Előre, 1913. február (2. évfolyam, 28-51. szám)
1913-02-10 / 35. szám
_ 11_ 1 _. 1- „ . \ \f: -*7 ~ T*““* 1 t ^ |JK,- in 6.UBB *1 NO. 35. VOL. II. ÉVFOLYAM. NEW YORK, HÉTFŐ, 1913. FEBRUÁR 10. /^RT^T EGYES SZÁM ÁRA 1 CENT. . ......................ULJgg5t.- ■.................................................................................................................................................A_______. - - .......... .. ............... Forradalom A VÁROS A FÖLKELŐK HATALMÁBAN VAN, AKIK FELIZ DIAZ EZREDEST KISZABADÍTOTTÁK ÉS KIKIÁLTOTTÁK ELNÖKNEK. Mexikóban. HADIHAJÓKAT KÜLD AMERIKA. A harcban 150 ember esett el. Madero elnök a fölkelők foglya. A kormány tagjai s párthívei elmenekültek. Mexikó fővárosában ma, vasárnap reggel váratlanul kiütött a forradalom. A város a Feliz Diaz ezredes által vezérelt fölkelők kezében van, kik Madero elnököt letartóztatták s a kormánypalotában szigorúan őrzik. Az egész kormány elmenekült, nehogy Madero sorsára jusson. A város, most már nyugodt, miután egész délelőtt harc folyt az utcákon, a kormány hívei s a fölkelők közt, s az előbbiekből 150 embert gyilkoltak meg. Az eset megértésére röviden ismertenünk kell az előzményeket s vissza kell mennünk két esztendőre. Madero 1910. november 20-án proklamációt bocsátott ki, Mexikó köztársaság elnöke s “patriarkális zsarnoka”, a 82 éves Porfirio Diaz ellen s ,egyszersmind önmagát fölállította elnökjelöltnek. Madero hívei hihetetlen gyorsasággal szaporodtak, mert Madero határt nem ismert az ígérgetésekben, ezekkel szinte őrült lelkesedésbe lovalva bele az egész népet. Megígérte, hogy akkora adóval fogja megterhelni a nagybirtokosokat, hogy a tulajdonosok kénytelenek lesznek birtokaikat föloszlatni s parcellákban eladni a népnek. Megígérte a munkásoknak, hogy minden 50 cent helyett egy dollárt fognak kapni s megígérte, hogy nagyon leszállítja a gabona, bab, szarvasmarha és a só adóját. Diaz elnök semmibe sem vette Madero akcióját, s csak barátai biztatására fogatta s záratta el, de annyira nem félt tőle, hogy pár hónap múlva szabadon eresztette. Madero Texasból szőtte az összeesküvést, átment a Rio Granden, nyíltan kitűzte a forradalom zászlaját, egyre-másra megverte a kormánycsapatokat, végül hatalmába került egész Mexikó, a fővárossal együtt. Diaz elmenekült Európába. Madero természetesen nem volt képes fényes ígéreteit beváltani, s egyik tábornoka a másik után szakadt el tőle, saját szakállára folytatván a harcot. A “lázadók” közt volt Felix Diaz ezredes is, az elkergetett elnök unokaöccse. Madero éppen ettől tartott legkevésbé. Míg azonban Madero az északi államokkal volt elfoglalva, azalatt Diaz- fölkelő bandát szervezvén, Vera Cruz körül megkezdte a harcot. Háromszáz emberrel megtámadta a várost, s az 500 kormánykatona s 12 ágyúnaszád parancsnoka hozzápártolt. E sikertől annyira elvakult, hogy nem törődött a kormánycsapatok közeledésével. A túlerő nemcsak Diaz csapatát tette tönk (Folytatás a 2-ik oldalon.) RÉMURALOM W. VIRGINIÁBAN. A W. VIRGINIAI SZTRÁJKTERÜLETRŐL BORZALMAS ÁLLAPOTOKRÓL AD HÍRT a távíró, a területen VALÓSÁGOS HARC DÚL. Charleston, W. Wan febr. 8. A west virginiai állami milícia hat zászlóalja, talpig felfegyverkezve készen áll, hogy adandó parancsra a Paint és Cabin Creek kerületbe menjen, melynek bányászai már majdnem egy év óta sztrájkban állnak. Glasscock kormányzó még nem adta ugyan ki az indulási parancsot, ez azonban minden percben megtörténhetik. A sztrájk kerületében retenetesek az állapotok és valóságos hadi állapothoz hasonlítanak. A bányatársaság felfogadott vérszopó “őrei” egyre támadják, ölik és sebzik meg a sztrájkolókat. A munkások saját és családjaik védelmére újból fegyverhez