Előre, 1914. január (10. évfolyam, 557-682. szám)
1914-01-02 / 557. szám
AMERIKAI MUNKÁSVÉDELEM A KONGRESSZUS NAGYON FONTOS KÉRDÉSEKKEL FOGLALKOZIK. — MUNKÁS BALESETBIZTOSÍTÁS. Az ACÉLTELEPEK 12 ÓRA MUNKAIDEJE ELLEN. Az American Association 10 Labor Legislation előtt fonto kérdésekről folyik a tanácskozó Washingtonban. W. F.Willoughby, (íz említett egyesület elnöke a hacsert biztosásásról és hosszi munkaidőről tartott fontos beszédet. Kijelentette, hogy a nő és gyermekmunka elérte azt a fokot, amikor közönséges rabszolgatartássá válik. Követelte, hogy az állam tegyen szigorú lépéseke a helyzet javítására. Az ország fejlődése és a heves kormányzat abban rejlik — mondja Willoughby — mennyit igazságos az állam a munkássághoz. A nemzetközi versenyképességet ma már nem a hadsereg szerzi meg, hanem az ipar, kereskedelem stb. S az az ország amely haderején kívül erős munkástömegre támaszkodik, versenyképesebb a gazdasági piacon és mindenütt. I. Chamberlain New Yorkitól , betegsegély és balesetbiztosító mellett foglalt állást és adatokkal támogatta, hogy mily veszélyes az, ha a munkás védtelen betegségekkel szemben. Kiszámították, hogy az amerikai munkásság 284.750.000 napot veszt el betegség miatt, ami teljesen 792.892.000 dollár kiadásba kerül évente. Chamberlain szerin eddig az Egyesült Államokban csak részleges baleseti és betegesély-biztortások voltak. Az is intézkedéseket fejleszteni és reformálni kell. Sok acélmunkás a 12 órai nap munkaidő miatt valóságos rabszolgai sorsban é! — jelentette k dr. Basil M. Manly, aki nemretvizsgálatot vezetett az acéltrösz telepein. Szerinte a 8 órát dolgozmunkás jobban megfelel a munkának és éppen annyit terme mint az, aki 12 órai napi robotba nyitva el szervezetét. Még többen beszéltek a munkástörvények szociális jelentőségéről és új terveket készítettek egy szociáli törvényalkotás programjának megszerkesztésére. A kapitalisták is immár kardi belátni a munkásság helyzetének tarthatatlan voltát és a szociális törvényekkel akarják a megbit VOL. X. ÉVFOLYAM, WHOLE NO. #8T. 7 | | NEW YORK, CLEVELAND^ CHICAGO, FRIDAY, (PÉNTEK) JANUARY 2, 1914. EGYES SZÁM ÁRA 1 CENT. ______ ■ ---------- ----------------------------------------------- ■ ----------------- ■s.w.t»'*»/ ---------- ------- ------ - - NINCS NYOMA A CALUMETI BANDITÁNAK. HA? TANÚ AZT VALL KIÁLTÓ EMBER A C VÉNYÉT VISELTE. A bányabárók még nem megtetik a Western Fedet a bányavidékről. Calumeten folyik a coroneri vizsgálat. A 75 áldozat halálának okait vizsgálja a coroner jury. A vizsgált bíróság több finnt hallgatott ki a karácsony esti katasztrófára vonatkozólag.. A kihallgatott tanuk egy része nem is hallotta a tüzkiállást. frigyesek azt vallották, hogty maguk a gyermekek idézték el a pánikot.Csakhogy ezek a tanuk sem tudnak elfogadható magyarázatot adni arról, miért tódulatak a terem hátulsó "részéből a gyermekek és nők az ajtóhoz, ha senki tüzet nem kiáltott. Mindezek a biztos alap nélküli vallomások nem vetettek világosságot a szorno-a tragédia előidézéséről és lefolyásáról. Négy tanú azt vallotta, hogy ők a bejárat közelében álltak, de nem láttak egyetlen idegent sem belépni a Hallba. Közvetlenül a katasztrófa előtt — szerintük — senki sem jött a terembe. A coronel jury még szerdán befejezte a vizsgálatot és a vizsgálatot vezető esküdtek visszavonultak tanácskozásra. Hat órai tanácskozás után olyan verdiktben állapodtak meg, amelybenkimondják azt, hogy karácsony este a calumeti italian Hallban elpusztult 71. ember fulladás következtében vesztette életét és hogy a “Tűz van!”