Előre, 1913. június (2. évfolyam, 130-153. szám)
1913-06-02 / 130. szám
NO. 13. ÉVFOLYAM. NEW YORK, MONDAY (HÉTFŐ) JUNE 2, 1913. EGYES SZÁMÁRA 1 CENTI SZTRÁJK KÉSZÜL CHICAGÓBAN A CHICAGÓI SZABÓ IPARBAN ÓRIÁSI BÉRHARC VAN KITÖRŐFÉLBEN. 50,000 EMBER TESZI LE A MUNKÁT. A MUNKAADÓK PROVOKÁLJÁK A HARCOT. A chicagói szabók, szám szerint mintegy ötvenezren — nagy generál sztrájkra készülnek. A kiszipolyozó rendszer ellen nagy az elkeseredés, a szabóknak sok követelésük van a munkaadóktól, az összegyülemlett keserűség már kitörés előtt áll. Mindezek dacára a dolgozó szabóknak nem volt szándékukba bérharcba menni. És nem is került volna kitörésre a dolog, ha a buszok egyesülete nem provokálja a sztrájkot. A munkaadók egyesületének a nagy szabó unió szálka a személyen és ezt szeretnék meggyöngíteni, esetleg megtörni. Mindezideig ez nem sikerült és a munkások résen vannak. A harcot az Adenheim Stein & Co. kezdte meg. Egy pár kisebb cég meg e nagy cég után igazodik. A bész egyesület meg lesve lesi az alkalmat, hogy mikor léphet akcióba. A munkások azonban készek a küzdelmet felvenni. A konfliktus, úgy kezdődött, hogy az említett nagy cég egy foremanja minden ok nélkül elbocsátott egy munkást csak azért, mert hűséges unió ember volt. De a szabó munkások még erre sem reagáltak, hanem megelégedtek avval, hogy ennek az elbocsátott embernek új munkát szereztek. — Mikor a cég látta, hogy célját nem érte el, újból elbocsátott egy régi munkást — indoklás nélkül. Ekkor már a munkások azt követelték, hogy vegyék vissza az ok nélkül elbocsátott Unió munkásokat és ezeknek egy bizottsága el is ment az egyik főnökhöz. A busz kijelentette, hogy a forem annak jogában áll elbocsátani bárkit, akit jónak lát. Szerdán az ügy a munkásfemm elé került, hol a gyár 250 alkalmazottját leszavaztatták, hogy fordítsanak-e harcot a cégnél, vagy sem. A sztrájk mellett 245-en szavaztak. Másnap bementek a gyárba 7 órakor és munkához ültek, 8 órakor azt követelték együttesen, hogy állítsák vissza az elbocsátott munkást, — ezt megtagadták, miért mindannyian lementek. És így kitört a sztrájk. A cég többi gyáraiban mintegy 2 ezer munkás dolgozik ,akik szintén sztrájkba állottak. A szabó unió végrehajtó bizottsága nagy gyűlést tartott a múlt hét végén, amelyen előkészületet tettek egy általános szabósztrájkra egész Chicagóban. Ha a többi munkásszervezetek támogatni fogják a szabókat — ami valószínű — kilátás van egy óriási általános sztrájkra, amely az összes unionizált munkásságot harcba állítja. GÓLYA A FÖLDALATTIBAN A new yorki földalatti vasút egy utasa Mrs. Carney utazás közben egy kis leányt szült az 59-ik utcai állomás közelében. Szerencsére véletlenül ugyanazon kocsiban volt egy orvos is, aki az anyát és újszülöttet a legközelebbi kórházba vitette. AZ OSZTRÁKOK PORTUGÁLIA BOTRÁNYA. AZ OROSZ KÉMEKKEL ÖSSZEJÁTSZÓ REDL EZREDES ROKONAI NAGYON GYANÚSAK. — LESÜLYEDT A HADSEREG TEKINTÉLYE. — EGY HADNAGYOT LETARTÓZTATTAK. Egyre újabb és meglepőbb részletek derülnek ki Redl vezérkari ezredes viselt dolgairól, aki Oroszországnak volt fizetett kéme, s aki