Előre, 1913. szeptember (2. évfolyam, 206-230. szám)

1913-09-02 / 206. szám

MINDENT LÁT!► MINDENT TUD! MINDENT MEGÍR! Telephone: 7514 Orchard. NO. 206. VOL. II. ÉVFOLYAM. A JÖVŐ CIVILIZÁCIÓ HIRDETŐJE ÉS HARCI ESZKÖZE. MEGJELENIK NAPONTA. NEW YORK, CLEVELAND, CHICAGO, TUESDAY (KEDD) SEPTEMBER 2, 1913 EGYES SZÁM ÁRA 1 CENT. Mexikó fegyverben AZ AMERIKAIAK RAJOKBAN MENEKÜLNEK. — MEXIKÓBAN ÁLTALÁNOS A HAZAFIAS LELKESEDÉS. — CSAPATOKAT KÜLDENEK A HATÁRRA. Amerikai s mexikói diplomaták most élik a válság napjait, s háború iránt érdeklődő társadalmi körök most kezdenek tippelni: lesz-e háború nem lesz-e. A legújabb jelek szerint a dolgok végzetesen fejlődnek a katasztrófa felé, s a háborút szinte mesterségesen idézik elő azok a vezetőemberek, akik ugyanezzel a buzgósággal a békét, a megértést, az ellentétek valamelyes elsimítását is nyélbe üthetnék. Mit használ a legravaszabb diplomáciai farizeus biztatgatás, csendesítés, reménynyújtás, ha viszont másfelől a washingtoni kormány új lovasezredeket küld a határra, s ha a mexikóiak is egymást sűtvén hazafiasággal, nagy tömegekben özönlenek a zászlók alá, hogy nemsokára a határon nagy csapattömegek fognak egymással szemben állani. Szinte elkerülhetetlen lesz az összekoccanás, amiből könnyen általános harc keletkezhetik. Wilson nagy zavart okozott azzal a riasztó felhívással, hogy minden amerikai sietve meneküljön Mexikóból, holott sok ottani amerikai szerint nem fenyegeti őket semmi veszedelem, még háború esetén sem. Torreonból a fővárosból, az északi államokból, Vera Grúzból százával menekülnek a megrémült amerikaiak, teljesen elszegényedve, pénz nélkül. Ezek egy része már Laredóba s New Orleansba érkezett. . Sokan módos, sőt gazdag emberek (bányatulajdonosok, farmerek) voltak Mexikóban, birtokukat azonban nem vihették magukkal s tegnap még vagyonos emberek ma mások jószívűségére szorulnak. Sok helyütt azonban tényleg értelme van a menekülésnek, mert semmiféle hadikötelékben nem álló banditák rabolják s gyilkolják őket. Mexico City, aug. 31. Számos itteni amerikai szerint nagy veszedelem rejlik abban, hogy a hazafias lelkesedés láza kezdi elfogni egész Mexikót. A társadalom minden osztályából katonai csapatok szervezkednek, s a jelek arra vallanak, hogy a pártok ki fognak békülni, föláldozzák külön érdekeiket s egyesülni fognak Amerika ellen. Nagy amerikaellenes zavargásoktól félnek, különösen szeptember 16-án, a mexikói függetlenség évfordulóján. Attól tartanak, hogy a kormány még ha akarná sem tarthatná sokáig féken a lakosságot. A határszéli s tengerparti városokban hadiszállásokat létesítennk. Robles tábornokot, aki nemrég a zapatisták ellen harcolt, áthelyezték Acapulcóba, Zaquin Maas tábornokot Pueblóból Vera Grazba küldték, Jose Mier tábornoknak Manzanillóban, Rasconnak a yucatani partokon lesz az állomása. A főváros utcáin egyre másra fölfegyverezett tanulók vonulnak föl. Csapatostól vannak közöttük 12—15 éves fiúk, akiket szintén elfogott a harcias lelkesedés lázagya. • Mexico City, aug. 31. Gamboa külügyminiszter a Urrutia belügyminiszter hivatalosan megcáfolják, hogy