nyúlni voltak kénytelenek és a kisebbnagyobb összeütközések napirenden vannak. Tegnap este Mucklownál egy Robert Estop nevű bányászt agyonlőttek, míg Holly Grownál a sztrájktörők rendeztek nagyobbszabású csatát és lövöldözést. A sztrájkolók, kiket lakásaikból kivertek, kénytelenek voltak a hegyek közé vonulni, hol domináló pozíciókat foglaltak el és az odavezető összes utakat erős őrizet alá vették. Hill sheriff, a maga huszonöt felfegyverezett emberével képtelen őket megközelíteni. A sztrájkolók azt tartják ugyanis, hogy a sheriffnek nincs joga őket a hegyek közé követni akkor, amikor őket a fizetett fogdmegek garázdálkodása hontalanokká tette. A sheriff elrendelte, hogy gyors vizető puskákkal ostromolják a sztrájkolók menhelyét és a lövöldözés már napok óta tart. Hogy a nők és gyermekek között történt e sebesülés a tegnapi csata folyamán, az ezidőszerint nem tudható Ma késő délután hire járt, hogy a környék unió bányáinak több száz munkása felfegyverkezett, hogy a sztrájkterületre vonuljon Estep halálát megboszulni. Indianapolis, febr. 8. A United Mine Workers of Amerika hivatalos tanácsa ma rendeletet adott ki, mely szerint a szervezet minden egyes tagja köteles havonta ötven centet a w. virginiai szrájkolók részére lefizetni, mely havonta körülbelül 200.000 dollárra fog rúgni, mely pénzt arra fogják felhasználni, hogy a sztrájk kerületébe szervezőket küldjenek és eleséggel, valamint lakással lássák el a sztrájkolókat. A SVINDLER MISSZIONÁRUSOK, Páris, febr. 9. Elfogták Bunnonst misszionárust és feleségét, mert az a vád ellenük, hogy Justarand asszonytól 400 ezer dollárt elsikkasztottak, minden újságárustól követeljétek az ÉLŐKÉT. Hat hónapi udvarlásra ítélték. Chicagóban a kankakeei, Loretta Brown s a chicagói John Carr az első látásra megszerették egymást, de oly botrányosan fiatalok voltak, hogy Newcomer biró elé került az ügyük. A biró jóságosan nézett le rájuk az emelvényről. — Loretta, szólt a lányhoz, szeretnél férjhez menni Mr. C’arrhoz? — Dyes. — De én nem szeretem ám a gyors házasságot, mert ennek gyors elválás a vége. Elítéllek benneteket “hat hónapi udvarlásra.” Azt hiszem, egy kitűnő idea. Minden héten egyszer jelentést fogtok nekem tenni, hogy menynyire vagytok a turbékolással. S ebben mindnyájan megnyugodtak. ------------GOLYÓ, VAGY AKASZTÓFA, Reno, febr. 8. J. Frank Tramnert ma halálra ítélték azért, mert két év előtt részt vett Eugene Quilicinek és nejének meggyilkolásában. Az állam egyik legújabb törvénye szerint a halálraítéltnek jogában áll a kötél és a golyó között választani. A bíró ennélfogva megkérdezte Tramnert is, hogy melyik halálnemet választja, mire ez kijelentette, mégpedig a legtökéletesebb lelki nyugalommal, hogy neki a golyó jobban tetszik. Ez lesz az első eset Nevada államban hogy valakit golyó által fognak kivégezni. Egy másik halálraítélt, Nimrod Uric nemrég inkább kötelet választotta. A törvény érelmében a kivégzés olyképen történik, hogy három fegyházőrnek puskákat adnak, melyek közül csupán az egyik van megtöltve, s a fegyőrök egyike sem tudja, hogy melyiknek a puskájában van lestöltés. A fegyvereket azután készülékkel irányítják az áldozat szívének, hogy a rögtöni halál biztos legyen, lévén a cél el nem téveszthető. Tramner különben majdnem egy évig tartó fogságának egész ideje alatt csodálatos hidegvért tanúsított, úgy hogy méltán nevezték “vasidegzetű” embernek. Qualicit és nejét először kirabolni akarták, s azután lőtték le. LEÁNYT SZÖKTET AZ INDIÁN. Nie Bowen, egy telivér locsinyai indián, mellesleg megjegyezve: ritka daliás jelenség, Bradfordban (Pa.) megszöktette Esther Weavert, egy csinos tizenöt éves fehér leányt. Gyors lovakon vágtattak Orovillebe (N. Y.) lovakat bekötötték egy garagebe s vonatra ülve robogtak Johnsonburgba, megesküdni. Az indián nem tudta, hogy még más gyors lovak is vannak a világon. .