Előre, 1913. június (2. évfolyam, 130-153. szám)

1913-06-02 / 130. szám

NO. 13. ÉVFOLYAM. NEW YORK, MONDAY (HÉTFŐ) JUNE 2, 1913. EGYES SZÁM­ÁRA 1 CENT­I SZTRÁJK KÉSZÜL CHICAGÓBAN A CHICAGÓI SZABÓ IPARBAN ÓRIÁSI BÉRHARC VAN KITÖ­RŐFÉLBEN. 50,000 EMBER TESZI LE A MUNKÁT. A MUN­KAADÓK PROVOKÁLJÁK A HARCOT. A chicagói szabók, szám szerint mintegy ötvenezren — nagy gene­rál sztrájkra készülnek. A kiszipo­lyozó rendszer ellen nagy az elke­seredés, a szabóknak sok követe­lésük van a munkaadóktól, az összegyü­lemlett keserűség már ki­törés előtt áll. Mindezek dacára a dolgozó sza­bóknak nem volt szándékukba bérharcba menni. És nem is ke­rült volna kitörésre a dolog, ha a buszok egyesülete nem provokál­ja a sztrájkot. A munkaadók egyesületének a nagy szabó unió szálka a szemé­lyen és ezt szeretnék meggyöngí­­teni, esetleg megtörni. Mindezideig ez nem sikerült és a munkások résen vannak. A harcot az Adenheim Stein & Co. kezdte meg. Egy pár kisebb cég meg e nagy cég után igazodik. A bész egyesület meg lesve­ lesi az alkalmat, hogy mikor léphet ak­cióba. A munkások azonban ké­szek a küzdelmet felvenni. A konfliktus, úgy kezdődött, hogy az említett nagy cég egy foremanja minden ok nélkül elbo­csátott egy munkást csak azért, mert hűséges unió ember volt. De a szabó munkások még erre sem reagáltak, hanem megelégedtek avval, hogy ennek az elbocsátott embernek új munkát szereztek. — Mikor a cég látta, hogy célját nem érte el, újból elbocsátott egy régi munkást — indoklás nélkül. Ek­kor már a munkások azt követel­ték, hogy vegyék vissza az ok nél­­kül elbocsátott Unió munkásokat és ezeknek egy bizottsága el is ment az egyik főnökhöz. A busz kijelentette, hogy a forem­ annak jogában áll elbocsátani bárkit, akit jónak lát. Szerdán az ügy a munkásfemm elé került, hol a gyár 250 alkal­mazottját leszavaztatták, hogy fordítsanak-e harcot a cégnél, vagy sem. A sztrájk mellett 245-en szavaztak. Másnap bementek a gyárba 7 órakor és munkához ültek, 8 óra­kor azt követelték együttesen, hogy állítsák vissza az elbocsátott munkást, — ezt megtagadták, mi­ért mindannyian lementek. És így kitört a sztrájk. A cég többi gyáraiban mintegy 2 ezer munkás dolgozik ,akik szin­tén sztrájkba állottak. A szabó unió végrehajtó bizott­sága nagy gyűlést tartott a múlt hét végén, amelyen előkészületet tettek egy általános szabósztrájk­ra egész Chicagóban. Ha a többi munkásszervezetek támogatni fog­ják a szabókat — a­mi valószínű — kilátás van egy óriási általános sztrájkra, amely az összes unioni­­zált munkásságot harcba állítja. GÓLYA A FÖLDALATTIBAN A new yorki földalatti vasút egy utasa Mrs. Carney utazás közben egy kis leányt szült az 59-ik utcai állomás közelében. Szerencsére véletlenül ugyanazon kocsiban volt egy orvos is, aki az anyát és újszülöttet a legkö­zelebbi kórházba vitette. AZ OSZTRÁKOK PORTUGÁLIA BOTRÁNYA. AZ OROSZ KÉMEKKEL ÖSSZE­JÁTSZÓ REDL EZREDES RO­KONAI NAGYON GYANÚSAK. — LESÜLYEDT A HADSEREG TEKINTÉLYE. — EGY HAD­NAGYOT LETARTÓZTATTAK. Egyre újabb és meglepőbb rész­letek derülnek ki Redl vezérkari ezredes viselt dolgairól, aki Orosz­országnak volt fizetett kéme, s aki ezáltal az