát- ‘­szólag rosszul esett.­­ Az ex-elnöknek az ellis islandi­­ pár heti kényszertartózkodás­­ alatt nagyon megdagadt a mája, s­­ mérgét hűséges szolgáján, Alfre-­­­do Torriagrossián töltötte ki.­­ Tegnap elküldte New Yorkba la- 1 pókert, s mikor azt olvasta belő-­­ lük, hogy kizárták, mérgében a­­ hirlapnyalábot a szolga" fe­tétt ver­ - te rongogyá. A szolga emiatt 1 sztrájkolni akart, de végül meg- 1 maradt ura mellett, “mert vala-­­ kinek csak meg kell védelmeznie 1 urát az ellenségeitől.” 1 RÉMURALOM MINEVILLEBEN Washington, jan. 31. Joseph D. Cannon szervezőnek az A. P. of Lahorhez küldött jelentése sze­­rnt a minevillei bányasztrájk te­rületén valóságos rémuralom dü­höng. Lovas és gyalogrendőrök, fel­fegyverzett fogdmegek és bánya­­tisztviselők behatolnak a sztráj­kolók házaiba és kényszerítik, hogy munkába menjenek, ellen­esetben börtönbe hurcolják őket. ÚJABB ADATOK AZ ALVILÁG REJTELMEIRŐL A NEW YORKI PROSTITUÁL­TAK ÉVI BEVÉTELE LON­DON BECSLÉSE SZERINT 57 MILLIÓ DOLLÁR. Egy leánynak ára 130 dollár. A lányokat a Clinton Streeten az ügynökök kiárusítják és an­nak adják el, aki legtöbbet ad értük. Sam London tegnap folytatta érdekes leleplezés számba menő tanúvallomását a Curran Com­mittee előtt. Előadta, hogy New Yorkban egész nyilvánosan űzik a leánykereskedelmet, így pél­dául a Clinton St. egy sötét lebu­­jában a prostituált leányok nyil­vános árverésen adatnak el, ahol a legtöbben ígérő a portékát készpénzfizetés mellett átveszi. Általában az alsóvárosrészben dúl leginkább a leánykereskede­lem. A prostituáltak bevétele London becslése szerint évi 57.000.000 dollárra rúg; ebből az összegből azonban csak csekély százalék marad a lányok zsebé­ben, mert a pénz legnagyobb ré­szét a Trust vágja zsebre. A New Yorkban eltűnt leányok 95%-a a “leány trust” ügynökei­nek a körmei közé került, ,..,k őket fényes ígéretekkel az or­szág más részeibe csábítják, ahol kénytelen-kelletlen az erkölcsi posványba süllyednek. Az ügynököknek nincs mit tar­­taniok a rendőrségtől, mert velük a legjobb pénzzel támogatott ösz­szeköttetést tartanak fenn. Ezek az ügynökök egymás között he­tenként árverést rendeznek ahol egymásra licitálják a helyeket, amelyeken a lányok a legtöbb jö­vedelemre tehetnek szert. . London szerint a rendőrséget nem lehet ez állapotokért fele­lőssé tenni. Ő az öszes európai és amerikai nagyvárosokat bejárta, de sehol sem talált hasonlóan in­telligens rendőrséget. Szerinte e nők bevándorlását kell megakadá­lyozni és az ügynökök működését beszüntetni. Az ügynökök csak nőt alkalmaznak csábító munká­juk megkönnyítésére. E­zek a nők a nagy áruházak körül ólálkod­nak. Megismerkednek az ott al­kalmazott leányok egyikével, akit azután teára egy igen előkelő éttrerembe meghívnak. Itt be­bem­­utatkoznak az ügynökök, aki mindig egy igen előkelően öl­tözködő, finom modorú ű­r be­nyomását kelti. És az ügynök nem enegedi el áldozatát, nag al­jas céljainak meg nem nyerte. A női gőzfürdőik is bőven szolgál­tatják a csábitéi nőiknek az anya­got. A szebb formájú leányokat megkörnyékezik és teledarozsol­­ják a füleiket avval, hogy munka nélkül sokkal szebb életet biztosít­hatnak maguknak. A prostituáltak aránytalanul nagy többsége a külföldiek közül kerül ki, akik csekély díjazással is, megelégednek. Az amerikai leányok és asszonyok ellenben pompás ruhákat és ékszert igé­nyelnek és így ők drágább áron árulja testüket. Egyik-másik kö­zülük nagy vagyonra tett szert. Alaskában London ismert egy asszonyt, aki évente 8oooo dollárt keresett. Az ügynökök áruikért 100-300 dollárt kapnak