ezáltal az osztrák ármádia tekintélyét a világ előtt a sárba rántotta. Az ezredes, aki öngyilkossággal menekült meg a nagy büntetés elöl, valósággal lángész volt a kémkedés és hazaárulás terén. Mielőtt Hohenlohe herceget a császár kéziratával Pétervárra küldték volna a cárhoz, Redl ezredes több ízben volt Varsóban s az egész Ausztria-Magyarországot behálózó orosz kémrendszer ottani központjának igen fontos katonai okmányokat adott át. Ennek a központnak a budapesti, prágai és lembergi orosz konzulok és orosz katonai attachék voltak az előőrsei, mint most a nyomozásból kiderült, s ezek a tömegbízotak óriási összegeket fizettek ki katonai titkok megszerzéséért. Redl ezredes rokonait azzal gyanúsítják, hogy résztvettek az ezredes üzelmeiben. Egy Stockerauban állomásozó hadnagyot máris letartóztattak s állítólag több, magas állású tiszt letartóztatása várható. Redl ezredes lengyel ember volt, s szeretetreméltó modora miatt mindenki nagyon kedvelte. Óriási munkabírása s nagy ismeretei miatt a legmagasabb katonai körök élén nagy tekintélyben állt s igey szép jövő várt reá. Annál nagyobb most a levertség és az elkedvetlenedés kiderült árulása miatt. Oly fontos katonai titkokat adott el Oroszországnak (köztük az osztrák-magyar csapatoknak az orosz határ felé való fölvonulási tervét), hogy most az egész haditervet fenekestül föl kell forgatni, különben az osztrák ármádiát bizonyos vereség érné. A császár s Ferenc Ferdinánd trónörökös mélységesen föl vannak háborodva az eset miatt s részletes jelentést követelnek be róla. A tisztikar izgatottsága óriási s nem titkolják, hogy Redl árulása súlyos csapást mért a hadsereg tekintélyére. Lanyha hírek Mexikóból. Mexikóban a kormánycsapatok is, a fölkelők is megunták a harcot. Talán a nagy melegtől. Már régóta nem volt parázs veszekedés köztük, egyéb hogy tegnapelőtt 250 Huerta katona Laredótól, az az amerikai határtól 25 mértföldnyire megtámadott 200 fölkelőt s megfutamította, miután 25-öt megölt közülök. Talán ehez a csapathoz tartozott az a húsz fölkelő, amelyik átlépett az amerikai határon, s az Unió egy lovas csapata elfogta őket. Lehet, hogy szándékosan sértették meg a határt,mert hallották, hogy az Unió katonaságánál jó koszt van. Az öreg Porfirio Diaz, aki hoszszú éveken keresztül volt Mexikó elnöke, s akit Haderő elkergetett, Comunából (Spanyolország) állítólag Mexikóba utazott az “Espagne” francia gőzössel. ÉS RÓMA. A PORTUGÁL KÖZTÁRSASÁG KERESZTÜL VISZI AZ EGYHÁZI TÖRVÉNYEKET. — ELVÁLASZTJA AZ ÁLLAMOT AZ EGYHÁZTÓL. — VISSZAHÍVJA VATIKÁNI NAGYKÖVETÉT. Valahányszor egy nemzet fölébred, az az első dolga, hogy köztársasággá alakul, a másik pedig az, hogy lerázza magáról az egyházi békét. Régi jó fölfogás szerint egy állam nem is létezhet egyházi pártfogás nélkül, ami eddig mindig annyit jelentett, hogy az országokban a papok voltak az urak. A francia köztársaság elszakadt az egyháztól s most követte példáját a portugál köztársaság is. Mindjárt megalakulása után kimondotta, hogy semmi köze Rómához, ezt törvénybe is iktatta, de csak most viszi keresztül a