osztrák ármádia tekintélyét a világ előtt a sárba rántotta. Az ezredes, aki öngyil­kossággal menekült meg a nagy büntetés elöl, valósággal lángész volt a kémkedés és hazaárulás terén. Mielőtt Hohenlohe herce­get a császár kéziratával Péter­­várra küldték volna a cárhoz, Redl ezredes több ízben volt Var­sóban s az egész Ausztria-Ma­­gyarországot behálózó orosz kém­rendszer ottani központjának igen fontos katonai okmányokat adott át. Ennek a központnak a buda­pesti, prágai és lembergi orosz konzulok és orosz katonai atta­­chék voltak az előőrsei, mint most a nyomozásból kiderült, s ezek a tömegbízotak óriási össze­geket fizettek ki katonai titkok megszerzéséért. Redl ezredes rokonait azzal gyanúsítják, hogy résztvettek az ezredes üzelmeiben. Egy Stocke­­rauban állomásozó hadnagyot máris letartóztattak s állítólag több, magas állású tiszt letartóz­tatása várható. Redl ezredes lengyel ember volt, s szeretetreméltó modora miatt mindenki n­agyon kedvelte. Óriási munkabírása s nagy isme­retei miatt a legmagasabb kato­nai körök élén nagy tekintély­ben állt s igey szép jövő várt reá. Annál nagyobb most a levertség és az elkedvetlenedés kiderült árulása miatt. Oly fontos katonai titkokat adott el Oroszországnak (köztük az osztrák-magyar csa­patoknak az orosz határ felé való fölvonulási tervét), hogy most az egész haditervet fenekestül föl kell forgatni, különben az osztrák ármádiát bizonyos vereség érné. A császár s Ferenc Ferdinánd trónörökös mélységesen föl van­nak háborodva az eset miatt s részletes jelentést követelnek be róla. A tisztikar izgatottsága óriási s nem titkolják, hogy Redl árulása súlyos csapást mért a hadsereg tekintélyére. Lanyha hírek Mexikóból. Mexikóban a kormánycsapatok is, a fölkelők is megunták a har­cot. Talán a nagy melegtől. Már régóta nem volt parázs veszekedés köztük, egyéb hogy tegnapelőtt 250 Huerta katona Laredó­tól, az az amerikai határtól 25 mértföld­­nyire megtámadott 200 fölkelőt s megfutamította, miután 25-öt megölt közülök. Talán ehez a csa­pathoz tartozott az a húsz fölkelő, amelyik átlépett az amerikai ha­táron, s az Unió egy lovas csapata elfogta őket. Lehet, hogy szándé­kosan sértették meg a határt,mert hallották, hogy az Unió katonasá­gánál jó koszt van. Az öreg Porfirio Diaz, aki hosz­­szú éveken keresztül volt Mexikó elnöke, s akit Haderő elkergetett, Comunából (Spanyolország) állí­­tólag Mexikóba utazott az “Es­­pagne” francia gőzössel. ÉS RÓMA. A PORTUGÁL KÖZTÁRSASÁG KERESZTÜL VISZI AZ EGYHÁ­ZI TÖRVÉNYEKET. — ELVÁ­LASZTJA AZ ÁLLAMOT AZ EGYHÁZTÓL. — VISSZAHÍVJA VATIKÁNI NAGYKÖVETÉT. Valahányszor egy nemzet föl­ébred, az az első dolga, hogy köz­társasággá alakul, a másik pedig az, hogy lerázza magáról az egy­házi békét. Régi jó fölfogás sze­rint egy állam nem is létezhet egy­házi pártfogás nélkül, ami eddig mindig annyit jelentett, hogy az országokban a papok voltak az urak. A francia köztársaság elsza­kadt az egyháztól s most követte példáját a portugál köztársaság­­ is. Mindjárt megalakulása után kimondotta, hogy semmi köze Rómához, ezt törvénybe is iktat­ta, de csak most viszi keresztül a gyakorlatban. A portugál