darabonként NAGY ÓPIUM ÜZELMEK. A RENDŐRSÉG VESZEDEL­MES ÓPIUM-BANDÁT CSÍ­PETT MEG, EGY ORVOS MA­NIPULÁCIÓS KÍNAIAKKAL. AZ ÓPIUMOT LONG ISLAN­­DON ÁT CSEMPÉSZTÉK BE. A rendőrség tegnap letartóz­tatván dr. Glickstein orvost, az­előtt pedig ennek testvérét, vala­mint Ulrich és Goldstein Fast Sides lakosokat, ritka nagy­ará­nyú ópium-üzelmekről rántotta le a leplet­. Ez a négyes letartóz­­tatás annak a kifolyása, hogy múltkor megcsípték Ernest Pfeih a “Prinz August Wilhelm” óce­­ángőzös szerelőjét, mikor 24 ópiummal telt dobozt igyekezett kicsempészni a partra. Pfeil val­lomása alapján letartóztatták Kang Szuej hobokeni laundrist,­­ viszont ennek is úgy eljárt a­ szá­ja, hogy meg lehetett csípni Let Ling Mott Streeti kínait, amint harminc font nyers ópiumot vitt az utcán oly csomagban, melyen az Kimer and Amend drogistacég labelje volt. Lee Sing bevallotta, hogy az ópiumot dr. Glickstein Henry Streit orvostól vette, a utóbbi vi­szont azt mondta, hogy a fent említett cégtől vásárolta, de ehez joga is volt, mint orvosnak. Mi­kor Amend, a cég egyik tagja meghallotta, hogy a vámlaázban az ő dobozaik forgónak közkezén, rohant a vám felügyelőhöz s el­mondta neki, hogy Glickstein hat hét alatt mintegy 40 font ópiumot vásárolt tőle, azonkívül cocaint is oly nagy mennyiségben, hogy Amend végre gyanút fogott s többé nem vette figyelembe Glice­steinnek ópium- és cocain rende­léseit. Kiderült, hogy dr. Glickstein három hónap alatt 1500 dollár ér­tékű ópiumot vásárolt 8 dollárért fontját, s őt a Mattiaknak 9 dol­lárért adta tovább. A kínaiak minden font nyers ópiumból két font szívható ópiumot csináltak s fontját 40—50 dollárért­ mérték ki, tehát körülbelül ezer százalé­kot nyertek .A nyomozásokból az is kiderült, hogy az ópiumot ,­ long islandi partokon s Connec­ticutban rakják le s onnan csempé­szik New Yorkba. • -----o-----­——o------ 1 A SZEGÉNY MARI NEW YORKBAN. A new yorki Essex Street 78 szám alatt lakó Julius Saltzman ügyvédnél egy Mari keresztneves kis magyar leány szolgált száraz dadai minőségben, ki összesen pár hete lévén az országban, a new yorki down-town tekervé­­nyes utain a jártást alig ismerhet­te. Tegnapelőtt az asszony a kis tiz hónapos bébivel sétálni kül­dötte Marit, aki szegény addig­­addig tájékozódott az utcák ör­vényében, míg egyszer csak an­nak rendje és módja szerint elté­vedt. A szegény Mari nagyon meg­ijedt és sorra kereste a helyes utat, de nem találta meg. A Jef­­ferson és Water Street sarkán meglátta egy rendőr és az állo­másra vitte. Itt nem értvén meg a szegény Mari beszédjét, nem tudtak vele kezdeni, miért is egyelőre a bébivel együtt a­ le­lencházba helyezték el. Közben a szülők is kétségbe­esve keresték mindenfelé a gyer­meküket, végre nagy lelki izgal­mak után tegnap reggel találtak rá a lelencházban. ?■ . •Mi .4i£j,nát fi ÁLTALÁNOS ACÉLSZTRÁJK. A MUNKÁSOK VISSZAUTASÍ­TOTTÁK A VÁROSI TANÁCS KÖZBENJÁRÁSÁT, A­MELY KOMPROMISSZUMOT AJÁN­LOTT FÖL NEKIK. Házkutatás a munkásoknál. Az elkeseredés onnan kezdődött, hogy a kémek mindenkit fel­jelentettek, aki a szervezetnek tagja és el is bocsátották a szervezett munkást. Pittsburgh, Pa., jan. 30. A bé­kés kiegyenlítés lehetősége mind kétesebbé és a sztrájk kitörése mind valószínűbb válik és a hely­zet ma kritikusabb, mint volt ed­dig bármikor. A sztrájkoló mun­kások ma visszautasították a vá­rosi tanács közbenjárását, mely valami komprom­iszumfélét akart létesíteni és azt követeli­­k, hogy a vezetőség magukkal a sztráj­koló munkásokkal tárgyaljon, amit azonban megtenni vonakodik A sztrájkolók ma délután