különböző vezérkaroknak s főhadiszállásoknak az ország belsejéből a határon való elhelyezése az esetleges amerikai betörés ellen való intézkedés. Ezt senki sem hiszi el, s mindenki nagy eseményekre van elkészülve. Számos városból ezer és ezer mexikói aláírásával ellátott kérvények érkeznek a hadügyminiszterhez, hadi oktatókat kérvén a kormánytól. Chattanooga, Tenn., aug. 31. A tizenegyedik lovasezred, mely jelenleg Winchesterben gyakorlatozik parancsot kapott, hogy a mexikói határra,, vonuljon. Fort Ogle Hiorpeba parancs érkezett, hogy minden katonai foglyot szabadon kell bocsátani, s hogy azonnal be kell vonulniok csapataikhoz. Mexico City, aug. 31. Több várost arc a veszedelem fenyegeti hogy teljes sötétségben marad. A villámvilágillási üzemeket bezárták, s az amerikai tuladonosaik és mérnökeik elmenekültek, ez által csődbe kergetvén a vállalatokat. „ Eagle Pass, aug. 31 Bravo tábornok, a torreoni kormánycsapatok parancsnoka nem akarta elismerni s fogadni George C. Carothers amerikai konzuli ügynököt, mikor ez hat amerikainak kivégzése miatt tiltakozott. Washington, aug. 31. ide érkezett jelentések szerint Vera Cruzba számos menekült érkezett. Eddig több mint 300-an érkeztek ide s a következő napokban ismét több százat várnak. Az elszállítást Canada konzul végzi. Dr. Edward Ryant Sartillóban 300 amerikai elszállításáról fog gondoskodni. Montreyben Philip C. Hanna amerikai főkonzul 250 amerikai megszabadításán s hazaszállításán fáradozik, kik Torreonban vannak bezárva .A várost 5000 kormánykatona védelmezi 10,000 forradalmár ellen s a helyőrség nem akarja az amerikaikat kiengedni. Nogales katonai parancsnoka (forradalmár) kijelentette Simpich amerikai konzul előtt, hogy úgy az amerikaiakat, mint a többi idegeneket a legteljesebb védelemben fogja részesíteni. Los Angelesbe 60 menekült érkezett Guaymasból s környékéről. *• (EGY AMERIKAI SZAKÉRTŐ KIJELENTÉSEI.) John W. De Kay new yorki ember, ki tizennégy évig élt Mexikóban, hol óriási kriskereskedést alapított, nemrég tért vissza New Yorkba Párisból, hol az öreg Diaz volt elnökkel tárgyalt. De Kay szerint az amerikai intervenció elkerülhetlen, mert Amerika akarja így, makacskodván elismerni Huertát. Számos bankár nagy kölcsönöket ajánlott Mexikónak azzal a feltétellel, hogy Amerika ismerje el Huertát. Mivel nem ismeri el, Mexikó nem kap pénzt. Mexikó falhoz van szorítva, ami jövedelme van, abból nem államadósságának kamatait fizeti, hanem a katonaságot. Amerikaiaknak ezer millió dollárjuk van Mexikóban befektetve, Francia, Német és Angolországnak szintén. Ezek mind meg akarják kapni a pénzeiket és sürgetik Ameri- SZTRÁJK DUBLINBAN. A DOUBLINI KÖZÚTI VASÚT ALKALMAZOTTAI SZTRÁJKOLNAK. A GYŰLÉSÜKET BETILTOTTÁK. — JAMES LARKIN ÍR SZOCIALISTA VEZÉRT LETARTÓZTATTÁK. Dublin, szeptember 1. A közúti vasút valamennyi alkalmazottja sztrájkba lépett. A mozgalom egyik vezére, James Larkin szocialista ellen elfogatási parancsot adtak ki egy heves beszédjéért melyet tegnap este tartott, miután összetépte a rendőrségnek a gyűlés betiltására vonatkozó parancsát. Larkin eltűnt, de ma álöltözetben, hosszú