köz­társaság nem fizet papot, nem tart fenn templomot nem tűr meg az­ iskolákban hittanárokat, nem­ ismeri el a katolikus vallást ál­lamvallásnak, most pedig elhatá­rozta kamarai határozattal, hogy egyszer s mindenkorra vissza­hívja vatikáni nagykövetét, azaz­ nem képviselteti magát a pápai udvarnál. S így veszti a­­pápaság lassan­ként régi fényét, míg teljesen ki nem alszik. A pápaságnak négy “katolikus” országa volt, ame­lyekben­ az egyház a papjai se­gítségével alaposan ránehezke­­dett a népre. A négy ország Ma­gyarország, Spanyolország, Fran­ciaország és Portugália. Ez or­szágok uralkodói kiváltságos cí­meket kaptak Rómától, “kitünte­tésképpen”, s ezért a magyar ki­rály “ő apostoli felsége”, a spa­nyol király “ő katolikus felsége”, a portugál király “ő leghűsége­sebb felsége” címet viseli, Fran­ciaország pedig “az egyház leg­idősebb leánya” gyönyörű címet kapta. E réven ezeknek vatikáni követeit “nagyköveteknek” tekin­tette a pápa s a csöpp Portugáliá­nak is nagykövete volt a pápai udvarnál, m­ig királyság volt. Franciaország és Portugália alaposan elpártoltak az anya­­szentegyháztól, Spanyolország köztársasága és elpártolása is csak idő kérdése, de Magyaror­szág vaskapcsokkal van még Ró­mához fűzve. Nagy vigasztalása lehet a szent atyának, hogy mennél jobban föl­világosodnak más nemzetek, s mennél jobban lerázzák az egy­házi bilincseket, New Yorkban annál jobban pözsög a keresz­tény katolikus meggyőződés az east sidei magyarok közt, s a “Keresztény Magyar Ház” annál több zsidót nyer meg a szoron­gatott egyháznak, tehát a fölvi­­lágosodásnak, a szabad gondo­latnak, a haladásnak is. Bevégzett bérharc. Philadelphia, jun. 1. — A há­rom hét óta tart szállító és kira­kodó munkások sztrájkja, amely a Delaware­ River hajóállomásain folyt, befejezték. A sztrájkolók egyik gyűlésén elfogadták a ha­jóstársaság békeajánlatát. A tár­saság hajlandó 30 cent órabért fizetni a rendes munkaidőben és másfélszerest a túlórázásért, két­szerest a vasárnapi munkáért. EGYETEM JAPÁNNAK. JOHN D. ROCKEFELLER JA­PÁNT EGY KERESZTÉNY EGYETEMMEL AKARJA BOL­DOGÍTANI. -- A JAPÁN KOR­MÁNY VISZONVÁLASSZÁ A HÉT ELEJÉN ÉRKEZIK MEG. John D. Rockefellernek, aki egész életében irgalmatlan szív­telenséggel gázolt keresztül nagy és kis embertársain, aki azonban vénségére vallási fanatizmussal táplálkozik, ez idő szerint nincs nagyobb gondja, mint Japánnak keresztény egyetemet ajándékoz­ni. E célra egyelőre egy millió dolárt szánt. Azt hiszi, hogy ez­zel is közelebb hozza a sárgákat a kereszténységhez, amely pedig erkölcsileg körülbelül már cső­döt mondott. S a japánok elfo­gadják az ajándékot, sőt nagyon örülnek is neki. Nem azért, mert keresztény alapra akarják helyez­ni egész állami létüket, hanem az amerikai pénzen emelt épület valamikor jó lesz vagy kórház­nak vagy kaszárnyának. Tokióban különben azt hiszik, hogy a japánellenes californiai földtörvény ügyében az Egyesült Államok még nem mondta ki az utolsó szót, s addig a japán kor­mány nem­ is fog semmi hivata­los lépést tenni itó-.