-t egy ismeretlen ember kiáltotta. Dacára annak, hogy hat tanú vallotta, miként a terembe egy idegen surrant be, aki a Citizens Alliance jelvényét viselte, a jury kimondta, hogy nem talált elég bizonyítékokat, amelyekből meg létetne állapítani, hogy egy ilyyen egyén jelen volt. Az esküdtet, még azt is kimondták, hogy a szomorú estén az Union nem engedett be a terembe másokat, mint a szervezet tagjait és kimondják azt is, hogy az orvosok, tűzoltók, polgárok és deputy sheriffek, akik a mentésnél közreműködtek, elismerésre méltó módon viselkedtek. frízekből látszik,hgy a címiény minden vonatkozásban a borzok javára vezette le a vizsgálatot. Kiégtételt adott a valószínü fülbujtóknak, mert hiszen a jury maga is csupa kapitalista bérencbel lett összeválogatva. Calumet, Mich, január 1. A sztrájkhelzetben semmi sem járult. Mi,nden «-» régiben van. Több oldalról nagy várakozással ékintenek a munka minisztérium ekküldöttjének, Densmore-nak a működése elé, aki a sztrájk beszüntetésének közvetítését végzi. Densmore úgy nyilatkozott, hogy van reménye arra, mikéntkerülni fog a kibontakozást megtalálni. E végből többször tanácskozott a munkások megbízottjaival és a bányabárók megbizottjaival is. ige vének részteirel azonban nem nyilatkozott. Calumet, Mich, január 1. Az esküdtszék a Mover-ügyben újra utalgatásokat tart. De a vizsgálatot egyelőre beszütették, min diMfr vissza nem tér a sztrákterületre, amikor őt is, mint tanút kihallgatják. Valószínű hogy Hoyer a bányász szervezet végrehajtó bizottságának nagygyűlését m várja, amelyet január 5-én tartnak meg. Ekkor több bizalmas 3TTA, HOGY A TÜZET ITIZENS ALLIANCE JEL adták le tervükről, hogy Kintion of Miners tisztviselőit embere elkíséri Moved Calumetre. A bányatulajdonosok szintén előkészületeket tesznek a Western Federation of Miners valamennyi tisztviselőjének a kiűzésére. Ezért a Federation of Miners fegyveres csapatot küld Calumetbe, hogy ezek megvédjék a tisztviselőket. A bányabárók az összes szervezett, munkásokat ezentúl távol akarják tartani a rézbánya vidéktől. A “Työmies’, finn szocialista lap jelenti Ilancockból, hogy Ca-lence Harrow és John Tarmer — az elűzött szervező — ma Calumetre érkeznek, hogy a rendezendő gyűléseken beszélhessenek. Lansing, Mich, január 1. Clarence Darouv-ot, a Western frederation of Miners ügyvédjét és John Mitchelt ide várják. Sok munkás már utazik Calumetbe A minkásvezérek valószínűen Peresz kormányzóval fognak tárgyalni, hogyan lehetne a rézbánya vidéken a helyzetet tisztázni. A tanácskozáson az állam összes központi szervezeteinek a kiküldöttei részt vesznek. Emelkedik az öngyilkosok száma Chicago, Ill. január 1. Az Egyesült Államokban 1918-ban tetemesen emelkedett az öngyilkosok száma. Ebben a városban 1912-ben 12.98 k0u öngyilkos, addig 1918 ban ez a szám 13.106-m emelkedett. Nemre nézve az öngyilkosok számaránya körülbelül a rég maradt. Eddig 8602 férfi és 450 nő lett öngyilkos 1913-ban. Az öngyilkosok közül az orvosok 344-en voltak. A fokozódó öngyilkosságok szigorú vonatkozási ját vannak a gazdasági pangással. A nyomor sok embert űz a halál karjaiba. Új felhőkarcoló. A Fan American States