gyakorlatban. A portugál köztársaság nem fizet papot, nem tart fenn templomot nem tűr meg az iskolákban hittanárokat, nem ismeri el a katolikus vallást államvallásnak, most pedig elhatározta kamarai határozattal, hogy egyszer s mindenkorra visszahívja vatikáni nagykövetét, azaz nem képviselteti magát a pápai udvarnál. S így veszti apápaság lassanként régi fényét, míg teljesen ki nem alszik. A pápaságnak négy “katolikus” országa volt, amelyekben az egyház a papjai segítségével alaposan ránehezkedett a népre. A négy ország Magyarország, Spanyolország, Franciaország és Portugália. Ez országok uralkodói kiváltságos címeket kaptak Rómától, “kitüntetésképpen”, s ezért a magyar király “ő apostoli felsége”, a spanyol király “ő katolikus felsége”, a portugál király “ő leghűségesebb felsége” címet viseli, Franciaország pedig “az egyház legidősebb leánya” gyönyörű címet kapta. E réven ezeknek vatikáni követeit “nagyköveteknek” tekintette a pápa s a csöpp Portugáliának is nagykövete volt a pápai udvarnál, mig királyság volt. Franciaország és Portugália alaposan elpártoltak az anyaszentegyháztól, Spanyolország köztársasága és elpártolása is csak idő kérdése, de Magyarország vaskapcsokkal van még Rómához fűzve. Nagy vigasztalása lehet a szent atyának, hogy mennél jobban fölvilágosodnak más nemzetek, s mennél jobban lerázzák az egyházi bilincseket, New Yorkban annál jobban pözsög a keresztény katolikus meggyőződés az east sidei magyarok közt, s a “Keresztény Magyar Ház” annál több zsidót nyer meg a szorongatott egyháznak, tehát a fölvilágosodásnak, a szabad gondolatnak, a haladásnak is. Bevégzett bérharc. Philadelphia, jun. 1. — A három hét óta tart szállító és kirakodó munkások sztrájkja, amely a Delaware River hajóállomásain folyt, befejezték. A sztrájkolók egyik gyűlésén elfogadták a hajóstársaság békeajánlatát. A társaság hajlandó 30 cent órabért fizetni a rendes munkaidőben és másfélszerest a túlórázásért, kétszerest a vasárnapi munkáért. EGYETEM JAPÁNNAK. JOHN D. ROCKEFELLER JAPÁNT EGY KERESZTÉNY EGYETEMMEL AKARJA BOLDOGÍTANI. -- A JAPÁN KORMÁNY VISZONVÁLASSZÁ A HÉT ELEJÉN ÉRKEZIK MEG. John D. Rockefellernek, aki egész életében irgalmatlan szívtelenséggel gázolt keresztül nagy és kis embertársain, aki azonban vénségére vallási fanatizmussal táplálkozik, ez idő szerint nincs nagyobb gondja, mint Japánnak keresztény egyetemet ajándékozni. E célra egyelőre egy millió dolárt szánt. Azt hiszi, hogy ezzel is közelebb hozza a sárgákat a kereszténységhez, amely pedig erkölcsileg körülbelül már csődöt mondott. S a japánok elfogadják az ajándékot, sőt nagyon örülnek is neki. Nem azért, mert keresztény alapra akarják helyezni egész állami létüket, hanem az amerikai pénzen emelt épület valamikor jó lesz vagy kórháznak vagy kaszárnyának. Tokióban különben azt hiszik, hogy a japánellenes californiai földtörvény ügyében az Egyesült Államok még nem mondta ki az utolsó szót, s addig a japán kormány nem is fog semmi hivatalos lépést tenni itó-.