Í más jelentések szerint azonban a japán viszon­válasz már kész, s a hét elején meg fog érkezni Washingtonba. A tízmilliomodik magyar, Veszély Ferenc, kivánd­­oló hon­fitársunk ezelőtt pár héttel az ó­­hazában még nem gondolta volna, a Norddeutsche Lloyd “George Washington” hajóján oly úri ké­nyelemben lesz része, amiért so­kan megirigylik. A Lloyd elhatá­rozta, hogy a tizmilliomodik utast ingyen szállítja át Brémából New Yorkba, megvendégeli alaposan s megóvja minden kellemtelenség­­től. Régóta lesték, hogy ki lesz a sorsnak kiválasztottja, ki lesz a tizmilliomodik utas, akit a társa­ság jegykönyveibe bevezetnek, s most a new yorki ügynökséghez érkezett kábeltávirat szerint ez a szerencse Magyarország egyik fiát, Veszély Ferencet érte. Veszé­ly uram azon osztályon jöhet, a­­melyiken akar, azt eszik amit akar, válogathat a hajó italaiban, alaposan belemarkolhat a sziva­rok közé. Teheti, mert a Lloyd­­nak vendége, s a vállalatnak leg­jobban megörökített utasa lesz. ------------------­ Fontos új törvény. New York államnak az az új törvénye, hogy a szükségleti cik­kek eladásánál a csomagoláson föl kell tüntetve lenni, hogy mit tartalmaz, s mennyi a súlya súly mérték vagy ármérték szerint, június 1-től kezdve életbe lép. Reichmann, az állami mértékhi­vatal superintendense hivat­a­l hirdetésben figyelmezteti is er­re az új intézkedésre a háziasszo­nyokat, gyárosokat és üzletembe­reket. Nem kimért, hanem cso­magokban s bádogszelencékben árult tárgyak e törvény rendel­kezései alól 1914. február 1-ig ki­vannak véve, a szeszes idol­­t tartalmazó palackok köteles­ség­jelölésének határideje pedig 1915. június 1-ig meg van hosszabbitva. ZSAROLÓ KAPITALISTÁK. NEW JERSEY-I BANKÁROK, GAZDAG KERESKEDŐK 200000 DOLLÁRT AKARTAK ZSAROL­NI EGY KAPITALISTA VÁLLA­LATTÓL.­­ BURN DETEKTIV­­JEI MEGCSÍPTÉK ŐKET. Igen szép fogást csináltak a világhírű Burns-iroda detektiv­­jei tegnapelőtt. Philadelphiában a Belkvue-Strattford megcsíptek egy csupa társadalmi oszlopokból álló bandát, Joseph J. Summe­­rillt, Gloucester County prosecu­­torját, George W. Dickensheetset a woodburyi First National Bank­­elnökét, Joseph Restet ugyan­annak vezérigazgatóját s A. Stil­­iót, a Union Railway Supply Co. iga­zgatóját. Ezek bandába álltak, hogy va­lami szabálytalanság miatt 200 ezer dollárt zsarolnak ki a Moore Brothers’ Glass Companytól, tör­vényes eljárással fenyegetvén Moore-ékat. Charles C. Moore állítólag 8000 dollárt vitt el a kor­poráció tőkéjéből s saját haszná­ra fordította. Az idősebb Moore, David Wilson a Burns-irodá­hoz fordult. Ennek tanácsára alku­dozásba bocsátkozott az úri ban­dával, az említett hotel egyik szobáiban meg is kötötte velük az írásbeli egyezséget, s ezt az úri banda tagjai éppen aláírták, mikor az elrejtőzött s detecta phonevel dolgozó titkos rendőrök előtoppantak s letartóztatták az egész társaságot. A jeles Summe­rill a zsarolást bizonyító egyezség két példányát meg akarta semm­­­íteni, de idejekorán megakadá­lyozták. ------------------­Újabb nagy sztrájk készülőben. Tegnap este a new yorki Lábos Temple-ban a sztrájkoló selyem­munkások nagy gyűlést tartot­tak, melynek főszónoka Hay­wood volt. Azt mondta, hogy az I. W. W. Philadelphiában 25.000 textilipari munkást sztrájkra fog