Association a Broadway és 57-ik utca sarkán egés£ blockot elfoglaló óriási felhőkarcolót építtet A ház 51 emeletes, legnagyobb homlokzata 216 láb széles, magassága pedig 894 láb magas lesz. Az épületben tizenkét felvonógép lesz. Az összes költségek 12 de millió dollárra vannak számítva. -——----------- A telefontársaság engedékeny A New York Telephone Co. értesítette a Public Service Comissiont, hogy hajlandó a bevételekről és kiadásokról szóló hi-teles kimutatást január 15-éig beterjeszteni. A társaság eleinte nem volt ilyen engedékeny és Bethell elnök kijelentette, hogy a könyvezetés olyan, hogy abból ilyen kimutatást nem lehet készíteni. Ugyanis a P.S. D. azt akarja, hogy megállapítsák, váljon méltányosak-e a telefonárak New York öt kerületében. Valószínű, hogy nincs oka félni a társaságnak ettől a Public Service Comissiótól, mert holló a hollónak nem vájja ki a szemét. ---------------- Vad szilveszteri mulatság. Brooklynban ugyancsak vad jókedvvel ünnepelték meg azt, hogy’ egy esztendő ismét lepergett. Utcai suhancok, homok, gangszerek és egyéb veszedelmes pisztolytulajdonosok az utcai kurjongatást lövöldözéssel kisérték. Öt ember sebesült meg, köztük két asszony. Ezeket az ablakon áthatoló golyók találták. Vagyis a vad legények direkt a lakásokba lövöldöztek be. --------o ■—■— A KÓRHÁZGYŰLÉSRŐL holnapi számunkban részletes tudósítást hozunk. AZ UTILÁDA, AMELYBEN A HOLTTESTET TALÁLTÁK. AZ ELCSAPOTT RENDŐRFŐNÖK WALDO — MOST MÁR VOLT — RENDŐRFŐNÖK BOTRÁNYA — BORSOT AKART TÖRNI KLINE POLGÁRMESTER ORRA ALÁ, AKI ELCSAPTA ŐT. ■Yz .''Smm .esztendő közvetetlen befejezése előtt, Szilveszter napjának késő délutánján szégyenletes botrány utolsó jelenetei játszódtak le New York város adminisztrációjának egyik legfontosabb osztályában, a központi rendőrségen. Waldo, a rendőrfő és Kline polgármenter ,— azaz most immár az expolgármester és exrendörfő— voltak a főszereplői a botránynak, amelynek részletei azt mutatják, hogy Walde, kényszerítette abba Klinet és Waldo viselkedésének sikerült abban minden ellenszenvet kiérdemelnie. A néhai Gaynor polgármester embere, Waldo, akinek rendőrfőnöksége alatt a Becker-gyalázattól fölfelé és lefelé éppenséggel nem babérral teli volt a new yorki rendőrség szereplése, tisztában volt azzal, hogy az új polgármester nem újítja meg az ő kinevezte tekét és november eleje óta, amikor John Parrow Mitchelt választották meg polgármesternek, azt a benyomást kelthette működésével, mintha kegyelemből viselné a hivatalát. Most azonban, hogy végérvényesen nyilvánvalóvá lett Mitchel szándéka, amely nem kiváltja őt a rendőrség élén látni, szinte az utolsó órákban minden kritikán alul való módon juttatta kifejezésre a megsértődöttségét. Hétfőn, anélkül, hogy megelőzően tárgyalt volna erről a polgármesterrel, akinek felelős, egyszerűen kihelyezte eldugott kerületekbe a rendőrségi középpontból a főtisztviselőket, akik ott legnagyobb felelősséggel járó bűnügyi nyomozásokat végezték. Kline utasította őt ezeknek az áthelyező rendelkezéseknek a visszavonására , amit Waldo, bár ígéretetlent mérleget ellensúlyozni. Talán megtoldották a mai tőkés uralom düledező falát, de igazi munkástörvényeket csak a munkásság maga hozhat, ha ahoz juthat. Turkálnak a bibornok könyvtárában. Rampollának, az elhunyt majdnem pápának végrendelete még mindig nem került meg. Abban a