Í más jelentések szerint azonban a japán viszonválasz már kész, s a hét elején meg fog érkezni Washingtonba. A tízmilliomodik magyar, Veszély Ferenc, kivándoló honfitársunk ezelőtt pár héttel az óhazában még nem gondolta volna, a Norddeutsche Lloyd “George Washington” hajóján oly úri kényelemben lesz része, amiért sokan megirigylik. A Lloyd elhatározta, hogy a tizmilliomodik utast ingyen szállítja át Brémából New Yorkba, megvendégeli alaposan s megóvja minden kellemtelenségtől. Régóta lesték, hogy ki lesz a sorsnak kiválasztottja, ki lesz a tizmilliomodik utas, akit a társaság jegykönyveibe bevezetnek, s most a new yorki ügynökséghez érkezett kábeltávirat szerint ez a szerencse Magyarország egyik fiát, Veszély Ferencet érte. Veszély uram azon osztályon jöhet, amelyiken akar, azt eszik amit akar, válogathat a hajó italaiban, alaposan belemarkolhat a szivarok közé. Teheti, mert a Lloydnak vendége, s a vállalatnak legjobban megörökített utasa lesz. ------------------ Fontos új törvény. New York államnak az az új törvénye, hogy a szükségleti cikkek eladásánál a csomagoláson föl kell tüntetve lenni, hogy mit tartalmaz, s mennyi a súlya súly mérték vagy ármérték szerint, június 1-től kezdve életbe lép. Reichmann, az állami mértékhivatal superintendense hivatal hirdetésben figyelmezteti is erre az új intézkedésre a háziasszonyokat, gyárosokat és üzletembereket. Nem kimért, hanem csomagokban s bádogszelencékben árult tárgyak e törvény rendelkezései alól 1914. február 1-ig kivannak véve, a szeszes idolt tartalmazó palackok kötelességjelölésének határideje pedig 1915. június 1-ig meg van hosszabbitva. ZSAROLÓ KAPITALISTÁK. NEW JERSEY-I BANKÁROK, GAZDAG KERESKEDŐK 200000 DOLLÁRT AKARTAK ZSAROLNI EGY KAPITALISTA VÁLLALATTÓL. BURN DETEKTIVJEI MEGCSÍPTÉK ŐKET. Igen szép fogást csináltak a világhírű Burns-iroda detektivjei tegnapelőtt. Philadelphiában a Belkvue-Strattford megcsíptek egy csupa társadalmi oszlopokból álló bandát, Joseph J. Summerillt, Gloucester County prosecutorját, George W. Dickensheetset a woodburyi First National Bankelnökét, Joseph Restet ugyanannak vezérigazgatóját s A. Stiliót, a Union Railway Supply Co. igazgatóját. Ezek bandába álltak, hogy valami szabálytalanság miatt 200 ezer dollárt zsarolnak ki a Moore Brothers’ Glass Companytól, törvényes eljárással fenyegetvén Moore-ékat. Charles C. Moore állítólag 8000 dollárt vitt el a korporáció tőkéjéből s saját hasznára fordította. Az idősebb Moore, David Wilson a Burns-irodához fordult. Ennek tanácsára alkudozásba bocsátkozott az úri bandával, az említett hotel egyik szobáiban meg is kötötte velük az írásbeli egyezséget, s ezt az úri banda tagjai éppen aláírták, mikor az elrejtőzött s detecta phonevel dolgozó titkos rendőrök előtoppantak s letartóztatták az egész társaságot. A jeles Summerill a zsarolást bizonyító egyezség két példányát meg akarta semmíteni, de idejekorán megakadályozták. ------------------Újabb nagy sztrájk készülőben. Tegnap este a new yorki Lábos Temple-ban a sztrájkoló selyemmunkások nagy gyűlést tartottak, melynek főszónoka Haywood volt. Azt mondta, hogy az I. W. W. Philadelphiában 25.000 textilipari munkást sztrájkra