hívni a napokban. A Philadel­phia­i márványmunkások készü­lődő sztrájkja ügyében az I. W. W. a sztrájk kitörése előtt egyez­séget kötött, melynek révén a munkásoknak magasabb béreket eszközöltek ki. Fizetnek a fejedelmek. A német birodalmi gyűlés költ­ségvetési bizottsága a szociálde­mokraták indítványára a konzer­­vatívok és nemzeti liberálisok el­lenében elfogadta, hogy a német fejedelmek és ex-fejedelmek adó­fizetési kötelezettsége törvénye­sen megállapíttassék. Eddig sem járta, hogy busás vagyonuk és igen finom dzsábjuk után egy fityinggel nem járultak hozzá a közteherhez, sőt még vámmentességet is élveztek. SZTRÁJK MILÁNÓBAN. . Milánó, június 1. A közúti va­sút konduktorai sztrájkolnak, s bár néhány kocsi sztrájktörők ve­zetésével jár, a kocsik üresen ma­radnak, mert a közönség, am­ely a sztrájkólókkal szimpatizál, nem akarja azokat a sztrájk elintézé­séig használni. A polgárság több alkalommal megtámadta a sztrájk törökét, s a rendőrségnek sok dolga va­n zavargókkal. DAGAD A BŰNHULLÁM. AZ UTÓBBI NAPOKBAN FÖL­TŰNŐ MÓDON SZAPORODOTT A GANGEK GARÁZDÁLKODÁ­SA. — EGY RENDŐRT AGYON­LŐTT A TÁRSA.. — MINDKÉT RENDŐR CIVILBEN VOLT. Mint tavaszkor rendesen, ug. most is rendkívül szaporodni kez­dlenek a new yorki alvilág gaz­ságai, vagy mint a rendőrség ma­gát ki szokta fejezni ,megdagadt a bűnhullám.” Az utóbbi két nap harcainál, legszánandóbb áldozata, Patrick Gallagher próbaidős rendőr, s rajta kivid vagy huszán kisebb - nagyobb sebet kaptak a gangéi­ tegnapelőtti csatáiban. A város minden részében föltűnő módon szaporodott a gonosztettek szá­ma, s ezt jórészt annak tulajdo­nítják, hogy a rendőrség szállá­sain zűrzavar uralkodik. Gallagher a West 54 St. sar­kán levő saloont s mellékhelyisé­geit akarta megtisztítani a garáz­dálkodó gangmanektől. Péntek éjszaka bement a táncterembe s néhány ismeretes alakot kilódí­tott. A teremből féltucat em­be rohant az utcára (köztük Gallas­­her is), kést és revolvert rántva William Barry rendül­ hallván a lövöldözést, odasietett. Gallagher is, Barry is polgári ruhában volt és nem ismervén föl egymást Gallagher Barryra sütötte revol­vérét. Barry hasonlóképpen, a golyója Gallagher szemén hatolt be. Kórházba vitték, de egy óra múlva meghalt. A West 38. utca sarkán a Ho­tel Navarre körül szintén gang csata volt. Mikor “Jumbo Wells­ a nagy erejű olasz ökölbajnok egy chinatowni taxicabon szere­tőjével odaérkezett, nemsokára verekedés s lövöldözés támadt melynek zajára H. Kuntz rendőr odasietett. Jumbo a rendőrre lőtt s a golyó halántékát súrolta, pe­dig alig állt tőle négy lépésnyire Még egyszer lőtt s azután elfu­tott, mire Kuntz is előkapta re­volverét s az ökölbajnokot ke­resztüllőtte. Kórházba vitték, de az orvosok szerint nem lehet megmenteni. ------------------­TAMMANY MITCHELL ELLEN Albany, junius 1. A Tammany new yorki ősrégi politikai klikk­nek nem tetszik, hogy Sulzer kor­mányzó John Mitchell-t kinevezte munkaügyi biztosnak, s minden­képen lehetetlenné akarja tenni. .A számvevőszék tisztviselői, akik Tammany kreatúrák, vonakodnak kiadni Mitchell fizetését azon az alapon, hogy szerintük Sulzer kor­­mányzónak nem volt joga