szakállal, beteges öregembernek maszkírozva mégis megjelent egy gyülekezésen s beszédet tartott a tömeghez s végül felfedte kilétét. A rendőrségnek ily módon végre mégis sikerült Sarkint letartóztatni. Ma a város több helyén ismét véres összeütközések voltak a rendőrség s a sztrájkolók között, amelynek folyamán két egyént megöltek s több százat a kórházba kellett szállítani. A városban rendkívül nagy az izgatottság. A délután folyamán ismét gyűlést tartottak a Croydon Parkban. O’Brien, a dublini munkástanács elnöke tudatta, hogy Keit Hardie, a veterán szocialista s a parlament egyik vezérlő tagja Dublinba fog jönni a sztrájkolók segítésére. A gyűlés rendben folyt le, de a szétoszlásnál megérkeztek a rendőrök s ezek zavart okoztak. A rendőröket végül megfutamitották, akik egy házba menekültek s ott eltorlaszolták magukat. Később újabb rendőrcsapat érkezett, mely kiszabadította társait. Több helyen a házakból kövekkel megdobálták a rendőrséget. A rendőrség behatolt a házakba s brutálisan elverte a kődobálókat. A villamos kocsikat, melyeket sztrájktörőkkel járattak, a közönség kövekkel megdobálta. Egy nagy tömeg ma este megállított néhány kocsit s azokat darabokra törte. A városba érkező idegenek kivétel nélkül elítélik a rendőrségnek a tömeggel szemben tanúsított brutális s indokolatlan magatartását. 9 EMBER HALÁLA. Cornopolisban (Pa.) az Ohio Riveren az ‘‘Alice” vontatógőzösnek kazánja fölrobbant. A kapitány, egy hajókalauz, s a legénység közül heten életüket vesztették, hát az intervencióra s az adósság behajtására. De vajon tudja-e Amerika, hogy mit jelent ez? Anynyit jelent, hogy legalábbis 250. 000 embert kell odaküldeni, mert a fegyveres beavatkozás ki fogja egymással békíteni a mexikóiakat s közös erővel fordulnak Amerika ellen. A mexikóiak tudják, hogy Amerika sokkal erősebb, de mégis utolsó emberig fognak harcolni függetlenségükért. A veszély pillanatában egész Mexikó Huerta mögé fog állani. Wilson elnöknek a legjobb szándékai lehetnek, de nem fogja föl a helyzetet. HIHETETLEN A BŰNTÉNY. PHILADELPHIÁBAN EGY BŰNSZÖVETSÉG RENDSZERESEN ŰZI FIATAL LEÁNYOKNAK ELCSÁBÍTÁSÁT, HOGY AZUTÁN FÖLHASZNÁLJÁK BŰNRE S MÁSOK RABLÁSÁRA. Philadelphiában, az álszenteskedő quakerek városában a Coroners office előtt törvénytelen gyakorlattal vádolt több orvosnak az ügyét tárgyalják s ez alkalommal olan bűnök kerültek napfényre, amelyeket Philadelphiában senkisem tartott volna lehetségesnek. A központi rendőrségi épület tövében egy apacs banda telepedett le, s ennek tagjai a 15. és 16. utcának legalább tizenöt házában a legundokabb bűntényeket követték el. Fiatal leányokat csaltak oda, s miután elcsábították, valósággal tanfolyamokat tartottak nekik arról, hogy férfiakat mint csalogatják magukhoz. Az oda csábítottakat azután az apacsok megrohanták, elszedték minden pénzüket s ékszereiket. A kárvallottak többnyire hallgattak, mert nem akarták magukat kompromittálni. A banda egész sereg fiatalembert alkalmazott, akiknek az volt a kötelességük, hogy fiatal leányokat csábítsanak el. Egy esetben ez csak 8 hónap múltán sikerült, az illető