fog hívni a napokban. A Philadelphiai márványmunkások készülődő sztrájkja ügyében az I. W. W. a sztrájk kitörése előtt egyezséget kötött, melynek révén a munkásoknak magasabb béreket eszközöltek ki. Fizetnek a fejedelmek. A német birodalmi gyűlés költségvetési bizottsága a szociáldemokraták indítványára a konzervatívok és nemzeti liberálisok ellenében elfogadta, hogy a német fejedelmek és ex-fejedelmek adófizetési kötelezettsége törvényesen megállapíttassék. Eddig sem járta, hogy busás vagyonuk és igen finom dzsábjuk után egy fityinggel nem járultak hozzá a közteherhez, sőt még vámmentességet is élveztek. SZTRÁJK MILÁNÓBAN. . Milánó, június 1. A közúti vasút konduktorai sztrájkolnak, s bár néhány kocsi sztrájktörők vezetésével jár, a kocsik üresen maradnak, mert a közönség, amely a sztrájkólókkal szimpatizál, nem akarja azokat a sztrájk elintézéséig használni. A polgárság több alkalommal megtámadta a sztrájk törökét, s a rendőrségnek sok dolga van zavargókkal. DAGAD A BŰNHULLÁM. AZ UTÓBBI NAPOKBAN FÖLTŰNŐ MÓDON SZAPORODOTT A GANGEK GARÁZDÁLKODÁSA. — EGY RENDŐRT AGYONLŐTT A TÁRSA.. — MINDKÉT RENDŐR CIVILBEN VOLT. Mint tavaszkor rendesen, ug. most is rendkívül szaporodni kezdlenek a new yorki alvilág gazságai, vagy mint a rendőrség magát ki szokta fejezni ,megdagadt a bűnhullám.” Az utóbbi két nap harcainál, legszánandóbb áldozata, Patrick Gallagher próbaidős rendőr, s rajta kivid vagy huszán kisebb - nagyobb sebet kaptak a gangéi tegnapelőtti csatáiban. A város minden részében föltűnő módon szaporodott a gonosztettek száma, s ezt jórészt annak tulajdonítják, hogy a rendőrség szállásain zűrzavar uralkodik. Gallagher a West 54 St. sarkán levő saloont s mellékhelyiségeit akarta megtisztítani a garázdálkodó gangmanektől. Péntek éjszaka bement a táncterembe s néhány ismeretes alakot kilódított. A teremből féltucat embe rohant az utcára (köztük Gallasher is), kést és revolvert rántva William Barry rendül hallván a lövöldözést, odasietett. Gallagher is, Barry is polgári ruhában volt és nem ismervén föl egymást Gallagher Barryra sütötte revolvérét. Barry hasonlóképpen, a golyója Gallagher szemén hatolt be. Kórházba vitték, de egy óra múlva meghalt. A West 38. utca sarkán a Hotel Navarre körül szintén gang csata volt. Mikor “Jumbo Wells a nagy erejű olasz ökölbajnok egy chinatowni taxicabon szeretőjével odaérkezett, nemsokára verekedés s lövöldözés támadt melynek zajára H. Kuntz rendőr odasietett. Jumbo a rendőrre lőtt s a golyó halántékát súrolta, pedig alig állt tőle négy lépésnyire Még egyszer lőtt s azután elfutott, mire Kuntz is előkapta revolverét s az ökölbajnokot keresztüllőtte. Kórházba vitték, de az orvosok szerint nem lehet megmenteni. ------------------TAMMANY MITCHELL ELLEN Albany, junius 1. A Tammany new yorki ősrégi politikai klikknek nem tetszik, hogy Sulzer kormányzó John Mitchell-t kinevezte munkaügyi biztosnak, s mindenképen lehetetlenné akarja tenni. .A számvevőszék tisztviselői, akik Tammany kreatúrák, vonakodnak kiadni Mitchell fizetését azon az alapon, hogy szerintük Sulzer kormányzónak