Mit­­chell-t kinevezni a szenátus jóvá­hagyása nélkül. A kérdést való­színűleg a bíróság fogja eldönteni. ------_---------­ Éhenhalt művész. Edgar Jenicke német festő­művészt a 431 E. 83 St. egyik nyomorúságos lakásán éhségtől egészen összezsugorodva, egy földre fektetett szalmazsákon hal­va találták. Ezelőtt hat eszten­dővel került Amerikába, tele mű­vészi reményekkel, de szegény­nek nem sikerült az élet Ameri­kában. SZEREZZETEK ELŐFIZETŐ­KET AZ ELŐRÉNEK. ROOSEVELT FÁJDALOMUL A JURY AZ EX­ELNÖKNEK ! HAT (6) CENT KÁRTÉRÍTÉST ÍTÉLT MEG. — DE LEGALÁBB EGY NAGY KÉRDÉS TISZTÁZ­VA VAN A VILÁGON, AZ EX­­ELNÖK NEM RÉSZEGES. Óriási fontosságú, népek sor­sában döntő, a világ folyására el­határozó kérdésre derített ragyo­gó világosságot a marquettei es­küdtszék Michiganban. Nem ar­ról volt szó, hogy hét csillagból van-e a göncöl szekere, befutta-e az utat a hó, vagy miért szaladt el az egyszeri ember, akinek sza­kálla volt kender s meggyulladt a kender, hanem,­­hogy iszik-e Roosevelt ex-elnök oly mérték­ben, amit becsületes ivásnak le­het minősíteni. Mert egy-két spriccer még nem számít. G. A. Newett, az “Iron Ore” lap kiadója azt állította, hogy hogy Roosevelt időnként alapo­san be szokott nyakalni. Roose­velt tagadta. Jöttek a tanuk tu­catszámra, s egész Amerika egy hét óta lázasan várta hogy­ mi lesz az eredmény. Mivel a tanuk túlnyomó része azt vallotta, hogy Roosevelt igen mértékletesen szokott szeszeini, akkor is többnyire orvosi rende­letre, Newett visszavonta az állí­tását. Rooseveltnek nem kellett egyéb, elállt minden további hoszrúálló lépéstől, s az esküdt­szék hat (6) cent kártérítést ítélt meg neki. A nagy­ kérdés, el van döntve, a világ foroghat tovább. EGYEZKEDÉS PATERSONBAN, Paterson, N. J. június 1. A sztrájkoló munkások közül 2000 selyemfestő ma a Turn Hallban gyűlést tartott, s elhatározták, hogy ragaszkodni fognak eredeti követeléseikhez. Miután tulajdon­képpen a festőiparban van a hely­zet kulcsa, azt hiszik, hogy a sztrájk addig tart, míg a festő­­munkások kitartanak. A kisebb­­selyemgyárosok, akik nem akarnak a nagy gyárakkal tartani, ma szintén gyűlést tar­tottak azzal a szándékkal, hogy egyezségi módot találjanak, de még nem kezdtek akciót. Hétfőn kezdi meg Klenert bí­ró a harminckét sztrájkoló bűn­­pőrének tárgyalását, akiket tör­vénytelen gyülekezéssel vádol­nak. Scott, a Passaic Issue szo­cialista hetilap szerkesztőjének bűnpörét a patersoni hatóságok állítólagos megrágalmazásáért, hétfőn szintén megkezdik. Eddig 543-at vittek el a sztráj­kolók gyermekei közül ellátásra. Ha a sztrájk tovább tart, még több gyermeket is átengednek. Ma vasárnap a sztrájkolók is­mét igen élénk gyűlést tartottak Haledonban. BALTÁVAL ÖSSZEVAG­DALT MENYASSZONY, Newark, június 1. A rendőrség buzgón nyomozza Miss Alviro Cerdiello halálát, akit egy üres telken baltával, összevagdalva ta­láltak. A holttestet egy­ munkás találta meg. A leány menyasz­­szony volt, s halála idejében állí­tólag 185 dollár volt nála, s azt hiszik, hogy­ a tettet valamely is­merőse követte el, aki tudta, hogy ez a pénz nála van. A tet­tes kilétét azonban még nem tud­ták kinyomozni.

Next