föltevésben, hogy talán valamelyik könyvbe rejtette, átkutatják a bibornok könyvtárának minden egyes kötetét. Nem kis munka, ha ha meggondoljuk, hogy a bíbornok könyvtára 86.000 darabból áll. A hátrahagyott iratok közt találtak egy zárt borítékot, is, ezzel a fölmással “titkos”. Azt hiszik, hogy az e borítékba zárt iratok Rudolf trónörökös titokzatos halálának körülményeire vonatkoznak. *■ aa Titokzatos hírek egy gőzösről Az “Atlantic” norvég gőzösről, amely Tampicoból Galvestonba indult, azt hitték, hogy borzalmas katasztrófa érte a tengeren. A “Norman Castle” hajó legénysége és utasai azt látták, hogy a tengeren tőlük messze járó norvég gőzösről két hatalmas füstfelhő emelkedik föl, nyomban utána pedig két dörrenést hallottak. Az “Atlantis” azután nemsokára eltűnt a láthatáron. Azt hitték kezdetben, hogy a gőzöst robbanás pusztította el, de később teljes épségben megérkezett Galvastonba. Mit jelentett hát akkor a füstfelhő és a kettős nagy robbanást tett erre, nem teljesített, ellenben beadta a lemondását, hogy az “azonnal érvénybe lépjen”. Anynyit jelent ez, hogy egyszerűen cserbenhagyta a hivatalát a nagy rendőri felelősséggel járó Szilveszter éjszakára. Kline polgármester, aki — a saját kijelentése szerint — épp 1-11 eleget tűrt két hónapig Waldotól, keményhangú levélben tudomására hozta ennek, hogy elcsapja öt és ideiglenes rendőrkommiszáriusnak a már régebben lemondott McKay deputykommiszáriust tette meg. Waldo távozott, ugyan a hivatalából, de egy ugyancsak durvahangú levélben azt írta Klinénak, hogy őt nem lehetett elcsapni, mert ő lemondott volt és egyben azt is kinyilvánította, hogy ha Kline föntartja az elcsapatás tényét, úgy a bíróság előtt fogja őt felelősségre vonni. POLGÁRMESTERI BEIKTATÁS. JONH PURROY MITCHEL, NEW YORK ÚJ POLGÁRMESTERE, ELFOGLALTA A HIVATALÁT. A BEIKTATÁS TELJESEN EGYSZERŰ LEFOLYÁSÚ VOLT. Tegnap, újesztendő napján, délben beiktatták hivatalába John Purroy Mitchelt, akit a fúzió ticketjén New York város polgármesterének választottak meg a múlt év november 4-én. A beiktatás aktusa a City Hallban minden lármás külsőségek nélkül ment végbe. Mitchelen, lelépő Adolph L. Kline polgármesteren (az elhunyt Gaynor utódján) kívül a főbb városi tisztviselők és a négy évre megválasztott új major barátai voltak ott a beiktatáson és a formajlitások — a lelépő és az új polgármester beszédei — alig tvotoltak tovább negyedóránál, amely után Mitchel fogadást tartott a City Hallban, majd pedig az egyes deprytementeknek már kinevezett vezetői letették a szolgálati esküt. Mitchel még nem töltötte be a “kabinet”-je minden állását négy dzsábra még pályázhatnak arraftéhes polgári pártok önjelöltjei. Az új városi adminisztrációnak, eddig való listája a következő: A tűzoltóság kommiszáriusa: Robb Adamson ; városi kamarás: Henry Bruere; a börtönök biztosa: Miss Katherina Davis; az első nő, aki New York adminisztrációjában ilyen vezető állásba került ; a jótékonyság biztosa: John A. Kingsbury ; az utcatisztításé : John F. Fetherson; a civil service-bizottság elnöke H. Moskowitz; civil service-biztos: Darwin R. James; a manhattani parkbiztos: G. Cabst-Ward; a brooklyni parkbiztos: R. B. Ingersoll; adóbiztosok : Colin Woodward és Ardolp L. Kline; a volt polgármester; hídbiztos: I. J. 11 Kracke; a “Board of Assessors’ tagjai: A P. W. Seaman, J. J Lesser és