gyű­lésükön egy fizetési skálát készí­­tettek, melyet az Am­erican Steel Co. vezetősége elé terjesztenek. Thomas Flynn, az A. F. of L. szervezője levelet intézett a kon­gresszus al­sóház Stanley Inves­tigating Committeréhez, melyben Oi hívj­a­ figyelmét arra, hogy a gyárvezetőség­ pár hó előtt meg­ígérte, hogy unió ellenére a­ hiva­talnokok nem tesznek semmit, ennek dacára azonban fize­tett kémekkel vetette körül a munkásokat, kik a unió esetleges tagjai után szag­ásztak és sokszor megesett, hogy aiviik ha is betolakodtak a nunak­isz­nak és valóságos házkutatást tar­tottak náluk. Akikről rájöttek, hogy a unióval rokonszenveznek, azt kegyetlenül elbocsájtották. A munkásoka sokszor vasárnapon­,­ként teljesen ingyen órák hosz­­szig dolgoztatták, vagy legjobb esetben is 10—12 centjével fizet­ték óránként. Ha a viszonyok nem javulnak, úgy valószínűleg az ipar történetében egyik legna­gyobb sztrájk fog kitörni. A meggyilkolt George Kozey ügyében mindeddig nem történt letartóztatás. A braddocki munkások kikül­dései ma a Rankiniakat értekez­tek és Flynn szervező állítása sze­rint az általános sztrájk gyors kitörése valószínű. A harc már annál is inkább ki­­kerülhetetlennek látszik, mert William P. Patner az American Steel and Wire Company elnöke kijelentette, hogy sohasem fog uniót elismerni. Az elnök e kije­lentése hadüzenet a munkások­nak. Samuel Gompers az A. F. of L. elnöke tudatta a sztrájkolókkal, hogy Frank Morrison titkár a helyszínére utazott LEGUTOLSÓ HÍREK: TOSZEKA KANSAS, jan 31. A szenátus 28 szavazattal 10 el­lenében megsemmisítette Fred­ Stanton szocialista szenátor man­dátumát. Az eset miatt nagy a felháborodás. RICHLAND, jam 31. A. Har­ris polgármester, felesége, gyer­mekei és anyja a villájában ki­gyulladt tűz lángjaiban elégtek. BÉCS, jan. 31. Ferdinánd Kro­­navetter régi osztrák reichrati képviselő meghalt. A jövő hét fordulatot hoz. HÉTFŐN TELIK LE A FEGYVERSZÜNET ÉS AZ ESTÉRE VÁRJÁK A HÁBORÚ KITÖRÉSÉT. — A BÉKEKÖVETEK MÁR KÉSZEK ELTÁVOZNI LON­DONBÓL. — MÉG MINDIG BÍZNAK A BÉKÉBEN. A szabadságolt török katonákat behívták A török­ kormány is elutazásra utasította követeit. — A bolgár-szerb hadsereg általános rohamra készül Dri­­najpoly ellen. — Az új kormány elleni zendülést állító­lag a kormány csapatai leverték. A Balkán-háború második fel­vonása valószínűleg hétfőn este kezdődik, a­mikor letelik a fegy­verszünet. De az optimiszták azt mondják, hogy még ebben a tizen­kettedik órában is van remény a­ béke fordulatára. Az ifjú törökök Drinápolyra vonatkozólag kom­promisszumot ajánlottak bolgárok­nak, olyaténképpen, hogy a vá­ros osztassák ketté. A Marica fo­lyón túl (Bulgária felé) eső rész legyen a bolgároké, s a innenső fél pedig, hol a szultánok sírja, a nagy mecset s egyéb szent he­lyek vannak, legyen a törököké. Ezt ugyan a szövetségesek eddig kereken visszautasították, de még mindig nem bizonyos, hogy a­ legi legutolsó percben nem gon­dolják-e meg magukat. Venizelos tegnap elutazott Lon­donból a vidékre, szombat vag­ vasárnap pedig végleg eltávozol Kyb­ából. Novakovics úgy intéz­kedett, hogy 2-3 nap múlva ha­­zamegy, “de azonnal visszatér, ha a békekonferencia ismét összeül Danev a jövő hét elején utazik el A nagyhatalmaknak most már nem Törökország, hanem a szö­vetségesek makacsságával gyűlt meg a bajuk. Emiatt nagyon bo­­szánkodnak Bulgáriára, Görög­országra, Montenegróra és Szer­biára. Már tudniillik azok, ante iyek. Az európai diplomaták az mondják, hogy a konstantinápo­lyi események után, mikor az en­gesztelhetetlen ifjú törökök ke­rültek kormányra, Törökország Drinápolyra vonatkozólag nem is­ ajánlhatott többet, mint amen­nyit válaszjegyzékében ajánlott A két fél már csak ez aj alapot is folytathatná a béketárgyaláso­kat, ha akarná.