leányt rész életre kényszerítessék, de megbetegedett s visszaszökött a szüleihez. ------------------AZ ÁRVA GYEREK SORSA. A Dorchesterből (Mass.) való tizenkét éves kis John Ryant tegnap a new yorki rendőrség halálra fáradtan s félig éhen halva szedte föl az utcáról. Apja, anyja elhalt, s a szegény árva ide gyalogolt New Yorkba, hogy egyik barátját fölkeresse. Negyvennyolc óráig bolyongott az utcákon éhen-szomjan, hajlék nélkül, végre összeesett. A rendőrségen enni adtak neki s azután átadták a Children's Societynek. Csókokkal megteremtett kórház. Salem, Ohio, szeptember 1. Hat, előkelő családbeli itteni szép leány 20,000 dollárt teremtett egy itt felállítandó kórház költségeire csókjainak áruba bocsátásával. Közhírré tették, hogy bárki kaphat tőlük csókot s annak darabjáért egy dollárt számítanak. Akadt elegendő vevő s minden korbeli emberek sorba állottak, hogy a ritka élvezetben részesüljenek. Voltak, akik megismételték a rendelést s rövid idő alatt 20,000 dollár gyűlt össze a kórház céljaira. Néhány kopasz úr megkapván a csókot hirtelen megint a sor végére akart állni, hogy még egyszer kapjon. Ezek öt-hat dollárt is ígértek egy újabb csókért, de felségeik hazaráncigálták őket. ------------------A BUKOTT PITTSBURGI BANK MEGNYITÁSA. Pittsburgh, Pa., szeptember 1. A First Second National Bankot, melyet pár héttel ezelőtt a kormány rendeletére bezártak, pár nap múlva új név alatt több new yorki tőkepénzes segítségével megnyitják. Megbízottak ebben a tekintetben most tárgyalnak a kormánnyal. A régi igazgatóságot a működésből kizárják. Castle fejlődése. A szocialista polgármester rendet teremtett. New Castle, szept. x. Az itteni politikai pártok egyesülése nem gyöngítette meg a polgármester szocióját. Tyler mayor halad a maga utján s minden ténykedésével a köz javát igyekszik szolgálni. A reakciós többség minden eszközt megragad, hogy gátolja a fejlődést — de mivel a kapitalista érdeknek nincs kétharmad többsége, nem tehet Tyler ellen semmit. Május óta nincs világítás a városban, mert a kapitalista csoport a korporációnak akarta juttatni a lejárt szerződést, míg Tyler mayor nem egyezett bele. Végre is sikerült szerződést kötni egy idegen társasággal, amely felennyi árban adja a világítást, mint a volt társaság. De ennek dacára Tyler mayor nem kötött hosszú szerződést, mert azt akarja, hogy a város saját kezelésben állítsa elő a világító anyagot. Tylernek egy év múlva jár le a terminusa. Thaw ügye: Sheerbrooke, Canada, szeptember 1. Ma kerül tárgyalásra az új bíró előtt az az újabb habeas corpus kérvény, melyet Jerome new yorki volt ügyész nyújtatott be a bírósághoz, hogy ezzel kieszközölje Harry Thaw szabadlábra helyezését, de nem azért, hogy Thaw elszabaduljon, hanem hogy ily módon abevándorlási hatóság kezeire jusson, mely Thawt minden habozás nélkül deportálná. Canadai ügyvédek szerint azonban Thaw a határozat ellen felebbezéssel élhet s ez esetben az ügy mégis elhúzódik októberig, amikor az ügy az esküdtszék elé terjeszthető. Sheerbrooke-ben az ősszel kiállítás lesz, melynek rendezőbizottsága 10,000 dollárt ajánlott fel