Éppen Weaver papa istállójában is pihent egy kitűnő futó. Fökapott rá s a szökevények után eredt, közben pedig Weaver mama mindenfelé távirt és telefonált, ahova csak kellett. így történt, hogy Weaver papa hamarabb a helyszínen termett, mintsem hogy a pap a sökevényeket összeadhatta volna. Az indiánt letartóztatta, a szerelmes leányt meg hazavitte magával. -------—— GYILKOS GOLYÓK ÁLDOZATA. San Salvador, febr. 9. A ran jexelnök, kit február 4-én gyilkos golyók találtak, ra a belehalt sebeibe. Utódja Carlos Melendelesz az elnöki székben. EGYEZNEK A BUSZOK. A FÉRFISZABÓK TELJES GYŐZELME IMMÁR BIZONYOS, MERT NAPRÓL-NAPRA TÖBB MUNKAADÓ ADJA BE A DEREKÁT. (Folytatás a 2-ik oldalon.) 116 MŰHELLYEL KÉSZ AZ EGYEZSÉG. A bíróságok elítélik a sztrájkolókat, de nem adnak ki elfogatási parancsot a garázda fogdmeg ellen. A kimonómunkások egyezsége holttpontra jutott. A férfiszabómunkások amaz elhatározása, hogy mindaddig folytatják a küzdelmet, amíg a teljes győzelmet ki nem vívják, nyilván megtette hatását és látszik már, mégpedig napról-napra jobban, hogy a munkaadók beadják a derekukat. Sokan azon büszke bőszek közül, akik még pár nappal azelőtt nagyban verték a mellüket, mondván, hogy ők bizony a munkásokkal szóba nem állanak, egymás után kénytelenek a sztrájkzóknak újabb és újabb koncessziókat fölajánlani. Ezek közül az első volt a Canal Street Merchants Association mely a darabszámmunkásoknak 20 százalék, a hetibéres munkásoknak pedig 10 százalék béremelést és 50 óra heti munkaidőt ajánl. Ez az ajánlat a Sztrájkoló munkások egyeteme elé terjesztetik, mely ha elfogadja, úgy körülbelül 10 ezer munkás fog viszszatérni anniába. Ugyancsakk 1me jár annak, hogy a gyermekruhagyárosok is tettek egyezségi ajánlatot és, hogy a unió vezetői tárgyalnak velük az egyezség létrehozása végett, valamint, hogy a State Board of Arbitration is azon fáradozik, hogy a munkáltatókat minél nagyobb engedékenységig bírja. Az International Ladies Garment Workers és a New York Cotton Manufacturers Association között folynak az egyezségi tárgyalások és a teljes megegyezés minden pillanatban remélhető. Hivatalos jelentést ugyan nem adtak ki, de hire jár, hogy a munkáltatók készek oly engedményeket tenni, melyek a sztrájk beszüktetésére lesznek alkalmasak. • A takaró és kanonómunkások sztrájkját illetőleg Abraham Rosenberg, az International Ladies Garment Workers Union elnöke jelentése szerint a sztrájk rendben folyik tovább, teljes erővel, mindaddig, amíg a munkáltatók a béremelésre vonatkozólag pozitív ajánlatot nem tesznek, merta jelenlegi feltételeket semmi körülmények között sem fogják elfogadni. Frank Morrison, az A. F. of L. titkára és Hugh Frayne szervező péntek este a uniók vezetőivel értekeztek, hogy tőlük a különböző ágak sztrájkját illetőleg felvilágosítást nyerjenek. Morrison kijelentette, hogy az A. F. of Labor támogatja és támogatni fogja mindvégig a sztrájkoló munkásokat. A sztrájkoló fehérnemű munkások sorai jelentékeny erősítést nyertek, amennyiben a 27-ik utcai Sicher-féle gyár szabászai a sztrájkhoz csatlakoztak, ami nagy lelkesedést keltett a sztrájkolók soraiban. Maud Younger, a sztrájk egyik vezetője, Helen Marat, a Wo- Az összeszurkált ember Harry Hammond 29 éves kocsis tegnap a nyakán egy rettenetes sebbel maga ment a Bellevue kórházba. Az egyik füle is csak egy bőrcafaton lógott, s borzalmas sérüléseit föl se látszott venni Azt mondja, hogy nyugodtan sétált a 6. Avenuen a 42. utca tájékán, mikor a kapualjból két mber ugrott neki. Annyira elbámult