­­ LONDON, jan. 31. A török kor­mány ma parancsot küldött az it­teni ottomán békehatalmazottak­nak, hogy azonnal hagyják el az angol fővárost, s utazzanak haza KONSTANTINÁPOLY, jan 31. Valamennyi török tiszt és ka­tona, aki eddig szabadságon volt parancsot kapott, hogy huszon­négy óra alatt vonuljon be ezre­deihez. A türk főváros katonai pa­­rancsnoka a leghatározottabban tagadja, mintha a csataidiai vo­nalnál álló török seregben zendít­­és tört volna ki. (Más török táv­iratok azonban még részleteket is tudnak e zavargásokról) Szófia jan. 31. Azt hiszik, hogy a Drinápolyt ostromló bolgár és szerb sereg általános rohammal fogja megkísérleni Drinápoly el­foglalását, tekintet nélkül arra, hogy ez borzalmas emberáldoza­tokat követelne. A bolgár főhadiszállás paran­csot adott ki, kijelentvén, hogy a bekövetkezendő hadműveleteknél sem idegen hatalmak katonai at­­tachéi, sem külföldi lapok hadi­tudósítói nem lehetnek jelen. Ez is mutatja, hogy a vár ellen a legerélyesebb általános támadást tervezik. Drinápoly, a bolgár sereghez menekült keresztény török kato­nák szerint még­­jó ideig el van látva élelemmel, s hosszú ostro­mot kibir, ha a hadiszerencse is úgy akarja. Berlin, jam 31. Egy konstanti­nápolyi távirat azt jelenti, hogy az uj kormányhoz hű csapatok leverték a zendülőket a csataldiai vonalnál s megállították ezeknek Konstantinápoly ellen való nyo­mulását. Ugyancsak e hir szerint Enver­beynek s a lázadó katonáknak megbizottai értekezletet tartot­tak s az uj kormány általános bűnbocsánatot biztosított minden lázadónak, ha haladéktalanul visz­szatérnek hadsoraikhoz. Konstantinápoly, jan. 31. A lojális török csapatok a tüzérség segítségével megállították a Konstantinápoly ellen vonuló lá­zadókat. A lázadóknak teljes amnesztiát ígértek, ha viszatér­­nek csapataikhoz. Azt mondják, hogy a lojális csapatok s a láza­dók közti küzdelemben 850 tiszt és katona esett el. Szófia, jan. 31. Az elmúlt 48­ óra alatt kétszáz török katona* szökött meg a drinápolyi helyőr-* ségből. Éhségtől s mindenféle be­tegségtől félholtra gyötörve alig tudták magukat a bolgár táborig vonszolni. Azt mondják, hogy a helyőrség több tisztet fölkoncolt, mert nem akarták föladni a vá­rat. A polgári lakosságból is so­kan haltak éhen. London, jan. 31. Dr. Danev a bolgár delegáció elnöke úgy nyi­latkozott, hogy a törökök válasza a nagyhatalmak jegyzékére sem­miképpen sem fogadható el. Athén, jan. 31. Az a hír, hogy a mai tengeri ütközetben a “Hami­­dich” török hadihajó elmerült, s három görög hadihajó nagyon megsérült. Berlin, jan. 31. Itteni hivatalos körökben négy pesszimizmussal nézik Bulgária engedhetetlen magatartását a balkáni ügyek­ben. Németország a többi európai hatalmakkal egyetértve mindent elkövet, hogy Bulgáriát s Török­országot rábeszélje a megegye­zésre. Mindazonáltal nagyon va­lószínűnek tartják, hogy hétfőn, a fegyverszünet letelése után, az ellenségeskedések ismét meg­ fog­nak kezdődni. Az aggodalom ez irányba an­nál nagyobb, mert Németország fölfogása szerint Bulgária a sa­ját érdekein túl fog menni, ha újra harcba keveredik Törökor­szággal. Washington, jan. 31. A görög kormány értesítette az Egyesült Államok kormányát, hogy az oly szeneshajókat, melyek a Darda­nellákon át a fekete tengerre mennek, lefoglalják, ha ki nem mutatják, hogy a szén helyi fo­gyasztásra lesz, semleges kikö­tőkben.

Next