Thaw feleségének, Evelyn Nesbitnek, ha hajlandó ott egy hétig előadásokat tartani. Tegnap délután New Yorkban és Philadelphiában egy négy oldalas, azelőtt még meg nem jelent, angol lapot árusítottak, melyben nagy hetükkel az volt leírva, hogy Thaw a fogházból kimenekülni próbált s menekülés közben az őrök agyonlőtték. A hír, valamint a lap kiadása szélhámosságnak bizonyult, mindamellett sokakat beugrattak vele. A kitartó tanítónő. Egy new yorki tanítónőt, Miss Mary Augusta Requát ezelőtt 10 évvel elbocsátották a szolgálatból. Az elbocsátás olyan alapon történt, hogy a tanítónő súlyos igazságtalanságot látott benne. Ezért arra határozta el magát, hogy ezt az elbocsátást nem veszi tudomásul. És szavának állt. 10 év alatt minden nap megjelent a tanügyi hatóság hivatalában és formálisan kijelentette, hogy: “Jelentkezem szolgálattételre”. Ezzel tovább ment. Elbocsátása után azonban változás történt a tanügyi bizottságban s most 10 év után úgy alakult a helyzet, hogy kilátásba helyezték a kitartó és a maga igazát rendületlenül védő tanítónőnek az újra való tényleges alkalmaztatást. AZ UTOLSÓ AKADÁLY. A PANAMA-CSATORNA UTOLSÓ GÁTJÁT HÚSZ TONNA DINAMITTAL FÖLROBBANTOTTÁK. A MAGA NEMÉBEN PÁRATLAN LÁTVÁNYBAN VOLT RÉSZE A JELENVOLTAKNAK. A Panama-csatornának a Csendes Óceán felé eső legutolsó sziklagátját tegnap reggel fél tízkor húsz tonna dinamittal, melyet 541 fúrt lyukban helyeztek el, fölrobbantották 1500 ember jelenlétében, akik soha életükben el nem felejtik a borzalmasan nagyszerű látványt. Ezer és ezer tonna sár és szikladarab repült a levegőbe. Az óriási massza mintha egy pillanatig függve maradt volna a magasban, azután borzalmas robbajjal lezuhant. A robbantás után hatalmas, széles gát keletkezett, mintegy 400 láb szélességű, s ezen keresztül a dagály beálltával a Csendes Óceán vize 35 lábeséssel zúdult be a Panamacsatornába, melyen immár a két óceán vize találkozik egymással. Még egy kis akadályt kell elegyengetni az Atlanti óceán felé eső részen s akkor azután már a hajók is járhatnak a csatornán. ------------------ A papagály gonosztevőt fog. Philadelphia, szept. 1. — Tegnap két rendőr « South Street sarkának egyik házából rémes kiáltozást hallottak. Elfúló hangon kiáltották: “gyilkos! gyilkos !” Fölrohantak a hang után az emeletre és a ház egyik lakásának szobájában vérbefagyva, nagy sebekkel a testén megtalálták Joseph Kaluk-ot, aki mellett egy szék karján törött szárnyú papagály folyton ismételgetve rikácsolta: “Gyilkos! Gyilkos!” Klubot elszállították a kórházba és a rendőrök két gyanús egyént letartóztattak. Amint a bíró elé vitték a gyanúsítottakat, a papagályt is odavitték. Amint a papagály meglátta a két embert, ijedezve rikácsolni kezdett: "Gyilkos! Gyilkos!” Mindkét egyént elzárták. ------------------NEMZETKÖZI TŰZOLTÓ KONVENT. Mintegy 1200 tűzoltó főparancsnok az Egyesült Államokból, Európából, Afrikából és Ausztráliából gyűl ide ma, vagy holnap a héten megtartandó évi konvencióra. Szeptember 5-én nagy parádé lesz, ez alkalomból egy tűzoltó emlékművet lepleznek le a Riverside Drive-on a 100 utca sarkán. A konvent