a támadásra, hogy szinte halálos sérülését csak akkor vette észre, mikor már több blockot járkált. Ekkor taxicakba ült, s a kórházba hajtatott. A fiatalember arca s ruhája annyira tele volt aludt vérrel, hogy a kórházban alig tudták letisztítani. Támadóit nem tudta úgy leírni, hogy a detektívek a nyomukon elindulhatnának. MYLIUS ÉS CASTOR. Ellis Islandnak két érdekes vendégére vonatkozólag a múlt napok alatt a következő érdekes intézkedések történtek. Edward F. Mylius, akit azért tartottak tudvalevőleg a sóhajok szigetén, mert angol hírlapbról korában az angol királyt leleplezte, amit rágalmazásnak minősítettek és elítélték, s akit úgy a szigeti hatóság, mint Nagel kereskedelmi miniszter deportálni rendelt, a szövetségi törvényekhez folyamodott, hogy biztosíték mellett partra szállhasson. Ezt a kérelmet a törvényszék elutasította, mire ügyvédje, Simon O. Pollock tis habeas Corpus eljárást kért, kifejtve, hogy Williams bevándorlási biztost idegen befolyások vezették és, hogy Mylius cselekménye tisztán politikai természetű volt. Ez ügyben jövő pénteken lesz a kihallgatás. Cipriano Castronak, a volt venezuelai elnöknek ügyében Ward biró újabb egy hétre elhalasztotta a tárgyalást, mely idő alatt Castro biztosíték mellett szabadon járhat New Yorkban. Ward biró eddigi nyilatkozatai meglehetősen kedvezők Castro ügyére nézve, aki kijelentette, hogy ő csupán igazságot keres és amint ügye eldől, önként visszatér Európába. A tüntető gyűlés előkészítő bizottságához. Felkérjük a megválasztott tisztviselőket, hogy február hó 14-én, pénteken este 8 órakor szíveskedjenek megjelenni a Munkás Otthonban (351 E. 78th Street) a további teendők megbeszélése véget. Úgyszintén kérjük az egyletek képviselőit, akik még nem voltak a közös értekezleten és még nem jelentették be csatlakozásukat, szíveskedjenek ugyanez időben megjelenni. Tisztelettel: Ilchik Gyula, Boday István, titkár, elnök. TIZENHÁROM BÁNYÁSZ . HALÁLA. Mansfield, Anglia, febr. 9. A bolsover bányában a felhúzó lánc leszakadt és az alant dolgozó bányászokra zuhant. Tizenhárom bányászt rögtön megölt és többeket megsebesített. ------—---------ZAVARGÁSTÓL TARTANAK. NÁPOLY, febr. 9. A szabadban nagy népgyűlés volt, amelyen az adók fölemelése ellen tiltakoztak. Minthogy már megelőzőleg az adó miatt zavargások voltak, amelyeket katonai erőszakkal nyomtak, el a hatóság a gyűlés ellen ismét készenlétben helyezte a város fegyveres erejét. Drinápoly A GYILKOS MILLIOMOS INDIAI GYÁRÁBAN EGYMÁSUTÁN HÁROM NÉGERT LŐTT AGYON A LEGNAGYOBB NYUGALOMMAL. — AZT HISZIK, HOGY ŐRÜLT. Allen Von Behren, egy evensvillei (Ind.) dúsgazdag gyárosnak 22 éves fia fölvette az íróasztaláról revolverét, bement a gyártelepbe, s szó nélkül lelőtte John Gordon néger munkást. Ott hagyta vérében, elment a gyárnak egy másik osztályába, hol Henry Gordon, az előbbinek testvére dolgozott. Odaszorította a revolvert a néger koponyájához ,egy lövéssel leterítette. A gyár alkalmazottaiban elhalt a vér s senkisen mert megmoccanni. Az ifjú e füstölgő revolverrel nyugodtan ment tovább míg egy harmadik négerre, Walter Washingtonnal nem találkozott. Ezt is szó nélkül szíve lőtte, azután visszament irodájába, átöltözött, automobilba ült,rendőrségre hajtatott, feljesen tette magát, de azt kérte, hog biztosíték mellett hagyják szaba lábon, “mert a négerek az élete fenyegették s revolver volt náluk”. Mivel azonban ez nyilvánvaló hazugság volt, s mivel a három négernél összesen egy k. zsebkést találtak, Von Behreit letartóztatták, bail nélkül. A gyárat s a város néger negyedét erős rendőrcsapatok őrzik, mert attól lehet tartani, hogy fajháboru üt ki e véres eset miatt Maga a coroner is attól tart hogy a néger