Wm. C. Ormond. Megtartotta Mitchel a Gaynor-adminisztrációból a dockok kommiszáriusának R. A. C -Smithet, a fenementházak biztosáinak John J. Murphyt és az adó- s bizottság elnökének Lawson Purdyt. Nincs meg még a kinevezés a rendőrfői, a vízvezetéki biztosi állásra, továbbá az egészségügyi és igazságügyi departementek vezetésére. Ezekben az osztályokban egyelőre a régi vezetők maradnak, vagyis: van még reményük négy dzsábhoz a polgári politikusoknak. ----:-----------TERJESSZÉTEK AZ ELŐRÉT, HOGY LAPUNK ÁLLANDÓAN NYOLC OLDALON JELENHESSEN MEG Az “ELŐRE" 1914-es, díszes, tartalmas naptárát mindenki megkaphatja. Előfizetők csak 10 centet fizetnek a költségekre vagy a helybeli lapkezelőknél vagy bélyegekben beküldhetik a kiadóhivatalhoz. Nem előfizetők 25 centért kapják. Mindenki szerezze be az “ELŐRE” naptárát, amelynél szebb, jobb és hasznosabb magyar naptár még nem volt. Viszontelárusítók százalékot kapnak. 5 TÜZKATASZTRÓFA ÁLDOZATAI. BORZALMAS TÜZKATASZTRÓFA AZ EAST SIDE-ON. — 8 HALOTT ÉS SZÁMOS SEBESÜLT. — A LAKÓK KÖZÜL SZÁMOSAN LEUGROTTAK AZ ABLAKRÓL. . . Szilveszter napján, hajnali fél négy órakor olyan tűzkatasztrófa történt New Yorkban, valószínűleg gonosz gyújtogatás következtében, aminőt az a környék évek hosszú sora óta nem látott. A Monroe street 96 és 96 tó számú ötemeletes zenement háza teljesen leégett és a lakókat a veszedelem álmukban lepte meg. Ez volt az oka, hogy a halálnak bőséges aratása volt. Nyolc ember megégett vagy is megfulladt, húsz kisebb-nagyobb sérülést szenvedett, öt végén azonban minden baj nélkül megmenekültek. A lángtengerben álló lépcsőim elzárta a menekülés útját és a lakóknak nem volt más választásuk, mint a mindenféle vacakkal és bútordarabokkal teli tűzlépcsőkön lefutni vagy a másod-, sőt harmademeleti lakások ablakaiból leugrálni. A tűzoltóság valósággá hőstetteket végzett, ötven embernek a megmentése közben A halottakat aMadison street rendőrállomásra vitték, ahol hozzátartozóik szivettépő jelenetek közt ismerték föl őket. A tüzet Daniel Ellison 21 éves soffőr vette legelőször észre, aki harmadik emeleti lakásában levélírás közben gyanús ropogást hallott a lépcsőházból. Kinyitotta az ajtót és látta, hogy A lépcsőházból hatalmas lángnyelvek törnek elő. Felköltötte a lakókat és 60 éves beteg apját, majd anyját a hátán vitte ki a tűzlépcsőre. Közben a megrémült lakók is odatolongtak a tűzlépcsőre, amelynek alsó szakasza azonban nem volt leeresztve. Mikor a tűzoltóság megjelent, az épület már olyan volt, mint az égő kályha. Tűzlángok törtek ki a felső emeleti ablakokból és a tetőzetből sűrű, fojtó füst terjengett az utcán és a tűzoltók létrájának felső része is nagy darabon égett. Mielőtt a fecskendők működésbe kezdtek volna, Michael Kuhn saloonos megállított egy arra haladó kocsit és odatolta az égő épület mellé. Ezen keresztül vagy húszan jutottak az utcára. Yetta Moskovitz a harmadik emeletről ugrott a kocsira és eltörte a lábát. Kék lakót hisztérikus rohamok fogták el, mikor a tűzlépcsőt, mindenféle limlommal, sőt bútordarabokkal elzárva találták. A tűzoltók alulról hatoltak föl és a tűzlépcsőről mindent az utcára dodobáltak . A katasztrófa álmukban lepte meg a lakókat és mire fölocsúdtak az egész épület belseje merő lángtenger volt. Ez az oka annak, hogy a nyolc férfi és nő részint halálra égtek lakásukban, részint megfulladtak a füsttől.