hétfőn veszi kezdetét, szerdán délben mutatványok és gyakorlatok lesznek megtartva. Csütörtökön hajó és yacht verseny Pénteken meg disboxolás a Madison Square Gardenben. Szegény gazdagok. Philadelphiában S. Jamison gazdag agglegény és nővére megmérgezték magukat, mert attól féltek, hogy el fognak szegényedni. Megjegyzendő, hogy Jamisonnak és nővérének hatalmas terményüzlete volt Philadelphiában, mely nagyon jól ment, s anyi értékes fekvőségeik voltak, hogy jövedelmüket kanállal sem tudták volna megenni. JAPÁN MEGMOZDULT. ■A WASHINGTONI JAPÁN KÖVET ÚJABB JEGYZÉKET NYÚJTOTT ÁT BRYAN ÁLLAMTITKÁRNAK. — A JEGYZÉK A JAPÁN-ELLENES TÖRVÉNY RENDEZÉSÉRŐL SZÓL. Japán hosszas hallgatás után megmozdult újabb jegyzéket küldött Washingtonba, ami ott meglehetős nagy konsternációt keltett Japán azt követeli, hogy a californiai japánellenes földtörvény érvényességét diplomáciái után döntsék el, ne pedig törvényszékek által, melyek egyes odacipelt esetben kimondanák, hogy érvényes-e, vagy sem. S bizonyára érvényesnek ismernék el, míg diplomáciái után kissé nehezebben menne a dolog. Világos, hogy Japán azért akarja az ügyet erre a térre terelni, mert a törvényt egyáltalában nincs szándéka elismerni. Valószínű, hogy mennél zavarosabb lesz a helyzet Mexikóval, annál buzgóbban fogja sürgetni Japán e törvény hatályon kívül helyezését s a vége szinte beláthatatlan, s nem lehetetlen, hogy formális japán-mexikói szövetségben fog kilyukadni. A Splitdorf Electrico. Megírtuk már, hogy a Splitdorf Electric Conewarki gyárában sztrájk van. Közvetlen forrásból értesültünk, hogy több mint 200 magyar munkás is dolgozik ott, s valamenyien szervezkedni akarnak. A harc már 2—3 hete tart s van rá remény, hogy sikerül a gyárvezetőséget a követelések teljesítésére bírni. A fő az, hogy a munkások összetartsanak és ne rémüljenek meg a gyárvezetőség fenyegetéseitől. ■ Ha eddig tartják magukat, míg egyezséget köthetnek, vagy a követeléseket teljesítik többet érnek el, mintha lemondanak a Unió elismeréséről, a szabad szervezkedés jogáról, mintha megtagadva munkásönérzetüket , viszszamennek a munkába. Figyelmeztetjük a magyar munkásokat, hogy addig ne térjenek vissza dolgozni, míg a gőgös gyáros a szervezetet el nem ismeri. Szervezkedjenek bárhogyan is, de szervezetlenül ne menjenek vissza, mert ennek az árát csak maguk fizetik meg később. Carlos Curtiss, a Splitdorf Electrical Company igazgatója ma legfelső elismerését fejezte ki Ryan rendőrfőnöknek azért a hatásos módszerért, ahogy a bámészkodó néptömeget kezelte múlt éjjel, mikor a gyár munkásai abbahagyták a munkát. A sztrájkolókhoz nem tartozó néptömeg nagy csoportokban gyülekezett abban a reményben, hogy verekedést fog látni a sztrájkólók és sztrájktörők között. Verekedés azonban nem történt s a lovasrendőrség a tömeget gyorsan szétosztotta. Több kétes alak, valószínüleg a gyárosok bérencei, kísérletet tettek zavarok támasztására abban a hiszemben, hogy a sztrájkolókat fogják ezért okozni, a szándék azonban nem sikerült. Bebel “A nő és a szocializmus” című műve a jövő héten könyvalakban fog az Előrében megjelenni.