munkások , kik gyárban háromszor többen vannak, mint a fehérek, fölgyujtják a várost, kiirtják a Behrer-családot s megtámadják a fehéreket Evansvilleben hasonló, de jelentéktelenebb eset miatt ezelőtt tíz évvel szintén volt fajháború, mely alkalommalizenhat embert öltek meg. A gyárat a gyilkosság után bezárták. A fiatal gyilkosnak anyja halálos beteg lett az eset miatt. • ------------------ A BALKÁNI HARCTÉRRŐL A LEGELLENTÉTESEBB HÍREK ÉRKEZNEK, FERDINAND BOLGÁR KIRÁLY CSATALOSÁBA UTAZOTT, tartja magát. ■HbSHí Forward bál. A new yorki Madison Square Garden óriási helyisége szombaton este szűknek bizonyult, hogy befogadja azt a rengeteg embertömeget, mely a zsidó Vorwärts jelmezes báljára bejutni igyekezett. A rengeteg helyiséget óriási tömeg lepte el, színükig megtöltve azt a földszinttől egészen a legfelső gallérjáig. A tömeg oly nagy volt, hogy már 11 órakor a tűzoltóság az ajtókat elzárni volt kénytelen és 1 22-ik utcai állomástól valóságos rendőrkordont küldöttek, hogy visszatartsa a még bejutni akaró, de be nem férő tömeget. A helyiségekben a lehető legfesztelenebb jókedv, élénkség uralkodott és a kedélyesen társalgó csoportok kíváncsian szemlélték a felállított különböző szebbnél-szebb csoportképeket, melyek a munkásélet viszontagságait és az osztályküzdelem fázisait hiven ábrázolták. A MONTENEGRÓIK RODOSTÓ ELLEN. A nagyhatalmak tárgyalást folytatnak a Dardanellák ügyében Ferencz József levele a cárhoz jó hatást tett. A balkáni harctértől érkező hírek épp oly ellentmondók, mint mindig voltak. Bizonyos, hogy Drinápolyt bombázzák, bizonyos, hogy Csataldiánál előőrsi csatározások vannak, bizonyos, hogy a montenegróiak ismét nagy fenekedéssel ostromolják Skutarit, s az is bizonyos, hogy a gallipoli-i félszigeten a bolgárok és törökök közt elkeseredett harcok folytak. De hogy itt a törökök holtakban és sebesültekben 10.000, foglyokban pedig 10.000 embert vesztettek volna, vagyis az egész ottani hadsereg felét, ez nem egyéb “magán” haditudósítók színes ábrándjánál. A szófiai hivatalos hadügyi iroda, mely pedig minden nagy bolgár győzelmet siet tudtul adni a világnak erről az óriási bolgár győzelemről semmit sem tud. Csak annyit mond, hogy a törökök heves harc után visszavonultak Gallipoliba, amit a törökök maguk is elismernek. A visszavonulás azonba nem mindig vereséget jelent, hanem lehet annak stratégiai oka is. Kurzsid pasa és Enverbey, a török hadsereg fővezérei minden rendelkezésre álló török csapatot áthozattak Kisázsiából, s ezekből a tizedik hadtestet alakították, melynek az lenne a feladata, hogy a bolgárokat Rodostóból verje ki. (Már megtette). Ez a hadtest 40.000 emberből áll s 25 hajó hozta át a Marmora tengeren. A montenegróiak és szerbek folytatják Skutari ostromát s állítólag elfoglalták a Bersato és Kerdanjoli erődöket. A vár török parancsnokát már megint meghalasztották a szerb források, de azért még mindig él. London, febr. 9. A harctérről nagyon gyér hírek érkeznek. Drinápoly bombázása egyre tart.. Szófiai jelentések szerint a törököknek Gallipoliba való visszavonulása kétségbeesett meneküléssé fajult. Ferdinánd bolgár király a csataldiai harcvonalhoz utazott, Tarabost, a Skutari előtt lévő védművet a montenegróiak elfoglalták. A nagyhatalmak tárgyalásokat folytatnak a Dardanellák s a közvetítés ügyében. A berlini “Lokal Anzeiger” szerint a törökök 15.000 halottat, sebesültet s 10.000 foglyot vesztettek Gallipolinál, de erről a bolgár hivatalos források semmit sem tudnak. London, febr. 9. Montenegro, mint a többi Balkán állam valamennyi, szintén pénz szűkében van. A csetingjei kormány rövid lejáratú kis kölcsönt, akart fölvenni a Lombard Streeten, de a (Folytatás a 2-ik oldalba.)