nem volt joga Mitchell-t kinevezni a szenátus jóváhagyása nélkül. A kérdést valószínűleg a bíróság fogja eldönteni. ------_--------- Éhenhalt művész. Edgar Jenicke német festőművészt a 431 E. 83 St. egyik nyomorúságos lakásán éhségtől egészen összezsugorodva, egy földre fektetett szalmazsákon halva találták. Ezelőtt hat esztendővel került Amerikába, tele művészi reményekkel, de szegénynek nem sikerült az élet Amerikában. SZEREZZETEK ELŐFIZETŐKET AZ ELŐRÉNEK. ROOSEVELT FÁJDALOMUL A JURY AZ EXELNÖKNEK ! HAT (6) CENT KÁRTÉRÍTÉST ÍTÉLT MEG. — DE LEGALÁBB EGY NAGY KÉRDÉS TISZTÁZVA VAN A VILÁGON, AZ EXELNÖK NEM RÉSZEGES. Óriási fontosságú, népek sorsában döntő, a világ folyására elhatározó kérdésre derített ragyogó világosságot a marquettei esküdtszék Michiganban. Nem arról volt szó, hogy hét csillagból van-e a göncöl szekere, befutta-e az utat a hó, vagy miért szaladt el az egyszeri ember, akinek szakálla volt kender s meggyulladt a kender, hanem,hogy iszik-e Roosevelt ex-elnök oly mértékben, amit becsületes ivásnak lehet minősíteni. Mert egy-két spriccer még nem számít. G. A. Newett, az “Iron Ore” lap kiadója azt állította, hogy hogy Roosevelt időnként alaposan be szokott nyakalni. Roosevelt tagadta. Jöttek a tanuk tucatszámra, s egész Amerika egy hét óta lázasan várta hogy mi lesz az eredmény. Mivel a tanuk túlnyomó része azt vallotta, hogy Roosevelt igen mértékletesen szokott szeszeini, akkor is többnyire orvosi rendeletre, Newett visszavonta az állítását. Rooseveltnek nem kellett egyéb, elállt minden további hoszrúálló lépéstől, s az esküdtszék hat (6) cent kártérítést ítélt meg neki. A nagy kérdés, el van döntve, a világ foroghat tovább. EGYEZKEDÉS PATERSONBAN, Paterson, N. J. június 1. A sztrájkoló munkások közül 2000 selyemfestő ma a Turn Hallban gyűlést tartott, s elhatározták, hogy ragaszkodni fognak eredeti követeléseikhez. Miután tulajdonképpen a festőiparban van a helyzet kulcsa, azt hiszik, hogy a sztrájk addig tart, míg a festőmunkások kitartanak. A kisebbselyemgyárosok, akik nem akarnak a nagy gyárakkal tartani, ma szintén gyűlést tartottak azzal a szándékkal, hogy egyezségi módot találjanak, de még nem kezdtek akciót. Hétfőn kezdi meg Klenert bíró a harminckét sztrájkoló bűnpőrének tárgyalását, akiket törvénytelen gyülekezéssel vádolnak. Scott, a Passaic Issue szocialista hetilap szerkesztőjének bűnpörét a patersoni hatóságok állítólagos megrágalmazásáért, hétfőn szintén megkezdik. Eddig 543-at vittek el a sztrájkolók gyermekei közül ellátásra. Ha a sztrájk tovább tart, még több gyermeket is átengednek. Ma vasárnap a sztrájkolók ismét igen élénk gyűlést tartottak Haledonban. BALTÁVAL ÖSSZEVAGDALT MENYASSZONY, Newark, június 1. A rendőrség buzgón nyomozza Miss Alviro Cerdiello halálát, akit egy üres telken baltával, összevagdalva találtak. A holttestet egy munkás találta meg. A leány menyaszszony volt, s halála idejében állítólag 185 dollár volt nála, s azt hiszik, hogy a tettet valamely ismerőse követte el, aki tudta, hogy ez a pénz nála van. A tettes kilétét azonban még nem tudták kinyomozni.